Barnabás, aki egyetemen tanít jogot, újabb írással jelentkezett, ezúttal a fogyasztói jogokról írt egy bejegyzést. (Eddigi bejegyzései)
Sokan nincsenek tisztában a jogaikkal, a lehetőségeikkel és úgy egyáltalán a szükséges tudnivalókkal. Hogy ez ne maradjon így, következzen az ő írása:
Egy friss felmérés szerint, Magyarország a 28 EU tagállamból a 24. helyen kullog a fogyasztói jogok ismeretének tekintetében. Ez finoman szólva is aggasztó – lehet, hogy erről kellene minden állampolgárnak levelet kapnia -, mert a fogyasztóvédelmi intézményrendszer aránylag jól kiépített, illetve a fogyasztói jogok szabályozása is megfelelő. Azonban mindez hiába van, ha ennek ellenére simán elhajtják az embert a cipőboltban azzal, hogy „nem rendeltetésszerűen használta” a cipőjét vagy azt mondják az előző nap vásárolt műszaki cikkre, hogy elküldik bevizsgálásra és két hét múlva értesítik.
Jelen írás tájékoztató jellegű, nem kimerítő. Jogi tanácsadásnak nem minősül, azt nem is pótolhatja. Azaz ha találsz 10-15 dolgot, amit te még beleírtál volna, az jó ha felveted kommentben, mert mindenki tanulhat belőle, de kérlek tartsd észben, hogy ez egy általános ismeretterjesztő poszt. Köszönöm, hogy helyén kezeled az írást.
Először is: a szerződést úgy kell teljesíteni, ahogy azt jogszabály előírja vagy ahogy a felek megállapodtak. Ha ezeknek a minőségi követelményeknek nem felel meg, ezt nevezzük hibás teljesítésnek és ilyenkor léphetünk fel kellékszavatossági vagy más igénnyel. A szerződés megállapíthat szigorúbb és enyhébb követelményeket is, mint a jogszabály (amennyiben a jogszabály nem tiltja az eltérést). Az eltérés lehetősége korlátozott, ha fogyasztó szerződik vállalkozással: az ilyen szerződésekben a fogyasztó hátrányára nem lehet eltérni a törvényi rendelkezésektől, hiába írják bele a szerződésbe; az ilyen rendelkezés érvénytelen lesz.
Fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.
Vállalkozás: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy.
A fogyasztókat védő egyik legfontosabb rendelkezés az ún. „hibás teljesítési vélelem”, ez azt jelenti, hogy ha fogyasztó vállalkozással köt szerződést, akkor hiba esetén feltételezzük, hogy az már a teljesítéskor megvolt és a vállalkozásnak kell bizonyítania, hogy az később keletkezett; csak így mentesülhet a felelősség alól.
Használt autó vásárlásánál pl. gyakran próbálnak trükközni a kereskedők a kellékszavatossági igények kijátszásával. A legegyszerűbb módszer, hogy beleírják a szerződésbe, hogy szavatosságot nem vállalnak, aztán ha visszamegy reklamálni a vevő, akkor megmutatják a szerződést, hogy aláírta, nincs szavatosság. Arról persze már nem tájékoztatják, hogy ez a rendelkezés érvénytelen (sok esetben nyilván nem is tudják), mivel fogyasztó szerződött vállalkozással, a szavatossági igényeket nem zárhatják ki.
Ezt megelőzendő, időnként próbálkoznak azzal, hogy nem veszik meg az autókat, hanem az eladó természetes személlyel aláíratnak egy adásvételi szerződést, a későbbi vevővel pedig ugyanazt a szerződést íratják alá: így ők nincsenek is benne az ügyletben jogilag, tehát nem lehet fellépni velük szemben. Soha ne írjunk alá ilyen adásvételi szerződést, mert ha baj van, nem lesz kivel szemben fellépni ha 10 km után meghal alattunk a kocsi.
Hibás teljesítés esetén elsősorban kijavítást vagy kicserélést lehet kérni. Mind a két igényre igaz, hogy nem járhat aránytalan többletköltséggel vagy súlyos érdeksérelemmel. Nem lehet például kicserélést kérni, ha a hiba egyszerűen javítható (pl. egy 200 ezres öltönyön nem jó a gomb, amit 500 Ft-ból cserélnek), de javítani sem köteles senki (vagy azt elfogadni), ha a cserével egyszerűbben és jobban megoldható a probléma (pl. teljesen levált cipőtalp „elvileg” javítható, mégse szívesen járna senki olyan javított cipőben).
A hibát mi is kijavíttathatjuk, ekkor lehet kérni a javítási költségek megtérítését, ugyanis a kellékszavatossággal kapcsolatos költségeket annak kell fizetnie, aki hibásan teljesített.
Ha nem lehet javítani, cserélni (vagy nem vállalják) akkor lehet kérni árleszállítást, vagy a szerződéstől el lehet állni (ha már nincs érdekünkben a javítás vagy csere; ilyenkor vissza kell adni a dolgot, a kötelezett pedig köteles visszaadni a pénzt. Itt szoktak azzal trükközni, hogy nem adnak vissza pénzt, hanem adnak helyette kupont, levásárlást, stb. Ilyen szavatossági igény azonban nincs, hiába hazudják sokszor és meggyőzően. Ha van olyan dolog, amit szívesen megvennénk, akkor fogadjuk el, ellenkező esetben ragaszkodjunk a pénz visszafizetéséhez. Ha kötik az ebet a karóhoz, akkor viszont kérjük el a panaszkönyvet és az illetékes Kormányhivatal vagy az NFH intézkedni fog.
