Ne fizessük vissza az államadósságot!

2012-09-20
Oszd meg ismerőseiddel a cikket: 

A magyar államadósság 21 ezer milliárd forint, azaz minden négytagú magyar család 8.400.000 forint állam által felvett hitel „boldog” tulajdonosa.

Az erre jutó kamatok évente több mint egybillió forintot tesznek ki, azaz a négytagú családunk adójából évente az állam 400 ezer forintot az eddigi hitelek kamatainak a törlesztésére fordít. (A kamatokra fordított összeg évről-évre emelkedik, mert mostanában az állam már csak magasabb kamat mellett tudja megújítani a lejáró olcsóbb hiteleit. Hiába, a bóvli kategória drága mulatság.)

Mivel ez egy hatalmas teher, egyre többen mondják, hogy meg kellene tagadni a hitelek visszafizetését. Így nem a sötétben bujkáló karvalytőke szívná a becsületes magyar emberek vérét. A hiteleket lerázva magunkról újra anyagilag függetlenek és erősek lehetnénk, a gazdaság is talpra tudna állni.

Nos, röviden összefoglalva kedveseim, ez egy nagy marhaság.

A „sötétben bujkáló karvalytőke” nem más, mint a pénzpiac szereplői, úgymint befektetési alapok, biztosítók, nyugdíjalapok és bankok.

Egy picit gondolkodjunk a nagy forradalmi hév közepén: kinek a pénzét fektetik be ezek a cégek? Úgy van, a tiédet, kedves forradalmár lelkű barátom.

Azt a pénzt, amit te raktál be a bankba betétként, amit a biztosítód beszedett tőled a jövőbeni káresetek fedezésére, vagy a unit linked biztosításodba fizettél be, amit beraktál befektetési alapba, vagy befizettél az önkéntes nyugdíj-pénztáradba.

A magyar OTP bank közel egyezer milliárd forintnyi magyar állampapír-kitettséggel rendelkezik, a két nagy osztrák bank összesen szintén ugyanennyi állampapírral rendelkezik, és a belga KBC is hasonlóan áll és a BayernLB is bő ötszázmilliót tart magyar államkötvényekben (2011-es adatok).

Játsszunk el a gondolattal, hogy juszt sem fizetjük vissza a tartozásunkat és ezek a bankok abban a pillanatban becsődölnek. Kinek a pénze fog elveszni? Úgy van, a magyar betéteseké. (Nagyon pozitív esetben "csak" évekre-évtizedekre befagyasztanák a betéteket, mint Argentinában.)

Akkor a biztosítód majd azt mondja, sajnálom, hogy leégett a házad, de sajnos az erre fordítandó pénzem benn ragadt a magyar államnál, menj hozzá, talán ő tud segíteni. A befektetési alapod kezelője is csődöt jelent, a te pénzed is oda fog veszni, hiába másban tartottad a pénzt.

A bankok és biztosítók csődje pedig olyan pusztítást hozna az ország gazdaságára, amihez képest az 1929-es világválság gyerekjátéknak tűnne. Mondani se kell, a forint is soha nem látott mélységbe repülne.

Mi lenne a külföldi karvalytőke pénzével? A német, amerikai és francia kisnyugdíjasok megtakarításai vesznének oda, amit a nyugdíjalapok itt fektettek be és ebből akarták fizetni a későbbi nyugdíjakat.

Vajon erre mit mondana a német állam? A legenyhébb szankció lenne, hogy többé magyar termék nem tehetné be a lábát az unió piacára. Észak-Koreára jellemző bezárt piacot hozhatnánk létre, hasonló életszínvonalon.

Hasonlóan értelmes megoldás a devizahitelek vissza nem fizetése. Egy banknak van 8% saját tőkéje (ez a biztonsági puffer), az összes többi pénz a betéteseké és kötvénytulajdonosoké. A bank abból él, hogy a sok Marika néni megtakarításait összegyűjti és magasabb kamaton kiadja a hitelt igénylő cégeknek és magánszemélyeknek. Vagyis te nem a bank pénzéből vettél lakást hitelre, hanem a szemben lakó Marika néni pénzéből, azt a bank csak kiközvetítette neked.

(Itt írtam arról, miért van szükség a bankokra, olvasd el: //kiszamolo.hu/vesszenek_a_bankok )

Úgyhogy kérlek benneteket, legalább ti ne hangoztassátok ezt a címeres ostobaságot, amivel egyre inkább tele van a net, miszerint meg kell tagadni az állami és magánhitelek visszafizetését. Ez nagyon sokba kerülne nekünk.

A hitelek a nyakunkon nem a karvalytőke ármánykodásai, hanem a saját ostobaságunk következménye. Évtizedeken át többet költöttünk és költünk, mint amennyit megengedhetünk magunknak. Mert kell a sok állami támogatás, az ingyenes utazás és a többi erőnk feletti jóléti kiadás.

Értem én, hogy a politikusok hittetek el bennünket, de mi voltunk olyan ostobák, hogy mindig olyanokra szavaztunk, akik egyre több ingyen kenyeret és cirkuszt ígértek a hitelezők pénzéből.

Ahogy a mondás tartja, minél nagyobb az éjszakai mulatozás, annál nagyobb a másnapi macskajaj is.

Lassan vége a több évtizedes tivornyának és hitelekből fenntartott látszat-jólétnek, kezdődhet a fejfájás és a rosszullét időszaka. Hátha ez megtanít bennünket, hogy többé ilyen mélyre ne ássa magát az ország a fojtogató hitelekbe.

(Természetesen előfordulhat, hogy egy állam nem tud fizetni, de egészen más kérdés, amikor valaki nem tudja és amikor valaki nem akarja visszafizetni a tartozásait. A görög államkötvények felének leírása is nagyon sok bankot hozott nehéz helyzetbe, amit uniós pénzből kellett megmenteni. Mivel mi nem vagyunk az eurózóna tagja, nem biztos, hogy mi is ilyen segítségben részesülnénk. Főleg nem, ha szándékosan tagadnánk meg a hitelek visszafizetését.)

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Szeretnél többet tudni a pénzügyekről? A hat alkalmas tanfolyamról itt találsz további információt.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Previous Post
Hívjatok Pityunak

Hozzászólások:

Cikkgyűjtemény
Új vagy az oldalon? A gombra kattintva találod az eddigi fontosabb cikkek gyűjteményét téma szerint.
Megnézem!
Keresés
Kövess minket
facebook
youtube
Hirdetés
Támogatás
Ha szeretnéd, van lehetőséged anyagilag is támogatni a munkánkat.

Átutalással a Raiffeisen Bank 12020407-01558219-00100002 számlaszámra a Kiszámoló Egyesület részére. A közlemény "Támogatás" (fontos!)
Bankkártyás támogatási lehetőség hamarosan. Köszönjük, ha érdemesnek tartasz bennünket a támogatásra.
Archívum

Archívum

crossmenu linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram