Újabb adó a napelemekre

Míg a világon mindenhol támogatják a napelemek és egyéb megújulók terjedését, nálunk kifejezetten gátolják azt, elég csak a 2015-ben bevezetett termékdíjra gondolni, a szélerőművek telepítésének ellehetetlenítésére, illetve hogy évek óta nem volt normális pályázati lehetőség ilyen eszközök lakossági telepítésére. (A 27%-os áfakörbe sorolás sem a támogatás irányába mutat.)

Most egy újabb adót eszeltek ki, hogy a március 31-e után engedélyeztetett háztartási méretű kiserőművek (például napelemek és szélturbinák) után elosztói teljesítménydíjat, vagyis hálozati használati díjat kell fizetni, ha azok 4 kW-nál nagyobb csúcsteljesítményűek. (10/2016 MEKH rendelet 16.§)

Az adó mértéke jelenleg nulla forint, de az, hogy erről már törvény van, előrevetíti, hogy ez bármikor megváltozhat.

A napelemek költségének megtérülése háztartások esetén helyesen számolva általában jóval 10 év felett van, általában közelebb a 20 évhez, mint a tízhez. (Legtöbbször nem számolnak azzal az összeggel, ami a beruházás tőkeköltségének elmaradt haszna 15-20 év alatt, az inverter többszöri cseréjével és az egyéb esetleges menetközbeni javítási költségekkel.)

Az összes kalkuláció akár helyes, akár nem, nem tud számolni a feltételek megváltozásával. Például jelenleg az áramszolgáltatónak ingyen kell rendelkezésre bocsátania a hálózatát, hogy azt mint egy nagy akkumulátort használhassuk, ahová napközben feltöltjük a felesleges áramot, hogy aztán este (illetve télen) ingyen visszakérjük.

Mindjárt más lesz a megtérülés, ha napközben adózás előtt 14 Ft-ért adjuk el az általunk megtermelt áramot és 39 Ft-ért veszünk helyette éjszaka a szolgáltatótól áramot.

Vagy ez az újabb adó is. Egy kézmozdulattal akármekkorára csavarhatják ezt az adót, mindjárt nem vagy csak nagyon sokára fog megtérülni a beruházásunk.

(Az áram árának változása is komoly kockázat a megtérülés szempontjából, ha tartós túltermelés lesz áramból, hatalmasat eshet az áram ára. Mivel a szél fúj és nap süt akkor is, ha a nagy megujúló áramforrások tulajdonosai nem tudják jó áron eladni a megtermelt áramot, ezért akár szinte ingyen is el fogják adni, mert még 1 euócent is több, mint a nulla. De mivel ezt végképp nem tudjuk, lehet, hogy pont drágulni fog az áram, ezzel most ne foglalkozzunk.)

Leginkább az állandóan változó jogszabályi környezet és a kormány látszólag ellenséges hozzáállása a megújuló energiaforrásokhoz az, ami nehezen tervezhetővé tesz egy ilyen több évtizedes beruházást.

Ha már eldöntötted, hogy lesz napelemed, próbáld meg még most bejelenteni március 31 előtt, hogy ne ess az új adó hatálya alá.

Köszönjük Szocskenek az infót.

Share

162 hozzászólás

  • szocske

    Némi kiegészítés:
    A találat eredetileg mzsombit illeti, én csak felhívtam rá Miklós figyelmét
    Az új adó egyelőre csak 4kWp feletti HMKE rendszerekre vonatkozik.
    Mivel ez az adat az inverter csúcsteljesítményére vonatkozik, egy ideálisan telepített rendszer esetén tavasztól-őszig jó ha napi 1 órában csúcson dolgozik az inverter.
    Tehát az adó megkerülhető azzal, ha vki max. 4kW-os invertert választ amire nagyobb 4-6kW napelemet telepít, ezzel keletkezik némi vesztesége, de ez lényegesen kisebb, mint a nyereség, amit az inverter csúcsteljesítményen működési idejének meghosszabbításának köszönhető.
    Ha valakinek olyan adottságú a háza teteje, hogy csak több irányba tudja tájolni a napelemeket, így hiába nagyobb a teljes mező, mint 4kWp, azok csúcsteljesítménye időben a napon belül eltolódik, szélsőséges esetben akár 8kWp is lehet kelet-nyugati tájolással.
    Valamint vannak napkövető rendszerek.

  • szocske

    ” a beruházás tőkeköltségének elmaradt haszna 15-20 év alatt,” bár ezt most nem lehet pmákba tenni, így ez is rosszabb lehet a közeljövőben, mint eddig 🙁

  • mzsombor

    Két fontos kiegészítés:

    Az igénybejelentést kell megtenni március 31-ig, ehhez még kivitelező cég sem kell. Ha idénre tervezett a beruházás, érdemes ezt a lépést még a határidőig megtenni.

