Az előző cikk egyik kedves hozzászólója linkelte be ezt a cikket, mondván neki sokat segített, hogy értelmet adjon az idejének és helyén tudja kezelni, hogy mire mennyi időt szán.
A cikk mondanivalója, hogy naponta átlagosan durván ezer percet vagyunk ébren. Ezt az ezer percet osszuk fel száz darab tíz perces blokkra és máris vizuálisan láthatjuk, mire megy el az időnk, ha kitöltjük naponta a táblázatot. Sok embernek sokat segít, ha vizuálisan látja a dolgokat.
Minden, amire időt szánunk, megjelenik itt. Ha napi 20 percet olvasok lefekvés előtt, az egyrészt két blokk a százból, másik oldalról viszont 15 elolvasott könyv évente. Melyik ér többet? Megérte-e feláldozni két blokkot ezért vagy inkább feláldoznál négyet, hogy kétszer ennyi könyvet olvashass el?
Ebédfőzés mondjuk három blokk. Az ebédrendelés nulla blokk, viszont plusz pénzkiadás, amiért meg kellett dolgoznod X blokk alatt a munkahelyeden.
Melyik éri meg jobban? Három blokk főzés vagy X blokk munkahelyi időtöltés, hogy ne kelljen főznöd. (Persze kérdés az is, hogy te szeretsz-e például főzni.)
Napi kilenc blokk Facebook, hat blokk internetes szörfözgetés (de oldschool szó, pedig egy időben milyen menő volt. 🙂 ) és kilenc blokk Netflix elég sokkolóan hat, ha kitöltöd becsülettel a táblázatot.
Főleg, ha kettő vagy akár nulla blokk olvasás, önképzés, családdal töltött idő vagy bármi hasonló áll vele szemben.
Ha pár hétig vezeted a táblázatot (javaslom színekkel kitölteni, hogy egy szempillantás alatt lásd, mire mennyi időt töltöttél), visszanézve sok tanulságot tudsz majd levonni belőle.
Mennyit sportoltál, mennyit tespedtél a tévé előtt, mennyi időt töltöttél a gyerekeiddel, mennyi időt pocsékoltál el egy videójáték miatt, mennyit töltöttél szórakozóhelyen és így tovább.
Innen tudod letölteni a nyomtatható verziót.
(Nem tudom, valami app van-e erre, csodálkoznék, ha még nem lenne. Ha te ismersz ilyet, légyszi' linkeld be a hozzászólásokban, biztos könnyebb lenne appal kezelni ezt, mint lapon színezgetni.)
Ja igen, ha neked nincs szükséged semmi hasonlóra, hogy okosan beoszd az idődet, akkor most kivételesen erről nem kell egy külön hozzászólást írnod, enélkül is büszkék vagyunk rád. 🙂
Telefon nyomkodásra van app, olyan amin megadhatod, hogy mennyi screen time-ot adsz magadnak egy napra és jelzi ha letelt. Én azt hiszem 1 orát adtam próbának és már kb. délre elfogyott. Nevére nem emlékszem, de nem nehéz megtalálni.
5 blokk naponta a blokkok kitöltésére
Android app (az eredeti oldalon egy kommentben volt):
play.google.com/store/apps/details?id=com.goldberg.blockstimetracker
De van ott lentebb ios is
apps.apple.com/us/app/id1519636469
meg őtőle is egy androidos:
play.google.com/store/apps/details?id=com.soneto.blocos
A Wait But Why a 10 kedvenc önismereti/filozófiai szerzőm közt van 🙂
Az időnaplózó alkalmazás, melyet szeptemberben kezdtem használni, meglepően segít (2 munkahely + vállalkozás), az összegzések megnézése nélkül is. Nincs pofám megnyitni valami alacsony szintű szórakoztatást, ha tudom, hogy az "Óráimra felkészülés" számlálója pörög (pedig csak én nézem, senki más), és leállítani sem fogom egy feladat közepén, mert szeretnék értelmes időben végezni a munkámmal, vagy legalább egy elfogadhatóan nagy részével. (Okostelefonon az értesítések lekapcsolva, telefonhívás és SMS is csak hangjelzés nélkül fut be.)
