Krisztián kérdezte, megoszthatja-e az eddigi élettörténetének anyagi oldalait a közzel. Mivel mindig jó egy életből vett példa, természetesen igent mondtam.
Következzen az ő levele:
Ahogy ígértem, írtam egy kis szösszenetet a nyugdíjból való megélés és korai nyugdíj témakörében.
Megélni a várható nyugdíjadból remek kihívás. Mindenkinek javaslom legalább egyszer kipróbálni, akárcsak rövid időre is.
Mi párommal egy kicsit máshogy vágtunk bele, de lassan 9 hónapja így élünk. Egész pontosan, átlagosan a fizetésünk 30%-át költjük el egy hónapban, viszont hogy elmeséljem hogy jutottunk ide, hadd mondjak egy pár szót magunkról.
28 évesek vagyunk, átlagos, alsó-középosztálybeli családból származunk, átlagos iskolába jártunk, átlagos barátokkal. Szerencsénkre megütöttük korunk főnyereményét azzal, hogy programozónak tanultunk tovább.
Körülbelül 23 évesen, éppen egy unit-linked biztosítás aláírása előtt találtam rá erre a blogra és azóta is hű olvasója vagyok. (Ne aggódjatok, nem kötöttem meg a szerződést.)
Az itteni cikkeket olvasva egy pár dolog gyorsan tudatosult bennem. Rájöttem, hogy szükségünk van egy vésztartalékra, senki nem kötelez rá, hogy elköltsem az összes pénzemet és a legjövedelmezőbb befektetés az, ha szakmailag képzem magam, hogy több pénzt tudjak keresni.
El is indultunk ezen az úton, félreraktuk a fizetésünk 20-30%-át, gyorsan felépítettünk 6 havi tartalékot és elkezdtem képezni magam és új lehetőségek után kutatni.
Így történt, hogy 2018-ban ajánlatot kaptam egy hatalmas multitól, elfogadtam azt és kiköltöztünk feleségemmel Kanadába.
Sajnos az észak-amerikai élet gyorsan magába szippantott és mi is elkezdtünk feleslegesen költekezni. Nem túl sokat, de épp eleget arra, hogy annak ellenére, hogy arányaiban is többet kerestünk, nem tudtuk a fizetésünk magasabb százalékát megtakarítani.
Szerencsére, 2019 elején ez végre megváltozott!
Egy barátom hatására elkezdtem olvasni Mr. Money Mustache blogját. Ő egy, a 30-as éveiben nyugdíjba vonult szoftverfejlesztő, aki nem végtelen pénzt keresett, csak többet takarított meg az átlagnál.
A FIRE (financial independence, retire early), avagy az anyagi függetlenség és korai nyugdíj ötlete nagyon megtetszett. Leültünk párommal átbeszélni és úgy döntöttünk megpróbáljuk.
Márciusban tartottunk egy minimál hónapot, vagyis kipróbáltuk mennyi az abszolút minimum amit a megélhetésünkre költünk egy hónapban. Döbbenve tapasztaltuk, hogy a fizetésünk 30%-a teljesen elég. Apró változtatásokkal csupán sikerült a keresetünk 70%-át félretenni.
Lényegében csak annyi történt, hogy nem vásároltunk random dolgokat online, nem ettünk étteremben, hanem a feleségem főztjét ettük minden nap és ahelyett, hogy viszkizni mentünk volna a haverokkal, inkább társasjáték délutánt szerveztünk.
Mivel szintén hála Kiszámolónak már évek óta vezetjük a költségeinket, a minimál hónapot is feljegyeztük és észrevettem, hogy még az is tele volt felesleges kiadásokkal. Például a méregdrága kanadai telefon havidíjjal és az alig használt kondibérlettel.
Mivel ennyire jól sikerült ez a kis kaland úgy döntöttünk belevágunk és kitűztük célként a korai nyugdíjat. A hónapok során kicsit lazítottunk a költségvetésen, de megszabadultunk sok felesleges tételtől is. Az időközbeni előléptetésem is a bevétel oldalára döntötte a mérleget.