    A március 31 után bejelentett (vagy bővített!) rendszerekre is csak 4kW inverterteljesítmény felett él ez a jelenleg 0 Ft-os sarc, tehát aki csak normál fogyasztást vált ki, általában alatta maradhat ennek a méretnek. (Egy 4kW-os inverterre telepíthető 4,5kWp-es napelemmező ideális körülmények közt nagyjából évi 5 MWh-t termel, az kicsit több, mint havi 400 kWh. Ha ennél nagyobb havi fogyasztást szeretnénk kiváltani napelemmel, akkor él ez az új adó, ekkor is a 4kW feletti részre).

    Ezektől függetlenül iszonyú bosszantó a dolog, és nem vetít előre túl jó irányt, de fontos megjegyezni, hogy az átlagos napelemes rendszert telepítőt valószínűleg nem fogja érinteni, akkor sem, ha megemelik 0 Ft-ról.

  • untermensch4

    Előre be kell biztosítani paks2 piacát, nehogy holmi szél/napenergia-terroristák olcsó áramtermelő kapacitást merészeljenek építeni ide. A bármikor felcsavarható “0ft-os” adó kiváló fegyver a hadonászáshoz. Nincs megtöltve de a színpadon van tehát el fog sülni…

  • B. Péter

    Ez a napelemes rendszer a jelenlegi formájában zsákutca, ezért egyetértek azzal, hogy NE támogassák az én adómból.
    A másik -ahogy írta is Miklós- hogy a napelemesek ingyen akkunak használják az energiaszolgáltatót, aminek a többi felhasználó fizeti meg a költségét.
    Tehát ez nem fenntartható, nem térül meg, és csak a többiekre átlőcsölt költség miatt “térül meg” 10-20 év alatt.

  • lala

    Ez is mindent elmond ezekről a demokratáknak álcázott néhai KISZ, MSZMP huszárokról.

  • napalm

    @B. Péter
    Hmmm, miért nem telepíttetsz magadnak is egy napelemes rendszert az irigység helyett?
    Előtted a lehetőség!

  • Istvan

    @B. Péter

    Tegyük fel, az áramtermelést 10%-kal le lehetne tekerni, mert annyi háztartás önellátó, vagy akár vissza is táplál, tehát ennyivel kevesebb szenet kellene elégetni (üvegházhatás!), vagy -ha már mostanság annyira menő Paks- ennyivel kevesebb kiégett fűtőelemet kellene majd elhelyezni.

    Ehelyett gáncsoljuk még azokat is, akik csökkenteni akarják a fosszilis felhasználást.

    untermensch4-nek tökéletes a meglátása, ez nem más, mint Paks 2 egyik bebiztosítása, nehogy amikor megépül 10-15 (20?) év múlva, akkor derüljön ki, hogy az akkori technikai fejlettségen fele vagy harmadakkora erőmű is elég lett volna

  • gaborr

    szocske, mzsombor: mit gondoltok a napelem+hőtárolós elektromos kályháról? vagy akkor inkább napkollektor éri meg jobban?

  • tip

    @napalm akik a korrupció ellen tiltakoznak, azok is csak irigykednek, ahelyett, hogy ők is lopnának maguknak valami szépet. Előttük a lehetőség 🙂

    Ha ez a napelem jó üzlet, akkor elvileg nagyobb üzemméretben még jobb. Miért nem csinálják ezt az áramszolgáltatók, akiknek pénzük és technikájuk is lenne hozzá? Miért lenne ez gazdaságosabb, ha a néhány nagy naperőmű helyett van egymillió kicsi? A háztetőkön ingyen elérhető felület a gazdaságosság kulcsa? Ha ez az üzlet nem gazdaságos, miért kellene rá adóforintokat áldozni?

  • Dénes

    A napelemekkel az az általános probléma, hogy nem szabályozhatók (ahogy a szélerőművek sem), a leadott teljesítményük ingadozik. A villamosenergia hálózatban viszont a betáplált és az elfogyasztott villamosenergiának folyamatosan egyensúlyban kell lennie. Tehát, ha szél és napenergiát használunk, akkor szükség van olyan erőművekre amik képesek a napelemek gyors ingadozását lekövetni, percek alatt elindíthatók és leállíthatók. Ezt kb. csak a vízerőművek tudják. Magyarországnak van kemény 11,5 MW vízeremő teljesítménye (hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1gi_er%C5%91m%C5%B1vek_list%C3%A1ja), a teljes villamosenergia hálózat fogyasztása meg nagyjából 4 000 – 7 000 MW között van. Ez már most is nehézkesség teszi a szélerőművek/napelemek teljesítményének felhasználását, így is csak a megtermelt energia töredékét tudjuk hasznosítani. Összehasonlításként Szlovákiának a sokkal kevesebb

  • Dénes

    emberre jut kb. 1 900 MW-nyi vízerőmű kapacitása, Ausztriának meg kb. 3800 MW (en.wikipedia.org/wiki/List_of_power_stations_in_Austria, en.wikipedia.org/wiki/List_of_power_stations_in_Slovakia). Ha csak a Bős-Nagymarosi vízlépcsőt nézzük, amit mi nem akartunk megépíteni, az is 720 MW-ot biztosít Szlovákiának. (Amiből mi persze kiszálltunk)

    Magyarországon a környezetvédők által kierőszakolt jogszabályok miatt nem lehet vízerőműveket létesíteni a folyóink egyedi őlővilágára való tekintettel. Érdekes módon pont azok a szervezetek, akik ezt kierőszakolták szoktak a leghangosabban tiltakozni, amikor korlátozzák a szélerőművek építését…

    Szóval szerintem ezek a korlátozások nem véletlenek.

