Update: a kalkulátor frissítve lett 2021 január végén az új feltételek miatt.
Sokakat kínoz a kérdés, hogy melyiket éri meg jobban vásárolni: Prémium Állampapírt, vagy Állampapír Pluszt.
Az első előnye, hogy már az első évben is magasabb kamatot fizet és ha késéssel is, de leköveti az infláció változását.
Azonban van egy nagy hátulütője: 2% a visszaváltás díja, ha nem tudjuk, vagy nem akarjuk kivárni az ötéves futamidő végét.
Az Állampapír Plusz alacsonyabb kamattal kezdi, de aztán évente nő a kamata. Ha kivárod az ötödik év végét, átlagolva 4,95% lesz az éves hozam. Ami több, mint jelenleg az inflációkövető állampapíré, viszont gyorsan kevesebb lehet, ha tovább nő az infláció.
De nem is ebben van a nagy vonzereje az inflációkövető Prémium Állampapírhoz képest, hanem hogy 0,25% a visszaváltás díja, ami akár nulla százalék is lehet, ha évfordulókor váltod vissza.
Melyiket válasszam, ha kell a pénz 27 hónap múlva? Ott még több a kamata a Prémiumnak, de a 2% visszaváltás azért erősen csökkenti a plusz hozamot. Mennyivel kell nőnie az inflációnak három év távlatában, hogy a Prémium érje meg jobban?
Andor nem volt rest és csinált egy kalkulátort, ami elárulja neked, melyikkel jársz jobban az általad megadott futamidők mellett. Az infláció alakulását még ő sem tudta megmondani előre öt évre, de te be tudod írni magadnak, mire tippelsz.
Köszönjük a munkáját, használjátok egészséggel a kalkulátort.
(Ugyanitt kisebb php-s munkák jó áron. 🙂 )
Sok változós a döntés, de szerintem azért érheti meg most jobban a Prémium Állampapír, mert a MÁP+ által rengeteg olyan tartalék került/kerül most be az államkasszába, amire a jövőben majd fix kamatot kell fizetnie a kincstárnak. Így tehát az államnak nem lesz érdeke igazán alacsonyan tartani az inflációt. Már most látszik egy elég komoly emelkedő tendencia az inflációban, így a jövőben a Prémium papíroknak jobb kamatozása lesz.
Jó, hogy van ez a kalkulátor, csak az a baj hogy a legfontosabb tényező változására csak spekulálni tudunk.
Beírtam, mire tippelek, és 200% hozam jött ki.
Hasznos kalkulátor. Ami engem érdekel(ne), hogy mi van akkor ha az állampapírokat havi megtakarításként használjuk ( tehát minden hónapban vásárolok X összegért ). Akkor vajon hogyan alakulnának a hozamok?
A PMÁP-ban az a jó ( a 2% ellenére ), hogy havonta tudok vásárolni ugyanabból a sorozatból egészen addig amíg i nem jön az új sorozat. Ilyenkor pedig dönthetek,h az újból veszek vagy a régiből ( habár ilyenkor egyre több már meglévő kamatot fizetek ki ahogy telik az idő ).
A MÁP+-szal pedig az a probléma, hogy heti jegyzésű, ergo ha havonta vásárolok, mindig az új jegyzésből tudok venni, vagyis kizárólag akkor éri meg ha benn tartom futamidő végééig ( és az infla nem száll el ).
Ilyenkor hogyan legyek okos? 🙂
Jelenleg 75-25% a PMÁP javára, így veszem őket havi szinten, de így meg nagyon kis összeg jut a MÁP-ra. ( alternatíva: félévente teszek be összeget ide, akkor viszont nagyot )
https://kiszamolo.hu/hitelt-es-megtakaritast/
Lakáshitel hedge-lésére most melyik a jobb? Elméletileg a fix kamatú lakáshitelre a fix kamatú államkötvény? Ráadásul éppen ennek kisebb a visszaváltási jutaléka is.
