A családon belül a generációk közötti anyagi jellegű megbeszélésék ritkábbak, mint a fehér holló. Pedig számos olyan kérdés van, amit meg kellene tárgyalnunk a szüleinkkel vagy éppen a gyerekeinkkel.
A múlt héten beszéltem valakivel, aki a szokásos dolgot vázolta fel az anyagi helyzetükkel kapcsolatban: jelenleg a szüleik házában, annak egy leválasztott részében élnek. Azonban nem mernek rákölteni az ingatlanrészre, vagy bővíteni azt, mert ha a szülők meghalnak, a másik két testvér is örökli az ingatlant, ezért minden arra fordított pénz felesleges kiadás lesz. Csak ez miatt inkább elköltöznek a házból. Ellenben az egyik testvér már kapott a szülőktől egy igen jelentős támogatást, hogy saját ingatlant vegyen, vajon ezt hogy lehet majd érvényesíteni az örökség felosztása közben? Hogy érvényesítsem, amit saját zsebemből költöttem a szülői házra és hogyan vetessem figyelembe azt, hogy a másik már úgymond elvette a részét az örökségből?
A megoldás egyszerű: beszélni kell róla. Addig, amíg az örökhagyó még életben van. Össze kell ülni az örökösöknek a szülők vezetésével és át kell beszélni, hogyan legyen felosztva a vagyon, hogyan vegyék figyelembe a ráfordításokat, vagy a már átvett anyagi segítséget. Ez nem azt jelenti, hogy várjuk az örökhagyó halálát, vagy már nagy szükségünk lenne a pénzére, mindössze annyit, hogy értelmes emberek vagyunk, mindenki tudja, hogy egyszer mind meghalunk (reméljük, minél később) és mennyivel kényelmesebb egy mindenki által aláírt közjegyzői papírral menni ügyeket intézni, mint pereskedni vérre menően a saját rokonainkkal.
Ha a jussát már átvevő gyerek nem akarja elismerni az előre megkapott örökséget, az örökhagyó még életében írhat végrendeletet, amivel korrigálja a vagyon felosztását, így megkímélve az örökösöket a pereskedéstől.
De ilyen kérdés lehet az is, ha az egyik gyermek ápolja egyedül az idős szülőket, milyen formában lesz elismerve az anyagi áldozata és a munkaideje?
Vagy ha apuka a saját gyerekeinél fiatalabb új feleséget választ, az milyen mértékben részesüljön a családi vagyonból? Ha van fogyatékkal élő a családban, akinek nagyobb örökséget szán az örökbehagyó, ezt is lehet tisztázni egy ilyen megbeszélésen. (Vagy ha más ok miatt gondolja úgy, hogy többet ad valamelyik gyerekének és ezt a többiek előtt meg is indokolja. Például mert az egyiküknek sok gyereke van. Vagy a másik mindvégig besegített az apja vállalkozásába.)
Egy korrektül, időben, közösen megbeszélt örökösödési megállapodás nagyban hozzájárul ahhoz, hogy ne életre szóló ellenségek legyenek a testvérek a szüleik halála után. (Amire van esély egy örökösödés miatt évekig tartó pereskedés után.)
Egy amerikai felmérés szerint a megkérdezettek 86%-a szerint szükség lenne ilyen megbeszélésekre, ennek ellenére mindenki fázik tőle. Hamarabb beszélnének az emberek az életük legintimebb kérdéseiről, mint a halálról és a pénzről egy közös témában.
Ha már sikerül odáig eljutni, hogy ezekről a fontos kérdésről talán először életükben őszintén beszélnek a generációk tagjai, akkor nem csak az örökség esetleges felosztását érdemes átbeszélni, de azt is, hogyan állnak a szülők anyagilag. Várható-e, hogy rászorulnak a gyerekek anyagi segítségére az életük hátralévő részében? Vagy fordítva, elképzelhető-e, hogy az unokák taníttatásába be tudnak szállni nagyobb összeggel? Ezek olyan fontos információk, amikről tudnia kell az érintett feleknek és nem baj, ha húsz évvel előtte már felkészülnek a gyerekek, hogy előfordulhat, hogy a mama beköltözik hozzájuk az élete vége felé.
