Tanácsadások alkalmával gyakran találkozok azzal, hogy nagyon sok embernek nemhogy megtakarítása nincs, hanem egyenesen még komoly hitelekkel rendelkeznek emberek nyugdíjas kor előtt 10-15 évvel, ennek ellenére két biztos pont van a család életében, a téli síelés és a nyári tengerparti nyaralás, évente összesen 2-2,5 millió forint értékben.
Ez a két fundamentum nagyon sok család életében, ami köré építik az egész éves pénzköltésüket, még akkor is, ha ennek az az ára, hogy hitellel és hitelből kell élniük, illetve semmi megtakarítással nem rendelkeznek.
Ugyanis nem csak akkor vagy bajban pénzügyileg, ha hitelt hitelre halmozol, de akkor is, ha bár nincsenek hiteleid, de 10-15 évvel a nyugdíjad előtt még nem rendelkezel szabad szemmel is látható megtakarítással.
Nagyon sokan becsapják magukat. A legtöbb ember az elméjének külön részeiben tartja számon a megtakarításait és a hiteleit. Azzal áltatja magát, hogy erre a nyaralásra ő év közben félretette a pénzt, ezért nem felelőtlenség tőle, ha a család elnyaral másfél milliót nyaranta. Mindeközben a lakásán, az autóján, de akár a hitelkártyáján is komoly tartozások vannak, így ő hitelből jár nyaralni minden évben.
Ha neked hiteleid vannak és közben nyaralásra költöd a pénzt, akkor te hitelből nyaralsz, hiába gondolod másként. Mert teljesen lényegtelen, hogy az autódat veszed hitelből, hogy "megtakaríthass" év közben a nyaralásodra, vagy közvetlenül hitelkártyából fizeted a nyaralást, esetleg csak évek óta görgeted magad előtt a hitelkártya-adósságodat, hogy "készpénzből" mehess nyaralni.
Bár sokan nem hiszik el, nagyon nagy árat fizetnek azért, hogy ők ha törik, ha szakad, nyaralni mehessenek.
Ha mai értéken csak évi 1,2 millió forintot költesz el nyaralásra (ami egy négy vagy öttagú családnak nem is olyan sok, főleg ha tengerpart a célpont főszezonban), az 30 év alatt 49,2 millió forint, szintén mai értéken, ha infláció felett két százalékot hoz a megtakarításod.
Ha átlagosan 22 évig vagy nyugdíjas, ebből a pénzből havonta 231 ezer forinttal tudnád kiegészíteni a nyugdíjadat, szintén mai értéken számolva. Tedd fel magadnak azt az egyszerű kérdést, szükséged lenne-e erre az összegre nyugdíjasként. Ha a válasz egyértelműen nem, mert enélkül is meg fogsz élni öregkorodban, akkor nyugodtan elnyaralhatod ezt a pénzt.
(Ha mindezt úgy teszed meg, hogy közben hiteleid vannak, akkor ne infláció feletti 2%-ot számolj, hanem a hiteleid kamatát, hiszen azt a pénzt, amit évente elnyaralsz, a hiteleid törlesztésére is fordíthatnád és ekkor attól a kamatlábtól szabadulnál meg. Egy infláció feletti 10%-os személyi kölcsön esetén 208 millió forintról beszélgetnénk, mai értéken. Egymilliós nyugdíjat fizethetnél ennyi pénzből magadnak életed végéig.)
S tudom, ilyenkor jönnek a "de hát csak egyszer élünk, nehogy már ettől is megfosszam magamat" és az "ez nekem jár egy év kemény munka után" kezdetű kifogások.
Senki nem mondta, hogy ne menj nyaralni. De menj oda, ahová futja a költségvetésedből. A napokban beszéltem egy utazási irodással, két érdekes vagy inkább szomorú dolgot mondott. Az egyik, hogy ahogy elkezdtek az emberek az elmúlt egy-két évben egy kicsit is jobban keresni, egyből elkezdte égetni a zsebüket a pénz. Kisemberek fizetnek be dominikai nyaralásra, több utat adtak el idén májusig, mint két éve egész évben. (Ezért van az, hogy most annyiba kerül egy külföldi út last minute-ben, mint ami a normál ára volt két éve. A kereslet miatt elszálltak az árak.)
A másik, amit mondott, hogy sok utas egész évben azért kuporgat, hogy aztán egy hétig úgy élhessen az all inclusive hotelben, ahogy az álmaiban egész évben szeretne dőzsölni. De aztán hazajön és már másnap újra bűvészkednie kell, hogy éppen melyik rezsicsekket fizesse be a postán abban a hónapban.
A legtöbb ember álmokat vesz, amikor befizet egy erején felüli útra. Csak sajnos az álmok és a valóság nem mindig ugyanúgy néz ki. Eljutsz egy török hotelbe, ahol annyian vannak főszezonban, hogy szó szerint nem lehet beférni a medencékbe. Vagy elmegy valaki a nehezen megszerzett pénzéből álmai Párizsába vagy New York-jába és amikor ott van, azon gondolkodik, mitől is volt olyan vonzó neki ez az úti cél. Mindkettő egy hatalmas, koszos, forgalmas, nyüzsgő metropolisz, a látnivalók pedig messze nem olyan érdekesek, mint a képeken, vagy ha azok is, már ezerszer látta őket felvételeken és ott nem is kellett másfél órát sorban állnia, hogy megnézhesse. Érdemes megnézni ezt és ezt az összeállítást, hogyan is néz ki egy turista célpont a képeken és a valóságban, különösen főszezonban.
S ne érts félre: nyugodtan utazgass, nézd meg a magad szemével Párizst vagy New Yorkot, lehet hogy neked tetszeni fog és nagy élmény lesz. De csak akkor, ha ezt megengedheted magadnak.
