Az értékpapír-piacok “államosítása”
Az amerikai jegybank (ahogy a legtöbb jegybank is a világon) 2008 óta átállt válságkezelő üzemmódra. Attól való rettegésükben, hogy esetleg a gazdaság lassulni mer, vagy még kimondani is eretnekség, esetleg vissza is esik és úgy fogunk élni, mint három éve, ami egyszerűen nem történhet meg, más se csinál 12 éve, mint stimulálja a piacot.
Minden drogos tudja, hogy a hozzászokás miatt egyre nagyobb adagokat kell bevinni a szervezetbe, viszont a növekvő adagok egyre nagyobb pusztítást végeznek a függők szervezetében.
Nincs ez másként a pénzügyi stimulus területén sem. Főleg akkor nem, ha békeidőben is gyógyszeren tartjuk az egyébként egészséges versenyzőt.
A kötvénypiacok viszonylag jól működtek 2008-ig. Akinek volt pénze, kölcsönadott olyan cégeknek és államoknak, akiknek hitel kellett. A kockázattól függően az infláció felett néhány százalékkal mindenki kapott kölcsönt. Jól járt a megtakarító és a hitelt igénylő is. Aki nem elégedett meg az inflációt alig meghaladó hozamokkal, az adott a kockázatosabb cégeknek. A túl kockázatosnak ítélt cégek pedig nem kaptak hitelt, vagy csak túl drágán kaptak volna, így elhullottak, folyamatosan tisztult a piac.
Aztán megjelent egy elefánt a porcelánboltban, a jegybank, aki a maga által nyomtatott pénzzel elkezdte felvásárolni az államkötvényeket és a jelzálog-leveleket egy úgymond felsőbb gazdasági érdekből. Mivel a pénzt a semmiből teremtette és bármikor tud még többet teremteni, nagyon nem érdekelte, hogy mennyit bukik akkor, ha nullához közeli kamatot kap a kötvényekre, ahogy a kockázatot sem árazta be, hiszen az esetleges veszteség csak virtuális volt az ő szemszögéből.
Azonban a többiek, akik megdolgoztak a pénzükért, kénytelenek voltak igazodni az elefánthoz, így biztos ráfizetéssel tudtak csak állampapírokat venni, az inflációnál is alacsonyabb hozamokkal.
Ha ezt nem akarták, akkor mehettek a vállalati és a bóvli kötvények piacára, illetve a tőzsdére, esetleg fektethettek ingatlanba. Ha a jegybank a maga által teremtett pénzzel háromezer-milliárd dollárért vásárol kötvényeket, akkor ugyanennyi pénz kiáramlik az alternatív lehetőségekbe. Ha ehhez még a kamatlábakat is leviszi a nulla közelébe, akkor aztán nincs min csodálkozni, hogy a részvényárak és az ingatlanárak az egekbe szöktek, a bóvli cégek kötvényei pedig nevetséges kamatok mellett találtak gazdára, ami köszönő viszonyban sem volt azzal, hogy vissza tudja-e egyáltalán fizetni az ilyen cég a hiteleit.
Már-már úgy tűnt, hogy a FED is rájött, hogy ez a világ egy beteg világ és elkezdte igen óvatosan növelni az alapkamatot és némileg leépíteni az összevásárolt több billió dolláros kötvényállományát. Azonban az amerikai gazdaság növekedése(!!!!!!) 2% alá lassult, így újra visszatért a régi megoldásokhoz és tavaly többször is kamatot csökkentett. Mert nehogy már csak másfél százalékkal nőjön a gazdaság évente.
Ott álltunk egy kivéreztetett és gyakorlatilag a realitásoktól teljesen elszakadt, torz kötvénypiaccal, túlértékelt ingatlanokkal és ingyenpénzből felfújt, mesterségesen magasan tartott gazdasággal, nullához közeli alapkamattal, amikor megjelent egy ostoba vírus és beleköpött a status quoba.
A gazdaság most tényleg beteg lett, de mit lehet vele csinálni, ha egészséges korában is úgy szétinjekcióztuk, hogy már a vénáját sem lehet megtalálni szerencsétlennek?
Dobjunk rá atombombát. A FED (az amerikai jegybank) bejelentette, hogy akkor ő nem kispályázik tovább, mostantól korlátlanul vesz kötvényeket, de nem csak állampapírokat és jelzálogleveleket, hanem talán mást is. Hogy bemutassa, hogy nem a levegőbe beszél, gyorsan kinyomtatott közel kétbillió dollárt és felvásárolt, amit csak kapott érte.
