Nincs mese, tanulnod kell
Ezelőtt harminc éve pénzügyi szempontból a világ nagyon egyszerű volt az átlagember számára. Nem volt tőzsde, de még kötvények sem, eladósodni nem lehetett, mert hitelek sem voltak (eltekintve az államilag szabályozott lakáshitelektől), a jövő és a nyugdíj, ahogy a munkahely is biztosnak látszott.
Aki tudta, mi az a takarékbetétkönyv és hol található a legközelebbi takarékszövetkezet, mindent tudott, amit tudnia kellett a pénzügyekkel kapcsolatban.
Azóta hatalmasat fordult a világ. A rendszerváltás után az árudömpinget követte a pénzügyi termékek és szolgáltatók dömpingje. Mindenki számára elérhetőek lettek a legkülönfélébb hitelek, megtakarítási módozatok, szolgáltatók és ügynökök hada igyekszik eladni nekünk olyan összetett pénzügyi termékeket, amit ők maguk sem értenek, hogyan működik.
Ma már a kisemberek is tőzsdéznek a havi 10 ezer forintjukkal, nyernek és buknak, senki és semmi nem akadályozza meg, hogy akár 6-7 különböző hitelünk legyen, akár 40%-os éves kamat mellett.
Ezért mindenkinek fel kell nőnie a feladathoz és meg kell tanulnia kezelni a pénzét, értelmezni egy-egy pénzügyi ajánlatot, megtanulni, mit jelent az a kockázat, vagy milyen rejtett költségei vannak egy pénzügyi terméknek, milyen veszélyeket rejt a hitelkártya használata vagy egy személyi kölcsön meggondolatlan felvétele.
Tanácsadáson is szinte mindig elmondom, hogy ma már sajnos nem ússza meg senki, hogy tanuljon és megismerje a pénzügyi termékeket.
Sokan szeretnék megspórolni ezt a tanulást és rábízzák az összes pénzüket egy ügynökre, vagy számukra valamiért szimpatikus alapokba teszik a pénzt, úgy, hogy se a költségekkel, se a kockázatokkal a legkisebb mértékben nincsenek tisztában.
Ezért a kényelemért aztán hatalmas árat fizetnek, jobb esetben csak a költségek miatt, rosszabb esetben akár a teljes megtakarításuk elveszik, lévén rengeteg csalás és csaló is van a piacon. De egy nemvárt árfolyamesés is tud könnyedén 20-30%-os veszteséget okozni egyik napról a másikra.
Én most ezekből a költségekre szeretném felhívni a figyelmedet.
Vajon mennyit buksz a kényelmen, hogy nem magad kezeled a pénzed, hanem rábízod másra, hogy csináljon vele, amit akar?
Azt látnod kell, hogy minden pénzügyi szolgáltató profitorientált, ezért annyi költséget számol fel neked, amennyit csak hajlandó vagy kifizetni.
Egy befektetési alap éves kezelési költsége átlagosan 1,5-2,5%, de te ezt a költséget nem látod, mert a hozamokból ez már le van vonva. Csak azt vehetnéd észre, hogy ha amerikai tőzsdébe fektető alapba tetted a pénzed, akkor hiába hozott a tőzsde 8%-ot, te ebből csak 6%-ot kaptál meg. Vagy csak 10%-ot esett egy évben, de neked 12%-os veszteséged lett. (Persze ezt az átlagember soha nem veszi észre, hiszen még ennyit sem törődik a pénzügyeivel.)
Kiszámoltad-e már valaha, hogy ha csak 2%-ot fizetsz évente egy alapkezelőnek, hogy helyetted befektesse a pénzedet, mennyit buksz ezen 20 év alatt?
Ha van 10 millió megtakarításod és mondjuk 7% az éves hozam, ez a két százalék plusz költség egész pontosan 12.163.917 forintodba kerül a 20 év alatt. Többe, mint amit befektettél az indulásnál.
Állandóan azt hallom tanácsadáson, hogy nincs ideje az ügyfélnek ezzel foglalkozni, mert elviszi az idejét a pénz megkeresése.
Ilyenkor megkérdezem, hogy ennyi pénzért (még egy jól kereső embernek is az egyévi-kétévi teljes keresete húsz év távlatából még ilyen viszonylag kisebb összegnél is) nem érné-e meg, hogy egy hónapot rááldozva kicsit elmélyüljön abban, hogyan és hová érdemes befektetnie a pénzét?