Mert az nagyon igaz, hogy egy utazással élményt veszel magadnak. Csak gyakran olyat is, amire nem gondolsz: az utazás miatt vissza nem fizetett hitelek miatti fejfájás élményét, esetleg a szegénységben töltött nyugdíjas évek izgalmait.
Egy nyaralás lehet akkor is jó, ha nem kerül milliókba. Ha emberek százezrei milliókat kifizetnek, hogy lássák Budapest nevezetességeit, menj és nézd meg te is. Mikor láttad utoljára a Szépművészeti Múzeum kiállításait? Miért gondolod, hogy egy berlini múzeum sokkal érdekesebb? Kirándulni a budai hegyekbe pont úgy lehet, mint egy-két országgal odébb utazva sétálgatni a hegyekben. Vonatozzon el a család a Velencei-tóhoz egy-egy napra, ott is van olyan tömeg hétvégén és annyi víz, mint egy török hotelben, ha erre az élményre vágysz.
Egyesült Államokban már-már mozgalma van az otthon töltött vakációnak, a neve a staycation, az otthon maradás és a vakáció szavakból. Nem utazol sehová egy vagon pénzért, hanem maradsz otthon egy hétre, de úgy viselkedsz, mint ha nyaralnál: strandra jársz, étteremben eszel, megnézed a környék látnivalóit, a családdal kirándulsz és még véletlenül sem dolgozol, de még otthon sem. Ahhoz, hogy pihenj és a családdal legyél, nem kell elutazni egy másik földrészre. Ha pedig az életed annyira üres és sivár lenne, hogy az egyetlen élmény egész évben, hogy egy olasz tengerparti apartmanban töltesz egy hetet, akkor érdemes lenne azon dolgoznod, hogy az év többi 51 hetében is legyen valami kis szín a te és a családod életében és ne attól az egy héttől várd évente a menekülést a szürkeségből.
S még egyszer: ha bőven megteheted anyagilag és nyaralni mész, tedd meg bátran és érezd jól magad. A cikk nem erről szól. De ne fizess egy útért túl nagy árat, nem ér annyit egyetlen hét, hogy utána egész évben, vagy a nyugdíjas éveidben pénzügyi problémáid legyenek.
Még véletlenül se törődj azzal, hogy mások hová mennek nyaralni. A te és az életed értékét nem az adja meg, mire mennyi pénzt tudsz elszórni, és ne az alapján mérd a boldogságodat, hogy több pénzt tudsz-e nyaralásra költeni, mint az ismerőseid átlaga. Erről itt írtam bővebben:
S ha nyaralni mész, itt van néhány jó tanács:
Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.
Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 40 ezer forint.
20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.
Nagyon egyetértek a cikkel. Kamionsofőrként van alkalmam a hétvégeken kirándulni európában. Megnéztem már Londont, Párizst, Barcelonát. Megnéztem az a kötelező látnivalókat (Eifel torony, Notre-dame, stb.), mert egy pár eurós vonatjegy árába került. De mindegyik nagyon túl van hypeolva, hatalmas a tömeg, ezek nem érnék meg nekem még a fapados jegy árát sem amúgy. Ha szabadságon vagyok mindig érdekesebb látnivalót találok belföldön vagy max. a szomszéd országokban töredéke áron.
Ha már nyaralás, nagy érték akkor megkérdezném kinek milyen tapasztalatai vannak az útlemondási biztosítással? Most télen megyünk “haza” egy délkelet ázsiai országba (feleségem lassan 5 éve nem volt otthon, azóta van gyerek is). Repülőjegy/szállás stb mindent neten keresztül mi intéztünk. Melyik társaságot lehet ajánlani?
Evek ota nem voltunk nyaralni... mar arra tul sok penz elmegy hogy evente egyszer legalabb meglatogassuk a nagyszuloket Magyarorszagon es Oroszorszagban.
Nem hiszem, hogy ennyire hülyék az emberek.
Egyetèrtek! Nyaralj ha megteheted! Mindenki tegye fel magànak a kèrdèst: pènz vagy èletet?
Èn mindkettöt vàlasztottam!
Úgy oldottam meg a dolgot hogy 22 èvesen kiköltöztem UK-ba (6ève) ,tudtam hogyan kell beosztani a pénzem(ez alap) ! Az utazás innen olcsóbb mint M.O ból és a pénzem is többet ér sokfelé(kivétel az északi országok )!
Soha nem fizettem all-inclusivot neves ,több csillagos hotelekben, nemvágytam rá! A neves látnivaló ugyanolyan szép egy hostelt vagy 1 csillagos hotelt fizető embernek mint aki all-inclusivot fizet!
Évek óta itthon nyaralok, pont azokat csinálom, amik a cikk végén szerepelnek.
Megtehetném, hogy 1-2 hetes nyaralás legyen külföldön vagy itthon, de abból a pénzből inkább minden hétvégén / szabadság alatt nyaralok, számtalan helyre eljutok :-).
Bárcsak úgy élhetnénk, ahogy élünk.
... és persze három év múlva a bank a köcsög, amikor a kilakoltatják a nemfizető hitelest ...
De a nyaralás az jár!
Számíthatunk arra, hogy hasonló kommentek jönnek majd, mint egy-egy olyan bejegyzésnél, amiben az autókról írsz.
Szóval, részemről popcorn bekeszitve 😀
Jók azok az összehasonlító oldalak. Főleg, amelyiknél kommentelni is lehet és több kép alá is leírták, hogy a két kép nem is ugyanazon a helyen/időszakban/stb készült vagy épp nem is ugyanazt az épületet mutatja a képpár.