Már 5 ezer milliárd dollárnál is több kötvény tulajdonosa a jegybank, ez az amerikai GDP negyedével összevethető összeg és alig kevesebb, mint a 6500 milliárd dolláros amerikai vállalati kötvények piaca, csak hogy tudjuk hová tenni a nagyságrendet. De ez csak a kezdet, idén még további 3 ezer milliárd dolláros növekedést várnak a jegybank mérlegében.
Felmerült, hogy a jegybank elkezd vásárolni bóvli kötvényeket is, vagyis a rossz megítélésű cégek kötvényeit is. Ezek a kötvények már most is 1,2%-os felárral vannak csak a hasonló, nem bóvli kötvényekhez képest, ami a kockázatukat figyelembe véve elképesztően kicsi, beteges különbség. Ez még jobban el fog olvadni, ha itt is megjelenik közvetlenül is a jegybank.
A japán jegybank már ott tart, hogy részvényeket is vásárol, ezt rebesgetik az amerikai jegybankról is, de reméljük, erre nem fog sor kerülni.
Többen már így is a szabad piac végéről beszélnek és zombi piacokat emlegetnek. A FED ilyen mértékű beavatkozásokkal gyakorlatilag államosítja a piacokat, ha nem akarja azt látni, hogy esnek a részvényárak, akkor azok nem is fognak esni. Akkor sem, ha a mögötte lévő gazdaság teljesítménye a felére esik, így a részvények és kötvények árazása már semmi kapcsolatot nem fog mutatni azzal a gazdasággal, amelyiknek elméletileg értéket kellene adni ezeknek az értékpapíroknak. Ha a FED azt akarja, hogy az életképtelen cégek életben maradjanak és ingyen kapjanak hitelt, akkor a piac ellenkező véleményével szemben is ez fog történni.
Ez erősen emlékeztet arra a történelmi időkre, amikor a kommunisták a gazdaságot államosították, úgymond szintén a közjó érdekében. Most sokak szerint ilyesmi történik az értékpapír-piacokon, csak kérdés, ez tényleg jó lesz-e a köznek?
A gazdaság államosítása egy hatalmas tévedés volt, azt már tudjuk, mert nem vette figyelembe a realitásokat, így a jól menő, piaci alapokon termelő cégek helyett teremtett gazdátlan cégeket, amiket alkalmatlan emberek próbáltak irányítani központi tervutasításoknak megfelelően, nagyon kevés sikerrel. Ennek eredményeképpen a végén a munkások és a parasztok sokkal szegényebbek lettek, mintha nem akartak volna nekik kedvezni a gazdasági realitások megerőszakolása árán is.
Szintén hasonló a szituáció ahhoz, amikor egy nem piaci alapon működő, diktatórikus állam saját maga határozza meg a devizája értékét, azt mondva, hogy a helyi deviza X dollárt ér és ehhez tűzzel-vassal ragaszkodik, akkor is, amikor a feketepiacon már ötször annyit kell adni a dollárért. Előbb-utóbb kénytelen lesz beismerni, hogy a mesterséges árfolyamnak semmi realitása nincs és olyankor szokott összeomlani a helyi pénz árazása. Minél tovább ragaszkodik az állam a nem piaci árazáshoz, annál nagyobb károkat okoz a gazdaságban és utána a saját deviza árfolyamában is.
Kíváncsian várjuk, az értékpapír-piacok úgymond államosítása a jegybank(ok) erőfölényével milyen gyümölcsöt fog teremni, ha szintén a való világ ellenében hozzák a döntéseket és hosszú távon nem engedik, hogy a gazdasági realitások is beleszóljanak az értékpapírok árazásába.
Mindenesetre izgalmas időket élünk, még ha az ember jobban is szeretné az unalmas időszakokat, amikor nem történik semmi. Lenin mondta, hogy vannak évtizedek, amikor semmi nem történik és vannak hetek, amikor évtizedekre kiható dolgok történnek. Mintha a mostaniak ilyen hetek lennének.
Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.
40 millió forintos életbiztosítás havi 5.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.
Új vagy a blogon? Itt találod a fontosabb írásokat összegyűjtve.
Olyan ez, mint amikor egy szocialista állam azt mondja, hogy az ő pénze X dollárt ér. A feketepiac már rég háromszor annyit ad a dollárért, de a szocialista állam ragaszkodik a hivatalos árfolyamhoz.
De nem lehet a piaccal szemben hosszú távon ragaszkodni egy torz árazáshoz, ilyenkor omlik össze a hivatalos árfolyam is.