Varatlan kiadasokra tartalekot a Pluszban, a megtakaritasokat pedig a Premiumban erdemesebb szerintem.
Google sheetsben csinaltam hasonlot meg regebben az even beluli es a Premium papirok viszonylataban, amivel felvittem diagrammra a kamatot es a visszavaltas koltseget. A metszespont mondja meg mikor es meddig eri meg az egyik vagy a masik.
Majd ha nem leszek lusta, akkor megcsinalom a lepcsozetes kamatra. A regi itt van. docs.google.com/spreadsheets/d/1QKczlGF1xvKeWKcY5IU_WjAeNbq-x6NmB1shiIkV3y4/edit?usp=sharing
(lementve szerintem szerkeztheto.
Dekirály! Nagyon köszönjük! Pont ezt kellett volna kiszámolnom hétvégén 🙂
Mivel az egyik egy változó alaphoz kötött (infláció), ami a jövőben lehet alacsonyabb és magasabb is, a másik meg fix, ezért leginkább diverzifikálni érdemes. Emellett ha mindkettő van, és valamiért pénz kell, akkor vissza lehet váltani csak a MÁP Pluszból is, ha az a kedvezőbb. Én a BMÁK-ot sem cserélem másra, mert az meg másik alapra épít, ami jelenleg kedvezőtlenebb, de a jövőt senki sem ismeri.
Kedves Miklós!
Olyan kalkulátor is hasznos lenne, hogy érdemes e lecserélni, váltani. Ehhez legalább már minden adat rendelkezésre is áll.
Köszönjük
Nem reklám, de nemrég toltam be egy lakás árát az állampapír pluszba. A kamatok majdnem fedezik a bérlésem, és no stressz. Szerintem az infla ennél jobban nem fog elszállni, hisz az az adósoknak lenne jó, akikből egyre több van. Aztán, ha 2 vagy 5 év múlva esnek az árak, akkor lehet veszek valami kunyhót. Jövőre meg lekoccolok külföldre 1 évre, mert már kint is hasonló árakon lehet bérelni, viszont a kereset/lehetőségek sokkal jobbak.
PEMÁK - EURHUF árfolyam tengelyen is érdemes lehet egy kalkulátort csinálni, lehet jól bonyolítani, hogy alapból eurós forrásból van a vétel, vagy forintról átváltva. Ha valaki éves szinten 1-1,5%-os forintgyengülésre apellál nem olyan rossz annak a papírnak sem a hozama.
@atlagmagyar jó hogy van aki észnél van.
Ha jól értem a kalkulátor úgy számol, hogy a PMÁP jelenlegi kamatlábai mellett lehet majd befektetni a PMÁP kamatait. A PMÁP-ot a MÁK eddig évente új sorozatra cserélte, azaz jövőre kapott kamatot már csak valszeg az egy évvel későbbi PMÁP-ba lehet fektetni, amely egy évvel később jár le. Ha feltételezzük, hogy a PMÁP kamatfelár változatlan (és hogy lesz PMÁP később is) és ha 60 hónap múlva ki akarom venni a teljes összeget, akkor az újrabefektetett kamatok kamataiból lejön a 2%pontnyi rész, de persze ez valszeg nem módosítja jelentősen a számokat.
Másik probléma, hogy kérdéses, hogy biztosan lesz-e mindig új PMÁP vagy hogy mekkora lesz akkor annak a kamatfelára. A MÁP+ egyik előnye, hogy kamatos kamatot ad, ugyanis automatikusan újrabefektetik a kamatot.
@Átlagmagyar: ebben a viszonyrendszerben épp az állam az adós, így neki éri meg a magasabb infláció.