Az alkalmazás: Toggl Track, toggl.com, de ez csak egyetlen a százféléből.
@kl
"5 blokk naponta a blokkok kitöltésére"
ezért használj (fél)automata alkalmazást, ha már ilyen szerencsés korban élünk; vagy pedig lefekvés előtt csináld, amikor segít "eltávolodni", lenyugodni és számot vetni a napoddal (netán még hálát is adni).
Az átfedéseket ebbe nem lehet beírni. Pl. "dolgozik" az ember alatta megy a netflix és még mosogatni is lehet közben 😀
Dehogynem. Munka sárga, netflix piros, eredmény narancssárga. És így tovább. 🙂
Köszönöm, ez most jókor jött. Épp hasonlóval küzdök, meglátjuk, hogy egy-egy ilyen trükk segít-e vagy mélyebbre kell menjek az önismeretben, hogy megtudjam, miért pazarlom az időmet!
Ha valakit komolyabban érdekel a téma:
samplesize.one/blog/posts/my_year_in_data/
A post írója egy évig naplózta az aktivitását, majd kielemezte az eredményeket.
A post végén az általa használt google sheet sablont is linkeli.
@a-hos
Apple fronton van beépített,használható beállítás idő korlátozására, feleslegesen nem kell plusz appot feltenni 🙂
Felét ki is tölti a munka. Jó, szünetet lehet írni. Jónak hangzik. Bár folyamatosan írni kissé nehéz lehet.
@jurta
"Nincs pofám megnyitni valami alacsony szintű szórakoztatást, ha tudom, hogy az “Óráimra felkészülés” számlálója pörög (pedig csak én nézem, senki más)"
"ezért használj (fél)automata alkalmazást, ha már ilyen szerencsés korban élünk; vagy pedig lefekvés előtt csináld, amikor segít “eltávolodni”, lenyugodni és számot vetni a napoddal (netán még hálát is adni)."
Akkor ez a "viselkedj felnőttként" app.
A feleségem főz minden nap délben, max. 1 óra alatt kész a kaja. Ez idő alatt persze nem dolgozik, de nincs más opció az egészséges és finom ételekre. A környékünkön pár étterem és pizzéria hord ki ebédet, ezek (minősége/ára) a szokásos igényekhez igazodik.
Otthon főzve sokkal több kaja jön ki ugyanabból a pénzből, és magunkat garantáltan nem verjük át moslék alapanyagokkal. Én nem várom el, hogy menzán 1000 Ft-ért minőségi alapanyag legyen, ezért nem is eszek ott. Ezt a dolgot nem lehet megfizetni, mert szuper ritka, hogy valaki otthon dolgozva is tudjon délben főzni.
Ha otthon főzünk, azt nem a menzakaja 1000-2000 Ft-os árával kell szembe állítani, mert akkor a kiesett munkaidő miatt bukó. De ott az egészségesebb étel, a minőségibb étkezés, az ebből származó boldogság, ezek mind az életet hosszabbítják meg. Ugyanez igaz minden másra is, családra, gyerekre.
Tök jó lenne látni a tiedet, Miklós. Sokunknak példaértékű, ahogy élsz és gondolkodsz (nekem mindenképpen az), és csak tanulásképpen kíváncsi lennék a te időbeosztásodra. Ha nem túl személyes ez a kérés számodra, biztosan okulnánk belőle páran. Előre is köszi.
Sokatoknak példaértékű, AHOGY GONDOLJÁTOK, hogy én hogy élek. 🙂
Nem véletlenül kell időkeretbe szorítanom, hogy mennyi időt töltök felesleges dolgokkal, mert ha nem teszem, túl sok idő megy pocsékba és a "nem vásárlok fél évig"-et is magamnak találtam ki, amikor akartam egy új telefont, de igazából nem tudtam megmondani, miért nem jó a régi. Persze volt ok, miért és miben jobb az új, de ez nem válasz arra, miért nem jó a régi.
