Mindannyiunk Barnabása, aki jogi oldalról közelíti meg a pénzügyi kérdéseket, újabb izgalmas témáról írt cikket, mégpedig a házassági szerződésről.
Senki nem úgy indul neki az életnek, hogy gutaütést kap 55 évesen vagy elválik 50 évesen, mégis sokakkal ez történik. Ezért az okos ember végig gondolja, hogy fel tud-e készülni hasonló nem várt eseményekre
Vajon érdemes-e házassági szerződést, mi ellen véd és egyáltalán mi számít közös vagyonnak? Ezekre a kérdésekre válaszol Barnabás új cikke:
Kötni vagy nem kötni? A házassági vagyonjog legalább akkora tabu, mint a végrendelkezés, ráadásul ha mégis szóba kerül, akkor mindenkinek van véleménye, s kapitális marhának tartja azt, aki más állásponton van mint ő. Sok felszínes érv elhangzik a vagyonjogi szerződés mellett („Mi lesz, ha elváltok és az asszony/ember viszi a pénzt?”, „Manapság egy házasság se biztos, jobb felkészülni.”), illetve ellene is („Ha már az elején a válásra készülsz, akkor ez a házasság úgysem lesz tartós.”, „Felesleges kötni, úgyis békében megegyezünk ha kenyértörésre kerül a sor.”).
Ugyanakkor a legfontosabb dolgot kevesen hangsúlyozzák: nem lehet kijelenteni, hogy az ilyen szerződés általánosságban jó/rossz, mindig a felek konkrét körülményeit kell szem előtt tartani. A vagyonjogi szerződés nem csak arra jó, hogy váláskor kisemmizzük a másikat, sok esetben éppen hogy meg lehet védeni vele a házastársat, illetve a közös háztartást.
Jelen írás tájékoztató jellegű, nem kimerítő. Jogi tanácsadásnak nem minősül, azt nem is pótolhatja. Azaz ha találsz 10-15 dolgot, amit te még beleírtál volna, az jó ha felveted kommentben, mert mindenki tanulhat belőle, de kérlek tartsd észben, hogy ez egy általános ismeretterjesztő poszt. Köszönöm, hogy helyén kezeled az írást.
Először is érdemes azt tisztázni, hogy mik a házasság vagyonjogi hatásai, ha nincs a felek közt szerződés. Az ún. törvényes vagyonjogi rendszerben közös vagyon az amit a házastársak együtt vagy külön szereztek (tehát mind a két fél fizetése, stb.), illetve a különvagyon haszna (tehát pl. ha a különvagyoni lakást kiadják, a bérleti díj közös vagyon).
Különvagyon: a házasság előtt megvolt vagyontárgy és a helyébe lépő érték (1), az ajándék vagy örökség amit nem közösen kaptak (2), a sérelemért kapott juttatás, úgy mint sérelemdíj vagy kár- és egészségbiztosítási összeg (3), a személyes használatra szánt vagyontárgyak, mint a sminkkészlet, horgászbot, stb. (4), a szellemi alkotásokból befolyt pénz, ha az életközösség alatt válik esedékessé, tehát ha a saját festményt az életközösség fennállása alatt adják el, akkor közös vagyon a vételár, ha utána, akkor különvagyon (5).
Gyakori félreértés, de van egy szabály, hogy 5 év után néhány vagyontárgy közös vagyonná válik, sokan nem tudják viszont, hogy ez csak a mindennapi használati tárgyak helyébe lépő tárgyakra vonatkozik: tehát az ingatlan nem lesz közös 5 év házasság után sem, ha külön vagyon volt, viszont pl. az új laptop, új mobil már igen – amennyiben legalább öt éve házasok a felek (nem a tárgynak kell 5 éve meglennie, hanem 5 év házasság kell hozzá).
Amennyiben a fentiektől valamilyen módon el szeretnénk térni, akkor jön képbe a vagyonjogi szerződés. Ilyen szerződést csak ügyvéd vagy közjegyző készíthet, ez azért jó, mert így minden esetben „jár” hozzá tanácsadás is. A szerződés csak akkor fejt ki másokra joghatást, ha azt bejegyezték a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába (ezt közjegyző intézi) vagy ha a félnek más módon tudni kellett róla (tehát pl. beleírják a szerződésbe, hogy tudomással bír a vagyonjogi szerződésről).
Lehetséges közjegyzői tanúsítványt kérni arról, hogy valaki nem szerepel ebben a nyilvántartásban. Egyebekben jogi érdek igazolásakor lehet betekinteni. A szerződéseket a közjegyzői kamara 100 évig őrzi meg.
Azért fontos, hogy mások is tudjanak róla, mert ha az egyik házasfél szerződést köt, akkor feltételezzük, hogy azt a másik beleegyezésével tette, így a házastárs is felelősséggel tartozik a közös vagyon rá eső részével. Ha viszont tudja a szerződő, hogy a házastárs nem egyezett bele (megtörtént eset: egy asszony a falu összes kocsmájában és boltjában fényképes papírt hagyott, hogy az alkoholista férjének ne adjanak hitelbe semmit), akkor a közös vagyon rá eső részével nem felel.