Terveink szerint 7 év alatt pénzügyileg függetlenek leszünk. Sem előtte, sem utána nem tervezzük növelni a költségeinket. Ha többet is keresünk, nem hagyjuk, hogy feleslegesen elinflálódjon az életszínvonalunk.
Hát így történt hogy 9 hónapja jóval a várható nyugdíjunk alatti összegből gazdálkodunk, a maradékot meg persze befektetjük.
Ha Téged nem is a korai nyugdíj hajt, mint minket, én akkor is mindenképpen javaslom hogy próbáld ki pár hónapig milyen kevesebből megélni. Az ember nagyon gyorsan rájön mennyi minden felesleges dologra költ. De az is meglepő, milyen sokat lehet spórolni azzal ha nem a helyi éjjel-nappaliban veszed meg a téliszalámit, hanem Auchanban vagy Metróban, nagyobb tételben.
Legegyszerűbb, ha van egy barátod, vagy társad aki veled együtt szeretné csinálni. Ha nem nyűg, hanem elhatározás a kisebb lábon élés, lelkileg is jobban fogod magad tőle érezni.
Eddig a levél. Még ha idehaza nem is annyira könnyű megélni a fizetés 30%-ából, mint Kanadában és ott is kell egy jól fizetett állás vagy vállalkozás hozzá, de az elvek ugyanazok.
Minden alkalommal, amikor pénzt költesz, döntést hozol, mi a fontosabb: a megtakarítás növelése és a pénzügyi szabadság mihamarabbi elérése, vagy az adott termék vagy szolgáltatás, amit azért az összegért vásárolsz.
Természetesen vigyázni kell az egyensúlyra, ne legyen bálvány se a hedonizmus, se a pénzügyi függetlenség eszméje. Egyik oltáron se áldozd fel az életedet, mert ezek az istenek meg fognak csalni, ha bálványként kezeled őket.
De ha megtalálod az egészséges egyensúlyt, sok szabadságot tud adni a fegyelmezett pénzügyi élet.
A korai nyugdíj veszélyeiről már írtam többször:
"Sok szabadságot tud adni a fegyelmezett pénzügyi élet."
Hm. Hány gyereket vállalhatna a posztban szereplő pár, ha ragaszkodik a korai nyugdíjba vonuláshoz?
András, én sehol nem mondtam, hogy feláldoznám a gyerekvállalást a korai nyugdíj kedvéért...
Olyanok ezek a történetek és ehez hasonló komentek mint a magyar népmesék.
Érdekes meg tanulságos, de az emberek nagy százaléka alapból csak a 30% keresi meg sajnos.
Inspiráló ilyet olvasni.
Most jöhet egy olyan sztori is, ami Magyarországról szól és nem IT-sok a szereplői 🙂 (nem irónia, tényleg kiváncsi vagyok a számokra)
A gyerekvállalás temrészetesen több kiadással jár, de nem jelent fegyelmezetlen pénzügyi életet.
Érett gondolkodás, szép teljesítmény!
Nekem is az jutott eszembe, hogy nem terveznek gyereket?
Ha nem, akkor sima ügy lesz. Ha igen, akkor majd újratervezés lesz, 8 év nem lesz elég, sokkal több kell majd. De működhet.
Nekem furcsa, hogy programozóként nyugdíjba akar menni 35 évesen.
Tiszteletem a levélíróé, de valahogy azt nem érzem olyan átütő erejűnek, hogy egy igen erősen átlag feletti lehetőségekkel megáldott, azaz idejekorán jó szakmát választó, kanadai, kinti zsebbel is jól fizető melót bemákoló, gyerek nélküli pár 40 felé (ha jól számolom, most 30 körül lehetnek) eljuthat az anyagi függetlenségig. Azaz hogy elgondolkozhat azon, hogy kilép-e a bérrabszolgaságból és mással próbálkozik...
Nyilván akinek ismeretlen a FIRE mozgalom, annak ez érdekes lehet, de nekem leginkább annyi a tanulság ebből, hogy saját, sikeres cég alapításán (illetve lottó ötösön) kívül egy tisztes (felső)középosztálybeli életszínvonal eléréséhez igazából tipli nyugatra, ott meg aztán nem hülyének lenni és elszórni a "könnyen jött" pénzt marhaságokra.
