Részvényopció adózása

2020-10-13
Oszd meg ismerőseiddel a cikket: 

Egyre többen kapnak részvényt és részvényopciót a cégüktől juttatásként és ennek adózása finoman szólva is egy sötét lyuk sokaknak, pedig ez ugyanolyan juttatás, mint bármi más és ugyanúgy adózni kellene utána.

Hogy mi a részvényopció, arról már itt írtam:

Részvényopció céges alkalmazottaknak

Balázs most a NAV-hoz fordult, hogy akkor neki hogyan is kellene adóznia a kapott opció után és főleg mikor, illetve mi az adó alapja, hiszen az opciónak éppen az a lényege, hogy nem biztos, hogy élsz vele. Amíg nem hívja le az opciót, addig is értéket képvisel, de vajon kell-e adózni utána?

Ezt a választ kapta, olvasd el, ha te is hasonló cipőben jársz:

Tisztelt Ügyfelünk!

Hivatalunkhoz érkezett megkeresésére az alábbi tájékoztatást adjuk.

1.) Részvényopció esetében a munkavállalók nem értékpapír-juttatásban részesülnek a munkáltatójuktól vagy annak anyavállalatától, hanem egyfajta javadalmazási, ösztönzési célú vételi opciót kapnak, mely az anyavállalat részvényeinek megvásárlására jogosítja a magánszemélyeket, egy meghatározott időtartam elteltével.

Értékpapír megszerzéséről azon időponttól kezdve beszélhetünk, amikortól a magánszemély megszerezte a részvények feletti rendelkezési jogot.

Az értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni érték adózására vonatkozó szabályokat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.) 77/B. §-a tartalmazza, melynek (4) bekezdése szerint az értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési vagy más hasonló jog gyakorlása révén megszerzett értékpapír esetében a jogosult magánszemélynél az értékpapír formájában megszerzett vagyoni értékre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni [Szja tv. 77/A. §]. Ilyenkor a jövedelmet az értékpapír feletti rendelkezési jog megszerzésének napjára, vagy -ha ez a korábbi időpont - arra az időpontra kell megállapítani, amikor az értékpapírt a magánszemély (a magánszemély javára más személy) birtokba vette (ideértve különösen az értékpapírszámlán történő jóváírást).

A bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és az értékpapírt juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelően kell a kifizetőt, illetőleg a magánszemélyt terhelő adókötelezettségeket (ideértve különösen a jövedelem, az adó, az adóelőleg megállapítását, megfizetését, bevallását, az adatszolgáltatást) teljesíteni. Amennyiben a magyar illetőségű magánszemély külföldi anyavállalat magyarországi leányvállalatánál fennálló jogviszonyára tekintettel részesül juttatásban, akkor e juttatás nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, így az adókötelezettségeket az Szja tv. 77/B. § (7) – (9) bekezdései alapján – kifizető hiányában – a magánszemélynek kell megállapítani és megfizetni.

E jogcímen megszerzett jövedelem összegét 15 százalék személyi jövedelemadó, illetve 15,5 százalék szociális hozzájárulási adó terheli [a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (továbbiakban: Szocho tv.) (1) bekezdés]. Amennyiben pedig a szociális hozzájárulási adó nem kerül átvállalásra, vagy azt a magánszemély részére nem térítik meg, akkor tényleges jövedelemnek (személyi jövedelemadó, illetve szociális hozzájárulási adó alapjának) a jövedelem 87 százalékát kell tekinteni [Szja tv. 29. §]. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy az előzőekben említett esetben a magánszemélynek kell az adóelőleget megállapítani és megfizetni. Az adóelőleget negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell megfizetni.

2.) Kiemelendő, hogy ha a meghatározott időpontban részvénnyé vált értékpapírokat a magánszemély értékesíti, akkor a magánszemélynek az Szja tv. 67. §-a szerinti árfolyamnyereségből származó jövedelme keletkezhet, amennyiben az értékpapír átruházása során megszerzett bevétel meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és a járulékos költségek összegét. Az adókötelezettség ezen értékesítésből származó bevétel megszerzésének napján keletkezik.

Az olyan értékpapír esetében, amelynek alapján megállapított összeg az értékpapír megszerzésekor jövedelemnek minősül, az értékpapír megszerzésére fordított értéknek a jövedelem összege minősül, növelve a magánszemély által az értékpapír átruházásáig teljesített, igazolt ellenértékkel [Szja tv. 67. § (9) bekezdés a) pont af) alpont]. Kifizető hiányában (például külföldi társaság vagy magánszemély felé történt az értékesítés) a 15 százalékos személyi jövedelemadót és a 15,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót a magánszemélynek kell megállapítania és megfizetni, a bevallás benyújtásának napjáig (2020. évi jövedelemszerzés esetén 2021. május 20-ig).

Fontos megjegyezni, hogy a Szocho tv. 2. § (2) bekezdése szerint az 1. § (5) bekezdés a)-e) pontja (pl. árfolyamnyereség) esetében az adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy 1. § (1) (3) bekezdés (azaz összevont adóalapba tartozó jövedelmei) és az 1. §(5) bekezdés a)-e) pontja szerinti jövedelme (pl. árfolyamnyereség) a tárgyévben eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét (a továbbiakban: adófizetési felső határ).

Tájékoztatjuk, hogy a válaszlevél tartalma szakmai véleménynek minősül, kötelező jogi erővel nem bír.

Tisztelettel:

Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Központi Irányítás
Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály

Hozzászólások:

Cikkgyűjtemény
Új vagy az oldalon? A gombra kattintva találod az eddigi fontosabb cikkek gyűjteményét téma szerint.
Megnézem!
Keresés
Kövess minket
facebook
youtube
Hirdetés
Támogatás
Ha szeretnéd, van lehetőséged anyagilag is támogatni a munkánkat.

Átutalással a Raiffeisen Bank 12020407-01558219-00100002 számlaszámra a Kiszámoló Egyesület részére. A közlemény "Támogatás" (fontos!)
Bankkártyás támogatási lehetőség hamarosan. Köszönjük, ha érdemesnek tartasz bennünket a támogatásra.
Archívum

Archívum

crossmenu linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram