A kormány jövőre vezeti be a tranzakciós adót, amiből először 300 milliárd feletti bevételt várt, majd ez 200 milliárd alá finomult. (Hogy tudjuk mihez hasonlítani, a teljes társasági adó bevétel 380 milliárd forint körül lesz idén.)

Az adót a banki átutalásokra vetik ki, minden tranzakcióra 0,2%, maximum 6 ezer forint. Mivel a forgalom nagy részét a vállalati fizetések teszik ki, az adó is őket fogja leginkább sújtani. Legalábbis a törvény kiagyalói szerint.

Csakhogy a közepes és nagyobb cégeknek már készülnek a nem publikus számlacsomagok, hogy ezek a cégek az egymás közötti forgalmukat külföldön bonyolíthassák le. Mivel az új magyar átutalási rendszer már uniós szabvány szerinti, semmi nem akadályozza meg a külföldi bankokat, hogy hozzáférjenek a magyar átutalási rendszerhez.

De mi lesz a kisvállalkozásokkal? Egy nagykereskedelemi cég, amelyik 10%-os haszonkulccsal dolgozik, havonta akár százmilliós tételben is utalhat a beszállítóknak, így hónapról-hónapra kétszáz ezer forintos plusz költséget jelent neki az új adó.

Írtam már arról, hogy az eurós utalásokat Szlovákián keresztül, interneten kell lebonyolítani, mert így több százezret spórolhatsz évente a bankköltségen. Mindenképpen olvasd el a cikket, mert az ott leírtakra szükséged lesz most is. Itt találod: //kiszamolo.hu/sporolj-szazezreket-a-vallalkozoi-szamladon/

Ugyanis a nagy megoldás, hogy a partnerek nyissanak forintos vállalkozói számlát Szlovákiában. A magyar K&H Bank szlovák megfelelője a CSOB, havi 3 euróért kínál forintos vállalkozói számlát. Ehhez még jön havi 60 cent bankkártya-díj.

Ebben az esetben a szintén a CSOB-bál lévő másik forintos számlára interneten kemény 15 eurócentért utalunk összegtől függetlenül. A számláról pénzt felvenni kártyával a magyar K&H automatáiból lehet, 20 centért, szintén összegtől függetlenül. (Napi limit 2000/5000 euro, sima és dombornyomott kártya.)

Magyarországra még kicsit drága az utalás, 0,4%, minimum 10, maximum 40 euró, reméljük, ez tömegigény fellépése esetén még fog finomodni. (Összehasonlításul: nagy magyar banknál ugyanez most 0,16%, felső határ nincs, ez jövőre várhatóan 0,36% lesz majd az adó miatt. Reméljük, a szlovák bankok ez alá fognak menni, így még a Magyarországra történő utalás is olcsóbb lesz, mint itthon két bank közötti utalás. Fontos figyelembe venni, hogy a külföldről fogadott utalásokért a magyar banknak is általában fizetni kell, ez például a K&H-nál 0,11%, maximum 2.500 Ft)

(Alternatív megoldás a romániai BRD Bank. Utalás bankon belül két forintos számla között ingyenes, utalás magyarországi számlára 0,2% (ennyi lesz jövőre csak az adó), minimum 15 euró. Havi számlavezetési díj 2×4 euró (nyitni kell lejes számlát is sajnos), lakosságnak 2×0,8 euró. A forintos számla mellé sajnos nem tudnak bankkártyát adni, csak a lejes mellé. A csíkszeredai fiókban Török Krisztina remekül beszél magyarul, de Hargita megyében szerintem minden fiókban így van ez. Olcsóbb az utalás Magyarországra, mint a szlovák lehetőség, hátránya, hogy nincs forintos bankszámla.)

Összefoglalva: ha sikerül rávenni a partnereidet, hogy ők is nyissanak számlát Szlovákiában, az egymás közötti utalásokat 20 centből (60 forintból) letudjátok, a pénzfelvétel is megvan ugyanennyiből, ennél még Magyarországon is többet fizetsz. Úgyhogy már kisebb havi forgalom mellett is megéri a partnereket megkérni egy szlovák számlanyitásra.

Utalni interneten tudsz, az így nyitott számlát nem kell bejelenteni a magyar adóhivatalnál, erről írtam az előző bejegyzésben, ahogy arról is, milyen papírok kellenek és mi a telefonszáma a CSOB-nak, ahol beszélnek magyarul is. (A NAV-ot az euros számla bejelentéséről kérdeztem, gondolom ez igaz a forintos számlára is, de azért kérdezz rá.)

A dolgozóknak is nyithatsz forintos számlát, ők 2,6 eurót fizetnek (ebben már benne van a kártya díja is, ami Magyarországon évi 6-6,5 euró) és ők is 60 forint/alkalom vehetnek fel pénzt a kártyájukról. Sajnos magyarországi utalásra drága a csomag, de ha csak pénzfelvételre és vásárlásra használják, megint csak majdnem olcsóbb, mint a hazai ajánlatok és még feltétele sincs a havi díjnak.

Mivel az összes nagyvállalat a forgalmát külföldre viszi és a fentiek fényében a kicsiknek is megéri, elég sanszos, hogy töredéke fog csak befolyni a tervezett adónak. Legalább annyit elérnek ezzel az adóval, hogy a tőkeerős cégek vagyona külföldre vándorol, ezzel is tovább gyengítve a hazai bankok tőkeerejét és hitelezési, illetve haszontermelő képességét. Sikerült egy újabb pusztító rúgást beadni a hazai bankrendszernek, azon keresztül pedig a teljes hazai gazdaságnak.

A kisnyugdíjasok és a mikrovállalkozások pedig majd fizetik az újabb adót.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:. . vagy RSS-en

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Szeretnél többet tudni a pénzügyekről? A hat alkalmas tanfolyamról itt találsz további információt.