(A levélírónak ettől függetlenül sok sikert, nem irigykedésből hurrogok, csak kellemetlen amikor szembe jön a magyar kilátástalanság).
Kérdés, hogy a korai nyugdíjasok fejfájás nélkül belevághatnak-e álmaikba, pont azt látom, ha az ember nem is megy nyugdíjba, valahogy ebből a mókuskerékből a sokáig jól keresők sem tudnak kiszállni anélkül, hogy sok anyagi áldozatt igénylú álomról lemondhassanak. Akkor mi értelme? Nem az új autókról és luxusiskoláról beszélek.
Például utálok minden hétvégén a konyhában robotolni, mert van jobb dolgom, és hétközben pont eleget dolgozok. Szerintem a jól megválasztott ételrendelés, étterem, pont olyan dolog, amire volna értelme költeni ésszerű keretek között, költenék rá (vagy főzzön más is). Sport is fontos.
Ennek ellenére hajrá a szerzőnek, már csak azért is, mert aki keveset költ, az keveset fogyaszt, és tesz valamit a klímaváltozás ellen.
Egy sima történet: én beszerző a párom tanítónő. Ketten együtt 350 + 130. Most raktunk össze fél év alatt kb. 1.000.000-ót, ami még hiányzott az önsegélyezőhöz (2*750.000 Ft, jön a baba). Egy autónk van (Corolla 16 éves), hiába jön a baba. A kocsit megkapja párom, én robogóval fogok járni.
Nincs étterem, fitness bérlet, semmilyen előfizetés, van revolut, Gránit számla, akciós újság, Lidl, 140 Ft-os akciós Argus sört iszom már a 3. sörnél, piacról vásárolunk, nem eszünk műanyag kaját, C&A-ból, Deca-ból, meg a Lidl-ből vannak a ruháink (isteniek a 4.000 Ft-os ingek, tényelg nem kell vasalni! :)), most veszünk majd Chivas whiskyt az évre az Auchanból, sodort cigit szívok ha kocabagózok, Rómába 20.000 Ft volt a repjegy, 23.000 Ft a szállás 5 napra fejenként. Babymoon.
Egy drága hobbynk van, 4 év alatt 250.000 Ft ment bele társasjátékokba. Uszoda van még, várandós jóga olcsón. Ennyi.
Ezt a korai nyugdíjat sose értettem igazán. Jelenleg alkalmazott vagyok, nem keresem degeszre magam, de imádom a munkám.
Csinálhatnék olyat is amit nem szeretek, jóval több pénzért, de minek tenném ha nem akarok nyugdíjba menni, mert szeretem a munkám?
Ja jol hangzik. Meg kanadai berbol is csak akkor tudsz ennyire minimalizalodni, amig nincs gyerek es nem akarsz rendszeresen hazalatogatni az oreg kontinensre:)
Mondom ezt nemet ber alapjan. Jelenleg 2 gyerekkel kb. bevetelunk 20% megy megtakaritasba. Mert feleseg csak reszmunkaidoben dolgozik es egy hazat berlunk a gyerkocok miatt.
Ha csak 2-en lennenk sima lenne egy 60-70% megtakaritas jelenlegi eletszinvonalon. Ugye lenyegesen kevesebb menne lakhatasra, utazasra, bolcsi, ovi, iskola..
Szal tovabbra is jol hangzik, de engem igy 40evesen a legutolso ami erdekel, a korai nyugdijj megtakaritasokbol. Majd ha lesz 5-10mio EUR savingem, akkor talan:)
Ez szépen hangzik. Én örülnek ha 30%-ot tudnánk félretenni a fizubol havonta.
40es tanár házaspár vagyunk némi plussz hobbijövedelemnel közepes méretű városban örökség nélkül. 3 gyerek mellett is meg tudjuk takarítani kb 50 százalékát a bevételünknek és ez csak nő mivel lakaskiadasbol is nő a bevételünk. Közel az iskolához és munkahelyhez gyalogolunk mindenhová, otthon főzünk, de évente többször külföldre is tudunk utazni. 15év takarékosságra lassan meghozza az eredményét. Nem egyszerű de lehetséges.
