Spórolás a spórolás kedvéért

A tudatos pénzügyi élet első lépése maga a jelző, a tudatosság szükségességének felismerése és az eszerint való élet: odafigyelés a kiadásokra, a bevételekre, a felesleges dolgok elhagyása, annak felismerése, hogy nem az vagyok, amim van és nem is az határozza meg az értékemet, hogy másokhoz képest mit értem el, mennyi felesleges kiadásba vertem magam, csak hogy mások is láthassák, milyen sikeres vagyok.

Ez egy nagyon jó kezdés, sokan (talán a legtöbben) már felnőttfejjel jönnek rá arra, hogy fontos kontroll alá hajtaniuk a kiadásaikat és a bevételeiket is és át kell gondolniuk, mi az, amire tényleg szükségük van és mi az, amit csak mások kedvéért vagy magáért a vásárlás kedvéért vesznek meg.

Azonban a tudatosságból és a takarékoskodásból is lehet bálványt csinálni, nagyon sokan egy másik csapdába esnek bele, rosszabbá teszik az életük minőségét, mint annak lennie kellene.

A takarékoskodás nem egy sport, ahol csak egy aranyérmes van és nem kell mindenáron neked azzá lenni.

Tudni kell elengedni a dolgokat, amikor már nincs szükséged arra, hogy szorosan fogd a gyeplőt.

Gyakran el kell mondani tanácsadások közben, hogy az út mindkét szélén van egy-egy árok és egyikbe sem kellene belecsúszni. Az egyik árok a túl sok pénz költése, de a másik árok az öncélú, sportból űzött vagy anyagi félelem által motivált felesleges önsanyargatás.

Van, aki büszke arra, hogy milyen keveset költ, de ilyenkor meg kell kérdeznem, hogy oké, nagyon szép a sportteljesítményed, de vajon a feleséged/férjed meddig fogja még bírni vagy tűrni ezt a hobbidat? S ha egyszer faképnél hagy az egész család, mert a milliós fizetés ellenére úgy éltek, mint a koldusok, akkor mihez fogsz kezdeni?

Próbálj meg lazítani

Honnan tudod, hogy eljött az ideje a kiengedésnek, az anyagi lazításnak?

Érdemes egyszer kiszámolni, hogy mennyit kell eltenned havonta, hogy az anyagi céljaid megvalósuljanak, beleértve a nyugdíjas korodat, a gyerekek iskoláztatását és minden mást is. (Erről a Kiszámoló Akadémia első részében van szó.)

Kijön egy összeg, mondjuk családi szinten havi ötszázezer forint. Ez akkor is annyi, ha a család bevétele hatszázezer forint és akkor is, ha ötmillió forint havonta.

Amíg ezt a pénzt el tudod tenni, a felette való összeg elköltése vagy megtakarítása már csak személyes döntés kérdése. Amennyiben a bevételeid biztosnak látszanak hosszabb távon (nem mondjuk egy start-upból jön be a pénz, ami legkésőbb másfél év múlva kifut a tőkéből, ha addig nem találnak újabb befektetőt), a céljaid eléréséhez minimálisan szükséges megtakarítás félretétele utáni összeget már ne akard annyira szigorúan beosztani, mint eddig.

Ha nincs valami oka, amiért lényegesen a jövedelmed szerinti lehetőségek alatt élsz, akkor érdemes elgondolkodni, miért is csinálod. Lehet egy nemes ok például, hogy a felesleget eladakozod, ekkor van egy ok. De ha a spórolás csak “l’art pour l’art”, önmagáért a spórolásért spórolsz és egy sportteljesítménynek fogod fel az egészet, akkor nem biztos, hogy jó úton jársz.

S ha nem egyedül élsz, akkor végképp figyelj oda, hogy a családtagjaid is biztosan önszántukból követnek-e a túlzott spórolás útján. Jobb egy harmonikus házasság, mint egyedül maradni egy vastag bankszámlával.

