Friss hír, hogy az MNB újabb 100 milliárd forintnyi Zöld Hitel forrást biztosít a kedvezményes lakáshitelek fenntartásához. A hitel inkább csak nevében zöld, hiszen már évek óta minden új ingatlannak meg kellene felelnie a BB energiabesorolásnak, aminek a legrosszabb energiafogyasztási értéke 100 kWh/m2/év lehet (Bár a határidőt évek óta folyamatosan tologatták, az új időpont 2022 közepe, amikor de aztán tényleg meg kell felelni az új előírásoknak).
Ehhez képest a régi zöld hitel 90 kWh, az új 80 kWh/m2/év fogyasztást ír elő, de még mindig elég a BB besorolás. Ezért a hitel feltétele még mindig alig szigorúbb, mint a kötelező minimum. Valószínűleg nem is a "zöldítés" a hitel valódi célja, inkább az új ingatlanok eladásának a támogatása zöld maszlaggal nyakon öntve.
A BB besoroláshoz a fogyasztáson túl kell még 25% megújuló energia felhasználása is, vagyis az elhasznált energia negyedének ilyen forrásból kell származnia. Ez lehet tűzifa, napenergia (kollektor vagy napelem), biomassza, geotermikus energia és sok más is. Ha ez nincsen meg, az ingatlan minden mástól függetlenül maximum CC besorolást kaphat.
Az AA besoroláshoz a hatékonyabb energiafelhasználáson kívül időjárásfüggő termosztát és szobánként külön állítható hőmérséklet is kell. Vagyis ez sem egy ökör ára, talán kétszázezer forint egy ilyen szabályozó rendszer beépítése a kazánba és a radiátorokba/szobákba.
(Azért használnak két betűt, hogy ne lehessen összekeverni a régi, 2015-ig használt besorolási értékekkel a mostani minősítést, más szerepe nincs a duplázásnak, nincs például BA vagy BC osztály.)
Mivel a legtöbb embernek leginkább kínaiul hangzanak ezek az energiaosztályok, Krisztián volt olyan jó és írt egy összefoglalót egy konkrét példán bemutatva, hogyan lehet elérni a Zöld Hitelhez szükséges energiaértéket.
Következzen az ő írása:
Az MNB meghosszabbítja a Zöld Hitelt, ennek apropóján megpróbálom azt a kérdést több oldalról körbejárni, hogy mit lehet tenni, ha építkezésre adná valaki a fejét. Sajnos ahhoz, hogy érthető legyen, kénytelen vagyok röviden összefoglalni az energetikai számítások alapjait is. Ehhez hasonlót bővebben, de talán még közérthető formában egy többrészes cikksorozat formájában a honlapunkon is megtaláljátok.
Végigszámoltam egy valóságban is megépült családi ház lehetséges variáció közül azokat, amelyeket a leggyakrabban kérik tőlem. Fontos, hogy az itt leírtak erre az épületre vonatkoznak és a számítások bemutatásánál több egyszerűsítést is tettem, hogy ne legyen túl hosszú, bár így se rövid sajnos. A végeredmény az, hogy nincs univerzálisan jó megoldás, csak kevésbé rossz, de az sem mindig egyértelmű és sok múlik az építtető preferenciáin.
Egy épület energiaigényének követelménye (júniustól alapesetben 100 kWh/m2,év, Zöld Hitel esetén eddig 90 kWh/m2,év, mostantól 80 kWh/m2,év értéknek) azt jelenti, hogy az átlagos fogyasztói magatartás mellett mennyi lesz egy m2 energiaigénye. Az energiaigényt lakossági fogyasztóknál a fűtés és a használati melegvíz összessége adja meg. Nem kell foglalkozunk pl. a világítással, hűtéssel (általában).
A használati melegvíz bázisértéke m2-re fajlagosított állandó érték: 80 m2 alapterületig 30 kWh/m2,év, felette 15 kWh/m2,év. Ez azt jelenti, hogy pl. egy 120 m2-es háznál a használati melegvíz
energiafogyasztásának bázisértéke (80*30+40*15)/120 = 25 kWh/m2,év lesz.