30%-ot félretenni sem könnyű egy fiatalnak, 30%-ból megélni meg végképp. Mármint az átlagnak...
Kanada... 7 év alatt pénzügyi függetlenség elérése magyar infós bevándorlóként, bérleti díjjal, stb. és fizetésük 30%-a elég egy alapszintre... szép mese ! Az elmélet viszont rendben van !
@laki-gizi : Én is hasonló körülmények közül jöttem. Szüleim állami dolgozókból lettek vállalkozók és a semmiből építették fel az alsó középosztályba őket bejuttató vállalkozást 20 év alatt. (Mondjuk a devizát istenesen megszívták,éppcsak nem lett csőd.) Én szakközép után gépészmérnökként végeztem. Képességeim közepesek, pár év csúszás befigyelt, így 27 évesen kezdtem el egyáltalán dolgozni. Multinál netto 500 körül keresek, egyéb bevételeim pedig még olyan netto 150-170 körül vannak. Most 32 vagyok és 4 éve törlesztem a saját pesti lakásom, amit ha minden jól megy, akkor fél év múlva sikerül kifizetnem. Közben azért minden évben volt egy egyszerűbb külföldi nyaralásom ( idén mondjuk pont nem). Vettem egy autót 6 millióért , fenntartom és egy régi motort szintén. Van tartalékom, de a korai nyugdíjazásban nem igazán reménykedek. A párom sajnos elszórja a pénzét, így a csapatjáték kiesett.
@laki-gizi
Azt még értem, hogy nem mindenki lesz IT-s, de a Magyarországról szól kitétel minek? Ők is Magyarországról indultak, ez egy magyar történet, amit más is megcsinálhat, aki ide született, nem MMM sztorija, aki eleve az USA-ban született ottani átlagos körülmények között.
Olyan miért nincs sosem, hogy valaki azért spórol és befektet, hogy utána a hozamokból többet tudjon költeni késöbb munka mellett?
@andras 1, maximum 2 gyereket tervezunk vallani es egyik fo cel amiert koran szeretnenk nyugdijba vonulni, hogy veluk tudjuk tolteni az idonket.
@apollo sajnos ez igaz, ezert is emeltem ki, hogy mennyire fontos folyamatosan kepezni magad es keresni az uj lehetosegeket. Az elso munkahelyem idovel eleg jol kezdett fizetni, de ahhoz hogy fejlodni tudjak el kellett mennem. Nem altam meg a langyos vizben es hosszu tavon ez jo dontes volt
Mi lesz a gazdaság/gazdagok válasza arra, ha már mindenki csak a megtakarításaiból akar megélni? Amikor már bárki jött-ment, ilyen szegény országból is össze tud kaparni annyit, 10-15 év alatt hogy többet ne kelljen dolgoznia?
Hogy fogják rávenni azok akiknek generációk óta van pénzük, hogy dolgozzanak ezek az amúgy tehetséges, okos és céltudatos emberek? A pénzzel eddig elég könnyen rá lehetett venni őket, hogy húzzanak keményen, na de ezután?
Néha tényleg elengedhetetlen valami, hogy lenullázza az egyenlegeket, különben csak a selejt munkaerő marad.
@csaladfo de igen, ugy 2 ev mulva tervezzuk az elsot. Igen mi is tudjuk, hogy azert az nagy koltseg, de ugy gondoljuk, hogy addigra szinten talalunk jobban fizeto munkat, vagy eloleptetest, es a befekteteseink is ertunk fognak dolgozni. Plusz mivel keszulunk a sok szabadidore, ezert side-gigeken is dolgozunk ami hozhat egy kis plusz penzt idovel.
Örülök hogy más is látja a lényeget, nem nekem kell megmondani a tuti megint.
Sajtos Makaróninál van a pont.
Pont emiatt a magatartás miatt vagyunk politikai és hamarosan gazdasági válságban. Mármint az egész világ, nem csak Magyarország.
Nyilván tini és kora20as korban vonzó, hogy nekem csak ne parancsolgasson senki.