Lehetséges annak kikötése, hogy a házastársak között nem jön létre közös vagyon: mind a ketten önállóan szerzik a vagyont, egymás tartozásaiért nem felelnek. Ezt a megoldást akkor szokták választani, ha mind a két fél nagyobb vagyonnal és jövedelemmel rendelkezik (jellemzően ’40-es, ’50-es éveikben járó hölgyek és urak) vagy ha az egyik félnek nagy összegű házasság előtti tartozása van. Utóbbi esetben ugyanis a közös vagyon rá eső részével értelemszerűen nem felel a tartozásért, mert nincs közös vagyon, csak azt lehet rajta végrehajtani amit ő kap, hiába keres a házastársa milliókat, ő pedig minimálbért.
A Polgári törvénykönyv még mintául adja az ún. közszerzeményi rendszert, ez elég bonyolult, lényegében arról szól, hogy megnézik, hogy a házasság alatt mennyi „profitot” szereztek a házasfelek és ezt a vagyonszaporulatot elfelezik. A II. Világháború előtti magánjogban ez a rendszer elég elterjedt volt, én nem jósolok nagy jövőt neki, de erről majd 20 év múlva lehet érdemben beszélni.
A fentieken kívül a vagyonjogi szerződésbe akármilyen vagyoni rendelkezést bele lehet írni, a felek kombinálhatják is az egyes rendszereket: pl. kiköthetik, hogy a fizetések 20%-a külön vagyon, stb. Ennek az a korlátja, hogy a visszaható hatályú rendelkezések a hitelezőkkel szemben nem fejtenek ki joghatást, tehát az nem működik, hogy szerződéssel a külön vagyonba utalnak valamit csak azért, hogy elvonják a hitelezők elől.
Lehetséges csak arról szerződést kötni, hogy a házasság létrejöttekor mi a felek külön vagyona. Ez főleg akkor célszerű, ha az egyik fél nagyobb vagyonnal érkezik a házasságba, ami a későbbiekben összekeveredik a közös vagyonnal, a másik fél pedig olyan munkát végez ami korlátlan felelősséggel jár (pl. ügyvéd, egyéni vállalkozó, bt. beltagja, kkt. tagja, stb.).
Sok egyéb rendelkezéssel meg lehet tölteni egy vagyonjogi szerződést, ennek igazából csak a jogszabályi keretek és az ügyfelek fantáziája szab határt. Érdemes azonban belegondolni, hogy egyrészt szükség van-e valóban egy ilyen szerződés megkötésére, másrészt pedig milyen tartalommal érdemes azt megtölteni.
Ha azért van szükség rá, hogy váláskor nehogy rosszul járjon valaki, akkor a házasságon kell elgondolkozni; ha azért szeretnének jogilag is „külön kasszán” maradni, mert így szokták meg és ez nekik a természetes, akkor ez ellen senkinek sem lehet kifogása. A tartalom tekintetében az általános szabályok érvényesülnek, kiegészülve azzal, hogy a családjogi jogviszonyokban mindig kiemelten védik a gyengébbik felet, így pl. hiába írják bele a felek, hogy mind a két fél keresete és különvagyona csak az egyik fél különvagyonát gyarapítja, ez a szerződés jóerkölcsbe ütközés miatt semmis (érvénytelen) lesz – bár sajnos nincs kétségem afelől, hogy van olyan ügyvéd aki ilyen szerződést ellenjegyez.
Összefoglalva: itt is kalkulálni kell, de elsősorban nem az anyagi, hanem az ésszerűségi szempontok mentén. Ide tartozik, hogy nem szabad felelőtlenül házasodni, ahogy az is, hogy huszon-harminc évesen teljesen felesleges éveket pazarolni egy nem működő kapcsolatra – nehéz dolog az embernek önmagával őszintének lennie, de működik.
Jogszabályok tanulmányozásra: 2013. évi V. törvény (Ptk.) 4:34-75. §, 6:514-517. §, 17/2014. (III. 13.) KIM rendelet a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartásának vezetéséről és az abból történő adatszolgáltatás részletes szabályairól
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Engem még az is érdekelt volna hogy mi van akkor ha valaki nem házasodik de együtt él a barátnőjével már évek óta. Régebben amikor a házassági szerződésekről olvastam mintha láttam volna olyat is hogy ha 5 évig együtt élünk valakivel akkor is keletkezik közös vagyon, hiába nem házasodtak?! Ez tényleg így van?
Protip:
Kedves Kiszámoló!
Szerintem érdemes lenne a Barnabás által írt cikksoroz minden darabját a 'barnabas', 'jog', 'penzugyesjog', vagy ilyesmi címkével ellátni, hogy az olvasók később is könnyen megtalálják, mind.
Köszönettel
Nemrég töltöttem ki ezt a tesztet, amibol sok pont idevág:
Önt meg lehet vezetni jogi ügyekben?
index.hu/belfold/2015/04/08/jog_orokles_lakaskiadas_kolcson_eutanazia_valas_kerdoiv/
Ha kitöltötted, akkor itt a jogi magyarázat, ez is felettébb tanulságos:
index.hu/belfold/2015/05/11/jogi_kviz_ertekeles_valas_lakasberles_orokles_hazassagi_szerzodes/
"Ide tartozik, hogy nem szabad felelőtlenül házasodni"
Tulajdonképpen ez a legjobb rész az anyagban. Sajnos a társadalom (és ismert embereknél a média) valami egészen hihetetlen házassági-gyerekvállalási nyomást fejt ki a párkapcsolatban élő emberekre, mintha bármi közük lenne a más életéhez. Mikor lesz az esküvő, hol van a baba, hol van már az unoka - ugye, hányszor halljuk nap, mint nap? Sokan aztán megtörnek, 3-4 személyi kölcsönből összeházasodnak, gyereket csinálnak - majd jobb esetben elkezdenek ismerkedni, majd válni. Mindezt legtöbbször azért, hogy a nagymama, meg a szomszéd Teri eccer az életében szépet lásson. Megéri!
