Szabadulás a játékoktól

Nemrég írtam arról, mennyire el tudja borítani az emberek otthonát a sok felhalmozott tárgy.

A cuccok

Nos, a gyerekjátékokkal is hasonló küzdelmet kell vívni. Különösen az szokott zavarni, hogy ha kapnak a gyerekek valami játékot, jó esetben három napig játszanak vele. Szoktam nézni karácsonykor is, meddig játszanak egy-egy játékkal. Szilveszterre mind már csak a szoba sarkában eldobott játék lesz, amit kerülgetni kell. (Külön öröm, amikor a rokonok nagyméretű játékokat vesznek, amitől aztán nem lehet elférni rendesen.)

Arra jöttem rá, minél bonyolultabb (és drágább) egy játék, annál hamarabb unják meg. A táncoló és éneklő játékló vagy az autót kilövő versenypálya nagyon gyorsan unalmassá válik. Mert de jó, de szép, énekel és táncol a ló, vagy kirepül az autó, de ennyi. Azokkal mást nem nagyon lehet játszani, a táncolást vagy a kilőtt autót nézni viszont néhány alkalom után már érdektelen lesz.

Amivel igazán sokat játszanak, azok jellemzően a faék egyszerűségű játékok, amik nem tudnak semmit, viszont fantázia kell hozzájuk. A legjobb vétel két, ötven centi magas játékló volt, szinte napi szinten játszanak velük. Kicipelik a nappaliba őket (mert a gyerekszobában természetesen nem lehet játszani, szigorúan csak a nappali közepén), ráülnek és lovagolnak egy órán át, belovagolják az egész vadnyugatot, völgyeket és hegyeket, folyókon gázolnak át és vad prériken lovagolnak, ahol farkasok üldözik őket.

Eddig azt csináltuk, hogy a régebbi játékokat eldugtuk három hónapig és ha addig nem hiányzott, akkor adtuk el őket. Ha rájöttek a három hónap alatt, hogy nincs meg egy játék, faarccal elővettük és akkor maradtak még egy ideig. Sajnos azonban van pár játék, amik túl feltűnőek ahhoz, hogy titokban eladjuk.

A feleségem talált ki egy nagyon jó ötletet. A lányomnak most volt a hetedik születésnapja és kért egy viszonylag drága, tizenezer forintos játékot. Az volt a deal, hogy csak akkor kapja meg, ha összegyűjti rá a pénzt a régi játékok eladásából.

Látni kellett volna, milyen buzgósággal hozta azokat a játékokat, amiket el akart adatni. Nem kellett többet könyörögni, hogy adjuk el ezt vagy azt, mert elő sem vettétek hónapok óta. Ő hozta boldogan és naponta kétszer érdeklődött, mit sikerült addig eladni.

A befolyt pénzt kitettük a konyhaasztalra, naponta számolgatta, mennyi pénze van már és mennyi kell még a játékhoz.

További előnye lett a dolognak, hogy most már érti, mit jelent az, hogy drága egy játék. Hogy el kell adni jó pár játékot azért az egyért. Ha nem veszi elő néhány hét (nap?) múlva, akkor lehet neki mondani, hogy nézd meg, mennyi játékodat el kellett adni ez miatt és csak pár napig játszottál vele. Megérte akkor megvenni ennyiért? A következő megkívánt játéknál is lehet majd emlékeztetni, mennyi áldozatot hozott ezért a játékért és a legvégén mennyit játszott vele.

Szóval ez az ötlet nagyon bevált. Most már önként hozzák a régi játékaikat eladásra, végre elkezdik érezni, mennyibe is kerül egy játék, amivel csak néhány napot játszanak és mennyi áldozattal jár egy új játék megvétele és milyen lassan gyűlik rá össze a pénz.

Ha ti is térdig gázoltok a nem használt játékokban, próbáljátok ki a technikát, egyszerre több legyet is üttök egy csapással.

Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.

Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 40 ezer forint.

20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.