Azt tudtad, hogy nagyon sok alapnál, főleg az indexkövető alapoknál nem csinálnak mást, mint helyetted megveszik azt az ETF-et, amit te is meg tudnál venni évi 0,1-0,2%-os költségterhelés mellett?
(Félreértés ne legyen: ahogy te sem, az alapkezelő sem ingyen dolgozik, ezért teljesen természetes, hogy díjat számol fel, méghozzá annyit, amennyiért még el tudja adni a szolgáltatásait. Én csak annyit mondok, hogy neked felesleges ezt a költséget kifizetni, ha meg is tudod tanulni, hogyan kapd meg ugyanazt töredékáron. Ne gondold, hogy akkora tudás kell egy portfólió összerakására, amit te ne tudnál egy-két hónap alatt megtanulni.)
Ezek után mit gondolsz, mennyibe kerül neked, ha ugyanezt a pénzt ügynökre bízod és az alapkezelőn túl még az ügynököt is fizetned kell?
Eddig minden termékről, amit az ügynökök árulnak, bebizonyosodott, hogy túlzás nélkül kegyetlen sokba kerül az ügyfélnek. Legyen szó unit linked biztosításokról, vagy mióta azok lecsengtek, az aranyszámláról, vagy éppen befektetési alapokról.
Természetesen ezen a területen csodák nincsenek, valakinek ki kell fizetni az ügynöknek és a cégének a hasznát és ez te leszel mindig. Egy ügynök azért megy el ügynöknek, mert többet akar keresni, mint egy alkalmazott, jóval többet és ezt havi egy-két üzletből kell elérnie.
(Az ügynökök által árult 850 ezer forintos Lux porszívó sem kerülne 80-90 ezernél többe az üzletekben.)
Nézzük meg, mennyibe kerül neked, ha az ügynököd ajánlására nyitnál egy megtakarítási számlát annál a banknál, amit mostanában az ügynökök előszeretettel árulnak?
Első esetben élsz ezzel a lehetőséggel, a nyitási díjat (ami az ügynök jutaléka) kifizetve havi 100 eurót teszel félre ide, abban bízva, hogy majd ők szakértő módon befektetik.
Második esetben a nyitási díjat is megspórolva, magad veszed kézbe a dolgot és magadnak teszel el pénzt indexkövető ETF-ekbe, a kockázati hajlandóságodnak megfelelőket választva az 1700 ETF-ből, kötvényeket, részvényindexeket vegyesen.
Az első esetben a számla megnyitásáért kifizetsz 1.660 eurót (515 ezer forintot) csak azért, hogy ide tehesd be a pénzed. (Vagyis megint pont az első 17 hónap teljes befizetésének megfelelő összeg az ügynöké. (Vagy a cégéé, ha MLM rendszerben működik a cége, de ez téged nem vigasztal.) Jé, pont úgy, mint a unit linked biztosításnál és az aranyszámlánál. Nincs új a nap alatt.)
Minden befizetésedből levonnak még 3,65%-ot, ennek egy jelentős része megint csak az ügynöké, ezt hívják állományi vagy folyamatos jutaléknak, továbbá évi 1,92% vagyonkezelési díj, amiért csak annyit kapsz, hogy mindenféle befektetési alapokba teszik a pénzedet, amik újabb 1,5-2,5%-os költséget felszámolnak neked. Ezek után már szinte aprópénz az évi 0,3%, de minimum 12 eurós számlavezetés díj.
Itt mindjárt több kérdés felmerül. Miért gondolja valaki, hogy egy külföldi cégnél jobb alapok vannak, mint idehaza? Miért fizet valaki azért ennyit, hogy megkapja azt, amit itthon is megkaphat töredékennyiért?
Miért befektetési alapokba helyezi a pénzt az a bizonyos bank, amikor vehetne ETF-et is a pénzemből tizedannyi költségért? (Persze a válasz le van írva az apróbetűsben: 0 és 1,5% közötti jutalékot kap az alapoktól is.)
Miért fizessek valakinek 1,92%+0,3%-ot minden évben, ha csak annyit csinál, hogy berakja a pénzem drága befektetési alapokba?
Na mindegy, továbblépve ezeken a kérdéseken lássuk, mennyivel leszel gazdagabb 20 év múlva, ha te rakod be a pénzed ETF-be és ha másra bízod azt.