Ezt tekinthetjük "nettó" értéknek, így "bruttósítanunk" kell.
A bruttósítás első lépése a rendszer hatékonysága: a fenti példa alapján ha 25 kWh/m2,év érték a bázis (amit a lakó elfürödne), akkor a veszteségek (termelés tökéletlensége, keringtetés közbeni lehűlés,
tárolás vesztesége, stb.) miatt fel kell szorozni a hatékonysággal. Pl.
73% hatékonyságnál (kondenzációs kazánnál jellemző rendszerhatékonyság) ez 25/0,73 = 37,3 kWh/m2,év lesz.
Hogy ne legyen annyira egyszerű, a kWh NEM a villamos energiánál
megszokott kWh, hanem primerenergia. Ez leegyszerűsítve földgáz-egyenértékben kifejezett energiát jelent. Kondenzációs gázkazánnál az átszámolás egyszerű: a szorzó 1, mivel földgázra akarunk átszámolni földgázt. Villamos energia esetében pl. ez az érték 2.5 (ennek oka a magyar energiaszerkezet és a földgázos erőművek hatásfoka, de ez már tényleg messzire vezetne).
Tehát ott tartunk, hogy a 100/90/80 kWh/m2,év követelményből a
használati melegvíz kondenzációs kazánnál elvitt 37,3-t.
Villanybojlerrel még rosszabb a helyzet, mert a rendszerhatásfok ugyan jobb (82%), de a szorzó miatt (2.5) a bruttó érték 2,5*25/0,82 = 76,2 kWh/m2,év.
Ez volt a melegvíz energiaigénye, nézzük a fűtést!
Fűtés esetében a fűtés energiaigényének számítása 2 részből áll össze: falon "átmenő" veszteség (transzmissziós) és a levegővel távozó hőveszteség (filtrációs). A "falon átmenő" veszteséget lehet csökkenteni a hőszigeteléssel, de vannak határai (pl falnál fel lehet tenni elméletileg bármennyi hőszigetelést, de az ablak maximum 3-rétegű lesz).
A szellőzési veszteség azonban csak hővisszanyerős szellőztetővel
csökkenthető (ezt most kihagyom).
A fentiek alapján tehát a rendelet értelmében egy épület energiaigénye 3 dologból áll: melegvíz, filtrációs és transzmissziós hőveszteség. A 3 összeadódik, így hiába akarunk mi másfél méteres hőszigetelést tenni, az nem fogja csökkenteni a másik 2 tényező értékét. Hiába nulláznánk le a szellőzés veszteségét, ha mellette villanybojlert akarunk használni.
Hogy a fentiek érthetőbbek legyenek, leegyszerűsítve feldolgozok egy valós épületet és megmutatom, hogy milyen műszaki tartalommal lehet megfelelni a különböző szinteknek.
Az épület sima földszintes, 98,5 m2, csak lakóteret tartalmaz, fűtött
garázst nem. Nem határos semmivel, nincs összeépítve semmivel, szabadon áll. A példa első felében "energetikailag könnyűszerkezetű" épületként dolgozom fel, ez nagyjából mindig ilyen, ha a padlásfödém nem betonszerkezetű.
Első lépésben a hőszigetelésekről: az építész tervező által megadottak sajnos kevesek voltak, a kivitelező által használt szigetelőanyagból a fa tartószerkezet közé préselt 20 cm mellé a padlásfödémre további min. 10 cm szükséges, a 30-as Porotherm téglafalra min. 8 cm grafitos EPS kellett volna (de ez végül 15 cm lett megrendelői kérésre), betonpadlóba 12 cm. Az ablakok természetesen 3-rétegűek, PVC kerettel.
