Nem viccel a FED
Az amerikai jegybank, amint már írtam is, beígérte, hogy bevásárol high yield bondokból is. (High yield bondnak hívjuk a befektetésre nem javasolt, rossz megítélésű cégek kötvényeit.)
Annyi kedvezményt tett, hogy egyelőre csak az úgynevezett Bukott Angyalokat vesz, ezek azok a cégek, akik nemrég (március 22-e után) buktak le a még befektetésre javasolt kategóriából a bóvli kategóriába. Ide tartozik a Ford, nem meglepő módon a hajós utazásokban egyik legnagyobb Carnival és még sok másik cég. Az év végéig 300 milliárd dollárnyi kötvény fog átkerülni a bóvli kategóriába elemzők szerint, ez a duplája a 2002-es eddigi rekordnak. A FED akár 750 milliárd dollárért is vehet High Yield Bondot az előzetes tervek alapján, mind kibocsátáskor, mind a másodpiacon. Lehetősége lesz nem csak bukott angyalokat, hanem azoknál is rosszabb besorolású kötvényeket is venni, de a tervek szerint “csak” néhány száz milliárd dollárért.
Hogy ezeket a lehetséges sok száz milliárd dolláros összegeket összefüggésbe tudjuk helyezni, a legnagyobb amerikai HYB (High Yield Bond) ETF-ben 17 milliárd dollárnyi pénz van. (A FED döntésére ennek az ETF-nek is 0,91% lett a prémium értéke, ami azt jelenti, ennyivel adják többért a piacon az ETF-et, mint amennyit a benne lévő papírok egyébként érnek.)
A teljes amerikai junk bond piac mérete 1.200 milliárd dollár jelenleg, a normál kötvények piaca lényegesen nagyobb, 6.700 milliárd dollár.
Az amerikai államkötvény-piac durván 22 ezer milliárd dollár, de ez csalóka, mert ezek nagy része szintén állami kézen van, önkormányzatoknál, nyugdíj-folyósítónál, tulajdonképpen az állam tartozik az államnak. A valódi állampapír-piac 14-15 ezer milliárd dollár.
Ezeknek az összegeknek a fényében értékeld, hogy már most is 5 ezer milliárd dollárnál több kötvény van a FED mérlegében és most akar még csak belelendülni a vásárlása. (Hogy ne legyünk igazságtalanok, a japán jegybank is már 5,6 ezer dollárnyi mérleggel rendelkezik, ami több mint a japán éves GDP és Európa jegybankja sem szégyenkezhet a maga 39%-ot kitevő mérlegével. Hozzájuk képest a FED még most is le van maradva. )
Nem meglepő módon, a fenti ETF is 6,6%-ot emelkedett egy nap alatt a hír hallatán, ekkorát utoljára 1998-ban emelkedett a HYB piac ilyen rövid idő alatt. Csak április első hetében 7,1 milliárd dollár új pénz áramlott erre a piacra, a mostani héten pedig még ennél is több, a beáramlott pénz 50%-kal magasabb, mint az eddigi rekord. Ahogy a nem túl régi mondás tartja, szaladj oda, ahová a FED menni akar…
Örülhetnek a kötvénykibocsátó cégek, a már említett Carnival kötvények kamata 13%-ról 10%-ra esett, a Wynn 7,75%-ából 6,3% lett, a Nordstorm üzletlánc 8,75% helyett 7,1%-on megy. Amint írtam már a héten, megjelent az elefánt a porcelánboltban, egyből estek a kamatok és a hozamok a kötvénypiacon….
Persze ez nem tetszik mindenkinek, sokan mondják, hogy a FED túl sokat törődik a Wall Street-tel (a tőzsdések és a tőzsdei cégek jólétével), ahelyett, hogy inkább a Main Street-re, vagyis a bajban lévő kisemberek és kisvállalkozások problémáira koncentrálna. Miközben karneváli hangulat van a tőzsdéken, mintha nem is egy 90 éve nem látott méretű vihar lenne a világban, hanem szilveszteri pezsgőzés, közben a munkanélküliség az egekben, a kisvállalkozásoknak szánt hitelek keretei már rég kifogytak és az emberek jelentős része már a lakbérét sem tudja fizetni.