Ugye mindjárt kezdésnek megmarad 1.660 euród, ezért ennyivel jobban indulsz.
Az ETF-eket 0,3%-ért veszed meg, de sajnos van egy 7 eurós minimáldíj. Ezért a száz eurókat negyedévente fekteted be 7 eurós költség mellett, a számlavezetés évi 0,1%, az ETF átlagos költsége évi 0,15%. (Ezért ha nem csak 100 eurót teszel félre havonta, még nagyobb az ETF előnye.)
Lássuk, hogy jár Kényelmes Úr és Okos Úr 20 év távlatában, ha a hozam 7% (egy vegyes részvény-kötvény alap átlagos teljesítménye), a kamatadó pedig 16%?
(Figyeled? Nem is számoltam azzal, hogy az ETF-et idehaza vehetnéd TBSZ számlára is, így még a kamatadót is egy az egyben megspórolnád.)
De mielőtt megnézed a végeredményt, tippeld meg, mennyivel lesz több pénzed az ETF-ben és azt is, mennyit nyersz a külföldi bankos számlával ahhoz képest, mintha csak befőttes üvegbe tennél 240×100 eurót?
A különbség csekélynek nem mondható 21.219 euró, vagyis 6,6 millió forint 20 év alatt úgy, hogy csak havi 100 euróról beszélünk 240 hónapon át, vagyis 24.000 euróról összesen.
Ha befőttesüvegben gyűjtötted volna a pénzed az ügynök által ajánlott külföldi bankos számla helyett (1.660 euró nyitási díj plusz 240×100 euró), csak 1.696 euróval lennél szegényebb, vagyis a teljes nettó hozamod 0,7%, azaz bruttó 0,83% évente, ha sikerül elérni évente az átlagos 7%-os hozamot. A maradék 6,17%-ot évente elvitte a költség. Vagyis az ügynök által eladott számla teljes költségmutatója (TKM) 20 évre 6,17% évente. Ez még az átlagos unit linked biztosításoknál is rosszabb.
Ugye az is megvan, ha nem hoz a befektetésed 20 év alatt évi 6%-ot, akkor egyenesen kevesebb pénzt fogsz visszakapni, mint amennyit beraktál? Márpedig ez bőven benne van a pakliban, olvasd el például ezt a cikket.
A cikkben fentebb említett egyszeri 10 millió forintnál 6,17% különbség a költségeken 20 éven át 7%-os hozam mellett 38.696.844 forint kontra 11.797.645 forintot jelent. (Persze ez csak egy elméleti összehasonlítás, mert ez egyösszegű befektetés, a fenti példa pedig megtakarítás, de azért ugye érezzük a halvány kis különbséget 20 év alatt?)
Remélem, most már érted, miért olyan fontos odafigyelni a költségekre és miért hatalmas luxus nem megtanulni a befektetés alapjait.
Szánd rá az időt és ne mondd, hogy erre nem érsz rá, mert többet buksz rajta, mint amiért egy évig dolgozol.
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en
lustaport.wordpress.com/
Ő nem egészen azzal foglalkozik mint Te, hanem azt vizsgálja, hogy ha van már befektetésed, akkor mibe érdekes tenned (egyértelműen az ETFek mellé teszi le a voksát), felhívja a figyelmet, hogy nem a hisztorikus hozamot, hanem a költségeket vizsgáld meg mindig elsőnek.
A cikkhez kapcsolódó bejegyzése pl:
lustaport.wordpress.com/2014/05/24/sp500-etf-ek-osszehasonlitasa/
(itt csak a s&p 500at követő ETFek különbözéségét vizsgálja, hogy melyik hoz néhány tized(!)%al többet és miért)
“Miért gondolja valaki, hogy egy külföldi cégnél jobb alapok vannak, mint idehaza?Miért gondolja valaki, hogy egy külföldi cégnél jobb alapok vannak, mint idehaza?”
ebben azert vastagon benne van a paraztatast ipari szinten üzö magyar blogoszfera, akik azt sulykoljak hogy a het fö bün egyiket követi el mindenki, aki nem osztrak, szlovak, meg ukran bankokban tartja a megtakaritasat…
Nem érthet mindenki mindenhez, de egy minimális tudással sok veszteségtől kimélheti meg magát az ember.