A kalkulátor is és Miklós írása is kőbevésettnek tekinti a visszaváltási kondíciókat, holott ez a Kincstárnál igaz. A piacon ennél van sokkal jobb ajánlat. Ja, hogy a bankoknál állományi díjat kell fizetni az állampapír után? Igen. De még ezzel együtt is van jobb. ...és állományi díjat sem vonnak mindenhol/mindenkitől.
Reklámnak minősülő konkrétumot itt nem írok. A bankok hirdetményei publikusak, a jegyzett árfolyamokról pedig próbavásárlással meg lehet győződni.
Nem bonyolítanám, mert az infláció inkább felfelé várható, de ki tudja mi lesz ebben az 5 évben, ezért én az 50-50%-os befektetési arányt választanám, mert akkor kellően rugalmas a portfólió és leátlagoltam a 2 típusú állampapír hozamát. Egyébként pedig várhatóan viszonylag közel van a 2 alternatív lehetőség várható hozama. De aki biztos az infláció elszállásában, az menjen PMÁP-ba...
PMÁP kalkulátor nem számol a kamatos kamat elvével, ha jól látom.
Aki ezt a blogot olvassa, az azért az a réteg, akinek nem a mindennapi betevőért kell aggódnia;
jól keres, van valamennyi félretett pénze,
tíz-húsz-százmillió (vagy jóval több)
amivel kezdene valamit.
Szóval a lényeg: a PMÁP messze nem infláció követő;
nekünk nem a kifli árát kell nézni,
hanem mondjuk a pesti lakásárakat,
ahol éves szinten immár hatodik éve húsz százalék körüli az infláció,
és ez a tendencia még egy ideig eltart(hat?).
(De lakás helyett említhetném a részvényeket vagy a műkincseket is.)
A befektetésre váró vagyon szempontjából
a PMÁP éves szinten
MINUSZ TIZRNÖT százalékot “hoz”...
@átlagmagyar
“Aztán, ha 2 vagy 5 év múlva esnek az árak, akkor lehet veszek valami kunyhót...”
Nem esnek az árak...Budapesten legalábbis biztosan nem.
Kisebb emelkedés és oldalazás lesz.
Nem könnyű kiszámolni, én maradok inkább a kedvenc befektetési alapjaimnál (Maxima, Supra, Erste XL), aztán majd kiderül, mi lesz.
Ezek után marad valaki aki MÁP pluszt vesz??
Andor: Köszönjük a köz javára tett önzetlen munkát!
nyman: Szintén köszi, hogy megosztottad mindenkivel, amit saját magadnak készítettél!
Miklós: köszi a blogot, köszi a mindig érdekes és sokszor hasznos komment teret!
és
Istvá: Tudok egy tök jó fejlesztőt, aki, ha megfizetik, gyorsan megcsinálja az általad óhajtott kalkulátort, szerintem rendeld meg (gondolom előre fizetéssel dolgozik, én ismeretlenül így tennék) és máris számolgathatsz kedvedre! Írj neki mailt: fejlesztofejleszt [kukac] gmail [pont] com
És, ha vagy olyan jó fej, akkor meg is oszthatod mindenkivel, hogy más is használhassa...
🙂
Én amúgy azt néztem pár fiktív adat módosításával, hogy 1M Ft-onként kb. havi 5e Ft nyerhető ki, persze +- valami. A napelemes rendszerünk 2M beletett pénzzel hoz jelenleg átlag havi 16 ezret. Az milliónként 8. Szerintem jó vagyok. Ha meg megkereste magát, akár össze is omolhat PAKS2 miatt...
Atlagmagyar! Nekem is ez volt a tervem, de mindenki azt mondja, hogy nem fognak esni az ingatlanárak, úgyhogy már nem vagyok biztos benne, hogy várok...
Elvileg a MAP+ kamatfizetés után garantáltan veszteség nélkül visszaváltható, a PMAP viszont nem, bármikor lehet a 2% helyett 3% is vagy több is?...
Hejj-hejj!
Egy nagy kérdés: Prémiumot el lehet adni másnak is mint az ÁKK-nak visszaadni?
