Ne fizessük vissza az államadósságot!

A magyar államadósság 21 ezer milliárd forint, azaz minden négytagú magyar család 8.400.000 forint állam által felvett hitel „boldog” tulajdonosa.

Az erre jutó kamatok évente több mint egybillió forintot tesznek ki, azaz a négytagú családunk adójából évente az állam 400 ezer forintot az eddigi hitelek kamatainak a törlesztésére fordít. (A kamatokra fordított összeg évről-évre emelkedik, mert mostanában az állam már csak magasabb kamat mellett tudja megújítani a lejáró olcsóbb hiteleit. Hiába, a bóvli kategória drága mulatság.)

Mivel ez egy hatalmas teher, egyre többen mondják, hogy meg kellene tagadni a hitelek visszafizetését. Így nem a sötétben bujkáló karvalytőke szívná a becsületes magyar emberek vérét. A hiteleket lerázva magunkról újra anyagilag függetlenek és erősek lehetnénk, a gazdaság is talpra tudna állni.

Nos, röviden összefoglalva kedveseim, ez egy nagy marhaság.

A „sötétben bujkáló karvalytőke” nem más, mint a pénzpiac szereplői, úgymint befektetési alapok, biztosítók, nyugdíjalapok és bankok.

Egy picit gondolkodjunk a nagy forradalmi hév közepén: kinek a pénzét fektetik be ezek a cégek? Úgy van, a tiédet, kedves forradalmár lelkű barátom.

Azt a pénzt, amit te raktál be a bankba betétként, amit a biztosítód beszedett tőled a jövőbeni káresetek fedezésére, vagy a unit linked biztosításodba fizettél be, amit beraktál befektetési alapba, vagy befizettél az önkéntes nyugdíj-pénztáradba.

A magyar OTP bank közel egyezer milliárd forintnyi magyar állampapír-kitettséggel rendelkezik, a két nagy osztrák bank összesen szintén ugyanennyi állampapírral rendelkezik, és a belga KBC is hasonlóan áll és a BayernLB is bő ötszázmilliót tart magyar államkötvényekben (2011-es adatok).

Játsszunk el a gondolattal, hogy juszt sem fizetjük vissza a tartozásunkat és ezek a bankok abban a pillanatban becsődölnek. Kinek a pénze fog elveszni? Úgy van, a magyar betéteseké. (Nagyon pozitív esetben “csak” évekre-évtizedekre befagyasztanák a betéteket, mint Argentinában.)

Akkor a biztosítód majd azt mondja, sajnálom, hogy leégett a házad, de sajnos az erre fordítandó pénzem benn ragadt a magyar államnál, menj hozzá, talán ő tud segíteni. A befektetési alapod kezelője is csődöt jelent, a te pénzed is oda fog veszni, hiába másban tartottad a pénzt.

A bankok és biztosítók csődje pedig olyan pusztítást hozna az ország gazdaságára, amihez képest az 1929-es világválság gyerekjátéknak tűnne. Mondani se kell, a forint is soha nem látott mélységbe repülne.

Mi lenne a külföldi karvalytőke pénzével? A német, amerikai és francia kisnyugdíjasok megtakarításai vesznének oda, amit a nyugdíjalapok itt fektettek be és ebből akarták fizetni a későbbi nyugdíjakat.

Vajon erre mit mondana a német állam? A legenyhébb szankció lenne, hogy többé magyar termék nem tehetné be a lábát az unió piacára. Észak-Koreára jellemző bezárt piacot hozhatnánk létre, hasonló életszínvonalon.

Hasonlóan értelmes megoldás a devizahitelek vissza nem fizetése. Egy banknak van 8% saját tőkéje (ez a biztonsági puffer), az összes többi pénz a betéteseké és kötvénytulajdonosoké. A bank abból él, hogy a sok Marika néni megtakarításait összegyűjti és magasabb kamaton kiadja a hitelt igénylő cégeknek és magánszemélyeknek. Vagyis te nem a bank pénzéből vettél lakást hitelre, hanem a szemben lakó Marika néni pénzéből, azt a bank csak kiközvetítette neked.

(Itt írtam arról, miért van szükség a bankokra, olvasd el: http://kiszamolo.hu/vesszenek_a_bankok )

Úgyhogy kérlek benneteket, legalább ti ne hangoztassátok ezt a címeres ostobaságot, amivel egyre inkább tele van a net, miszerint meg kell tagadni az állami és magánhitelek visszafizetését. Ez nagyon sokba kerülne nekünk.

