Olcsó vagy drága Budapest?

Örök vita, hogy olcsó vagy drága Budapest. Különösen az ingatlanárakkal kapcsolatban szokott ez felmerülni, hogy még mindig milyen olcsó Budapest, akár Pozsonyhoz, akár Bécshez, akár Prágához hasonlítjuk.

Ennek a négyzetméter árat a négyzetméter árhoz való viszonyításnak semmi értelme, hiszen a helyi kereslet és a jövedelmi viszonyok azok, amik befolyásolják az árakat, nem pedig az, hogy Bécsben, Pozsonyban, Miskolcon vagy Szófiában mennyibe kerül egy hasonló méretű lakás.

(További tényező még a befektetési célú kereslet, amit pedig az alternatív lehetőségek és a jogszabályi környezet befolyásol. Ha a bankban kevés pénzt kapok a pénzemre és egyébként is olcsó a hitel, akkor sokan akarnak ingatlanba fektetni, magas kamatok mellett pedig már nem éri meg ugyanez. Ha olcsó az adózása a lakáskiadásnak és nincs, vagy alacsony a vagyonadó mértéke az adott országban, az drágítja a lakásokat, ahogy a mindenféle egyéb állami támogatás is felfelé nyomja az árakat.)

A négyzetméter árnál sokkal fontosabb a helyi vásárlóerőhöz mérni az árakat. Hány évig dolgozik a német, osztrák, szerb, magyar átlagember egy négyzetméter lakásért, illetve a vásárlóerőt figyelembe véve mennyit tud kifizetni a bérlésért? (Egy német már a nagy magyar áremelkedés előtt is harmadannyit dolgozott egy átlagos 70 nm-es újépítésű németországi ingatlanért, mint egy magyar a hazai lakásáért. Cikk itt)

Mert a befektetők ideiglenesen feltornázhatják az árakat, egymás elől happolva el az ingatlanokat, de ha emögött nincs tartós fizetőképes kereslet, nem lehet maradandó az áremelkedés. (Hallom, hogy a belvárosban a kínai vevők egymás elől vásárolják fel a lakásokat, nekik plusz 15-20% nem számít, csak ne otthon legyen a pénz. De ha majd elfogynak a kínai vevők, vajon kinek fogják ennyiért eladni a megvásárolt lakásokat? Az írek is 30%-os buktával adták el a lakásaikat 2008 után.)

Viszont fordítva is igaz, ha nő a fizetőképes kereslet, ráadásul az emberek hosszabb távon is pozitív jövőképpel bírnak és mernek, illetve akarnak is ingatlant venni, akkor értelmetlen áresésre várni.

A numbeo.com oldalról már írtam, egy fantasztikus információforrás a külföldi városok költségszintjéről és a megélhetés, illetve a pénzkereseti lehetőségek összehasonlításához. Külön jó, hogy az adózott jövedelmeket hasonlítja össze.

A budapesti adatok is teljesen korrektek, így elfogadhatjuk, hogy a többi város is hasonlóan jól dokumentált.

Hasonlítsuk össze a pozsonyi és a budapesti árakat.

A lakásárak még mindig 27%-kal a budapesti árak felett vannak és a bérlés is 22-30%-kal drágább. (Pozsony négyszáz ezres város, így nehéz értelmezni a belváros-külváros különbségét budapesti értelemben.)

Azonban a nettó kereset 53%-kal nagyobb a magyarnál, a lakáshitel kamatai pedig 1,6-1,8% 10 évig fix kamatú hitel esetén is. Így már nem is tűnnek olyan olcsónak a budapesti bérleti árak vagy lakásárak.

Bécs és Budapest? A lakásárak háromszorosa a budapestinek, azonban a bérlés csak a duplája, miközben a fizetések is a háromszorosa a budapestinek.

Akinek van kedve, megnézheti még Prágát, Varsót (25-30%-kal magasabb ingatlanárak, 50%-kal magasabb jövedelmek), Berlint (80%-kal magasabb bérleti díjak, 130%-kal magasabb ingatlanárak és 234%-kal magasabb jövedelmek) és rengeteg másik várost is.