@rcs Élettársak között automatikusan (azaz 'ipso iure') akkor jön létre törvényes vagyonjogi rendszer, ha utóbb házasságot kötnek, (ilyenkor az életközösség kezdetétől számítják a közös vagyont) egyébként élettársak között szerződés kell. A szerződés meg bármilyen lehet (természetesen a jog keretein belül). Szerződés hiányában az élettársak önálló vagyonszerzők.
Annyival kiegészíteném még a Barnabás által írottakat, hogy a törvényes vagyonjogi rendszer csak az életközösség fennálltáig tart.
Tehát ha egy házaspár ugyan nem vált el, de egyik, vagy mindkét tagja mással él együtt (nyilván csak élettársként, a kettős házasság bűncselekmény), akkor már nem él a törvényes vagyonjogi rendszer. Ha azonban az életközösség megszakadása átmeneti (múló mosolyszünet; NINCS vagyonmegosztás), akkor viszont igen.
Jó írás lett, gratulálok! 🙂
@gombocne-teri : a hazassagkotes ingyenes. Az a fakultativ felhajtas amit korulotte csapnak teljesen feleslegesen, na az kerul sokba.
Kedves Barnabas!
Engem az erdekelne hogy a hazassag elott hitelre megvasarolt ingatlan kulon vagyon marad-e hazassagkotes utan vagy a hitel kozos tartozassa valik, illetve a hitel visszafizetesevel egyidejuleg kozos vagyonna valik a lakas is.
@suhanc A tesztben 4 válasz hibás (vagy nincs jó válasz a kérdésre, mert egyik sem helyes maradéktalanul; ill. hibás a kérdés), így nem ér túl sokat a néptesztelés/-okosítás. De ez az indexnek szól, nem neked.
@rcs Nincs ilyen öt éves szabály. Korábban az élettársak a szerzés arányában szereztek tulajdont (Régi Ptk. 578/G. §).
2014. március 15 óta hatályos az új Ptk., ami változtatott a fenti szabályon: psxpal helyesen írja, hogy önálló vagyonszerzők, de mégsem teljes vagyonelkülönítés van, hanem a közszerzeményi rendszernek felel meg körülbelül a viszonyuk, a közszerzeményi rendszerről írtam a cikkben. Az élettársak is köthetnek egyébként vagyonjogi szerződést, így elég nagy a szabadság ebben a tekintetben.
Én ezt a véleményt osztom: „Ha már az elején a válásra készülsz, akkor ez a házasság úgysem lesz tartós.”
Milyen már úgy nekikezdeni egy házasságnak, hogy fogadalmat tesznek, hogy örökké együtt lesznek, jóban, rosszabb, amíg a halál el nem választ stb., de azért írnak egy szerződést, hogy biztos ami biztos, válás esetén azért legyen már valami biztosíték!
"Gyakori félreértés, de van egy szabály, hogy 5 év után néhány vagyontárgy közös vagyonná válik, sokan nem tudják viszont, hogy ez csak a mindennapi használati tárgyak helyébe lépő tárgyakra vonatkozik: tehát az ingatlan nem lesz közös 5 év házasság után sem, ha külön vagyon volt, viszont pl. az új laptop, új mobil már igen – amennyiben legalább öt éve házasok a felek (nem a tárgynak kell 5 éve meglennie, hanem 5 év házasság kell hozzá"
Ezt tényleg rengetegen félreértik,vagy ezt próbálják felhasználni nagyon sokszor hogy kifosszák a másikat. Én még olyanról is hallottam aki ez alapján akarta az örökséget ami még házasságban is különvagyon elvenni a másiktól. Persze hamar kibukott,hogy esélye sincs.
Közös tárgyat, talán úgy lehet legjobban szemléltetni,hogyha van egy plazma tv még házasság előttről és azt eladják már házasként és annak az árából vesznek egy széket az már közös vagyon.
RCS
Keresett arányosan van nálunk vagyonközösség az első naptól fogva, de egymáskülönvagyona soha nem lesz közös még 100 év alatt sem.
Mi a helyzet a vállalkozásokkal? EV, BT, KFT és egyszemélyes KFT esetén?
Csak a tagi rész válik közös vagyonná, vagy a vállalkozás eszközei is...
"A tartalom tekintetében az általános szabályok érvényesülnek, kiegészülve azzal, hogy a családjogi jogviszonyokban mindig kiemelten védik a gyengébbik felet, így pl. hiába írják bele a felek, hogy mind a két fél keresete és különvagyona csak az egyik fél különvagyonát gyarapítja, ez a szerződés jóerkölcsbe ütközés miatt semmis (érvénytelen) lesz"
Ez alapján minden szerződés támadható ami nem 50/50%-ot mond, nem? Hiszen csak ekkor lesznek egyenlőek a felek.
@piroska Már nem, lsd. a másik válaszom.
@attila Az társasági részesedés (üzletrész, részvény, stb.) lehet közös vagyon. A vállalkozás eszközei viszont értelemszerűen nem lehetnek közös vagyonba tartozók, hiszen azok a vállalkozás tulajdonában állnak, nem pedig az ember tulajdonában. (A vállalkozás elkülönült jogi személy, olyan mintha ezek a dolgok egy másik ember tulajdonában állnának) Az EV egy kicsit más helyzet, de náluk meg pont nem szokott akkora vagyon lenni, ami nagy problémát okozna (meg az asszonynak nem is szokott kelleni egy szakadt furgon, 30 diszperzites vödör és 10 ecset).