Nem lenne praktikusabb egy 16-szor 6-os vagy 12-szer 8-as rács?
Ha az ember elmarad és emlékezetből akarja pótolni a kitöltést, akkor sokkal könnyebb lenne megtalálni, hogy melyik négyzet melyik időpontnak felel meg.
Kicsit hasonló, bár nem ugyanennek mérésére kiváló app (iPhone-ra) a Life Cycle alkalmazás. Ez a helyadatok alapján rajzol kör diagramot aszerint, hogy hol mennyi időt töltöttél, pl. otthon, munkahelyen, utazás közben, edzőteremben, szülőknél stb. Az elején kicsit foglalkozós, amíg beállítod, hogy mely helyeken mit csinálsz, persze ismétlődő dolgoknál érdekes. Évek óta használom, így meglepő látni, hogy egy adott évben 15 órát vártam a feleségemre a munkahelyénél, vagy 6 órát töltöttem benzinkúton. Ajánlom mindenkinek 🙂
Még szemléletesebb, ha "100% stacked area chart"-ot használsz, amit pl adott szereplők időben változó piaci részesedésének szemléltetésére szoktak használni. Ezzel látványosan lehet követni a fejlődést, például, hogy a 100 egység idődben hogy változott a család javára a tevékenységek aránya. Példa: online.visual-paradigm.com/charts/templates/100-stacked-area-charts/renewable-energy-trends/
Akik nem riadnak vissza a parancssoros programoktól, azoknak időösszegzésre ott az hledger, ami egyébként egy elég jó program személyes pénzügyek kezelésére. (Angolul tudó linuxosok előnyben. =) ) A kézikönyv időmérős fejezete itt található: hledger.org/hledger.html#timedot-format
Napi
30 blokk tudományos irodalom tanulmányozás,
12 blokk gyerek fuvarozás iskolába, szakkörre, sportra, zeneórára, visszafelé angol nyelvű ismeretterjesztő anyag hallgatás
18 blokk gyerekkel közös program
18 blokk szórakozás
A maradék a munka.
Feleségemmel közös program - nagyon sok a fentiek közül.
A természetben való gyönyörködés - állandó.
@jurta estére már arra sem emlékszem, hánykor ebédeltem, nemhogy 20 perces bontásban a napi dolgokra. Menet közben meg pont nem fog eszembe jutni, hogy még töltögessek is.
Erre én genetikailag alkalmatlan vagyok. Próbáltam ilyesmit nem pont így és nem pont erre. Az első nap délre már elvesztettem a fonalat.
Néha már az az érzésem hogy csak az “oké” aki a 8 óra munka után 3 órát csendben gondolkodik saját magán, aztán 3 órát beszélget a családjával előre definiált fontos dolgokról, aztán 1-2 órát olvashat mint egyetlen értelmesnek nyilvánított szórakozás. Aki videójátékozik vagy netalán sorozatot néz az pazarolja az életet. Én már attól kezdek szorongani, hogy nem szorongok eléggé ha semmittevéssel töltöttem egy órát. Csak úgy
András, erről szó sincs. Most írom le sokadjára, az út mindkét oldalán van árok. Vagy másként a ló mindkét oldalán le lehet esni.
A preciziításra, teljes hatékonyságra törekvés is pont olyan káros vagy akár beteges, mint amikor valaki egész nap csak hülyeségeket csinál.
Az sem jobb egy másodpercig sem.
S senkinek nem kell megfelelned, csak magadnak. Ezek csak abban segítenek, hogy lásd, mire megy el az időd.
"Megérte-e feláldozni két blokkot ezért vagy inkább feláldoznál négyet, hogy kétszer ennyi könyvet olvashass el?"
A könyv olvasása szerintem nem áldozat, még ha valami fejlesztő jellegű témáról van is szó, az ember általában azért olvassa, mert érdekli.
De nálam 20 perc lefekvés előtt nem játszik, mert 2 perc alatt elalszom. Ezért hallgatok hangoskönyvet inkább.
