Részvényopció adózása

Egyre többen kapnak részvényt és részvényopciót a cégüktől juttatásként és ennek adózása finoman szólva is egy sötét lyuk sokaknak, pedig ez ugyanolyan juttatás, mint bármi más és ugyanúgy adózni kellene utána.

Hogy mi a részvényopció, arról már itt írtam:

Részvényopció céges alkalmazottaknak

Balázs most a NAV-hoz fordult, hogy akkor neki hogyan is kellene adóznia a kapott opció után és főleg mikor, illetve mi az adó alapja, hiszen az opciónak éppen az a lényege, hogy nem biztos, hogy élsz vele. Amíg nem hívja le az opciót, addig is értéket képvisel, de vajon kell-e adózni utána?

Ezt a választ kapta, olvasd el, ha te is hasonló cipőben jársz:

Tisztelt Ügyfelünk!

Hivatalunkhoz érkezett megkeresésére az alábbi tájékoztatást adjuk.

1.) Részvényopció esetében a munkavállalók nem értékpapír-juttatásban részesülnek a munkáltatójuktól vagy annak anyavállalatától, hanem egyfajta javadalmazási, ösztönzési célú vételi opciót kapnak, mely az anyavállalat részvényeinek megvásárlására jogosítja a magánszemélyeket, egy meghatározott időtartam elteltével.

Értékpapír megszerzéséről azon időponttól kezdve beszélhetünk, amikortól a magánszemély megszerezte a részvények feletti rendelkezési jogot.

Az értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni érték adózására vonatkozó szabályokat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.) 77/B. §-a tartalmazza, melynek (4) bekezdése szerint az értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési vagy más hasonló jog gyakorlása révén megszerzett értékpapír esetében a jogosult magánszemélynél az értékpapír formájában megszerzett vagyoni értékre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni [Szja tv. 77/A. §]. Ilyenkor a jövedelmet az értékpapír feletti rendelkezési jog megszerzésének napjára, vagy -ha ez a korábbi időpont – arra az időpontra kell megállapítani, amikor az értékpapírt a magánszemély (a magánszemély javára más személy) birtokba vette (ideértve különösen az értékpapírszámlán történő jóváírást).

A bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és az értékpapírt juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelően kell a kifizetőt, illetőleg a magánszemélyt terhelő adókötelezettségeket (ideértve különösen a jövedelem, az adó, az adóelőleg megállapítását, megfizetését, bevallását, az adatszolgáltatást) teljesíteni. Amennyiben a magyar illetőségű magánszemély külföldi anyavállalat magyarországi leányvállalatánál fennálló jogviszonyára tekintettel részesül juttatásban, akkor e juttatás nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, így az adókötelezettségeket az Szja tv. 77/B. § (7) – (9) bekezdései alapján – kifizető hiányában – a magánszemélynek kell megállapítani és megfizetni.

E jogcímen megszerzett jövedelem összegét 15 százalék személyi jövedelemadó, illetve 15,5 százalék szociális hozzájárulási adó terheli [a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (továbbiakban: Szocho tv.) (1) bekezdés]. Amennyiben pedig a szociális hozzájárulási adó nem kerül átvállalásra, vagy azt a magánszemély részére nem térítik meg, akkor tényleges jövedelemnek (személyi jövedelemadó, illetve szociális hozzájárulási adó alapjának) a jövedelem 87 százalékát kell tekinteni [Szja tv. 29. §]. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy az előzőekben említett esetben a magánszemélynek kell az adóelőleget megállapítani és megfizetni. Az adóelőleget negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell megfizetni.

2.) Kiemelendő, hogy ha a meghatározott időpontban részvénnyé vált értékpapírokat a magánszemély értékesíti, akkor a magánszemélynek az Szja tv. 67. §-a szerinti árfolyamnyereségből származó jövedelme keletkezhet, amennyiben az értékpapír átruházása során megszerzett bevétel meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és a járulékos költségek összegét. Az adókötelezettség ezen értékesítésből származó bevétel megszerzésének napján keletkezik.