@lasszo Nem. Nem mondta senki, hogy 50-50-et kell mondania (értelmezhetetlen is az 50/50 tulajdonképpen, ha már igazságos/egyenlő akarsz lenni).
Cinikus hozzáállás: Pár éve írta valaki egy fórumon, hogy nem lenne hülyeség a házassági szerződést kötelezővé tenni, mert akkor a sok válóper nem terhelné ennyire a bíróságokat. A házasság ugye alapból egy jogi nyilatkozat.
Bár valószínűleg ez alapból lehetetlen mert a jövedelmüket feketén szerző mindenféle adócsalók és egyéb bűnözők (közük politikusok) erősen ellenérdekeltek.
Ellene érv: nemrégen ismerős elvált, és a bíróság 9 hónapig tökörészett, úgy, hogy mindenben megegyeztek előre.
Akkor ha jól értelmezem: nem vagyunk házasok, élettársi kapcsolatban élünk, van egy közös gyermekünk, tegyük fel van valamilyen saját alkotásom, amit eladok, az ebből származó jövedelem egyértelműen teljes egészében engem illet? Ugyanez fordított esetben is, tehát ha a Párom jut valamilyen bevételhez.
@egybolcsesz Rosszul érted (bár nem írtam erről, tekintve, hogy a házastársakról írtam, nem az élettársakról). Ha az életközösség fennállása alatt adjátok el, akkor része a közszerzeménynek (hogy abból ténylegesen milyen arányban fog részesedni, ahhoz lásd: Ptk. 6:516. §), nem külön vagyon. Ha az életközösség megszűnése után, akkor külön vagyon. A "valamilyen" bevétel pedig nem értelmezhető, mert pont annak függvénye az egész, hogy a "valamilyen" bevétel miből származik.
ha céget visz be az egyik fél egy vállalkozásba, ami már előtte működött, de csak a házasság ideje alatt lesz "sokat érő", akkor mi a helyzet? ez esetben számít a cégforma? pl ev vs bt vs kft vs zrt?
Aleks: a kötelező házassági szerződés mint ötlet nekem nagyon tetszik. Nagy érzelmi terhet venne le a házasulók válláról, biztos vannak akik csak azért nem kötnek ilyen szerződést mert nem akarják megbántani a másikat a "közös élet" tervezése közben. Ha viszont kötelező akkor nincs ilyen gond. (Zárójelben: ugyanezt gondolom az apasági tesztről, de ez egy másik téma.)
Nem tudom a válóperek mekkora terhet jelentenek a bíróságoknak, de gondolom nekik is egyszerűbb lenne az életük.
@istvan Gondolom, itt "vállalkozás" helyett házasságot akartál írni. Ha külön vagyon, akkor nem számít. Ha közös vagyon lesz (mert mondjuk beveszi társnak a házastársat), akkor a vagyonmegosztáskori értéket kell figyelembe venni.
Ha viszont arra gondolsz, hogy mondjuk egy házastárssal közös kft.-be ellenérték nélkül beviszi (átruházza a törzsbetétet a másik kft.-re) a korábbi kft.-t, mint kapcsolt vállalkozást, akkor az elveszti a különvagyoni jelleget. Ha ezért az uralkodó kft. viszont fizet, akkor az érte kapott pénz külön vagyon lesz. De ez csak egy alap forgatókönyv, a kérdést csak a konkrét eset teljes ismeretében lehet helytállóan megválaszolni.
Általánosságban egyébként nem számít a cégforma, illetve az alapító okiratok korlátozhatják esetleg a forgalomképességét a részesedésnek, pl. vételi vagy elővásárlási joggal.
@bence: Milyen már úgy nekikezdeni egy házasságnak, hogy fogadalmat tesznek, hogy örökké együtt lesznek, jóban, rosszabb, amíg a halál el nem választ stb., de azért írnak egy szerződést, hogy biztos ami biztos, válás esetén azért legyen már valami biztosíték!
Sajnos arra senki nem ad garanciát, hogy egyik vagy másik fél nem változik meg jelentősen, nem fordul fel az életük, kerülnek teljesen más helyzetbe. A bankot, a behajtót, a pénztárosnőt nem fogja érdekelni, hogy Téged épp kiforgattak az összes vagyonokból, mert 10 éve rózsaszín ködben éltél. Ez a holtodiglan-holtomiglan csak mese habbal. A házasság egy cukormázzal leöntött kőkemény jogi és pénzügyi aktus a valóságban, ahol minden felmerülő végkimenetet előre le kell rendezni. Akit ez zavar ne házasodjon, számos más együttélési forma is létezik.
Kedves Barnabás, köszönjük a hasznos összefoglalót. A házasság ideje alatt is köthető szerződés, ha a házaspárnak egyszer csak eszébe jut?
@gombocne-teri És ha a pár lakáshitelt vesz fel (adóstársak lesznek), akkor az még erősebb kötelék lesz, mint ami az anyakönyvvezető / pap előtt köttetik...
Közös vagyon, különvagyon téma:
Miért számít közös vagyonnak a példaként felhozott mobil? Miért nem a személyes használatra szánt eszköz kategória (mint a horgászbot)?