De előtte még hatalmas gazdasági károkat okoz a mesterséges árfolyam.
Ugye a részvények árát általában a kötvényekből szoktál levezetni. Ha az alapkamat 0, akkor már az évi néhány százalékos értékpapír hozam is jónak számít. Kérdés hogy ehez képest drága-e a piac vagy nem.
Ameddig valaki olyan eszközökben tartja a vagyonát amit megért addig szerintem minden oké. Mindenki más bízzon a jószerencsében, vagy a megválasztott politikusokban 🙂 Szerencsére az inflációt nagyon kevesen értik így az indokoltnál sokkal kevesebben lesznek csalódottak.
Valami mindig jó vétel lesz: van hogy a föld, van hogy a belvárosi lakás vagy épp az értékpapír. Majd pár év múlva megtudod hogy jól döntöttél-e és időzítettél-e. Garantált pozitív poreálhozam hozam úgy tűnik hogy kevés lesz a következő években is
Emlekszem anno Londonban voltam az egyik nagy bank FID trader emeleten mikor bejelentettek. Erdekes elmeny volt.
Mit gondolsz tehát, nem félnek ezek az emberek, hogy még nagyobb bajt, összeomlást csinálnak idővel? Egyáltalán ki hozza meg a döntést? Egyetlen idióta emberen múlik az egész vagy több emberen is átmegy a javaslat?
Engedjék el az egészet és mondják azt, hogy bocsi, eddig tévedtünk, mi kiléptünk, mindenki azt csinál, amit akar?
2008-ban kellett volna hagyni a gazdaságot zuhanni egy 15%-20%-ot. Csak ezt senki nem merte bevállalni, beismerni, hogy az emberek sokkal jobban élnek, mint élhetnének reálisan.
1929-ben még bevállalták a zuhanást, de megijedtek attól, hogy mekkora lett. Akkor viszont vissza is állt a gazdaság a normál állapotába, csak nagyon sok könnyel járt mindez és négy évig tartott.
Arany is csak egy virtuális tőzsdei termék, mint a többi. Vagy fizikai aranyra gondolsz? Ez utóbbit meg csak rudakban kapni, tehát sok-sok pénz “kvantumokból” tudsz venni (ha éppen van). Aztán valahol tároltatni kell (bank széf) ami megint súlyos költség. Otthon a párnacihában nem tartható, mert a leghülyébb betörő is megtalálja profi fémkereső nélkül. Elég sok macera. Meg a BÁV keresni akar rajtad vastagon. Biztos, hogy vásárlásnál meg beváltásnál jelentős jutalékot számít fel.
Lehet némi párhuzamot látni Trump és Hoover között, mert mindkettő az elnöki ciklusa elejét gazdasági növekedésben és száguld részvénypiaccal a háta mögött élvezhette.
Egyébként a gazdaság nemcsak varászütésre állt helyre. Egyébként kíváncsi lennék, hogy ha lett volna 1930-valahányban kiszámoló blog, akkor Kiszámoló támogatta volna-e FDR-t, Keynest, az aranystandard megszüntetését meg a New Dealt, vagy pedig megpróbálta volna-e kiűzni az ördögöt a Fehér Házból. Ezek mindegyike ugyanis a kritikusok szerint a civilizáció végét jelentette.
Egy észrevétel, szempont:
Az USA csinálja, mert megteheti. A svájciak talán szintén. És amiért nem fog az USA és a svájci gazdaság tönkremenni, mert ebből a pénzből áttételesen majd vesznek pl. magyar gyárat, meg németet, és thai szállodát, esetleg ausztrál bányát. Szép dolog? Nem ,de megtehetik, mert az istenadta nép, az egész világon úgy gondolja, hogy az usd a legjobb. És ha vége a balhénak, a gyárak, az eszközök majd megerősítik, hogy lám, az USA az igazi, milyen jól megy az ottani cégeknek, bankoknak, bef alapoknak, nyugdíjalapoknak.
Amíg az usd világpénz, az olaj (bár szerepe egyre kisebb talán) usd-ben jegyzett, addig megtehetik. És jó eséllyel bejön majd. Ha nem, akkor megvédik a befektetőiket, akiket a gaz dél-amerikai rezsim ellehetetlenít, és kénytelenek “beavatkozni” a nép érdekében.
Sztem egyre nagyobb a világban a baj, és a vírus a kisebbek közé tartozik.