Az olyan értékpapír esetében, amelynek alapján megállapított összeg az értékpapír megszerzésekor jövedelemnek minősül, az értékpapír megszerzésére fordított értéknek a jövedelem összege minősül, növelve a magánszemély által az értékpapír átruházásáig teljesített, igazolt ellenértékkel [Szja tv. 67. § (9) bekezdés a) pont af) alpont]. Kifizető hiányában (például külföldi társaság vagy magánszemély felé történt az értékesítés) a 15 százalékos személyi jövedelemadót és a 15,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót a magánszemélynek kell megállapítania és megfizetni, a bevallás benyújtásának napjáig (2020. évi jövedelemszerzés esetén 2021. május 20-ig).

Fontos megjegyezni, hogy a Szocho tv. 2. § (2) bekezdése szerint az 1. § (5) bekezdés a)-e) pontja (pl. árfolyamnyereség) esetében az adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy 1. § (1) (3) bekezdés (azaz összevont adóalapba tartozó jövedelmei) és az 1. §(5) bekezdés a)-e) pontja szerinti jövedelme (pl. árfolyamnyereség) a tárgyévben eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét (a továbbiakban: adófizetési felső határ).

Tájékoztatjuk, hogy a válaszlevél tartalma szakmai véleménynek minősül, kötelező jogi erővel nem bír.

Tisztelettel:

Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Központi Irányítás
Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály

Share

23 hozzászólás

  • Gergo
    Érdekes, hogy a 2. pontban “árfolyamnyereségből származó jövedelemről” írnak és meg is jegyzik, hogy „például külföldi társaság vagy magánszemély felé történt az értékesítés”.

    Itt feltételezem egy nem tőzsdén jegyzett cégről van szó – ha az lenne, akkor „ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem” lenne Szocho nélkül. Tehát, ha mondjuk a BMW dolgozó elad a német tőzsdén BMW részvényt (amit opciós ügylet kapcsán szerzett és aminek értékére már fizetett SZJA-t es Szocho -t) akkor az egy „ellenőrzött tőkepiaci ügyletet” és aszerint adózik.

    Javítsatok, ha tévedek – de szerintem itt a válasz 2. pontjában nagyon nem mindegy, hogy milyen papírokról van szó (konkrétan tőzsdén jegyzett cégről vs. valami “nem pulic” cégről).

  • Jóska

    20 millióért 60nm2-s panel? Hol? Veszek kettőt, lehet már késő van és félreolvastam valamit :D.

    Újpalota elejét is ajánlom, zöldes, jó infrastruktúra, jó tömegközlekedés, minden ott van ami kell.
    Családi házas rész kell akkor meg balra Pestiújhely, Kocsi vagy tömegközlekedés 20-25 perc a belváros, dunapart.

    Szerintem veri Pestimrét, tömegközlekedés szempontjából tuti, ár értékbe talán ugyanott van.

  • adrezg
    Forduljatok big4hoz, ők segítenek hogy kell az adót számolni/bevallani
  • AKK
    offtopic
    Találós kérdés: Az miért is 87%, hogyan jön ez ki és miből? Miért van így kitalálva? Várom a helyes válaszokat…
    “tényleges jövedelemnek (személyi jövedelemadó, illetve szociális hozzájárulási adó alapjának) a jövedelem 87 százalékát kell tekinteni [Szja tv. 29. §].”
  • Tamás
    “Szerintem veri Pestimrét, tömegközlekedés szempontjából tuti, ár értékbe talán ugyanott van.”

    Imrének jó a tömegközlekedése – főleg most – a 254M megáll Alacskán, 3-4 helyen meg a Nagyvárad téren. M5-n végig buszsáv. Ezen kívül van vagy 3-4 járat a 18-n keresztül a Kökihez (182 stb). Ezzel nincs gond.
    Ami esetleg ellene szól: déli rész, azért télen előfordult már, hogy mindenféle szagokat lehetett érezni, mikor mit tüzeltek az emberek. Úgy tudom Bp széljárása főleg észak déli irányú, tehát a levegő minősége valszeg jobb Palotán.
    Egyébként most rengeteg újgazdag (?) jön, jött Imrére is, eszméletlenül szétbarmolva a falusias környezetet. (150 nöl telken ikerház, vagy akkora, hogy a kerítésnél van körben 1 méter elhagyás :(.. és jellemzően mind fehér fekete/sötétkék kombó)

  • Mikoo
    Mi folyik itt Gyöngyösön? Ért valaki bármit is a leírásból?