Amint látjátok, ez egy nagyon fontos téma, amiről mindenki csak szemérmesen hallgat, miközben egy normális megbeszélés keretein belül ezt jó hangulatban át lehet beszélni. Utána javasolt közösen elmenni egy közjegyzőhöz és közösen lediktálni neki, mire jutott a családi megbeszélés.
Ezer fejfájástól és viszálytól mentitek meg magatokat. Úgyhogy a következő családi ebéden fel is vethetitek a témát. (Érdemes előtte vázlatot írni, miről akarsz beszélni és miért, milyen megállapodás, vagy közös nevező a célod.)
Azonban fontos, ha egyszer erre adtad a fejed, utána tájékoztasd az érintetteket, ha megváltoztattad a véleményed, vagy a döntésed, ne a halálod után nézzenek nagyokat, hogy miért van más a végrendeletedben, mint amiről mindenki tudott.
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:. vagy RSS-en
Az a baj, hogy ez olyan tema, amit csak maga az orokhagyo tud felvetni. Barki mas reszerol "nem illik".
Ja, a hölgy is inkább elköltözik rengeteg kiadás mellett és hagyni vesz pár milliót, amit eddig a szülei ingatlanára költött, csak mert nem tudnak leülni és értelmesen megbeszélni a dolgot.
Nekem sok álmatlan éjszakát okoz ez az öröklődés dolog, mert a szüleim csak adósságot hagynak majd hátra. Végrehajtás alatt áll a házuk, Mindkettőjük fizetésének az 50%-át vonják, de mivel az adósság már több mint 50 millióra rúg, jobb nem lesz a helyezet. Jelenleg is havonta támogatom őket, hogy a minimális létfenntartásuk meglegyen.
Ha jól tudom, az örökségről lemondhatok majd, de vajon előre be tudom-e védenem magam valamivel? Több milliós közműtartozásaik is vannak... Ha lemondok az örökségről, semmi dolgom nem lesz ezekkel az ügyekkel kapcsolatban vagy folyamatosan védenem kell magam minden szervvel, szolgáltatóval szemben?
Nekem semmi tartozásom, hitelem nincs, megtakarításaim, autóm, lakásom (saját erőből) van. Ugye nem vehetnek el tőlem semmit a szüleim felelőtlensége miatt? 13 éve nem élünk egy háztartásban.
Az adósságaik oka a sok hitelkártya, tv, autó és ház
Miért kell közjegyző? Az örökhagyó kézzel írt végrendelete nem elég?
Egy távolabbi rokon halála utáni értelmetlen és az ottani - addig egymást nagyon szerető - tesók között sok sebet okozó összeveszésből okulva nálunk szerencsére összeült a család, és miután megegyezésre jutottunk a szüleinkkel abban, hogy valószínűleg - akárhogy is nem akarjuk - egyszer mind meghalunk, könnyedén tudtunk beszélni erről. Összeszámoltuk a szülőkkel, hogy melyikünk eddig mennyit kapott nagyságrendileg, ebben megegyeztünk, és elhatároztuk, hogy ezután ezt közösen figyeljük, számoljuk, és az örökséget majd akkor (nagyon sokára természetesen!) ennek fényében osztjuk fel mi, a tesók.
Tényleg béna témának tűnik eleinte, de borzasztó volt látni, hogy a másik családban, ahol meghalt a rokon, hogy estek egymás torkának pár millióért az addig egymást nagyon szerető tesók, azok gyerekei, unokatesói, és a család egyéb jóakarói, akik még számítottak erre-arra az örökségből.
Ez ugyanolyan kényes, mint a házassági szerződés. Szinte csak haszna van egy ilyen szerződésnek, mégis tabu (nem csak itthon, az egész világon).