Mi dönti el?
Kedves Barnabás!
Jól értem, hogy ha van a nevemen egy lakás a házasságkötés előtt, majd összeházasodunk a párommal, ebben a lakásban élünk és ha pl 15 év után elválunk akkor váláskor szintén az én saját tulajdonomban marad a lakásom? Tehát nem kell osztoznom rajta?
Azonban ha házasságunk alatt eladjuk a lakásom és veszünk egy másikat, majd utána véletlen elválnánk akkor már az közös tulajdonnak számít?
Üdv,
Emese
@tbx Igen, de csak a jövőre nézve, visszamenőleg nem.
Erről jut eszembe (bár lehet ez mindenki számára magától értetődő), hogy ugyanígy meg is lehet szüntetni, valamint meg lehet változtatni, szintén a jövőre nézve a szerződést. Sőt, akár bíróság is megszüntetheti a fennálló vagyonközösséget (pl. ha nem a házastárs a cselekvőképtelen házastárs gondnoka; ld.: 4:54. § és 4:74. §). A szerződés valamelyik fél halálával is megszűnik (kivéve, ha a szerződés - ahogyan erről már a blogon is esett szó - egyben közös végrendelet is), hiszen a halállal - kissé morbid módon - tkp. az életközösség is véget ér.
Amiről a családjog kapcsán még szót lehetne ejteni szerintem: rokontartás - bele értve a (volt) házastársat és az élettársat is - szabályait; valamint a házastársi közös lakás használatának rendezését is (hiszen ezt is lehet szerződéssel szabályozni).
Én mindig csodálkozom azokon akik felnőtt fejjel ellenszenvvel tekintenek a házassági szerződésre. Mégis nézze meg már mindenki hogy hány százalékon állnak a válások a mai magyarországon? És itt a városi értelmiségnél általában még magasabb, mint a nagy átlag. A válási arány 70% felett van!!!!!
Ez azt jelenti hogy az utóbbi 4 lagzin voltál, abból 3 statisztikailag válással végződik! Akinek 10-nél több az IQ-ja, legyen bármennyire szerelmes, számolnia kell azzal hogy lehet válása. Az pedig két emberen múlik, hiába adok én bele 120%-ot. Szóval ez a cikkben hogy "Ha azért van szükség rá, hogy váláskor nehogy rosszul járjon valaki, akkor a házasságon kell elgondolkozni;" az nem tudom minden jogász, de nem akarok nála ügyfél lenni. Valóság, emberek. Ki kellene kerülni a disney álomvilágból.
@tibor
"a hazassagkotes ingyenes. Az a fakultativ felhajtas amit korulotte csapnak teljesen feleslegesen, na az kerul sokba."
Úgy van!! 🙂
mrmoneymustache.com/2011/08/17/royal-wedding-shloyal-fledding/
Az egyik vagy akár mindkét fél a házasság előtt gyűjtött vagyonát a házasságkötés után is hozam reményében elkülönítetten tovább forgatja pl. a tőzsdén. Ilyenkor a már házasság alatt elért hozam alapesetben minek számít? Az is különvagyon lesz vagy az már közös? Vagy pont ilyen esetekre megoldás a vagyonszerződés?
Régen voltam Hollandiában egy jogesetmegoldó versenyen, ott a jogeset leírása előtt 24-es betűmérettel szerepelt, hogy: "Read the case carefully!" Alatta ugyanez 16-os betűmérettel, javaslom én is mindenkinek. 🙂
@emese A külön vagyon az különvagyon marad. A külön vagyon helyébe lépő érték is különvagyon marad (tehát a lakás értékén vett lakás is). A közös vagyonná válás csak a háztartási tárgyak helyébe lépő értékre vonatkozik 5 évi házasság után. Ezt fent írtam is, külön kiemelve, hogy ingatlan nem lesz közös vagyon.
@zenith Mobilt tud használni a feleség és a férj is. A hobbihoz kötődő kis értékű dolgokkal (horgászbot) pedig nem sokra megy az, aki nem űzi azt. Egyébként bírói gyakorlat.
@t én már csak ilyen koca-jogász vagyok, nekem sincs házassági szerződésem. És sajnálom, mert nagyon szerettem volna, hogy ügyfél legyél nálam. 🙂
@ga A külön vagyon haszna (a költségek levonása után) közös vagyon lesz. Az osztalék, kamat tipikusan ilyen. Ha nem akarod, hogy közös vagyon legyen, arra megoldás a házassági vagyonjogi szerződés.
Szerintem aki a mai világban nem köt házassági szerződést az konkrétan nem normális, felelőtlen vagy csak simán meg akarja szívatni magát (vagy ki akarja használni a partnerét)! Ne áltassuk magunkat, a házasságok több mint fele válással végződik és általában csúnyán. A sértett fél tuti le akarja rabolni a másikat - ha másért nem - bosszúból. Szóval az intelligens és előrelátó ember bevédi magát. Az egy hülyeség, hogy aki a házasság kötésekor a válásra készül az milyen már... nos, megfontolt! Aki sajnál erre 40-50ezer forintot (ügyvédi díj) az meg is érdemli hogy úgy járjon! Olyat még nem hallottam hogy volt szerződés és megbánta aki kötötte (nyilván a vagyonosabb félre gondolok itt) akár együtt élnek még most is akár nem! Az ellenkező helyzetről gondolom már többen hallottak....
@psxpal Köszönöm a választ!