Érdemes fogyasztói kosárban nézni, mennyit költenek az emberek a fizetésükből lakhatásra és mondjuk táplálkozásra. Az se mindegy, milyen állapotú a bécsi, prágai, berlini átlagingatlan és milyen a magyar.

Nagyon jól el lehet játszani a numbeo áraival, azt is ki tudod számolni, mennyire éri meg kimenni külföldre dolgozni.

Amit levonhatunk tanulságnak, a helyi vásárlóerőt figyelembe véve egyáltalán nem mondható már olcsónak a budapesti piac. Ebből azonban nem következik az, hogy az árak ne nőhetnének tovább, hiszen a részvénypiacon is gyakran évekig, évtizedekig vannak túlárazások, amikor a kereslet, vagy a hype felülírja a gazdasági számítgatásokat.

Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 35 ezer forint.

Oktatás a pénzügyekről: hat alkalmas tanfolyam csak 25 ezer forint.

20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.

Share

111 hozzászólás

  • Rigodon

    Pozsony össze sem mérhető Péccsel, kis túlzással csak a pozsony-ligetfalui panel lakótelepen laknak annyian mint Pécsett.
    Méret, lakosságszám alapján talán Budapest budai része hozható fel hasonló példaként.

  • sokasebi

    Azt se felejtsuk el, hogy a kutyaszaros belvaros ingatlanjainak nagy resze tobb mint 100 eves, korfolyosos, rossz beosztasu, felujithatatlan gepeszettel es infrastrukturaval, teli elszegenyedett es mentalis kihivasokkal kuszkodo lakokkal. Persze az uj epitesunek is a kapujaba vizelnek, meg leutnek ha hajnalban mesz haza reszegen. De legalabb kozel van a bulinegyed!

  • Kiszamolo

    Rigo, 400 ezres város, messze nincsenek akkora távolságok, mint Budapesten, így nem lényegesen olcsóbb a “külváros”, mint a “belváros”.

    Erre gondoltam Péccsel, de javítottam.

  • rdldr

    Viszonylag sokat dolgozok Pozsonyban és azt elmondhatom, hogy a reggeli es délutáni dugó iszonyatos, ezért agglomerációba nem szivesen költöznek az ottaniak és a tömegközlekedés se olyan sűrű mint nálunk. Vidéken auto nelkül nem tudsz közlekedni rendesen autóval meg dugóban ülsz. Ezért is magasak az árak. Nem épül annyi lakás amennyire szükség van, mert nincs is hova. Az uthalozat fejleszteset nagyon elhanyagoltak az utobbi idoben ezért nem annyira kelendőek a peremkerületi külvárosi beruházások. Ez csak szemelyes velemeny okfejtes, lehet, hogy van benne hiba de en igy latom.

  • random okos

    “Bécs és Budapest? A lakásárak háromszorosa a budapestinek, azonban a bérlés csak a duplája, miközben a fizetések is a háromszorosa a budapestinek.”

    A tripla fizetés valójában nem tripla, hanem még magasabb életszínvonalat jelent, mert a szabadon elkölthető jövedelem nagyobb mértékben nő.

    Egyszerű példa:
    Ha a fix költségem havi 150K (étel, fűtés, többi alapszükséglet), akkor:
    a.) 250 ezres fizetésnél havi 100K
    b.) 750 ezres fizetésnél havi 600K
    a szabadon elkölthető jövedelem.

    Ez bizony nem tripla, hanem hatszoros különbség.

  • realestate

    Nem lehet így összehasonlítani városokat. Illetve össze lehet, csak következtetést értelmetlen levonni.

    Teljesen más az emberek mentalitása/ sokszor még országon belül is, nem hogy különböző országokban. Éppen ezért nem lehet intézkedéseket egy az egyben külföldről átvenni mert más környezetben más hatást váltanak ki!