Az akkori világválság elhozta nekünk Adolf Hitlert, és többévnyi munkanélküliség esetén akkoriban még a kommunizmus is elég vonzó alternatívának tűnhetett.
Bethlen István miniszterelnök még a munkanélküli segélyt is ellenezte. Ja, így könnyű bevállalni a zuhanást.
A nyomtatott pénz akkor hol rakódik le? A cégeknél, akik hitelt kapnak, beruháznak, foglalkoztatnak stb; az államnál, aki szintén hitelt kap, szintén foglalkoztat, költ stb. De akkor hol az infláció? Vagy az inflációs statisztika is egy machinált dolog? Magyarországon is 3-4% -ot mondanak, pedig ettől jóval többet érzékelünk. Nem értem ezt a mechanizmust, korlátlanul nyomtatunk, mindenféle negatív hatás nélkül?
Inflációt okoz, csak nem a tej meg a kenyér árában, hanem a részvények és a kötvények árában.
A válság mélypontja 1932 júliusában volt, mire Roosevelt hatalomra került, már régen túl voltak a mélyponton, még ha nem is volt combos a visszaemelkedés addigra.
Most egyáltalán nem erről van szó, most a visszaesést akarják megakadályozni, bármi áron, mintha a visszaesés rossz lenne vagy nem lenne szükséges.
Ráadásul az államadósságot sem érintette annyira, mint sokan gondolják a keynesi politika, 1937-ben is csak 39% lett az államadósság, ami még az 1930-as 18%-hoz képest sem rengeteg. Persze ebben az is benne van, hogy nőtt is a GDP.
2020-04-15 at 12:57
A gazdagoknál. Mármint az igazán gazdagoknál, a cégeknél, az alapoknál. Részvényben, ingatlanban, földben.
Az USA gazgasága mögött valódi teljesítmény áll.
Ott tényleg szabad a verseny, géntechnikától kezdve a támogatásoktól nem agyontorzított mezőgazdaságig, kevés a bürokrácia, a szabadalmak valóban védettek (filmek is), és a világnyelvének köszönhetően évi több millió bevándorló érkezik a K+F szférába (Silicon Valley, palagáz-kitermelés).
Mi meg képtelenek voltunk megnyitni a munkaerőpiacot olyan országok előtt, mint Bosznia, Albánia, Grúzia, Örményország, így folyamatosan öregedünk, de legalább nem jön a be a “csúf horvát és szerb” Boszniából.
Én ezt a témát pár hete már megrágtam és az a probléma, hogy sajnos én is erre a következtetésre jutottam.. Ez szimplán transzfer a milliárdnyi embertől az 1% felé. Igaz mindenkitől csak egy pici van lecsípve ezért nem annyira feltűnő.
Viszont ha ez a felállás, akkor nem jobb leparkolni a kis ladikjainkkal a yachtok mellé és csipegetni a morzsákat? Ez esetben felszállni mondjuk a részvény lufi vonatra velük együtt?
Mivel az 1%-nál van a gazdasági és így a politikai hatalom is, ők meg sosem akarnak veszíteni, ezért inkább fogják az örökkévalóságig fújni a lufit. Aztán egyszer ha már a népnek nagyon fáj, hogy nincs vásárlóereje és/vagy millióknak kezd leesni a felállás akkor majd újra lesz valami jó kis komcsi forradalom meg államosítás a nép nevében, de addig még évtizedek lehetnek hátra.
Amúgy nem vagyok BitCoin hívő, de azt megkell hagyni, hogy ezt az ördögi kört egyből elegánsan feloldaná, ha hirtelen a BitCoin lenne a világpénz vagy esetleg visszatérnénk az arany standardhoz.
“az a pénz nem kerül a gazdaságba, mert nem az emberek közé szórják ki, hanem visszakerül a jegybankhoz az érte vett kötvény.”
De hova kerül az a pénz, amit a kötvényért adott ( és a semmiből teremtett ) a jegybank ?
Ha az államtól vette a kötvényt, akkor az államnál landol a pénz, az pedig valamilyen módon betolja a gazdaságba, nem ?
Ha vállalati kötvényt vett, akkor is a vállalaton keresztül megjelenik a gazdaságban. Vagy saját részvényt vásárol a cég ?
Ha másodpiacon vett kötvényt ( ilyet csinál(hat) egyáltalán ? nem tudom, nem követtem ), akkor a kötvény eladója mit csinál a pénzzel ? Fagyit, TV-t, kocsit, esetleg újabb kötvényt, részvényt, ingatlant vesz rajta ?
Több pénz, nagyobb kereslet, emelkedő árak ?