Szerintem az örökség az, ami az érintett halála után van. Addig arra költi a pénzét, amire akarja, nem tartozik számadással senkinek (max a társának). Ha akarja, elutazhatja, elihatja... Nehogy a leendő örökösök szabják meg, mit kezd a pénzével!
És a cikket elolvastad?
Banna:
Vissza lehet utasítani az örökséget, de ez a lehetőség csak az örökhagyó halála után nyílik meg, és csak az örökség egészét lehet visszautasítani. Ráadásul vigyázni kell, ráutaló magatartással sem szabad elfogadni az örökséget (pl. adóstól fizetséget követelni, a házat tulajdonosként használni) mert ebben az esetben elszáll a visszautasítás joga.
Előre lemondani lehet az örökségről. (Új Ptk. VII. könyv, II. Cím, 7:7 - 7:9 paragragus) Ez nem köti a te gyermekeidet, kivéve, ha ilyen módon lett az örökhagyóval kötött szerződés megkötve. Szerintem ez meg tud védeni téged, de mindenképpen keress egy örökösödési ügyekben szakértő ügyvédet, hogy megtámadhatatlan legyen a lemondás. (Nyilván nem lesz boldog egyik hitelező sem, ha lemondasz az örökségről, és az államtól kell majd visszakövetelnie a tartozást.)
Banna:
Update: Az örökség visszautasítása kapcsán a törvény tesz egy kivételt. A mezőgazdasági termelés célját szolgáló föld, a hozzá tartozó berendezés, felszerelési tárgyak, állatállomány és munkaeszközök öröklését külön is visszautasíthatjuk, ha nem foglalkozunk hivatásszerűen mezőgazdasággal.
[...] az egyik testvér már kapott a szülőktől egy igen jelentős támogatást [...] vajon ezt hogy lehet majd érvényesíteni az örökség felosztása közben [...] másik már úgymond elvette a részét az örökségből. [...] a jussát már átvevő gyerek nem akarja elismerni [...]
Ez hibás hozzáállás. Ez nem az örökség része, hacsak ez a kijelentés nincs írásba foglalva. Az ember életében azt csinál a pénzével, vagyonával, amit akar. Ha valakinek ajándékoz, az nem az örökség felosztása és indokolnia sem kell, hogy az egyiknek miért adott, a másiknak meg miért nem.
@Banna: Valószínűleg mindenféle követeléskezelők fognak majd téged is zaklatni, de egyiknek se dőlj be, te ezek egyikéért sem felelsz, ha nem vagy szerződő valamelyikben vagy tulajdonos az ingatlanban. Az örökségről már most lemondhatsz vagy amikor esedékes lesz, visszautasíthatod.
@Jan: Szerintem az írásban felbukkanó helyen a "mindenki által aláírt közjegyzői papír" nem értelmezhető, de ha vitás a helyzet, akkor célszerű lehet a végrendelkezéshez közjegyzői segítséget igénybe venni, mert az nem tűnik el "véletlenül" és biztosan megfelel a formai szabályoknak is.
Titanilla. Itt nem arról kell beszélni, hogy én mire tartok igényt (a kocsira, házra), hanem arról beszélgetünk (a szülők vezetésével és végső döntésével), hogy mi lesz a haláluk pillanatában meglévő vagyonuk sorsa, akár 100 milla, akár 10 Ft lesz az. Velük és a testvérekkel együtt kitalálunk egy mindenkinek megfelelő felosztási mechanizmust, hogy ezen ne a gyász idején kelljen vitázni (és márpedig a legjobb családban is könnyen vita támad, ha valaki úgy érzi, neki jár valami, de nem kapja meg.)
@Tamas :
mivel ez nem mindenki szamara egyertelmu dolog ,raadasul veletlenul is kijohet igy a lepes, pl a szuloknek jolmegy a valalkozasa amikor az elso gyerek kirepulne, hat vesznek neki egy lakast, de mire a kovetkezo elhagyna a szuloi otthont, mar becsodoltek, es neki nem tudnak adni semmit, de szeretnenek.