    Én szívem szerint azt mondanám, hogy amennyiben az opció nem értékesíthető, azaz személyre szóló, úgy a jövedelem egy esetleges lehíváskor a kötési ár és a piaci ár közötti különbséggel jön létre, ez után kellene adózni. Szintén kérdés, hogy ez ugyanúgy nettelhető-e a későbbi eladás során keletkező esetleges veszteséggel, ha ugyanabban az évben vagy.

    Az adóelőleg az opció belső értéke alapján negyedévente számolandó? Európai opció és magának az opció forgalomképtelensége esetén ennek nincs értelme, mert a jövedelem egy bizonyos időpontban vagy időpontokban keletkezhet.

  • Kiszamolo
    Mikoo, én úgy értem, hogy az opcióért nem fizetsz, hanem akkor, ha értékpapírrá váltottad a lehetőséget. (Persze az opció is értékpapír, de szerintem nem erre gondoltak.)

    Aztán lehet, hogy tévedek.

  • NAR
    Ha jól emlékszem, nekem a munkáltatóm szépen levonta az SZJA-t a fizetésemből, amikor az opció élesedett (illetve nem tudom, ezt mennyire lehetett opciónak hívni, vettem X részvényt, három év után kaptam még 2*X részvényt). Az a logikus, hogy csak akkor adózik, amikor tényleg érték(papír) lesz belőle.
  • Mikoo

    Én is azt gondolom ezek alapján, hogy csak átváltáskor van jövedelem, ami után adózni kell, mégpedig a strike és a spot különbségét.
    Ettől függetlenül nem tudom, hogy miért kell ezt ennyire bonyolultan megfogalmazni.
  • OT
    Köszi a cikket, hiánypótló volt. Kérdésem: ha az opcion szerzett jövedelem nem HUF-ban keletkezik, milyen szabály szerint számoljuk forintra adozaskor.
  • PingvinPapa

    > ha az opcion szerzett jövedelem nem HUF-ban keletkezik, milyen szabály szerint számoljuk forintra adozaskor.

    az eladas napjan aktualis MNB kozeparfolyamot kell hasznalni, itt tudod lekerdezni: mnb.hu/arfolyam-lekerdezes

  • Oliver
    Az En ertelmezesem szerint itt ket esemeny all fent.

    Elsonek megkapod a reszvenyeket amikor elsz a veteli opcioddal, tehat beveteled keletkezik reszvenyek formajaban. Ez nem onallo tevekenysegbol szarmazo jovedelemnek minosul, ha azert kaptad, mert alkalmazott vagy a reszvenyeket kibocsajto cegnel vagy annak leanyvallalataban ami a jelenlegi szabalyozas szerint 15% + 15.5%-al adozik 87%-os adoallappal, tehat 26.535%-os adot fizetsz a teljes osszegre tekintve.

    Ezek utan eladod a reszvenyeket amibol lehet arfolyamnyereseged is ami szinten adokoteles bevetel. Mikor is van arfolyamnyereseged? Akkor ha az eladasbol szarmazo beveteled meghaladja a kotlsegeidet. Ebben az esetben amikor jovedelemkent mar leadoztad a reszvenyek erteket azok megszerzesekor, a Szja tv. 67. § (9) bekezdés a) pont af) alpont kimondja, hogy a koltsegeid megnovekednek a reszvenyek megszerzeskori ertekevel…

  • Oliver
    … Ha az adott ceg reszvenye listazva van valamelyik tozsden akkor annak erteke valoban valtozhat a reszvenyek megszerzese es az ertekpapirszamladon torteno jovairasuk kozott. Ha az eladas utan a ketto kulonbozote pozitiv akkor a kulonbozet utan ismet adot kell fizetned, meghozza 15%-ot ellenorzott tokepiaci ugylet reven.

    Ha pedig az adott ceg meg zartkoru akkor valoszinuleg ugyan azon az aron adod el a reszvenyeidet, mint amennyit azok megszerzeskor ertek, tehat nem lesz arfolyamnyereseged.

  • Oliver
    Nekem is feltunt, hogy felvaltva hasznaljak az ertekpapir es reszveny szavakat, de szerintem ez pusztan csak a szoismetles elkerulese vegett van.