Share

95 hozzászólás

  • Rghnck
    7 eves gyerek maradjon csak gyerek…es ne azon kelljen aggodnia a szulinapja elott, hogy vajon a regi jatekai eladasabol ugyan ossze jon-e a penz a hon ahitott jatekra. Penzugyi tudatossagra valo neveles mas modon is tortenhet.
  • priccspiri
    Érdekes és hasznosnak tűnő módszer, bár biztosan gyereke válogatja. Emlékszem, egyszer a szüleim pár teljesen érdeketlen műanyag játékfigurámat elajándékozták valamelyik ismerős gyereknek (hirtelen nem volt mihez kapni, azok pedig be voltak csomagolva), hetekig sírtam utánuk – sőt tulajdonképpen a mai napig dühös vagyok 🙂 Szóval ez tényleg akkor működik, ha a gyerekek be vannak vonva.
  • Kiszamolo
    Rgh, ezt most jól odamondtad. Azt könnyű. De akkor adj valami megoldást is mellé, mert ezt így kár volt leírni, csak azért hogy hozzászólhassál mindenképp valamihez.
  • énke
    Pont az elmúlt hetekben jutottunk mi is erre, és már működik is! Egyszerűen zseniális!
    Egyedül a kisebb lelakott játékokkal van a baj, amik nem eladhatóak…
  • Kovi
    Rghnck
    Szerintem a hét éves kor pont az, amikor el lehet ezt kezdeni és tök jó ötlet arra, hogy egy kicsit gondolkodjon is a gyerek és ne csak készen kapjon mindent. Az jobb, ha 18 évesen esik pofára, hogy mit jelent a felelősség? Minél hamarabb kezded el, annál hamarabb nevelsz belőle talpraesett embert.
  • Vakmacsek
    Érdekelne, hol veszik meg. Én rendszeres adományozója vagyok kinőtt, de teljesen használható játékoknak, suliba, oviba is jutott, de hol lehet rettenetes időráfordítás (fotózgatás, paraméterek, bonyolult helyre odaszállítás, aukció…) nélkül viszonylag emberi idő alatt eladni?
  • énke
    …folyt: Hozzátenném, hogy 4 éves a gyerek, és csillogó szemmel nézett rám, hogy válogassunk marketplace-n a rendelkezésünkre álló összegből. Tökéletesen megértette, hogy az eladott (kisebb) hot wheels pályából befolyt 6000 Ft nem lesz elég egy ultimate garázsra. Választottunk egyet, és imádja az újat. Azt is simán elfogadta h újra eladjuk majd, és megint vehetünk egy másikat.
  • Kiszamolo
    Vakmacsek, jellemzően a Facebook csoportokban. Fotó a mobiltelefonnal, feltöltés, ha helyi a csoport, eljönnek érte, vagy postára adás postán maradóval.
  • Pgeree
    Ez szuper ötlet, saját gyerek híjján az unokaöcsimen fogom tesztelni.
    Ha beválik, akkor az asszony ruháival cipőivel, és egyéb kacatjaival is ezt fogjuk csinálni! 😀
  • hétalvó
    Mi pont ezt csináltuk, csak nem a szülinapi ajándékkal. Egyik nap azzal jött haza a gyerek az óvódából (nagycsoporots volt), hogy XY társasjátékot szeretne de nagyon és most rögtön. Mondtuk, hogy mivel a közeljövőben nincs semmilyen alkalom, ha nagyon szeretné, adjuk el a régi játékokat és az árából megveheti. Bevált, azóta többször alkalmaztuk, azóta már a kisebbiknél is 🙂 …. és tényleg nagyobb becsben tartják azokat a vágyott játékokat, amikre így tettek szert.
  • Norbert
    Ugyanezt csináljuk mi is, és jól bevált. A gyerekek szívesen megválnak a régi és nem használt dolgaiktól, ha helyette vehetnek valami újat, érdekesebbet. Most például egy viszonylag drága Lego készletet szemelt ki magának, és lelkesen válogat a régi megunt dolgai között, hogy mi az amiből pénzt tud csinálni. Legalább megtanulja azt is, hogy egy drágább játék megszerzéséhez több energiát kell befektetni, és remélhetőleg jobban meg is becsüli majd, mintha csak úgy simán megvennénk neki.
  • okdemegse
    Részben ok, hogy nem használt dolgok ‘újrahasznosítására’ neveljük, de hogy a teljes árat gyűjtse össze születésnapjára az már túlzás.
  • Ildikó70
    Mi annak idején elajándékoztuk a megúnt játékokat egy gyerekotthonnak – ahol régen dolgoztam. Érdekes volt látni a 6-7 éves gyerekeknél, hogy mennyire tudtak örülni, mikor látták az örömöt az otthonban lévő gyerekek arcán. Mi egyébként általában legót vettünk, nagyszülők is, mert azzal évekig játszottak, azt építettek amit akartak, a mai napig van több doboz legónk, amik majd az unokák fognak megkapni, ha lesznek. Szinte minden más játék, könyv elajándékozásra került családon belül vagy az említett gyerekeknek – akik bizony pár évente cserélődtek az otthonban.
  • AAA
    Egy jó tablet ütésálló tokkal és megoldva a játékkérdés, a gyerekőr kérdés, a nem marad csendben kérdés, stb stb stb 😀
    Jó csak vicc, nincs gyerekem, de a haverén látom milyen csodákra képes a tablet.
  • Ace
    Karácsony közeledtével nem gondoltál arra, hogy rászorulónak odaadod? Az is nevelés, igaz nem a pénz világára.
  • Peet
    nem értek egyet, megnézve a mai 20-30-as korosztályt, láthatjuk milyen eredményre vezet a “gyerek az legyen csak gyerek, bármiféle felelősség nélkül” elv, főleg ha mellé mindig meg is kapja amit akar. Ez nem egy amolyan “ezek a mai fiatalok” szöveg, én is fiatal vagyok, és magamon is érzem, hogy talán kicsit túlságosan is elkényeztettek. Ne felejtsük el, nem létezik gyerekkor ilyen romantikus formában (ez ilyen mint a gondtalan nyugdíjas évek – azok mindenek szoktak lenni, csak gondtalanok nem). A gyerekkor egy átmeneti időszak, ami alatt az ember meg kell tanuljon mindent.