A hitelek a nyakunkon nem a karvalytőke ármánykodásai, hanem a saját ostobaságunk következménye. Évtizedeken át többet költöttünk és költünk, mint amennyit megengedhetünk magunknak. Mert kell a sok állami támogatás, az ingyenes utazás és a többi erőnk feletti jóléti kiadás.

Értem én, hogy a politikusok hittetek el bennünket, de mi voltunk olyan ostobák, hogy mindig olyanokra szavaztunk, akik egyre több ingyen kenyeret és cirkuszt ígértek a hitelezők pénzéből.

Ahogy a mondás tartja, minél nagyobb az éjszakai mulatozás, annál nagyobb a másnapi macskajaj is.

Lassan vége a több évtizedes tivornyának és hitelekből fenntartott látszat-jólétnek, kezdődhet a fejfájás és a rosszullét időszaka. Hátha ez megtanít bennünket, hogy többé ilyen mélyre ne ássa magát az ország a fojtogató hitelekbe.

(Természetesen előfordulhat, hogy egy állam nem tud fizetni, de egészen más kérdés, amikor valaki nem tudja és amikor valaki nem akarja visszafizetni a tartozásait. A görög államkötvények felének leírása is nagyon sok bankot hozott nehéz helyzetbe, amit uniós pénzből kellett megmenteni. Mivel mi nem vagyunk az eurózóna tagja, nem biztos, hogy mi is ilyen segítségben részesülnénk. Főleg nem, ha szándékosan tagadnánk meg a hitelek visszafizetését.)

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Szeretnél többet tudni a pénzügyekről? A hat alkalmas tanfolyamról itt találsz további információt.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

29 hozzászólás

  • Gábriel angyal

    “Hasonlóan értelmes megoldás a devizahitelek vissza nem fizetése. Egy banknak van 8% saját tőkéje (ez a biztonsági puffer), az összes többi pénz a betéteseké és kötvénytulajdonosoké. A bank abból él, hogy a sok Marika néni megtakarításait összegyűjti és magasabb kamaton kiadja a hitelt igénylő cégeknek és magánszemélyeknek. Vagyis te nem a bank pénzéből vettél lakást hitelre, hanem a szemben lakó Marika néni pénzéből, azt a bank csak kiközvetítette neked.”

    Na neeee. 🙂 Ez blödlit te komolyan beveszed??? :)Ez max a takarékszövetkezetekre lehet igaz, de ott sem teljes mértékben.

    http://www.youtube.com/watch?v=CvhD9rwaSqE&feature=player_detailpage#t=178s

  • Kiszamolo

    Erről a hülyeségről már többen kérték, hogy írjak, úgy látom, nem úszom meg.

    Addig is keress rá valami komolyabbra ennél a nagyon okos kisfilmnél, például a Bázel-II és Bázel-III bankszabályozásokra.

    Ott kicsit értelmesebben elmagyarázzák, hogyan is működnek a bankok.

  • Gábriel angyal

    Igen persze. Mari néni pénze tartja el a Raiffeisen bankot is.:) Meg ugye annyira a javunkat akarják, hogy sorra kapják a büntetéseket és a megnyert pereket a nyakukba. 🙂

    Közel háromszáz millió forint átváltási díjat kell visszafizetnie a Raiffeisen Banknak
    http://www.pszaf.hu/hirek_ujdonsagok/12_09_20-Raiffeisen.html

    Vissza kell fizetnie a jogtalanul felszámított előtörlesztési díjakat az AXA Bank fióktelepének
    http://www.pszaf.hu/hirek_ujdonsagok/12_09_17-Axa.html

    ATV – 2012.09.17 ~ Dr Léhmann György interjú – Először nyert pert pénzintézet ellen egy devizahiteles kamatemelés miatt. A balatonlellei vállalkozó 21 milliós tartozása négy év alatt ötven millióra nőtt, ezért perelt – írja a mai Blikk.

    http://www.emberiseg.hu/portal/blog/2012/09/lehmann-gyorgy-elindithat-egy-lavinat/

  • Kiszamolo

    elolvastad a belinkelt cikket is?

    Ott ezekre válaszoltam. A cikk nem arról szól, hogy angyalok-e a bankok.

    A cikk arról szól, mi lenne egy szándékos csőd esetén.

  • Tarzaan

    Kedves kiszámoló!