Tamás74, mivel a turisták 95%-a főszezonban jut el mindenhová, nyilván a képek főszezonban készültek és nem mondjuk a monszun időszakában, amikor tényleg senki nem jár arra. De az Eiffel toronyhoz is biztos rövidebb a sor januárban, mint júliusban, ami a képeken van. Csak éppen ki megy januárban?
@adm33
"a pénzem is többet ér sokfelé(kivétel az északi országok )!"
Az angol font gyengélkedése miatt az idén lekötött utazások fele az eurózónán kívülre irányul, ez 10%-os növekedés tavalyhoz képest.
Nagy-Britannia: nyaralás euró nélkül
diepresse.com/home/wirtschaft/international/5622429/Grossbritannien_Sommerurlaub-ohne-Euro
A cikk mondanivalóját értem, de a megfogalmazás már megint bicskanyitogató lett. A párizsi és new yorki utat is lehet okosan és tömegeket elkerülve csinálni, arról nem is beszélve hogy ezekben a városokban a turista csapdákon kívül is hatalmas élmény csak sétálgatni is. A Louvre-ban sem csak a Mona Lisa van, és sajnos a Szépművészeti múzeum a közelébe sem ér.
A másik morális kérdés pedig, hogy vajon mit kezdek nyugdíjas koromban azzal a havi plusz kétszázezer forinttal? Akkor fizessek be All-Inclusive utakra? Hát akkor inkább a jelenben költöm el a gyerekeimmel közös élményekre. Persze fontos hogy legyen nyugdíjra félretett pénz is, de szerintem nagyon sarkosan fogalmaztál és az arányok sincsenek rendben a fenti cikkben.
dddoni, a cikket elolvasva rájössz, miről szól....
De segítek: ha van elég pénzed nyugdíjas korodra és nem kell további kétszázezer, akkor most menj el a gyerekeiddel akárhová. Ugyanis ezt mondja a cikk is.
"S még egyszer: ha bőven megteheted anyagilag és nyaralni mész, tedd meg bátran és érezd jól magad. A cikk nem erről szól."
A cikk azt is mondja, nyugodtan menj el New Yorkba, HA TELIK RÁ.
"S ne érts félre: nyugodtan utazgass, nézd meg a magad szemével Párizst vagy New Yorkot, lehet hogy neked tetszeni fog és nagy élmény lesz. De csak akkor, ha ezt megengedheted magadnak."
Ha elolvasod a cikket, rájössz, pont arról szól, amit te kifogásolsz.
" Miért gondolod, hogy egy berlini múzeum sokkal érdekesebb? Kirándulni a budai hegyekbe pont úgy lehet, mint egy-két országgal odébb utazva sétálgatni a hegyekben. "
Mert kiteszik a képeket Facebookra, és nem lehet lemaradni az ismerőseid mögött. Státuszszimbólum.
A kérdést úgy is fel lehet tenni, hogy mi a fontosabb: az időskori anyagi biztonságod, vagy az, hogy most mehess külföldre, és villoghass az ismerőseid előtt?
Ha ez a dilemma, akkor számomra egyértelmű, hogy a nyugdíjmegtakarítás az első. (Én KATA-s vagyok, ezért különösen odafigyelek, hogy a nyugdíjra félretett pénz mindig ott legyen.)
De sokan úgy vannak vele, hogy most élnek, aztán az állam majd kisegíti őket idősebb korukban, ha nem tesznek félre. Lehet, hogy ez téves feltevés lesz, és a mostani utazgatásnak időskori parizerevés lesz a vége.
Tegnap elmentünk a gyerekekkel megnézni az Esztergomi bazilikát. Tök nagy élmény volt nekik felmenni a 400 lépcsőn a tetejére, magasból körülnézni, utána játszótereztünk egy nagyot. Király volt. Megvolt 2 fagyi árából. Nem volt tömeg se. Átugrottunk Párkányba is, mert érdekelte őket: "Jé, itt minden ugyanolyan, mint Mo-on, csak külföldiül vannak a feliratok."
Tavaly a Mátrát is imádták, mindennel együtt 100e alatt megvolt. Igaz vittünk egy csomó lesütött húst, rákészültünk picit, de a gyereknek nem az az élmény, h az étteremben várni kell 1 órát a kajára. Meg nekem se. Pár éve a kánikulából elmenekültünk a Bakonyba az erdőbe hűsölni. Az is kb aprópénzből megvolt. Élmény volt épp elég, gyönyörű volt. Lehet a nyaralást ésszel is csinálni.
Irigylem az utazásszervezőket, biztos jól lehet keresni a sok hülyén.
Egyre többen utaznak főszezonon kívül. Sőt, nemcsak városlátogatásokat szerveznek az emberek mondjuk februárra, márciusra, hanem tengerparti üdülőhelyekre is mennek ilyenkor, pl. Máltára. Okos gondolat, mert akit elsősorban a műemlékek érdekelnek, és nem mondjuk a tengerparton fetrengés, az sokkal többet profitál egy kirándulásból ilyenkor, mint nyáron a 40 fokban, és olcsóbban is megússza. Más kérdés, hogy mivel egyre többen így gondolkodnak, lassan eltűnik a különbség a főszezon és az elő- utószezon között. Továbbá az emberek többnyire nem a nyári vakáció helyett, hanem amellett szervezik ezeket az utakat. Az én korosztályomban (30 év) szinte alapelvárás lett a nyári 1-2 hetes üdülés mellett néhány fapados utazás is európai városokba az év többi részében.
Az emberek nagy része nem is igazán a műemlékekre kíváncsi, hanem élményt szeretne. Szeretne például beülni egy hangulatos párizsi kávézóba úgy, mint az Amélie című filmben teszik a vendégek. Nyilván amikor álmodozik, nem gondol arra, hogy a film helyszíne manapság jobbára kínai turistákkal van tele. Lehet, hogy ugyanezt a hangulatot Lyonban vagy más, kevésbé népszerű francia városban könnyebben megtalálná. De ehhez gondolkodni kellene, utánajárni, tripadvisort olvasni, kreatívnak lenni... Sokan nem képesek erre, aztán meg csalódnak.