A munkát is érdemes lenne színezgetni - mennyi az olyan dolog, amit tényleg szívesen csinálsz. mert kreatív, és mennyi amit csak meg kell csinálni, pl. valakinek segíteni, valami problémát megoldani, valakiket menedzselni stb.
Kiszámoló 1 négyzet
Ajánlom ebben a témában Michael Ende Momo című regényét. Gyerekkönyv, de csodás érzékkel írja le az Időrablókat a felnőttek világában! Mindezt a Facebook és a Netflix előtti időkben. Ma aktuálisabb mint valaha.
na példának okáért, mi rátértünk a napi menüs rendelésre. kiszámoltam, hogy a benzin (vásárlás), áram (főzés) idő, amit másra fordíhatok számszerűsítve kb ugyanott vagyok mintha főznénk, csak ezzel heti 17 órát takarítok meg, ami azért nem kevés, csak nem kell aggódni hogy mi legyen a másnapi kaja, változatos és fitt menü, tehát olvadnak a kilók is, de éhesek sem vagyunk tőle.
előnyök: nincs élelmiszer bevásárlás(egyáltalán), nincs vízfogyasztás felesleges (mosogatás), nincs benzinfogyasztás (bolta kitérés), nem kell tervezni a kaját és aggódni, illetve nem visszük ugyanazt több napon át, változatos
hátrányok: írnám hogy drága, de pont hogy olcsóbb, figyelni kell hogy időben megrendeljük a kaját stb, a műanyag mikrozható dobozokat pedig a munkahelyemen mosogatógépben mosom el, majd elajándékozzuk kollégáknak, vagy nyáron a bográcsozáskor használjuk.
Így a plusz idővel fogok jól bánni.
"Ja igen, ha neked nincs szükséged semmi hasonlóra, hogy okosan beoszd az idődet, akkor most kivételesen erről nem kell egy külön hozzászólást írnod, enélkül is büszkék vagyunk rád. "
ezen azért jót vigyorogtam 🙂
köszönöm a cikket is, meg az eddigi hozzászólásokat is, tele vannak tök hasznos linkekkel / ajánlókkal
@tgwh nekem van egy olyan elméletem, hogy bár igen, nehéz eleinte, de:
- könnyebb lesz pár nap alatt, ahogy a napi rutinod részévé válik
- plusz itt is igaz, hogy az út a fontos, nem a cél, azaz már azzal, hogy figyelmet adsz az időtöltés témának, csomó fölösleges időtöltés fog kiesni pusztán attól, hogy figyelsz -> sikerélményeid lesznek a témában (pl feleztem a facebookon töltött időt, kétszer annyit haladok naponta a könyvemmel, mint eddig, stb) -> még motiváltabb leszel, hogy vezesd a táblázatot/appot/akármit -> még hasznosabbnak fogod érezni magadat -> stb stb repeat
olyasmi lehet, mint minden nap mérni a testsúlyt, marhára izgi ötlet
Én inkább ezt ajánlom:
rescuetime.com/
Lehet célokat beállítani, illetve offline időt is bevinni. Ami pedig még fontosabb, hogy nem részrehajló, valóban az lesz benne, ami a valóság, nem amit mi gondolunk - mert 1 óra munka az nem 1 óra munka, ha közben 40 perc facebook ment! (szélsőséges példával).
Viszont ha valaki komolyan produktív akar lenni, szerintem sokunknak feltűnik, hogy procastination gondjaink vannak, amire egy angol orvos (Dr David Maloney) nagyon jó kurzust épített, és melegen ajánlom. A "hagyományos" mérjünk mindent, tervezzünk be mindent és a tipikus trendi coaching szempontú megközelítés contraproduktív (!)
