Pár napja írtam arról, hogy az nem úgy van, hogy az államadósságot, amit sikerült negyven év tékozló állami költekezéssel felhalmozni, azt egyszerűen nem fizetjük vissza. Olvasd el itt: //kiszamolo.hu/ne-fizessuk-vissza-az-allamadossagot/

Természetesen előkerült a kommentekben az államcsődbe került Izland példája, aki sokak szerint hogy kitolt a gonosz és kapzsi pénzvilággal, az ármánykodó nagytőkésekkel és megmutatta, hogy a megszorítások helyett a legegyszerűbb nem visszafizetni a tartozást. Azóta Hawaii lett Izlandból, mindenki boldog, elégedett és gazdag, a nyári átlaghőmérséklet is 12 fokról 25 fokra melegedett.

Mielőtt mi is szeretnénk hasonlóan boldogok lenni, érdemes megnézni, mi is történt valójában.

Az első, hogy Izland egy háromszázezres kis országocska, kisebb lélekszámú mint Pécs és Szeged lakossága együttvéve, az éves GDP-je is ehhez fogható.

A második, hogy az államcsőd nem az állami túlköltekezés miatt következett be, hanem három nagybank csődje miatt. Az államadóssága a válság előtt az igen szerénynek mondható 27,5% volt a GDP arányában. (Azóta ez 100% közelébe ugrott a banki csődök miatt.)

Az ország csődjét a három nagybank okozta, amelyek iszonyatos mennyiségű külföldi betétet gyűjtöttek be és kockázatos dolgokban vettek részt, majd a Lehman Brothers bedőlése miatt szintén csődbe jutottak. Az ő külföldi tartozásaik összege meghaladta az izlandi teljes éves GDP ötszörösét, magyar viszonylatban mintha az OTP-t 150 ezer milliárd forintból kellene megmentenünk. (A teljes magyar költségvetési bevétel évente 13 ezer milliárd forint)

Ezek után az izlandi kormánynak nem volt más választása, mint nem állt helyt a három bank külföldi tartozásaiért, csak a saját állampolgárait kárpótolta. Ezért a mai napig vitában áll Angliával és Hollandiával, mert azok 320 ezer lakosa 3,9 milliárd eurót bukott az izlandi csődön. Ezt az összeget a két kormány kifizette a lakosaiknak, most viszont Izlandtól kéri ezt számon. (Hiába magyarázom sokaknak, hogy egy csőd esetén konkrét emberek konkrét pénze veszik oda, nem egy megfoghatatlan, test nélküli gonosz rendszer virtuális pénze.)

Az izlandi miniszterelnök és a pénzügyminiszter kellő alázattal beszél arról, hogy egész egyszerűen olyan kicsi az ország, hogy nem volt más választásuk, mint a külföldi igények megtagadása. (Magyarország sem tudna az éves teljes költségvetésének 12-szeresét kifizetni a bankjai helyett.)

Tehát szó sincs arról, hogy nem akartak helyt állni, vagy megtagadták volna a fizetést. Egész egyszerűen esélyük sem volt ekkora adósságot felvállalniuk és még egyszer: a csődöt a három bank okozta, nem az állami túlköltekezés.

Hogyan élték meg az izlandiak azt a válságot, amit itt olyan sokan utánozni szeretnének?

A válság kitörésekor a dollár árfolyama 60 koronáról 145 koronára ugrott (mintha az euró 680 Ft lenne), majd ott is ragadt 120-130 korona között. Ez az árfolyam is az izlandi bank árfolyama volt csak, mivel a devizapiac befagyott, senki nem akart koronát venni. (A másodpiacon sokkal kevesebbet adtak a koronáért, ennek majdnem a felét. Mit szólnál egy ezer forintos euróhoz?)

Természetesen mondani sem kell, hogy közben a koronában kifizetett keresetek változatlanok maradtak, ezért egyes felmérések szerint az izlandiak úgy élnek, mint ezelőtt 20 évvel.

Ezen túl be kellett vezetni a jegyrendszert is a devizára, nem vehetett senki devizát, csak ha bemutatta az érvényes repülőjegyét, akkor is csak korlátozott mértékben kapott. A cégeknek nagyon meg kellett indokolni, hogy miért akarnak devizát kifizetni. Ha ezt nem tette volna így a kormány, a kiáramló deviza miatt ennél sokkal hatalmasabbat bukott volna az árfolyam.

Az adókat gyakorlatilag a duplájára emelték, az ellátó rendszerek ennek ellenére forráshiányosak lettek, az infláció közel 20%-ra ugrott, most 6% feletti.

Egyébként az izlandi helyzetbe (is) be volt kódolva a biztos bukás, a nagy pénzbőségben, ami a külföldről beözönlő milliárdok miatt alakult ki az országban, az izlandiak is elkezdtek hitelből költekezni és természetesen devizában vették fel ők is a kölcsönöket. Az ingatlanárak átlagosan évente 11%-kal nőttek 2001 és 2007 között, ahogy a tőzsde is szárnyalt hat éven keresztül. Ha a helyzet ismerős itthonról, az nem a véletlen műve.

A munkanélküliség papíron 4,7%-ra szelídült 2012-re, de csak azért, mert sokan már kikerültek az ellátó rendszerből, illetve sokan emigráltak, 2011-ben a lakosság 8%-a elköltözött az országból, főleg megélhetési gondok miatt (bár közben volt bevándorlás is). Egyébként a munkaügyi statisztikában benne van mindenki, aki heti legalább egy órát dolgozott.

2012-ben az első hat hónapban az állam által létrehozott alap újabb 501 hitelezett lakást vett vissza, de csak 58-at mert értékesíteni, nehogy összedőljön az ingatlanpiac. (Ugye még megvan, hogy egy 300 ezres országocskáról beszélünk?) Ezzel együtt is tovább emelkedik a nem fizető hitelek aránya, rengeteg lakás vár még ugyanerre a sorsra.

A GDP még mindig mindössze 90,5%-a a 2007-es értéknek, a beruházási ráta is csak 15%-os, ami előrevetíti a további stagnálást.

A nyugdíjrendszerben ott is hatalmas lyuk tátong, amelyik eléri az éves GDP 80%-át.

Még sokáig folytathatnám, a lényeg az, hogy a helyzet minden, de nem rózsás Izlandon. Ugyanazokkal a problémákkal küzdenek, mint mi, ugyanúgy elvesztik a lakásaikat, leértékelik a pénzüket és külföldre emigrálnak a munka miatt. Az okok is ugyanazok és az eredmény is.

Akit érdekel az izlandi valóság, olvasgassa Olafur Margeirsson remek blogját, mennyire jól is áll Izland. Itt találjátok az oldalt: http://icelandicecon.blogspot.hu/

Összefoglalva, messzire nincs kolbászból a kerítés Izlandon sem és értelme sincs összehasonlítani az ő esetüket a magyar problémával, bármennyire is felkapták az izlandi helyzetet némelyek.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:. . vagy RSS-en

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Szeretnél többet tudni a pénzügyekről? A hat alkalmas tanfolyamról itt találsz további információt.