Fogyasztóként vállalkozással szemben két éven belül lehet kellékszavatossági igényt érvényesíteni, és 6 hónapon belül a vállalkozásnak kell bizonyítani, hogy nem teljesített hibásan. 6 hónapon túl, de 2 éven belül pedig a fogyasztó bizonyít, hogy a dolog a teljesítéskor nem felelt meg a jogszabály vagy a szerződés által támasztottaknak.
Lehetőleg minél előbb vigyük vissza a hibás terméket, a vállalkozásnak pedig ilyenkor minden esetben jegyzőkönyvet kell felvennie, abból egy példányt pedig átadnia. A jegyzőkönyvet jól olvassuk el, ne csak aláírjuk, akkor is legyünk alaposak, ha siettet az eladó.
A cserével kapcsolatban van a köztudatban egy elég elterjedt tévhit, hogy amennyiben nem tetszik egy termék, 72 órán belül ki lehet cserélni – legutóbb egy záróvizsga előkészítőn egy levelezős hallgató figyelmeztetett, hogy ezt „kihagytam”. Nos, erről egy 1990-ben született kereskedelmi miniszteri rendelet szólt, ami viszont csak 1997-ig volt hatályban, tehát már 18 éve nincs ilyen, valahogy mégis sokan gondolják, hogy kötelesek cserélni. Nem kötelesek.
Köteles viszont cserélni bizonyos meghatározott tartós fogyasztási cikkeket (lent hivatkozom a vonatkozó rendeletet) a kereskedő, ha a vásárlástól (egyes termékeknél üzembe helyezéstől) számított 3 napon belül hibásodik meg és ez a hiba a használatot akadályozza. Tehát ilyenkor nincs bevizsgálás, stb., mérlegelés nélkül cserélnie kell.
Gyakran követelik meg az eredeti (sokszor bontatlan!) csomagolást a szavatossági jogok érvényesítéséhez, ezt sem tehetik meg jogszerűen. Sőt, ha 10 kg-nál nehezebb a termék, beépített, tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható tartós fogyasztási cikket a kereskedő az üzemeltetés helyén köteles megjavítani, vagy a saját költségén a javítás helyére szállíttatni (szintén a hivatkozott rendeletben van, hogy melyik cikkekre vonatkozik a szabály). Ezt nem fizettetheti ki, emlékezzünk, a szavatossági igények érvényesítésével kapcsolatos költségek a kötelezettet terhelik!
A jótállás abban különbözik a kellékszavatosságtól, hogy jótállásnál minden esetben a vállalkozásnak kell bizonyítania, hogy a hiba a teljesítés után keletkezett, így ez előnyösebb a fogyasztónak.
Az ún. termékszavatossági igénnyel minden esetben fordulhatunk a termék gyártójához vagy forgalmazójához kellékszavatossági igénnyel, annak ellenére, hogy vele mi nem szerződtünk, két korlátozással: csak kijavítást vagy kicserélést lehet kérni, illetve itt minden esetben nekünk kell bizonyítani, hogy a termék hibás volt.
Utolsóként egy szabály, ami a távollévők között kötött szerződésekre vonatkozik, tipikusan ilyen az internetes vásárlás. Tehát amennyiben interneten vásároltunk, a termék átvételétől számítva 14 napon belül (korábban ez 8 nap volt, de hosszabb lett) indokolás nélkül elállhat a szerződéstől (tehát a termék vissza, pénz vissza). Itt tehát nem kell még az sem hogy hibás legyen, sőt, semmilyen indok nem kell, a „csak” is tökéletes. Ennek az az indoka, hogy internetes vásárlásnál nem tudjuk kézbe venni, megvizsgálni a dolgot, hiányoznak azok a momentumok, amik az üzletben történő vásárlásnál megvannak.
Amennyiben problémánk van, mindig először az üzletbe menjünk, ha nem vagyunk elégedettek az eredménnyel (vagy vitatjuk a vizsgálat eredményét), akkor vizsgáltassuk be mi magunk a terméket (pl. a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál), utána menjünk el az illetékes békéltető testülethez. A testület előtt legtöbbször nem jelennek meg a vállalkozások, ennek ellenére sokszor végrehajtják maguktól a határozatokat. Ha mégsem, akkor érdemes pert indítani a szavatossági igények érvényesítése érdekében.
Jogszabályok tanulmányozásra: 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:157-178. §, 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól 20. §, 151/2003. (IX. 22) Korm. rendelet az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon.
Tisztelt Szerkesztő!
A távollévők között kötött szerződés szerződéssel kapcsolatban lenne kérdésem.
Internetes vagy telefonos rendelés esetén akkor is érvényes a 14 napon belüli visszavétel, ha a személyes átvétel az üzletben történik?
Ugyanis találkoztam már olyan esettel, amikor azt mondták, hogy ilyenkor nem él ez a szabály, hiszen ez olyan, mintha az üzletben vásároltam volna.
Illetve olyan üzletben is jártam már, ahol azt mondták, hogy természetesen ebben az esetben is érvényes ez a szabály, hiszen a rendelés interneten keresztül zajlott, azaz a szerződéskötés távollévő felek között történt, az átvétel formája pedig nem számít (mondván mindegy, hogy hol történik a termék kibontása).
Mi az igazság? Ilyen helyzetben is élhetünk ezzel a lehetőséggel, vagy sem? Köszönöm a választ!
