Az utolsó bejegyzésemben egy amerikai újságcikkről írtam, ahol a szerző szerint most nem szabad belépni a kötvény és a részvénypiacra, mert mindkettő erősen túlértékelt.

Akkor már nem volt erőm leírni, hogy miért, most pótolom, hogy mire is gondol(hatot)t.

Ahhoz, hogy ezt elmagyarázhassam, elöljáróban meg kell ismerkedni a jegybanki alapkamat fogalmával. A jegybankok kötvényeket bocsátanak ki rövid futamidőre, ezek kamata szokott lenni a jegybanki alapkamat. Ennek mértéke jelenleg 7% Magyarországon, de tőlünk nyugatra ezek az értékek most nagyon alacsonyak: az euró alapkamata 0,75%, a dolláré 0,1-0,25% között változik.

Mi ennek az oka? A jegybankok az alapkamat változtatásával tudják befolyásolni az országuk általános kamatkörnyezetét. Ha magas az alapkamat, az emberek inkább megtakarítanak, főleg, ha az infláció is alacsony. A vállalkozások pedig elhalasztják a beruházásaikat, mert az alapkamat miatt a hitelek is drágák és nem biztos, hogy magas kamat mellett megéri beruházni.

Ha alacsony a kamatkörnyezet, az emberek sem takarékoskodnak, mert szinte semmi kamatot nem kapnak a pénzükért a bankban. (Jelenleg mind az USÁ-ban, mind Európában és Japánban magasabb az infláció, mint az elérhető biztonságos hozamok. Azaz reálértelemben a megtakarítók pénze évről-évre kevesebbet ér.)

Inkább elköltik a pénzüket, sőt, hitelre vásárolnak mindent, mert a hitelek kamata is pár százalék csak. Ugyanezt teszik a vállalkozások, alacsony kamat mellett érdemes bővíteni a cégeket.

Tehát az alacsony kamatkörnyezet felpörgeti a gazdaságot a növekvő fogyasztás és beruházási kedv miatt.

Azonban két nagy veszélye van ennek a technikának. Az egyik a keynes-i likvidítási csapda, amiben Japán már évtizedek óta vergődik. A nyolcvanas években Japán volt az akkori Kína, mindenki meg volt őrülve a japán lehetőségektől, a részvény és ingatlanárakat az egekbe emelték. Aztán kipukkant a lufi és hatalmas kijózanodás és árzuhanás kezdödőtt Japánban. Ekkor a válságot ellensúlyozandó a japán alapkamatot szintén nulla közelébe vitték. Csakhogy elérve a nulla szintet, már nem volt hová csökkenteni a kamatokat, a várt hatás pedig elmaradt, így a monetáris politika elvesztette a beavatkozás lehetőségét, a továbbiakban tehetetlenül nézte a gazdaság alakulását.

(Egyszer majd írok a monetáris politika eszköztáráról és hatásairól, most kicsit egyszerűen fogalmaztam az érthetőség kedvéért, de már így is hosszú lesz a cikk.)

A másik gond a hitelek olcsóvá válása. Ez okozta a 2007-es, máig tartó pénzügyi válságot, illetve több ország (például Spanyolország) problémáit is.

A hitelek olcsóvá válásával boldog-boldogtalan hitelből vesz autót, házat, mindent, majd amikor a kamatlábak 3-4%-kal emelkednek, összedől az egész gazdaság a bedőlt hitelek miatt. Ez történt az Egyesült Államokban, a 2001-es recesszió hatására a FED levitte a kamatlábat, évekig egy százalék közelében tartotta, majd hirtelen visszaemelte. Ennek hatása azonnal a gyenge hitelek (úgynevezett subprime-hitelek) tömeges bedőlése lett, abból pedig a világméretű válság tört ki. (Egyéb okai is voltak, de erről is majd máskor fogok írni.)

Okosabbat nem tudott tenni a FED, mint a válság miatt újra levitte a kamatlábat, ezzel azonban újra megágyazott a következő hitelválságnak, mert újra túl olcsó a hitel az országban.

Most mindenki attól tart és úgy tűnik, egyre jogosabban, hogy mind Európa, mind az Egyesült Államok az alacsony kamattal belesodródik a likvidítási csapdába, illetve, hogy ha a válság egy újabb hulláma eléri a gazdaságot, már nem marad semmi eszköz a hatások enyhítésére.

Egyre inkább úgy tűnik, hogy inkább csak kitolni sikerült a válság hatásait időben és nem megoldani azt.

A monetáris politika másik eszköze a válság hatásainak tompítására a forgalomban lévő pénz szintjének megemelése, hatalmas likvidítás biztosítása. A képen az amerikai monetáris bázis (egyszerűsítve a forgalomban lévő pénz) mértékének változását láthatjátok.

Azaz az amerikai jegybank hatalmas pénzmennyiséget öntött a piacra, hogy pénzbőséget teremtve ellensúlyozza a gazdaságban található hitelszűkét.