Ebben az esetben nem art elore megbeszelni, hogy az egyik a csaladi haz negyedet orokli, mig a masik a haromnegyedet.
Szamonkerni ezt persze nem lehet, de megbeszelni erdemes lehet. Az is lehet persze, hogy a masodiknak nem szannak ilyen segitseget, mert ugy gondoljak, hogy neki nem jar, de akkor is ugy tisztesseges, ha ezt megbeszelik.
@tibor
"Az a baj, hogy ez olyan tema, amit csak maga az orokhagyo tud felvetni. Barki mas reszerol “nem illik”."
Örökösként felvetheted négyszemközt az örökhagyónak, aki felvetheti az összes örökösnek.
@illye
"Ez ugyanolyan kényes, mint a házassági szerződés. Szinte csak haszna van egy ilyen szerződésnek"
Értem, miért írod a hasonlatot, de nem tudok egyetérteni, hogy a válást és a halált egyformán szükségszerű eseménynek tekintsük.
Mondjuk engem se fenyeget az a veszely, hogy valaha barmit is orokoljek, hacsak nem majd az utolsonak marado szulo utolso havi nyugdijanak csillagaszati osszegen kell osztoznunk a testveremmel...
Ez teljesen alap dolognak kene h legyen.
Mindenki aki betoltotte a 18-at (vagy kb ahogy elkezd dolgozni) irjon azonnal vegrendeletet.
Lehet huzni-halasztani, de az elso gyerek erkezese a legutolso ameddig huzni lehet.
Köszi, Hunt3R és Tamás, nagyon szépen köszönöm a tanácsokat, el is fogok menni ügyvédhez, ne ezen kelljen kattognom.
Azért így is elég ijesztőnek tűnik a dolog, hogy engem is zaklathatnak. Vicces, hogy sosem támogattak a szüleim, 16 évesen elköltöztem, saját erőből tanultam, ők minden pénzüket elverték, pedig jó állásuk volt mindig, és még így se élhetek nyugodtan a hülyeségük miatt...
@tamas : Ez igaz, de mi van ha pl az orokhagyo szandeka az, hogy 18 eves koraban mindegyik gyereknek ad egy eletkezdesi tamogatast? Aztan mikor az elso gyerek 19 eves, a masodik meg 16, akkor hirtelen elhuny. Ott van felreteve a masodik gyerekre szant penze, mindenki tudja hogy azt mar neki szanta, es megis patthelyzet.
Hát, kényes téma. Felnőtt (lélekben is felnőtt!) személyiség tud erről normálisan beszélni csak. Aki sértődékeny, hisztis, követelőző, mártírkodó, bezzegelő, siránkozó stb. az egy nagy gyerek, vele nem lehet ilyesmiről beszélni. Csak játszmázni fog, hogy: "jajj, bezzeg te alig várod, hogy meghaljak, pedig én mindent megtettem érted" és társai.
Bármennyire is logikus lenne ezeket a dolgokat tisztázni, ezért teszik meg csak kevesen.
Mi van akkor ha az örökhagyó ebben a témában nem beszámítható? Nem lehet beszélni ilyenről, nincs semmi információ a pontos anyagi helyzetről.
AMikor örökösödés "áll elő" akkor hogy derül(het) ki minden? Hitelek, tartozások...stb
Tehát nem tudható, hogy a mérleg serpenyője merre mozdul (kintlévőségek- vagyon) Meddig és hogyan dönthetek? A hagyatéki tárgyalás garantáltan minden "örökséget" számba tud venni?
Hogy működik ez? Meghal valaki, leadják a nevét az összes pénzintézetnek, hogy szerepel e valahol? (papírokat nem kezeli, nem archivál, inkáb olvasatlanul kidobja "mert hülye bankos papír" )
remélem érthető mit akarok kérdezni...
ha az egyik gyerek ott lakik a házstársával a szülőknél, és invesztálnak szülők tulajdonát képező ingatlanba, akkor egyrészt lehetőség van ezt az ingatlan-nyilvántartásban is nevesíteni, azaz egy bizonyos tulajdoni hányadot rájuk iratni. Ekkor csak a szülők nevén maradó tulajdonrész lesz az örökség. Erről kellene beszélni a vasárnapi ebédnél.