@mercse-david Az átvétel módja közömbös, a szerződés már korábban létrejött, ebben az esetben távollevők között. Az első esetben tévedtek (biztosan véletlenül), a második tájékoztatás volt a helyes, ilyenkor is megilleti a feltétlen elállási/felmondási jog a fogyasztót.
Üdvözlet!
Köszönöm az írást Barnabásnak!
Nekem is a távollévők között kötött szerződéssel kapcsolatban lenne kérdésem. Ebben az esetben 14 napon belül hogyan működik a jogérvényesítés? Tehát megkaptam az online felületen rendelt terméket, de "csak" el akarok állni a szerződéstől...mit kell tenni? Felhívni a webáruházat, hogy kérem vissza a pénzem és vigyék vissza a terméket? A (vissza)szállítási költségeket (gondolom) a vállalkozó fizeti?
Szintén netes rendelésnél sok webáruházban láttam, hogy olyan feltételeket szabtak ehhez a 14 napos határidőhöz, hogy bontatlan, eredeti csomagolásban kell visszaküldeni.
Ez igaz, vagy csak bizonyos terméktípusokra (pl. szoftverek) igaz lehet?
A másik, hogy ilyen elállás esetén mennyi a maximális idő, amíg visszautalhatja a webáruház a vételárat? Úgy rémlik 30 napokat szoktak írni.
A visszaszállítási költségekre általában azt szokták írni, hogy az a vásárló költsége.
@Péter, érdemes felhívni őket, hogy vissza lesz küldve, de a módja a dolognak az, hogy saját költségen vissza kell küldeni a terméket, és visszautalják az árát. A visszaszállítási költséget ilyen esetben a vevőnek kell állnia, de sokszor az is működik, ha személyesen visszaviszed.
Ez egy hiány pótló írás, bár szerencsére egyre több helyen olvasom. Szokás szerint a jog és az élet nem minden ponton találkozik. Kíváncsi volnék melyik autókereskedő nem trükközik az adásvételivel? Pedig nekik csak 5k az átírás, persze a garanciát akkor viszont ő adná ... De a legnagyobb hiba amit a kereskedők rendszeresen kihasználnak: A magyar fogyasztóvédelem gyengesége, bénasága, korruptsága, stb ... Jól működő jogszabályok már vannak, de ez annyit ér amennyit betartatnak belőle. Magyarországon semmit. Mindenki tud garanciális és egyéb problémákról amelyek megoldhatatlanok, vagy egész egyszerűen nem éri meg a fáradtságot. 5k -ért ki fog békéltető testülethez, bíróságra járni? Senki. Kellene pl. egy felső határ automatizmusra (10k -ig). Tudom, volna aki visszaélne vele. Ki ne hallott világhírű cégek magyar garanciális szervizeiről? Akkor mit várhatunk Kovács József web áruházától ...
Kedves Barnabás!
Elnézést, a kérdésem nem szorosan fogyasztói joghoz kapcsolható, inkább a tulajdonszerzés/szerződés/ foglaló témakörhöz, ezen belül is pontosabban a foglalóhoz. Hogy működik pontosan jogilag a szerződéstől való elállás, ha volt foglaló a szerződésben? Azzal tiszában vagyok, hogy a foglalót adó kétszeresen kapja vissza a foglaló összegét a foglalót kapótól, de kell a foglalós szerződéstől elállást indokloni? Ismerősöm járt úgy, hogy visszaléptek volna a foglalós szerződéstől (visszafizetve a foglaló kétszeresét), mert meggondolták magukat. Viszont a másik fél nyomást gyakorolt rájuk, és a saját ügyvédjük is azt tanácsolta, hogy ne lépjenek vissza, mert beperli őket a másik fél, és sokat veszíthetnek. Állítólag azért, mert a szerződésben az nem volt benne, hogy "a szerződéstől való elállás esetén a foglaló 2szeres visszafizetésén kívül semmilyen más... folyt köv
folyt. ...igényt nem támaszt a vevő az eladóval szemben" vagy valami ilyesmi. És jött a saját(!) ügyvédük olyan sztorival, hogy ha elállnak, kártérítést követelhet a vevő, és mindenféle módon bizonyíthatja, hogy neki mennyi kára származott az adásvétel meg nem történte miatt (pl. vett egy odavaló 1 M Ft-os kanapét stb....) Nekem ez így elég furcsának tűnt, eddig úgy gondoltam, a foglaló 2szeres visszafizetése a "büntetés" az elállásért, de más követelésekkel és főleg nyomásgyakorlással nem állhat elő a vevő (illetve egyik fél sem) Bevett az ilyen gyakorlat az adásvétel során, azaz tényleg be kell szúrni egy fent idézett mondatot, vagy hasonlót, különben baj lehet ha esetleg bíróságra kerül az ügy?
Üdv
Péter
Kedves Cikkíró!
Az alábbi történt velem: bementem egy boltba, megvettem egy hűtőt, melyet kiszállítottak a mai napon. A futárszolgálatos fuvarlevélen az alábbiakat jelölte be a futár, melyet aláírtam (és amelyek igazak is):
- A csomagolás állapot: SÉRTETLEN
- A termék állapot: (kitöltetlenül maradt)
- Csomagot megbonthattam: NEM
A futárok elsiettek, én pedig (azt feltételezve hogy a sértetlen gyári csomagolásban minden rendben lehet) kibontottam és az oldalán két óriási horzsolásos sérülés található. Ez esetben van-e lehetőségem reklamálni? A számlán utóbb láttam hogy rá van írva hogy a futár jelenlétében kell ellenőrizni a terméket (de mint fentebb írtam nem gondoltam hogy a sértetlen csomagolásban is lehet probléma). Mivel a termék állapotnál nincs jelezve hogy sérült vagy sértetlen, ilyenkor mi a teendő? Köszönöm!