Tehát gondolok arra, hogy 2%-ért nem adom vissza, de lehet hogy el tudom adni ismerősnek/családba/idegennek 1%-ért.
Transzferálhatom az ő ÉPSZ/TBÉSZ számlájára?
Mennyi annak a díja?
@Cenzné: reméljük, bejön a tipped.
@Dani: ez egy jó ötlet, lehet, hogy csinálok egy ilyen kalkulátort.
@xK: ez jó meglátás, finomítok majd a kalkulátoron.
@Befektető: úgy számol, mintha a kapott éves kamatból rögtön vennél új állampapírt.
"Én maradok inkább a kedvenc befektetési alapjaimnál (Maxima, Supra, Erste XL), aztán majd kiderül, mi lesz."
Hát, ne lepődj meg, ha esetleg az lesz, hogy még az említett állampapíroknál is kevesebbet hoznak, vagy ha ugyanannyit, azt számold bele, hogy sokkal nagyobb kockázattal 🙂
Pl. a 2018-as éves teljesítménye mindegyik fenti alapnak negatív volt, konkrétan buktak - ami a mai árfolyamtól nézve is lehetséges forgatókönyv...
A két hosszú kötvényalapnál pedig ugye tudod, hogyan változik az árfolyamuk, ha egyszer majd mégis emelkednek a hozamok a piacon? Illetve hogy mennyi tér van még hozamcsökkenésre innen nézve (amitől ezeknek az árfolyama emelkedhet). A fák sem nőnek az égig, de 0-nál lejjebb ásni (- hozam) még nehezebb.
A Maxima alapkezelési díja 1.62%, az Erste XL 1.47% - ha ennyivel megvernék a PMÁK-ot meg a másikat, akkor leszel ugyanott - de sokkal magasabb kockázat mellett...
@bicskanyitogato A napelemednél azzal nem számoltál, hogy ott a befektetett tőke elvész, nem tudod eladni a rendszeredet... 10 és fél év csak amíg a tőkéd visszajön. És utána kezd el termelni. Anyagilag ez egy elég rossz befektetés volt, a zöld oldala persze megfizethetetlen.
@atlagmagyar
Gyakorlatilag így elinflálod a tőkédet, mert a kamatot feléled. Én diverzifikálnék a helyedben, felét lakásba raknám hitellel. Másik fele MÁP. A MÁP kamata magasabb mint a hitelkamat, így azon is nyersz. Így még rövidebb kamatperiódusnál sincs kockázat, mert bármikor előtörlesztheted. Persze ha áresésre spekulálsz, akkor csak a MÁP, de a szakértők hosszútávon inflációkövető áremelkedést szoktak jósolni.
Sziasztok, nekem kb két év múlva lenne szükségem a befektetett összegre, ilyenkor szerintetek vegyek egyéves PMAP-t vagy hosszabb lejáratut és azt adjam el, amikor kene az összeg? Gondolom, mint minden ez is sokmindentől fugg, de a jelenlegi helyzetemben nem igazán tudom mitevo legyek. Köszi a válaszokat, Tamas
@Homoktövis.. Nagy Vonalakban. Ezt mondták.. Azt mondták.. Kit érdekel? Én már senkinek sem hiszek, főleg a fősodrásnak nem. Annyira tipikus. Az emberi butaság és hiszékenység határtalan. Komolyan! Itt már mindenki elfelejtette mi volt 8-10 éve? Én akkor ott ültem a kamu chf-es lakásomban húszonéves fejjel és nem értettem mi a francért kellett nekem birtokolni, odakötni magam négy betonfal közé, amikor ráértem volna akkor is, mikor már felépítettem magam.. Nagyon sokan gondolták akkor ugyanezt.. Akkoriban ingyen (csak rezsiért) se kellettek a lakások.. Egyes városokban 2 millióért komoly panelt lehetett kapni.
