Az elmúlt hetekben többen kerestek meg, hogy segítsek értelmezni azt az angol nyelvű levelet, amit a cégüktől kaptak, mert még azt sem tudják, mit is akar mondani. (Noha jól beszéltek angolul.)
A külföldi multiknál gyakori, hogy különféle részvény vásárlási lehetőséggel akarják magukhoz kötni az értékesebb munkavállalóikat. Vegyél a részvényünkből egyet és ha nálunk vagy még 3 év múlva is, kapsz még hozzá egyet vagy kettőt ajándékba is. Ugyanígy jövőre és azután is.
Ebben az esetben a saját részvényt adózott pénzből veszed, az ajándék részvény után pedig adóznod kell.
Ez viszonylag könnyen érthető dolog.
Ami kicsit nehezebb, amikor nem részvényt kapsz, hanem úgynevezett részvényopciót.
Ekkor egy jogot adnak neked, amivel vagy élsz, vagy nem, belátásod szerint. Ezért hívják opciónak: opcionálisan élsz vele, ha akarsz.
Mondjuk évente 100 részvényre kapsz opciót. Az opciónak mindig van egy lehívási ára (exercise price), a példa kedvéért 50 dollár/részvény áron lehívhatod az opciót az opció kiírójával (jelen esetben a munkáltatóddal) szemben.
Akármennyibe kerül a részvény a piacon, legyen 30 vagy éppen 130 dollár, te 50 dollár/darab áron vehetsz 100 darab részvényt.
Ha a piacon olcsóbb a részvény, mint a te vételi jogod, akkor nyilván ez a jog kuka, hiszen bolond lennél a piaci árnál drágábban vásárolni, hogy aztán ráfizess.
Ha mondjuk 150 dollár a piacon a részvény, akkor kifizetsz érte 50 dollárt darabonként, aztán kapsz 100 darab részvényt, amit vagy eladsz azonnal 100 dolláros haszonnal, vagy még üldögélsz rajta. (Esetleg előfordulhat, hogy csak pénzügyileg számolnak el veled, vagyis csak a különbözet kerül a számládra, a részvény maga nem. Ezt is érdemes tisztázni, mindkét megoldás gyakori.)
Adóznod csak akkor kell, ha lehívod az opciót és keresel rajta, akkor viszont a teljes nyereségből adót fizetsz.
Amire vigyázz: az opcióknak mindig van egy lejárati ideje, lehet két hónap vagy akár 10 év is. Ha azonban nem élsz a jogoddal az időtartam alatt, utána ez örökre elveszik.
Létezik amerikai, európai és ázsiai opció. Ez utóbbival úgysem fogsz ebben az esetben találkozni, az amerikai opciót a futamidő alatt bármikor le lehet hívni a saját döntésed szerint, az európait viszont csak egy előre meghatározott napon, mondjuk 2022 január 7-én. Jó eséllyel a cégedtől amerikai opciót kaptál, de azért nézz utána a biztonság kedvéért.
Röviden ennyit kell tudni erről a lehetőségről. Ha ingyen adják, ne ugorj el előle, de tudd, hogyan tudod lehívni és profitálni belőle. Kívánom, minél többet adjanak, bukni nem tudsz rajta, ha ingyen van. 🙂
(Egy régebbi forintpánik idején már írtam arról, hogy inkább opciót vegyél, mintsem minden pénzed átváltsd, erről itt a cikk. Talán segít megérteni, mire is használják a pénzügyi piacokon az opciókat.)
es hogy kell utana adozni?
"a teljes nyereségből adót fizetsz"
És mi a teljes nyereség, mert az opcióhoz való hozzájutás az bizonyos költségekkel is járhatott, például valaki azért vállalta a munkát, és voltak járulékos költségei, vagy megfizetett téged, hogy értelmezze a jogi szöveget, vagy a bank levon az eladáskor kezelési költséget stb. ezeket levonhatom, hiszen ezek csökkentik a nyereséget. Csak a nyereségért kell adózni, ugye?
Én is kaptam:
1. Általában úgy történik, hogy fix db részvényre kapod, egy opciós áron, legyen ez mondjuk 10 dollár, egy céldátummal amikortól lehívhatod ha nem mondtál fel addig. (Megjegyzem: néha újraáraznak opciókat, kedvezőbbre.)
2. Amikor lehívhatod, amerikai cégnél ez úgy történik, hogy ők lényegében "átutalják" a részvényt a MO-i értékpapír számládra. Itt van az első nehézséged, mert a lakossági bankokban nem géniuszok dolgoznak, back office ügyintézőtől a "prémium bankárig" max közepes képességű emberek ülnek, ergo az értékpapírosoknak jellemzően halvány fogalmuk nincs, hogyan kell ezt intézni, szóval ezzel elmegy 2 hét. Ami akkor jó, ha közben kedvezőtlenül alakul az árfolyam, nekem ez 500 ezerbe került anno.