A kurzus kemény 5 USD... de a youtube-ján ingyen is beszél szinte mindenről, csak nehezebben emészthető, hosszabb formátumban:
youtube.com/channel/UCJ7PZaSv1V6yJbj5y35jp_g/featured
Szerintem fontos, hogy az ember optimalizáljon és hogy a közepén ülje meg a lovat. Tehát ha tudod, hogy sok időt töltesz haszontalan dolgokkal, akkor elsőként nevezd nevén azokat. Tudatosítsd. Ha ez megvan, onnantól midig eszedbe fog jutni, hogy ha azokat csinálod, hogy most épp vesztegeted az idődet. De pl. hasztalan-e, ha utazás közben nem hanganyagot hallgatsz (mert "Úristen! Milyen drága az idő!), hanem csak elmélkedsz, gondolkodsz megoldási lehetőségeken az életedben éppen aktuális helyzetedre vonatkozóan, vagy a megvalósítandó célok mikéntjein? Szóval nekem elég, ha tudom, hogy mik azok, amik igazán feleslegesek, de a többi miatt nem gyötröm magam 🙂
Az ember nem gép, hogy ennyire betáblázza a napját. Vannak érzései, baráti kapcsolatai/párja/gyermekei, amik/akik mind boríthatják az eltervezett dolgokat.
Ekkor ránéz, majd kellemetlenül érzi magát, hogy megint nem tartotta be, "nem volt elég erős kocka".
Egy bizonyos szintig persze van értelme növelni a hatékonyságot, de van egy pont, amin túl az már a boldogság és elégedettség, sőt akár a társas kapcsolatok rovására történik.
A fő baj az ilyenekkel az, hogy a lusta embert (akinek hasznos lenne) nem érdekli. Aki iparkodik, az meg állandóan rosszul érzi magát az eredmény láttán, hiszen mindig lesz néhány négyzet, amin lehetne javítani.
Megcsináltam a tegnapi napomra, és sírni lett volna kedvem. 🙁
Úgy hogy ötkor kelek, és kb. kilenckor alszom el, alig jut idő bármire is, de cserében az ébren töltött 16 órából 9.5 -10 óra munkával, és munkába járással telik. És akkor jön fél óra bevásárlás itt, 20 perc várakozás ott, és hipp-hopp ott tart az ember, hogy már a 30 perces edzés is csak reggel, kutyasétáltatás után, valami másnak a rovására fér csak bele.
Bele se merek gondolni, hogy aki Pesten 1 órát utazik munkába és vissza, plusz lehúz 9-10 órát az irodában, annak mire jut ideje. Gyanítom kb. semmire...
@krisz Biztosan mást gondolunk arról, hogy mi számít megfelelő ételnek 🙂 De nem baj, mert sokfélék vagyunk.
@joy
Ez valahol olyan, mint a kaloriaszamlalas, vagy epp a kiadasok reszletes vezetese.
Ha valakinek szuksege van ra, akkor egy ideig hasznos lehet (amig tudatosulnak a dolgok es kialakul egy rendszer), de ez csak egy eszkoz es nem cel. Igen, neha en is ugy erzem, hogy tobben (akar a kommenttarsak kozul is) atesnek a lo tuloldalara, de attol meg hasznos eszkoz lehet.
android: Simple Time Tracker (Razeeman). Ha akarod, szimultán tevékenységeket is rögzít. Reklámmentes, ingyenes.
@andras " aztán 3 órát beszélget a családjával előre definiált fontos dolgokról" régi zsidó szokás volt mifelénk, hogy hétvégén összeült a család - gyerekek is - és beszámoltak arról, ki mire mennyit költött, mennyit keresett a héten, mennyi pénze van a családnak, mennyi tartozása. Ennek szerintem van értelme, bár nálunk nem lehetett bevezetni a feleségem tiltakozása miatt :)))
Igaz, mi reformátusok vagyunk, lehet azért 🙂
"na példának okáért, mi rátértünk a napi menüs rendelésre. kiszámoltam, hogy a benzin (vásárlás), áram (főzés) idő, amit másra fordíhatok számszerűsítve kb ugyanott vagyok mintha főznénk, "
nincs kedvem utánaszámolni, de szerintem BAROMSÁG.
Kiszámoló olvasgatása milyen szín legyen? 🙂
Tudásszerzés miatt olvasod vagy popcorn-kóla mellett a hozzászólásokat szórakozásból?