    szerintem megoldás lehet – főleg akkor, ha nem vesz részt a gyerek az eladásban -, ha valamilyen átalánydíjat te adsz az eladhatatlan cuccok után neki, a játékot pedig kidobod vagy elajándékozod.

    ha ha ha 😀 Good luck mate!

  • Kiszamolo
    Ace, rendszeresen adakozik, azzal nincs baj.
  • demidoux
    Szuper ötlet! Amivel nem éri meg bajlódni, de jó állapotú, azt el is lehet adományozni – ezért is járhatna pont 🙂

    Nálunk nagyon sikeres az élményajándék, vagy arra gyűjtés is, pl. belépőhöz kérünk hozzájárulást a nagyiktól, amit egy látványos nagy borítékban gyűjtünk.

    A szülinapi bulikon pedig próbáljuk rávenni a régóta ismert baráti családokat, hogy ők is élményt ajándékozzanak, akár egy ottalvást, közös mozizást, bármit. Persze úgyis mindig vannak akik játékokat, apróságokat hoznak, és a gyerekek ezeknek is nagyon örülnek, de legalább pár embert mindig sikerül meggyőzni, hogy ne tárgyakat adjon.

  • Kiszamolo
    AAA, ja, aztán majd azt is nézd meg, milyen lesz az a gyerek, amelyiknek tabletet nyomtak a kezébe meg leültették a tévé elé, hogy maradjon csöndben.

    Nálunk tablet kivételes alkalmakkor van, tévézés meg max napi 40-50 perc este, hétvégén, ha rossz idő van, lehet több.

    Okostelefont sem fognak kapni még sok évig.

    Nagyon káros a gyerekre ez a sok vacak, csak ezt a szülők nem akarják belátni. Kényelmesebb a gyerek kezébe adni valami kütyüt.

  • Kiszamolo
    okdemegse, miért is?

    Nyilván fel lett mérve, hogy gond nélkül meglesz. Ha nem lett volna meg, füllentettünk volna, hogy valamit drágábban adtunk el és úgy lett volna meg az ára.

    Gondolom rájöttél, hogy a felnőtt mondta meg, mennyiért ment el valami és ő tett a többihez annyi pénzt, amennyit akart.

  • Kiszamolo
    Ildikó, az tényleg jó ötlet, bár olvastam egy nevelőtanár írását a témában.

    Karácsonykor az unott képű kölyköket elrángatják a szüleik és mindenféle értéktelen kacatot (McDonald’s Happy Meal játékok, Kinder játékok, törött kerekű kisautó, stb.) hoznak.

    Az elemes játékokban nincs elem, a nevelő a saját pénzéből vesz bele, de már minden gyerek előre tudja, hogy az esetek 95%-ában nem fog működni a játék, ki kellett volna dobni a szemétbe és nem csalódást okozni (újra és újra) az intézetis gyerekeknek, akik nem értik, miért a szemetet hozzák el nekik. Inkább ne hoznának semmit, így csak még nagyobb fájdalmat okoznak.

    Ugyanezt hallom az Igazgyöngytől is, hogy az emberek szó szerint a használhatatlan szemetet küldik el nekik, amiket ki kellett volna dobni. Utána ők viszik a hulladékudvarba a használhatatlan háztartási gépeket és a többi szemetet drága pénzért.

