Az MNB minden évben kiadja a hazai bankok elmúlt évi teljesítményéről szóló, úgynevezett Aranykönyvet, ami a fellengzős nevével ellentétben csak egy excel táblázat.
Ami azonnal feltűnik, hogy nem 2014 volt a bankok legjobb éve itthon, ennek oka természetesen a devizahitelesekkel történő elszámolásban keresendő. Összességében 500 milliárdnál is több volt a veszteségük, a nagy kereskedelmi bankok közül egyedül az Unicredit tudott nyereséges maradni.
Komoly nyereséget a nem kereskedelmi bankok tudtak csak felmutatni, mint a Cetelem, Fundamenta, illetve a lakáshitelezéssel és/vagy az általában magánügyfelekkel sem rendelkező bankok, mint a Bank of China.
A sor másik végén sincs sok változás, a legnagyobb veszteséget a Raiffeisen, Erste, CIB és MKB hozta össze, illetve most ott van közöttük az OTP jelzálogbankja is.
Akit érdekelnek a további adatok, töltse le a kiadványt erről a linkről.
szinte hallani, ahogy lapatoljak ki az extraprofitot a gonoszmod kizsakmanyolt, szegeny szittya orszagbol...
@olyan-feri Azért azt ugye tudjuk (persze azért nem kell a turbómagyar marhaságoknak bedőlni) hogy ha az XY Bank mondjuk brandért meg az anyabanki jó drágán adott hitelért kifizet 10000 milliárd forintot (papíron), amiből "feltőkésítés" címén visszakap 9000 milliárdot akkor máris van 1000 milliárd vesztesége?
Vagy mondjuk a Tesco a saját termékeit angliából ide papíron áron felül adja el, meg még egyéb ilyen-olyan cross-branding szerződésekkel simán kihúzza a hasznot. Nem véletlenül van sok multi "központja" adóparadicsomokban.
Alapítok egy céget mondjuk "Gonoszmulti Co." néven a Kanári-szigeteken, majd létrehozok minden országban egy "Gonoszmulti Áruházüzemeltető Kft"-t mely jogdíjat fizet a Kanári-szigeteki anyacégemnek, melynek összege hogy-hogy nem pont a cég éves haszna.
Azért félteni sem kell a bankokat, sem a multikat, ettől függetlenül keményen buktak itthon az utóbbi években..
És még mielőtt kötözködnétek: Igen, én is úgy gondolom hogy tényleg veszteségesek a bankok itthon.
Ettől független egy nemzetközi multicég leányának pontos nyereségességét úgy alakítják ahogy akarják és sosem tudjuk meg a valódi értékét.
Kiváló példa erre pl. az Apple és a Microsoft "készpénzben" lévő dollármilliárdjai melyek adózási okokból olyan országokban keletkeztek, hogy folyamatosan azon agyalnak hogy lapátolják adómentesen vissza az USA-ba. (ahol meg alig-alig van nyereség - papíron)
Transzferár nyilvántartást pont az ilyenek elkerülése miatt találták ki, nem?
@grza
A Tesco is szenved az idén. Itt Angliában £6,4 milliárd bukóban voltak februárban adózás elött, azt nem könnyû feljavítani egy: "Könyveljünk egy kicsit drágábban a Magyar boltoknak Sue kérem!" szöveggel. 🙂
Én elsírtam magam a hír hallatán, hiszen a bankok teljesen ártatlanok voltak, a gonosz hitelfelvevők tehetnek mindenről. Oh, wait....
Transzferár, transzferár, transzferár!
A transzferár lényeg, hogy a leányvállalat nyugodtan lehet veszteséges, de attól még az adott országban történt tőkebefektetés vidáman nyereséges, csak ez a nyereség egy másik országban lévő leánynál, és végeredményben az anyánál jelentkezik.