Ez nem egészen így van. 🙂

Van egy 8%, ami a bank saját tőkéje, ami azért kell, hogy neki is fájjon, ha elveszti a betétesek pénzét.

A kötelező tartalékráta 2%, amit az MNB-nél kell elhelyezni, ez a likviditást biztosítja.

Hitelbe meg azt tudja kiadni, ami nála van pénz, mínusz a tartalékráta.

Kedves Colette!
Távol áll tőlem, hogy védjem a bankokat! Alapvetően ebben a körben is hasonló a probléma, mint bármely más foglalkozás, tevékenység esetén. Alapvetően a bank jó és szükség van rá. Az adott ember teszi azzá ami, hasonlóan a politikai pártokhoz! Persze kivétel mindkét esetben előfordul. Sok esetben a beosztott megfelelési faktora (hazai bankvezetés) eredményez sok vadhajtást, ami kifejezetten káros. Ezen túl pl. az OTP amely hazai bank, sokkal kedvezőtlenebb feltételeket teremt, mint némely külföldi bank, s ez vérszemet ad az adott bank helyi vezetésének. Az igazságszolgáltatás anomáliáival kapcsolatban is lenne észrevételem, melyhez itt az idő és a hely kevés. Alapvetően csatlakoznék Berajlany hozzászólásához, aki szerintem jól rávilágít több összefüggésre.
Szurkolok ahhoz, hogy sikerüljön jól kijönni ebből a slamasztikából, s ha mégis eurót kell forintra váltani, azt nem banknál hanem engedélyezett, korrekt pénzváltónál kell megtenni. Amíg a bank eladási és vételi árfolyama között átlagos ügyfélként akár 8-10 forint különbség előfordul, s pl. az előző napi záró árfolyamot veszik figyelembe, addig a pénzváltónál az aktuális árfolyam és kb. 2.- Ft a differencia. Arra is figyelni kell melyiknél milyen a kurzus.

Tisztelt Atisna!
A hozzászólása sok igaz állítást tartalmaz, de a konklúziók néha hamisak!
A saját soraiban megtalálható az állításának cáfolata is.
"Ha aláírsz egy hitelszerződést, mint adós, máris pénzt teremtettél."
Nem pénzt teremtett, pusztán helyettesített.
"a te ígéretednek napi árfolyama van (erre való az adósminősítés, hitelbírálat stb.)"
"Fontos! A banknak ez a “pénz” ingyenes forrás! Nem terheli sem betéti kamat, sem jegybanki kamat, mert nem betét!"
A két állítás ellentmondása, hogy nem ingyenes forrás, hisz terheli a kockázat által is befolyásolt árfolyam különbözet. Leszámítoláskor sohasem a névértéket fizetik érte. Az utolsó bekezdésben írja "Ha viszont csökken az új hitelállomány vagy bedőlnek a régiek, akkor a folyamat elakad, forráshiányossá válik " mely alapján gondolom mindenkinek egyértelmű, nem egy kockázatmentes tranzakcióról van szó, s az ön által említett esetben az államnak kell ezt a kockázatot magára vállalnia, az esetleges pénzügyi bukással együtt. Gondolom nem kell megfeledkezni a társadalmi munkamegosztásról sem.
Eszembe jut egy régi matematikai feladat amely bebizonyítja, az egér és az elefánt azonos súlyát.

Kedves StIs10, sattila72 és LetLoveRule!
Olvastam írásotokat, s szívesen leülnék veletek erről beszélgetni, hátha sikerül meggyőzni titeket arról, hogy első sorban a politikát, a politikusokat kellene megregulázni! Az általatok leírtakban a Marxista-Leninista ideológia torzult változata köszön vissza. Ennyire nem lehet leegyszerűsíteni a folyamatokat, sokkal bonyolultabb összefüggések mozgatják a gazdaságot. A tőzsdei folyamatokat, árakat nagyban befolyásolják a termelési sajátosságok. Ha van megfelelő minőségű és mennyiségű kínálat, a tőzsdei spekulációk direktben nem érintik jelentős mértékben az árat. Nem az átgondolt, jól hasznosított hitelfelvétel okozza, hogy 200%-os adó kerül a gázolaj árára, hisz 3-4%-os kamatra adná normális körülmények között az IMF, míg a politikai elit inkább 8-10%-ot fizet a piacról felvett hitelért, hisz így szabadabban folytathatja azt a gazdaságpolitikáját amely szükségessé tette a hitelfelvételt. A mezőgazdasággal kapcsolatban leírtak is ideális körülmények között működhetnének így, de akkor is még ott van a termelő mint ember. Amennyiben elégséges kínálat van a piacon burgonyából, az eladási ára 60 forint, ha dömping van 40-50 forint, ha jelentős hiány mutatkozik 100 forintot is elkérhetnek kilogrammonként. A termelési költség, mivel nem az időjárás okozta az állapotot hanem termelői döntés, megegyezik. Amennyiben a termelési költség 38-40 forint a 2-62 forint árrést minek nevezzük?
Ez a gazdaság. Van aki a munkáját, a tudását, a pénzét, az állóeszközeit (gyárait) kamatoztatja a mindennapok során. Addig még ezt korrektül teszi a legtöbb résztvevő, rendben megy minden, a nem megfelelő vadhajtásokat kiveti magából egy korrekt közösség. Nem áll szándékomban sátánt, ördögöt formálni a politikusokból hisz optimista vagyok a tekintetben, hogy köztük is sok a becsületes, de ez a réteg aki direkt és indirekt tevékenységük eredményeként a legtöbbet tudnak ártani. Rájuk a legjellemzőbb, hogy felemelkedésükhöz nem az előbb felsoroltak valamelyikét fektetik be, hanem a kapcsolati tőkéjüket. Sokszor ennek a kialakítása és fenntartása kerül a legtöbbe a lakosságnak, nem beszélve az átgondolatlan, minden szakmaiságot nélkülöző megnyilatkozásukról, ötleteikről. Remélem nem untattalak túlzottan titeket, de nagyon sokat lehetne diskurálni a kérdéskörben. További szép napot!