Kiszámoló, olvastam ezeket a mondatokat, nem is ezt kifogásoltam. Ettől még a cikk kb. így épül fel: nyaralni szar, Párizs szar, New York szar, itt van pár kiragadott kép is hogy ezt bizonyítsam. De amúgy nyugodtan menj ha túl sok pénzed van.
Szerintem egy egyértelmű hangulatkeltés a cikk, természetesen arra fókuszálva amit hangsúlyozni akarsz: maradj itthon és spórolj.
Hát, dddoni, akkor nem egy cikket olvastunk....
Nagyjából semmit nem értesz belőle, de nem akarom elmagyarázni, ott a cikk, olvasd el még egyszer. Meg még egyszer, ha még mindig nem.
A gyengébbek kedvéért még a lényeget is direkt kiemeltem vastagon, ennél többet már nem tudok tenni.
Aki bele akar valamit olvasni, úgyis belefog, azzal soha nem tudok semmit csinálni. Ezer olvasóból mindig van legalább tíz ilyen. És akkor az még nagyon jó arány.
A türelmetlenség az egyik legviccesebb emberi tulajdonság. Ezért fogyasztanak sokan hitelre, mert képtelenek kivárni, amíg a pénzük összegyűlik rá (+rabszolgát csinálnak magukból, akinek - ha törik, ha szakad - dolgoznia kell).
Amikor kiszálltam már a komoly munkából, levezettem még egy önkoris cégnél és megdöbbenve tapasztaltam, hogy minden cafeteriát egész évre már januárban kifizettek. Amikor kérdeztem, hogy miért nem havonta utalják az arányos részt, azt mondták, hogy "annak úgy nem lenne értelme". Kérdeztem, hogy miért nem jó, ha egy részéből jövőre tudnak elmenni nyaralni. Akkor szembesültem ezzel az extrém türelmetlenséggel, ami az egész céget jellemezte. Aki egy éves hitelből megy nyaralni, az - ha kihagy egy évet - egy év múlva már a saját pénzéből mehetne nyaralni, de "annak úgy nem lenne értelme", mert mi lenne az idei évvel?
Jól ki van találva a rendszer a hülyéknek (folyt.
Pöröghetnek a mókuskerékben és fizethetik a kamatokat a hiteleikre.
Tavaly nagyon jó évet zártam (munka nélkül), ezért ilyen spirituális alapon eldöntöttem, hogy elmegyünk egy külföldi nyaralásra is. Meg is fogadtam.
Egészen addig, amíg utána nem néztem az áraknak, 7-800.000 Ft alaphangon 4 főnek 10 nap repülővel spanyol- vagy Görögországban, de a horvátoknál sem sokkal olcsóbb.
7-10 nap nyaralás annyiba kerül, ami a 2-2,5 havi költségvetésünk. NEKEM NEM ÉR MEG ENNYIT EGY-MÁSFÉL HÉT MÁSHOL. Megtehetném, de hasznossági alapon többet ér a konstans szabadidő.
A szerencsés "karrier" mellett két pillére van a kiegyensúlyozott pénzügyi gazdálkodásunknak:
nincs autónk
és minimális összeget költünk nyaralásra
Ez a két tétel olyan szinten csökkenti le a költségvetést, hogy ez teszi a felhalmozott tartalékot életünk végéig elegendővé.
Amin én egy picit lehaltam, idehaza egy csoffadt hotelben három éjszaka félpanzióval 350 ezer forint 2+2 embernek, közös családi szobában. Na ne már. Ennél lényegesen kevesebből megyünk Egyiptomba, ötcsillagos hotelbe teljes ellátással, igaz csak last minute-tel utazunk, mert egyébként már az is aranyáron van. Köszönjük, szép kártya.
13 évig nem nyaraltunk, még nászúton sem voltunk. Egynapos kirándulásokat intéztünk belföldön és a környező országokban. Lakást vettünk hitelből és volt egy csomó más tartozásunk (személyi kölcsön, hitelkártya stb.). Utóbbiakat munkahely- és egyben szemléletváltás után kinulláztuk, a lakáshitelt is előtörlesztettük, hogy csökkenjen a részlete.
Tavaly megengedtünk magunknak egy igazi nyaralást, kb. félmilliós költségvetéssel. Idén megint előtörlesztünk, LTP és egyéb spórolt pénz segítségével, nagy nyaralást jövőre tervezünk. Nem szeretnék újabb 13 évet várni rá, de szerintem az egyik évben előtörlesztés, másik évben nyaralás tartható egyensúlyt jelenthetne sokaknak. A mostani ütem alapján jövőre végtörlesztünk, hitelmentesek leszünk. Az a terv, hogy onnantól évente 3 havi megtakarításból utazgassunk, 9 havi pedig hosszú távú célokra legyen félretéve. Nyugdíjra már most is gyűjtünk.
Két kis gyerekkel belföldelünk egy ideje, leginkább pacsálós pihenős (legalábbis nekik). Aztán több kisebbet is beiktatunk, ezek közül nem tudom miért, de az egyik kedvencem, amitől valami egetverő hülyének néznek az ismerőseim, hogy Budapestre járunk évente néhány napot anyós lakásába míg nyaral.
Az egyik kedvencem.
Melegen ajánlom mindenkinek, főleg a kisgyerekeseknek. Szinte minden megtalálható az erdei csavargástól a belvárosi kutyagolásig. Kis rákészüléssel lehetetlen kimeríteni a főváros adta lehetőségeket. Vigyázz mert kellemesen csalódsz ha nem egy meló napon a volán mögött ülsz a dugóban hanem turistává vedlesz Budapesten!
