Category Archives: jog

Pénz és jog sorozat: Munkajog 2

Barnabás újabb írással jelentkezett, az előző munkajogi írás folytatásával. (Eddigi írásai itt.)

Ha szeretnél menni Barnabás jogi oktatására, ahol gombokért megtanulhatod mindazt a jogról, amit mindenkinek tudni kellene, írj egy e-mailt neki a barnabas.jog kukac gmail.com címre. Aki ott volt az előző oktatáson, nagyon elégedett volt vele. (Részletek és tematika itt.)

Munkajogi mini-sorozatunk második állomásán a különböző bújtatott munkaviszonyokról, illetve az egyéb, munkavállalókat hátrányosan érintő megoldásokról írok. A harmadik cikkben a versenytilalmi megállapodásokról, tanulmányi szerződésről, titoktartásról, munkaviszonnyal párhuzamosan folytatott tevékenységekről írok majd.

Olvasd tovább

Share

Pénz és jog sorozat: Munkajog I

Barnabás, a mi jogi oktatónk újabb cikkel jelentkezett a Pénz és jog sorozat kereteiben. (Eddigi írásai itt)

A mai téma a munkajog, ezt több részesre tervezte.

Mielőtt átadnám neki a szót, örömmel jelzem, hogy újra lesz jogi Akadémia is, akár már most is jelentkezhetsz a hozzászólásokban. Aki ott volt az előzőn, nagyon elégedett volt vele. (Részletek)

Következzen hát Barnabás írása:

Munkajogi írás még nem volt a blogon, így arra gondoltam, hogy csinálunk egy mini-sorozatot amiben a leggyakrabban felmerülő kérdéseket/problémákat vesszük végig.

Olvasd tovább

Share

Pénz és jog sorozat: Az eltartási szerződésről

Barnabás, a mi jogi oktatónk újabb cikkel jelentkezett, ezúttal a tartási szerződés a téma. Milyen fajtái vannak, az örökösök kimaradnak-e ilyenkor a vagyonból és hogy lehet felmondani egy ilyen szerződést?

Úgyhogy következzen az ő írása:

Lement az első jogi akadémia, remélem hogy hasznosnak találta az, aki eljött. A következő alkalom egyelőre szervezés alatt van, várhatóan januárban lesz megtartva Jelentkezz itt a hozzászólásokban, ha jönni szeretnél.

A mai bejegyzés a tartási/életjáradéki szerződésről fog szólni, ami lehet kiváló befektetés és lehet az életet megkeserítő felesleges szerződés is, aminek a megkötését évek után is bánni fogjuk; ezért érdemes tisztában lenni azzal, hogy mivel jár, mielőtt a könnyű pénz ígéretére beleugrunk egy ilyen szerződésbe.

Olvasd tovább

Share

Pénz és jog sorozat: Amit a végrehajtásról mindig is tudni akartál

Barnabás egy újabb érdekes írással jelentkezett a Pénz és Jog sorozatban. (Régebbi cikkek itt: Pénz és jog)

A mai téma a végrehajtásról szól, amiről sok tévedés és téveszme van forgalomban.

Mielőtt átadnám a szót, a jogi akadémiáról csak annyit szeretnék mondani, hogy az első turnus betelt, aki ebben a cikkben írt, hogy jönne, mind befért. A második turnus is kedvezményes áron lesz, várhatóan október második felében fog indulni, hétfő és szerdai napokon. De erről hamarosan írok. (Az első turnus időpontja némileg módosult, részletek itt.)

Akkor ennyi technikai információ után következzen Barnabás írása:

Már többször volt róla szó érintőlegesen a blogon, de az elejétől a végéig egyszer sem tárgyaltuk át a végrehajtási eljárást – persze terjedelmi korlátok miatt most sem tesszük, de lesz róla szó bőségesen a jogi akadémia első óráján. Lássuk, hogy milyen folyamat közepette vándorol a kötelezett pénze a jogosult zsebébe.

Jelen írás tájékoztató jellegű, nem kimerítő. Jogi tanácsadásnak nem minősül, azt nem is pótolhatja. Azaz ha találsz 10-15 dolgot, amit te még beleírtál volna, az jó ha felveted kommentben, mertmindenki tanulhat belőle, de kérlek tartsd észben, hogy ez egy általános ismeretterjesztő poszt.

Köszönöm, hogy helyén kezeled az írást.