Anno a chf-hitel volt a tuti.. Nagyon komoly elemzők is ajánlgatták bizony. Nincs az az Isten, hogy mégegyszer hitelt felvegyek. Semmilyet! Na de csak nézzétek a trendeket. Egyre több a fóka, és egyre kevesebb a vadász..Q1/Q2 erről mesél, de a hírekben ezt még nem fogjátok hallani.
@tamas
Map+ vegyél szerintem mert az likvid és adott napokon költségmentes visszavaltasa garantált!
A premiumnak sokkal magasabb a visszavaltasi díja, sőt lehetséges forgatókönyv, hogy lejáratig tartanod kell, azaz nem likvid.
Egy dolgot nem látok, az adók.
Ha jól tudom Máp+-nál nincs eho,szja, tudomisén, míg PMÁP-nál ki kell fizetni, ami tovább csökkenti a hozamát.
//Én tbsz-re havonta veszek PMÁP-ot, míg normál számlára MÁP+ "likvid" tőkének (banki folyószámla helyett)
Medve, már ott sincs kamatadó, ha az újból veszel.
@nagy-vonalakban: Nem értek egyet. Én azt látom, hogy leginkább a pénzügyi tudatosságra törekvés a közös nevező a blog olvasóiban. Maga a szándék meg független a jövedelmi/vagyoni viszonyoktól, ez látható is az "önbevallások" alkalmával.
Az általad megnevezett rétegnek (amennyiben pénzügyileg tuadatos) saját fizetett pénzügyi tanácsadója/bankára van, nem pedig ingyenes cikkek alatt hámozgat tanácsokat a kommentekből 🙂
Ráadásul volt, aki korábban felvilágosította itt a többieket, hogy a ingatlanban csak a kisbefektetők utaznak, a nagyhalak számára ez aprópénz, ezért nem pálya...
És mi van akkor, ha MÁP+-ba pakolgatod a megtakarításokat egészen addig, amíg az infláció el nem szabadul? Mivel a PMÁP is késve követi le az inflációt, ha nagyon eldurvul a helyzet, akkor eladod az összes, vagy kívánt számú MÁP+-ot maximum 0.25%-os bukóval, és veszel belőle PMÁP-ot. Fordítva persze már nem olyan könnyű ugrálni, de kezdetben így likvid és védett is a hozam. Ha meg marad az infláció a 3% környékén, akkor hosszútávon még mindig a MÁP+ a jobb.
@dddoni
Édesapámék tavaly fektettek napelemes rendszerbe. Kb 2millió volt.
Azóta ők is folyton megkapják mindenkitől, hogy "nem érte meg", "hülyeség volt", "sosem hozza vissza az árát", stb.
Csak arra nem gondol senki, hogy átlagjóska (tehát az emberek 90%-a) mit csinál, ha van plusz 2millió forintja? Ha épp házat újít fel, akkor vesz ennyivel drágább csempét, konyhabútort, stb. Ha épp autót vesz, akkor ennyivel drágább kocsikat néz magának, és hasonlók.
Nah ezek tényleg soha a büdös életben nem fognak megtérülni! A napelem valószínűleg igen...
Rust
2019-08-06 at 07:56
"ha nagyon eldurvul a helyzet, akkor eladod az összes, vagy kívánt számú MÁP+-ot maximum 0.25%-os bukóval, és veszel belőle PMÁP-ot."
Ezzel az a gond hogyha "eldurvul a helyzet" akkor mindenki elakarja majd adni, ezért valószínűleg (jobb esetben) megemelik a visszaváltás költségét, PMÁP-ot meg nem lehet majd venni
A rosszabb esetet le sem írom :))
És mind ez természetesen nem hetekig hanem max egy vagy két nap alatt történik, ezért nem bennfentesnek esélye sem lesz kiszállni belőle nagy bukó nélkül.
