Megtakarítási számlák
Az elmúlt napokban meglepően sok levelet kaptam, amiben megtakarítási számlák után érdeklődtek a levélírók.
Mindenki szeretné tudni, melyik az a szuper számla, amibe érdemes félretenni havi 10-20-30 ezer forintot.
Első körben kezdeném a rossz hírekkel:
– Amikor 1,5% a magyar alapkamat és a bankok 0,97%-ot kapnak a diszkont-kincstárjegyben tartott pénzük után,
– Viszont a kamatadó betétekre 22%
– A megtakarítási számlára és az onnan elutalás tranzakciós adója 0,3-0,3% alkalmanként,
– A készpénz-felvételt pedig 0,6%-os adó sújtja,
Akkor túl sok jóra nem kell számítani sehol.
Ha találsz 1,5-1,7%-os megtakarítási számlát, már nagyon boldog lehetsz.
Erre kapsz kamatadó után évi 1,17-1,33% nettó kamatot.
Ha ebből csak a kétszer 0,3% tranzakciós adót vonod le az utalások miatt, máris évi 0,6%-0,7% kamatról beszélünk.
Ha egyéb költségeid is vannak (például a bank is kér pénzt az utalásért a tranzakciós adón túl), vagy egy évig sincs benn a pénzed, könnyen mínuszba fordul az egyenleged.
Ha semmi költséggel nem számolsz és elteszel havi 20 ezer forintot egy éven át, 1,5% bruttó kamatra, havi kamatfizetéssel, akkor 1.528 Ft lesz a teljes kamatjövedelmed egy év alatt. Vagyis ugyanott vagy, mintha befőttesüvegben gyűjtenéd a pénzt és havi 120 forinttal többet tennél el.
Ha az odautalásra csak a tranzakciós adót kell megfizetned és a visszautalásra is, már csak 806 forint a teljes éves kamatjövedelmed.
Ha véletlenül havi 75 forint egyéb költséged támad, máris mínuszos a megtakarításod.
Ha a ma már meseszerűnek tűnő 4%-os megtakarítást érsz el három éven keresztül, de a számlavezetés felemészt havi 500 Ft-ot, akkor a teljes nyereséged igen sovány 13.420 Ft, vagyis havi 372 Ft-tal lettél csak gazdagabb a befőttesüveges megoldáshoz képest.
Ilyen sokat is csak akkor hoz, ha havonta van kamatfizetés, ha negyedévente, vagy évente, még ennyi hasznod sem lesz.
Tehát nagy csodát egyetlen megtakarítási számlától se várj, még akkor se, ha évi 4%-ot fizetne.
(Csak hogy nehogy félreértsd: takarékoskodni fontos és nem ez ellen beszélek. Csak nem szeretném, ha illúzióid lennének a várható hozammal kapcsolatban. Az alacsony hozam ellenére a tőkéd még megmarad, mert nem költötted el és ez biztos nyereség a számodra.)
Ennyi kedvcsináló után ajánlok egy linket, ahol meg tudod nézni a megtakarítási számlák kamatait, mégpedig az MNB oldalán itt.
Itt is láthatod, hogy két jó ajánlat van, az egyik a Cetelem Banké, amiről itt már írtam. (Azért ajánlom figyelmedbe a hozzászólásokat is.)
A másik az Oberbank Előny takarékszámlája állítólag. Azért mondom, hogy állítólag, mert az Oberbank weblapján sem lehet semmit megtudni a termékről, sőt, a kondíciók oldalon is rossz helyre mutat a link.
A többi ajánlat a maga 0,2-1%-os bruttó kamatával a költségek előtt inkább a “vicces” kategóriába tartozik. Bár mint mondtam, erről nem annyira a bankok, mint inkább a jelenlegi kamatkörnyezet tehet.
Számításba jöhet még a Raiffeisen Rendszeres Megtakarítási Programja, aminek működését leírtam ebben a cikkben. Ehhez nagyon hasonló az Unicredit Bank hasonló terméke.
Ebben az esetben havonta befektetési alapot veszel havonta a pénzedért, kvázi költségmentesen, de persze a befektetési alapok 1,5-2,5%-os éves költségét azért ne felejtsd el.