    Tanulságos hallani az ilyet, hogy a legtöbb embernek mit jelent az “adakozás”.

  • yimshagin
    A cikket olvasva nekem is egyből az adakozás jutott eszembe. Nekem nagyon érdekes a fiam. Van jópár játéka, amivel szó szerint hónapok vagy évek óta nem játszik (és persze van ugyanolyan játéka a testvérének is, mert mindenki egyszerre akar ugyanazzal játszani…), és amikor felvetjük, hogy ajándékozza el, akkor nem, az kell neki. Ha mi suttyomban eladnánk/elajándékoznánk, hónapok múlva, amikor a tesó előveszi a sajátját, akkor rájön, hogy az övé hol van és miért ajándékoztuk el, amikor ő “megtiltotta”. Arra is rájött, hogy érdemes régi játékot eladni, mert pénz van belőle, de a kis drága (7 éves), nem valamire akarja költeni, hanem csak simán tetszenek neki a papírpénzek és mindet be akarja gyűjteni. Most épp a 10e Ft-ra vár. Ha szabad egy kis reklám, nem érdekel valakit egy Buzz Lightyear? 🙂 A kistesó (5 éves) is tett fel játékot vat…-ra (őt mondjuk kevésbé izgatja mikor kel el).
  • Ildikó70
    Mi általában plüss játékokat vittünk, normális autókat, építőkockákat (4 éves korig voltak ott gyerekek). Olyat, amivel még a sajátjaink is játszottak volna. Sőt volt, amit elővettünk, 2 napig azzal játszottak és úgy adták tovább, volt amit azonnal beraktak a dobozba. Megbeszéltük, hogy csak olyat adunk amivel lehet játszani. Volt 1-2 elemes autó is, volt benne elem, de aztán rájöttünk, hogy az nálunk is 1-2 napig tartott így legközelebb olyat nem vittünk – pont az említett dolog miatt.
  • Kiszamolo
    Ildikó, nem is rólad beszéltem. Illetve beszélt a nevelőtanár.
  • kritizátor
    Eddig azt csináltuk, hogy a régebbi játékokat eldugtuk három hónapig

    ó, ez nálunk évek óta így megy: hogy örülnek az “új” játéknak

  • PécsiRita
    javaslom, hogy nézd végig figyelmesen ezt az előadást Pécsi Rita neveléskutatótól:

    youtube.com/watch?v=OeWZVY7OceI

    Szerintem nagyon tanulságos lesz, borzasztóan aktuális az okoseszközök világában.

  • Zoli
    Miklós módszere megoldást jelenthet a szülők egy problémájára, de vajon azt adja-e a gyereknek, ami a legjobb neki? Sok felnőtt is elköveti azt a hibát, hogy értelmetlenül hajszolja a dolgokat, pl. új ruha, új kütyü, új kocsi, stb. Miklós is szokott erről írni. Jó ha ezt a mintát átadjuk a gyerekeinknek is azzal, hogy dolgozzon meg ő valamilyen módon az értelmetlen vágyálmáért? Az is egy lehetőség, hogy a szülő felvállalja a konfrontációt a gyerekével és azt mondja, hogy ez a játék jó lesz neked, hasznos lesz számorda, ezt megkapod, ezt pedig nem kapod meg, mert nem szolgálja a fejlődésedet/érdekedet, stb. A mi ovinkban sokféle játék van, de Advent és Farsang között elmennek a játékok az oviból. Ilyenkor a gyerekek inkább egymással játszanak, és ez mindenkire jó hatással van, de szerintem nincs az a motiváló erő, amivel rá lehetne venni őket arra, hogy maguktól “elküldjék” a játékaikat.
  • XYuser
    Nincs baj a tablettel, mobillal sem. Google Family Link a megoldás: beállítható napi időkorlát, alvásidő. Lehet adni bónusz időt (jutalmazásképpen) ill. le is tiltható az eszköz másodpercek alatt. Mi használjuk már hónapok óta és jól működik. (csak Android eszközön működik, kivéve a felügyeleti app, az van ios-ra is)
  • PityukaPityuka
    😀 Én pont ezt próbáltam ki a feleségemmel..:D Végre vásároltunk egy gardrób szekrényt, egy megadott méretű helyre. Nem volt opció hogy befér-e még egy akasztós, vagy még két polcos. Mondtam neki, hogy ebbe kell beleférnünk, nincs több hely, zsákokban meg nem akarok ruhákat tárolni. Nyílván lényegesen több ruhája volt, meg néha szeretne is venni magának egy-két újat, így azt a bizniszt találtuk ki (amit én egyébként magamon már 10 éve alkalmazok, ugyan nem ruhákon, hanem minden máson) hogy ha leselejtez 5 ruhát, az ér egy újat. 😀 Már 5 új ruha kuponnál jár!!! És beférünk a szekrénybe!!! 😀 😀 😀
    -> ezzel részben rávilágítanék arra, hogy komoly erőfeszítéseket teszünk hogy elférjünk 65m2-en, és ne legyen kacat és ruhahalmaz az egész ház. Minden évben meghírdetem azokat a dolgaimat, amik még értéket képviselnek, de nekem már nincs rájuk szükségem. Ha 5év múlva lesz, majd akkor veszek.
  • Családfő
    Mi is azt az utat követjük, hogy a gyerekek ne gázoljanak térdig a játékokban. Ennek eléréséhez két lépcsős stratégia a legjobb, szerintem.