A nagy cégek pedig elégedetten hátradőlhetnek, ahogy 2008-ban is kimentették őket és megúszták a felelőtlen pénzkezelésüket és hitelfelvételüket, most is egyértelmű, hogy ez a FED célja. De nem kell aggódni a felelőtlen cégeknek felelőtlenül kölcsönadó befektetőknek sem, hiszen a FED ezáltal őket is megmenti.
Ezt hívják “moral hazard”-nak és ez már hatalmas probléma volt az előző válságban is. Most ugyanez történik, csak egy sokkal nagyobb fokozatra kapcsolva és a cégek továbbra is megtanulhatják: semmiért nem kell felelősséget vállalniuk, ha még nagyobb lesz a baj, a FED előhúz majd egy még nagyobb esernyőt a következő vihar idején. Így nem meglepő, hogy a legtöbb cégnek még kéthavi tartaléka sincs, ahogy erről már írtam nemrég:
Mindeközben ahogy az IMF fogalmazott, “a fél világ fordult segítségért” hozzájuk. A lista tényleg impozáns, naponta egyre több ország kéri az IMF segítségét, ami soha nem szokott túl jó ómen lenni.
Mindeközben már a második ázsiai válság kitörésétől tartanak, de erről nem írok, mert nem is akartam ma cikket írni, de egyszerűen túl sok izgalmas dolog történik mostanában minden nap. Akit érdekel, kattintson ide. (Az első ázsiai válság 1997-98-ban volt és ugyanazért tört ki, amitől most is tartanak.)
Szintén mai hír, a kínai GDP olyat csinált, amit közel ötven éve nem: éves szinten is 6,8%-ot zsugorodott március végére, legalábbis a hivatalos álláspont szerint.
De semmi baj, ma újra nagyot tudtak emelkedni a tőzsdék. 🙂
“Pénteken a magyar kormány a vészhelyzet során teendő intézkedések keretében azonnali hatállyal állami felügyelet alá vonta a debreceni székhelyű Kartonpack Nyrt-t. Az állami tulajdonjogok gyakorlásával megbízott Juhász Edit kormánybiztos pedig, élve a rá ruházott jogokkal, a tőzsdén jegyzett cég vezetőségének visszahívásáról döntött. A Budapesti Értéktőzsde oldalán közzétett Kartonpack-tájékoztatásból kiderült: a kormánybiztos a vállalat valamennyi igazgatósági tagját, felügyelőbizottsági tagját, illetve az auditbizottság tagjait visszahívta tisztségéből. “
Mi van ha az amerikaik felismerték, hogyha a vírus miatt pánikban a részvények ára bezuhan, akkor a kínaiak bagóért felvásárolhatják a stratégia fontosságú kisebb amerikai cégeket, illetve egyúttal jelentősen bevásárolhatják magukat a nagyobb nyugati cégekbe is.
Márpedig ez amerikai szempontból katasztrofális lenne, gondoljunk bele, az amcsik már attól is f.snak hogy kínai 5g-s hálózati eszközöket használjanak (lásd Huawei esete).
Hogy reagálnának, ha minden fontosabb usa cég igazgatói tanácsában/tulajdonosi körében ott ülne ezentúl néhány kínai bugris is?…
Kiszámoló: lehetségesnek tartod hogy a FED “felvásárlási láza” mögött, esetleg ilyen elképzelés van, inkább ők vegyék meg a részvényeket (ill. tartsák magasan az árakat), mint a kínaiak vagy azok proxy cégei?
Trump esetében azokkal értek egyet, akik szerint a tőzsde emelkedese a politikájának egyik fő vonala. Hogy ehhez a USA-ban elvileg a kormánytól valóban független FED milyen intézkedésekkel kapcsolódik, az pedig látszik abból, amit Miklós, te is szépen leírtál.
Ha van kedvetek elolvasni, ez is egy fontos szempont, ami kihat a pénzügyekre is.
merce.hu/2020/04/12/tgm-szabadsag-es-jarvany/
Ez pedig nagyon hosszú, de bármit is gondolunk TGM írásairól, olyan kivételes időket élünk, ahol megszülethetett egy ilyen írás.
Közben pedig az itthoni másik fő vonalról, az államosításokról sem szabad megfeledkeznünk egy percre sem.
Valaki írta, h milyen fontos a szolidaritás es más valaki, h az önellátás felértékelődik itthon is. Igen, egyetertek. Egy ennyire szegény országban az élelmiszer lesz a kincs es szerintem a készpénz.