De ha ezt nem teszik meg, akkor is úgynevezett ingatlannyilvántartáson kívüli tulajdonjoga keletkezik a gyereknek, ami örökléskor is érvényesíthető, csak lényegesen nehézkesebb. Tehát azért nem igaz, hogy ilyen esetben az invesztició egyszerűen az örökösök közös tulajdonává válna.
@illye: szerencsére ma már egyre kevésbé. Az oka az, hogy alapvetően az emberek egy színlelt világban élnek, nagyanyáink ostoba 60-as évekbeli falusi gondolkodásának hatása alatt. (Persze akkor, az volt a normális). Színlelt nagyon sok társadalmi, baráti, rokoni kapcsolat, munkahelyi viszony, mégpedig azért, hogy ne legyünk teljesen magunkra maradva. Színlelt (kifelé) rengeteg párkapcsolat, ami a valóságban már réges rég nem működik, de mutatni kell kifelé. No ezért háborodnak fel sok helyen még a házassági szerződésen (miközben a kislány családja ájuldozik, sokszor már mérnöki pontossággal meg van tervezve, hogy pár év után mennyit vesznek le a másik félről).
Sajnos manapság az új irány az, hogy nem szabad 100% megbízni senkiben.
@hitel
Durvább a helyzet, ugyanis NEM szólnak minden banknak. Nálunk most derült ki egy hitel, majdnem 5 évvel az örökhagyó halála után, ráadásul a végrehajtási szakasz letiltásos részében, kerülőúton, mert a posta szépen benyelte a küldött tértis leveleket 5 évig.
Egyébként imádom hogy a térti, ha nem veszed át, kézbesítettnek minősül, ugyanis nem is tudtunk róla. A posta bizonyítsa be, hogy bedobta, és akkor esetleg, de így? NEM JÖTT értesítő 5 ÉVIG! Pedig a bank valószínűleg küldött az elhunytnak legalább 3-at, megpróbálta végrehajtani, arról is kellett volna jönnie, amikor kiderült a banknak hogy örökös van (ráadásul 2!) akkor őket is fel kellett szólítania, sőt, a végrehajtó is fel kellett, hogy szólítson többször! És ebből pontosan 1 levelet kaptunk meg, az utolsót (a tiltásról). Az utolsó mondjuk elveszhetett volna úgy, hogy már nem az a címünk. Azt pedig mégis megkaptuk...
Egyébként azt is felháborítónak tartom, hogy bármikor (elévülésig) "bejöhet" olyan tartozás, ami nincs rajta a hagyatékin. Rossz a rendszer, persze, mert ha nem tudok róla hogy meghalt, akkor muszáj később követelnem. De legalább a bankokat kötelező lenne kiértesíteni egy egységes rendszerben, mondjuk a halálról egy közös adatbázis, amit a bank lát, és akkor bejelentkezhetne. És nem 5 évvel később tudnánk az azóta 3x-osra nőtt hitelkártya tartozásról először...
@qxika "Sajnos manapság az új irány az, hogy nem szabad 100% megbízni senkiben."
Szerintem meg ha nem akarsz vagy tudsz 100% megbízni senkiben, akkor NE házasodj - szerződéssel se. Szüleid halálával ellentétben erről dönthetsz.
A hagyatéki leltárt az örökösök írják össze, nyilván csak azt tudják beleírni, amiről tudnak... Egy haláleset után nagyon alaposan át kell nézni mindent. Szerencsés esetben egy helyen van gyűjtve minden, de néha a padlásról is előkerülhetnek fontos iratok. Amikor nagyim beteg lett, elhívott magához, és végigmutogatta, mi hol van, számlák, banki papírok, kp, arany ékszerek stb. Furcsa érzés volt, de mikor meghalt szegény, akkor viszont pontosan tudtuk mi a helyzet.