Sok a reklám, és kevés az érdemi információ, illetve a veszélyekre is nagyon szemérmesen hivják fel a figyelmet. Jó példa erre a vasárnap az MR1-en elhangzott G7 gazdasági műsor ahol a MABISZ képviselője lelkendezve ecsetelte a nyugdijcélú biztositások fényes jövőjét és hogy mennyit tisztitottak a közvetitői oldalon is. Az MNB képviselője megemlitette, hogy igen, a szerződések már majdnem negyede elfogadható költségű, és hogy nagyon jó a TKM de csak arra vonatkozik, ha végig tudja fizetni az ember. És hogy jó úton haladnak a szabályozás tisztitás terén, de még sok munka van hátra.
Jó volt hallani, hogy azért ott van az óvatosságra intő hang és nemcsak a csodálatos adókedvezmény, csak nem éreztem elég határozottnak. De haladás.
Közben ne felejtsük el, hogy az ETF ugyanúgy magas kockázatú termék mint bármilyen részvényportfolió. Az értéke nap mint nap változik, egy 10-20 %-os zuhé után pedig ugyanúgy ugrott a pénz mint bármelyik bef. alapban.
Tehát ha valaki a csúcs közelében vesz ETF-et és pár év múlva egy tőzsdei esés után pánikolva több 10%-os bukóban eladja, az nem sokkal jár jobban mint a bef alapos Átlag Elek. Valamint ne feledjük, hogy az ETF ‘buta’ pénz, egy indexet próbál utánozni. Az elmúlt években jobban szerepelnek az ETF-ek, mert általános emelkedés van. Hogy 1-2-3 egy 1-2 évig eső értékpapír piacon is jobbak-e mint az alapok, abban nem vagyok biztos.
Hogy kinek való egy kockázatos befektetés, arról már sokat írtam.
Most csak a költségeket néztük.
Arról nem is beszélve, hogy ez sokszor törvényszerű, mert olyan dolgok miatt szedik ki, mint pl. túl kicsi forgalom, az viszont a kiesés után nyilván emelkedni fog, tehát a határon lévő részvények ki-be ugrálnak rendszeresen.
Egyébként nekem sem ETF-em, sem passzív alapom nincs, ellenben van részvényem, kötvényem, alapokból meg aktívan kezelt.
Nagyon aktuális lenne pont.
Hogy éri meg befektetni egy a cikkben szereplő 10 Milliós megtakarítást? Egy összegben vagy elnyújtva időben?
De ha nem a lehúzós konstrukciókban, az azért előny. 🙂
És szerintem nem olyan buta a magyar, hogy ne tudná megtanulni – ha megvan a megfelelő motiváció sokszor még az idiótának kikiáltottak is “csodákra” képesek.
Az Akadémia folytatása engem is érdekelne, bár arra is kiváncsi lennék, mi kerülne bele.
A Xetra bevezetése óta jó pár ETF megvásárolható a hazai tőzsdén keresztül, ehhez csak egy értékpapír számla kell, és TBSZ-re is meg lehet venni. De nem árt vigyázni ezzel sem, mert a fejlett piacokon a részvényárfolyamok csúcson vannak, ki tudja mikor jön a fordulat.
Egy kérdés… magyar állampapír bef.alapot vettem a Budapest Banknál, évi 1.56%-os költséggel. (1.5% alapkezelői díj, a több a letétkezelői meg a PSZÁF díj)
Ha bemegyek a Magyar Államkincstárhoz, és nyitok egy számlát, és arra vennék állampapírokat, akkor mi lenne a TKM? Mennyit ér meg szerinted a likviditás – ha jól tudom a MÁK számláról nem adhatom el az állampapírokat akármikor jelentős költségek nélkül – amit a BB bef.alapja jelent?
Előre is köszönöm a választ!
Ez a kérdés nem ennyire egyszerű, mert több lejárat, duration (kamatérzékenység), stb.
Te is meg tudod csinálni, de érteni nem ártana hozzá.
Persze vehetsz prémium állampapírt vagy bónuszt és nem cifrázod ennyire.
Ott nincs költség, de idő előtti kivétnél van 2% büntetés.
Ez nem azt jelenti, hogy mindenkinek részvényalapokat kellene vennie.
Évente egyszer visszarendezed.