    Amit írtál, az elvileg úgy lenne, de már pár évtizede feltalálták a bankok az ún. értékpapírosítást, melynek lévén úgy tudnak + hitelt kihelyezni, hogy a kihelyezett hitel kikerül a banki könyvükből, és kockázati befektetőkhöz kerülnek.

    Ennek a gyakorlatnak az elburjánzása okozta a másodlagos jelzálogpiaci válságot és vezetett végül a 2007/8-as globális válsághoz.

    A hitel vissza nem fizetéshez:

    A teljes és egyoldalú felmondásnak nyilván súlyos következményei lennének, de korántsem olyan világvége, mint amilyet felvázolsz.

    Ha pl. az ország tagja maradna a WTO-nak, akkor ha vámmal is, de be kéne engedni az árukat az EU-ba is, ill. mi is élhetnénk ilyen fegyverrel. Ráadásul a forint leértékelődése durván megdobná a versenyképességet és vélhetően a fizetési mérlegünk is erősen javulna.

    Ráadásul a gazdasági szereplőket mindig a jövő érdekli, így ha egy felmondás után pár hónappal vagy évvel fantázia lenne a magyar termékekben vagy piacokban, nem haboznának.

    További pozitív hatás lenne, hogy ebben a szituban vége lenne az inaktívak pumpolásának – ami az egyik lényegi eleme a magyar gazdasági bajoknak – , mivel lehetetlen lenne erre pénzt szerezni.

    Persze gyszerűbb lenne a helyzet, ha az összes adósságunk forintban lenne, mert akkor elég lenne nagy mértékben leértékelni a forintot, és ez ugye a versenyképességnek is segítene.

  • Gábriel angyal

    Persze hogy elolvastam. Én a cikked egy konkrét részletére reagáltam, melyben azt állítod, hogy a bankok a szegény egyszerű betétesek pénzét kölcsönzik tovább és egyébként is mi vagyunk a hedonizáló hülyék akik nyakra főre vették fel a kölcsönöket. 🙂

    Ami az államadósságot illeti senki sem mondta azt, hogy az egész visszafizetését kellene megtagadni, hanem az újratárgyalás vagy részleges elengedésről lenne érdemes konzultálni.

  • Kiszamolo

    Igen, kedden is pont az értékpapírosításról lesz szó a találkozón. 🙂

    Nem egyszer fegyverrel vettek elégtételt vissza nem fizetett államadósság miatt.

    Hogy mekkora lenne a káosz és a veszteség, azon lehet vitatkozni és hogy hány évig tartana.

    A lényeg, hogy ez nem úgy van, ahogy Móricka azt elképzelte.

  • Tamás

    Véleményem szerint valahol a vissza nem fizetés és a mostani állapot között kellene egy egyensúlyi pontot megtalálnunk. Konkrétan arra gondolok, hogy bizonyos ideig, mondjuk 5 év, felfüggesztenénk a kamatok, esetleg a teljes törlesztőrészlet fizetését. Ennek az időnek elégnek kellene lennie arra, hogy az itt maradó pénzekből elkezdjünk talpra állni. Amikor egyenesedik az út akkor visszatérhetnénk a fizetésekhez. Még mindig jobban járnak a hitelezőink, ha egy erős gazdaságként fizetünk, mintha egy kivéreztetett, tőkeszegény cselédország koldulását és támogatását kellene finanszírozniuk. ugyanakkor ez idő alatt a belső fogyasztás erősödése révén a hazai vállalkozások is bevételhez és időhöz jutnak, fel tudnak zárkózni a nyugatiak mögé és alkalmasak lehetnek arra, hogy valódi versenyben is helytálljanak. Ennek a tendenciának a forintleértékelés különösen jót tenne. Amíg nem fizetünk, teljesen mindegy milyen árfolyamon nem tesszük ezt, ugyanakkor az export erősödne, amikor meg talpra állunk, a jó gazdaság ez erős forint felé megy majd és akkor meg rendben lesznek a dolgok. Persze ehhez kellene a politikai akarat is, mármint hogy a gerinctelen tehetségtelen vezetőink végre megegyezzenek valamiben, be is tartsák ezt, és ne egymást anyázzák úton útfélen….

  • Gabor

    Egy kicsit azért gondolkodjunk szerintem.