Tisztelt szerkesztő!
Az élelmiszereknél ez hogyan tud működni? Pl. megeszem a kenyér felét, amikor találok benne egy szöget, ilyenkor a kenyér felét kell visszafizessék, vagy a teljes árat?
Ha csak azt nem mondják, hogy te tetted be a szöget felvágás után: felvágás előtt kellett volna bemutatnod:-)
Sziasztok!
Én már csomószor csináltam ezt a távollévők között kötött szerződéstől való elállást és semelyik esetben sem kukacoskodtak.
Szépen jelezni kell e-mailben a szándékodat hivatkozva a kormányrendeletre, vagy akár személyesen az üzletben is. A termék árát vagy odaadják KP-ban, vagy visszautalják bankszámlára (PayPal-lal előre fizetett termékeknél is), attól függ, milyen módon fizetted ki a terméket. Ha nem akarsz bemenni az üzletbe, akkor az e-mailben (azaz a nyilatkozatodban) fel kell tüntetni, hova utalják a pénzt. A terméket persze minden esetben vissza kell juttatni az üzletbe (ezért sosem szabad a dobozát kidobni!). Nem számít, hogy használtad-e, csak legyen meg a doboza, papírjai, minden tartozéka és lehetőleg ne éktelenkedjen rajta külsérelmi nyom 🙂
Senkinek ne legyen gyomoridege...Csomó dolgot ki lehet így próbálni, majd bepötyögni, hogy bocsi, mégsem kell.
Üdv
@mtoma73 Eredeti csomagolásban kell visszaküldeni, tehát egy műszaki cikket ki tudsz úgy venni a dobozából hogy utána ugyanúgy vissza tudod tenni akkor visszaküldheted, de mondjuk ha ceruzaelemet kinyomsz a bliszteréből akkor már nem küldheted vissza.
Szoftverekre és általában szellemi termékekre nem vonatkozik az elállás joga.
A visszaszállítás költsége valóban a vásárlót terheli.
Volt egy, civil önkéntesek által működtetett (de hivatalos támogatásu) internetes fórum, ahol bárki kérdezhetett pont ilyen dolgokat, és kapott választ a fenti jogszabályok alapján. A tapasztalat az, hogy a nagy többség nem fogja elolvasni az összefoglalót sem, vagy a válaszokat 2-3 sorral feljebb, de igazából nincs ezzel semmi baj. Persze amíg van egy olyan fórum, ahol egyszerűen lehet kérdezni.
Aztán a legutóbbi gengszterváltás után hirtelen lelőtték a fórumot, nem tudok róla, hogy bármilyen utódja lenne az újonnan alapított (de a Kádár-korszakot idéző) Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságon kívül.
Ennek a posztnak nem kellett volna létrejönnie, ha az a fórum még működne, és folyamatosan tájékoztatná a fogyasztókat a jogaikról.
Tisztelt Barnabás!
Mi a véleménye az alábbiakról:
Van egy műszaki termék, amely a használati utasítás alapján lett üzemeltetve. A termék persze tönkrement. Több szakszervíz szerint ez a termék így nem üzemetethető (mert a termék túlmelegszik és tönkremegy). Email-es érdeklődésre a gyártó képviselete elismeri, hogy a használati utasítás alapján történő üzemeltetés valóban nem a legoptimálisabb működtetési mód, majd amikor kártérítés kerül szóba, akkor közli emailben, hogy minden rendben, mégis csak územeltethető a berendezés a leírás alapján. Van-e valami jogi lehetőségünk (akár garanciaidőn túl is)?
(a problémánk hasonlít a mikróban megszárított macska esetére, azzal a különbséggel, hogy itt szigorúan követtük a gyártó utasításait, a macsak esetében pedig fantázilgattak)
Először is: a szerződést úgy kell teljesíteni, ahogy azt jogszabály előírja vagy ahogy a felek megállapodtak. Ha ezeknek a minőségi követelményeknek nem felel meg, ezt nevezzük hibás teljesítésnek... Nem felel meg MI? Nem maradt itt ki egy szó? ... Jó cikk!
Jah, és egyébként a NFH kevésbé (jól) teszi a dolgát, mint a Békéltető Testület. Tapasztalat. Pont öltönynél. 🙂
@peter 14 napon belül értesíteni kell a vállalkozást az elállásról (bármilyen módon, célszerű olyanon aminek nyoma van) és 14 napon belül visszaküldeni/vinni/stb. a terméket. A költségeket akkor fizeti a vállalkozás, ha azt vállalta vagy ha a termék jellegéből ez következik, egyébként a visszaküldés közvetlen költségeit a fogyasztó állja.
@mtoma73 Ez csak bizonyos termékekre igaz, a szoftver (fénykép, stb.) pont ilyen. Egyszerű a szabályozás, mert mindenre 14 nap van (elállásra, visszaküldésre, pénz visszaküldésére).
@mpeti Ez azért nem teljesen így van; a foglalónál attól függ a visszatérítési kötelezettség hogy kinek a hibájából nem jön létre a szerződés, ez az írásból nem derül ki. Ha valóban származott kára, annak megtérítését tényleg követelheti. Önmagában az a mondat szerintem nem sokat érne, elég könnyen támadható. A foglalónak ún. kárátalány jellege van, tehát akkor is jár ha nem volt kár, ill. a foglalót meghaladó kárt lehet érvényesíteni, csak a kártérítésbe beleszámít a foglaló összege.