    Először is, minimalizáljuk az inputot. Minél kevesebb játékot kapnak, annál kevesebbtől kell “megszabadulni”. Fontos: ez nem azt jelenti, hogy üres a szoba és nincs mivel játszani, így is bőven elegendő a készlet.

    Másodszor jönnek az output variációk.
    Nálunk is van adakozás, legalább évente egyszer. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a használhatatlan cuccok odaadása – amiről Kiszámoló vagy Ildikó írt -, az nem adakozás. Az a legalja, egy visszataszító dolog, hiszen az eleve szűkülködésben élő gyerekeket alázza meg. És igen, minőségi új elemmel adunk le elemes játékot. 🙂
    Az eladás a másik, bár kis értékűnél azzal sok lehet a macera, ez egyéni ízlés kérdése.
    Végül pedig a lehetőleg legkisebb mértékben jön a kukázás. Szelektíven, természetesen.

  • PanelProli
    Biztos jó dolog, teljesen kihagyni a gyerekeket az informatikából?
    Én 7 évesen kaptam meg a Comodore-t és mikor meguntam a játékokat, apró pár soros programokat írogattam játékból. Voltak olyan programok is mikkel látványosabb dolgokat lehetett csinálni, ugyanúgy pár soros utasításokkal. Mindezt negatív nyelvtudással, (mára elértem a nullát) simán próbálgatással. 4-5 osztályban már a matek házi unalmas ismétlődő feldatait a számítógépre bíztam.
    Teljesen másképpen viszonyulok egy PC-hez, hogy nem mindig mástól várom a megoldást a saját extra igényeimre, hanem minden programozási gyakorlat nélkül akár teljesen ismeretlen nyelven, az internet segítségével megoldom amit szeretnék, ha nem is olyan gyorsan mintha ezt hetente csinálnám.
    Ha a gyerek pl. az app inventorral csinálgat magának bugyuta játékot a telefonra, azzal lehet rá tudja állítani az agyát, tán még az iskolában se irtják azt ki.
  • Kiszamolo
    Panel, számítógép nem tiltott nálunk sem, ha nem játékra meg ostoba youtube videókra akarják használni.
  • nullacska
    Karacsony elott en magam mondom a gyerekeknek, hogy milyen jatekokrol mondanak le…..es odaadjuk a Mikulasgyar-nak. Igy megtanulnak adomanyozni, es hely is lesz a gyerekszobaban.
    Ha pedig nincs Mikulas, akkor is felevente megkerdezem, a gyerekszoba-kontrollalhatosaga miatt, es azokat a jateokat amikrol lemondanak, mert mar nem jatszanak vele, beviszem egy korhazba, gyerekosztalyra.
    Igy nincs felelem, hogy a hata mogott nyultam le egy jatekot, es o is tanulja,hogy mi az az adakozas.
  • Zabalint
    Volt főnököm engedte az egészen kicsi gyerekeinek a tabletet, egy régi tabletet lassan el is koptattak. Amikor munkahelyet váltottam, talán másodikas vagy harmadikos volt a legnagyobb, nem voltak tanulmányi vagy egyéb problémáik, sportolnak is. Persze ehhez az kellett, hogy az apjuk is képben van a témában, így rengeteg készségfejlesztő játékot játszottak tableten a gyerekei.

    Egy másik volt munkatársam meg programozni tanította az 5-6 év körüli gyerekét, nem a hagyományos programnyelvek egyikén, hanem valami vizuális, gyerekeknek szóló cuccal (nem tudom hogy hívják a konkrét programot, majd ha gyerekem lesz utánanézek).