Van egy kérdésem. Mi van akkor, ha az örökhagyónak van egy pontosan fizetett deviza alapú hitele, ahol az a helyzet, hogy a fennálló tőketartozás többet ér, mint az ingatlan. És van még komolyabb összege bankszámlán. Ilyenkor megoldás lehet-e az, hogy az örökhagyó a bankszámlán haláleseti kedvezményezettet jelöl, ekkor az ott lévő összeg nem lesz az örökség része, megkapja a kedvezményezett, aki persze lehet az eredeti örökös is. Az örökségről meg, ami az ingatlanból és a rajta lévő kölcsönből áll, lemond?
@jurta: miért ne tenné? Miért ne lehetne a külön vagyont külön tartani? Egyébként nekem úgy tűnik, hogy az esetleges válások környékén megcsappan a bizalom, jönnek az "én nem úgy gondoltam" és a "jogom van hozzá" részek, stb. A válások ritkán mennek simán. Egyszerűbb és tisztább egy szerződés, nem?
@tamas 16:21
Mert a házassággal egész önmagad a másik ember kezébe teszed. Nagyot tévedsz, ha azt hiszed, hogy egy vagyonjogi szerződés ettől megvéd. Ha senkiben nem tudsz bízni, akkor nincs itt a házasságkötés ideje az életedben. Ha ezt a tényt ignorálod, a családod nem fog működni, ebben biztos lehetsz.
A végrendelet vagy a vérrokonok közti megbeszélés pedig azért más ügy, mert ott nem választhatod meg, hogy egyszer majd osztozkodni kelljen (vagyis hogy valamilyen szinten kezében légy a másiknak).
A bizalom nagyon fontos, sőt, a legszemélyesebb dolgaidat is érdemes rábízni valakire. A családunkban történt sajnos hirtelen és váratlan halál. Akkor szembesültünk vele, hogy pl. senki nem tudta a nagynéném mobilján a PIN kódot, pedig kellettek volna telefonszámok onnan.
Azóta a férjemmel tudjuk egymás kódjait, jelszavait, egy helyen van minden személyes iratunk, anyakönyvi kivonatok, banki papírok, biztosítások kötvényei, számlákhoz elhalálozási rendelkezés, stb.
Nagyon hasznos önismereti feladat végiggondolni, hogy ha holnap esetleg "történik veled valami", akkor mit fogsz magad után hagyni, milyen állapotban vannak jelen pillanatban az ügyeid.
@jurta : Én egy válásról beszélek, nem egy házasságról.
Ha az egyik testvér a szülői házban lakik és rákölt az szerintem nem érvényesíthető, mert ő viszont használója az ingatlannak, tehát ő által is amortizálódik a másik testvér nem használja és nem amortizálja az ingatlant. Nem vagyok jogász úgy hogy lehet hogy tévedek.
@tamas Én meg a qxika hozzászólására (szerintem azt olvasd el még egyszer) írt válaszomat magyarázom neked, mert arra kérdeztél vissza.
@okoska
Na ja, csak természetes, hogy a férjed megkapja a teendőkhöz szükséges tudnivalókat, nagynénéd viszont bizonyára egyedül élt. Én is gondolkodom egy ilyen borítékon, benne az értesítendő személyekkel (sokan vannak és nem ismerik egymást!), egyéb szükséges adatokkal - de hiába van elég bizalmasom, olyanhoz egyszerűen nem tudnék odamenni vele, aki ne azt gondolná, hogy szerencsétlen jurta megzakkant és már ennyire halálfélelme van. (Pedig ha félnék, akkor pont menekülnék a témától.) Ahogy itt is többen írták, ciki felvetni... nagy kár.
egyetértek pdw-vel, ha 18 évesen még nem is gondol rá az ember, de 25 körül szerintem illene mindenkinek eljutnia odáig, hogy végrendelet (közjegyzői letétben, hogy biztosan előkerüljön a hagyatéki eljárásban) és házassági szerződés. ha valaki "aktív" életet él (motor, ejtőernyő, stb) akkor még hamarabb.
fel tudnám pofozni az ismerőseimet, akik nyugdíjasként (!) sem jutottak el nem hogy eddig, de még egy temetésre elég pénzt sem sikerült felhalmozniuk életük során. mostanában elhullottak páran ilyenek, a szerencsétlen családjuk meg szedegetheti ki a perselyből a húszasokat, hogy legyen pénz elkaparni őket.