@cherry: összességében pontosan ugyan úgy veszed mint egy részvényt: kbcequitas.hu/etf
@gertitorpe: igen tökéletesen igazad van, viszont az ETFek között van aktívan kezelt, kérdés, hogy megéri e a + költséget (általában nem): etfdb.com/screener/
@Zabalint: igen, ha valakinek van tudása, van ideje akkor tegyen így ahogy Te, viszont azért megemlítendő, hogy hosszútávon az aktívan kezelt alapok, portfoliók (mindegy, hogy ETF vagy befektetési alap) alul teljesítőek a referencia hozamokhoz képest (főleg ha figyelembe veszed a tranzakciós
Arra céloztam, hogy rengeteg különböző eszköz van, és nem mind mindenkinek való. Utána kell járni, kérdezgetni, esetleg igazi tanácsadóhoz fordulni.
Azért kedvelem nagyon az oldalt, mert a buktatókat, az általunk, laikusok által(én magamat laikusnak tartom) nem ismert és nem gondolt pontokra is rávilágit.
Lehúzós konstrukciók alatt meg azokat értem amik többnyire ügynökökön keresztül, nem az ügyfél érdekeit szem elött tartva kerülnek értékesitésre és sokkal többen járnak vele rosszul, mint jól.
A cikk fókusza helyett nagyobb általánosságban reagáltam. A jövőben jobban ügyelek.
A hatalmas választék előnye, hogy rákényszeríti a befektetőket rendszerben gondolkodásra, különben elvesznek a választékban. Erre szükség lenne a hagyományos befektetések területén is, csak ott az az érzéki csalódás éri a többséget, hogy elég rábíznia a pénzét egy-két jónevű alapkezelőre és meg van oldva minden. Az alulteljesítés az meg is lesz oldva. Hosszú távon az aktív alapkezelők 1-3%-a képes megverni az indexeket (költségek után) a bef. szakirodalom szerint.
A pénzpiaci alap, amit keresel: SHY, ez áll legközelebb ehhez a fogalomhoz.
Hemondnak köszönet a linkért, ha még belefér, én inkább ezt ajánlanám:
lustaport.wordpress.com/tag/etf/
ETF-ből tényleg “átláthatatlanul” nagy a választék, de azt hiszem, pont erről szól az írás: megéri az idő ráfordítás, tájékozódni, tanulni kell.
Egyébként szerintem semmi baj sincs a passzív, indexkövető ETF-ekkel. Ezekből is bőven ki lehet alakítani egy jól diverzifikált (ország, terület, szektor, termék, osztalékfozetés, stb) portfóliót. Hosszabb távon nem is biztos, hogy egy aktívan menedzselt ETF nagyobb hozamot hoz, az viszont valószínű, hogy magasabb költséggel.
Illetve ha költségekről beszélünk, ne felejtsük el megemlíteni az értékpapírszámla megnyitását, a pénz odautalását, átváltását dollárra/euróra, az ETF megvásárlását, a jövőbeni eladását, pénz visszaváltását forintra, pénz folyószámlára utalását. Szép az éves 0.2%-os költségmutató,de az egyszeri 3% így is össze fog jönni
Még egyszer: ez egy összehasonlítás a költségek szempontjából.
Az értékpapírszámla díja mindkettőben benne van, a váltás díja és az utalás díja meg mindkettőnél ugyanúgy megvan, így most indifferens. Sőt ezek a befektetési alapoknál is megvannak, így tényleg teljesen lényegtelen egy összehasonlításnál.
Miután már rengeteg cikket írtam arról, hogy ki vegyen részvényt és ki nem, hogy mennyire nem kell elhinni, hogy a részvényen csak nyerni lehet, így azokat mindenki elolvashatja.
A cikkben az alábbi mondatok találhatóak:
De egy nemvárt árfolyamesés is tud könnyedén 20-30%-os veszteséget okozni egyik napról a másikra.
Én most ezekből a költségekre szeretném felhívni a figyelmedet.
a kockázati hajlandóságodnak megfelelőket választva az 1700 ETF-ből, kötvényeket, részvényindexeket vegyesen.
Ugye az is megvan, ha nem hoz a befektetésed 20 év alatt évi 6%-ot, akkor egyenesen kevesebb pénzt fogsz visszakapni, mint amennyit beraktál? Márpedig ez bőven benne van a pakliban, olvasd el például ezt a cikket: //kiszamolo.hu/neked-hany-szazalek-hozam-eleg/
Tehát a cikk nem arról szól, hogy most kell részvényt venni, vagy sem és ha igen, akkor milyet, vagy hogy mennyit hozott a részvény ezekben az években.