    Drága vagy olcsó? Nem én, nem a szakértők hanem a PIAC mondja meg!
    Addig is egy chart amin el lehet gondolkodni…

    img.reblog.hu/blogs/26199/budapesti-orszagos-lakasarak-realertekce38.png

    Az én meglátásom szerint tovább fog nyílni az olló, nagyobb %-al fog emelkedni BP (és agglo) mint az ország többi része. Miért? Részben ezért:

    portfolio.hu/gazdasag/ez_az_igazi_baj_lassan_kiurul_fel_magyarorszag.1.249963.html?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link

  • Ildiko70

    Örök igazság: Ha venni akarsz drága, ha eladni olcsó.
    Ha csak az árakat nézzük, akkor reálisak az árak, a fizetéssel összehasonlítva drágák, de hát minden más is így van.

  • A Lajos

    Nehéz az összehasonlítás azért is mert ahány város, annyi “sztori”:

    -Bécs: nem nagyon kell kommentálni, gyakorlatilag egy nyugat-európai főváros, nyugati fizukkal, nyugati életszínvonallal
    -Varsó: régió legnagyobb, és vezető országának a fővárosa
    -Prága: egy már majdnem nyugat európai, fejlett iparral rendelkező ország fővárosa, magasabb fizuval és életszínvonallal, mint itthon
    -Pozsony, gyakorlatilag Bécs elővárosa, ennek minden előnyével, illeve Szlovákia is elhagyott már minket.

  • nubek

    184 ezer atlagkereset Budapesten? Ugyanmar… max ami a hivatalos statisztikabol latszik, de az tuti, hogy a valosasgban nem ennyi.

  • Tamas

    A Numbeo-on 184 ezer forintos atlagber van Budapestre, ami gondolom (remelem) valamilyen hivatalos statisztikabol lett kiszedve, es teljesen rossz. Az emberek egy eleg nagy resze minimalberre van bejelentve es boritekban kapja meg a maradekot. Sajnos emiatt nem nagyon tudjuk meg hogy mennyi az atlagber, de en valahova 250 ezer korul tippelnem.

  • Géza

    egy itt tanuló olasz lánnyal beszélgettem a közelmúltban az árakról. Azt mondta, hogy ruhát, műszaki cikket nem érdemes itt venni, minden drágább, mint otthon. Ami számára nevetségesen olcsó, az a szórakozás, bulizás. A legtöbb hely náluk állítólag eleve belépős, és az ital is jóval drágább, mint nálunk.

  • Balint

    @nubek, @Tamas: lehet tévedek, de mintha a numbeon a felhasználók adatai alapján lenne minden meghatározva

  • Németh Márta

    Bécs: Mariahilfer str.-tól 200 m-re egy kis köz, 45 nm-es teljesen felújított, igényes lakás / most építettek a – régi épület- lakásokhoz erkélyt, 550 Euro / hó + rezsi
    Budapest, XIII.ker Reiter Ferenc u az 1-es villamoshoz közel, évek óta épülgető ház 49 nm-es lakás 150.000 Ft / hó + rezsi /, állandó problémák: rossz a lift, gond a nettel…/
    Lehet a kettőt egy lapon említeni?
    Személyes tapasztalat.

  • mtoma73

    @random okos: az okfejtésedből kimaradt, hogy ahol a 750000-et keresed (mondjuk Bécs) ott a 150000 sem 150000 feltétlenül, hanem valószínűleg arányosan több.

    De azért a háromszoros sem rossz.

  • tip

    @random okos ott a pont. A “hány év nettó fizujából lehet lakást venni” kérdés értelmetlen, mert a nettó fizut nem lehet teljes egészében lakásra fordítani. Mivel a megélhetés egyéb költségei nem annyira különböznek, mint a lakhatási költségek, Budapest a lakásra fordítható jövedelem tükrében még sokkal drágább.

  • Kiszamolo

    Real, valóban közép és hosszú távon a piac mondja meg, a gazdasági realitások. Rövid távon ettől el lehet téríteni az árakat, de a végén úgyis visszatér a valódi kereslet kínálathoz.

    Kicsit színesebb lenne a hozzászólásod, ha nem mindig ugyanazt az egy ábrát és egy cikket linkelnéd be újra és újra. 🙂

  • Kiszamolo

    Budapesten, főleg a jobban fizetett szakmákban nem jellemző annyira a boríték, mint némelyek sugallni akarják. Hogy a biztonsági őr így kapja a fizetése felét, sokat nem számít.