De amint megvan az anyagi függetlenség, vissza kell adni a társadalomnak, nem azt várni, hogy a jegybankárok tömjék a zsebem pénzgyengítéssel, a fogyatkozó fiatalság kárára.
Mi magyar mérnök házaspár vagyunk. Pont most néztem, hogy idén eddig átlagosan a bevételünk 45%-át költöttük el. Pedig májusban jött a kisfiunk.
Ezaaaz! Már így sincs melós ebben az országban, legyen mindenki lazsáló milliomos! Hogy aztán ki szolgálja ki őket a boltban, étteremben, autószervizben, az meg se fordul a fejekben.
Költsön mindenki fele annyit, mint most, állítsuk földbe a gazdaságot! Ne járjunk étterembe, moziba, vegyük a 140 Ft-os sört, hajrá munkanélküliség!!!
Nem kellenek a pékek sem, süssünk otthon mindent, mert olcsóbb!
Komolyan, az agyam eldobom...
Fox, egyrészt az a bajod, hogy nincs elég munkás, másrészt az, ha az emberek nem fogyasztanak, nem fog kelleni ennyi munkáskéz, ezért nem lesz munkaerőhiány. 🙂
@Laki Gizi Mi nem keresünk sokat (230, 200), de ha a gyerekeink nem lennének akkor minimalista módon, úgy mint eddig is, megélnénk egyikünk fizetéséből. 2 egyetemista gyerekkel pont elég a fizetésünk, minimális összeget tudunk félretenni, de ez általában elmegy nyaralásra. Ha már dolgozni fognak, akkor egyikünk fizetését félretesszük és év végén megkapják a fiúk a saját megtakarításukhoz, hogy legyen önerő a lakásvásárlásukhoz. Ha meglesz a lakás (persze nem 1-2 év alatt), akkor az albérlet helyett fizethetik a hitelt, mi pedig magunknak takaríthatunk meg.
Nálunk az van, hogy mivel a feleségem otthagyta végre (éppen egy éve) a munkahelyét, ahol végletekig túlhajtották szegényt, csökkent a családi bevételünk olyan szintre, hogy hó végére nullára szoktunk kifutni. Azon a területen, ahol azelőtt elég jól keresett, nem is tervez megint munkába állni (én támogatom ebben).
Így az "éljünk annyiból,mint nyugdíjas korunkban" éppen gyakorlás alatt van nálunk (kevesebb a családi összjövedelem, mint megszoktuk). Szerencsére rendelkezünk megtakarítással.
@szmokkencs
Szerintem rossz szemszogbol nezed a dogot.
Szeretni a munkadat tok jo, es a FIRE nem azt mondja, hogy soha tobbet nem dolgozhatsz az eletedben.
A cel az, hogy barmikor eldonthessem, hogy mit szeretnek csinalni. Ha a gyerekemmel szeretnem tolteni az idomet, megtehetem, ha szeretem a ceget akkor maradhatok. De ha holnap megvaltozik a vezetoseg es mar nem tetszik a munka amit csinalok, tovabb alhatok, mert a megtakaritasaimbol is megelek. Nekunk ez a lenyeg.
Szuper. Szóval, majd negyvenévesen ott vagytok, h valami nagyon szerény szinten (no étterem, no nyaralás, no gyerek?) vegetáltok, nézitek az ingyenes kábeltv-t egész nap. Mert annyit tuti nem takarítasz meg, h a hátralévő 30 (harminc) évben értelmesen, tartalmasan, kényelmesen éljetek. Dögunalom, egymás agyára fogtok menni.
Ha meg elkezdesz valami saját vállalkozást, mert már halálra untad magad, akkor ugyanott vagy a mókuskerékben. Így is, úgy is mindig újat kell tanulni, nem mindegy? Nem tetszik, lépsz.
Legjobb éveidben a pénzed számolod csak, vágod a centit egy illuzórikus álom miatt. Ahelyett, h elmennél viszkizni, nyaralnál, csinálnál két-három gyereket, és rájuk költenéd a pénzedet. Önző, kispályás elgondolás az egész, ami nem is működik. Ötvenévesen jön egy komolyabb betegség, rögtön elköltheted a megtakarításaidat gyógyszerre, aztán szevasz.