A trükk az, hogy ne hotelbe menjen az ember, hanem béreljen egy apartman-t. Jóval-jóval olcsóbban ki lehet jönni, a legtöbb városban van strand, az étkezést meg megoldja az ember valamelyik étteremben.
Kiszámoló, én sajnos azt a cikket olvastam, amelyikben ez szerepel: "Hogy elmehessen egy török hotelbe, ahol annyian vannak főszezonban, hogy szó szerint nem lehet beférni a medencékbe. Vagy elmegy álmai Párizsába vagy New York-jába és amikor ott van, azon gondolkodik, mitől is volt olyan vonzó neki ez az úti cél. Mindkettő egy hatalmas, koszos, forgalmas, nyüzsgő metropolisz, a látnivalók pedig messze nem olyan érdekesek, mint a képeken, vagy ha azok is, már ezerszer látta őket felvételeken és ott nem is kellett másfél órát sorban állnia, hogy megnézhesse."
Ez szerintem egy rosszindulatú hangulatkeltés, erősen véleményes és a többség egészen más élményekkel tér vissza. Nagyon is értem a kiemelt részeket, és egyet is értek vele. A körítéssel van bajom, hogy ilyen mondatokkal próbálod bizonyítani a mondanivalódat, ami egyszerűen nem igaz, de legalábbis erősen véleményes.
dddoni, tényleg annyian vannak egy török hotelben és rengetegen tényleg csalódnak egy-egy felkapott turistacél látogatása után, amire gyakran éveken át kuporgatták a pénzüket.
De nem mindenki, ezért van rögtön a következő mondatban, hogy aszonygya: "S ne érts félre: nyugodtan utazgass, nézd meg a magad szemével Párizst vagy New Yorkot, lehet hogy neked tetszeni fog és nagy élmény lesz."
Ennél szájbarágósabban, polkorektebbül már egyszerűen nem tudok írni, ne is haragudj érte.
A cikk lényege pedig az, hogy csak ott nyaralj, amit megengedhetsz magadnak.
De szerintem picit túltárgyaltuk már.
A staycation inverzét csinálja egy csomó ember, mikor elmegy jó messzire, aztán ott 2 hetet wellness szállodában tölt, és nem csinál, nem lát semmit, miközben pontosan ugyanezt töredék áron megtehetné közelebb.
@Kiszamolo a hazai árak valóban brutálisak, ezért mi inkább készpénzben kértük a cafeteriát idén, még a magasabb szorzó ellenére is jobban jártunk vele. Korábban a munkahelyem szállodájában tudtunk tölteni pár napot, az a kedvezmény megszűnt, saját pénzből viszont külföld repülővel olcsóbb, mint egy hazai nyaralás.
Sokáig azzal áltattam magam, hogy nem hiányzik a nyaralás, jobb nekem a saját ágyamban aludni. De elképesztően sokat adott a tavalyi út, már nem szeretnék lemondani róla. Amíg itt a lakáshitel, addig persze visszafogottabb vagyok, de jövőre (15 évvel a lejárata előtt) kifizetjük, utána már fix megtakarítási célként építjük be a költségvetésünkbe az utazásokat minden évben. Mellette már most készülünk a nyugdíjas évekre (32 és 41 évesek vagyunk), és szeretnénk később hitel nélkül nagyobb lakást, ezért többféle céllal és megtakarítási formával is rendelkezünk.
Már vagy 10éve nem voltam nyaralni...........
De tudom, hogy egyesek úgy vannak vele, hogy ha hitelből is, de ő legalább elment, járt olyan helyeken ahol én nem és ez az élmény az övé.
Persze élményeket máshogy is lehet szerezni, pld pár tízezer forintból, lásd Cobranco kerékpáros túra videói.
Ez nyugdíj mizéria már - már fárasztó, melós körökben keveseket érdekel, mert vagy nem éli meg, vagy a halála napjáig maszekolni fog.
A nettó 150-220 ezerből nem igazán takarítanak meg, másrészt a négy, hat órás, vagy minimálbéres bejelentések sem kedveznek a nyugdíjnak, még akkor sem ha csak pár éve alakult így a negyvenből. Márpedig a könnyű fizikai munkát végzők aránya még mindig nagyon magas Magyarországon.
Szóval inkább most vesznek fel hitelt házra, autóra, nyaralásra és a pillanatnak élnek és melóznak amíg az egészségük engedi.
Amit még röhejesnek tartok, az a Balaton-fetisizmus. Nevesül az, hogy aki belföldi vízparti utazásban gondolkodik, az majdnem mindig a Balatonra vágyik, és csak oda. Aztán hőbörög, hogy a túlkereslet miatt egekben az árak, hogy hatalmas a dugó péntekenként az M7-esen, és hogy egyre inkább prémium kategóriás lesz az egész hely, pedig ő csak hideg lángost szeretne enni meleg sörrel, mint ezelőtt 30 évvel... aztán mégis odamegy és kifizeti a szállást 4 főre, egy hétre, évről évre. Fel sem merül benne, hogy a kívánt hangulatot negyedannyiért megtalálná mondjuk egy eldugottabb, de a közeli városlakók által ismert és szeretett dél-alföldi folyó- vagy holtágparti üdülőhelyen (büfé, kisbolt, fagyizó általában mindenhol van, mint ahogy kiadó nyaralók is, most még elérhető áron).