    S nem gondolom, hogy arányaiban nagyon eltérne a pozsonyi vagy varsói adattól a fekete fizetések aránya.

  • Zabalint

    @Kiszamolo
    IT szektorban kis magyar cégeknél sajnos általános a boríték.

  • Kiszamolo

    Bértömeg arányaiban nem annyira jelentős Budapesten. Németországban is van, ahol ezzel játszanak, maximum nem ilyen mértékben.

  • realestate

    @Kiszamolo

    A kerületes/városos chart új. A népességváltozásos cikk sem tetszett? 🙂 Pedig NAGYON tanulságos, FŐLEG hosszú távra ingatlanba fektetők számára, még ha lakhatási céllal veszik akkor is!

    Egyébként pár napja már leírtam ide egyik cikkedhez: a magyar ingatlanok ~85-90%-a szerintem is rossz befektetés (amit te is állítani szoktál), de a maradék 10-15% az igenis hozhat rendesen akár kiadásra akár várható áremelkedésben.

  • Topfly

    @Kiszamolo Én nem fogadnék arra, hogy egyszer elfogynak a kínai vevők 🙂 Ha más világvárosokat nézünk még mindig nem olyan sok a kínai Budapesten.

    Az ingatlanpiacra átmenetileg csak egy hatalmas és hirtelen kamatemelés lehet komoly hatással vagy a NATO és az EU szétesése totálisan szétzilálhatja! Ez utóbbi akkor következhet be, ha az oroszok bevonulnak a Baltikumba és az EU és NATO ettől totál megbénul és szétesik. Én ennek a forgatókönyvnek most 20% esélyt adnék. Nem valószínű, de bőven benne van a pakliban!
    Az hogy mi lesz az ingatlanpiaccal egy esetleges orosz bevonulásnál, elég megnézni Kelet-Ukrajnát! Ott jelenleg 50-80 m2-es panel lakásokat 1000-2000 dollárért lehet venni/lakás.

  • Janos82

    @tip :

    A szolgaltatasok ara kulonbozik.
    pl a szerviz dragabb lesz.
    Az etterem is.
    A fodrasz.
    A szerelo aki beszereli a konyhabutort.

    Nemetorszagot ezert kb ketszer olyan draga mint Magyarorszag.

  • szocske

    @mtoma73, ha random okos tényleg okos, akkor nem nő 3x a megélhetési költsége a fizetés háromszorozódása mellett 🙂
    valamennyit vélhetően mindenkinél nő, de sztem azért nem arányosan, hanem elmarad, és nő az egyébre fordított összeg.

  • bgbp

    “Egy német már a nagy magyar áremelkedés előtt is harmadannyit dolgozott egy átlagos 70 nm-es újépítésű németországi ingatlanért, mint egy magyar a hazai lakásáért.”

    – ezt olyan rossz olvasni… 🙁
    Az egyetlen megoldás az, ha kimegyek dolgozni, hogy belátható idő belül házat tudjak venni?
    Mert bárminemű gyors számolás után a válasz igen.

  • Zabalint

    Akkor hol jelentős, ha nem Budapesten? Ezek nem kis bérek feketén, és tízezres nagyságrendű munkavállalót jelent Budapesten, és ez csak egy szektor. Aztán ott vannak a szekusok, vebdéglátósok, futárok, ezeknek mind-mind csúszik jelentős fekete, meg a kiskereskedelem egy részében is.

  • sokfa

    @Zabalint: “IT szektorban kis magyar cégeknél sajnos általános a boríték.”
    ha ez igy van, az nagyon durva (tehat altalanos = minimum -olvasatomban- a cegek 70%-a igy tesz).

    ennyire hulyek a programozok? minek erne meg nekik zsebbe kapni szazezreket? hova teszik? miert ilyen bfsz az adohatosag h nem kapja el oket?
    azert havi 300-400 at kp-ban sem olyan konnyu “rejtegetni”

  • Serrin

    Drága.

