Január elsejétől életbe lép az automatikus adatcsere egyezmény, ami alapján a magyar adóhivatal jelentést fog kapni a magyar állampolgárok külföldi bankszámláiról és azok összegéről. Ide tartoznak a külföldi cégek bankszámlái is, ha magyar állampolgár rendelkezik felettük. (Utolsó cikk a témában itt.)
A kérdés az volt sokaknál, hogy az úgynevezett prepaid kártyák, vagy e-money kártyák beletartoznak-e jelenleg ebbe a körbe. (Ilyen a Skrill, Neteller és társaik.)
Nos, a jogszabály szerint jelenleg ők nem jelentenek, ha megfelelnek bizonyos követelményeknek. A HMRC guideline az alábbiakat írja a kérdésről:
"Entities that issue payment cards that can be pre-loaded with funds to be spent at a later date, such as a pre-paid credit card or “e-money” may not be Depository Institutions provided certain conditions are met. Pre-paid credit card issuers may meet the conditions to be a Qualified Credit Card Issuer which will make them a Non-reporting Financial Institution or the payment card account may meet the conditions to be an Excluded Account. “E-money” providers that are governed by the provisions of the European Union Electronic Money Directive (2009/110/EC) (EMD) are not deposit takers for the purposes of the Banking Consolidation Directive (2006/48/EC). Recital 13 to the EMD specifically states that “The issuance of electronic money does not constitute a deposit-taking activity pursuant to Directive 2006/48/EC”, consequently such providers will not fall within the definition of Depository Institution that requires deposits to be accepted in the ordinary course of a banking or similar business. Entities that solely provide asset based finance services, such as a factoring or invoice discounting business, or that accept deposits from persons solely as collateral or security pursuant to a sale or lease of property, a loan secured by property or a similar financing arrangement, between such entity and the person making the deposit, will not be Depository Institutions. Entities that facilitate money transfers by instructing agents to transmit funds (but do not finance the transactions) will not be considered to be engaged in banking or similar business as this is not seen as accepting deposit."
Köszönjük a Crystal Worldwide-nak a tájékoztatást.
Nem az volt, hogy az elert nyeresegrol adnak infot az szja "konnyebb" bevallasahoz? Az osszegrol is kiadnak infot... Akkor sokaknak bezarult a lehetoseg. Marad az ltp es a kis lakasok...annak aki szurke.
Meg szerencse hogy sokaknak nincsa annyi, hogy megerje akar Komarnoba menni 🙁
Nem az allampolgarsag, hanem az adoilletoseg a lenyeg. Az magyar adohivatal nem kap informaciot nemet adoilletosegu magyar allampolgarrol, akinek Csehorszagban van bankszamlaja.
A PayPal-al mi a helyzet? És mindenről tételesen kiadják az infót? Hogy milyen e-mail címről érkezett a pénz, azt is megtudja az APEH, vagy hogy ahhoz az e-mail címhez ki tartozik?
Hello! Megtenné valaki, hogy pontosan lefordítja? Ennyire nem megy az angol, hogy ezt pontosan megértsem. Köszönöm
Elvileg prepaid bankártyát anoním modón is lehet csinálni, és azzal regisztrálni PayPal-ra, nem? Tehát anoním lesz az illető gyakorlatilag a PayPal-on is, nem?
a crystal worldwide azt írja hogy a paypal sem jelent
crwwgroup.net/hu/blog-hu/biztonsagos-marad-paypal-es-netteller
Nem igazán tudom elfogadni, hogy az E-walletek (PayPal érdekel főleg) és a prepaid debit kártyák biztonságosak maradnak.
A debit kártyák esetében pl. négy szereplőnek kellene továbbra is nem jelenteni:
- Visa vagy Mastercard
- Kibocsátó bank (legtöbb Belize - ben van)
- Clearing számla vezető bank (Bank of America a legtöbb esetben!)
- Szolgáltató (Pl. Payoneer)
Megkérdeztem a PayPal-t a témáról, hallgatnak, mint a sír. Megszüntettem minden ilyen 'számlám' decemberben.
Akkor végülis most mi az igazság? 🙂
Ha nyitok mondjuk egy payoneer accountot és a hozzá tartozó kártyát Magyarországon használom, akkor kell tartanom a navtól? Érdekelne az is, hogy amúgy hogy tudnám ezt legálisan tenni? (crowdsourcing pályázatok nyereményéből befolyó pénzekről van szó)
Az itt feltett kérdésekre szokott válasz érkezni valahonnan?
nem
@P: "Nem igazán tudom elfogadni, hogy az E-walletek (PayPal érdekel főleg) és a prepaid debit kártyák biztonságosak maradnak."
Biztonsagos az, nyugi, a NAV nem fogja elkobozni a tisztessegesen adozott beveteled!
Aki meg azt hiszi, hogy a mindennel osszekapcsolt, iszonyatos teljesitmenyu es egyre intelligens informatikai rendszerek koraban letezhet barmilyen szabadon elerheto bankszamla vagy e-penztarca szolgaltatas, amire az adohatosag elobb-utobb nem fog ralatni, nagyon naiv.
Sziasztok! Engem az erddekelne, hogy ha pl egy magyar szemelynek inkasszoztak a magyar szamlait ,akkor a neven levo prepaid kartyat es a mogotte allo szamlajat is inkasszozhatjak -e?
Nekem régen a NAV-os oszt.vez. azt mondta, hogy egy banknál nézik meg, hogy van-e X személynek számlája, vélelmezhetően. Nem küldik ki mind a 40 bankhoz a kikérőt, hogy XY vezet-e ott számlát. 1ébként ha külföldi banknál van vezetve valami, arra is csak úgy tudnak rájönni, ha van valami nyoma. Anno politikusok buktak el ilyen-olyan X országban vezetett számlákkal, pedig ezek érzékeny, magán adatok, azaz nem nyilvánosak. Nem tudom mi alapján és hogyan nyomoztak, de ha fontos, bárkinél meg tudják tenni. Kérdés, hogy mekkora az ingerküszöb.
Kérdés, hogy adott pénzintézetnek van-e jelentési kötelezettsége hazai hatóság felé. (vagy nemzetközi felé) Tudok pl. olyan hazait, hogy ha 1 mill. nem haladja meg az egyszeri befizetés, (nem pénzalapú) akkor nincs jelentési kötelezettség. csak úgy derülhetne ki, ha kap egy tételes ellenőrzést, hogy minden ügyfél adatait átvizsgálná nála a hatóság. ???