@kp
Gratulalok! Tok jo ezt olvasni. 🙂
Mi is gyaloglunk mindenhova es nincs kocsink. Ha elutazunk inkabb berlunk, mert az itt olcsobb.
@zabalint
Koszi! 🙂
Egyebkent MMM kanadai, onnan migralt USA-ba a jobb fizetes remenyeben.
Kanada? Na ne már.
És ez a nekünk szól, az átlagnak, akik keresünk havi 180-250ezer között? Vagy már megint csak az a réteg van megszólítva, akik magyar lakosság kisebb százalékát teszik ki?
Amúgy továbbra sincsenek semmi ösztönzök arra, hogy az emberek nagy részének legyen jelentős nyugdíjmegtakaritása. De ha valaki önszántából nem keresne rá (de miért is tenné önmagától?) akkor gőze nincs arról, hogy szüksége lenne nyugdíjmegtakaritásra. Nem beszélve arról, hogy még mindenkiben élénken él, hogy minként vették el és védték meg a magánynyugdíjpénzeket.
Szóval szép mesék ezek a történetek, de mennyi emberből mennyinek sikerül ezt elérni? És miben segít egy ilyen történet? Semmiben.
Max pörög tőle a blog és a kommentek.
Gábor, Ági, küldjétek be ti a saját történeteteket. Mert hogy IT meg Kanada.
Ha a levélíró ennyire utálja a munkáját, keressen valamit, amit szeret! Harmad ennyi fizuért csak talál ilyet. Máris boldogan élhetne 🙂
@sajtos-makaroni @random-okos
Random, teljesen rosszul latod hogy emiatt lennenk gazdasagi es/vagy politikai valsagban. Epp ellenkezoleg. Azert jon a kovetkezo valsag mert az emberek megint erejukon felul koltekeznek. Olcso a hitel, konnyu venni hazat meg kocsit, a jovo meg nem szamit. Amerikaban rekord magas a diakhitellel, lakashitellel es kocsihitellel rendelkezok szama. Politikai vonzata pedig hogy az emberek persze mast akarnak okolni a sajat pocsekolasuk miatt es ezt bizonyos vezetok meg tudjak lovagolni.
Az mar sokkal jobb kerdes, hogy mi lesz a gazdasaggal ha mindenki hozamokbol el. Erre meg egyszeru a valasz. Mi sem semmitteni szeretnenk nyugdij utan. Epp ellenkezoleg. Tele vagyunk kreativ otletekkel amikre mar csak ido kene. Egy biztonsagban elo ember aki szereti amit csinal sokkal tobbet termel mint az aki csak muszajbol dolgozik.
Ja tök izgi a kétszázadik IT-s sikertörténet.
@fox Ezt most úgy mondod, mintha még Magyarország lakosságához viszonyítva is nem épp csak egy maroknyi ember próbálna tudatos pénzügyi döntéseket hozni (a korai nyugdíjat meg befektetett hozamból önfenntartást célul kitűzők arányát megbecsülni sem szeretném, de valahol a kevés és a nagyon kevés közé tudnám saccolni). A valóság minden bizonnyal továbbra is a tömegek hónapról hónapra tengődése és élethosszig tartó robotolása marad. 🙂
Azért itthon is lehet boldogulni, én derülátó vagyok:
Most vettünk egy új kocsit 13mFt, fél éve költöztünk be az általunk levezényelt új építésű 290m2es házunkba, (70m2 üvegfelülettel), csendes, békés erdőszerű pest megyei városrészben lakunk, rengeteg mókus "alatt". Hitelünk kb 14 m, vagyonunk 130 fölött, 3 gyermekáldással nagyon boldogok vagyunk.
Ehhez nagyon sokat kellett és kell is dolgoznunk. 8 év informatika mellett vállalkozásba kezdtem (nem info terület, szolgáltatás). Mi szabadnak érezzük magunkat, az elvállalt munkáinkat szeretjük, kapunk megbecsülést néha. Fura egy élet, nincs főnök, csak saját érdekben elvégzendő munka. Bármikor elmehetünk akár hetekre is nyaralni, a vállalkozás nem omlik össze. Egy lakást kaptunk kezdésnek, azon kívül mindent magunk építettünk fel.