  • Dénes

    “Szóval szerintem ezek a korlátozások nem véletlenek.”
    Itt most a szélerőművek ellehetetlenítésére és a napelemek adóztatására gondoltam.

  • szocske

    @gaborr, röviden: sajnos fűtésre egyik sem, nagyon eltolódik a napelemes termelési csúcs a fűtési igénytől.

    Itt egy lista a tavalyi termelésemről, a szám a hónap mellett azt jelzi, hogy az adott hónap az éves termelés hány százalékát adta:
    2016. január 4 %
    2016. február 5 %
    2016. március 9 %
    2016. április 11 %
    2016. május 13 %
    2016. június 12 %
    2016. július 12 %
    2016. aug. 12 %
    2016. szept. 10 %
    2016 .október 5 %
    2016. nov. 4 %
    2016. dec. 3 %
    Mindezt úgy, hogy az idei tél a hideg mellett jóval naposabb volt, mint pl. az előző, majdnem dupla annyit termelt.

    A nyári termelést kellene eltenned télre.
    Amíg van szaldós rendszer, ez működőképes, de épp a fenti változás utal rá, hogy nem lesz így örökké.
    Ha pedig nem lesz szaldó, nyáron hatalmas túltermelésed lenne, amiért kapsz 15Ftot, télen pedig vásárolhatod vissza az áramot 23/37Ft-ért, ráadásul ezt tovább rontja az esetleges jövőbeli adó

  • szocske

    Fűtésre esetleg hőszivattyúval, akkor harmada-negyede a rizikó és a túltermelés/téli fogyasztás vesztesége.
    De amíg a hőszivattyú mehet kedvezményes áramról, a megtérülési idő vetekszik a rendszer élettartamával, tehát még ott is erősen rezeg a léc.

  • szocske

    @B.Péter, már évek óta nyárra esnek a fogyasztási csúcsok, így nem lehet azt mondani, hogy a szaldós elszámolásnak köszönhetően megvalósult háztartási napelemek rontják a rendszer hatékonyságát, mert a klímák terjedésével épp akkor termelnek a napelemek a legtöbbet, amikor a plázákat, irodaházakat leginkább hűtik.
    Tehát a lakossági napelemekkel termelt zöld áramot komolyabb gond nélkül lehet hasznosítani az országos rendszerben, mert épp jókor termelnek ezek a rendszerek.
    Ha nem lenne a szaldós rendszer, akkor nem lenne ennyi napelem és még több füstöt szívhatnánk a fa/szén/gázerőművek miatt.

  • Kiszamolo

    Napkollektorról szólt a legelső cikkeim egyike: http://kiszamolo.hu/megeri-e-a-napkollektor-megterul-e-valaha/

  • szocske

    @tip:
    “Ha ez a napelem jó üzlet, akkor elvileg nagyobb üzemméretben még jobb. Miért nem csinálják ezt az áramszolgáltatók, akiknek pénzük és technikájuk is lenne hozzá?”
    Még a kormányzati ellenszél ellenére is csinálják, itt egy tegnapi hír:
    mnnsz.hu/naperomube-fektet-be-az-alteo-group/

    Egyébként mostanában van az a pont, hogy már piaci alapon is megéri napelem-mezőbe fektetni. Eddig nálunk azért nem épültek ilyenek, szemben például északi szomszédunkkal, ahol az utak mellett hatalmas napelem-farmokat láthatunk, mert náluk volt támogatás, nálunk viszont nem.
    Néhány éve egyre több magyar projektről hallani, mert már elég olcsók ahhoz a napelemes rendszerek, hogy támogatás nélkül is megérje beruházni.

  • Addam

    És ha a csúcsteljesítménye csak 3 kW, de van belőle 12 db? 🙂

  • szocske

    @tip, egyébként a háztartási rendszerek mellett szól a decentralizáltság, amíg a nálam termelt áramot max. a 3. szomszédig kell szállítani, addig jóval kisebb a szállítási veszteség, mintha néhány központi helyről kell elszállítani mindenhová az áramot.