"mi rátértünk a napi menüs rendelésre. kiszámoltam, hogy a benzin (vásárlás), áram (főzés) idő, amit másra fordíhatok számszerűsítve kb ugyanott vagyok mintha főznénk"
Ehhez azért add hozzá a gasztroenterológia kezeléseid jövőbeni költségeit is.
A pénzügyek mellett még a táplálkozástudmányi ismeretek egy másik nagy szürkefolt az embereknek.
Szerintem is hülyeség, hogy olcsóbbra jön ki az otthon főzés. A mi példánkból kiindulva, ha elmegyünk egy nagy bevásárlásra, megveszek olyan dolgokat, amiket egyébként nem vennék meg, de ha ott vagyunk, akkor már berakom a kosárba (persze, ha tudatosan vásárolsz, ez nem történik meg, de nem vagyunk robotok, hogy ez 100%-ban működjön) és így az összes kiadás már több lesz, mert ha megrendelem, nincs ilyen tényező, ezért én ezt is belekalkulálnám. Hozzáteszem, elég lusták vagyunk a főzéshez.
A Netflix nem feltétlenül elpazarolt idő, én pl. mindig angolul nézem, így sokat tanulok közben...
Kr: akkor talan nem baromság ha minden nap friss, húsos ételt főznek. Egyébként baromság mert menü két személyre kB 3000 per nap, az egy hétre 15 ezer. Ha meg főzol 2-3 kaját az öt munkanapra az megvan feléből kB.
Kedves Miklós,
Nagyon szeretem a blodogat és a bejegyzéseidet. Tetszik a bejegyzés mögötti gondolat is.
DE
Igyekszel semleges maradni, de a videojátékra egyből a legdurvább kifejezést használod.
"mennyi időt pocsékoltál el egy videójáték miatt"
A videojáték közösségi élmény is lehet, és problémákat kell megoldani benne. A hangsúly az élmény szón van. A facebook feedek vagy hírek görgetéséhez képest bizony simán minőségi idő, de a trash videók vagy sorozatokhoz képest is simán jobban megéri.
Már akinek.
Ha én visszagondolok az életemre, hogy mi volt kidobott idő, és mi nem, akkor nem a videojátékokkal töltött idő jut először eszembe.
Persze én például nem szeretnék gyereket, úgyhogy én a társdalom nagy többsége szerint eleve nem vagyok normális ember.
U.i az előzőhöz:
A videojáték ugyanúgy örömet okozhat, mint a főzés, a sport, egy könyv elolvasása stb.
És a lényeg az öröm, az élmény, a szép emlékek. Mindháromat meg lehet kapni egy videojátéktól is, ha haverokkal/barátokkal játszik az ember. Akár egy társasjáték esetén.
Nem értem miért van ennyire alantas tevékenységnek beállítva.
Nem a tortaevéssel van a baj, hanem a mértéktelen tortaevéssel.
Nem az a baj, ha játszol, hanem ha mindennap órákon át.
Copywriter,
Azt pont nem fogod tudni, hogy emiatt tovább éltél-e, vagy sem, vagy hány napot nyertél vele. Ez csak egy önámitás. De, ha ettől jobban érted magad, amig élsz... 🙂
@bbalazs Feleslegesen meg nem kell másoknak megmondani, hogy mit csináljon. 😉
@valamirandom
Kifejtenéd?
Hol mondtam meg bárkinek is,hogy mit csináljon? Csak leírtam egy alternatívát,ha valaki (mint pl én) nem szeret feleslegesen plusz programokat keresni,telepítgetni.
@peti "De pl. hasztalan-e, ha utazás közben nem hanganyagot hallgatsz (mert “Úristen! Milyen drága az idő!), hanem csak elmélkedsz, gondolkodsz megoldási lehetőségeken az életedben éppen aktuális helyzetedre vonatkozóan, vagy a megvalósítandó célok mikéntjein?"
