A tőkevédett alapról már írtam, hogy az egyik lehető legrosszabb befektetés, nagy átlagban alig-alig hoz 2-4%-nál többet. Ennek oka az alap felépítése, ahol a pénz zöme állampapírba megy, ez az összeg és ennek a kamata adja ki 3-5 év múlva a tőke 100%-át. A maradék pénzből levonják a sok költséget és utána mindenféle opciók és egyebek vásárlásával próbálnak meg valami értékelhető hozamot felmutatni, ami nagy általánosságban nem nagyon szokott sikerülni. Itt tudod elolvasni az erről szóló cikket: Tőkevédett alapok.
Ezen állításomat látszik cáfolni az előző cikkben megjelent grafikon, illetve a tőkevédett alapok elmúlt évi teljesítménye, ami az egyik legjobb volt a számok szerint.
Sajnos nincs szó ellenmondásról, csak annyi történt, hogy a befektetési alapokat naponta kell értékelni, az aktuális napi árfolyamok szerint.
Tavaly ilyenkor a magyar állampapírok 8,5-9,4%-os hozamok mellett keltek el (emlékszünk még a pánikra?), idén pedig régen látott 5,5%-ra csökkentek ugyanezek a hozamok. Így a tavaly vett 3 éves, magasabb kamatozású papírok sokkal többet érnek, mint a ma kapható, kisebb kamatozásúak.
Azonban ha kivárod a futamidő végét, akkor ez az előny semmivé lesz, mert lejár az állampapír, aminek a futamideje megegyezik a tőkevédett alap futamidejével. Miután kifizetik a kamatot és a tőkét, az pont annyi, amennyi kell a tőkevédelem, azaz a nulla szint eléréséhez. Tehát a végén semmit nem nyertél az állampapír időközbeni árfolyam emelkedésén.
Ugyanígy, ha ma indul egy ilyen alap, 5,5%-os kamatú 3-5 éves állampapír mellett és jövő januárban újra 9,5% lesz az állampapírok hozama, akkor az aktuális értéke a tőkevédett alapoknak durván mínuszos lesz. Viszont lejáratkor ugyanúgy nullára fog kijönni a végeredmény.
Vagyis semmit nem jelent se pluszban, se mínuszban, hogy futamidő közben mit mutat a napi érték. Ha nem hiszed, nézd meg a Bamosz oldalán a tőkevédett alapokat, amik már több éve futnak. Négy százaléknál nagyobb hozamokat elvétve találsz csak (indulástól számított hozam), egy prémium állampapírral összevethető 8%-os hozam meg olyan ritka, mint a fehér holló.
A jelenlegi pillanatnyi magas értékeltség jó kiugrási pontot ad, ha nem szeretnéd megvárni a futamidő végét.
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon.
Pont ezen bosszankodom. Kellő ismeret nélkül olyan két éve benne ülök három ilyen alapban. Elcsábított az alapokhoz kapcsolt két hónapos 10% fölötti EBKM-et adó lekötési lehetőség, és az alapkezelő viszonylag kiszámítható szabályzata. Van mögöttes index és előre meghatározott megfigyelési napok (negyedévenként). A mögöttes index megfigyelési napok közötti változása az alapja a lejáratkor fizetendő hozamnak. Így legalább látni, hogy az alap árfolyama mennyire teljesít alul vagy felül a mögöttes indexhez képest (mennyire befolyásolja az állampapírok hozama). Eddig ez szép, csak van egy olyan csavar, hogy a kedves ügyfelet a nagy árfolyamingadozásoktól megvédendően az x legjobban teljesítő megfigyelés nap hozama lecserélésre kerül fix 8,5%-ra. Ez már elsőre is gyanús volt, hiszen ez leginkább a túl sok nyereségtől véd meg, a veszteségtől nem nagyon. Aztán ez be is jött: az egyik alkalommal -21% különbség jött ki, a következő pedig 30% fölötti lett. A -21% bukó az enyém, a 30% pedig lecserélésre kerül 8,5%-ra, hacsak a lejárat végéig nem lesznek folyamatosan 30% feletti negyedéves emelkedések (ez azért nem túl valószínű).