    Addig nem keletkezik adofizetesi kotelezettseged amig nem elsz az opcioval. Mivel az europai opcio eseteben azzal majd egy elore meghatarozott napon elhetsz, ezert csak az adott nap utan kell majd adoeloleget megallapitanod amennyiben vegul eltel vele, nem minden negyedevben.

  • krisz
    Esetleg tudja valaki, hogy etoro után hogyan kell adózni?
    Azt olvastam, hogy minden egyes tranzakciót a tranzakció időpontjába át kell váltani forintra és az ott képződött nyereség után kell adót fizetni.
    Namármost ha másolok 5 embert akik naponta csinálnak 5-10 trade-et akkor pár év alatt elképesztő adminisztráció és káosz lenne az egész mind megcsinálni, ming ellenőrizni, nem látom reálisnak, hogy ezt bárki megcsinálná.
    Ha lenne rajta egy olyan gomb (vagy a NAV-nál) hogy adózás akkor még el is gondolkodnék rajta, de így…
  • Thistimeitsdifferent
    Dicséretes, hogy megkérdezte az illető a NAV-ot, de azért az elég gáz, hogy ha már egyszer ilyen juttatást ad a munkáltató, akkor nem tájékoztatja a munkavállalókat az adózás mikéntjéről. Ahol ilyen juttatás bevezetéséről gondolkodnak a cég általában körbejárja, hogy mik az adózási következmények nála illetve a munkavállalóknál hogy tudja hogy valójában megéri-e ezt a juttatást adni. A pontos adózási következmények persze függhetnek az illető élethelyzetétől, de olyan szinten, mint amit a NAV leírt a cégtől is elvárható lenne a tájékoztatás. Ráadásul itt ha jól tudom attól is függ az adózás, hogy kötik-e valamihez (pl. teljesítményhez) a kapott értékpapír értékét vagy sem. Szóval a teljes programot és a szerződéseket kellene megnézni a pontos adózási következményekhez.
  • Thistimeitsdifferent
    A juttató cég forduljon big4hoz, ne a munkavállaló. Aligha érné meg azt kifizetni egy-egy embernek.
  • Kiszamolo
    Thistime, na ez úgy szokott kinézni tanácsadáson, hogy kaptam a cégtől X milliót részvényekben a cégtől, kinn van egy amerikai értékpapír-számlán, oda rakták nekem, nem tudom, hogy adóztak-e utána (nem), de nem mondtak semmit. Majd visszaváltom és beutalom a pénzt.

    Meg kap részvényopciót, angol nyelvű négyoldalas tájékoztatóval, amiből egy szót sem ért, lévén ezek angol gazdasági szakszavak és ott elvérzik, hogy még magyarul sem értené a részvényopció kifejezést, megkér, áruljam már el, mit akar ez a papír mondani, ez most jó-e neki, vagy mi ez.

    Teljes a katyvasz ezek adózásával. A jellemzően külföldi multi odalöki a kollégának, de valahogy senki nem tőrödik azzal, hogy le legyen rendesen adózva, vagy legalábbis aki kapta, annak fogalma sincs, hogy mit kellene ezzel csinálni.

  • V.A.Laki
    : Mint Kiszamolo is irta a masik cikkben, ezzel a csomaggal a cegeknek egy celjuk van, magukhoz kotni az alkalmazottaikat. Nem az, hogy konnyu legyen utana adozni, vagy hogy szamodra optimalis modon kapj jutalmat. Ezek irrelevans szempontok es mindez a te bajod.

    Kulonosen eros ez a lanc startupok eseten. Ha kaptal 10 dollaros opcios jogot vasarlasra x evvel ezelott egy y ev mulva esedekes idopontra, pedig a papir ara mar regen 100 dollar folott jar, es a cegbol kilepessel ezt elveszted, akkor eleg nehez szivvel fogod beadni a felmondasod (az opcio lejarasanak napja elott).