    Commodore nekünk is volt anno, az annyiban más világ volt, hogy kevesebb dolog terelte el a figyelmünket, mert kevés dolog volt, ma a digitális nevelés elsősorban a szülő feladata, mert a technikát lehet jól és rosszul is használni, már egészen kicsi gyerekkorba.

  • Lord
    Ez a nevelő célzatú adok-veszek nehogy oda vezessen, hogy 10 múlva az akkor 17 éves gyerek eladja majd a család tv-jét és vesz rajta valami értékeset :-))) (neadjisten drogot).
  • expect

    “Biztos jó dolog, teljesen kihagyni a gyerekeket az informatikából?”
    Nyilván nem az, csak ugyanúgy könnyebb démonizálni a technológiát és/vagy irreális elvárásokat támasztani a használatához (nem tiltott a számítógép, ha nem játékra meg videóra használja egy gyerek… lol ), mint a gyerekkel való foglalkozást kiváltani azzal, hogy “nesze gyermekem itt a tablet, akkor legalább kussolsz”. Mindkettő jelentős hátrányokat okoz. Az elsővel gyakorlatilag modern analfabétát nevelünk (Ehhez bőven elég megnézni a mai 30+ generációból azokat, akiknek gyerekként volt pc-jük és azokat, akiknek nem. Utóbbiaknál nemhogy készségszintű használatról nem beszélhetünk általában, hanem teljesen hétköznapi dolgok is komoly kihívást jelentenek számukra, egyszerű programok beállítása, használatuk megtanulása…stb), a másodikkal meg borzalmas minták rögzülnek.
  • handyman
    Ez mekkora ötlet! Ezt kipróbáljuk! Térdig járunk a játékokban. Pedig mennyit kiszórtunk. Az eldugdosással vigyázni kell. Mekkora hiszti lett a véletlenül megtalált nagy zsák likvidálásra szánt plüss izéből, mikor kiderült, h szabadulni akartunk tőlük. Persze előtte hónapokig eszükbe se jutott…

    A másik:a felnőtt eszközökre hasonlító semmire nem jó játék sz@rok, pl. akkus csavarozó, porszívó szerű izé, stb. Gyerekkoromba nagyfaterom kezembe adta az amerikánert, elmagyarázta a működését, az volt a “játék”, ott furkáltam mellette igazi kézi fúróval. Uh. a fiamnak 5. szülinapjára vettem igazi akkus csavarozót (ikeás olcsó, fúrni nem lehet vele, nem veszélyes), adtam pár nem hegyes csavart neki+egy kifurkált lécet. Napokig csak csavarozott vele. Nagyon büszke volt, amikor a szekrényben igazi fióksínt szerelt vele a napokban! Az ovis társainak meg leesett az álla, amikor elmesélte. 🙂

  • Ági
    Csak egy kis érdekesség: nemrég láttam egy rövid dokumentumfilmet az amerikai középosztály otthonairól, és persze az irgalmatlan mennyiségű megvásárolt és felhalmozott cucc volt az egyik fókusz. Az a statisztika hangzott el, hogy az amerikai háztartásokban él a világ gyerekeinek 3%-a, de ők vásárolják a világ játékainak 40%-át.
  • Rghnck
    , nem az volt a celom, hogy ‘jol odamondjam’…de sok fele keppen lehet olvasni. Itt egy tipp: probald ki,s tanitsd meg arra, hogy hany db cukorkarol, csokirol, chipsrol kellene lemondania, hogy meg tudja vasarolni azt a jatekot, amit pl a multkor latott a kirakatban,s annyira vagyik ra.
  • IDSx
    Szerintem az ilyen módszerek előtt érdemes feltenni a kérdést: amúgy megengedhetnénk azt a játékot vagy ténylegesen szükséges ez a fajta módszer? Sok barátom példáján látom: a családi minta, az állandó, kényszeres “seftelés” (aki szokott apróhirdetni tudja, miről beszélek: időrabló, energiavámpír, alkudozó emberek) és a mindenen spóroljun gondolkodásmód egy teljesen fals énképhez, a saját szabadidőnk alulértékeléséhez vezetett.