Filozófiai értelemben pedig csak a saját erőnkben, saját magunkban bízhatunk. A többit mindenki a hite szerint.
Nagyon inspiráló a blog, köszönjük!
Koszi, en is hasonlo valaszokat adok egyebkent a sajat kerdesemre.
Meg annyi jutott eszembe, hogy az allami anticiklikus gazdasagpolitikat ugy altalaban en egy valid allami tevekenysegnek tartom (neokon/neolib beallitottsagom ellenere). Ebben a tevekenysegben lehet szerepe egy jegybanknak. Es talan pont az a fo problema a Fed jelenlegi tevekenysegevel, hogy csak feluletesen ranezve anticiklikus, csak ugy nez ki, mintha az lenne – hiszen vart gazdasagi valsagra penzboseggel valaszol -, de a valosagban varhatoan epp az ellenkezojet eri el, ha nem 1-2 honapos tavot nezunk.
Értem én az aranyvásárlókat is, de az csak a klasszilus válságokban megoldás. Ez pedig nem az. Amikor feláll az új rendszer, könnyen előforduhat, hogy aranybeszolgáltatás lesz bevezetve.
Szerintem egy kommunista/kapitalista hibrid rendszer fogja leváltanai mostanit.
Folyt köv.
Persze ő az egyik nagy arany-prédikátor, valahol a világ végén lakik egy önnfentartó farmot üzemeltet vagy mi, de az okfejtése érdekes olvasmány.
a tőzsdén szerintem (de lehet h tévedek) nem tudod magad többségi vagy jelentősebb arányú tulajdonosnak bevásárolni magad… mindrnféle tőzsdefelügyeleti, versenyhivatali basz befigyel, hacsaknem Trump, Bush, Kennedy, Buffet, vagy ilyesmi van bejegyezve a személyidben a családnév rovatnál…
Egyszer volt Budán kutyavásár, Rotschildék pedig már kijátszották ezt a kártyát anno Angliában…
(a költségvetésük kábé négyszerese a második helyezett kínainak)
és amíg a legjobb koponyák a Szilícium-völgyben kötnek ki,
addig a dollár marad a világvaluta.
(Fogalmazzunk úgy, hogy hardver és szoftver tekintetében is uralják a világot. Most még.)
Amíg a dollár a világvaluta,
addig a FED annyi pénzt nyomtat,
amennyit akar.
Amíg a FED annyi pénzt nyomtat amennyit akar, addig a Wall Streeten nem fognak aggódni.
Lesznek a tőzsdén időnként bezuhanások, kiszórják a kisbüfiket, de aztán minden ugyanúgy pörög tovább.
Ennek az egésznek csak egy háború
és vele együtt a dollár bukása,
és egy következményes hiperinfláció az alternatívája.
Ennyi a sztori.
hogy amíg azok a szerencsétlen kínaiak évtizedeken keresztül güriztek és vásárolták az amerikai állampapírokat,
addig az amcsik elképesztő jó létben éltek a hitelekből.
Oké, eladósodtak a kínaiak felé (is).
Dollárban :):);)
A 6. fejezetet érdemes elolvasni/meghallgatni (akár egy free audible triallal) ír a “monetary reset”-ről, amikor a dollár és a jelenlegi status quo helyett valami új jön: SDR, eSDR (crypto), vagy akár valami alulról szerveződő, államok devizáinak aranyhoz rögzítése, leírja, hogy működne, malájok példáját említi.
Ezt tavaly írta, szerinte nem lehet tudni, mi katalizálja és mikor (említi a pandémiát is), de nagyon valószínű hogy a köv. pár évben valami történik, ami elindítja a folyamatot.
Áttekinti a nagy államok közötti konferenciákat és eseményeket, melyek a pénzügyi rendszert alakították, Bretton Woods, vagy amikor Nixon “ideiglenesen” felfüggesztette a dollár aranyra konvertálhatóságát, átlag 21 évente voltak nagy hatású események/konferenciák, az utolsó 32 éve volt, már esedékes…
A dollár azért és azóta világpénz, mióta az USA dominálja a világot és a világgazdaságot, és amíg a világkereskedelem és a pénzügyi rendszer a dollárra épül a Fed valóban annyit nyomtat belőle, amennyit akar – de csak addig, amíg valami miatt a dollárba vetett bizalom megremeg – a Fed balance sheetje 6 Trillió dollár felett lehet már és egyre nő..