    Nem kitiltják a magyar terméket a piacokról, hanem a német emberek nem vásárolják meg és nem kell majd senkinek sem (bosszúból).
    Egyébként a CHF hitelek esetén arról senki nem regél, hogy miért nem FT hitelt vett fel. Ja mert annak magasabb lett volna a törlesztője? Nyerészkedni próbált, mert deviza hitel volt. Ellenben továbbra is vásárolja a Nestle, és SwissArmy termékeket, persze hogy erős a CHF. Ja és akkor jön a mi kis unortodox politikánk ami még a FT-ot is gyengíti, persze az EU-ban sincs minden rendben hála a görögöknek, na nem is fogok oda menni egyhamar.
    Senki nem kényszerített senkit a deviza hitelekre, a józan ész alapján vette fel mindenki a FT hitel helyett. Még évtizedekig fizetjük persze a támogatott FT hitelek állami kamattámogatását mindannyian, azok is akik nem vették fel, mert a mi adónkból van…
    A FT hitel pedig kérem szépen az állami beavatkozások, és a hitelező ellenes jogszabályi környezet eredménye.
    Tehát mi van mostanság, nincs devizahitel és nincs FT hitel sem, mert állam miatt a hitelezés a legkockázatosabb Magyarországon.

    Ez persze csak egy privát vélemény, meglátás. Mindenki véleményét tisztelteben tartom, ezért én is ezt kérem másoktól. Köszönöm!

  • Szp

    Azért csak megjegyezném, hogy Görögországnak puszira leírtak 70%-ot az államadósságból egy éve. Az már más kérdés, hogy a maradék sem visszafizethető. Mo adóssága az elefánt seggén a pattanás, észre sem vennék. Persze úgy könnyű pl. amerikának finanszírozni, hogy a FED korlátlanul vásárol amerikai állampapírt 1%-os kamattal. Hozzáteszem, alapvető gond, hogy az amerikai jegybank (FED) magánbank (Rothschild stb tulajdon), szóval egész amerika azért dolgozik, hogy a FED tulajdonosai egyre gazdagabbak legyenek. Na itt a bibi.

  • Kiszamolo

    Majdnem jól tudod, nem a 70%-át írták le, csak az 50-et és nem a teljes adósságának, hanem csak a magánkézben lévő adósságának.

  • Tibu

    Az Észak-Koreai példálózás divatos, de sántít.

    A probléma nem a zárt gazdasággal van, hanem azzal, hogy az erőforrásokat nem megfelelően használják fel.

    Ha fegyverek helyett az önellátást biztosító eszközökbe ruháznának be, akkor nem lenne egy nyomorgó ország.

    E mellett viszont sokmindenben egyetértek.

  • Kiszamolo

    Például kubai szintre emelkedne a jólét? 🙂

  • Tibu

    Nem értek egyet azzal, hogy senki sem kényszerített senkit a devizahitelek felvételére.

    Az emberek meg akarták venni a fedelet a fejük fölé és amikor mindenhonnan azt hallották, hogy a CHF-hitel veszélyes akkor előbb visszafogták magukat, amjd amikor már nem tudtak tovább várni a szülői házban, akkor felvették a hitelt összehasonlítva a Ft-hitelekkel és figyelembevéve a CHF-EUR árfolyamkorrelációt és a +-15%-os lebegési sávot.

    Ebből mindenkinek az jött ki, hogy a kockázat elviselhető.

    Aztán megszünt a +-15%-os lebegtetési sáv és az Euró-övezeti válság miatt elszakadt egymástól a CHF és az EURO.

    Ezeket senki sem látta maga előtt, csak azt, hogy most 20 egynéhány éves és nem biztos, hogy megéri várni 30 évet, hogy majd nyugdíjas korához közeledve összegyűljön a pénze az áhított lakásra, ahol akár még gyerekeket is vállalhatnak.

    A jelenlegi válság egy ugyanolyan kiszámíthatatlan csapás volt, mint a világháborúk.

    Akor sem kérték számon az othonaikat elvesztőkön, hogy milyen alapon “spekuláltak” arra, hogy nem lesz háború.

  • Érdeklődő

    kedves Kiszámóló(Pityu) … már én is kérni akartam, hogy írj egy cikket a részleges tartalékolású bankrendszerről, illetve a banki pénzteremtésről…
    ez is érdekes dolgokat fejteget, A pénz mesterei :

    előre is köszönöm …

  • Érdeklődő

    izé… úgy néz ki,hogy az előbb elszúrtam a videó linkjét…
    majd légyszíves javítsd ki… köszi