Ez az épület így elég modernnek számít: a fűtési hőszükséglete 6,3 kW. Ez azt jelenti, hogy ha kint stabilan -15 fok lenne, 6,3 kW hőteljesítmény kéne ahhoz, hogy 22 fokot tartson. Ha kint 4 fok van (téli átlaghőmérséklet), akkor 3,1 kW. Megjegyzés: ezt vessük össze a 24 kW kazánokkal és rögtön érthető, hogy miért kapcsolgatnak ki-be ennyit a kazánok jól hőszigetelt házakban.
Szóval adott egy elég jól hőszigetelt épület, ezt akarjuk
engedélyeztetni/Zöld Hitellel finanszírozni. Mivel a földgáz egy elég jól ismert és elterjedt dolog, első körben induljunk ki abból, hogy szimpla radiátoros/felületfűtéses kondenzációs gázkazánt akarunk.
Kondenzációs gázkazánnal a fűtés és melegvíz együtt 126,2 kWh/m2,év.
Ahhoz, hogy a használatbavételi tudomásulvételi eljáráson átmenjen 2022 júniusától, ennek 100 kWh/m2,év alá kéne esnie. Ráadásul min. 25% megújuló energiát is kell használnia.
Elvégzünk némi számítási "optimalizálást" (olyan választható részletszámításokat, amiket normális esetben nem szoktunk megcsinálni, de néhány részletszámítás kedvezőbb eredményt ad, viszont cserébe több idő), így elértük a 116,86 kWh/m2,év értéket, a megújuló részarányunk 0.3%-on áll. Ez azért nem 0, mert a fűtőközeg keringtetéséhez felhasznált villamos energia is tartalmaz jogszabály szerint némi megújulót.
Ahhoz, hogy 100 kWh/m2,év alá menjünk ÉS meglegyen a min. 25%, szükség lesz valamire. Ez a valami legegyszerűbb esetben klíma vagy napelem. A 98 m2-ből legalább a nappali be lesz klímázva, ez 35 m2. Ha itt papíron csak a klímával fűtünk, 107,81 kWh/m2,év-nél vagyunk.
Beklímázzuk az egyik hálót is, ami 12 m2. A fogyasztás 104,7 kWh/m2,év. Beklímázunk még egy 10m2 szobát, már 102,1. A negyedik szobát is beklímázva beértünk 100 alá: 98,5 kWh/m2,év és a megújuló részarányunk is OK (38,7%, minimum 25% kell) -> legalább használatbavételink már biztosan lesz!
Na de hogy lesz ebből 90/80 alatti érték?
Kérhetünk H-tarifát a klímákhoz: ott a 2.5 szorzó helyett csak 1.8-al
kell számolni. Nappali + 3 háló beklímázva, H tarifával: 87,57 kWh/m2,év: ez eddig jó volt, de a 80-tól nagyon messze van.
Nosza tegyünk fel még hőszigetelést! A példa kedvéért legyen extrém: a falon legyen 20 cm grafitos hőszigetelés, a padlásfödémen 50 cm összesen és a padlóba is kerüljön egy laza 20 cm. A ház így eléri a 79,66 kWh/m2,év értéket, de gyakorlatilag megvalósíthatatlan vastagságú hőszigetelések mellett.
Hurrá, megvan a Zöld Hitel! Kellett hozzá speciális tarifa, extrém hőszigetelés, kiegészítő extraszámítások és gyakorlatilag az egész ház beklímázása, de megvan.
Napelemmel hogy nézne ki?
A nappali és az egyik háló továbbra is be lenne klímázva, azt figyelembe vesszük és az eredeti hőszigetelésekkel számolunk. Mivel a napelem villamos energiát termel, nem csak a fogyasztói, de a termelői oldalon is szorozni kell 2.5-el a termelését. Mivel nagyon alacsony fogyasztásunk van (jó a hőszigetelés), már 1 kW napelem is elég a klímák mellé a 80 kWh/m2,év-hez.