    Emiatt felnőttkorban, versenyképes, erős, saját keresetből is szinte koldusként élnek, nem tanulták meg sosem élvezni a pénz értékét (ez nem azonos a két kézzel szórással), olyan szituációkban is időt-energiát nem kímélve akarják legalább a spórolás érzetét fenntartani, ahol nem lenne rá szükség, és már rövid távon sem spórolsz. (Pl. gyenge minőségű ruha = félévente új kell, gyenge minőségű táplálkozás = folyamatosan betegek)

  • Limoncina
    Nálunk még nincs gyerek, de a “cuccok” kérdése neuralgikus pont már most is. Párom az a típus, aki nagyon vigyáz a dolgaira, viszont kidobni/eladni/elajándékozni sem hajlandó semmit. Így viszont elég nehéz.
  • Copywriter
    A gyereknek az egyik legjobb vétel volt az Asus tablet, amit 60k-ért vettem, amikor kórházba került. Sok dolgot megtanult angolul a Youtube-on, és éjjel-nappal számolós vidókat nézett. 5,5 éves és háromjegyű számokat von ki egymásból. A másik jó befeketetés volt a Lego, kb. 60 doboz van itthon, alig férünk 🙂 Van 30000-es és van 4000-es is, és mai napi előveszi, de már kreatívan kombinálja is.

    Karácsonyra kap egy programozható Lego robotot, 40000 Ft lesz, amihez új tablet kell, az meg 60000 🙁 A tablet a januári szülinapra megy hivatalosan. A Lego-val meg bevezetjük a programozásba, ha már matekmániás. Szerencsére a család besegít, mindenki beledob egy 5000-est, így nem lesz bugyuta játék karácsonyra és szülinapra, és mi is jobban jövünk ki. A gyerek 15000 Ft-ot gyűjtött bevásárlási visszajárókból, bár nem kéne, de ő is beleadja. Megengedem neki, hogy megtanulja, mindennek ára van.

  • Copywriter
    Mi a használt játékokat odaadtuk testvérek kisgyerekeinek, így a megbecsült babajátékokat más is használhatja. A plüssöket a kórházakba visszük, ahogy a mekis, kinderes és hasonló játékokat is. A kinőtt ruhákat és cipőket pedig após szegény ismerősei kapják, akik tisztességes munkásemberek, csak nem keresnek sokat. A gyerek minden esetben megértette, hogy nincs mindenkinek olyan jó dolga mint neki, és hogy sokat kell tanulnia, hogy ő is jól keressen. Nekem 30 év volt, mire erre magamtól rájöttem, ha lehet, a gyereknek szeretném elérni, hogy már 20 évesen jól keressen programozóként.
  • Peti
    1,5 éves a gyerekem, aki figyelemzavaros. Korábban egy csomó, drága fejlesztő játékot megvettünk neki, de egyik sem érdekelte, hiába segítettünk neki. Ehelyett mindenféle apró vackokkal kötötte le magát (befőttes üveg teteje, c vitaminos doboz stb). Néhány hete, hogy fejlesztő központba járatjuk, és ott ébresztettek rá bennünket, hogy ezeket kell beépíteni az ő játékaiba. Csak egy példa: néhány otthoni “szemétből”, amiket összeszedett (dobókocka, mosógolyó, lejárt bankkártya…) és egy cipősdobozból semmi perc alatt lehet egy formaberakó játék. Már azzal is lekötöd a gyerek figyelmét; amíg elkészíted, nem kerül semmibe, és ha már nem kell neki, simán mehet a szelektívbe. Persze a csúszdát, hintalovat, kismotort, diafilmeket stb. megvesszük, de azt később könnyen tovább lehet adni másnak. A kis apróságokat viszont megcsináljuk együtt. Lásd pl.: DIY Montessori Toys videók a youtube-on.
  • Kamionos
    Nálunk külön szoba van a játékoknak. Úgyhogy eljutottunk oda, hogy elég. Ezentúl csak minőségi, drága ajándékot hozhat bárki is. Ha nem hoz egyáltalán, nem baj, de gagyi nem kell. Ezzel csökken majd a mennyiség. Egy-egy drágább játéknál összevonás két ünnepre, vagy együtműködés, hogy ezt tőlünk és a mamától kaptad pl.
    A másik előnye, hogy könnyű lesz továbbadni, illetve eladni később.

    Lehet erős néhány embernek, de az 5 és 6 éves gyerkőceink most fognak kapni perselyt. Ha drága dologra vágynak, akkor különböző munkákért pénzt kapnak majd és gyűjthetnek. Már most is ügyesen elrakják az edényt, felsöpörnek, beágyaznak, levelet gereblyéznek, de szerintünk hasznos, ha látják azt is, hogy sok munka, amíg összejön a vágyott dolog. Ha nem jön össze a megtakarításból, akkor szülinapnál kiegészítjük és megkapják arra.