  • Torama
    Sziasztok! Az Etoro-n és hasonló online platformokon szerzett profit adózása hogy működik? Ugyanúgy, mintha egy banki szolgáltatónál történt volna a külföldi értékpapír eladás? Milyen árfolyamon történik ilyenkor az elszámolás?
  • headset

    “Azt olvastam, hogy minden egyes tranzakciót a tranzakció időpontjába át kell váltani forintra és az ott képződött nyereség után kell adót fizetni.
    Namármost ha másolok 5 embert akik naponta csinálnak 5-10 trade-et akkor pár év alatt elképesztő adminisztráció”

    Pedig nem olyan bonyolult:
    – az éves adóbevallás készítésekor be kell másolni az ügyleteket egy excel file-ba. Devizánként külön lapra. Plusz a részvény megszerzéshez kapcsolatos járulékos költség (pl. számlavezetési díj)
    – ugyanezen a lapon kell két oszlop: MNB dátum és napi árfolyam copypaste-elve. Úgy hogy kb. átfedje az időszakot
    – minden sorba (minden ügylethez) át kell másolni az aznapi árfolyamot
    – kell egy szorzás oszlop és alul egy szumma
    – kinyomtatás és megörzés

    Ez -eltekintve a tömbműveletektől- ügyletenként egy ctrlC, ctrlV. Akárhány ügylet van ennyi erőfeszítésnek meg kell érnie, különben máshol van a baj.

  • @borosmari
    Sziasztok!
    Az adózáshoz lenne egy kérdésem. Ha az opció lehívása és az így megszerzett részvény eladása is a IV.negyedévben történik, akkor is van adóelőleg január 12-én? Vagy akkor az már mehet az éves adóbevallásba?És a bevalláskor kell meg is fizetni az adót és a járulékot?
    Gyakorlatilag egyébként arról van szó, hogy eleve a nettót kapom meg, ami az opciós vétel és az eladás különbözete, valamikor még év végig. Tulajdonosváltás van a külföldi anyavállalatnál, ezért nincs más megoldás, ez minden munkavállalót érint a magyar leányvállalatnál, akinek vételi opciója volt.
    Tehát egy banki tranzakció lesz, ami egyben 2 ügyletre vonatkozik, vétel (részvény ingyenes szerzése miatt keletkezik jövedelem), majd az eladás árfolyam nyeresége. Remélem szét lesz választva az elszámolásban, mert másképpen adózik a kettő.
    Volt ilyenben tapasztalatotok?

    Köszi

  • Gábor
    Jól értem, ezt azt jelenti, ha részvényopcióval spekulálok de sosem váltom részvényre a jogom (eladom előbb) akkor ez után nem kell adót fizetnem?

Vélemény, hozzászólás?

A megadott név fog megjelenni, ezért érdemes nem a valódi nevedet megadni a hozzászóláshoz.

A hozzászólás előzetes moderáció után fog megjelenni.

A hozzászólás párbeszédre van kitalálva és nem monologizálásra. Ezért fogalmazd meg úgy a mondanivalód, hogy beleférjen egyszerre egy hozzászólásba. Senki nem akar téged olvasni 15 hozzászóláson keresztül (rajtad kívül természetesen). Ha cikket szeretnél írni, ajánlom valamelyik ingyenes blog oldalt, azok valók ilyenre.

Minden hozzászólótól elvárjuk a minimális tiszteletet mások felé. Akiknek ez (még) nem megy, azoknak felesleges fáradnia a gépeléssel. Beszélj úgy másokkal, ahogy szeretnéd, hogy veled beszéljenek. Ennyire egyszerű eldöntened, megfelelsz-e ennek a feltételnek.

A hozzászólás nem alanyi jog, hanem egy lehetőség, ha olyat tudsz mondani, ami mások számára hasznos és építő. Köszönjük a megértést.

(Elnézést kérek mindenkitől, a fentiekért, sajnos a félreértések miatt kénytelen voltam leírni ezeket. Természetesen a te hozzászólásodat is szeretettel várjuk.)

Figyelem: FIREFOX böngészővel gondod lehet a hozzászólás elküldésével. Használj másik böngészőt a hozzászóláshoz, amíg ki nem javítják a hibát.

 karakter még felhasználható

A hozzászólás elküldésével hozzájárulsz, hogy az IP címed technikai okokból tárolva legyen. Ha ezt nem szeretnéd, ne küldd el a hozzászólást. Kérésre a hozzászólást töröljük az IP címeddel együtt.