@naa
Nem vagyok hülye, tudom 😀
De pár tized százalékért nem vagyok hajlandó buziskodni az államkötvényekkel, meg arra várni, hogy mikor jár le, vagy ha valamiért kéne a pénz, akkor 2%-ot bukjak rajta 600 forint helyett...
Tóth M.: ha édesapádnak van műszaki érzéke, akkor a napelem megtérülhet, lehet akár befektetésként is tekintetni rá.
A probléma, ill. kockázat ott van, ha a felhasználó azért vesz napelemet, mert a szomszédnak is van, de pl. nem tudja észrevenni, ha rendszer vmiért nem termel (eleget), mert mondjuk az inverter meghibásodik. Ilyen esetben van, hogy csak hónapokkal később, az éves elszámolásnál derül ki, hogy a hiba miatt nem termel(t) az elvárt mértékben. Ekkor ugye egyből borul a megtérülési matek is.
Azokkal értek egyet, akik elsőként a hőszigetelés javításban, ablakcserében látják az alternatívát. Amikor a 16ezres villanyszámla 16e marad, csak épp előre kifizeted min. 10 évre az nem kockázatmentes.
A szigetelés ehhez képest passzív befektetés és várhatóan még akkor sem kell költeni rá, mikor a napelemes rendszerre már igen.
Medve
2019-08-06 at 00:50
Kiszámolót kiegészítve: és ,ár ne is vedd tbsz-re, még ha meg is teheted...
@toth-m @dddoni mig allampapirban a lejaratkor megkapja az ember a neverteket, addig a napelemnel vegyetek figyelembe hogy a rendszer amortizalodik illetve elavul. Tiz ev mulva az egy tizeves technologia lesz, tiz evet hasznalt rendszer. Meg persze eladni sem lehet a tetorol ha kell a penz, de ez mar mas tema
@toth-m :
Nos, ami napelemes rendszert felrakattam, az az én kalkulációim szerint (ez az év szerintem vehető átlagosnak, mert inkább csak jobb nyarunk lesz, lévén pl. májusban kb. nem is sütött a nap:) 7-8 év körülre jön ki a megtérülésem (ha csak a megtermelt áram árát nézzük, attól eltekintünk, hogy klímával való fűtésre átállás a gáz helyett még csökkenti ezt az időt).
1,5 millióból lett felrakva 4,2-es inverterhez 18db 0,285-ös panel (5,13 szumma). A június 800, a július 744 kWh óra lett, az április és május 600 és 620.
Mivel 0%-os kamatú támogatott hitelből valósult meg a dolog, jövőre kell elkezdenem a törlesztést, így a teljes hitelösszeg még szépen inflálódik is elfelé, 20 év múlva gombokat fog érni a havi törlesztőm. De gondolom ezt a huhogók is végigszámolták, és ők simán tudnak stabil 10% feletti hozamú befektetést a pénzüknek a napelem helyett.
@toth-m Ha a tőke felélésével hasonlítod össze, akkor valóban jobb a napelem. Ha a MÁP+-ba fektetéssel akkor kevésbé. De komoly irodalma van ennek, kiszámoló is foglalkozott már vele.
Sziasztok,
ugye jól gondolom, hogy a MÁP+ esetén a "tört időszakra" járó kamatot is kifizetik?
Azaz ha 1M Ft-ért jegyzek MÁP+-t és 1 hónap után kiveszem, akkor 2917 Ft kamatot kapnék, de ebből lejön az 1M Ft (vagy az 1.002.917,- Ft?) 0,25%-a, ami ~2.500,- Ft, így ténylegesen ~416 Ft a növekmény 1 hónap után. A példa tudom, hogy hülyeség, csak az egyszerű kalkulálhatóság miatt szerepelnek ezek az összegek.
Tehát a tényleges kamatfizetés valójában nem csak a 6., 12., majd az azt követő minden 12. hónap után történik, hanem a törtidőszak kamatát is kifizetik?