Nagyon tetszett a cikk, köszönjük 🙂
Nem értem, hogy miért ragaszkodnak egyesek annyira a házassági szerződéshez.Mikor mi összeházasodtunk nem volt semmink. Mit írtunk volna a szerződésbe? Válás esetén mindenki a saját fogkeféjét kapja? Mostanra rengeteget változott a helyzet: családtól kapott ajándék,lakás (hitellel),gyerekek. Ha most kellene írni egy szerződést akkor teljesen mást írnék bele,mint a házasságunk elején,és valószínű a következő években annyi minden változik még,hogy megint új szerződést kellene írni.
Részemről, ha muszály lenne szerződést kötni akkor a következőket írnám bele:
- ha az egyik fél megcsalja a másikat akkor a vétlen fél visz mindent
- ha az egyik fél bántalmazza (testileg vagy lelkileg) a másikat akkor szintén a vétlen fél visz mindent
- semmilyen hitelt nem lehet felvenni a másik írásos beleegyezése nélkül
@hopkinsz
"ha az egyik fél bántalmazza (testileg vagy lelkileg) a másikat akkor szintén a vétlen fél visz mindent"
Merész, a lelki része... Mert gumiszabály, bármi ráhúzható. Nekem is volt pszichopata "társam", aki utána minden utolsó szemétnek elmondott, pedig én aztán nagyon konfliktuskerülő és beleszarós tipus vagyok, inkább otthagyok egy vitát (vagy akár a nőt is a végén), semmint mindenáron "legyőzzem" a másikat (a szomorú pedig az, hogy az esetek jelentős részében felül tudok kerekedni. Nem egy áldás az, ha úgy általában reálisan és épeszűen látod a dolgokat, azaz túl szokszor van igazad, meg "előre megmondtam".)
Van akinek már az is lelki bántás, ha csúnyán nézel rá, aztán vakard ki magad ebből a slamasztikából, ha összeáll egy jó ügyvéddel, és megtámogatják a barátnői, családja. Az életben nem mosod ki magad.
@hopkinsz Már csak az a baj, hogy a 3 pontból az első kettőt nem biztos, hogy olyan könnyű bizonyítani. Mi van, ha mindketten megcsalják a másikat, de csak az egyiknél derül ki. Akkor a másik visz mindent? Ez így korrekt?
Szerintem is csak akkor szükséges a házassági szerződés, ha az egyik fél jelentős vagyont, hozott a házasságba a másik alig valamit, vagy ha mindkét fél jelentős vagyont hozott.
Ha nincs semmije egyik félnek sem, akkor nincs miről szerződést írni.
Azért ha valakik úgy kötnek házasságot, hogy előtte már jó pár évig együtt éltek és összecsiszolódtak, akkor addigra kiismerik a másikat, hogy milyen és el lehet dönteni, hogy kell-e szerződés, vagy sem. Persze, aki 1 hónap után házasodik ott elég bizonytalan a jövő és a másik fél okozhat meglepetést.
A feleségemmel anno mi is kötöttünk hsz.-t.
Konkrétan én voltam a kezdeményező. Ő viszont elfogadta, és ez így volt jó. Ha nem tette volna, szinte biztos, hogy nem házasodtam volna.
35 évesen volt már egy jelentősnek mondható vagyonom, neki szinte semmije, csak a hitel a lakásán. -Jó összeállítás, nem?
Őszintén megvallva amin itt filózok, az az, hogy nem -e kellett volna kizárni a közös vagyont a szerződésben, azaz mindenkinek az a sajátja amit "megkeres".
Ez viszont kicsit necces szerintem: pl. mi van akkor, ha a feleség otthon van a kicsi gyerekkel évekig, csak te keresel -a te magánvagyonodba, ő semmit, - viszont tesz a "közösbe" úgy, hogy otthon van és neveli a gyereket, "viszi" a háztartást stb.
Ugyanis mi "csak" a házasság időpontjáig deklaráltuk a magánvagyonokat, valamint kikötöttük, hogy a magánvagyon hozama későbbiekben is magánvagyon marad.
folyt köv.
Az ügyvéd akinél anno kötöttük a szerződést, szerintem korrekt volt, és ügyelt arra, hogy ugyan tegyek/tegyünk kikötéseket, de "a mérleg ne billenjen el" EGYIK FÉL RÉSZÉRŐL SEM az inkorrektség irányába.
Nem vagyok jogász, de szerintem egyértelműen ez a legfontosabb az egészben: Ugyanis persze, bele lehet írni BÁRMIT, kérdés az, hogy később a szerződés a tények (a kapcsolat története) alapján mennyire lesz támadható.
-Erről kinek mi a véleménye?
Amit még tudok mondani, az az, hogy aki hsz.-t köt, készüljön fel rá, hogy a szerződést nem elég egyszer megírni: Az élet folyamatos mozgásban van, és -a mi példánkat mondom- átlag 4 évente kell írni egy kiegészítést.
@hopkinsz Nem mindenki nincstelen amikor nősül! Sőt... Lehetnek ingatlanok, pénz a számlán, autó, vállalkozás, örökség stb. Nem ritka a kisebb-nagyobb korkülönbség sem a felek közt amelyek miatt 20-30 év múlva lehetnek gondok, előző házasságból gyerek. Plusz: manapság nagyon eltérő fizetések is lehetnek (többszörös havonta) ami az évek alatt hatványozódik! Na ez az amire senki nem gondol, azzal a kiáltással hogy semmim sem volt amikor nősültem. Aztán 20 év múlva viszi az asszony a vállalkozás felét amit a házasság alatt alapítottál és amiben soha semmit nem csinált. Több mint 50% elválik, de ezen felül sokan csak azért nem válnak el mert akkor vinné a másik minden felét, nem lenne hol lakni, nem lenne kocsi, stb.Az meg nettó hülyeség, hogy aki megcsalja a másikat annak a párja vigyen mindent!!!