Segítségül egy cikk:

Mit tegyél, ha a házastársad túl takarékos?

Már sokszor el kellett mondani ezt tanácsadáson, ahogy azt is, hogy az ellenkezés hiánya nem egyenlő az egyetértéssel. Sok ember annyira önfejű, hogy a másik már letett arról, hogy elmondja neki, hogy ez így nem jó. De ez olyan, mint a lezárt kukta, amit folyamatosan forralnak. Előbb vagy utóbb fel fog robbanni. S nem érted, hiszen minden olyan jól ment, soha nem veszekedtünk, mitől hülyült meg pont most a másik?

Ne várd ezt meg, inkább engedd, hogy kimenjen a gőz, amíg nem késő. Ne spórolj a spórolás kedvéért, ahogy ne költs csak a pénzköltés kedvéért se.

Share

79 hozzászólás

  • jami
    Nem ítélem el ezt a hozzáállást, mert ahhoz ki kell mozdulni ebből a közegből, hogy valaki tudjon/merjen változtatni; egyáltalán legyen olyan gondolata, hogy máshogy_is_jó.

    Az ismert út az, a környéken fognak élni is – igen, szempont, hogy nekik is volt lagzi.

    Teljesen más, de pl. szülőiken is az szavazza meg legsimábban az agyatlanságot drágán, akinek legkevésbé van rá pénze – hát majd megoldja, de ő mindent megtesz a gyerekért és van olyan (jó), mint mások. És értem ezt is, mert nagy választási lehetőség nincs: a bérek olyanok, amilyenek, legalább a család sokat tud segíteni, viszont a család szeret együtt ünnepelni, ami esküvőn megy és temetésen.

    Még emlékszem, h mikor bejöttek hozzánk az amcsi eskövőkről filmek, együtt néztem a nőrokonokkal, de szééép. Mire eljutottam a saját esküvőmig, már nem akartam, részekben sem. Ha maradok otthon, akkor nem ez lett volna a vége

  • Tekintetes úr
    “inflációt évről-évre 5%-al meghaladó befektetés volt az elmúlt 10+évben”

    Ez nem olyan nagy dolog, az elmúlt 10 évben majdnem bárhova tetted a pénzed, volt ekkora hozama. Az a nagy kunszt, hogy ezt most megismételd mondjuk a következő 5 évben is.

  • Cruz
    Ezt a lakodalom vonalat el kéne engednetek…
    Egy átlagos, normális, vidéki lakodalomban közel annyi, ha nem több bejön a menyasszonytáncból, mint amennyibe kerül az esemény.
    Legalábbis nálunk ez így volt, 150 fős lakodalomban, 12 éve. ..és nem rongyráztunk, egyszerűen ekkor a rokonság mindkét oldalról.
    Azt már csak félve írom le, hogy a hagyományok szerint a lagzit a szülők szokták állni, míg a bevétel a fiatalok első közös “jövedelme” az úton…:)
  • Nacionalista
    Amúgy egy minimálnak indult esküvő is tud drága lenni. Nálunk csak szűk család volt (rajtunk kívül 15 fő), aztán mégis fél misi lett a vége. Ez volt kb. a lebontás:
    – 200k gyűrűk (sima karika, de arany)
    – 120k öltöny
    – 30k menyasszonyi ruha
    – 50k fotózás
    – 100k étel, ital, torta 17 főre

    Ebből az öltönyt nagyon megbántam mert kihíztam és amúgy sem hordanám sosem. De a gyűrű fontos, azt mindennap hordom, a fotózást sem bánom mert sosem fogunk már úgy kinézni többet és kell az emlék, az ebéd meg jól sikerült (és amúgy végülis apám meg após összedobta, ez őket sem vágta hanyatt és a büszkeségük is megmaradt)

    Persze amúgy ezek nélkül is lehet, de így hogy a havi bevételünk millió fölött volt nekem ennyit megért az álomesküvőnk.