Itt a kockázatod sokkal nagyobb, mint egy normál megtakarítási számlán, de ha minden jól sikerül, a hozamaid legalább már nagyító nélkül is láthatóak lesznek. De erre semmi garancia nincs.
Arra is van lehetőséged, hogy a Magyar Államkincstárnál nyiss ingyenes számlát és havonta vegyél állampapírokat 10-20-30 ezer forintért.
Vehetsz féléves kincstárjegyet jelenleg 2,5% kamatra, akár hosszabb távra 3-4-5 éves állampapírokat 3-5%-os kamatra.
Ez is egy jó lehetőség, többet hoz, mint a legtöbb megtakarítási számla és nem olyan kockázatos, mint befektetési alapokat venni.
Az állampapírokról itt már írtam bővebben: Az állampapírokról.
Szóval röviden ezek a lehetőségeid:
A jelenlegi kamatkörnyezetben és adóztatás mellett legbiztosabb és a legkisebb költségű a befőttesüveg, a megtakarítási számlák alig hoznak többet, ha egyáltalán. A befektetési alapokba fektetés havonta kockázattal jár, de van esélyed normálisabb hozamra, magasabb hozamot alacsony kockázat mellett az állampapír tud nyújtani.
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en
Ja amúgy ha már befőttes üveg, egy ismerősöm nemrég mondta,hogy olyan perselyben gyűjti a pénzt, ami csak konzervnyitóval nyitható…
erstebank.hu/static/internet/download/LBBH_m1_3_20150724.pdf
Nekem Erste számlám van, a számlák közötti mozgatás tranzakció adó mentes, ez a költség kiesik. Akármennyit lehet belőle nyitni netbankból, így ha az egyikhez hozzá kell nyúlni, akkor kiürítem teljesen és egy másikba tolom be a pénzt, így megkapom a kamatot a hónapra.
Egy tipp még azoknak, akik 4 év múlva biztosan lakáscélra használnák fel a félretett havi 10-20-30 ezer forintokat: lakástakarékpénztár. Erről Miklós pár napja is és korábban is írt többször. Az állami támogatás miatt 4 eves futamidővel esélyesen megéri majd, még ha számítunk is alapkamat emeléssel a következő években.
Mondjuk utalgatni ha pénzbe kerül, és tényleg minimális a hozam, akkor felesleges. Saját banknál is csak van valami lekötött betét, a semminél több.
Legalább az EHO-t nem kell fizetnie, ingyenes a számlavezetés, és amíg nem akarja felhasználni, nincs költsége.
Alacsony kamatkörnyezetben is meg kell takarítani, de amíg nem jelentős az összeg, nem érdemes túl sok energiát és időt rászánni.
Nekem amúgy bevált, nem a pénzem fialtatására, meggazdagodni nem fogok rajta, viszont rövidtávú gyűjtögetéshez ideális, és biztonságnak is jó, mert az összegyűjtött pénzem így nem azon a számlán van, amit a kártyámmal lehet használni, nem tudnak visszaélni vele.
kh.hu/publish/kh/hu/lakossag/media/dokumentumok/apro_betuk_helyett_lakossagi/apro_betuk_helyett_megtakaritasi_termek/apro_betuk_helyett_nyiltvegu_alapok_pdf.download.pdf
nutmeg.com/faq#non-uk-resident
“Non-UK residents will currently have to wait until Autumn 2015 before signing up for an account.”
“tegye egy perselybe félévig, akkor pedig vigye be az államkincstárba”
Sosem értettem, hogy az emberek miért szeretnek személyesen ügyintézni.
Személy szerint én mindig utáltam bankba, postára, stb. járni.
A megoldás a Webkincstár, amivel neten akkor és azt veszel, amit csak akarsz.
Csak kivételes esetben kell személyesen bemenned, pl. ha TBSZ számlát akarsz nyitni.
Ezzel egyidejűleg esetleg még befektetési alapok, főleg a nyersanyag alapúak nagyon vonzóak most, hiszen szinte történelmi mélységekben vannak. Erről ki mit gondol?
És a perselyből a pénz hogyan kerül a bankba? Beszkenneled?