@akos Egyből jelezni kell az üzletben, sajnos itt tényleg felmerülnek bizonyítási nehézségek. Pont 2 hete történt nővéremékkel, hogy hasonlóképpen jártak egy sarokkáddal, de ők 4 nappal a megvétele után bontották csak ki, mondjuk rendesek voltak az üzletben és cserélték, mert egyértelmű volt hogy szállítás előtt keletkezett a hiba.
@graphite 🙂 A rendelet élelmiszerekre nem vonatkozik.
@kritizator Konkrétumok nélkül ez kicsit fejben 21-ezés, de ajánlom tanulmányozni a Ptk. 6:123. §-t, ez valószínűleg hibás teljesítés egyébként. Ha ez a rendeltetésszerű használatot akadályozza, akkor akár elállás is lehet a jogkövetkezmény. Ha nagyobb értékű a dolog, akkor érdemes felkeresni egy ügyvédet, ha nem, akkor békéltető testület. A garanciaidő (jótállási idő) nem feltétlen mérvadó, ha fogyasztói adásvétel volt, akkor úgyis 2 évig van kellékszavatosság, az gondolom még nem telt el.
@adorjan Szerintem nem - bár mindig azt szoktam mondani a hallgatóknak, hogy ha van valaki aki félreérti, akkor az már félreérthető -, de akkor kiegészítem: ez a mondat a teljesítésre vonatkozik.
Kedves Barnabás,
arra vonatkozóan tudna valamit mondani, hogyha a terméket legyen pl egy laptop a futár kihozza. A futárnak jogszabályilag kötelessége megvárni, hogy kibontsam és ellenőrizzem a csomag beltartalmát vagy nem? Mert a forgalmazó arra hivatkozik, hogy a futárnak meg kell várni és ha nem jó akkor nem vagyok köteles átvenni. A futár meg azt mondja, hogy neki nem kötelessége megvárni.
Segítségét köszönöm.
Még egy kérdés: a sokat emlegetett devizahiteleknél most megjelent egy új ügyvédi ötlet: a kötelező forintosítás után a kedves vevő elállhat a szerződéstől, arra hivatkozva, számára kedvezőtlen módon változott meg a szerződés. A jelenlegi helyzetben ez nem áll fenn, de tegyük fel, 3 év múlva a CHF árfolyam újra 150 HUF lesz. Ekkor elállhat a szerződéstől a kedves ügyfél? Vagy mennyi ideje van erre? Mennyi időn belül kell a szerződés számára kedvezőtlenül megváltozzon a módosítás után, hogy élni tudjon az elállással? Mi történik ha eláll a szerződéstől? Hogyan számolnak el a felek?
@barnabas-jog Így már teljesen egyértelmű. Thx 🙂
Kedves Barnabás és anon, köszönöm a válaszokat a kérdésemre!
Köszönjük az írást!
Konkrét kérdésekkel javaslom mindenkinek a fogyasztóvédelmet felkeresni, nekem e-mailre 2 napon belül iktatott, aláírt-pecsétes, vonatkozó jogszabályokat felvonultató-kiemelő-értelmező releváns egyedi választ küldtek a kérdésemre 🙂 Ha minden hivatal így működne Magyarországon...
@atesz Tulajdonképpen meg kellene várnia (mivel teljesítési segéd ebben az esetben), ha nem várja meg, azzal nem mentesülhet a felelősség alól, csak bizonyítási nehézségek vannak, hogy tényleg a szállítás során/előtt sérült-e meg a termék. Praktikusan megközelítve, nem szabad aláírni semmit amíg ki nem bontják. A kipróbálást viszont nem kell megvárnia.
@andrea
Sajnos nekem sokkal rosszabb tapasztalatom van velük szemben. Wizzair miatt írtam nekik, több mint 2 hónap eltelt (már emlékeztetőt is küldtem nekik) de még mindig semmi válasz nem érkezett...
@barnabas-jog ilyen esetben mit lehet tenni?
@graphite A kérdést nem tudnám úgy megválaszolni itt, hogy érthető legyen (olyan ez, mint úgy összefoglalni a Háború és Békét, hogy "oroszokról szól"), ehelyett néhány megjegyzés (röviden: hülyeség):
A válság kitermelt egy látványosan, nagyotmondással nyerészkedni próbáló ügyvédréteget, akik mivel azt mondják amit az adósok hallani akarnak, dúskálnak az ügyfelekben.
5-8 éve elképzelhetetlen lett volna MLM rendszerben toborozni az ügyfeleket vagy egyéni ügyvédként 800 peres ügyet vinni egy időben, most sokan ezt is megteszik - az meg a kamarák felelőssége, hogy ezt megtehetik. Nagyon sok a kókler jogász sajnos, nem szabad felülni nekik - közös jellemző, hogy mindegyik hangoztatja hogy milyen egyszerű ez az egész, meg 10-15 érvénytelenségi okot találnak egy szerződésben, miután 10 másodperc alatt "átolvasták" a 10 oldalt.
Ahogy a pénzügyekben, itt is legyen gyanús, ha valami túl szép
Szépen elolvastuk az elvet, itt a valóság: homar.blog.hu/2015/07/16/futyul_a_bekelteto_testulet_allasfoglalasara_az_extreme_digital A hozzászólásokat nem érdemes elolvasni, általában elég negatívak. Napi 2 poszt, de hetente van hasonló, sokszor több is. Ezért írtam, hogy az adott törvény annyit ér amennyit betartatnak belőle. Mondjuk itt a 3. hozzászólásban írtak egy érdekeset: Írország, kis összegű ügyek bírósága. Valami ilyesmit írtam, pedig fogalmam sem volt erről.