    Részben a témához kapcsolódóan, nagy bánatom, hogy nálunk egyelőre nem engedélyezettek a hibrid inverterek, ami egy viszonylag kis akkuval kiegészítve áramszünet esetén ellátja a háztartás kisebb, de fontosabb fogyasztóit, pl, van világítás és nem olvad le a fagyasztó, de nyilván nem fogunk róla klímát vagy hősugárzót hajtani.
    Ezt nálunk jelenleg csak több párhuzamos inverterrel, gyakorlatilag független UPS és hálózatra tápláló napelemes rendszerrel lehet megvalósítani, annak ellenére, hogy neves gyártók több készüléke meg tudná ezt egyben oldani, de azok valamiért nem kerülnek fel az engedélyezett listára.

  • Kiszamolo

    Addam, 12 önálló ingatlanon még engedélyezni is fogják talán…

  • szocske

    @Dénes, a napelemek szabályozására két lehetőség is adott lenne:
    1. ha a napelemek már elég olcsók, akkor is megéri telepíteni, ha nem használjuk ki őket 100%-ban. Azaz, egy téli igényre méretezett rendszernél lassan megengedhető lesz az a luxust, hogy nyáron csak a panelek tizede termeljen.
    2. okos mérőrendszert kellene kiépíteni az iparban és háztartásokban, amelyben a mai 23/37Ft kedvezményes/normál ár helyett 10-100Ft között ingadozhatna a pillanatnyi ár a termelés függvényében. Számos nagyfogyasztót (hűtés, fűtés, meleg víz, elektromos autó töltés) lehetne úgy vezérelni, hogy akkor működjön, amikor épp olcsó az áram.
    Pl. egy jól hőszigetelt ház hővesztesége csekély, így felfűthetem a házat 23 fokra akkor, mikor éppen van olcsó áram, amennyiben a következő olcsó ciklusig sem hűl a ház 21 fok alá. Persze 21 foknál már ártól függetlenül be kell kapcsoljon a fűtésem.

  • Kari

    A mai technológiai szinten lévő napelem rendszerek sajnos még nem biztos, hogy megtérülnek. A hazai bizonytalan gazdasági környezetben szinte biztos, hogy sose térülnek meg. De biztosan eljön majd az az idő, amikor már olyan jó és tartós rendszerek építhetők ki, mint amilyenek még az itthoni környezetben is megtérülhetnek. Energiára mindenképp szükség lesz. Ha a közlekedés reformja folytatódik és az autóink, buszaink, gépeink működtetéséhez áramot használunk majd, akkor pedig sokkal többre, mint ma.
    A ház közelében termelt energia helyben történő hasznosításának hatékonyságát lehet és kell megnövelni. Ezt pl. úgy lehet megtenni, ha az oda-vissza transzformációt kiiktatjuk és a termelt áramot közvetlenül kondenzátorokban tároljuk. Persze ma még nem kaphatóak az ehhez szükséges olcsó és tartós tárolók, de bízom benne, hogy egyszer lesznek ilyenek.

  • szocske

    @Addam, kiszamoló, szerintem mérőhelyenként számít a 4kWp méret, tehát ha valamiért egy ingatlanon több mérőhely van, akkor lehet több 4-es rendszered, ha csak 1, akkor nem.
    Viszont úgy vélem csak idő kérdése, mikor terjesztik ki egy tollvonással a régebbi/kisebb rendszerekre is az adót, tehát nem biztos, hogy sok értelme van a határt komoly felárral kicentizni.
    A házon belüli felhasználásra kell törekedni, amihez 1 éjszakát áthidalni képes, elérhető árú akkura lenne szükség. Egyelőre az akku drága, az áram ára olcsó ehhez.
    A házon belüli felhasználást viszont lehet növelni, ha pl. napsütésben indítod el a mosó/mosogatógépet (ami akár programozható is 13:00-ra..).

  • Gyula

    @szocske
    Azert ezzel a “meretezzunk a minimumra, aztan nyaron ne hasznaljuk” jellegu gondolattal en vigyaznek. Ha telen az eves mennyiseg 5%-at termeli meg, az azt jelenti, hogy:
    – 20x-os kapacitast kell kiepiteni, ami durvan kitolja a megterulest a SOHA iranyaba
    – szerintem ez a leheto legrosszabb modszer, mert a napelemeket ha mar elkeszitjuk, az allitolag rettenetesen kornyezetpusztito modon, es utana meg nem is hasznaljuk, az azert eppen az eredeti elvek arconkopese lenne.
    Viszont megoldas lehetne a problemara tobbretu is:
    – helyi akkuk telepitese, amik valamennyire kiegyenlitik a visszataplalast
    – Bioreaktorok telepitese, ami kemiai formaban tarolja az energiat (H2 gaz, biobenzin, biogazolaj) es hagyomanyos fosszilis eromuvekben lehetne elegetni, immar CO2 semlegesen.
    – Lehetne lazitani, az egyebkent, szerintem feleslegesen nagyon szigoru szabalyokon.

  • Én is akarok kommentelni

    @szocske:
    Én a Tesla Powerwallját várom ha elkezdődik a nagyüzemi gyártása a GigaFactoryban.