    Egy 2 szobás lakásbérlés nem a XVIII. kerület legszélén 150000 Ft + rezsi + saját számlák (mobil, bkv bérlet) + kaja bőven egy valódi átlagfizetés (90000-100000 Ft) felett van. Egy normális országban ezt minimálbérből kéne kifizetni simán.

    Nem véletlenül mennek ki egyébként képzett emberek mosogatni tőlünk nyugatabbra. Ott még a segédmunkás is meg tud élni. (Nyilván nem kolbászból van a kerítés, csak a megélhetés biztosabb.)

    Árakban már Nyugat-európai, meg USA szinten vagyunk, csak a fizetések töredékei az ottaniaknak.

  • artM

    “Budapesten, főleg a jobban fizetett szakmákban nem jellemző annyira a boríték, mint némelyek sugallni akarják. Hogy a biztonsági őr így kapja a fizetése felét, sokat nem számít.

    S nem gondolom, hogy arányaiban nagyon eltérne a pozsonyi vagy varsói adattól a fekete fizetések aránya.”

    Nos nem tudom milyen szakmakra gondolsz pontosan, de nekem informatikuskent az a tapasztalatom, hogy a multikat leszamitva minden ceg ugyeskedik valahogy. Viszont a multiknal is csak a “belsos” kollegakat fizetik feheren, mint munkavallalok (kb az ott dolgozo informatikusok 1/3-a), a tobbi ember alvallalkozokkent, konzultanskent dolgozik, akik szinten ugyeskednek.
    Orvosok allami korhazakban a fizetesuk tobbszoroset kapjak halapenzben, maganklinikak meg szinten ugyeskednek.
    Az ugyvedekrol inkabb ne is beszeljunk.
    Lehetetlen megmondani mennyi a tenyleges atlag netto ber…

  • ügyvéd

    @Kiszámoló
    Otthon lévén a témában, mert elég sok biztonsági szakmában ténykedő ügyfelem van:
    A biztonsági őrök 99%-a minimálbéren van, így pont ebben a szakmában nagyon nagyon nem jellemző a “boríték”.

  • ügyvéd

    Egyébként az meg igaz, hogy a jobban fizetett szakmákban pláne a külföldi tulajdonú cégeknél szinte kizárt a “boríték”, de a rosszabbul/minimálbéren fizetettekben is.
    A fekete pénz pont a kettő között jellemző, és csak a magyar cégekre.

  • ügyvéd

    @Zabalint
    A kicsiknél igen, de a “tömeget” nem ők foglalkoztatják. Az IT ban “hemzsegnek” az 1000, vagy még több mérnököt foglalkoztató külföldi cégek.

  • Tibor

    Parizsra nagyjabol stimmelnek az arak, annyi kulonbseggel, hogy itt maga az adminisztracios Parizs belvarosnak szamit. Amit kidob hogy kijjebb mennyi a lakas az mar nem Parizsra hanem az elovarosaira igaz. Ami lehet hogy tavolsagra nincs messzebb mint Munchen vagy Budapest kulso keruletei, de adminisztracios szempontbol NEM Parizs.

    Annak viszont orulok, hogy tobbet keresek mint a leirt atlag, mas kerdes, hogy meg igy se eleg normalis eletszinvonalon eltartani a csaladot.

  • Alfa

    “Ennek a négyzetméter árat a négyzetméter árhoz való viszonyításnak semmi értelme, hiszen a helyi kereslet és a jövedelmi viszonyok azok, amik befolyásolják az árakat,”

    Érdekes, hogy a mobiltarifáknál ezt mégis milyen sokan figyelmen kívül hagyják 🙂

  • expect

    A statisztika azért egy nagyszerű dolog, mert végső soron azt hozok ki belőle amit akarok. Pl ha a fenti írásban London szerepelne (1687 font a belvárosi egy szobás és 2185 az átlagfizetés, magyarul 77%-a a fizetésnek), Milánó (1029/1595=65%) vagy Lisszabon (635/878=72%), akkor meg az jönne ki, hogy a budapesti lakásárak pl a 126ezres belvárosi apartman a 185-re vetítve (68%) nem is számít elszálltnak, csupán egy normalizálódás.