@Barnabás.Jog
Oké, köszi a választ. Ismerősöm esetében ő (mint eladó) lépett volna vissza, tehát az ő hibájából hiúsult volna meg az adásvétel (ami végül is nem hiúsult meg, pont azért, mert a vevő ragaszkodott az adásvételhez és pert helyezett kilátásba) Számomra a következő a nagyon elgondolkoztató: "ill. a foglalót meghaladó kárt lehet érvényesíteni" De mekkora összeghatárig? Pl. ha én azt mondom vevőként, hogy vettem egy arany fürdőkádat, ami 100 millió Ft, és csak a kiszemelt házba passzol, akkor ha az eladó eláll, akkor bevasalhatom rajta a 100 milliót? (már persze ha bemutatom a számlát az arany fürdőkádról, de tegyük fel, hogy bemutatom...) Jogban nem jártas emberként azt gondolnám, hogy a foglaló dupla visszafizetése a "meghiúsulást elszenvedő"" vevő részére a maximum kártérítés, amit a "meghiúsulást okozó"" eladónak kötelessége lenne megtenni az okozott kár miatt.
@mpeti Jogban nem jártas emberként ("józan paraszti ész), miért logikusabb az, hogy a "vevő" eladja a saját lakását, esetleg a bútorait is, felmond a munkahelyén (mert Budapestre költözik), megrendel egy 150 ezres klímát, amit 3 hetes határidőre szállítanak és egy új franciaágyat 130-ért, fogad egy költöztetőt 30 ezerért és a fél család szabadságot vesz ki aznapra, hogy segítsenek költözni (eddig ez egy megtörtént eset), majd az eladó 4 nappal a szerződéskötés előtt közli, hogy meggondolta magát, de mivel 100 ezer volt a foglaló, másnap elutalja a 200-at és ennyi? És ott áll egy klímával, egy ággyal, nincs lakása, bútora, tárolóhelye, pedig következő héten kezdenie kell az új munkahelyen. A jogi oktatás 5. óráján lesz szó a foglalóról és a szerződésszegésről is, ott majd elmondom, hogy mikor kell megtéríteni az arany kádat is. 🙂
//kiszamolo.hu/jogi-oktatas-ha-ti-is-ugy-akarjatok/
"Itt szoktak azzal trükközni, hogy nem adnak vissza pénzt, hanem adnak helyette kupont, levásárlást, stb. Ilyen szavatossági igény azonban nincs, hiába hazudják sokszor és meggyőzően. Ha van olyan dolog, amit szívesen megvennénk, akkor fogadjuk el, ellenkező esetben ragaszkodjunk a pénz visszafizetéséhez. Ha kötik az ebet a karóhoz, akkor viszont kérjük el a panaszkönyvet és az illetékes Kormányhivatal vagy az NFH intézkedni fog."
Ehhez kapcsolódóan tudná valaki mellékelni a megfelelő jogszabályt, amire lehet hivatkozni a boltban? Engem már többször is csőbe húztak ilyen.
Köszönöm!
@atesz @barnabas-jog Úgy tudom a futárnak azt meg kell várnia hogy meggyőződj arról hogy sérülésmentesen veszed át a csomagot. Na most szerintem ebbe az is belefér hogy kívül-BELÜL megvizsgálom a sérülésmentességet, ezért felbontom a csomagot. 🙂
Csak ugye szegény futárok meg rohannak mint a mérgezett egér, gondolhatod hogy fog imádni téged meg az anyukádat ha nekiállsz kibontani a csomagot. 😀
@devx 6:159. § [Kellékszavatossági jogok]
(2) Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint
a) kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek - másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva - aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; vagy
b) az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a (4) bekezdés szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni [...]
@Gejza: Igen, van egy "kiskapu", amit pl. hardware kereskedő cégek előszeretettel játszottak el, és a lehetőség ma is fenn áll.
Annyit csinál a cég, hogy nem cserél/javít/ad vissza pénzt. Megvárja, míg a procedúra sok ügyben a per végénél tart (2-3 év), majd csődbe viszi a cégét, ezzel behajthatatlanná válik rajta bármilyen kötelezettség. Majd pár hétre rá alapít egy másik céget, picit más névvel (a cég neve, és a bolthálózat neve nem kell, hogy egyezzen - a Kismiska KFT is üzemeltetheti a Vasasbót hálózatot), és folytat mindent ott, ahol abbahagyta, gyakorlatilag tiszta lappal.
Fogyasztóként ez ellen nem lehet mit tenni - maximum annyit, hogy utánanézel a cég hátterének, mielőtt nagyobb értékű, meghibásodásra hajlamos dolgot vennél. Esetleg keress rá a boltra az interneten, és ha kiugróan sok panaszt olvasol róla, akkor inkább hanyagold.
Az nem ugy van, hogy a bekelteto testulet hatarozataval be is lehet perelni a ceget?
@barnabas-jog :
es mibol tudok rajonni, hogy egy kokler jogasszal van dolgom? Legyen sikerdijjas a megbizatasa? A gond az, hogy ha nem ertek hozza, akkor nem tudom, hogy most csak atvert, vagy tenyleg sima ugy ( foleg, hogyha leellenorzom, es latom, hogy kamarai tag... akkor nem szolal meg a veszcsengo... )
@Barnabás.Jog
Köszi a választ.