Plusz az előrelátóról évente 2 alkalommal ingyen törleszthetsz elő hitelbe. Szerintem a nagy devizahitel mizéria után ez ér most a legtöbbet. Nekem szerencsére még van, úgyhogy erre felhasználi tökéletes.
Az emberek nem szeretnek személyesen ügyintézni, de a mai kamatkörnyezetben és tranzakciós adó mellett havi 20 ezret megtakarítóknál elfogyna az a kis pénz is, ha mindig utalnának. Kp felvétel pedig ingyen van (kedvenc jegybankelnököm legjobb agymenéseinek egyike, hogy nem az első 150 ezer átutalása van ingyen, hanem a kp felvétel, mert az a jó a kádári kisembernek), évente 240.000 x 0,003 = 720 Ft adót se fizessenek, ha nem muszáj.
Államkincstárban havonta vásárolgatás pedig csak szétaprózná az egészet, mert 20 ezer Ft-nál félévente 210 Ft kamattal kellene valamit kezdeni, ami havonta képződne. Lenne egy lepedőnyi kivonat az éves záráskor, benne féléves kincstárjegynél 6 különböző állampapírral, szumma 245 ezer Ft körüli összegről egy év után.
Mokas, hogy az a szamla azota is ott van, pedig elmeletileg 1-2 havi inaktivitas utan meg kellett volna szunnie.
Kamatot én sem kapok rá, de mivel nem akkora összeget tartok rajta, hogy ez számítson, nem foglalkoztam vele. Nekem csak javasolták, hogy nyissam meg a másikat, amikor bent jártam, automatikusan nem csináltak semmit. De akkor ezek szerint használhatom párhuzamosan mindkét számlát is? Úgy szívesen nyitnék, ha megmaradhatna ez is, mert akkor arra tudnék más célból gyűjteni. Végül is ez ugyanaz, mint az otthoni borítékozós módszer, csak takarékszámlákkal. 🙂
2015-07-17 at 12:05
Egy hónapja van a megtakarításunk egy jó része olajban. Hát ha nem sürgős hozzányúlnod akkor 2-3 éves távon gondolkodva jó döntés lehet, de azért ez nyilván egy kockázatos befektetési forma.. Amivel számolni kell, ha sima index követő certifikáton keresztül fektetsz is be: Havonta kb 1 %-ot buksz a havi rolloveren, nem csak a nyersanyag árát-, hanem ez esetben az USD/HUF árfolyam változását is figyelembe kell venned. Olaj esetében a nemzetközi környezet-, a kitermelési-, és készlet adatok, a háborús konfliktusok stb mint tényezők. Maga az alaptermék a maga 50-60 USD közötti árával valóban nagyon kedvezőnek tűnik most.
Talán jobb, ha nem nyuluk hozzá és hagyjuk ott ahol van.
Nekem is van két megtakaritási számlám, amikhez nem nyulók, és amik szinte semmit nem kamatoznak, ebböl az egyik deviza alapú, ahol az árfolyam külömbség azért hozot némi plusszt, ha már a kamatok nem.
Persze lehet, hogy árúcikbe kellene fektetni, mert még egy bicikli belsőre is lehet 20% hasznot rakni. De ez csak egy kis elkalandozás……………
Nyereménybetétet veszek minden hónapban, annak sincs hozama, mint a befőttes üvegnek, de van egy kis nyerési esély. Költsége 0Ft. És ha kisértésbe essem hogy hozzá nyúljak, macerásabb felvenni, mint kivenni a perselyből.
A réginek előnye, hogy évente 2x ingyenesen lehet előtörleszteni egy esetleges erstés lakáshitelt (max a hitel 25%-ig)
Az újnál vmi picivel jobb a kamat.
A többnek, ahogy már írták, akkor van értelme, ha részösszeget kellene felvenni, mert akkor ki lehet venni az egészet, ami kell a folyószámlára megy, ami nem kell egy másik célbetétre, így nem bukó az adott hónapban a kamat a teljes összegre. Bár az ilyen 1-1,5%-oknál már nem nagyon van miről beszélni 🙁
You have made my day! 😀
1 AUD = 0.74 US Dollar
A világvégén sem biztatóbb.