  • usespanner
    “jön egy covid és egy háború, és azt veszed észre, hogy az alap megélhetési költségeid 2 év alatt (egy élethossz során ez szinte azonnal) 40%-kal megnőttek. ”

    Aki szerényen él, annak az alap megélhetési költségei is alacsonyak. Én pl. 30.000.-Ft-ot költöttem kajára, 40%-os megugrás az kemény 12.000.-Ft/hó plusz kiadás:)

    Unemployed,
    A feleséged akkor egy csodabogár, de én nem gondolom, hogy ez beteges lenne.
    Pincérként dolgozom Ausztriában, a legnépszerűbb üdítő a 3 eurós Hollundersirup, azaz iparilag gyártott bodzaszörp.

    “Aki képes fölösleges kiadásnak nevezni egy sörözést vagy új ruhák vásárlását, annak irtózatosan szánalmas élete lehet”

    A világon 1-2 milliárd ember sosem sörözik és sosem vesz új ruhát.Bár én tavaly rendeltem 50.-Ft-os AliExpress pamutzoknikat:))
    A 650.000.-FT-os osztrák nyári fizetésemből 630.000.Ft-ot fogok hazavinni. (3000.- teló, 4000.- snacks, 13,000.- út)

  • Csibész
    @Vivien: Ha apu nem visz el minden héten fancy étterembe, meg télen síelni legalább kétszer, akkor vége a világnak? Lehet, nem így gondolod, de akkor fejtsd ki bővebben, mert ebből az egy mondatból ez jön le.
  • usespanner
    KL, nem érted a lényeget.
    Az extrém spórolás nem önsanyargatásról szól.

    Megihattok 2 sört a barátnőddel otthon vagy a Dunaparton 500-ért, vagy megihattok 4000.-Ft-ért egy hype-olt étteremben.
    Az élmény nekem ugyanaz.
    Nekem nagyobb katarzis használt cipőt venni olcsón, mint újat drágán.
    A saját hajvágásom a kézügyességemet növeli, a ‘főzés olcsón’ a kreativitásom.

    Amilyen élmény neked egy limuzinos este koktélozással-wellnessel, az nekem egy esti sütögetés a barátokkal, szabadstrand mellett.

  • Ugyanmár

    Azért valahol húzz egy határt a hazudozásban, mindent mi sem kajálunk meg. 😀 😀 😀
    Ugyanazt csinálod megint, mint már máskor is.
    Persze itt azt írsz, amit akarsz. A lényeg mindig ugyanaz: a tükör nem hazudik.
  • Zoltán

    Neked leginkább pszichiáterre lenne szükséged. Nem vicc, komolyan fel kéne keresned egyet.
  • untermensch4
    A minimál az vőlegény, menyasszony, 2 tanú az anyakönyvvezető előtt, pezsgő nélkül. A gyűrű szimbolikus, jó ezüst vagy egyéb (tartós), csak 2 egyforma legyen.
  • Családfõ
    Mint mindig, ízlések és pofonok. Kár emiatt ölre menni.

    Ha már lagzi: öltönyt pl. úgy is lehet választani, hogy az passzoljon az esküvőhöz, majd használható legyen a későbbiekben is. Én ezt az utat választottam. Így az nem is feltétlenül a lagzi költsége, bár kvázi tök mindegy, kiadás. A házasság nem jár együtt a ruhák kihízással automatikusan. A habzsolás kihagyása és a sport megtarthatja a lagzi előtti alakot. Fel tudom venni az esküvői öltönyömet ma is, pedig nem mostanában volt az esemény. Az, hogy a szülők vagy a fiatalok fizetik a lagzit, megint csak ahány ház, annyi szokás. Szintúgy, hogy mennyien legyenek, hogy kiket hívnak meg, és ki dönt ebben. Vagy éppen a tartalom, mire költünk, mire nem. Egy a fontos szerintem: a lagzi anyagilag férjen az adott keretekbe, miközben olyan élmény legyen az ifjú párnak is, amire örömmel emlékszik vissza.