    Próbáltam az előző mondatomba több magyar szót írni mint angolt, és úgy tűnik sikerült 🙂
    Szóval ha eljutunk odáig a fejlődésben és árban (tippre 2020-ra meglesz ahogy olvasgattam a téma után), hogy 1M HUF-ból egy 6-7 napig elegendő áram tárolására alkalmas aksi mehet a napelemek mellé a családi házaknál, akkor én is telepítenék olyant.

  • Gyula

    Folyt.
    Jelenleg a Magyarorszagi villamosenergia rendszereknel a szabvany ha jol emlekszem 50 Hz +/- 0.005Hz pontossagot ir elo.
    Ez azt jelenti, hogy a halozati frekvencianak 49.995 es 50.005 Hz kozott kell lennie.
    Azonban a halozati fogyaszok kozul kizarolag a szinkronmotorok azok, amelyek erzekenyek a frekvenciara. meg esetleg nehany nagyon regi berendezes (30+ evesek)
    Az utobbi idoben majdnem mindegyik elektromos berendezesnek kapcsolouzemu tapegysege van, ami gyakorlatilag teljesen erzeketlen a halozati frekvenciara, vagy annak a valtozasara. (Sot igazabol a feszultseg valtozasara is erzeketlen. Ma egy notebook a vilagon barhol siman bedughato a helyi halozatba, mert semmi baja nem lesz tole, es vidaman fog menni.)
    Tehat, az orszag nagy resze siman ellenne a 45..50Hz kozotti ingadozassal is.

  • Angelo

    Minél több kiszámíthatatlan termelő (pl. napelem) van a villamos rendszerben, annál drágább a rendszert működésben tartani. Meg lehet nézni az ész nélkül zöldítő németeket, az áram ára 2x-ese lett, de legalább a CO2 kibocsátásuk is nőtt (ugyanis amikor épp nem süt a nap, nem fúj a szél, a hiányt fosszilis tüzeléssel kell helyettesíteni, vagyis pont azokat nem lehet kiváltani zöldenergiával). Ha ez a zöld irány, akkor én nem kérek belőle. Persze a másik (jelenlegi itthoni helyzet) véglet sem jobb, de az biztos, hogy értelmes szabályozás nélkül többet veszítünk, mint nyerünk vele. Az meg különösen vicces, amikor a játék többi résztvevőjének a kontójára akarja valaki kitermelni a nyereségét, és fel van háborodva, ha ebben bárki akadályozza…

  • toreki

    Nem úgy van, hogy ha van egy központi adó, akkor nem lehet ugyanarra helyi adót kivetni? Akkor ez pillanatnyilag jó. Vagy nem?

  • szocske

    @Gyula, ha télen az éves mennyiség 5%-át termeli, az nem azt jelenti, hogy 20x kell túlméretezni, mert nem a teljes mennyiséget télen akarom felhasználni.
    A 20x túlméretezés akkor lenne igaz, ha télen a nyári termelés 5%át termelné.
    Ettől azért valamivel jobb a helyzet.
    Ha megnézed a számaim, akkor az éves fogyasztásomra méretezett rendszer a legjobb májusban termelte az éves teljes termelés 13%-át, és a legrosszabb decemberben pedig 3%-ot, ezek között csak bő 4szeres az eltérés, nem 20x.
    Ha az éves fogyasztásom egyenlő arányban oszlik meg, akkor 8,3 % jut minden hónapra. Ahhoz, hogy ezt decemberben is fedezze a rendszer, a mai rendszeremtől 3x nagyobbra lenne szükségem.
    Májusban már most is van 5 egység túltermelésem, a 3x ekkora rendszerrel ez 13×3 vs. 8,3 = kb. 30 egységre nem lenne szükségem.

    Persze mai áraknál így is kritikus a megtérülés, de azért nem mindegy, hogy 3x vagy 20x.

  • Kiszamolo

    Én is, ha az aksi kuka 8 év után, akkor is megért egymilliót? Nem költesz ennél sokkal többet összesen áramra ennyi idő alatt.

    (Egyébként nehezen hiszem, hogy egy akkora aksi, amivel elmuzsikál egy háztartás 6 napig, kijönne egymillióból mostanában.

  • szocske

    Azt viszont érdekességképp ki lehet számolni, hogy az én fogyasztásomat kb. mennyibe kerülne sziget üzemben fedezni:
    kb. éves 3000kWh áramot fogyasztok, ez átlagosan napi 8,2kWh.
    A rendszerem decemberi átlagos napi termelése 1,8kWh, ez alapján némi biztonsági ráhagyással 15kWp rendszerre lenne szükségem, aminek ára kb. 6M Ft.
    Ehhez kellene még egy tesla powerwall, ami durván 1M körül kapható, mivel ez több mint 1 napi szükségletem képes áthidalni, így az éjszakákat egész biztosan fedezné.