    http://www.youtube.com/watch?v=GpHthE8q-XE

  • NxAlex

    Most egy nagyon fontos cikket sikerült írnod.
    Szerintem több ilyen jellegű kéne, mert az emberek nem tudják mi-hogy működik. Csak azt látják, hogy valami rossz, nem jó úton haladnak a dolgok, de senki nem magyarázza el nekik, mi-miért történik. Vagy miért tartunk ott ahol.
    Legjobb példa erre az első hozzászólás, aminek a végén ott van a: “pénz, mint adósság” c. kisfilm. Én is láttam és fenntartásokkal, de elhittem a benne lévő dolgokat, csak rá 1-2 nappal kezdtem el gondolkozni, hogy nem biztos, hogy tényleg így működik a pénzrendszer. De nem is csoda, hogy az emberek elhiszik az ilyen parasztvakításokat, sehol nincs infó arról, hogy működnek ténylegesen a dolgok. Csak az látják mindenhol: hogy megy a korrupció, a lenyúlás, meg mások kihasználása. És már meg se kell győzni az embereket, ezekről az elferdített összeesküvés elméletekről.

  • Rebel

    Kubai szintre? Kubában sokkal jobban érzik magukat az emberek, mint itt. Ld.http://www.happyplanetindex.org/data/
    a várható élettartam is csaknem 5 évvel(!) magasabb.
    És sokkal fenntarthatóbb is a gazdasága(kénytelen volt azzá válni, mert olajhoz nem nagyon jut)ld. http://www.youtube.com/watch?v=fLDwF6d076E
    Kuba egész jól elvan, még teljesen elszeparáltan is.
    Nem Castro kommunizmusát védem, csak a jelenünk vadkapitalizmusát támadom.
    Szerintem a “jól-lét” érzet számít igazán, nem a GDP. Lassan négymillióan élnek nálunk létminimum alatt, pedig az egy főre eső GDP-nk a kubai duplája, csak ugye az eloszlása ott egyenletesebb(ráadásul csak az országban élők közt oszlik szét).
    Kérdés, hogy a pénzt eszköznek tekintjük-e az emberek boldogulásához, vagy önmagában célnak, a befektetők érdekeit az átlagemberé elé helyezve?

    Nálunk ma minden megszülető újszülöttet 2,1milliós, rá eső adóssághegy terhel. Még a szülei se tehettek róla… Igazságos ez? Csak a jelenleg uralkodó, neoliberális felfogás szerint az. Nem véletlenül volt régen a jubileum intézménye, amikor bizonyos – kb emberöltőnyi – időszakonként valamennyi adósságot eltöröltek. Ez ma direkt bevezetve feltehetőleg nagyobb bajt okozna, mint előnyt, de az irány megfontolandó, a kialakult szélsőséges vagyoni különbségeket világszerte mérsékelni kellene, és ennek eszköze lehet egy – akár egyoldalú – törlesztésfelfüggesztés, vagy más államokkal összehangolt közös leírás. Legalább akkora összegben, mint amekkora összegekkel az elmúlt évtizedekben az államok támogatták meg a pénzügyi szektort…

    Különben meg a rendszer úgy rossz, ahogy van, mert az adósságokon alapuló pénzügyi szisztéma folyamatos növekedést feltételez, ami korlátos rendszerben nem lehetséges. Amíg a növekedés nagyobb, mint a kamat, nincs gond, békésen folytatódik az örökölt erőforrások felélésén alapuló gazdagodás, na de ha kisebb lesz – és ez jött el most – akkor nagy baj van.

  • Rebel

    Kereskedelmi banki pénzteremtés címszó alatt azért nézz még egyszer utána.Nem pontos a film, valóban, de lényeg az úgy van. Mert tényleg teremtik a pénzt, nem a befektetett pénzeket osztják ki. Csak Bázelek után valamennyi tőkét is mögé kell tenni, utóbbiakban már pl. működési kockázat meg más kockázatok után is.
    A film azt felejti el, hogy a pénzt valóban a kerbank teremti, de ugyanez a követelésként megjelenő összeg megjelenik nála kötelezettségként is, a banki mérleg jobb oldalán az ügyfélbetéteknél. A példabeli jelzáloghitelnél a vevő hitelszámláján és az eladó folyószámláján egyszerre létrehozza, attól függetlenül, milyen a bank egyéb eszközstruktúrája, hitel-betét viszonya. Tehát pénzt(követelést+kötelezettséget) teremt.

  • AAA

    Magyarország, mint önellátó? Ne vicceljetek már! Nyersanyagok, energiahordozók nélkül hogyan???