Na jó, az aranykádas eset tényleg érdekelne 🙂
Persze, amit leírtál a költözéssel, klímával stb költségek, az józan paraszti ésszel jogos, de személyes tapasztalatom szerint (ami nincs sok, csak 1 db ingatlan adásvétel személyesen, meg pár a családban) a foglaló azért 100 ezer Ft-nál jelentősebb összeg szokott lenni egy lakás/ház esetében. Nálunk pl. 1,5 millió volt, azért ha azt duplán kellett volna visszafizetni, az fedezte volna egy-két klíma meg költöztetés meg egyéb költség árát. A leírt esetben ismerőséknél 400 ezer volt...Szóval engem az zavart ismerősék sztorijában (szerencsére) kívülállóként, hogy egy rafinált vevő úgy tűnik elég könnyen nyomást gyakorolhat a gyakorlatlan eladóra, mondván, hogy mindenféle mondvacsinált költséget megtéríttetek veled, ha meggondolnád magad.
De köszi a leírtakat, jó hozzáértő emberek véleményét olvasni.
@gyula Az csak egy bizonyítási eszköz lehet a perben (anélkül is be lehet perelni), azért szokták (szoktam) ajánlani a békéltető testületet laikusoknak mert az abszolút nem formális eljárással működik és ingyenes is, ill. legalább elmagyarázzák a panaszosnak hogy a bíróságon mit kellene bizonyítania.
@mpeti Szerintem nem "rafináltság" egy felnőtt, cselekvőképes embertől azt kérni, hogy teljesítse amit vállalt. Senki nem tartott a fejéhez fegyvert, hogy el kell adnia az ingatlant vagy foglalót kell elfogadnia rá. De nem vagyunk egyformák.
@janos82 Az miért leellenőrzés, hogy megnézed hogy kamarai tag? 🙂 (tanácsadást, perképviseletet csak kamarai tag végezhet üzletszerűen; pont annyit ér, mintha nem ellenőriznéd)
A (csak) sikerdíjjal az a bajom, hogy én biztos nem dolgoztatnék olyan jogásszal, akinek semmit sem ér a munkája, ahogy én sem dolgozom ingyen. Költségek, időráfordítás akkor is van, ha nem "nyer" valaki, ráadásul azért is bukhat egy ügy mert hazudik az ügyfél, nem tud objektív lenni, nem talál meg valami iratot, stb. Ráadásul miért vállalja a kockázatot az ügyvéd, mikor az ügyfél annyira nem bízik a győzelemben, hogy az óránként 5-10-15 ezret is sajnálja rá?!
Mint minden kókler: a kockázatokról hallgat vagy elbagatellizálja, minden ilyen ügyét megnyerte, nem mondja el tételesen milyen költségek lesznek, azt sem hogy mi a legrosszabb eset. Nem beszél a bizonyításról, sem arról hogy hogy lehet majd végrehajtani.
@mpeti
Vevő oldalon is rengeteg a költség: ügyvédi díj, kp-felvét díja a foglalóhoz, ha kért előtte piaci alapon szakvéleményt, annak a költsége. Ha vásárolt anyagokat vagy szerződött mesterrel és fizetett előleget a felújításhoz, az is. Vagy felmondta az albérletet és most határozott időre bérelnie kell egyet horror díjért, plussz egy költözés díja. Ezek együtt már bőven meghaladhatják az általánosan elterjedt 10%-os foglaló értéket.
Az ingatlan adásvétel legtöbbször egy szép hosszú láncot alkot, ha valaki csak úgy visszalép, az rendesen tud kárt okozni. Ha a vevő is elad egy ingatlant, és annak árából vesz másikat, akkor esetleg ő is el kell, hogy álljon az eladási szerződéstől, és itt újabb költségek jöhetnek. Bár ebben már Barnabás a profi.
De jó cikk! Épp aktuális is.. Nem tudom mi tévő lehetnék.. Vettem egy cipőt 10.000. Ft-ért, és kb. 2,5 hónap viselés után elkezdett leválni a talpa.. Még hordtam egy picit, aztán félretettem, mert úgy láttam már nem szép így.
Aztán eszembe jutott, hogy 6 hó garancia van rá, így visszavittem, még a 6 hó lejárta előtt 2 héttel. Kértem, h. cseréljék ki, de inkább megjavították. (Ez volt a szakértői vélemény.) Viszont, a javítás esztétikailag nem szép. Jól javították, de a varrásnál látszik, h. mókolva van és ez nekem már nem oké. Visszaküldettem, h. ez így nem lesz jó. Aztán jött az sms, h. alaptalannak találták a reklamációt. Mit tegyek? Tehetek egyáltalán valamit????
(A vicc, hogy már 5000 ft-ért is meg lehet venni azt a cipőt, simán ki tudták volna cserélni, de le is vásároltam volna.) Előre is köszönöm!!!
@barnabas-jog
"majd az eladó 4 nappal a szerződéskötés előtt közli, hogy meggondolta magát, de mivel 100 ezer volt a foglaló, másnap elutalja a 200-at és ennyi?"
gondolom, "birtokbaadás előtt"-öt akartál írni, feltehetőleg a szerződés már meg volt kötve. Bár hallottam már olyan esetről,a mikor a szerződés írásba foglalása előtt már átadnak foglalót, na ilyenkor érdekes kérdés, hogy mi van, ha a részletekben nem tudnak megegyezni, akkor ki a hibás a nem teljesülésért.