Ha tudsz helyesen írni, ma magyarországon lehet boldogulni.
@fox
Ha sok lenne a "lazsáló milliomos" az országban, az jelentős mértékben megdobná a hazai bolti eladók, szakácsok meg autószerelők fizetését is. De a nagyobb adóbevételek miatt végeredményben mindenki jobban járna, a bivalybasznádi orvos, és kecskekúrtai tanár is. Az infláció kicsit meglódulna, de azt féken lehetne tartani.
Szerintem nem kell attól félni, hogy nem lesz szükség pékekre. Mindenki máson spórol és mindent nem tudsz otthon előállítani, mert időben biztosan nem fér bele. Sokan nem fognak egy estét áldozni 1 kg kenyér kisütéséhez, mégha 490Ft-ba is kerül. Én a BKV bérleten spórolok, BuBi-val járok még télen is, ez ~évi 100.000 Ft-ot tesz ki.
@Kiszamolo Azért azt neked is tudnod kell, ha mindenki elkezd minimalistán élni, akkor elsőnek a tanácsadó varázslók szolgáltatásaira nem lesz szükségük. Persze, hogyne, tanácsadásra költenének súlyos tízezreket, amikor 10ft-al olcsóbb sörért elmennek a város másik végébe is, mert úgyis ingyen viszi őket a bkv (magyar példára gondoltam, nem a cikkbelire, amúgy ez a cikk mintha szórol szóra egy kanadai pár életét mutatná be, a YT-on láttam, a nőnek nincs gyereke, de persze állítja, hogy gyerekkel is meg lehet csinálni, hát persze).
Ismerek olyan nyugdíjast, aki képes 500ft előny miatt felutazni pestre, mert ingyért utazik.
A teljes gazdaság csődbe menne, ha mindenki elkezdene így élni. Egy csomó szakma, ami nem termel megehető vagy viselhető terméket, csődbe menne, mert senkinek nem kellenének, amit előállítanak.
Lala, egyszer azon morfondíroznak az emberek, hogyan lehetne megállítani a túlfogyasztást, aztán meg azon, mi lenne, ha lassulna a túlfogyasztás növekedésének a mértéke.
Most akkor a gazdasági növekedést hajszoljuk vagy inkább a klímavédelmet?
Mert a kettő együtt nem megy.
Az az érzésem, hogy a mostanában egyre szaporodó korai nyugdíjas történetek nagy része el van kalkulálva. Azért csak egy érzés, mert arra mindenki kínosan ügyel, hogy konkrét számokat ne publikáljon. Pedig azért nem mindegy, hogy valaki havi 200e-ből tervezi a korai nyugdíjat vagy 2 millióból. Az előbbi egy túlélési mutatvány, az utóbbi megtakarítási. Hány gyerek van tervben? Milyen hozammal kalkuláltok? Milyen életkorra terveztek? Ezek nélkül az egész csak lóg a levegőben és nem lehet eldönteni, hogy szimpla alultervezés vagy komoly sztori van a háttérben. A 20-as 30-as korosztálynál szinte biztos, hogy az előbbi. 5-10 éves (kereső) élettapasztalattal senki nem tudja reálisan megtervezni a rákövetkező 50-60 évet. Ráadásul, mivel 10 éve nem volt medvepiac, ezt a generációt teljesen felkészületlenül éri majd a következő. A várható hozamok történeti minimumon járnak, a 4%-os szabály kuka..
András György, igen, gyakran jön a pofon, amikor egy nem várt egészségügyi probléma borít mindent a hátralévő negyven évre.
De pont erről szól az egyik előző cikk.