3. Nyereséged: amikor eladod, az opciós ár, és a tényleges ár közötti különbség szorozva részvények számával.
folyt.
folyt....
4. Adózás: Itt kettéválik a dolog. Egyrészt, van a szerzéskori nyereséged, ami az opciós ár, amit átutaltál a kinti cégnek a részvényekért, és a szerzéskori piaci árfolyam közötti különbség. Jó tanács: érdemes elmenteni a szerzés napjának árfolyamát, ok screenshot-ként. Ebből az első jövedelemből közel annyit kell önbevallanod és fizetned a NAV-nak, mintha bért kaptál volna (valamivel kevesebbet, a részletekre már nem teljesen emlékszem mert nekem egy adós cég csinálta anno). A másik részt a szerzéstől (az értéknap amivel megjelent az értékpapír számládon) az értékesítésig terjedő időszak, amit egyszerűen úgy adózol, mint bármely más értékpapír árfolyamnyereségét. Ebből következően, ha már van opciód, amit még nem hívtál le, és árfolyamemelkedésre számítasz, akkor az árfolyamemelkedés ELŐTT érdemes lehívni, mert így kedvezőbb lesz az adózás.
folyt...
folyt...
5. Amit nem szoktak mindig érteni, itt egy olyan tranzakcióról van szó, ami a (jellemzően) amerikai anyavállalat, és közted bonyolódik. Tehát az amerikai cégnek utalsz, és ők bocsátják ki a részvényt ami az értékpapír számládra kerül. A MO-i leányvállalatnak jellemzően semmi köze az ügyletnek azon kívül, hogy a HR-es odaadja a papírt, mosolyog és gratulál (adózásról fogalma se lesz, és a főkönyvelőtöknek sem).
6. Viszont - az adózás, ha itt élsz, abszolút a Magyar adó szabályok szerint megy. Ebből következően ahogy az amerikai kollégákat felesleges erről kérdezni, természetesen fogalmuk nem lesz.
7. Néha az USA cég belemegy abba, hogy visszavonjátok az opciót, és ők átutalják a cégednek az árfolyamnyereséget, amit kifizetnek neked bérként. Nekem ilyen is volt, az adminisztráció egyszerűbb, de sokkal többet adózol, főleg ha a munkáltbérjárulékokat is levonják az utalásból.
8. Végül inkább csak anekdota képpen: érdemes megnézned, hogy milyen MIFID teszted van a banknál, mielőtt lehívod az opciót, és ha kell újra csinálni, hogy agresszív kockázatvállaló profilod legyen a banknál. Velem ugyanis az történt, hogy volt a banknál egy alacsony kockázatvállalású MIFID tesztem. Na amikor felment a részvény ára, lehívtam az opiót, elutaltam az amerikai anyacégnek a vételárat, több hét szenvedés után a bank végre áttranszferálta az értékpapír számlámra a részvényeket (addig buktam 500 ezret). És akkor megint kicsit jobb lett az árfolyam, megpróbáltam eladni, felhívtam az banknál a brókert (vagy minek hívják őket). És erre a szerencsétlen közölte velem, hogy a MIFID tesztem alapján részvényt nem forgalmazhatok. Hiába mondtam neki, hogy ELADNI akarom a kockázatos értékpapírt, megtagadta az eladást. Mire megcsináltam az új MIFID tesztet, több százezret buktam még. 🙁
Off
Bocsi a lakásvásárlós cikkhez nem enged hozzászólást írni.
Olyan kis méretű (30-40nm-es) lakást szeretnék venni Budán vagy vonzáskörzetében, amit pár év után ki is tudok adni. 10-14m Ft-ot szánnék rá. Olyan helyen szeretném venni, ami most még nem olyan felkapott, de van benne potenciál. A hozzáértők mit ajánlanának?
Én 22. kerületre gondoltam (Budafok-Budatétény), az még talán olcsóbb, mint a többi a környéken. Jó lenne Budaörs, vagy a XI. ker "rosszabb" része, de sajnos ott már drágábbak a lakások..
Előre is köszönöm.
ON
hasonló téma: cég azt mondja, 2016 évre ad 100k Ft-t céges részvényre, és a részvények db számát egy bizonyos napi árfolyamhoz köti. Azon a napon 1000 Ft volt a részvény, így a dolgozó kapott 100 db részvényt. (A részvény később, de uabban az adóévben kerül a birtokába, értékpapír számlájára.)