Klímák nélkül 1.5 kW napelem kell minimum, de itt a megújuló részarány nem lenne meg, szóval kell a 2 kW.
Látszik, hogy napelemből kevés is sokat ér (az energetikai rendelet szerint), amúgyis drága a gázkazános fűtés kiépítése, mi lenne, ha csak elektromos fűtőpanelünk lenne és több napelemünk?
A példában ez azt eredményezné, hogy ha megtartjuk a spliteket is fűtésre, mellé mindenhova elektromos fűtőpanelt rakunk és a melegvíz elektromos bojleres (vezérelt B fázissal, mert ott a szorzó 1.8), akkor kell 3 kW napelem. Ha azt akarjuk, hogy tutira mindig legyen melegvíz, vezérelt fázis helyett A1 tarifát kérve a bojlerhez, 4 kW napelem kell.
Ha jól árnyékolunk, sok a fa, lemondunk a klímáról, 7 kW napelem fog kelleni a Zöld Hitelhez.
Van még egy variáció: hőszivattyú (pl. levegő-víz) használata. Ez olyan, mint egy nagyra nőtt klíma, csak a beltéri egysége rá van kötve a fűtési rendszerre. Ha az nem radiátor, hanem felületi hőleadó (pl. falfűtés), akkor még hűteni is lehet vele. Ebben az esetben nem kell gondolkodni semmit, H-tarifát kérve azonnal 80 kWh/m2,év alatt vagyunk. Persze a melegvíz is a hőszivattyú dolga, így kell hidroblokk is hozzá, sima villanybojlerrel nem lenne jó.
Ez eddig OK, már tudjuk hogy lehet elérni a Zöld Hitelt. Az opciók a
példabeli épületnél:
0. kondenzációs kazán + 2 split (ebből indulunk, de ez nem elég)
1. kondenzációs kazán + 2 split + 2 kW napelem
2. elektromos fűtőpanel + 2 split + 4 kW napelem
3. elektromos fűtőpanel + 7 kW, split nélkül
4. hőszivattyú
5. a rend kedvéért: EXTRÉM (irreális) hőszigetelés + kondenzációs
gázkazán + split - bár ez nem egy valós alternatíva véleményem szerint
Mi mennyibe kerül és mennyi lehet az üzemeltetése?
Az üzemeltetési költségeknél a közműszolgáltatók által közzétett egységárakkal számoltam és ezekben van ~20% bizonytalanság (üzemeltetés, időjárás, igények, stb. egyéb sajátosságok miatt nem lehet pontosan eltalálni a fogyasztást). A beruházási költségeknél pedig mivel nem vagyok kivitelező, az árak egyébként is gyorsan változnak, azok inkább tippek lesznek, mint megalapozott becslések 🙂
Ha kiindulásnak a kondenzációs gázkazánt és 2 splitet vesszük (mert
ebből indul a koncepció), ennek az üzemeltetése kb. ~125e Ft/év.
1. variáció (kondenzációs kazán + 2 split + 2 kW napelem): a többletköltség legyen 1 MFt (2 kW napelem), megspóroltunk vele 80e Ft-t évente. Ez 8%-os hozam lenne, ha az alternatíva költséget nem vennénk figyelembe. 5% állampapírhozam feláldozása mellett lehetséges ez, így 3% lenne. De a Zöld Hitel kedvező kamata miatt legalább ennyit nyerni is lehet törlesztőn, így ezt inkább az építkezés költségéhez raknám, ami mellesleg valami minimális hozamot is generál.
2. variáció (elektromos fűtőpanel + 2 split + 4 kW napelem):
megspóroltunk kb. 3 MFt-t (gázkazán engedélyeztetés, szerelés, csövezés, kémény, fűtési körök, stb.), de kellett 7 db fűtőpanel (legyen 560e), elektromos bojler (120e), napelem 4 kW (1.800e) + kiegészítő villamos szerelés (150e). Itt erős ráhagyással kb. ugyanannyiba kerül a végén a gépészet, mint a szimpla gázkazános esetben. Éves üzemeltetési költség: ~110e Ft/év, ami picit kevesebb, mint a gázkazános, de ehhez akkor nem csak papíron kell használni a splitet fűtésre.