A blogot már jóideje olvasom, főleg csak érdekesség képpen, amit kellett már úgy érzem megtanultam innen (örök hála Miklós!). Mosolyogva szoktam olvasni a sok fanyalgót az ilyen story-k alatt ezért meg azért meg amazért nem lehet. Jelentem a párommal mi nem vagyunk sem IT-sok, sem külföldön élők. 33 évesek vagyunk, mindketten alkalmazottak és a fizetésünk 50%-ából élünk úgy, hogy idén kétszer voltunk nyaralni Európában és havi rendszerességgel járunk étterembe. Okoskodni nem akarok, hogy mi a baj, hogy kéne, nem akarom itt megmondani a tutit senkinek. Csak szóltam, hogy van ám ilyen is 🙂
@sajtos-makaroni @random-okos ti itt most komolyan attól féltek, hogy a tudatosan milliomossá váló emberek miatt nem lesz munkaerő Magyarországon? vagy akárhol? emiatt lesz gazdasági válság?
Zabalint: MMM nem az USA-ban szuletett, kanadai eredetileg
@mas viccesek a hitetlenkedo kommentek.
Xd
Mostanság a fiatalok (legalábbis a kollégáim) azon gondolkoznak hogy mennyi hitelt vegyenek fel, az még véletlenül se jut eszükbe hogy félre tegyenek akár egy keveset is. Ha meg meghallanak ilyet hogy nyugdíjra spórolni csak nevetnek rajta.. Hajlandóak a fizetésük felét is hitelekre költeni de ugyan azt a pénzt félretenni az eszükbe se jut
Fiatalon kell : Élni , Utazni, Szórakozni!
Nem a pénzt hajszolni!
Külföldi munkával még mindig nem túl nehéz itthon ingatlant szerezni. Aztán pedig valóban elég akár a fizu 30% is. Ha jó Szakmád van könnyedén keresel millió Ft felett. És minél több mindened lesz, annál könnyebb megélni.Lakás ,garázs kiadás tőzsdei részvények....Én is egyre kevesebbet szeretnék dolgozni nem pedig többet.Azt meg hagyjuk hogy az a fasza csávó aki minden nap bejár dolgozni kommunizmusban kb így volt.Most már más világ van.
Csak óvatosan kérdeznék rá, hogy a nyugdíj az jó? Sok olyan nyugdíjast ismerek, akik visszamentek melózni egy év után, mert unatkoztak otthon. És ők 65-70 évesek. 40 évesen mit tudsz otthon tenni-venni erőd teljében? Miután csillog-villog minden, mi marad? Egész nap olvasni meg filmet nézni? Unalomból enni? Hogy hat a gyerekekre, ha azt látják a szülőkón, hogy nem dolgoznak, de mégis van miből élni? Elkezdesz majd dolgozni. Vagy karitatív melót, vagy vállalkozást. Ez utóbbi több energiát visz el, mint alkalmazottnak lenni. Mi a terve annak, aki 40 évesen nyugdíjas akar lenni?
Én is szeretnék korai nyugdíjba menni, bár esetemben mire ez valóra válik már egyébként is nyugdíjas leszek 🙂
Ugyanakkor a korai nyugdíj nem feltétlenül jelenti lazsáló milliomost, pusztán annyit, hogy már nem a pénzért dolgozom.
Abban sem vagyok biztos, hogy az ilyen inspiráló cikkek/történetek hatására fogynak el a munkaerők, illetve csappannak meg a fogyasztások. Fogadjuk el, hogy mindig lesznek egységsugarú állampolgárok akikre a jövőben számítani lehet.
Ők azok akik kifogásokat gyártanak, ülnek a langyos vízben, nem jó nekik ugyan, de ezért nem kell semmit tenni.
Hogy mit tehet/ tud tenni az ember és mit nem, arra személyes példámat tudom csak felhozni:
- 12 éve napi 2,5 doboz cigaretta mellet hagytam abba a dohányzást délelőtt 9-kor. Nem holnap, nem elsején, nem szilveszterkor, hanem most (pont akkor).
- 51 évesen kezdtem el az egyetemet, hogy képezzem magam és többet kereshessek.
49 évesen kertészként dolgozom idehaza, télen nincs semmi munkám, alig várom már a szezon kezdését tavasszal...
Haszontalannak érzem magam, hogy nem tudok alkotni télen.
Miért kell hogy követendő példa legyen a korai nyugdíjba vonulás?
Az anyagi függetlenség elérése valóban jó dolog, de ez az itthoni fizetésekből az emberek döntő többségének csak álom marad, még ha vízen és kenyéren élnek.