Ha a dolgozó eladta az értékpapír számlájára átvezetett részvényt 1500 Ft-s áron, akkor az adott évi adóbevallásnál neki itt is a kettő különbözetét kell venni az árfolyamnyereség utáni adóalapnak? és erre kell megfizetni a 15 (?)% SZJA-t? (50k *0,15 = 4,5k)
Más levonás, pl EHO nincs?
Ha a részvény birtokba vétele mellett nyit egy TBSZ-s és oda átvezeti - és kivárja az 5 évet - akkor nem kell semmilyen adót sem fizetni, de egyáltalán bevallani sem kell (pl osztalék) vagy csak akkor, ha idő előtt megszünteti a TBSZ-t?
Mi van akkor, ha csak úgy kapok X db. részvényt? Mert jelenleg ez lesz a felállás.
"és árfolyamemelkedésre számítasz, akkor az árfolyamemelkedés ELŐTT érdemes lehívni, mert így kedvezőbb lesz az adózás."
Jósolni tudsz-e? 🙂
Nálunk is volt a cégnél, a tőzsdei ár feléért vehettünk részvényeket, de minimum 1 évig nem lehetett eladni. Nálunk munkavállalói részvény vásárlási programmal hívták (MRP).
Aki kitartott az nagyon jól keresett vele.
"Kívánom, minél többet adjanak, bukni nem tudsz rajta, ha ingyen van."
Én olyan rendszerben kaptam, hogy vettem X darab részvényt és 3 év múlva is alkalmazott voltam és tartottam a részvényeket, akkor kaptam még X darabot. Tegyük fel, hogy amikor megveszem a részvényt, akkor egy darab 90 pénzt ér, kifizetek érte 90*X pénzt. 3 év múlva viszont már csak 30 pénzt ér, hiába kaptam ingyen újabb X darab részvényt, ha eladom az összeset, csak 30*2*X pénzt kapok érte, azaz bukok az ügyleten...
Nyilván ilyenkor nem adtam el a részvényt, hanem tartom és reménykedem abban, hogy visszamegy 90 (de legalább 45) pénzig az árfolyam...
@Ingatag
A III., XXII kerületekkel nem kapsz többet, mintha Pestimrére költöznél, átlag kertvárosi környék, rossz közlekedéssel.
Az I. kerület meg zajos, zsúfolt, és elég rossz a közbiztonság (lásd police.hu) lényegében olyan, mintha a körúton laknál, csak kétszer annyiért.
Budának azon a részén, amit kiemelt zöldövezetnek lehetne nevezni, és olyan hogy érdemes miatta fizetni a magasabb fajlagos árat (azaz II. kivéve Víziváros, XII kivéve Krisztinaváros inkább a hegyvidéki rész, és a XI. kerület belső része) esélytelen, hogy az általad írd kb 400 ezer forintos négyzetméteráron normális tégla lakást találj, min 600 ezernél kezdődnek az árak.
Próbálj meg venni a XI kerület gazdagréti, kelenföldi, stb részein egy 35 m2 panelt, az ilyen m2 áron megy. Én nem abban lakom, de rövid távon nincs semmi baj a panellel, forgalomképes.
@Senkifia Én jósolok, de nincs garancia az eredményre! 🙂
"A III., XXII kerületekkel nem kapsz többet, mintha Pestimrére költöznél, átlag kertvárosi környék, rossz közlekedéssel."
Pestimre közlekedése teljesen jó 🙂
- van alacska busz gyorsjárat suliidőben be a Népligethez, M5-n saját buszsáv jó sokáig
- 2-3 busz a Kökihez
- van vasút is, szerintem az szintén a Kökibe megy + esetleg a Nyugatiba
- Pestimre másik fele - Üllői út - 50-s hannoveri be a Határ úthoz...
Nekem a dolgozoi reszveny program igy nézett ki:
A ceg fel even keresztul felrerakta a netto fizum 10%-at, aztan egy adott napon kaptam erte ceges reszvenyt a piaci ar 85%-an.
Mivel a 15% engedmeny jovedelemnek minosult, ezert le kellett adozni 52%-at (Holland SZJA)
Azutan vagy eladta az ember vagy tartotta. Itt nincs nyeresegado, van helyette vagyonado.
Én a magam részéről megdöbbenéssel olvasom, hogy 20-30 milliós lakásoknál szerintetek számít bármit is a tömegközlekedés.
Akinek van ennyije lakásra, az már réges rég autóval jár. Apunak egy, anyunak egy.
random: és azzal járnak a vidéki kastélyba, igaz? 🙂
Egy nyomorult panelt, amit 3 éve 12 millióért sem lehetett eladni, ma 22 millióért hirdetik. Nyilván nem a kőgazdag réteg akar panelben lakni.
random okos, gondolom, Bpesten kívüli példákra gondolsz. Itt viszont egy 20-30 millás ingatlanban lakás nem a kőgazdagság jele.