3. variáció (elektromos fűtőpanel + 7 kW napelem, split nélkül): 7 db
fűtőpanel (560e), elektromos bojler (120e), napelem 7 kW (2.500e) +
kiegészítő villamos szerelés (150e). Összesen 3.330e Ft. Megspóroltuk viszont a komplett gázkazános rendszert (3 MFt) meg a 2 splitet (600e).
Éves üzemeltetési költség: ~90e Ft. Eddig ez tűnik a legjobbnak, 270e Ft-al kevesebb, mint a kiinduló, és az éves üzemeltetése is ~35e Ft-al kevesebb évente. De ennek van a legnagyobb kockázata, erről később.
4. variáció (levegő-víz hőszivattyú): Mindennel együtt most tippre 4 MFt környékére tennék egy levegő-víz hőszivattyú rendszert, felületfűtés kialakítással, melegvíz tárolóval. Kérhetünk hozzá H-tarifát, éves üzemeltetési költsége: ~110e Ft/év. Ez kb 1MFt-al több, mint a gázkazán és az üzemeltetési költsége is csak minimálisan kevesebb (15e Ft/év). Az az 1MFt pedig önmagában 50ezret jelentene állampapírban, tehát ez nem térül meg.
5. variáció (irreálisan vastag hőszigetelés): 20 cm homlokzati
hőszigetelés esetén (az 12 cm-el több, mint a minimálisan szükséges) a pluszköltség 735e Ft (falfelület belső méretekkel számolva 118 m2, +10%-ot hozzáadtam). Padlásra is került +20 cm kőzetgyapot, ez 476e (98 m2 + 10%). Padló: ott csak +8 cm, annak a felára 437e (lépésálló EPS 98 m2 + 10%-on). Munkadíjat nem adtam hozzá, mert amúgy is megcsinálnák, pusztán az anyagdíj többlete: 1.648e Ft. Kellett az eredetihez képest +2 klíma (600e). Az üzemeltetési költségünk pedig ~100e Ft/év. Szóval laza 2.3 MFt-al került többe és nagyjából ugyanannyit kell fizetni az üzemeltetésért.
Akkor hát napelem + elektromos panel a jövő?
Háát, ezt se mondanám. Ugyan ez volt a legjobb itt, de több probléma van vele. Egyrészt a fenti megoldás csak szaldós elszámolással működik. Ha azt megszüntetik és csak a betáplált energia aktuális díján tudod eladni az áramot, ez egy elég rossz üzlet lesz. A mostani árak mellett az üzemeltetéshez szükséges kb. 10000 kWh éves díja ~370.000 Ft/év. Ebből energiadíj 130.000 Ft/év. Ha még ugyanannyiért is veszik át tőled, mint amennyiért te vetted meg (holott kevesebbért kéne, nyáron minden napelem termel, akkor elvileg kevesebbet ér a villamos energia), akkor is az
éves üzemeltetési költség ~240.000 Ft/év. Ha esetleg eltörölnék a
rezsicsökkentést és az embargó/világpiaci helyzet miatt felmenne a
villamos energia ára mondjuk 100 Ft/kWh-ra, az évente 1.000.000 Ft
villanyszámlát jelent, amiből a napelem visszahozna 350.000 Ft-t, így
mindössze évi 650.000 Ft-ba kerülne neked a villamos fűtés és melegvíz.
Egyéb buktató?