    TV nézés pedig csak hétvégén napi 2 óra. Telefon, tablet, xbox nuku még.

  • Cinikus
    Nagyon jó ötlet, jó dolog megszabadulni a felesleges dolgoktól. De ezzel nem értek egyet:
    “akkor lehet neki mondani, hogy nézd meg, mennyi játékodat el kellett adni ez miatt és csak pár napig játszottál vele. Megérte akkor megvenni ennyiért?”
    Ez olyan, mintha lelkiismeret-furdalást akarnál ébreszteni a gyerekben. Ezt szerintem nem kell mondani, magától úgyis rájön erre előbb-utóbb.
  • Lala
    Az valami hihetetlen butaság, amikor a gyereket eltiltják a technológiától. Ezek a gyerekek már mindent számítógéppel kell megoldjanak. Tablettel, telefonnal, okos autókkal, mindenben számítógép lesz / van. A jól fizető állások az IT-ban biztos, hogy maradnak, tehát még karrier szempontjából is jó. Ez egyébként valami pénzügyes berögzöttség lesz. Több pénzügyes ismerősöm is van és mindegyik hasonlóan gyöpös gondolkodású, tiltják a gyerekeiket keményen mindentől, ami technológia.
    Nálunk minden van. Néha elkapja a gépszíj a gyereket, akkor kell a szűlőnek odalépni. 9 éves fiú és már jól halad az angollal, mert van motivációja. Programozni tanul saját szórakozására. prezentációt dobott össze nemrég az öccsének pár rajzzal. Olyan fantáziájuk van a gyerekeknek, hogy hihetetlen. Csinálhattam volna én is azt, mint a sok gyöpös, hogy még tv-re is csak rövid ideig nézhet a gyerek, de minek?
  • okdemegse
    nem füllentünk a gyereknek, főleg akkor nem ha értékre tanítunk.
    Nekem a gyernek kitalálta iskolából hazajövet, hogy nintendo switchet akar. Volt egy 10dolláros supja ami tönkrement 1,5 év után. Mutattam neki, hogy ez 80k. El akarta adni az összes legoját, könyvét stb. Majd átestünk azon a ponton, hogy ezek használtak és nem tudja annyiért eladni egyiket sem, mint amennyiért a boltban ki van rakva. Enyhén anyázott, hogy neki ennyi pénze sose lesz. Majd elmagyaráztam neki bármit elérhet ha szán rá időt és munkát és hogy ami nagyon olcsó az gagyi ami nagyon drága az a luxuscikk. Példának ott volt a saját p20asom ami számomra ugyanazt tudja, mint a feleségem I9se és 3* annyiba kerül. Leraktam elé elmagyaráztam, hogy mérnök+anyag+marketing és mi mennyit ér.
    Majd visszatértünk a SUP vs. Switchre és azt kérdezte, hogy olyan nincs ami árban olcsóbb mint a switch de jobb, mint a sup.
  • H.Péter
    ha nem túl indiszkrét a kérdés, hogyan jöttetek rá, illetve ki és mikor diagnosztizálta a gyereket figyelemhiánnyal?

    Ismerősöm gyerekénél gyanakszunk rá, de nyílván csöndben, mert nincs sok közünk hozzá, viszont segítenénk neki legalább tanácsokkal, hogy kihez forduljon ha eldurvul a helyzet..

  • hargi
    Nagyon jó dolog a tablet, meg az egyéb kütyü, de az se árt, ha a gyerek be tud verni egy szöget 🙂 A sok játék barkácskészlet teljesen használhatatlan, úgyhogy én is vettem a gyerekeknek “igazi” szerszámokat, amivel ugyanazt lehet csinálni, amit apa csinál. Ez motiváló (legalábbis az ő korukban) és később sem kell kidobni, vihetik magukkal a saját háztartásukba. Nyilván nem a legmárkásabb profi cuccokat kapták, de működőképes, tartós eszközök.

Vélemény, hozzászólás?

A megadott név fog megjelenni, ezért érdemes nem a valódi nevedet megadni a hozzászóláshoz.

A hozzászólás előzetes moderáció után fog megjelenni.

Figyelem: FIREFOX böngészővel gondod lehet a hozzászólás elküldésével. Használj másik böngészőt a hozzászóláshoz, amíg ki nem javítják a hibát.

 karakter még felhasználható

A hozzászólás elküldésével hozzájárulsz, hogy az IP címed technikai okokból tárolva legyen. Ha ezt nem szeretnéd, ne küldd el a hozzászólást. Kérésre a hozzászólást töröljük az IP címeddel együtt.