  • kastalycs

    http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/A_jegybank/mnbhu_mnb_rendeletek/MNBrendelettartalekrata1124.pdf

    http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/A_jegybank/mnbhu_mnb_rendeletek/10_2005MNBrendelet.pdf

    Hogy jó-e vagy sem, azt a szakemberek véleményét meghallgatva (pl. jelen bog írója) döntse el, és ne a pillanatnyi érzelmei vezessék.

  • Tibu

    Magyarországnak nem csak a nyersanyaghiánnyal van baja, hanem, hogy a rendelkező erőforrásainkat nem használjuk, mivel az elmúlt 20 évben “olcsóbb” volt a hitelt felvenni és a nálunk is meglévő erőforrásokat külföldről behozni.

    Magyarország amúgy pedig egyáltalán nem szegény ország, csak más dolgokat tartunk fontosnak, más dolgok okoznak nekünk örömet.

    Mutassatok mégy egy országot, ahol egy majdnem kész vízerőművet visszabontottak, mert az okozott a társadalomnak örömet.

  • Tibu

    Mert mi a baj a kubai zárt gazdaság életszinvonalpotenciáljával?

    OK. Most diktatúra van.

    De ha Kuba megtehetné, hogy felvesz egy csomó hitelt, hogy az önellátó gazdaságát tovább fejlessze, hogy az önfentartás és önfejlesztés fenntarthatóvá váljon, majd utána azt a hitelt aztán nem fizetné vissza, akkor mi történne?

    Persze tudom, hogy eleve nem adnának olyan célra hitelt, amivel a hitelezőtől való függőség megszűnne.

  • név

    “A magyar OTP bank közel egyezer milliárd forintnyi magyar állampapír-kitettséggel rendelkezik… Játsszunk el a gondolattal, hogy juszt sem fizetjük vissza a tartozásunkat és ezek a bankok abban a pillanatban becsődölnek.”

    Nem akarok az államcsőd mellett érvelni, de miért csődólne be. Egyrészt ez az állampapírállomány nem(csak) a betétekből származik. Több százmilliárd Ft-nyi van befektetési alapok formájában (az állampapíralapok elve ugye teljesen. Optima, Maxima, vegyes alapok tőkéjének jó része, a tőkevédett alapok tőkéjének majdnem egésze). Államszünet esetén nem a betétek fagynának be, hanem a befektetési alapok, ahogy az ingatlanalapokkal történt. Ez sem lenne sokkal kellemesebb annak, aki befektetési alapban tartja a vagyonát, de korántsem jelentene bancsődöt.

    Másrészt meg ugye ott van tényleg a kötelező tartalékráta. Mert a Marika néni pénzéből nem 100%-os arányban lesz hitel és befektetés, hanem tőkeáttételes szorzóval.

  • csubakkapako

    Ami a pénzteremtést illeti, nem ördöngösség az, csak nem az összetákolt jutyúb videókat kell nézegetni, hanem elő kell venni egy pénzügytan jegyzetet, abban minden le van írva érthetően. Többek között a tartalékráta is, ill, az, hogy a tartalékráta alapján mennyi hitelt helyezhet ki (teremthet, ha így jobban tetszik) az adott kerbank, le van írva a mérleg is sőt még az MNB szerepe is az egész folyamatban, amennyiben kishazánkat vesszük alapul.

  • csubakkapako

    Magyarország legnagyobb baja, hogy a mérleg deficites: többet költ mint amennyi bevétele keletkezik, továbbá hogy nincsen költségvetési fegyelem, magyarán másra költi a pénzt, mint amelyből a bevétele keletkezett. Nem forgatja vissza – csak kis részben – a termelő ágazatba a pénzt, így az folyamatosan defcites is marad. Legjobb példa az utak: az üzemanyagok jövedék és egyéb adótartalmából,regadóból, teljesítményadóból stb. befolyó jövedelmekből kis túlzással tükörsima úthálózatot lehetne építeni és még a a legpuruttyáb faluba is ótópálya vezetne. Ehelyett az “ágazat” termelte bevételt nem forgatja vissza útrekonstrukcióra, útépítésre (csak jóval kevesebbet) hanem betoldoz belőle más lukakat, jellemzően a szoc. hálón. Na ezt kellene kurva gyorsan elfelejteni, dehát amíg pár kiló liszt és cukor egy szavazat ára, addig mit várunk? szép lassan, ill. egyre gyorsabban szétrohad az egész…

  • beszámoló

    Szia @kiszamolo !
    Most írhatnál egy szépet arról, hogy mi várható, ha Görögo. bemondja az unalmast, most eléggé lóg ez a levegőben…köszi