Ezek az alapok jelenleg félidőben vannak, és egyet a háromból most el tudnék úgy adni, hogy még a tőke felett a hozamgaranciát is megkapnám az aktuális árfolyamon (a másik kettő kicsit jobban áll, éves 3-4% körül mozog adó és jutalékok levonása után).
hat azert ehhez a "csavarhoz" pofa kell a banktol/alaptol 🙂
Másodpiacon viszont lehet jó ajánlatokat találni ezekből az tőke- és hozamvédett alapokból. Futamidő felénél, mélyen névérték alatt már nem 2% a garantált hozam hanem akár 5-10% alaptól függően. Ráadásul ha szerencséd van hamarabb is kiszálhatsz. Az egyik ilyen alap nem sokkal azután hogy belevásároltam emelkedett ~5%-ot. A kibocsátáskori vásárlóknak ez csak csökkentette a mínuszát nekem viszont a kötségek után majdnem 4% hozamot jelentett másfél hónap alatt.
Ennyi erővel tőzsdézhetsz is, semmi különbség. Mert ez már spekuláció. Csak nem 1%-ot fizetsz költségként hanem 0,4%-ot.
"A jelenlegi pillanatnyi magas értékeltség jó kiugrási pontot ad, ha nem szeretnéd megvárni a futamidő végét."
De ha nem találsz rá vevőt, nem tudod eladni. Ha van is rá vevő, lehet hogy csak piaci ár alatt venné meg.
Ezért is jók az ETF-ek, alacsony költséggel futnak, és bármikor ki lehet belőlük szállni, mert a market maker vállalja, hogy mindig jegyez vételi és eladási árat. A market maker jutaléka olyan 0,01-0,5% között szokott lenni tranzakciónként, erre jön még rá a brókeri jutalék (és az esetleges tőzsdedíj, de ETF-ekre általában nincs tőzsdedíj).
Reméljük ha átáll a magyar tőzsde a Xetrára, akkor itthon is elkezdik majd venni az ETF-eket, nem csak ezek a borzalom BAMOSZ befektetési alapok lesznek végre ismertek.
Veszel 2/3-ban prémium államkötvényt, 1/3-ban ETF-eket, és máris ott van saját használatra a tőkevédett alapod minimális költségekkel.
,,A 15 és 69 év közötti - a statisztikában felnőttnek számító - korosztály 28 százalékának volt megtakarítása a csúcsnak számító 2009. második negyedévben, tavaly szeptember végére ez az arány 16 százalékra csökkent.
A tavalyi harmadik negyedév végéig 80,2 milliárd forint díjbevételt értek el a biztosítók a unit linked biztosításokból. Egy évvel korábban a díjbevétel még 102,9 milliárd forint volt, ez 22,1 százalékos csökkenést jelent.
Az átlag mögött nagyon eltérőek az egyes biztosítók adatai. Növekedést - igaz mindössze 3,8 milliárd forintos bázisról - az Erste Biztosító produkált, 117 százalékkal. A Magyar Posta Életbiztosítót leszámítva kétszámjegyű a csökkenés a többi biztosítónál. A CIG Pannónia életbiztosítójánál 63 százalékkal, a Groupamánál 35 százalékkal, míg az ING-nél 34 százalékkal esett vissza egy év alatt a unit linked díjbevétel.
A befektetésnek minősülő életbiztosításoknál ma már követelmény a tőke védelme, és a mögöttes alap hozamából való minél magasabb részesedés. Egyes biztosítók - a sajtótájékoztatóikon - 10 százalék feletti hozamelvárásról számolnak be, tekintettel a magyar állampapírok által kínált hozamra.''
Pedig nagyon úgy tűnik, valamiért valakik ezt favorizálják. Mindig más néven nyúlják le a pénzt 😀
Tőkevédelem amúgy nem hülyeség, de valahogy ebből is csak az lesz, hogy ilyen-olyan kiskapukkal azt vernek át, akit akarnak...
Muszáj amúgy mindent agyonbonyolítani? Mindig a legegyszerűbb a legjobb megoldás, de ilyen pénzügyi kérdésben úgy tűnik nincs...