  • Nacionalista

    Persze, bizonyos szempontból minden amire költöttünk az luxus, mert házasodni konkrétan 0 Ft-rt is lehet. Gondolkoztunk is rajta, hogy annyi legyen csak hogy besétálunk egy szerda délelőtt és kész, de így nem olyan sok pénzből kihoztunk egy szuper emlékezetes napot.

    Igazából bevételfüggő a dolog mi számít pazarlásnak mi nem. Ha havi 10 milliós fizunk lett volna, akkor lehet hogy felbérelek egy esküvős céget hogy tessék itt van 5 misi, intézzetek nekem egy nagy bulit.

    Ami a tragédia sztem, hogy sokan erőn felül költenek egy olyan eseményre amit alapvetően a család/szomszédok/soha nem látott unokatesók kedvéért szerveznek meg. Húsleves+rántotthús mulatós zenével, mert hát “úgy szokás”, aztán meg hó végén megy a rezsivel sakkozás.

  • QTT

    “A világon 1-2 milliárd ember sosem sörözik és sosem vesz új ruhát”

    És ez akkor mire magyarázat? Azért nem teszik, mert nem tehetik meg.

    Vagy ennyi erővel lakjunk egy félig földbe vájt kunyhóban és igyunk szennyezett vizet, ne akarjunk jobbat és érezzem magam rosszul, hiszen sok embernek csak ennyi jutott?

    A használt cipős katarzishoz meg annyit, hogy valóban nagy ötlet ortopédia szempontjából egy másik ember talpa által “megformált” cipőt használni, meghálálja majd a lábad. Remélem pincérkén azért nem a legócskább cipő van rajtad (hiszen másoknak még cipője sincs felkiáltással), ami szétcseszi a lábad.

    Vannak jó hozzászólásaid, de mikor a spórolás előjön, akkor nagyon keményen átesel a ló túloldalára, amit mindaddig nem is nagyon zavarna, amíg nem ilyen, én megmondom a tutit, hogy így kellene csinálni és mindenki hülye, aki nem így gondolja zöngéjű lenne.

  • tedzse
    Ez nagyon jó cikk.
    Én is ezeket vallom.
    Tudatosan vásárolok, mindig alkalmazom a 3 nap szabályt,pl telefont már 2 éve veszek de nem egyszerűen nem akarok mert még jó a mostani, egyedül a tárhelye kevés.
    Esküvő téma jó,hogy valaki felhozta, na pl az egy olyan dolog,hogy totál feleslegesnek tartom, etessek,itassak másokat dobjak ki 5+ M forintot vagy sokkal többet, na itt érdekes elgondolkodni,hogy merre lenne jobb helyen az a pénz:
    – Új képzés külföldön pl: MBA
    – Egzotikus nyaralás
    – Bármi másabb célodra.

    Egy dologra senki se sajnálja a pénzt!!
    Ez az OKTATÁS,képzés.
    Erre nagyon sokat tudok költeni de ez vissza is jön aztán még több pénzből gazdálkodhatsz,aki egy pozítiv ördögi kör.

  • QTT
    Folyt:
    Onnan is látszik, hogy teljesen megborultan végletekben gondolkozol, hogyha valaki nem így gondolja, akkor az szerinted már rögtön a limuzinos koktélozós wellnessre vágyik, meg a 4.000 Ft-os sörözés a hypeolt étteremben.
    Vannak azért még fokozatok, nyilván Te is tudod, nem kell ez a túlzó duma.