A köznyelvben sajnos mindenkit „végrehatónak” neveznek, aki szeretne pénzt kérni az adóstól. A valóságban a végrehajtó ún. „önálló bírósági végrehajtó”-t vagy „törvényszéki végrehajtó”-t jelent, az adósok legtöbbször előbbivel találkoznak. A törvényszéki végrehajtó bűnügyi költséget, rendbírságot, stb. hajt be, így vele most nem foglalkozunk.

A behajtók, faktoring cégek nem rendelkeznek semmilyen végrehajtói jogosítvánnyal: nem tiltathatnak le fizetést, nem mehetnek ki „foglalni”, gyakorlatilag annyi dolgot tehetnek, mint te vagy én: kérhetik, hogy fizess vagy jogi eljárást indíthatnak. Persze ezt sok esetben a telefonos operátorok sem tudják, a céges utasítás pedig az, hogy fenyegetőzzenek, ha máshogy nem megy (és ha az ember 400 Ft-ért diákmelózik egy ilyen helyen, akkor szüksége is van arra a 400 Ft-ra, így meg fogja tenni).

Velük kapcsolatban két gondolat: csak írásban kommunikáljunk velük, illetve csak abban az esetben fizessünk nekik egy forintot is, ha hitelt érdemlően bizonyították, hogy ők a követelés jogosultjai. Szoktak a behajtó cégek küldeni „fizetési letiltás” papírt, amit az adósnak alá kell írnia és odaadnia a munkáltatójának, és az adósok gyakran alá is írják, mert azt hiszik hogy kötelező, hiszen „végrehajtó” küldte: azonban ez csak egy önkéntes teljesítés, olyan mintha a fizetésed egy részét másik számlára kérnéd, ennél fogva ugyanolyan könnyen vissza is lehet vonni, mint leadni.

A végrehajtáshoz szükségünk van egy végrehajtható okiratra, ez lehet: végrehajtási lap (jogerős ítélet vagy fizetési meghagyás esetén), záradékolt okirat (pl. egy közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés), illetve bírói végzés. Végrehajtásnak ezen felül akkor van helye, ha: kötelezést (pl. pénzfizetés, lakáselhagyást) tartalmaz a határozat, jogerős vagy előzetesen végrehajtható és eltelt a teljesítési határidő („15 napon belül fizessem meg a felperesnek „X” Ft-ot”).

A végrehajtás kezdeményezése nem kötelezettség, hanem jog; a teljesítési határidő lejárta után is lehet várni az önkéntes teljesítést. Ennek korlátja, hogy a végrehajtáshoz való jog a követeléssel együtt évül el, ezt a végrehajtási cselekmények és az egyezség szakítják meg. Végrehajtási cselekmény minden, amit a végrehajtó a tartozás behajtása érdekében tesz, pl. megnézi, hogy az adós kap-e nyugdíjat.

A végrehajtás kezdetén a végrehajtást kérőnek meg kell előlegeznie a végrehajtó költségeit: úgy mint: munkadíj, költségátalány, készkiadások előlege. A végrehajtás során az adós megfizeti a végrehajtó jutalékát a sikeres végrehajtásért, emellett általános költségátalányt, költségátalányt, egyéb költségeket is.

Emiatt nem buli várni a végrehajtót, mert a behajtási jutalék 5 millió Ft alatti követelés esetén 10%, 10 millió feletti követelésnél pedig 900 ezer Ft + a 10 millió feletti rész 5%-a, így nagyon meg tudja dobni a visszafizetendő összeget, hiszen ezt az adós fizeti, nem a végrehajtást kérő pénzéből vonják le.

Példa: egy 15 milliós tartozás végrehajtása 1 150 000 Ft sikerdíj, 186 000 Ft munkadíj, 6000 Ft kézbesítés, 20 000 Ft készkiadás, 93 000 Ft költségátalány, 150 000 Ft általános költségátalány. Ez összesen: 1 605 000 Ft, a 15 millión felül – ráadásul a példában együttműködő az adós, így kevés a készkiadása a végrehajtónak.

Szerintem ez elég bizonyíték, hogy ha van rá keret, bármilyen nehezen is, de fizetni kell, ha már jogerős egy ítélet, mert elég rossz befektetés a végrehajtói díjakat fizetni, ha nem muszáj. Persze mondanom sem kell, hogy az adósok elenyésző hányada teljesít önként, hiszen „majd ő megmutatja” és homokba dugja a fejét.