Simán megy a bkv, a bringa vagy a gyaloglás sokaknál. Praktikum is, takarékoskodás is.
Feri78 köszi szépen!
Ki beszélt itt gazdagságról?
Őszintén, nem értem mit nem értetek ezen.
Egy autó fenntartása havi 60-100K között mozog igényektől függően.
Aki saját erejéből össze tud rakni 10 év alatt egy 25 milliós lakást, az autóval fog járni. Pont.
Azt ne kavarjuk ide, aki megörökölte a nagyitól a tutit, de havi 120 nettóért ügyeket intéz az önkoriban. Ő nem tényező a piacon, abban a lakásban fog megdögleni.
A másik dolog amit sikerült itt mindenkinek beszívni, az a DH és OC árfelhajtó cikkei. Részemről pont ugyanúgy büntetném azokat, mint a bennfenntes kereskedemet.
Hirdetni bármennyiért lehet barátom. Ha valaha is adtál-vettél bármit tudhatnád, hogy a hirdetés amiket hónapokig látsz, azok a valós tranzakciós ár felett vannak 20-30%-kal.
Sok cihapénz ment lakásba, valós keresletnövekedés nem volt. Leereszt a lufi 2-3 év múlva. Most csak balekok vesznek.
Albérletlufi is kipukkant fél év alatt.
@Tamás Elnézést, igazából azt akartam írni, hogy ha vki a III. vagy XXII. kerületekben vásárolna, akkor már jobban jár Imrével, ami kertváros, csak nem prémium áron. Szerintem az egyik legjobb pesti kerület, a közlekedése szerintem is jó.
@random okos Budánál maradva, 20 millióért ma egy 60 m2 körüli panelt kapsz Gazdagréten, azért ez nem a luxus kategória. A másik, amit szerintem nagyon nem értenek az emberek, hogy attól hogy esetleg gazdag valaki, és BMW-vel kényelmesen bejár akárhonnan, a gyereke 18 éves koráig küszködni fog a vacak közlekedéssel, és versenyhátrányba szorul egy központi helyen lakó gyerekkel szemben. Kedvencem az ismerős házaspár, akik 3 kisgyerekkel költöztek bel-budai zöldövezetből a Velencei tóhoz, mer ott jobb a levegő. Idáig elérhető közelségben voltak jobbnál jobb iskolák nekik, most meg sok sikert a gyerekek iskoláztatásához, biztosan hálásak lesznek...
@random okos Nagy a káosz a fejekben lakás vásárlással kapcsolatban, érzelmi alapon nyilatkoztok ahelyett, hogy utána számolnátok.
Nem lehet egyértelműen azt mondani, hogy a vásárlás vagy a bérlés jobb. A bérleti díjat a kamattal kell összehasonlítani. 5 éve jobban megérte bérelni, most vásárolni éri meg jobban.
Vicces, hogy vki bérel egy 20 milliós ingatlant havi 120 ezerért, 10 év alatt kifizeti az ingatlan árának 70%-át bérletre, de parázik -20%-os piaci korrekciótól.
A dolog ott indul, hogy jelenleg kb az ingatlan értékének 6-8% a bérleti díj. A kamatok meg 3-4% körül vannak. 10 év alatt a legrosszabb esetben is ez fedez egy 30-40% ingatlan ár esért.
De mivel átlagosan csak a hitel összeg felével tartozol, így az átlagos kamat költséged a futamidő alatt csak fele, azaz 1.5%-2.0% és ez még inflálódni is fog tehát inkább 1.5% szemben a 7-8% bérleti díjjal, ami nő az inflációval.
random okos, ez nem ilyen fekete-fehér. Sokan összeraknak 10 év alatt 25 millát és mégsem kocsival járnak mindenhova, vagy csak 1 kocsijuk van. Több konkrét példát ismerek, pedig ugye ez csak a saját kis környezetem. Szóval nem "Pont".
Aztán vannak olyanok, akiknek hitel van a 30 millás ingatlanán, lehet, h nem marad pénz kocsira, főleg kettőre. Stb.
A lufi - nem lufi kérdés ettől független, meg itt már nagyon off.
@ingatag
Nekem van egy ilyen elado lakásom Budafokon, keress meg a garazs mail2.webex.hu címen
Garazs@mail2.webex.hu
Az előbb a @ lemaradt
@random
Te azt hiszed, hogy a gyerek meg majd taxival megy haza a suliból, edzésről, akárhonnan? Elvégre akinek van 30 millája lakásra, az megengedheti?
helikopterrel.
@Feri78:
en csak annyit mondanek, hogy lehet, hogy nem a betonrengetegben es a szmogban akartak felnveleni a 3 gyereket.