    Ez most így kikívánkozott, mert nyilván mindenki azt ír, amit akar, csak unalmas már, hogy a mennyi a vagyonod cikkeknél megjelennek mindig a 7 milliót keresek naponta, az ilyen cikkeknél meg a megiszom a lábvizemet is egymásra licitálók.
    Nem tudom miért. Várják a kinyilatkozásuk után a dicséretet, vagy csak elégedettséggel tölti el őket, hogy megosztják az emberekkel, hogy ők mekkora királyok?
    Mindenesetre teljesen felesleges, érdemi információt és előremutatás nem hordozó kommentek. Amilyen ez is lett. 😀

  • AA.

    “Azt már csak félve írom le, hogy a hagyományok szerint a lagzit a szülők szokták állni, míg a bevétel a fiatalok első közös “jövedelme” az úton…:)”

    Régen az első jövedelem volt, mert 18 évesen nem volt semmi keresetük, ma már 25-30 éves korban házasodó, évek óta együtt élő embereknek nem az. Ráadásul régen az ilyen alkalmak voltak a család egyetlen nagy összejövetelei.

    A szüleimet, rokonaimat főleg nem kényszeríteném milliós kiadásba egy buli miatt, ha támogatni akarnak, inkább adják az ingatlanomhoz vagy a gyerekem születésekor, ami (számomra legalábbis) értékesebb, értelmesebb dolog.

    Ma már (tisztelet a kivételnek) a nászajándék/menyasszonytánc tényleg csak arról szól, hogy a drága esemény ára visszajöjjön minél nagyobb arányban. Amikor a házasulandók azon sakkoznak, hogy a gazdag rokont meghívják-e csak azért, mert biztos sok pénzt fog adni (megtörtént példa).

  • jami

    Nem a lagzi léte vagy nem léte a kérdés, hanem a szokásos: ha az egyetlen és utolsó megtakarítás, még rosszabb esetben más pénz (hitel) kell a vágyott és “ez nekem jár” lagzihoz/kocsihoz/nászúthoz/álom nyaraláshoz/házhoz, akkor az ésszerűtlen.

    És technikailag mindegy, hogy a szülők utolsó pénze/ők vesznek fel érte hitelt vagy a fiatal pár.

    Mellesleg aki a komolyabb támogatást adja az életkezdéshez (szülők, nagyik), azok lagzi nélkül is odaadják.
    És arra már inkább nem térek ki, hogy mennyivel nyűgösebb és nagyobb megtérülésű kockázatúbb a szülőknek úgy támogatni a fiatalokat, hogy előbb jól megfizetik a lagzit, hogy aztán befollyon menyasszonytánc formájában a fiataloknak pénz; mint simán ODAADNI 😉

    Vendégként meg kimondottan utálom, mikor találgatnom kell, mennyit is adjak, hogy legyenek miattam (aki nem kérte, hogy hívják) minuszban. Emiatt egyenes szoktam lenni: folyt

  • jami
    Kedves és közeli rokon/nagyon jó barát lagzijára megyek és megkérdezem előre, minek örülnek pénznek vagy van ajándéklista; a többi meghívást pedig köszönettel hárítom.
  • jami
    És ezek miatt lesz első nagy ütközés a családok között. Ki akar (igazán) nagy esküvőt, kinek mennyi nagyon fontos rokona és barátja van, kinek a kedvéért legyen egyházi (és ha igen, milyen) esküvő. És mivel durván pénzt is jelent bármelyik döntés, jönnek a kompromisszumok. Diplomata legyen a talpán, aki összehoz egy mindenkinek tökéletes végeredményt.
  • Tekintetes úr
    “Nem tudom miért. Várják a kinyilatkozásuk után a dicséretet, vagy csak elégedettséggel tölti el őket, hogy megosztják az emberekkel, hogy ők mekkora királyok?”

    Ugyanolyan hobbi, mint a bélyeggyűjtés.
    youtube.com/watch?v=VqyLZfZHbgU&t=35s

  • Belavoltam
    “mert házasodni konkrétan 0 Ft-rt is lehet.”