Hogy hajthat be a végrehajtó? Munkabér vagy más rendszeres járandóság letiltás (itt sok kivétel van), „inkasszó”, ingóságok lefoglalása, értékpapír értékesítése, üzletrész lefoglalása, ingatlan árverezése.

A nettó munkabérből 33%-ot, több tartozás esetén legfeljebb 50%-ot lehet levonni, de az öregségi nyugdíjminimum mentes a végrehajtás alól (ez ha minden igaz jelenleg 28 500 Ft), kivéve ha gyermektartást vonnak, annál nincs mentes rész. Nincs mentesség továbbá a fizetés azon részére, ami meghaladja a nyugdíjminimum ötszörösét; az afeletti rész korlátlanul végrehajtható.

Ha a munkáltató nem foganatosítja a levonást, akkor kezesként felel, ráadásul bírságolható is.

Fontos: a bankszámlapénz az nem családi pótlék, egyéb mentes járandóság, hanem „lóvé” – onnantól kezdve hogy bankszámlára kerül, nem lehet megállapítani hogy honnan van, így végrehajtható. Így a mentes járandóságokat érdemes inkább postán kérni, ha végrehajtás fenyeget. A számlán újfent az öregségi nyugdíjnak megfelelő összeg mentes a végrehajtás alól, de fontos, hogy a hitelkeretet is figyelembe kell venni, a hitelkeret terhére is lehet teljesíteni (lehetőség van ezt megtiltani a 2009. évi LXXXV. törvény 62. § (2) bek. szerint, érdemes is).

A 28 500 Ft és a 114 000 Ft közötti összeg 50%-a vonható végrehajtás alá, a 114k feletti összeg pedig teljes egészében.

Ingóságoknál sok kis korlátozás van, amiknek a felsorolása kb. arra jó, hogy a hallgatók a Polgári perrendtartás vizsgán megtanulják a sok hülyeséget, hogy mennyi ágyneműt, stb. kell meghagyni, a lényegi infó helyett, de azokat úgysem venné meg a kutya sem. Általánosságban: ami létfenntartáshoz, munkához feltétlenül kell, az nem foglalható.

A foglalás nem jelenti azt, hogy a végrehajtó elviszi a dolgot, legtöbbször az adós őrizetében hagyja, csak eladni/megterhelni nem lehet, mert az bűncselekmény.

Olyan dolgot lehet foglalni, ami feltehetően az adós tulajdonában áll, tehát ha a 70 éves nyugdíjasnál lakik a 17 éves unokája, akkor az X-BOX360-at nem fogják lefoglalni.

Ha mégis lefoglalják a dolgot ami nem az adós tulajdona, akkor az igazi tulajdonosnak úgynevezett „igénypert” kell indítania a (ez fontos!) végrehajtást kérő ellen.

Az ingatlan-árverés már egy nagyobb falat, külön cikket is megérne, ott ami fontos, hogy néhány éve már csak online felületen lehet lebonyolítani az árverést – állítólag ezzel vissza lehet szorítani a visszaéléseket.

Ha a végrehajtó törvénysértően jár el, akkor végrehajtási kifogást kell előterjeszteni. Fontos, hogy ez tényleg csak a törvénysértő intézkedések ellen jó, önmagában a végrehajtó eljárása, a tartozás vitatása nem ad alapot annak előterjesztésére – csak kidobott pénz.

A kérelmet bíróság vizsgálja ki, ha megalapozott, akkor megsemmisíti a törvénysértő intézkedést.

Lehetne még hosszan sorolni, általánosságban a tanácsok: a kapcsolattartás a végrehajtóval leginkább írásbeli legyen, a háborgás (egyik oldalról sem) nem vezet semmire, ha valamivel problémánk van, mindig azonosítsuk, hogy mi a kifogásolt intézkedés, ki követte el és milyen jogorvoslat van ezzel szemben.

Pl. ha a bank többet von le az inkasszónál vagy a rendelkezés ellenére a hitelkeret terhére is teljesíti, ott nem a végrehajtó hibázik, hanem a bank, így felesleges végrehajtási kifogást benyújtani.

Továbbá, ha úgy gondoljuk, hogy a követelés (akár végrehajtás alatt) elévült vagy valamilyen ok miatt megszűnt, akkor kérjük a végrehajtótól a Vht. 41. § szerinti eljárást (ő tudni fogja), így gyorsan le lehet tudni. Az elévülést úgy tudhatjuk meg biztosra, hogy belenézünk az aktába a végrehajtó ügyfélfogadási idejében (!) és megnézzük hogy volt-e két olyan végrehajtási cselekmény, ami között több telt el, mint az elévülési idő.