Még egyszer:aki meg akar szabadulni egy élete munkájának a felétől az nyugodtan kockáztasson!
"Szerintem is csak akkor szükséges a házassági szerződés, ha az egyik fél jelentős vagyont, hozott a házasságba a másik alig valamit, vagy ha mindkét fél jelentős vagyont hozott." Alapesetben ekkor sem kell házassági szerződés, hiszen tipikusan teljesen világos, hogy kinek mije volt. Ha a vagyonnak egy része hozamot termel, és a felek úgy gondolják korrektnek, hogy ha a különvagyon hozama is legyen külön vagyon, akkor már kell házassági szerződés.
Ha az a jelentős vagyon alapvetően az általuk használt lakás, kocsi, nyaraló, akkor fölösleges e miatt házassági szerződés. Sokkal inkáb érdemes később kötni, ha pl. a lakásokat eladják, házat vesznek, amit vettek azt felújítják, bővítik, mindezt részben közös, részben külön vagyonból. Na vagyon ilyetén átstrukturálása után célszerű lehet rögzíteni, hogy akkor az új vagyontárgyban hogyan is néznek ki a tulajdoni arányok
másik noname: támadni mindent lehet, más kérdés hogy felesleges, ami le van írva az le van írva ügyvédi ellenjegyzéssel. A magyar jog szinte mindent megenged a házassági szerződésben szóval nincs határ amit támadni lehetne.
Én amondó vagyok hogy alapból minden különvagyon (főleg a munkabér). Ami akinek a nevére kerül a házasság alatt automatikusan az Ő különvagyona legyen bármi is az. Itt nem a szokásos pitiáner dolgokra gondolok mint fogkefe meg cipő... a szerződés nem ezekről szól. Szóval ha bármi ingatlant eladsz ami házasság előttről jött és az asszony ad pénzt az újba akkor a tulajdonrészt a szerzés arányában kell rögzíteni és kész (automatikusan különvagyon), később (10-20 év múlva) nincs vita! A lényeg: mindkét félre ugyanazok a jogok és kötelezettségek vonatkoznak!!!
Nyilván ha a másik nem keres gyerek miatt akkor eltartom, nem kérdés, ezt is le lehet írni.
Anélkül, hogy a szerződéssel kapcsolatban érvelnék:
Ez az "50% elválik" a saját esélyeidre nézve önmagában irreleváns. Nyelvvizsga-előkészítőn az egyik nyelvtanárom minden második óráján elmondta, hogy a középfokún megbukik a jelentkezők 40-50%-a, mintha ez bármit segítene a felkészülésben. Ennyi erővel inkább rögtön a felsőfokúra jelentkezem, mert ott csak 20% körüli a bukási arány*! 🙂
(* nem néztem utána, csak érzékeltetni akartam vele a szempont abszurditását, de amúgy feltehetően tényleg így van)
jurta
Így is felfoghatjuk. De úgy is, hogy minél nagyobb a minta (pl. baráti köröd), annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a minta válási statisztikája közelíteni fog az országos átlaghoz.
Pl. ha feltételezzük, hogy a házasságok 50%-a végződik válással, akkor egy 10 házaspárból álló baráti társaságból nagy valószínűséggel 4-6 házasság fel fog bomlani. Ezt tudva érdemes lehet szerződést kötniük.
Egyébként a statisztika egy nagyon faramuci tudományág. Nem olyan egzakt, mint azt sokan hinnék.
Pl. a válási arányt gyakran úgy számítják, hogy az időszak válásainak számát osztják a házasságkötések számával. De ez így nem jó, mert nem ugyanazok válnak el az adott időszakban, akik megházasodtak. Nagy az időbeli eltolódás. Ha pl. mostantól csak úgy lehetne összesházasodni, hogy a válás lehetősége ki lenne zárva, akkor is csak nagyon lassan csökkenne a válások aránya.
Nagyon nagyon OFF, de ha már a statisztikánál tartunk (azt hiszem már a blogon is esett erről szól): ma Magyarországon mondjuk (ex has) 68 év a férfiak és 72 év a nők születéskor várható időtartama.
Ugyanakkor ezek az "adatok" torzak, hiszen ezt - legjobb tudomásom szerint - úgy számolják ki, hogy abban benne vannak azok a szerencsétlenek is, akik mondjuk tizen-, vagy huszonévesen meghalnak egy "diszkóbalesetben", vagy a negyvenes éveikben betegségtől, balesetben, stb..
Sokkal érdekesebb (informatívabb) lenne azt megvizsgálni, hogy aki most a hatvanas éveinek az elején jár, várhatóan (szigorúan csak az országos átlag alapján) mennyi ideig élhet még. Ugyanis ez szerintem mindkét nem esetében 80 év közeli, sőt, lehet inkább felülről súrolja ezt az értéket. Ez pl. a nyugdíjtervezés (nyilván saját magadnak) szempontjából nagyon nem mindegy!
@noname
Kozben gondolkoztam ezen amit irtal, azaz, hogy teljesen kizarni egy hazassagnal a vagyonkozosseget.