2020-04-15 at 13:36
Hacsak nem Te mozgatod a szálakat, akkor de, valahogy ugyanazzal a vonattal kéne utazni, az ütközőn pl. Csak ne akkor, mikor vagonokat rendeznek a pályaudvaron, mert vagy leráz a tili-tolt, vagy észrevesz a kaller és lehajít. Amikor robog, akkor igen 🙂
Én is erre jutottam. Az előző, 2008-as válság során adósságban voltam, házvásárlás miatt. Az teljesen jó volt arra, hogy ne izguljak, hogy lemaradok a rallyról. 🙂
Most lenne mit betenni, és szerintem (bár mindig mondjátok, hogy nem kell időzíteni), szerintem nem akarok az esésbe beszállni, tehát most várok. És próbálok tippelni. Nehéz, mert kiszámíthatatlan pont a sok beavatkozás miatt. Most majd ezzel is számolni kell
2020-04-15 at 13:23
Ott tényleg szabad a verseny, géntechnikától kezdve a támogatásoktól nem agyontorzított mezőgazdaságig,”
ebben Te biztos vagy?
Már akkor sem annyit zuhant volna, hanem jóval többet. Az azóta tartó “recovery” az USÁ-ban konkrétan folyamatos életszínvonal zuhanást okozott azóta is, a fölső rétegek kivételével. És azóta sem “normalizálódtak” a viszonyok, lásd nulla körüli kamatok, csökkenő munkavállalói számok, stb.
“1929-ben még bevállalták a zuhanást, de megijedtek attól, hogy mekkora lett. Akkor viszont vissza is állt a gazdaság a normál állapotába, csak nagyon sok könnyel járt mindez és négy évig tartott.”
Tévedés, 4 év után állt meg a zuhanás. 1940-re jöttek rendbe a dolgok, mert elkezdődött valami nagyszerű… A második világháború, amelyen először gennyesre kereste magát az USA, majd leigázta a kivérzett országokat.
Ez az amcsi piaci szektorok többségében már múlt idő. Jellemzően pár óriásira dagadt szereplő (egyre gyakrabban 2 gigász) uralkodik, szabad kapitalista helyett monopolisztikus “versenyben”, sokszor erősen kartell gyanúsan. Ez a 2(-3-4) szereplő pedig gyakran ugyan azon befektetők zsebében csücsükél a “diverzifikáció” jegyében, akár ETF-ek formájában kisbüfik esetében. És ezt fedi le felülről egyre kevésbé kendőzetlen formában a MMT-nak gúnyolt furcsa államkapitalizmus.
A szabad verseny, láthatatlan kéz, tökéletes piacok meg a többi lózung innentől fogva korlátozottan érvényes.
Hát persze, hogy akkor indult, mert akkor választották elnökké Rooseveltet. Gondolom, a választóknak valahogy nem igazán jött be Hoover elnök (1929-1934) válságkezelése (vagy válság-nemkezelése).
“Gery, de olyan kötvényt vett, amit egyébként is megvett volna valaki.”
Nem, vagy csak sokkal magasabb hozamért vette volna meg valaki.
A QE valójában ott csapódik le a gazdaságban, hogy az állam még jobban túl tud költekezni, az állampolgárok szemszögéből ez pedig bujtatott extra adóként jelenik meg, mivel az állam a termékek, szolgáltatók, munkaerő keresleti oldalán jelenik meg a jegybank által teremtett pénzzel. Gyakorlatilag elilnflálja a lakosság pénzét, még akkor is, ha 0 a hivatalos infláció, tekintve hogy a válság miatt az mínuszos lenne egyébként.
Arany? Fizikait (rud/erme) mar alig kapsz valahol. Mindenhonnan elkapkodtak, ahol esetleg meg van raktaron, ott durva felarat kernek erte (kulfoldon is).
Bitcoin mint vilagpenz? Muhaha! Kemeny 4 tranzakcio masodpercenkent, es tobb mint 10 perc egy tranzakcio hitelesitese. A magyarorszagi Tesco-k tranzakcioit se birna kiszolgalni, de legyen vilagpenz. LOL!
Marad az arany ETF, de nem szabad tulzasokba esni. Egy portfolioban van ertelme aranyat is tartani a reszvenyek, kotvenyek mellett, de nem kizarolagosan. A kereslet most hirtelen megugrott, a kinalat (banyaszat) viszont nagyon lassan reagal. De egy ido utan felfut a kinalat, elfogy a kereslet, akkor majd megy lefele is.