Kedves Colette!
Értem. Tied a két pont. Természetesen ez bankfüggő. A minimális bukásod, mint tapasztaltad, s tisztában vagy vele az adott banki árfolyamsáv fele.

Érdekes látni ezeket a hozzászólásokat. Jött egy összehasonlító körkép a környező országokból hitelek tekintetében és máris elkezdődött a bankok lehúzása.
A blogbejegyzés teljesen bizonyítja azt, hogy egyes országok megítélése hogyan hat ki a kamatpolitikára. Ez ugyanolyan piac, mint bármi más. A bankok ugyanúgy versenyeznek egymással, mint a az egyéb területeken lévő konkurens cégek.
Mint látható, egy anyához tartozó lánybankoknál is megvan a különbség. Ráadásul ez egy olyan piac, ahol mindenki eldöntheti, hogy kíván-e élni az ajánlatokkal vagy sem.
Az már unalomig lerágott csont, hogy egész biztos Magyarország okozta a svájci frank felértékelődését mind az euróhoz, mind a forinthoz és természetesen egész biztos ebből hatalmas kasza van számukra.
Csak kérdezem, hogy a mobil- ,gáz- és áramszolgáltatók ellen miért nincs ekkora kirohanás. Az üzemanyagárak emelése miért van ennyire eltűrve? Érdekes, ott majdnem monopólium van, teljes kiszolgáltatottság és mindenki belenyugszik az árakba. Az piacinak számít?
Van a bejegyzők között, aki már távozott hazánkból…nem értem mit számít már az itteni helyzet. Én örülök, hogy megtalálta a boldogságát távolabb innen. Fel kell venni ott az olcsó hitelt, vissza kell belőle fizetni az itteni dutyikölcsönt és viszlát.
Az viszont jó, hogy szubjektív a véleménynyilvánítás, így mindenki felteheti a szemellenzőjét és kiírhatja magából a keserűségét. Igaz ettől még nem oldódik meg semmi. Nem fog többet keresni, nem fogják elengedni a hitelét és nem fog lejjebb menni az árfolyam.
Nekem azok a cikkek tetszenek, amik képzik az embereket, mert sajnos a pénzügyi kultúránk sehol nincs. A bejegyzések erről még jobban meggyőznek. Aztán, ha valaki értelmesebb felír egy teljesen normális okfejtést, rögtön öten esnek nekik, mert kényelmes a nyesegetés.
Én emlékszem még anno, hogy többen kérdezték, hogy vegyenek-e fel svájci frankos hitelt. Én csak autóra javasoltam, max 4-5 éves futamidőre, mert az még viszonylag belátható futamidő és kisebbet kockáztat az ember. Hosszú távra (5 év felett) már csak azt tudtam mondani, hogy annyira beláthatatlan minden, hogy abban adósodjon el, amiben a fizetését kapja. Az részegített meg mindenkit, hogy forintban nem kaphatott annyi hitelt, így nem vehetett 20 négyzetméterrel nagyobb ingatlant, nem jutott volna már felújításra, stb…stb. Az emberek 80%-a tovább nyújtózkodott, mint amíg a takarója ért. Utólag nehéz beismerniük a hibás döntést, de ezért másokat hibáztatni…hmmm…nem kicsit túlzás.
Ettől függetlenül szórakoztató végigolvasni a hozzászólásokat. 🙂