Nekünk van egy-két hitelünk, pár elenyésző áruhitel (elektromos roller, hogy ne a dízel kocsit használjuk városban cirkálásra, munkába menetelre, ilyesmi) meg a kocsi hitele ami egy nagyobb összeg a maga 3 millájával. Mivel jól keresünk, de nem olyan régóta, hogy komoly megtakarításunk legyen így a nyaralás is büdzsé ami azt jelenti, hogy Horvátország egy hétre a haverokkal. Két személyre ez laza 450 000ft (nettó bevételünk: ~750 000/hó szóval nem szálltam el nagyon a földtől). Ennyi az egész évi nyaralás, a többit fillérekből elintézzük belföldön. Én is agyalok Dominikai köztársaságon mivel már voltam ott és el is vinném a barátnőmet, de ez jelenleg még nem megy. A nyaralás mellett természetesen a megtakarítás is gyarapodik szóval minden a helyén van. 1-2 év múlva szépen el is fogy lassan minden, addig nem lesz rongyrázós nyaralás bármennyire szeretném.
Az átlagember nem azért csupán megy nyaralni (vesz okostelefont, TV-t, két számmal nagyobb autót), mert buta, vagy mert még alapszintű pénzügyi oktatást sem kapott. A média naponta orrba-szájba tolja, hogy milyen szuper dolgok vannak, amit "megérdemel" mert "illik az életstílusához", a közösségi médiában is naponta olvas minimum egy luxusutazást, értékes ajándékot, nagy lakást, autót, és ezzel úgy érzi, hogy ez neki is "jár" és csak a lúzerek élnek kuporgatva...
A munkahelyek és az államok is szeretik az eladósodott embereket, mert azok befogják a szájukat és nem ugrálnak.
Két jó érv az igények instant kielégítésekre marketinges ismerőstől:
"Azért kuporgassak és nyomorogjak nyugdíjig, hogy utána visszavonulva nyugdíjasként ugyanúgy éljek?"
"A hangya egész nyáron szorgalmasan dolgozott és telehordta a magtárát. A tücsök csak bulizott éjjel-nappal. Jött a tél, és mindkettő megdöglött"
Zelei, azért is butaság az utolsó mondás, mert egy átlag hangya több évig él a meleg bolyban, néhány faj akár 15 évig is. Nem úgy, mint a tücsök, amelyik tényleg megfagy télen.
@yoda
Nalam van nachos is, kérsz?
A téma önmagáért beszél. Ugyanez pepitában az autóvásárlási mánia. Most persze meg kamatemelés elott vagyunk. Nincsenek még nagy munkahelyi es fizetési gondok. Akkor leszek kiváncsi a cikkekre amik fognak születni.
Nagyon jó írás, gratulálok.
Így még nem is gondoltam a nyaralásra.
Én nem értem ezeket a számokat a cikkeben. Mi évekig jártunk Balatonra nyaralni főszezonban 2 gyerekkel. 10 nap apartmanban 100e volt, mégegyszer ennyi a nyaralás teljes költsége. Most Horvátországba megyünk 330e-ért (szállás + utazás) négyen tengerpartra. Körül kell nézni, a szállások között lehet emberi árut találni, ha időben nekiáll keresni az ember.
Ezami, igen, ha nem baj, ha a part másfél kilométer és ugyanúgy sitsz főzől és mosogatsz és takarítasz, mintha otthon lennél. De még úgy is kíváncsi lennék, milyen családi apartmant kapsz napi 10 ezerért idegenforgalmi adóval együtt.
Nem a rovartanilag helyes verzió a lényeg, hanem Aesopus (Aiszóposz) ismert meséjének kiforgatása, amiből az jön le az átlagembernek, hogy nagy szívás, ha valaki gürizik életében, megvonja a szájától a falatot, vagyont halmoz fel, aztán meghal, mielőtt kiélvezhetné a takarékoskodásának a gyümölcsét. Ehhez jön még a takarékosság és a kicsinyesség / zsugoriság összemosása.
Az instant fogyasztás és YOLO filozófiák terméke... Az ember MOST akarja jól érezni magát, a holnap egy zavaros, bizonytalan köd csak. 😮
Kiszámoló, örülök, hogy a cikk végére betetted a "csak neked nem telik rá" cikket. A komment szekció ott is tele volt az "én nem rakom ki az X5 bömöst, meg hawaii-t fb-ra, pedig megtehetném mert olyan gazdag vagyok" típusú hozzászólásokkal, már itt is jön, hogy mindenki csak belföldön nyaral pedig, ő hogy megtehetné, hogy elmegy Kuala Lumpurba 8 hétre. Mintha igazolni kéne itt bárkinek is, hogy bánik a pénzével. Vicces :).
Egyébként jó cikk, egyetértek a leírtakkal, de most ilyen világot élünk. Mutatni kell bizony, hogy mi voltunk a Karib-tengeren, az mindegy miből, csak lássák! Miközben az utazók 90%-a közönséges turista, csúnyán szólva: TURI, nem utazó. Elmegy valami fenszi helyre, lő néhány képet, megy fb-ra meg instára és jön haza.
Néz, de nem lát!
Balatoni árak már horror kategória.
Én imádom a Balatont, de nem 400-500 ezerért főszezonban egy hétre, 4 főre.
Valószínűleg nem véletlenül csak a SZÉP kártya maradt, haverok kezén a hotelek, campingek nagy része.
Ennyi pénzből már kijön az Adria is és mégis csak tenger, nem pedig tó.
Ami a cafeteria hatását illeti, idén és tavaly is egy-egy hosszúhétvégét a Gömör-Tornai karsztban töltöttünk. Egyszerűen azért nem jött szóba a magyar oldalon a szállasfoglalás, mert amikorra már nagy valószínűségűvé vált a jó idő, addigra alig volt már itthon kínálat, az is a szlovákiai szállások árának többszöröséért.
Érdekes olvasni a kommenteket. Olyanok mint amiben a nebuló meg szeretne felelni a tanárbácsinak. Leírjátok, hogy ti aztán mennyire nem átlagemberek vagytok (azok hülyék), vagy hogy elmentünk ugyan nyaralni, de mindig nagyon odafigyelünk stb stb stb.