“… a Fed valóban annyit nyomtat belőle, amennyit akar – de csak addig, amíg valami miatt a dollárba vetett bizalom megremeg…”
A bizalom egy jó ideig nem fog megremegni,
egy százdolcsiért mindig mindenki
nyújtani fogja a szutykos kezét
Kubától Kambodzsáig.
Itt valószínűleg (biztos) az fog történni (háborúval vagy anélkül)
mint a XX. század elején,
amikor (az USA világgazdasági előretörésével) az angol font hegemóniáját megtörte és a szerepét átvette a dollár.
Renminbi vagy hogy is hívják.
Majd megjegyzem a nevét, ha aktuális lesz….
9gag.com/gag/a3R9oW3
🙂
en.m.wikipedia.org/wiki/Federal_Reserve
Egy ideje tervezgettük, hogy ki kellene költözni Budapestről az agglomerációba kertes házba. Az alap terv az volt, hogy eladjuk a lakásunkat és veszünk egy kertes házat. A lakásunk árához hozzádobunk valamennyit a megtakarításunkból, a többit meg felvesszük hitelre. De annyira rápörögtem arra, hogy a pénz elértéktelenedik, hogy helyette úgy döntöttünk, hogy a lakást is megtartjuk, a megtakarításainkat is megtartjuk és az egész ház árát fix, 20 éves hitelből fogjuk kifizetni fedezetként bevonva a másik lakásunkat is. Így megmarad a lakásunk később a gyereknek, és biztosan nem verjük el felesleges dolgokra a keresetünk legalább egy kicsit nagyobb részét.
FOLYT…
Egyébként van egy Succession (Utódlás) c. sorozat, amit kimondva/kimondatlanul is egy létező családról mintáztak, méghozzá a világ egyik leggazdagabb családjáról (a családfő médiamogul). Valami egészen szürreális az egész család és ahhoz képest, hogy a leggazdagabb, tele van félkegyelműekkel, ennek ellenére hihetőnek tűnő és szórakoztató sorozat. Szóval talán nem légből kapott, amit állítasz a “felső tízezer” szellemi képességeiről. A környezetemből is tudnék példát.
A fő cél hogy külföldön tudjak remote számlát nyitni, de itthonról. Csak szeretném pénzem.egy részét valahol máshol is tudni. Lehet kicsit túl pörgöm a dolgot, de úgy érzem jobban aludnék.
A köztörvényeseket ítélje el a független bíróság, a jogerős ítélet alapján legyen vagyonelkobzás.
A vírusra hivatkozva végrehajtott einstand az valami más.
Sokkal kultúráltabban fogalmaztad meg a lényeget, mint én. No de ha egy tudomány képtelen elfogadható pontosságú jóslásra a jövőt illetően, akkor mi értelme van?
Az orvostudomány is empirikus, mégis elég hasznos jóslataik vannak arra, hogy ha lázam van és beveszek egy Aspirint, akkor mi fog történni. A fizika meg eljuttatott minket a holdra.
De ha a közgazdaságtan annyit nem képes megmondani, hogy pld. a negatív jegybanki alapkamatnak milyen hatása van a gazdaságra, akkor mi értelme vele egyáltalán makroszinten foglalkozni? Annyi haszna van így mint a kártyajóslásnak.
Jogos. Pld. az egyik legnagyobb szemfényvesztés a világon, hogy a FED gyakorlatilag magánkézben van. Szóval már definíció szerint sem a public good a célja, hanem a tagbankok egészségesen tartása. Ami néha egybeesik a közjóval, de többnyire nem.
Rossz ötlet a hitel szerintem.
Meg vagyok lepődve azon, hogy az ún. értelmiségi réteg, aki jelenleg home office-ból nyomja, mennyire vak abban a tekintetben, hogy azt hiszik, csak a szolgáltató szektor bizonyos részét érinti a jövőben is majd a válság (szakácsok, ruhabolti eladók, rendezvényeken dolgozók, stb.)
NE legyen igazam, de nagy lesz itt a meglepetés, amikor ősztől kezdve a nagyobb multik is (miután újrakalkulálták az üzleti tervüket) komoly tömeges elbocsátásokba kezdenek, ami ugyanúgy nagy számban érinti majd a fehér galléros magasan képzett értelmiséget is (sőt, az itt olyannyira fényezett IT szektort is valamennyire, bár azt nyilván kicsit kevésbé).