Jogszabályok tanulmányozásra: 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról, 2009. évi LXXXV. törvény 62. §, 14/1994. (IX. 8.) IM rendelet a bírósági végrehajtói díjszabásról

Ha szeretnél jobban eligazodni a jog világában, gyere el a jogi akadémiára, ahol közérthető módon és a mindennapi életből vett példákkal mutatjuk be, hogy a jog nem csak a jogászoké, hanem bárki számára érthető és világos – most kedvezményes, bevezető áron!

Share

Jog: amit a hitelek szabályozásáról tudnod kell

Barnabás újabb jogi írással jelentkezett, ezúttal arról, milyen jogaid vannak egy lakáshitel- felvétellel kapcsolatosan, mikor változtathat kamatot a bank és mikor mondhatja fel a szerződést, mennyi a maximális előtörlesztési költség és mikor mentesülhetsz alóla.

Következzen az ő írása.

(Ha jönni akarsz a jogi oktatásra, már megvan a pontos időpont, ebben a cikkben elolvashatod.)

Ha már így benne vagyunk a fogyasztó-témában, gondoltam, hogy a hitelkiváltások, valamint annak apropóján, hogy az ingatlanos cégek megint elkezdték gőzerővel fújni az ingatlan-lufit, nem kevés pénzt áldozva a hirdetési felületekre, átvehetnénk a fogyasztói jelzáloghitelek szabályozását.

Jelen írás tájékoztató jellegű, nem kimerítő. Jogi tanácsadásnak nem minősül, azt nem is pótolhatja.

Olvasd tovább

Share

Pénzügy és jog: a fogyasztói jogok

Barnabás, aki egyetemen tanít jogot, újabb írással jelentkezett, ezúttal a fogyasztói jogokról írt egy bejegyzést. (Eddigi bejegyzései)

Sokan nincsenek tisztában a jogaikkal, a lehetőségeikkel és úgy egyáltalán a szükséges tudnivalókkal. Hogy ez ne maradjon így, következzen az ő írása:

Egy friss felmérés szerint, Magyarország a 28 EU tagállamból a 24. helyen kullog a fogyasztói jogok ismeretének tekintetében. Ez finoman szólva is aggasztó – lehet, hogy erről kellene minden állampolgárnak levelet kapnia -, mert a fogyasztóvédelmi intézményrendszer aránylag jól kiépített, illetve a fogyasztói jogok szabályozása is megfelelő. Azonban mindez hiába van, ha ennek ellenére simán elhajtják az embert a cipőboltban azzal, hogy „nem rendeltetésszerűen használta” a cipőjét vagy azt mondják az előző nap vásárolt műszaki cikkre, hogy elküldik bevizsgálásra és két hét múlva értesítik.

Olvasd tovább

Share

Pénz és jog sorozat: az elévülésről

Mindannyiunk Barnabása jogot tanít az egyik egyetemen és mellette ír nekünk mindenkit érintő jogi kérdésekről. (További írásai itt: jogi írások)

Most is egy új cikkel jelentkezett, az elévülésről tudhatsz meg több érdekes dolgot. Igaz-e, hogy elévülés után érvényét veszti a követelés? Tényleg elég ötévente küldeni egy ajánlott levelet? Mi az a megszakadás és nyugvás fogalma? Mit kell tenned, ha már egy elévült követelést akar rajtad behajtani egy cég?

Át is adom a szót Barnabásnak, következzen az ő cikke:

Olvasd tovább

Share

Pénzügy és a jog: a házassági szerződés

Mindannyiunk Barnabása, aki jogi oldalról közelíti meg a pénzügyi kérdéseket, újabb izgalmas témáról írt cikket, mégpedig a házassági szerződésről.

Senki nem úgy indul neki az életnek, hogy gutaütést kap 55 évesen vagy elválik 50 évesen, mégis sokakkal ez történik. Ezért az okos ember végig gondolja, hogy fel tud-e készülni hasonló nem várt eseményekre

Vajon érdemes-e házassági szerződést, mi ellen véd és egyáltalán mi számít közös vagyonnak? Ezekre a kérdésekre válaszol Barnabás új cikke:

Olvasd tovább

Share

A gyámhivatal és a pénz

Barnabás, aki egy egyetemen oktat jogot, felajánlotta, hogy ír cikkeket a pénzügyekhez tartozó jogi kérdésekről, mert a joghoz is pont annyira nem ért az átlagember, mint a pénzügyekhez.