Szerintem a garantált alapok inkább a jó édes anyabankjuk vagy annak anyukájának a bankbetétjeibe fektetnek, ritkán állampapírba. A tavalyi relatíve jó teljesítményükre jó ok lehet a tőzsdei hossz is. De hát az ábra szerint így is csak éppen meghaladták a betéteket, úgyhogy nem túl jó az a teljesítmény.
Bankbetétbe nem fektethet, hiszen annak folyamotosan változik a kamata, így nem lenne biztosítva a lejárati tőke. Maximum banki saját kötvény, de az ugyanúgy értékelődik át, mint az állampapír, ha változik a kamat, így tökmindegy a mondandóm szempontjából.
,,Elbukta a nyugdíjvagyon egy részét az állam
A rosszul időzített részvényeladások miatt 280 milliárd forint eltűnt''
Eltűnt, ez annyira jellemző 😀 újabb példa, hogy tudnak honatyáink takarékoskodni és bánni a pénzünkkel.
Az ING biztosítóról olvastam számos fórumon tapasztalatokat, minden ügyfele megbánta hogy szerződést kötött velük. A biztosító társaság igyexik nagyon szimpatikusnak feltüntetni magát, h velük mindenki eléri a pénzügyi célját, a valóság azonban az, h arra törexik h minél tovább fizessen az ügyfél és neki lehetőleg sose kelljen a pénzt visszafizetnie, általánosságban is érthető h alapvetően más az érdeke a biztosítónak és egy ügyfélnek, az ügyfélnek előbb-utóbb szüksége lesz a pénzére, a biztosító azonban legalább 15-20 évig szeretné kezelni, úgy h közben semmit nem akar fizetni, a végén is lehetőleg csak havi összegben, egyösszegben nem.
A másik igazság pedig az, h olyan hosszú a szerződés kisbetűs része az ING-nél, h minden jogi vita esetén biztosítják magukat, és ezt persze szerződés kötés előtt senki nem közli az ügyféllel, h mi lesz ha pl módosítani akar ezen-azon. Tehát mindenki jó messze kerülje el az 5 évnél hosszabb szerződéseket, és összességében minden olyan pénzügyi szolgáltatást, ahol havonta fizetni kell egy összeget, hiszen nem jó az a hozzáállás, h rábízom egy biztosítóra a pénzt és ő majd olyan jól kezeli h nekem a végén egy hatalmas összeg gyűlik össze, hisz a biztosító úgy intézi h neki legyen jó. Az ilyen pénzügyeknél vajon milyen pénzügyi elszámolást intéz, jó lenne a számviteli háttéradatokat figyelni, de ebbe nem lehet betekintése akárkinek, ez már biztosítási matematika. Szóval aki megtakarítani akar, az jól jegyezze meg és tanuljon a netes fórumokból, h a unit-linked az sosem eredményez hozamot, veszteséget termel. Egy életbiztosítás eleve csak nyeli a pénzt, ablakon kidobott pénz, cserébe semmilyen szolgáltatást nem kap az ügyfél.
ING is csak nálunk meri ezt csinálni, Hollandiában egy ügyfele nem lenne ilyen mentalitással. Már több mint 20 éve nyomják ezt a szélhámos taktikát és még mindig van akit be tudnak palizni.
Megérne egy misét az UL életbiztositási értesitők esete. Általában az aktuális érték és a visszavásárlási érték van felsorolva, meg esetleg milyen szerződés és milyen alap(ok).
Látott valaki olyat ahol a hozam és a költségek is fel vannak tételesen tüntetve? Ettől-eddig az adott alapban lévő tételre ennyi volt a költség, az elért hozam (ami költségtisztitott illetve inflációt beleszámolták-e).
Vagy ez nem véletlen? Túl macerás lenne kiszámolni és kiküldeni?
Most gondolkodom a CIB luxusmárkák tőkevédet zárvégű alapon.
Az itt leirtakkal ellentétben már 2 éve igen jól hoz.
Szeretém egy hozzáértő véleményét kikérni, hogy a lejárat előtti utolsó évben érdemes-e vele foglalkozni?
Segítségeteket előre is köszönöm.