  • expect

    De a nm2 árakat is nézhetjük más megvilágításban. Bp 1 belvárosi nm2 3,3 hónap munka, Londonban 6,5, Milánóban 5, Lisszabonban 3,8, Berlinben 2,2, Varsóban 2,8, Bécsben 3,5, Pozsonyban 2,7.
    Szóval a valóság az inkább afelé tendál, hogy semmiféle kiugró történet nincs Magyarországon, hanem az elmúlt szűk 10 évben volt nagyon alulértékelve az ingatlanpiac az európai realitásokhoz képest.

  • Gábor

    IT szektorban nagyon jellemző a vállalkozósdi, 50% ra becsülöm.

  • BalageHKK

    @artM:
    “nekem informatikuskent az a tapasztalatom, hogy a multikat leszamitva minden ceg ugyeskedik valahogy”
    azért ez túlzás, pl. nálunk sincs ilyen már sok éve (informatika, amerikai-magyar, de nem multi, M.o.-on kb. 25 ember, amcsiban is hasonló)

  • Gábor

    T vel kezdődőnél nagyobb multi nem kell, ott is ez van.

  • Zabalint

    @sokfa
    Nem 300-400-at rejtegetnek, fele legalább fehéren megy. Mondjuk be van jelentve 300 bruttóra, ami 200 nettó, 200-at meg zsebbe kap. Voltam anno ilyen cégnél állásinterjún.

  • Zabalint

    @ügyvéd
    Van mondjuk 10 1000+ méretű, de 5-40 fősből meg több száz lehet.

  • Tinaturner

    Az is sulyos h valaki szerint 90-100k az atlagfizetes. Kb a minimalber lehet ott.. a tobbiben kb expecttel ertek egyet. Londonban pl eszedbe se juthat onalloan lakast berelni mosogatasbol, szal ha valakinek ez a terve az valasszon mas helyszint.. ha meg 8ad magaddal berelsz szobat akkor nyugodtan megteheted az pesten is.. kiszamolo ingatlancikkeinek mindig egy kis igatlanfobia ize van, pedig teljesen korrektul leirta sokszor h egy diverzifikalt portfolioban realis helye van. Pl van 120 milliod akkor nyugodtan adj ki 2 lakast. Ennyi. Ha ugy latod h nem jo akkor atrakod masba

  • Aleks

    A multiknál jellemző a külsős munkaerő-kölcsönző cégen keresztül foglalkoztatás. Szóval a multi lehet teljesen fehér. Az IT-tól a segédmunkásig mindenhol el van terjedve. Szerintem ez amúgy intézményesített adócsalás.
    A bérekhez még egyszerűbb lenne a minimálbért nézni. Az átlag amúgy szerintem a nettó minimálbér 2-szerese vidéken és 2.5-szeres a fővárosban.
    A legjobb lenne egy minimálbér/átlagingatlanár illetve egy minimálbér/albérletár grafikon.
    Az albérleteknél pont tudok egy info-t 2001-ben minimálbér/kétszobás kelenföldi panel 40e(bruttó)/50e. most úgye ez 127e(bruttó)/110-120e.
    Szóval a mostani elszállt albérletárak csak most másztak a 2001-es szint fölé.

  • Kiszamolo

    Tina, nincs nekem ingatlanfóbiám, csak azt látom, hogy aki nem ért a pénzhez és nem is akarja megtanulni, az aranyat vesz és ingatlant, mert azon úgymond nem lehet bukni,meg ha ki tudom adni a lakást, az már biztos profit.

    Ez pont olyan butaság, mint hogy a részvényen csak nyerni lehet, csak ki kell várni.

    Semmi baj az ingatlannal, ahogy a részvénnyel sem, ha valaki tudja, mit miért csinál. A befektetők minimum 90%-a nem tudja.