    Tehát papíron 7M Ftból függetlenedhetek az áramszolgáltatótól.
    Megtérülni sosem fog, de a függetlenségnek ára van 🙂

    Rontja a képet, hogy feltételeztem:
    – minden nap ugyanannyit fogyasztok, ha télen néha több kell, mint az átlag, akkor ettől nagyobb rendszer kell
    – télen megesik, hogy 2 hétig hó/köd miatt 0 közeli a termelés, ezért akkuból is jobb lenne 2-3 db.

    Inkább 10-15M Ft lenne a függetlenség.

  • Feri78

    Dénesnek van igaza, a napelemnél, hasonlóan a szélerőműhöz, ingadozik a teljesítmény.

    Legjobb példa Németország, boldog-boldogtalan házi kiserőművet vett, annyira támogatták, az áramot meg visszatáplálják hálózatba. Ma már akkora energialökések érik a Német hálózatot szeles / napsütéses napokon a kötelező átvét miatt, amit az nem tud lekezelni. Fizetnek a környező országoknak, hogy ráengedhessék az áramot a hálózatukra, negatív áron adják át az áramot.

    Az embereket jól beparáztatták a “globális felmelegedés” nevű áltudománnyal, és aztán a zöld lobbi nyomására ész nélkül támogatják a megújulót, az egész arra jó, hogy a nyugati gazdaság versenyhátrányba kerüljön a kínai gazdasággal szemben, akik tesznek a klímaváltozásra és nyomják ki a CO2-t.

    Szomorú, hogy 70 évvel azután, hogy felfedezték a nukleáris energia polgári alkalmazását, atom- és vízerőművön kívül bármi mást is használunk…

  • gaborr

    szocske: köszi a kimerítő választ, ezek alapján úgy döntöttem veszek elmű/émász részvényt 🙂

    amúgy az mvm is beszállt egy power-to-gas erőműbe, nem tudom annak milyen lehet a megtérülése, de ugye pont arra szolgál, hogy eltároljuk a fölösleges energiát. nem akkuba, hanem légkörből kivont gázra. inkább ilyenbe kellene fektetni, mint atomerőműbe, és jönni azokkal a butaságokkal, hogy a fosszilis energiáé a jövő és a napelem, szélerőmű csak problémát okoz.
    tény, hogy ha minden háztetőn napelem van, akkor nagyban bonyolódik a rendszer üzemeltetése, emiatt kellene, hogy az mvm, elmű, eon és társai nagyban fektessenek a zöld energiába, ami amúgy meg el is indult, sőt több megvalósult projekt is van.

  • Én is akarok kommentelni

    @kiszamolo:
    No picit olvasgattam Tesla PowerWall 2 esetében:
    Jelenleg cirka 1,6 millió HUF, de még a Tesla is azt várja, hogy a GigaFactory teljes beindulása után ez legalább 30%-kal csökkenni fog, ergó közel az 1 millió HUF-os határba esik.
    10 év a jelenlegi teljes körű garancia rá (azt mire alapozod, hogy 10 év múlva kuka az aksi? a napelemek hatásfogát is köpködték, és csak nem akarnak csökkenni annyira azok a hatásfokok), tárolási kapacitása 13,5kWh, ami a mi háztartásunk esetében már 3 napi átlagfogyasztást jelent.

    A napelemes rendszerek ára is vélhetően tovább esik majd ha elterjed a napelemes tetőcserép.

    __SZERINTEM__ 2020-ra már szépen 10 év alatt lesz a megtérülés tőkeköltséggel együtt is (helló -1% prémium állampapírhozam!), szóval ha most kötnék erre 3db lakáskasszát, ami erre felhasználható, akkor 4 év múlva szerintem kényelmesen függetlenedni tudnék az áramszolgáltatótól.

  • Gyula

    @szocske,
    Hat, ebben akkor nem ertunk egyet.
    Ha egy mai, 100%-ban kihajtott rendszer 15-20 ev alatt terul meg, akkor egy 3x akkora rendszer, foleg, ha a 2/3-at nem is hasznaljuk, tobb, mint 3x annyi ido alatt, mivel nyarra csak porfogonak vennenk meg.
    A sziget uzem meg:
    En inkabb vennek egy kiegeszito benzin/dizel aggregatort, aztan azt kapcsolnam be, ha igeny van ra.
    A Tesla powerwall-lal kapcsolatban meg eros ketsegeim vannak, hogy megterul-e valaha.
    Szerintem solar akkukkal jobban (olcsobban) jar az ember.
    Bar, ezekkel mindegyikkel az a baj, hogy iszonyuan draga plusz beruhazast igenyelnek es miutan megvannak, akkor is van karbantartasi igenyuk, ha nem hasznaljuk oket.
    Egy biztos, valamit hamarosan ki kell talalni, mert a jelenlegi rendszer nem lesz jo megoldas meg kozepes tavon sem.