Amúgy tegye már fel a kezét az akinek KONKRÉTAN van olyan ismerőse aki hitelből megy nyaralni. Mert addig ez csak egy gumicsont.
A blog a sokadik "átlagember" ekéző bejegyzés helyett szólhatna arról, hogy hogyan menj nyaralni ha nincs túl sok pénzed. Lehetne írni például a hostelekről, mert azon mondjuk tényleg lehet spórolni és ki lehet venni több ágyas szobát családnak is.
Buta, persze, aztán mások azért nyavalyognának, hogy ilyen cikk miért kellett, arra ott a hogyan spórolunk blog meg a fapados blog. Jó hogy nem már arról írsz, hol lehet olcsón akciós pelenkát venni.
Nem hiszem, hogy van bárki, akinek nincs olyan ismerőse, aki bár hitelekkel él, mégis sokat költ nyaralásra.
Kiszámoló: Nem főztem, nem mosogattam, nem takarítottam az úgy nekem nem nyaralás. Strandon ettünk étteremben (menüt, ezres környékén). A partra sétálni kellett gyalog kb 10 percet, de egész nap a strandon voltunk, úgyhogy mindegy. A szálláson külön szobában aludtak a gyerekek, tartozott hozzá saját fürdőszoba és főzőfülke. Csak azért nem írom le a helyet, mert félek úgy járunk vele, mit annak idején te, amikor a tanyát reklámoztad a posztodban, de a sz*s.hu-n találtuk meg, első évben, onnan, hogy megvolt a kontakt már nem kellett a közvetítői díjat sem fizetni a többi évben (és kértük számlát, a gonosz célzásod ellenére).
Ezami, semmi célzás nem volt benne, Balaton parton elég kevés a vakmerő szállásadó, aki nem jelenti legalább az önkormányzatnak a vendéget. Mivel négy főnél minimum egy ezres a helyi adó, 9 ezer volt a szállás.
évekkel ezelőtt én is belecsúsztam abba a hibába, hogy felhalomoztam egy hitelkártyatartozást (akkori fizetésemmel egyenértékűt), és persze még így is előbb költöttem akkoriban utazásra, mint taz adósság örlesztésére. szerencsére a blog hatására észheztértem és már nem tartozom, sőt, alakulnak a megtakarításaim is. szóval köszi Miklós 🙂
bevallom, hobbim az utazás és meg sem szeretnék állni az 50. országig (mindenkinek kell egy hobbi haha). viszont ahogy telnek az évek (30 felett) tényleg egyre kevesbé csigáznak fel a tizenikszórás repülőutak, vagy a tömeg (legutóbb ázsiában reggel 5-kor keltünk, hogy egy látványosságot még a csorda előtt megnézzünk, mert napközben esélytelen). a sokadik medencés tetőteraszos szállás vagy pálmafás tengerpart látványa sem ad már annyit, mint az első alkalmakkor. egyetértek a cikkel abban, hogy elsősorban a mindennapokban kell megtalálnunk az örömöt 🙂
@dddoni
"Szerintem egy egyértelmű hangulatkeltés a cikk, természetesen arra fókuszálva amit hangsúlyozni akarsz: maradj itthon és spórolj."
És ez miért olyan meglepő egy kiszámoló blogon?
Mi sokat "csereüdülünk". Sokfelé vannak jó barátaink, néha mi megyünk hozzájuk, máskor ők jönnek. Sokkal jobb helyiekkel bejárni egész Tenerife-t, Párizst vagy Pekinget, illetve nekik is kényelmesebb velünk bebarangolni a tokaji borvidéket vagy tolni egy Tuba-tanyát a kötelező pusztaprogram helyett. Természetesen kizárólag a sáskajárós időszakon kívül (okt-nov, márc-máj).
-Sygma
Tény, hogy a fizetések emelkedése és az olcsó repjegyek hatására sokan elcsábulnak erőn felül is. Azt is meg kel nézni, hogy egy hosszú hétvégén hogy néz ki a reptéren a parkoló. A fél ország elrepül. Az én esetemben sokszor már ufónak néznek, mikor megtudják rólam, hogy 33 évesen még nem ültem repülőn.
Amúgy egyik 54 éves, megözvegyült rokonunk azt vallja, hogy a megtakarítás másodlagos, inkább utazik, mert lehet meg sem éli az öregkort. Nyilván nem jó nézőpont, de ha belegondolok, hogy a feleségem és az én rokonságomban is, valamint a tágabb ismeretségi körünkben 50-60 között olyan szinten hullanak az emberek mint a legyek (csak idén 3 is meghalt és emellett vannak még daganatosok is), valamilyen szinten megértem őt. Tényleg nagyon gáz, ami az 50-60 évesekkel történik. Nyilván nem hitelből nyomja, de mióta félretett kb 5 millió Ft-ot, minimalizálta a megtakarítást és utazik.
Kicsit meglepve olvasom, hogy 400-500 ezres árakat írtok az itthoni főszezoni nyaralásra. Július 15-től 19-ig foglaltunk Balatonvilágoson szobát, 4 éjszaka, 80.000,- Ft reggelivel, 9.6-os értékelésű, patyolattiszta helyen, 600 méterre a strandtól. És nem ez az egy volt ilyen. A családi szoba lett volna 140 körül ugyanebben az időszakban. Ja, és egy hete foglaltunk.
Szóval csak körül kell nézni. Aki keres, talál.
Miklós, az ok, hogy a takaró végéig nyújtózkodjon mindenki, de a világ ritka és egyedi művészeti és természeti értéikeit ennek örvén túlhájpoltnak nevezni, amit nem is érdemes megnézni, mert pont annyi ér, mint egy séta a szémszéd kiserdőben ...