  • Budaváry Tamás

    Több, mint 1000 mikró céget (2 – 30 fő közötti létszám) ismerek, és mindenhol megy a mutyi a fizetésekkel. Mert a mikró cégek / szolgáltatók nem tudják kitermelni az adókat. Áfa, társasági adó, személyi jövedelemadó, iparűzési adó, egészségügyi hozzájárulás, stb. Olvastam pár éve erről egy nagyon jó cikket, de levették. (Jakab Andor – Tőlem ezért nem kapsz munkát)

  • Expat

    Sajnos véleményem szerint is túlárazott az ingatlan piac Budapesten. Én nagyon szeretem szép izgalmas város, remek szórakozási lehetőségekkel, ha tehetem haza is járok. De lássuk be a mindennapokban egy élhetetlen város. Igazából bármelyik nagyobb megyeszékhely lepipálja a mindenapokban, hacsak valaki nem 3 naponta jár színházba vagy egyéb kulturális programra (a többség nem). Csodálkozom is hogy vannak akik átlagosan 100000 HUF-ot képesek kiadni albérletre, pedig így vidékről felköltözni azért a plusz 100-200 ezer forintért már nem is éri meg, számolva az életminőség romlást. Ilyen körülmények közt én nem csodálkozom azon, ha valaki Londont választja társbérletben, persze Nagy-Britannia sem csak a fővárosból áll.

  • Fairy

    Szerintem igenis érdemes abszolút értékben is nézni a lakásárakat – ugyanis a piac globális (legalábbis az EU-n belül), így ha a külföldi befektetők látnak benne potenciált, akkor fognak itt vásárolni.
    A kiadás már más kérdés, az sokkal inkább lokális biznisz.
    A kínaiakról meg annyit, hogy nem fognak elfogyni – a kínai gazdaság túlfűtött, és az is marad legalább vagy tíz évig. És igazából csak kevesen akarják kivinni a pénzüket az országból – a nagy többség bízik a kormányban, a gazdaságukban.
    Szóval… én azt mondanám, hogy a lakásárakban nagyon benne van, hogy mit vár a piac az árak alakulásától. Most, úgy tűnik, sokan hisznek benne, hogy többet fognak érni a jövőben, és nem félnek a politikai hatásoktól. Szerintem kellene, de ez már csak magánvélemény.

  • Oszkar

    Tokiora is egesz pontos a Numbeo. Es hatarozottan hasznos volt a kikoltozes megtervezesehez is (mar jo elore tudtam, hogy vissza kell vennem a magyar eletszinvonalombol 🙂 ). Egyetertek, hogy sok egyeb tenyezo is van, amit ezek a puszta arosszehasonlitasok nem mutatnak es helyismeret kell hozzajuk. Itt pl. szerintem egesz olcso az ujepitesu ingatlan, de reszben azert mert oreg nem letezik, 25-30 ev utan elbontjak. Annal oregebbe a kutya se akar bekoltozni es teljesen elertektelenedik, szoval a verseny az uj es a felujitott 10-15 eves lakasok kozott van. Plusz itt nincs olyan, hogy ‘a belvaros’ es az ingatlan/berlemeny egyik legfobb ertekmeghatarozo tulajdonsaga a metroallomastol valo tavolsaga (sokkal jobb lakasokat talalsz azonos aron azonos kornyeken ha 3 perc helyett 10-et gyalogolsz). Csereben a korra bontott “atlagber” sokkal jobb mutato a kisebb beregyenlotlenseg es feketezes miatt

  • Kiszamolo

    Fairy, 10 éve azzal riogatnak, hogy földbe áll a túlfütött kínai gazdaság. Mi lesz, ha egyszer tényleg?

    Az írek sem akartak elfogyni, aztán egy nap alatt mind eltűnt és senki nem akart Budapesten lakást venni.

  • Zabalint

    @Budaváry Tamás
    Én is olvastam azt a cikket, meg egy csomó cáfolatát is. A lényeg, hogy nem voltak arányban a számai, viszonylag jól fizetett alkalmazottakkal számolt, meg nagyon olcsó szolgáltatással. Ha nem tud valaki megfelelő áron megrendelésekhez jutni, annak nem kötelező vállalkoznia.

  • Zabalint

    @Expat
    A megyeszékhelyek azért nem pipálják le a mindennapokban, mert a mindennapoknak van egy nagyon fontos része: a munkahely. Azok meg Magyarországon nagyrészt Budapesten vannak.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

 karakter még felhasználható

* 6+2=?