Csakhogy ez a hatalmas pénzmennyiség megjelenik valahol és nem feltétlenül ott, ahová szánták, a gazdasági termelésben.

Ennyi rövid bevezető után 🙂 térjünk rá a jelen cikk mondanivalójára, azaz miért nem biztos, hogy érdemes most akár kötvényt, akár részvényt venni.

Kezdjük a kötvénnyel. A kötvény esetében pénzt adsz kölcsön a kötvény kibocsátójának, aki a futamidő alatt előre meghatározott kamatot fizet neked, majd a futamidő végén (jó esetben) visszafizeti a tőkét is.

Jelenleg az amerikai állampapírok kamata 3 éves lejáratra 0,25%, 30 éves lejáratra pedig 2,61% évente, miközben a 2011-es infláció 3%-os volt, a jelenlegi pedig 1,7%.

Vagyis még a jelenlegi viszonylag alacsony infláció mellett is nettó bukás kötvénybe tenni a pénzünket.

De ez csak a kisebbik baj. A nagyobbik az, hogy például a 30 éves futamidő alatt bármikor visszamehet a kötvényektől elvárt kamat mondjuk a 2007-es 5%-os szintre. Ekkor két választásunk lesz: vagy még tovább kapjuk a 2,61%-ot évtizedekig, miközben mindenki más legalább kétszer ennyi kamatot kap, vagy eladjuk a kötvényünket. Viszont senki nem lesz olyan hülye, hogy teljes áron megvegyen tőlünk egy 2,61%-os kamatozású kötvényt teljes áron, ha vehet 5% kamatozásút is. Ha ez fél év múlva történne, egész pontosan 63,29%-on venné meg tőlünk a kötvényünket, azaz gyorsan elbuktuk a pénzünk 36,71%-át, ha csak 2,39%-kal emelkedik a kamatkörnyezet.

Mi történne akkor, ha az 1981-es 15,2%-os elvárt kamat jönne vissza? Ne felejtsük el, 30 évről beszélünk, annyi idő alatt minden megtörténhet (és jóformán meg is történt)! (Amerikai kötvények historikus kamatai itt)

Nos, ebben az esetben a mi kis 2,61%-os kötvényünkért a névérték kemény 18, 36%-át fizetnék ki nekünk. Azaz a befektetett egymillió dollárunkból visszakapnánk 183.600 dollárt.

Durva? Sokan valamiért azt gondolják, hogy az állampapírokon és a kötvényeken nem lehet sokat bukni. Pedig csak azokon lehet igazán. És még nem is beszéltünk az államcsődről, vagy a vállalati csődről.

Térjünk át a részvényekre. Miért gondolják sokan, hogy túlértékeltek az amerikai részvények?

Ennek oka, hogy az elmúlt években a részvények erősödése szinte mindig együttmozgott a jegybank pénzöntési akcióival, azaz a piacra öntött pénz nagy része a részvény-árfolyamokat hizlalták.

Egyre többen várják, hogy a jegybank elzárja a pénzcsapokat és akkor az áremelkedést okozó felesleges pénz eltűnik a piacról, ezzel kiváltva a részvényárak zuhanását.

Ezen túl két dolog lehetséges: vagy likvidítási csapdába kerül az USA és akkor a gazdaság fog zuhanni, ekkor ezért fognak csökkeni a részvényárak. Vagy emelkedni fog a kamatkörnyezet és akkor nem csak a kötvénytulajdonosok fognak pórul járni, ahogy fentebb leírtam, hanem a részvénytulajdonosok is. Ugyanis amíg 0,25% a banki kamat, megelégszem 6%-os részvénypiaci hozammal. De ha 5% lesz a banki kamat, már 10-11% részvénypiaci hozam kárpótol csak a kockázataimért cserébe. (Ezt hívják kockázati prémiumnak. Kockázatmentes hozam plusz a kockázat miatt elvárt plusz haszon)

Hogyan tud egy részvény, ami eddig 5%-os hozamot termelt (osztalék plusz áremelkedés), hirtelen 10%-ot hozni? A cég nem fog több osztalékot fizetni csak azért, mert nőtt az elvárt hozam. A válasz egyszerű: a meglévő részvények értéke zuhan le, így az újonnan vásárlók ugyanannyi osztalék mellett arányosan már nagyobb hozamot realizálhatnak.

Ezért nem lesz jó kamatemelkedéskor részvényt se tartani. (Ennyit arról a közkeletű tévedésről, hogy a kötvények ára akkor megy fel, amikor a részvényeké le és fordítva.)

(Nem mindenki ért azzal egyet, hogy a következő években esni fognak az amerikai részvényárak, de erről most ne nyissunk vitát. Ha esni fognak, a fenti két ok erősen közre fog játszani.)

Nos, ezért mondta a múltkori cikk írója, hogy nem ilyenkor kell beszállni a piacra.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Szeretnél többet tudni a pénzügyekről? A hat alkalmas tanfolyamról itt találsz további információt.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:. . vagy RSS-en