Azzal is kell számolni az ilyen előre kijelölős ki mit örökölhetne majd felvetéseknél,hogy az idő műlásával könnyen megváltozhat az érzelmi viszonyrendszer a szülő-gyerek kapcsolatban.
Például az egyik gyermek akinek még X időpontban a szülője a vagyona 70%-át adta volna,az időközben mire eltelik X+20 év,már bizonyos körülmények miatt/pl:elhidegülés,nem megfelelő bánásmód a gyermek részéről,viszonzatlanság stb./már másképpen döntene a vagyona szétosztásánál,és esetleg annak a gyerekének adna többet belőle aki korábban csak 30%-ot kapott volna a vagyonából.
Zanzásítva tehát:egy képlékeny pálya ez,mivel a családi viszonyrendszerek alakulása sosem nem állandó,és kiegyensúlyozott.
jurta!
Akkor tedd a borítékot egy jól látható helyre a lakásban, hogy aki esetleg megy hozzád intézkedni, azonnal megtalálja...
@daniel21 : Minden bizonnyal tévedsz. Azért egy ház nem amortizálódik olyan mértékben, mint mondjuk egy autó. A cégek is általában 50 év alatt (évi 2%-kal) írhatják le az ingatlant költségként.
@pdw
Azert akkor erdemes vegrendelkezni ha van mirol. 25-30 evesen atlagembernek meg semmije sincs, epphogy elkezdett dolgozni, mirol rendelkezzen?
En akkor irok majd, ha mar lesz valami amit orokul tudok hagyni, mondjuk lakas, vagy valamennyi penz.
@jurta: "Mert a házassággal egész önmagad a másik ember kezébe teszed."
Pontosan ez nagyanyáink 60-as évekbeli gondolkodása. Ez már réges-rég nem így van, maximum a bulvárlapokban olvasható kirakatkapcsolatokban.
Most a témán merengve újra ránéztem a CIB kondícióira, és május 12-től szeptember 30-ig akciósan (ilyen korábban tudtommal soha nem volt!) az összes folyószámlára 1694 Ft helyett 0 Ft a haláleseti kedvezményezett megadása. Kiszámoló, olyan, mintha időzítetted volna a cikket. 🙂 Simán megyek a fiókba.
@qxika 15:34
Nem rózsaszín érzelmekről beszéltem, hanem tényekről. Soroljam, mi mindennel jár házasságban élni, ami mind tök független attól, hogy te mit gondolsz róla, vagy hogy 1960 van vagy 2014? (Persze sok minden azonos vagy megoldható belőle élettársi kapcsolatban is - az is elég pusztító bizalom nélkül. Csakhogy a házasság még sokkal véglegesebb - pl. hogy mindkét család természetes részének tart titeket - és törvényileg védettebb.)
Tom Mason: Veled egyetértve: ilyen beszélgetések az irrealitások világába tartoznak.
A családi viszonyok folyamatosan változnak.
Lehet, hogy most még én kapnám az örökség 50%-át, de valamilyen öregkori demencia vagy egyéb betegség miatt ki akarnának semmizni a bátyám javára, kötelesrészre szorítva vagy kitagadni is megpróbálva.
Kettős probléma ez:
a) a végrendelet az örökösöknek NEM jó, mert azt bármikor felül lehet írni egy újabbal, anélkül, hogy bárki is tudna róla a potenciális örökösök közül.
b) az előre lerendezés (ajándékozás, adásvétel, öröklési szerződés) szintén nem jó, mert az idős szülék addig érzik valakinek magukat, amíg van a kezükben pénz, vagyon, erről nem mondanak le a legtöbben a haláluk előtt, mert még a saját gyerekükkel szemben is bizalmatlanok.