A 6., 12., 24. ... havi kamatfizetésnek esetleg a kamatos kamat számításánál van jelentősége? Az addig összegyűlt kamatot "tőkésítik", és a következő időszakra vonatkozó kamatláb már az eredeti összegre, plusz az addig összegyűlt kamatokra vonatkozik?
Köszönet előre is 🙂
Kiszámoló,
Mindig tanul a medve.
Sziasztok, én is nagyon kiváncsi lennék a véleményetekre a @dani által feltett kérdésre.Havi szintű megtakarításunkat (100ezres nagyságrendekben) mibe érdemes tenni? havonta kell vásárolni a MÁP+-t, éppen annak függvényében, h mennyit tudott félretenni az illető? Ezáltal likvid marad az ember, ami nálam lakásvásárlás előtt fontos, h ne bujkam a kis félre tett pénzemből ( melynek időpontja a jelenlegi trendek mérlegelése mellett, folyamatosan tolódik a "jó" döntés reményében)
@dani2 "pár tized százalékért nem vagyok hajlandó buziskodni az államkötvényekkel, meg arra várni, hogy mikor jár le, vagy ha valamiért kéne a pénz, akkor 2%-ot bukjak rajta 600 forint helyett…"
1. Miért kellene bziskodni az allamkotvennyel, nem értem... Megveszed aztán elfelejted. Ha lejár vagy kamat miatt lesz szabad pénz a számlán, abból is veszel a legközelebbi vételkor. Ugyanaz mint alapot venni.
2. Nem pár tized százalék, majd meglátod.
3. Ahogy itt írják, ingyen visszaváltható negyedévente vagy mi, vagy kis koltseggel, nem 2%
4. Ha gáz lesz, és nem lehet visszaváltani normál áron, akkor majd nézd meg, a kötvény alapjaid mennyit buktak. Az állampapírnal legalább ott a lehetőség, hogy megvárom a lejáratot és megkapom az x kamatot meg a tőkét. Ha mondjuk a kötvény alapod 20% bukoban van a kezdetéhez képest, akkor a kiszállás 600 Ft plusz a tőke 20%a lesz, nem lesz vidám kiszállni...
Köszönöm szépen a kalkulátort Andor!
Vagy nézd meg az EU-s 0%-os hitelt energetikai korszerűsítésre. Az OTP úgy írta, semmi banki költség nem megy rá. Talán 10% önerő kell.
Ez így veri mind a kettőt. Már ha nem hülyeségre költöd...
Lehet negyven év múlva hozza be az árát, de komfortosabb lesz a házad.
Szívesen olvasnék egy építésszel, vagy energetikussal közösen írt cikket.
@petyko
Webkincstár naponta írja jóvá a kamatokat MÁP+-ra és PMÁP-ra is.
@Átlagmagyar Remélem azért nem az összes pénzed van állampapírban. A diverzifikáció megkerülhetetlen szerintem, ha befektetőként akarunk gondolkozni. Ez már inkább a spekuláció...
@Petykó
Igen, a fenti kalkulátor is így számol.
Ha 1 hónapig benn van a pénz, akkor már pluszban vagy.
1.002.917*0,25% a költség, a felgyülemlett kamatból is lejön a 0,25%.
"Tehát a tényleges kamatfizetés valójában nem csak a 6., 12., majd az azt követő minden 12. hónap után történik, hanem a törtidőszak kamatát is kifizetik?"
Tényleges kamatfizetés csak akkor történik, de az aktuális visszaváltási értékben bele van számolva a törtidőszaki kamat is.
"Az addig összegyűlt kamatot “tőkésítik”, és a következő időszakra vonatkozó kamatláb már az eredeti összegre, plusz az addig összegyűlt kamatokra vonatkozik?"
Igen, kamatos kamatot számolnak. De hogy ezt pontosan hogy fogják csinálni az nekem nem tiszta még, majd fél év múlva kiderül