Amúgy egy ingatlan adásvételnél meddig lehet visszalépni? A vevő gondolom, mindaddig visszaléphet, amíg ki nem fizetett mindent. Tehát ha az utolsó részlet nem érkezik meg időben, akkor a szerződés az ő hibájából nem teljesült. De az eladó meddig léphet vissza? Birtokbaadásig? Mi van, ha a példádban szereplő vevő mindent kifizet, és kéri a kulcsot?
@vass-barbara A cipőboltosok külön állatfaj, velük én se nagyon bírok, mert mindig a legostobábbat és a legbunkóbbat állítják a reklamálók elé, akik immúnisak az észérvekre. Békéltető testülethez lehet fordulni, vagy előtte el lehet vinni bevizsgáltatni a cipőt az NFH-nál vagy a Süv-Tüv. Kerminél (vagy mi most a neve), ha ott megállapítják hogy szakszerűtlen volt a javítás, akkor talán meggondolják magukat (ritkán, de megesik). Ha nem, akkor csak a per marad vagy a tékozló homár blog - bár ott már annyit írtak az összesről, hogy szerintem nem hatja már meg egyiket sem.
Bár gondolom tudatos ez a hozzáállás, mert 100-ból 98-ember ordibál egyet és nem vásárol ott többet, 1 megpróbálkozik a békéltető testülettel, a maradék egy őrült meg pereskedik 10 ezer Ft-ért.
@geza Rosszul gondolod, de nincs jelentősége, hogy mit gondolsz. Bármikor vissza lehet lépni, csak viselni kell a következményeit.
@barnabas-jog "Bármikor vissza lehet lépni, csak viselni kell a következményeit."
bármikor? azt el tudom képzelni, hogy birtokbaadásig, vagy a teljes vételár kifizetéséig, vagy az ingatlannyilvántartásba történő végleges bejegyzésig, vagy ezek közül a legutolsó esemény időponjáig lehet visszalépni. De ha mondjuk 2 évvel az előbbiek lezárulta után rájövök, hogy mégiscsak abban a lakásban szeretnék élni újra, amit eladtam, és visszalépek a szerződéstől? (tegyük fel időközben meggazdagodtam, és nem gond a vevőm minden kárát megtérítenem).
Tudom, hogy nincs jelentősége, hogy mit gondolok, de tényleg érdekelne, hogy meddig van a bármeddig.
Egy már lezárult esetben érdekelne a véleményed. Mobilszolgáltatóval ugrottam össze. Új telefon, két éves hűség. A telefon a szerződés egy éve alatt vagy használhatatlan volt, vagy szervízben. 4x volt szervízben, mindig visszajött azzal, hogy nem is hibás, eestleg szoftvercserével, ám az üzletben mindig tudtam reprodukálni a hibát már átvételkor. Amikor harmadjára vittem javítani, kifejezetten cserét kértem, ám ezt megtagadták. Negyedik alkalommal kufizettem a kötbért, és átmentem másik szolgáltatóhoz. Ezzel mondjuk vesztettek egy rakás előfizetést, amukkel havonta kifizettem a telefon árát Urolsó alkalommal kitoltak velem, és sikererl javították, így lett egy éves telefonom, amivel 3 hívást nem tudtam indítani, és tele van írva a garanciajegye, tehát az árának a töredékét kaptam belőle vissza. Érdekelne, hogy meddig kell a fogyasztónak tűrnie a szervíz kínlódását?
Másik kérdésem autóvásárlással kapcsolatos. 3 napon belül komolyabb meghibásodása van, kérhetek-e cserét vagy visszavásárlást? Garancia alatt lerobbanok belföldön/külföldön. Ilyenkor a méregdrága szervízbe szállítás költsége kié?
Köszi a válaszokat!
Kedves @barnabas-jog !
Az érdekelne, hogy használt termékre, hogyan vonatkozik a garancia?
Vásároltam egy használt notebookot, 3 hónap garanciát adtak rá.
1 nap után rájöttem, hogy a kijelzővel probléma van.
Persze az eladó rögtön betámadt, hogy biztos én nyomtam be a kijelzőt és amúgy is mit képzelek magamról. Meg azt is mondta, hogy egy "ekkora pixel hibát a hivatalos szervíz sem cserél".
Visszavittem, de azt mondták, hogy a gép árához képest túl drága lenne a javítás (50% kb). Visszavették volna, de KEVESEBBÉRT mint amennyiért vettem. Nyílván másikat nem tudtak adni. Felajánlották, hogy megjavítják ha kifizetem.
Ilyenkor mit lehet tenni? Tényleg nem kell semmit tenniük?
Köszi a választ,
Dani
@dani A pixel hibával az a baj, hogy elvileg bekapcsoláskor is látni - az meg gondolom megvolt a vásárláskor/-előtt, az ilyen hibákért pedig nem tartozik szavatossággal az eladó. Ha nem javítható vagy cserélhető, akkor el lehetne állni a szerződéstől elvileg, csakhogy jelentéktelen hiba miatt nem lehet elállni (ha ekkora pixel hibát a szerviz sem cserél, akkor valószínűleg nem jelentős). Szerintem kérj a hiba miatt árleszállítást - szerintem itt mind a két félnek igaza van, még ezzel jársz a legjobban.
@adocsalo-vallalkozo A sorozatos sikertelen javítások megalapozzák az elállási jogot, de előtte érdemes ügyvéddel konzultálni, ha nagyobb értékű a dolog; ha meg nem nagyobb értékű, akkor többnyire nem éri meg a macerát.