Nem igazán van jó megoldása ennek a problémának, gondot, vitát viszont szülhet bőven.
@Banna:
Nem oly rég volt érintett a feleségem egy hasonló örökösödési ügyben. A közjegyző előtt nyilatkozott a hagyatéki eljárás során, hogy _visszautasítja_ az örökséget. Konkrétan: volt jó néhány millió jelzálog és több százezer hitelkártya tartozás, volt autó, volt a jelzáloggal terhelt ingatlan (amiben egyébként az elhunyt édesapja második felesége és nagykorú gyerekei élnek) és néhány viszonylag nagyobb értékű ingóság.
Az asszony húga (teljes testvér) nehezebb helyzetben volt, mert neki van két kiskorú gyereke, így csak a saját nevében utasíthatta vissza az örökséget. A gyerekek érdekeit ilyenkor a Gyámhatóság képviseli. A Gyámhatóság megvizsgálta a helyzetet, s esetükben beleegyezett a gyerekek nevében is a visszautasításba, mert az örökség jelentősen negatív végösszegű volt. Gyakorlatilag egy halom adósságot örököltek volna.
@imre
Mivel automatikusan a haláleseti kedvezményezetté lesz az adott számla tartalma a haláleset következtében, így nem kerül bele a hagyatéki leltárba, visszautasítható az örökség.
Legalábbis ezt az infót kaptam annak idején, amikor megjelöltem a kedvezményezettemet.
köszönöm Gusson a hasznos infókat!
"Szerintem meg ha nem akarsz vagy tudsz 100% megbízni senkiben, akkor NE házasodj – szerződéssel se. Szüleid halálával ellentétben erről dönthetsz."
20-30 év hosszú idő, emberek megváltozhatnak, kifordulhatnak önmagukból, történhetnek olyan események melyek az egyik, vagy mindkét felet eltorzítják. Az is megtörténhet, hogy nem ismered a másikat eléggé, mert egyszerűen nem történt olyan krízis, ami során felbukkan a másik "mélye".
Sajnos nagyon nehéz okosnak lenni előre és utólag is.
1. Ha több gyerek van és az egyik hamarabb megkapja az örökség ráeső részét, pl. akkor még a szülő tud építeni neki egy házat, akkor ezt nagyon pontosan le kell papírozni, mert utólag a többi örökösnek kell bizonyítani, hogy ez a gyerek tényleg megkapta már az örökségét BETUDÁSSAL az örökhagyó életében és nem kérheti a többiek hátrányára a még meglévő szülői házból is a részét. A bizonyítás azért nehéz, mert egy ilyen ajándék, akár építés, akár vesznek a gyereknek egy házat a gyerek nevére, nincs sehol lepapírozva, hogyan történt. Építésnél pl. csak az anyagköltséget és a munkásoknak kifizetett díjat lehet belevenni a számításba, azt hogy a szülő is dolgozott ott, nem számítható bele az átadott értékbe. Szóval ha van egy vérszemet kapó gyerek, az aztán ezt kihasználhatja, hogy ha nincs lepapírozva és nem írnak erről írásbeli
megállapodást szülő és a megajándékozott gyerek és a gyerek akkor nem ismeri el, hogy ő megkapta betudással az örökség reá eső részét.
Mivel a csaladban nemreg tortent egy halaleset, ezert lenne nehany kerdesem:
Nem vagyunk abban biztosak, hogy minden papirjat sikerul megtalalni, ezert elofordulhat, hogy nehany biztositas, hitel tartozas vagy betetkonyv, esetleg bankszamla elkeruli a figyelmunket.
Van valami tippetek arra, hogy ezeket hogyan lehet kideriteni? Vagy a hagyateki eljarast intezo jegyzo majd mindent kiderit?
Mi van akkor, ha valami csak honapokkal kesobb derul ki, miutan az orokosok mar osztozkodtak?