    Hat nem. A hazassagkotes illetek koteles (legalabbis, amikor mi hazasodtunk).

  • QTT

    Végignéztem, szenzációs.
    Egyben jó ihletet ad az erre fogékonyaknak, hogy majd legközelebb a hasonló blogbejegyzések alatt újra mehessen a verseny, hogy ki eszik meleg, vagy épp hideg salakot. 😀

  • Nacionalista

    Változott azóta a helyzet, a házasságkötés illetékmentes. Viszont csak hétköznap munkaidőben, és csak abban a hivatalban ahová be van jelentve az egyik fél állandó lakosként.

    Ha hétvégén akarod akkor az már pluszpénz, ha kiszáll egy helyszínre az anyakönyvvezető az is. Meg lehet kérni egy csomó extrát (pezsgőzés, gyertyagyújtás stb.) ami mind plusz néhányezer, de nem kötelező semmit kérni. A full fapados verzió az bizony konkrétan 0 Ft.

  • usespanner
    QTT,
    Én senkire nem kényszerítek semmit, pincérként a többségi társadalom túlfogyasztásából élek.

    Szerintem ez értelmetlen, szerinted nem az, ezzel nincs semmi baj, mert nem közös kasszán vagyunk:)
    A kapitalizmus előnye 🙂

    (By the way…a cipőt borzasztóan megbántam, mert túl magas a sarka és fáj benne a lábam. Gondolta a fene.)

    Azt sem értem, hogy az emberek miért nem részvényben/ingatlanban tartják a pénzük 95% át. Nem tudom, ki találta ki az, hogy a pénzünk kisebbik részét tartsuk részvényben..

  • untermensch4
    Ez vicces, engem csak kedves rokon és közeli barát mert egyáltalán meghívni… 🙂 a közeli barátok lagziján én vagyok “a vőlegény/menyasszony legbolondabb barátja” (ez a falu bolondja upgrade verzió). Legutóbb felkértek ilyen operatőr-félének, az is vicces volt.
  • Unemployed

    most megrendültem és elszégyelltem magam. Szórom a pénzt vitán felül 🙁
  • Csaba

    “Azt sem értem, hogy az emberek miért nem részvényben/ingatlanban tartják a pénzük 95% át. Nem tudom, ki találta ki az, hogy a pénzünk kisebbik részét tartsuk részvényben..”

    Na, most bizonyítottad be igazán, hogy mennyire szűklátókörű vagy.

  • V.A.Laki
    Velemenyem szerint nem olyan idok jonnek, amikor hatra lehet dolni es kenyelmesen lehet elvezni az eletet a szepen kiszamolt nyugdijravalo elrakasa utan. Azokkal a velemenyekkel se ertek egyet, hogy eddig is kimozogtak a valsagot, ezutan is ki fogjak: mindenki tudja, hogy egy mukodo rendszer barmi de barmi aron igyekszik fennmaradni, mindig osszeomlas elott 2 perccel van a legjobb formaban a jatekos. (Erdemes leirasokat keresni 1927-bol vagy videokat nezni 2008-bol, terdcsapkodosan rohogosek.)

    Szerintem mindenkinek tippelnie kell magaban, hogy sikerul-e a soft landing. Ha igen, valoszinuleg az inflacio fog dominalni, erdemes felvenni hiteleket veg nelkul, mintha nem lenne holnap. Ha viszont nem, akkor takarekoskodni erdemes, mintha nem lenne holnap, hiszen amikor eljon az igazsag pillanata, az fog szamitani, mennyi kaja van a kamraban es mennyi arany a trezorban (nem kape).

  • Bandi

    Leírták itt már páran, hogy a párnaciha nem túl jól kamatozik.
    De én ezen felül elgondolkodtam azon is, hogy mondjuk valami komolyabb dologra szeretnél félretenni. Mondjuk nyugdíj. Akkor 10 milliókat rakosgatsz otthon? Azért abban is van némi rizikó.