Eddigi írásait itt találod: Lakáskiadás jogi kockázata, Az öröklésről, Kölcsönadás

Megkértem, hogy írjon arról az esetről, amikor a gyámügy kezeli a gyerek pénzét. Ennek leggyakoribb esete, amikor az egyik szülő meghal és az örökösödési törvények miatt a gyerekekre száll a vagyon, vagy annak egy komoly része.

Szerencsére rengeteget módosult a gyámügyi szabályozás, már nem akkora rémálom, mint volt még nem is olyan régen, de ennek ellenére érdemes tisztában lenni a tudnivalókkal.

Mit tehetünk, hogy egy esetleges haláleset miatt ne a gyerek örökölje a betéteinket, a cégünk tulajdonrészét és a biztosításból befolyó pénzt?

Hogyan védjük ki, hogy a gyerek 18 éves kamasz fejjel ne tékozolja el a vagyont?

Olvasd tovább

Share

Pénzügy és jog 3: kölcsönadás jogi oldala

Már volt arról szó itt a blogon, hogy miért nem adunk kölcsön pénzt ismerősnek, rokonnak, barátnak. (Pénzügyek a családon belül)

Ha te ennek ellenére mégis akarsz kölcsönadni, vagy már megtörtént a baj, mert adtál pénzt valakinek, akkor olvasd el Barnabás újabb jogi írását, amely a magánszemélyek közötti kölcsönről szól. (Barnabás jogot tanít az egyik egyetemen és ír nekünk cikkeket a pénzügyek jogi megközelítéséről.)

Következzék hát az ő cikke:

Olvasd tovább

Share

Pénzügy és a jog II: a végrendeletről és az örökösödés szabályairól

Barnabás nem pihen, a múltkori írása után, amely a lakáskiadás jogi oldalaival foglalkozott, most az örökösödést és a végrendelet legfontosabb tudnivalóit járta körbe.

Már írtam arról, mennyire fontos nyíltan beszélni az örökségről, az örökség felosztásáról már akkor, amikor még az örökbehagyó életben van. Szerintem ez nagyon fontos téma, ha még nem olvastad, pótold be most: Beszélnünk kell róla

Barnabásunk (aki egyetemen tanít jogot) most ugyanezt a témát a jog oldaláról közelíti meg. A lehető legegyszerűbben igyekezett összefoglalni mindazt, amit mindenképpen tudnod kell a témában.

Mielőtt átadom neki a szót, még annyit: ha maradt kérdésed, vagy szívesen látnál hasonló témákról írást tőle, akkor ezt írd meg a hozzászólásokban. Reméljük, lesz ideje és ereje is válaszolni a kérdésekre, illetve további írásokkal okítani minket.

Akkor következzen hát Barnabás írása:

Olvasd tovább

Share

Lakáskiadás kockázata a jog oldaláról

Barnabás (akinek szokás szerint nem ez az igazi neve) egyetemen oktat jogot. A felvetett pénzügyi kérdések mellett kialakult vitákról és azoktól függetlenül is az a véleménye, hogy az embereket legalább annyira kellene a jog alapjaira, mint a pénzügy alapjaira oktatni.

Ezért felajánlotta, hogy ír a blogba mindenkit érintő kérdésekről, amit örömmel elfogadtam, főleg hogy a jogi témák érintik a pénzügyeket is, mint például a mostani téma, a lakáskiadással kapcsolatos jogi tudnivalók.

(Ha szeretnél további írásokat Barnabástól, bátorítsd a hozzászólásokban és esetleg adj tippeket neki, miről szeretnél még hallani.)

A lakáskiadás megtérüléséről nemrég írtam (A lakásvásárlás mint befektetés). A lakáskiadás egyáltalán nem kockázatmentes befektetés, az egyik legnagyobb kockázat, hogy a beköltöző bérlő nem hogy nem fizet, de még ki sem akar költözni.

A magyar jog ebben a tekintetben egész egyszerűen beteg és el van tévedve, a jogcím nélküli, nem fizető valamikori bérlőt, illetve egyszerűen fogalmazva ingyenélő csalót védi a tulajdonossal szemben. A tulajdonosnak semmilyen joga nincs egy rosszhiszemű ingatlanbitorlóval szemben, mert őt büntetik, ha a tulajdonát szeretné visszakapni. Egyetlen utólagos lehetősége az akár évekig tartó pereskedés a saját tulajdonáért.

Olvasd tovább

Share