//kiszamolo.hu/reszvenyarak-van-meg-tovabb-felfele/
//kiszamolo.hu/tulertekelt-e-az-amerikai-piac/
//kiszamolo.hu/penny-stock-avagy-ugyeskedes-reszvenyekkel/
Csak találomra néhány írás.
Kolozsvarrol olvaslak, es azon tunodom, nem-e lehetne megoldani, hogy hataron tulra is josson egy kis penzugyi neveles 🙂 vagyis van-e lehetoseg arra hogy a Penzugyi Akademiad irott valtozatat esetleg meg lehessen vasarolni vagy altalanos penzugyi eloadast tudnal-e vallalni mondjuk Kolozsvaron?
Udv,Orsi
Csak engem nem érdekel, hogy átlagban az aktíven kezelt alapok alulteljesítik a piacot. Egyrészt azért nem, mert megválogatom, milyenekből vegyek. Tény, hogy senkinek nincsen varázsgömbje, amely megmondja melyek fognak a jövőben jól teljesíteni, de legalább a reményteleneket ki lehet zárni, pl. azokat, amelyek csak papíron aktívan kezeltek, valójában passzívan működnek aktívnak megfelelő költségekkel. Másrészt, és ez a lényegesebb, az aktívan kezelt alapok piaci kitettsége sokkal alacsonyabb (mivel az alapkezelő short pozíciókat is nyithat, azaz medve piacon is épp annyi esélye van jól és rosszul teljesítenie) így jól diverzifikálhatóak részvényekkel és kötvényekkel.
Hol a határ?
Ha állampapírt veszek TBSZ-re, akkor is rábízom a pénzem az államra, hogy csináljon vele, amit akar. (Hazánkban nem sokkal bánik vele felelősebben, mint egy ügynök, és miután elszórta népszerűségnövelésre, én meg jelentkezem a kamatért, annak fedezetére bármikor megemelheti a közterheimet.)
Akkor uralnám a pénzem sorsát, ha mindet vállalkozásokba tenném, amelyeknek mind én lennék az igazgatója, meg olyan értéktárgyakba, amiket (ha nem ingatlan) csakis otthon tartok páncélszekrényben. És ami a cégek hasznából vagy a tárgyak kereskedelméből a megélhetésemen felül marad, azt megint kizárólag ilyen cégekbe és tárgyakba forgatnám vissza.
Nem inkább mindenki magának kell megtalálja, milyen mélységig bízik meg a pénze kezelőiben (mennyi kényelmet fizet meg)?
Értelek és sok dologban egyetértek (pl. “Azokat, amelyek csak papíron aktívan kezeltek, valójában passzívan működnek aktívnak megfelelő költségekkel.” ez meg kb a rablás kategória), és remélem Neked sikerül kiválasztani a megfelelő aktív alapot, ez igen nehéz:
2004-2014 között a HedgeFoundok hozama 1% körüli, pedig volt közte komoly esés, ahol ugye a short jól fizetett (volna):
etf.com/sections/index-investor-corner/22730-swedroe-enough-with-the-hedge-fund-hype.html
alphaarchitect.com/blog/2014/09/16/why-calpers-is-pissed-at-hedge-funds/#.VBygtxbp_XJ
Emellett nem tartom lehetetlennek, hogy működő stratégiát lehet felépíteni rá, csak nehéz, nagy tudást, türelmet és időt kíván!
Én is nézegettem a hedge found indexeket, és látom, hogy valóban alulteljesítik a piacot. Most hirtelen ezt a grafikont találtam:
2.bp.blogspot.com/-ggKbcGOtsVQ/Tvit2Qi6tqI/AAAAAAAABw8/Jh-yC-Wxfc4/s1600/HFRX+vs+SPX.JPG
Ami érdekes, hogy nagyon jól megfigyelhető, amikor az S&P esett, akkor ez az index is esett, amikor az S&P növekedett, ez is növekedett. Ebből az ábrából nekem úgy tűnik, hogy ezek a hedge fundok nagyrészt nem csináltak semmi érdemlegeset, csak követték a piacot, meg elkérték az alapkezelési díjat. Ha nem így lenne, akkor sokkal kevesebb kapcsolat lenne ezen index és az S&P között.