Ezt az irányt ne vegyük bele. Nevetséges és nem igaz.
Garbo, azt mondtam, nem bármi áron. Ha a kiserdőre fussa, maradj a kiserdőnél, hidd el, nem vesztesz annyit, mint a reklámok alapján gondolnád. Ennyit írtam.
Azért érdekes a cikk, mert nem kéne, hogy érdekes legyen. 🙂
Egyértelműen ír arról, aminek egyértelműnek kellene lennie.
Amit nem értek, hogy miért hajszolják bele egymást az emberek a "státusz szimbólumok" világába?
Vállalkozó vagyok, jóval 500 mft feletti éves árbevétellel, de 12 éves, kb. 1,5 milliós autóval járok. Vehetnék majdnem bármit, de nem érzem hogy kéne... Két hetet járunk évente a családdal nyaralni Magyarországon általában fél évre előre kifizetve, mert így 15-50% kedvezményt lehet elérni. (Ennyi kamat jelenleg sehol sincs...)
Státusz témába futottam bele pár napja. Egy régi ismerősöm közölte velem, hogy mekkora tahó vagyok, mert szilikon tok van az Iphone -8 telefonomon. Arra csak bivalybőr tok a megfelelő, mert hát a státusz az státusz.
Pont le**arom a telefont az egyik szoftverünk miatt vettem, amit IOS-en is tesztelni kellett. Nem értette...
JÓ A CIKK!!!
@buta-bela "Amúgy tegye már fel a kezét az akinek KONKRÉTAN van olyan ismerőse aki hitelből megy nyaralni. Mert addig ez csak egy gumicsont."
Én konkrétan ismerek ilyet. Egy komplett lakás ment a levesbe úgy, hogy nyoma sem maradt. Nyaralás, túlköltekezés, óriási LCD tévé minden szobába, stb. Igaz még deviza alapú hitellel kombinálva, de pont nullán vittek el tőle egy budapesti lakást.
@unemployed "Egészen addig, amíg utána nem néztem az áraknak, 7-800.000 Ft alaphangon 4 főnek 10 nap repülővel spanyol- vagy Görögországban, de a horvátoknál sem sokkal olcsóbb"
Javaslom fuss neki még egyszer. Úgy kezdődik, hogy a repülőt elfelejted. Horvátország autóval ujjgyakorlat, Görögország már nehezebb, de simán vállalható. Ha ezt bevállalod az alaphangot rögtön oszthatod legalább kettővel.
@buta-bela
Családban van. Végrehajtás alatt volt a lakás de olasz tengerpart egy hétre a gyerekekkel. Szóval vannak ilyen őrültek.
Én ismerek olyanokat, akik hitelből nyaralnak. Pontosabban a nyaralásra félretesznek, de autó, egyebek hitelre vannak ahogy kiszámoló írja. Jól keresnek, most akarnak élni, az élményeket gyűjtik ez nekik a legfontosabb. Kollégáim között többen is vannak, főleg 30 körüliek, akiknél 3 havonta egy külföldi városnézés repülővel alap, plusz évi 1-2 hosszabb üdülés egzotikus helyen. A cikk nagyon is aktuális, csak nem olvassák azok akiket igazán érint.
Egyre kényelmesebb vagyok, az utóbbi tíz évben már nem nagyon mentem olyan helyre, ami nem annyira jó, mint a lakásunk/nyaralónk, meg igyekszem tekintettel lenni a környezetemre, így ha lehet, nem ülök repülőre, vagy autóba.
Amúgy is olyan helyeken élek Bp és Spanyolország, ahová sokan nyaralni járnak, meg üzleti okokból még nyaralósabb helyekre megyek elég gyakran.
A repülőről a sorbaállás, a szállodáról a csomagolás az első, ami eszembe jut, mint ahogy a csokigyári melósok sincsenek oda a csokiért. Annyi a városnézős része az életemnek, hogy amikor új helyre megyek, egy nappal korábban megyek, megnézni a várost gyalogosan vagy bérbringával.
Így nyáron remekül tudom magam érezni a balatonnál, ahol nem nyaraló vagyok, hanem inkább ottlakó, azaz nem a lángososnál meg a kalandparkban, költök számolatlan mennyiségű pénzt, hanem éppúgy a Lidl-be járok, mint minden másik lakóhelyemen.
A cikk mondandójával teljesen egyetértek, ellenben szeretnék egy másik faktort is az emberek figyelmébe ajánlani. Mégpedig az idő faktort. Én imádok utazni, sok helyen jártam, 1 kontintes van csupán, Ausztrália, amelyhez nem volt még szerencsém. Ellenben én még láttam például az Azúr ablakot Máltán. Most már nem láthatja senki, aki oda utazik, ugyanis leomlott. Ha az utazást úgy fogod fel, hogy elmész a tengerparta süttetni a hasad és hazautazol, akkor nem számít. De ha többet szeretnél, elvegyülni a helyiekkel, megnézni a kultúrát, megélni az élményeket, akkor az idő faktor igenis számít. Többet ad egy utazás a megfelelő hozzáállással, mint egy insta fotót. Tágítja a világnézetedet, új dolgokat szívsz magadba. Inspirál és felüdít. Érdemes belevágni akár fiatalon is, mert lehet, hogy már nem lesz rá később lehetőséged, hogy láss és tapasztalj. Persze tudd hol vannak az anyagi határaid!
A Nyaralás a legszebb tükre az életszínvonal inflációja lélektanának, egyéni, családtörténeti, társadalmi és történelmi szinten is.
Erre nemrég a saját nyaralásaimon elmélkedve jöttem rá 🙂 (hiába csak egy évtizede vagyok önálló, s tolom eléggé kiszámolósan).