Esetleg más hasonló betétek más bankoknál vannak forgalomban?
Köszi!
igen, lehet több is. Nekem pl van 3 célbetét plusz az Előrelátó.
1 célbetét a váratlan kiadásokra, ide megy minden hónapban 10 ezer Ft. Egy van a tizednek, ide jön a fizum 10%-a automatikusan. A harmadikat pedig kombinálom az Előrelátóval, a célbetéten gyűjtöm a havi törlesztő részlet minimum a felét minden hónapban (a havi aktuálison felül), és így 6 havonta, ha összegyűlik a 3 havi törlesztő, átpakolom az Előrelátóba és megy előtörlesztésbe. Az a jó, benne, hogy így akkor párszázezret is betörleszthetsz, ingyen.
Azon meg csodálkozom, hogy azt mondták, megszűnt az Előrelátó és átpakolnak automatikusan – bár nekem mindig van rajta 2-3 ezer ft egyenleg, pont ezért, hogy ne mondják, hogy nincs használatban.
“A jelenlegi kamatkörnyezetben és adóztatás mellett legbiztosabb és a legkisebb költségű a befőttesüveg”
Ez addig igaz, amíg el nem lopják az egészet!
A biztonságnak is van ára, és jelenleg bármelyik bankbetét 0% nettó kamat mellett is megéri. A kincstár + állampapír kombó pláne.
Valójában ha – mondjuk – 46% lenne az éves betéti kamat, az sem jelentené azt, hogy itt a kánaán a megtakarítók számára, hiszen a betéti kamatok igen szoros korrelációt mutatnak az inflációval. Ergo ekkora betéti kamat vásárlóereje a lejáratkor könnyen lehet, hogy kisebb lesz, mint a betét elhelyezésekor, így a magas betéttel nem jól járt, hanem veszített attól függően, hogy a saját vásárlói kosarába tett termékek aránya mennyiben tér el a statisztikai hivatal kosarától.
Szóval ez a mai extrém alacsonynak tekintett betéti kamat korántsem biztos, hogy reál értékben rosszabb helyzetet jelent ….
Szóval az ilyen betétkönyv tulajok 99,999 %-a úgy dobja össze a szerencsés nyertesnek az autó árát, mint amikor sorsjegyet veszünk a lottózóban. Az ilyen megtakarítási forma helyett érdemesebb lehet lottószelvényt venni, azon még többet is lehet nyerni.
Amúgy nekem bef. alapokba fektető Unicredites megtakarítási számlám van. Nem nagy durranás, de a 4 százalékot azért elég jól hozza.
“Sajnos a mai Magyarországon nagyobb esélyed van, hogy a bankod vagy az állam lopja el, mint egy betörő…”
Ez azért ‘némileg’ demagóg állítás, ráadásul nem is igaz.
Utoljára Rákosi idejében történt ilyen. Most nem a gagyi alapokról / brókerekről beszélünk, hanem a bankbetétekről.
Betörések ellenben ezrével vannak.
Ezen a blogon inkább gondolkozni szoktak az emberek, mint indulatból írni.
Bár hozzáteszem, hogy nekem is elég rossz a véleményem a magyar politikai elitről…
Hát azt megnézem, hogy itt mikor fognak neked UL-t ajánlani 🙂
Azt azért ne felejtsük el,hogy “csak” a kamatot bukod el,ha nem nyersz, míg a szerencsejátéknál a tőkét is.
A zotépénél havonta sorsolnak 5-10-20-50 ezer Ft-os gépkocsinyeremény betétkönyveket.Az 50000 Ft-osok között mindig kihúznak 4 db autót, a kisebb összegűeknél logikátlanul vagy sorsolnak vagy nem.Toyota Aygonak, Suzuki Swiftnek, Chevrolet Sparknak örülhetnek a szerencsések. Plusz negyedévente sorsolnak egy nagyobb értékűt pl. Mercedes vagy Ford Mondeo.
Ha jól tudom, akkor még a postán is kapható 10000 Ft értékű betétkönyv, ott egy Fiat 500 a nyeremény.