Azokat az alapokat érdemes kiválasztani, amelyek úgy tudnak tartósan jól teljesíteni, hogy közben a grafikonjuk nem is hasonlít a fő indexekéhez. Nyilván ezekkel is sokat lehet bukni, de míg a részvények együtt mozognak egymással, ezek nem fognak.
Jó a felvetésed. Nem mindegy azonban, hogy mekkora pénzről is van szó, a saját mércéddel nézve. Ha több évnyi jövedelmedet teszed valahova, hogy jó gazdaként bánjanak vele, akkor igenis rá kell szánnod az időt, mert egységnyi kényelem itt már nagyon sokba kerül.
Lakás- és autóvásárlás, komoly megtakarítás, mind olyan dolgok, amiknél nem árt kicsit képezni magunkat döntés előtt. Ha nem teszed, a lehúzás komoly összeg lesz.
Érdemes megnézni, hogy egyesek mennyire nem próbálnak alkudni pl. egy nagyobb vagyontárgy megvásárlásánál (lakásnál egy jó alku többhavi nettó jövedelemmel ér fel). Számomra nagyon furcsa, hogy megnézzük a tej árát a boltban, és számít a 20 Ft, de ha megtakarítunk, nem számít évente 200 ezer költség. Parkinson törvénye jut eszembe, ahol a biciklitároló költségének vitája sokkal tovább tartott, mint az erőművi blokké.
Igen, épp az amit kéne csinálniuk nem csinálják. 🙂
“az ETF-et, amit te is meg tudnál venni évi 0,1-0,2%-os költségterhelés mellett?”
Persze, 0,1-0,2% költségért lehet EFT-et venni (amúgy is ez a sláger most), de az értékpapír számlád költségei még mindig ott vannak: éves díj (pl. 0,1 %), ügylet díja (pl. 0,3%), így már simán 0,5%-nál vagyunk rögtön, persze ez még mindig nem 1-2%, de azért egy nagyobb összegnél ezek is jelentős tételek.
Értékpapír számla díj van a befektetési alapoknál is, ahogy nem egyszer vételi költség is.
Ami gond lehet, hogy egy igen jelentős része az Akadémiának magyar pénzügyi termékekről szól (NYESZ, Önkéntes, egészségpénztár, stb), amivel nem sokat tudtok csinálni Romániában.
Kiszámolónak igaza van. Ahogy meló után füvet nyírunk, apróbb dolgokat megtanulunk és alkalmazzuk (RCA kábel köti össze a hangrendszert vagy miért jobb az aranyozott csatlakozó, stb.). Ugyanígy kell a pénzekre is gondolni!
Napi 20 perc vagy heti 1+1 óra informálódás+”csinálgatás” sokat hozhat a konyhára. Én személy szerint annak vagyok a híve, hogy mindenki foglalkozzon a szakmájával, ezért 10e+6e Ft kiszállást kifizetek a sütőjavító szakinak. Mert szaki. De a pénzügyes “mókusok” csak kufárok, kereskedők. Pénzért kereskednek a termékükkel, ami maga a pénz. Na őket nem tartom szakinak. 🙂
Valaki írt, hogy 20Ft-os tej ár differencia számít, de a folyószámla havi díján 5e Ft-os bukik, mert nem néz körbe. Ahogy Hofi mondta: hazánkban 1 főre két idióta jut.
Az internet idejében nem lehet információ hiány, csak lustaság!
Szerintem meg kis összeggel érdemes tanulni, hogy naggyal már ne legyen gond.
De ugye azt is ossze lehet hasonlitani, h a bankban tartod a penzt nevetseges kamatert ( minusz inflacio stb, ahogy arra mar regebben ramutattal) vagy berakod egy befektetesi alapba, ahol jobb esetben a kezelesi koltsegeggel egyutt is jobban jarsz mintha csak gyujtogetned a zset a bankban. Es a kispalyasnak mar ez is megeri, foleg a kezdetekben, mig kikupalja magat.
Az Akadémián mintha elhangzott volna, hogy az abszolút hozamú termékek esetén csak akkor fizetsz, ha van hozam, akkor viszont vastagon (bár valami adminisztrációs dij volt), de a veszteség csak a tiéd!
Csak mert már több érdekes néven felbukkant a hozzászólásokban.