  • szocske

    @én is, elég apró háztartás kell ahhoz, hogy 6-7 napig kiszolgáljon egy powerwall.
    most 14kWh akkuról írnak a tesla.comon.
    ha hosszú élettartamot akarsz, akkor 30% alá sosem meríted és lehetőleg csak 80%ra töltöd.
    Tehát kb 7kWh vehető ki belőle, nyilván szükség esetén ezt nem fogod betartani, de én erre méretezném.
    Ahhoz, hogy ez elég legyen 6-7 napra, napi 1-2 kWh fogyasztás kellene.
    Azaz éves 365-730kWh
    Mai áron ez havi 1100-2200 Ft villanyszámlát jelent. SZtem ettől a többség jóval többet fizet…
    Egy kis lakásban esetleg elég lehet ez, de ott nincs hová tenni az akkut és a napelemet, egy családi házban viszont ennek inkább a 3-5-szöröse a jellemző fogyasztás.

  • Gyula

    @Én is akarok kommentelni

    A napelemes tetocserep ritka nagy kamu.
    Semmivel nem olcsobb, mint a teto + napelem szerkezet, de legalabb minden egyes cserepet kulon kell csatlakoztatni.
    Szoval, ebben a temaban erdemes kivarni.
    Raadasul eddig a napelemes cserep mar tobbszor megbukott eddig is.
    Attol, hogy Elon Musk feltatalta a melegvizet ujbol, meg nem kell hasra esni.

  • Gyula

    @Angelo
    Pontosan!
    Raadasul, ugye itt, Nemetorszagban a nagy szeleromuvek eszakon vannak, a nagyipar meg delen, de legalabb nincs rendesen kiepitett atviteli rendszer sem ebben a viszonylatban, igy a nemetek fronkon ratoljak a csucsidaju tultermelesuket a lengyel-cseh-osztrak villamosenergia rendszerre, akik nem gyozik sajat maguk a sajat koltsegukre kikompenzalni azt.
    Megy is a milliard UER-os pereskedes most emiatt.

  • Feri78

    @szocske Sziget üzemű házi naperőmű? Zombi apokalipszisre készülsz? Törvényen kívüli állapotok? Ha igen, akkor egy shotgunt se felejts el hozzá beszerezni, mert különben annyit csináltál, hogy a környék erős emberének építettél egy naperőművet. 🙂

    Viccet félretéve én is gondolkodtam ezen, de az akkun megbukik a dolog.

    Kezdjük ott, hogy jó lenne, ha a 220 voltos készülékeidet legalább 2 napig tudnád üzemeltetni, mondjuk 1000 watt teljesítményen. Pl ködös időben is hűtesz, használod a mikrót, stb.

    1000 W teljesítmény 220 voltos feszültségen felvesz óránként 4,5 Ah-t tehát 48 órára kell 216 Ah.

    Ha ezt 110 Ah-s, 12 voltos munka akkukból raknád össze, akkor 18 darabot kell sorosan kapcsolnod, és ebből két sort párhuzamosan. Darabját 40 ezerrel számolva 36 darab lesz 1,44 millió és ezeket 3-4 évente kell cserélned. Plusz kellene egy kis aggregátor ha 2 nap alatt nem szállna fel a köd. 🙂

  • NAR

    @Dénes: ez esetben álljon ki az illetékes és mondja el, hogy a zölderőművek túltermelését nem tudja kezelni a hálózat, ezért nem engedélyezünk ilyen erőműveket. Sokkal tisztességesebb megoldás lenne, mint mindenféle kerülőkorlátozásokat bevezetni… Vagy el lehetne gondolkodni a zöldáram+víz+CO2 -> metán áramtárolási lehetőségeken…

  • szocske

    @én is, ne számolj a teljes kapacitással, inkább a felével.
    ha minden nap teljesen feltöltöd-kisütöd, akkor 1000 ciklus, kb. 3 év után jelentősen csökkenhet a kapacitás.
    a prius akku is azért bírja sokáig, mert sosem merül le és sosincs 100%ra töltve…

  • Benőke

    Ezekben a szuper drága rendszerekben valóban nehéz a megtérülés, és még a karbantartás sem olcsó. Inverter meg akku az drága pláne ha az a cég szerzi be akitől a rendszert vettük. Olyan ez mint az autó hivatalos szervize. Gyári akkumulátor 50-100k is van simán. Amúgy meg 20-40k körül is meg lehet úszni egy minőségi akkuval. Olcsóbban összeszerelhető szereld magad csomagokkal jóval olcsóbb lesz. Nap kollektor is nagyon fellendült pedig soha nem térül meg ha nagy rendszert vesz az ember, aztán ha ép eszű árban vesz vagy készít valamit az meg még is megtérül… Már van ismerősöm aki a lakás világítását szélturbinával oldja meg. Saját maga eszkábálta… Meggazdagodni nem fog vele LED izzók miatt, de próbálkozásnak jó, kis felnőtt legó, no meg független az áramszolgáltatótól, ha pl áramszünet van 🙂

  • S.E.