Szerintem okorseg, mar bocs.
Figyi!
En "csak" a visszamenoleges dolgokat irtam le a hsz-ben, azaz, hogy a hazassag idopontjaig mi a maganvagyonom, ill, hogy ezek haszna is az enyem marad.
Viszont: meg igy is vannak vele -mint irtam korabban- 4-5 evente adminisztativ terheim (kiegeszitesek ugyved elott stb).
Ha es amennyiben kizarod a vagyonkozosseget, akkor ugyan elmeletben tisztabb palyat csinalsz, mert ami az enyem az az enyem, ami az ove az az ove.
Ez addig szep es jo, es meg akar mukodhet is, amig nincs gyerek.
Amint van gyerek, a dolog bebukott:
Teszem fel van a feleseg havi netto 100as fizuval, vagy te netto 400-zal.
Es ott a gyerek... Akire kell kolteni, az evek multaval egyre tobbet.
folyt kov.
Ezt hogy oldod meg? Ki fizeti a lakast? Ki a rezsit? Te a 400-adbol, vagy o a 100-abol?
Vagy hogy oldotok meg egy nagyobb beruhazast, autovetelt (amit persze utana kozosen hasznaltok) utazast, gyerek ruhait, stb?
Ez elmondom: Elmeletben (papiron) mukodik, a gyakorlatban kivitelezhetetlen, es konkretan velemenyem szerint, ha kizarod a vagyonkozosseget, es eszerint "eltek" a hazassagban, szerintem nagyobb galibat csinalsz, mintha nem irtal volna hsz-t. Iszonyat vitak ele nezel. Ezt mondom ugy, hogy en csalados ember vagyok, tudom, hogy hogy nez ki a "gyakorlat".
Nekem a velemenyem, hogy igenis van ertelme a hsz.-nek, de KIZAROLAG ugy, hogy a hazassagig osszejott anyagi dolgaidat es ennek jovobeni hasznait zsirozod le benne.
Ami a hazassag utan jon bevetel, az velemenyem szerint ugy korrekt, ha kozos. Kozosen eltek, kozosen koltotok, kozos a siker kozos a banat. Ez van.
folyt kov
Ha elvaltok, ugrik a vagyonkozosseg, de ez igy jo is, hisz nem lesztek egyutt.
Tudod, en 35 evesen nosultem, es nem azert, mert nyomas volt rajtam. Egyszeruen "kiegtem". A sok bulis ev utan rajottem, hogy egyedul vagyok. Es, tudod az SZAR. Nagyon szar.
Annak ellenere, hogy tisztes csaladcentrikus csaladbol szarmazom, ott ultem karacsonykor a szobaban egyedul, es azt mondtam, hogy mi a f...sznak a sok penz, ha egyedul vagyok, es igazabol nincs semmi ertelme az eletnek, nincs cel, nincs motivacio. Nincs gyerek, akit ott latsz magad mellett felnoni, akiert eremes elni.
Nekem ez volt az a "melypont" ami meginditott arra, hogy igenis szuksegem van csaladra.
Es lett.
...es igen: mindezek ellenere leirtam, hogy mit kapartam ossze 35 eves koromig. De "csak" ennyit, nem tobbet (pedig a felesegem nem egy millimos csaladbol szarmazik...). Ugyanis utana az elet kozosen folyik.
@noname-2 Teljesen ellentétes véleményen vagyunk:) Sztem meg pont a közös kassza az, ami életképtelen. Ugyanis nem létezik olyan, hogy "közös kassza". Olyan van, hogy a dominánsabb fél eldönti, hogy mire fog költeni a család. Esetleg olyan, hogy mindenki úgy gondolja, hogy majd ő tudja, aztán hóvégén megy a vita, hogy "minek mentél el megint sörözni", meg "apádnak el ne mondd, hogy mennyiért vettük a cipőt". Az embereknek szüksége van önállóságra egy kapcsolatban is, ehhez pedig az anyagi önállóság is hozzátartozik. Természetesen vannak közös költségek, közös megtakarítások, de ezek fölött az égvilágon semmi köze nincs a másik félnek ahhoz, hogy a saját munkájából megszerzett pénzzel mit csinál az, aki azért erőfeszítéseket tett, aki azt megkereste. A házasság intézménye pont ezért elavult, mert nem követte le a világ azon változását, miszerint már nem az egykeresős modell a mérvadó.
Ha nagy a különbség a hozott vagyonban, akkor van értelme házassági szerződésnek.
Ha nagy a különbség a jövedelemben, akkor szerintem nincs, mert a "munkabér a külön vagyon része" típusú gondolatok csak az életszerűségtől állnak távol. A házasság alatt anyagikat és nem anyagiakat teszünk a közösbe, és elég furcsa, hogy ezt előre megmondjuk, mármint hogy az egyik fél többet tesz be közben is mint a másik. Ha zavar, hogy várhatóan többet fogsz keresni, akkor keress hozzád hasonlót. Eleve a hasonszőrűek jönnek ki jobban egymással egy házasságban, ha valamilyen szempontból zavar a szakadék, akkor ne házasodj.
Extrém példa: ha a többet kereső szüleit a kevesebbet kereső ápolja, akkor majd erről írnak egy külön szerződést, hogy Lajos ad Julinak 100 ezer fizetést havonta az ápolás miatt? Vagy Juli 500-ért vasalja ki Lajos ingét, és teljesítés igazolást készít?