Mivel szerintem 1 éves távlatban annak sem biztos a munkahelye, aki most teljesen annak érzi, a “hitelesek” bajban lesznek a törlesztőrészletekkel… Örökké meg nem lesz moratórium…
– sok járvány volt a világon, de oltás nélkül is 1-2 év alatt lecsengtek, még a spanyolnátha is
– lehet vakcina
– Svédországban a laza korlátozás ellenére lassul a járvány
– a vírus a munkaképesekre nem veszélyes, csak pár hetes kihagyással jár
– egyelőre a világ 200 országából sehol nincs tömeges halálozás
Amit nem értek, hogyha 2 éven belül mindenkit beoltanak vagy ennyi idő alatt elül a járvány, akkor az miért nem elegendő ok egy nagyobb tőzsdei zuhanásra?
Nekem már 2 hónap is rémisztőnek tűnik.
Ezt az egészet most sürgősen felejtsd el,
egyrészt én most az infláció miatt nem aggódnék,
válságban jellemzően az inkább csökken;
másrészt ilyenkor nincs biztos munkahely;
harmadrészt pedig az ingatlanárak
csökkenni fognak,
az agglós házé különösen.
Most olvastam valamelyik fórumon:
Még a járvány előtt a négyfős család
befizetett tízmillió foglalót
egy kilencven millás újépítésű sorházra Pesten,
eladták az agglós házat,
beköltöztek a kis panelba, amit majd szintén eladnának,
de még így is kellene circa 25 milla hitel
az új házhoz.
Közben a srác munkahelye kérdéses lett,
így minden borulni látszik,
a tíz milla el fog úszni.
És ennek az egésznek a hátterében az van,
hogy az asszony egy jobb iskola miatt költözött volna beljebb.
Gondolom nálatok kicsi gyerek van,
és a nejed a kert meg a jó levegő miatt költözne kintebb.
Ha gondolod, beszélek az asszonnyal.
Az 1929-es válság teljesen más volt, azóta nagyságrendekkel magasabb a technológiai fejlettség.
Továbbra is exponenciálisan nő a technológiai fejlettség, tehát simán árazhatja a piac, hogy nem gond a sok adósság, mert a technológiai fejlődés következtében olyan mértékben nőhet a termelékenység, hogy ki tudják termelni a cégek a hitelek fedezetét. A vírus csak gyorsítja a technológiai és mesterséges intelligencia fejlesztéseket.
Magas munkanélküliség amúgy is lett volna az automatizáció miatt. Egy megoldás lehet az alapjövedelem hosszú távon, leegyszerűsítve a robotok termelik meg az alapjövedelem fedezetét.
Nagyjából ezt árazhatja a piac. De ez csak találgatás. Az a lényeg, hogy a piacnak mindig igaza van.
Ezért a kisbefektető számára a passzív indexkövetés a legjobb, piaci időzítés nélkül.
Egy cikk-otlettel allok elo ennek apropojan:
A napokban megjelent egy uj iPhone. Indulo arak:
apple.com: 399 dollar = kb. 129.000 forint.
apple.com/hu: 179.990 forint.
Szivesen olvasnek arrol, hogy miert dragabb Magyarorszagon egy iPhone. Raadasul ennyire. 129 * 1,27 = 163,8. Tehat nem arrol van szo, hogy nulla szazalek az AFA az USA-ban es ezert egy adomentes arra rajon a magyarorszagi AFA. Hanem annal meg 16 ezerrel (kb 12,5%) dragabb, es raadasul nem hinnem, hogy 0% az AFA az USA-ban, azaz hogy eleve igy kene ezt szamolni.
Arrol is szivesen olvasnek, hogy lehet-e amugy nekem, magyarorszagi lakosnak es adozonak az USA-bol 399 dollarert rendelnem, illetve mivel jar ez. (Feltetelezem, ha ez siman megoldhato lenne, akkor mindenki ezt tenne es nem lenne ez az arkulonbozet, tehat biztos van az egeszben valami “csavar”, amirol nem tudok.)
2020-04-18 at 20:24
Egyébként annyira vicces,
Sajnos nem az. Szerencse, hogy nem társul mellé arrogancia és hatalom + fegyver. 🙁
Nem hatszor kilencszázba, egyszer kilencszázba.