Én ettől sokkal kevesebbel is beérem. Elég ha szól a zene, és az kikapcsol... 🙂
Kicsit hasonlít ez a dolog az ún. pomodoro-technikához.
A hülye név onnan jön, hogy egy paradicsom alakú konyhai időzítőt használt a módszer kitalálója.
Nekem ez jobban bejön, mert nem kell az egész napodat bekategorizálni, naplózgatni. Egy adott időtartamra, ez lehet akár 10 perc vagy félóra, csak az adott feladatra koncentrálsz. Nyilván prioritás stb. alapján eldöntöd, hogy most épp írok, emailezek, videót vágok, akármi. És így még az is belefér, hogy közben egy részt megnézz egy sorozatból. A lényeg nem az időtartam és a stopper, hanem hogy minden tevékenységnek legyen eleje és vége.
Rám jellemző, hogy képes vagyok egy kisebb feladattal órákat elpepecselni, molyolni, és emiatt a „nagyobb" dolgokba nem is vágok bele, mert nyűgnek látom (pl. a rendet rakás, ugye, akár IRL, akár digitálisan a gépemen).
Szerintem kombinálható a naplózással, kisebb részekre lehet bontani feladatokat stb.
Biztos van, akinek ez segit. De szerintem kb. annyi értelme van, mint fillérre pontosan felirni a kiadásokat, aztán semmit nem kezdeni az információval; ez önmagában nem változtat azon, hogy mire mennyit költünk. 15 éve irom fel a naptáramban, hogy mikor mit csinálok, és ettöl semmivel sem lettem hatékonyabb vagy pazarlok kevesebb idöt.
Ebben is mindenkinek saját magának kell megtalálni, hogy neki mi válik be személy szerint.
Az biztos jó, hogy ha tudatosan figyeli magát az ember 1 hétig, hogy mivel is megy el az ideje és le is írja, akkor ott lesz előtte feketen-feheren, amit már nehéz kimagyarázni saját maga előtt.
Én pl. szeretem tudni, hogy egy-egy tevékenységem mennyi ideig is tart. Lehet az főzés, takarítás, hajmosás, nyugodt reggeli, különböző munkafolyamatok, bármi. Így tudok kalkulálni az időmmel, az energiaszintemmel (nagyon fontos!) és még ha nincs is kedvem valamihez, tudom, hogy csak X perc és kész vagyok vele.
Másik dolog a slow living. A mai világ túl gyors és túl sok mindent kínál egyszerre. Igenis el kell döntenünk,hogy mit fogadunk el belőle. Ez nagyon nem könnyű, mert ott az érzés, hogy lemaradok. De a legfontosabb dolgok az életben akkor is ugyanazok maradnak: egészség, emberi kapcsolatok.
@krisz
@copywriter
@nap
Még szerencse, hogy nem vagyunk egyformák.
Az ennivaló elkészítése számunkra egy nagyon fontos együtt töltött idő, amivel azokat is megtisztelem akik sok-sok órát dolgoztak, hogy az asztalunkra kerülhessenek az alapanyag.
Gyermekeimmel a számukra finom étel elkészítése egy életre kihat, mert nem fognak függni másoktól. Nagyon sok mindent tanulhatnak meg az többféle étel elkészítésekor. Időbeosztás-előre tervezés-takarékosság-egészséges táplálkozás ...
A boltba menés sem felesleges idő. A munkahelyen és otthonom között vannak a boltok, ott megyek el előttük.
Az ember társas lény, nagyon sok ismerős-ismeretlen emberrel találkozunk bevásárlás közben. Mennyi érdekességgel találkozunk, amit a gép előtt ülve soha sem élünk át.
Nagyon nehéz a mai, szerintem direkt elbutító világban a kétkezi munkát végzők, az önálló véleményt képviselőknek, akik mernek gondolkodni.
Ez jobban tetszik mint a féléves (kihívás) megvonókúra, inkább szembesít önmagaddal. Jó lenne olvasni, hogy kinek melyik blokkok tűnnek a leginkább feleslegesnek vagy fájónak. Nekem az utazás.