A magyar bankbetéti kamatok már négy százalék környékére csökkentek a sorozatos radikális jegybanki alapkamat-vágás eredményeképpen.
A jelenlegi 4,75%-os jegybanki alapkamat várhatóan tovább fog csökkenni, erre utal az állampapírok hozamai is, az egyéves diszkont-kincstárjegy hozama már négy százalék alatt van. Vagyis a piaci szereplők további erőteljes kamatcsökkentést áraztak be a következő hónapokra.
Ez sajnos előrevetíti a bankbetétek kamatainak további csökkenését is.
Ezért a megtakarításaikat bankbetétekbe fektetők kénytelenek alternatív lehetőségek után nézni, amennyiben keveslik a bankbetétek egyre csökkenő kamatait.
Ez lehet befektetési alap (erről fontos információk ebben a cikkben), de szintén megoldás lehet a környező országokban való betételhelyezés is.
Szerbiában könnyedén találunk 10%-os dináros bankbetéteket, ráadásul kamatadót sem kell fizetni, ez megfelel 11,9%-os kamatadós betét nettó kamatának. Ezen túl nem ismerik a bankok az új pénz-régi pénz fogalmát, így nem kell kamatvadászatra sem berendezkednünk és még tranzakciós adó sem terheli az utalásainkat.
Mivel ingyenebéd nincs, vajon milyen kockázatokat kell bevállalnunk a mintegy 8%-os kamatelőny fejében?
Három kézenfekvő kockázat az országkockázat, a helyi bankok kockázata, valamint a devizakockázat.
Országkockázat: Szerbia, illetve a volt Jugoszlávia nem éppen a megtestesült stabilitás mintaképeként él az emberek gondolataiban. Ennek oka a balkáni háború, az azt követő hiperinfláció, illetve a rossz értelemben vett balkáni jogrendszer.
Ez úgy tűnik, mára már lassan a múlté, hiszen Szerbia is kérte felvételét az Európai Unióba, ahová Horvátországot éppen a napokban fogják felvenni.
A csatlakozás legnagyobb akadályai a háborús bűnösök kiadatása és Koszovó kérdése voltak. Mindkét területen engedett a szerb kormányzat, így megkezdődhetnek a tárgyalások.
Úgy gondolom, ettől Szerbia még nem lett svájci mértékkel mérhető biztos menedék, de az uniós csatlakozásra való felkészülés miatt már nem az a vadkelet, ami volt akár csak 10-15 éve.
A bankrendszer kockázata: A Szerb Nemzeti Bank egyébként remek oldaláról megtudhatjuk, hogy a szerbiai bankok valamivel jobban állnak, mint a magyar társaik, lévén, hogy a legtöbb bank némileg nyereséges. A nemfizető hitelek aránya (NPL) ott is a magyarországihoz hasonlóan magas, 18% körüli, viszont ott régóta csökkenő tendenciát mutat a rossz hitelek aránya, nálunk ezzel szemben folyamatosan nő a nemfizető hitelek aránya.
Természetesen mindkét adat borzasztó magas, csak azt akartam érzékeltetni, hogy a számok alapján nem állnak rosszabbul a szerbiai bankok.
Ennek ellenére indokolt az óvatosság, a múltkori szerb eurós kamatokról szóló cikkemben (itt található) leírtam, melyik három bank tűnik megbízhatónak Szerbiában. Természetesen ez csak az én privát véleményem, nem pénzügyi tanácsadás, vagy befektetési javaslat.
Devizakockázat: Ez a legnagyobb kockázat, amivel szembesülünk, ha dinárban akarjuk fialtatni a pénzünk. Pedig első ránézésre minden rendben van.
Ezen az ábrán a dinár és a forint euróhoz viszonyított árfolyamát láthatjuk egy év távlatában:
Egy év távlatában határozottan jobb volt dinárban tartani a pénzünket. (A kék az euró/dinár árfolyam, a piros az euró/forint. A dinár erősödött az euróhoz és a forinthoz képest is.)
Két évet figyelembe véve nagyjából ugyanott vagyunk:
Öt év távlatában megint a dinár a nyerő:
Azonban 8 év távlatában már látszik, hogy mit is jelent a devizakockázat:
Amint látjuk, az elmúlt pár évben nem volt komoly devizakockázatunk a múltbeli adatok alapján.
Azonban érdemes egy pillantást vetni a szerb inflációs rátára:
A rossz hír, hogy még jelenleg is 11% feletti az éves infláció, ahogy az államháztartás hiánya is 6,4% volt tavaly.
A jó hír, hogy a szerb nemzeti bank eltökélt az inflációs cél elérése érdekében, ezért nagyon magasan tartja az alapkamatot, 11% felett. Ez erős támaszt jelent a dinár árfolyamának.
Másik jó hír, hogy ha tényleg csatlakozik az Unióhoz Szerbia, a beáramló külföldi tőke valószínűleg erősíteni fogja a dinárt.
A konklúzió? Az elérhető 10%-os kamat nem rosszabb, mint a részvényeken várhatóan elérhető hasonló hozam, azonban főleg a devizakockázat miatt a rizikó csak egy kevéssel kisebb. Azonban a bátrabb befektetőknek talán meggondolandó lehetőség a szerbiai bankbetét, de ők ne felejtsék el a pénzváltás és a kiutazás költségét is figyelembe venni. (Nagy tételű pénzváltásnál kérj egyedi árfolyamot a pénzváltóktól. Egy olcsó pénzváltóról cikk itt.)
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en