Az Apple minden dollárt egy az egyben számol át euróra (kivédve az árfolyamveszteséget), vagyis (399 dollár/euró) x (353 Forint) x (1.27) = 178.876 Forint.
A 399 dollár az adó nélkül értendő nettó ár, itt megtalálható az államonkénti ‘sales tax’:
en.wikipedia.org/wiki/Sales_taxes_in_the_United_States
Annyi helyen leirtak mar az apple eu/magyar arazasat, nem eleg?
index.hu/techtud/2020/04/16/meglepoen_olcso_az_uj_iphone_se/
index.hu/techtud/2020/04/16/meglepoen_olcso_az_uj_iphone_se/
A maradék különbség meg összejön akkor ha nem középárfolyamon váltasz pénzt és máris minimális a különbség.
2008-ban is igaza volt a piacnak, csak kicsit megkésett, és inkább egy nagyot bukott. Vagy például korábban simán benyalta a dotkom-lufit. A piac is tévedhet, sőt, abból vannak csak az igazán nagy bajok. Nonszensz, hogy most egy 20%-os munkanélküliséget nem vesz figyelembe a tőzsde. Nagyon jó esetben 10% rögtön vissza tud menni dolgozni a járvány után (és akkor optimista voltam), de a másik 10% hatásaival mi lesz? Ez nem úgy működik, mint egy ON/OFF kapcsoló, hanem mint egy dominó. Munkanélküliség, keresletcsökkenés, cégeknek bevételkiesés, leépítés, és már meg is van az ördögi kör.
Nem csak az a baj, hogy csúszik lefele az árfolyam, hanem az is, hogy kiszámíthatatlanul. Ezért kerül gyakorlatilag minden többe itthon, mert rádobják a kockázati felárat. Ugyanez igaz német/osztrák vs. magyar összehasonlításban. Ugyanaz a termék, ugyanattól a gyártótól, ugyanannál az áruházláncnál nem csak 7%-kal drágább, amit az ÁFA indokolna, hanem 10-15-20%-kal.
Bónusz kérdés: hova gyengül a forint, ha hétfőn bejelentik az “igazi” Nagy Magyar Nemzeti Mentőcsomagot?
Nem a forint árfolyamkockázata van beárazva, hanem:
– USA-ban a 399 USD az nettó ár, azért így adják meg, mert az áfa különböző államokban más
– az Apple az EU-s árak meghatározásánál egy az egyben váltja az USD-t EUR-ra: tehát Németországban például nettó 399 EUR
– Magyarországon erre a magyar 27%-os áfa jön rá
És egyből megkapod a magyar árat, nem kell 370-es EUR árfolyammal számolni, elég hozzá a 355 is.
Egyre inkább úgy tűnik, hogy ez a vírus-hisztéria hosszú távon 10x annyi embert terít majd le, mint maga a vírus tenné, különösen a fejlődő országokban.
De ha le is cseng a vírus, azért a turzmus felfutása nem várható egyhamar, mert a veszélyérzet az szubjektív, köszönő viszonyban sincs a valósággal.
Én is pont ezen vívódok, most kéne befektetnem?
A 2009-es válságkor is azt hallottuk, hogy nem szabad a pénzügyi szektorba fektetni, mert a strukturális gondok (pl. “túl nagybank ahoz, hogy bedőljön”, hitelezési boom) nem oldódtak meg.
De ha akkor nem fektettem volna be, azóta is csak ülnék a(z egyre kevesebbet érő) pénzemen.
“Egyébként annyira vicces,
hogy amíg azok a szerencsétlen kínaiak évtizedeken keresztül güriztek és vásárolták az amerikai állampapírokat,
addig az amcsik elképesztő jó létben éltek a hitelekből.
Oké, eladósodtak a kínaiak felé (is).
Dollárban :):);)”
Ez jó, tetszik… De akkor most hogy is van ez a többek által kifogásolt munkaalapú társadalommal / gazdasággal?
Hangyának lenni akkor most jó vagy nem jó?
A tücsöknek (USA) be fogja valamikor nyújtani a hangya (Kína) a számlát?
off: captcha kérdés az volt hogy a hétvége első napja, sz-szel kezdődik… “szabad-péntek” nem volt jó 😀