    @angelo: “Az meg különösen vicces, amikor a játék többi résztvevőjének a kontójára akarja valaki kitermelni a nyereségét, és fel van háborodva, ha ebben bárki akadályozza…”

    Akkor gondolom az LTP-t is ostorozod (és nincs is neked) ugyanezen ok miatt, nevezetesen hogy az adófizetők pénzéből jön a hozam, igaz?

    Ez is egy védhető álláspont, és tényleg csak érdeklődöm.

  • Benőke

    @szocske

    Priusz akkumulátora nem Litiumos, különben nem bírná olyan sokáig.
    Megfelelő akkuk azért autókban is bírják 8-10 évet.
    Priusz akkumulátora nikkeles és 10 év után sem szorul cserére…

  • B. Péter

    @napalm: “Hmmm, miért nem telepíttetsz magadnak is egy napelemes rendszert az irigység helyett?”

    Mert anyagilag nem éri meg a 10-20 éves megtérülés, pláne, ha változtatnak a jelenleg szaldós elszámolási rendszeren, amire nagy esély van.

    Miből gondolod hogy irigylem ? Ne személyeskedj már egy gazdasági blogon.

  • szocske

    @Gyula, sehol sem írtam, hogy anyagilag megtérül, épp azt írtam, hogy jelenleg túl olcsó az áram és túl drága az akku.

    Az nem feltétlenül igaz, hogy a 3x akkora rendszer több mint 3x idő alatt térül meg, mert minél nagyobb rendszert vásárolsz, annál kisebb egységárat kapsz.

    De tény, jelenleg a szaldós rendszer nélkül nem valószínű, hogy megtérülne a téli fogyasztásra méretezett rendszer ára az élettartama alatt.

    Ehhez azonban kell az is, hogy a napelemeken nálunk van 27% áfa és közel 10% környezetvédelmi termékdíj, amit kg alapján szabnak ki, tehát az adó 99%át az üvegre fizeted, ezzel az erővel az erkélyajtóra is kivethetnék.

    A világpiaci ár meredeken csökken, ez azonban nálunk évek óta emelkedést/stagnálást jelent, mert a csökkenést elnyelte a gyenge HUF és a termékdíj.
    Ahol nem folytatnak szabadságharcot, ott jóval gyorsabb a megtérülés.

  • szocske

    @Feri, nem készülök ilyesmire, az viszont bosszant, hogy nem engedélyezik a hibrid invertert, így hiába van napelem a tetőn, ha a szolgáltató karbantart vagy bármi üzemzavar van, akkor nálam sincs áram. Egy hibrid rendszerrel ez minimális extra költséggel legalább napos időben nem lenne gond.

    Egyébként akkor számoltam utána, amikor egy paks2 szakértő kiszámolta a blogján, amit átvett a teljes kormánysajtó, hogy a sziget üzem ma egy átlag családnak 100M Ftba kerülne.

    Nos emberünk úgy számolt, hogy 3000kWh éves fogyasztásra vesz egy 3kWp napelemes rendszert 1M-ért + 100 db tesla powerwallt 100M-ért, hogy a nyári termelést eltegye télre.
    Annyi esze véletlenül sem volt, hogy elég lenne 3kWp helyett 15kWp rendszer és 100db powerwall helyett 2-3 db, így 100M helyett a beruházás megáll 10M alatt.
    De méretezzük túl kétszeresen, akkor is csak 20M, nem 100…

  • Gyula

    @szocske
    Ertem en, de ha az 1x alaprendszer sem terul meg belathato idon belul, akkor egy 3x akkora rendszer, amibol csak 1x energiat teszel penzze, az meginkabb nem fogja megerni.

    a 100 Powerwall meg ugy hulyeseg, ahogy van.
    A teljes szigetuzemben szerintem ma az aggregator a legolcsobb megoldas, azaz:
    – atlagos fogyasztas +20% tartalek-nyi napelem a tetore
    – Max 1-2 napnyi akkumulator
    – robbanomotoros aggregator az 1-2 napnal hosszabb napfenymentes idoszakokra.
    De, szerintem ez csak ott eri meg, ahol tenyleg nincsen villamos halozat.
    Raadasul, a 100M-s koltsegevetes azert is hulyeseg, mert 10-20MHUF-bol barmelyik szolgaltato elviszi a villanyt orszagon belul.
    Es, akkor megint ott vagyunk, hogy a villamosenergia halozat a legolcsobb akkumulator.

  • szocske

    @Benőke, mondjuk az enyémben épp Li akku van és prius. 4,5 évesen egyelőre köszöni jól van. A toyota is bízhat magában, mert éves 4500Ftért ad rá 10 éves korig hibrid garanciát, ha nagy számban kéne cserélni, ez nem érné meg nekik.
    Szóval sokat számít, hogy az autó és nem a felhasználó dönt az akku töltésről-kisütésről…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

 karakter még felhasználható

* 2+1=?