Van bőven. Pl. nem mindenhol lehet minden rész-számítással olyan
eredményt elérni, ami javítja a végeredményt. Ekkor több
napelem/split/stb fog kelleni. Vagy a napelem nem termel eleget, mert árnyékolva lesz/rossz szögbe lehet csak telepíteni/stb és ezért több kell. Vagy egyszerűen elfogy a Zöld Hitel kerete és feleslegesen költesz rá többet, mint feltétlenül kéne. Vagy nincs a környéken földgáz és így eleve más irányba kell indulni. Vagy úgy felmegy a hőszigetelés ára, hogy inkább többet költenél az üzemeltetésre, ergo találjuk meg a minimális hőszigetelést. Vagy fordítva, inkább arra nem költenél és próbálsz minél kevesebbet fogyasztani, találjuk meg azt a hőszigetelést, amit már nem érdemes növelni.
Egyéb variáció?
Gépészet oldaláról lehet számolni mást is, pl. geotermikus hőszivattyú. Vagy megnézni egy szellőztető rendszer hatását: mennyivel csökkenti az energiaigényt, megúszható-e a napelem így. Napkollektor is lehetne éppen.
Fatüzelés?
Ugyan az 100% megújuló, de a hatásfoka miatt felejtsd el napelem nélkül. Meg ha nem használod jól, minden szomszédod meg fog utálni. Mondjuk szerintem ha jól használod, akkor is 😀
Egyéb kérdés?
E-mailben/hozzászólásban jöhet, igyekszem válaszolni 🙂
Nádas Krisztián
okl. épületgépész mérnök, épületenergetikai mérnök
nadas@okosfelujitas.hu
Üdv ! Az én házam egy régi nagypolgári 1913-ban épült. Teljesen felújítva. 7db klímával fűtünk, összesen 140m2-et. Napelemek vannak fent, éves termelés és fogyasztás 10900kwh. Akkor ez azt jelenti hogy elvileg az energiafelhasználásunk alapján BB besorolásúak vagyunk ?
@Nádas Krisztián
Lakások esetén mennyiben más a gyakorlat ?
Arról van információ, hogy társasházi lakások el tudják-e érni az új AA besorolást? Mert a korábbi BB-re láttam pár projektet, de kíváncsi vagyok, hogy az AA-t mennyivel nehezebb teljesíteni ilyen konstrukcióknál.
"Ez lehet tűzifa"
Szóval azzal, hogy berakattam egy kandallót, máris jobb lehet az energetikai besorolás??
Nekem most nagy fejtörés, hogy akarjak-e még több napelemet és hőszivattyúval kiváltani a gázkazánt. Eddig arra jutottam, hogy mérsékelt kíváncsisággal várom, lesz-e idén erre valami értelmes pályázat. Ha komolyan gondolnák a orosz gáztól való függetlenedést, kellene - de hát nem gondolják komolyan... Ha nem adtam volna le az otthonfelújításit, akkor lehet, hogy belevágnék, de azon már túl vagyok.
Viszont most úgy is el van havazva minden napelemes cég, szóval (ki)várok. Kíváncsi vagyok viszont, vannak-e még hasonlón tipródók?
Ezt jól agyonbonyolították, mintha az lett volna a cél, hogy a kivitelezők mellett a mérnökök és a bürokraták is vastagon számlázhassanak.
Én nagyon kíváncsi lennék egy hővisszanyerős szellőztetős, filtrációs hatás nélküli számítása. A mi, most épülő házunk 84 kwh/m2/év-re lett ki kalkulálva, utólag rakattam be egy központi szellőztetőt. Kíváncsi lennék általánosságban mekkora energiaszükségletet lehet vele spórolni, papíron.
Zoli, én is kérdezgettem embereket a hőcserélős szellőztetésről. Az egyik nem használja, mert minek, nem spórol vele semmit, ha a gép egész nap szellőztet 80%-os energiavisszanyerés mellett, miközben ő télen kétszer öt percig vagy igény szerint. Tavasztól őszig meg akár egész nap nyitva lehet az ablak hőcserélő nélkül is.
A másik használja, de panaszkodik, hogy nagyon száraz a levegő, ami logikus, hiszen folyamatosan engedi be a kinti levegőt, aminek alacsony a páratartalma, azt szobahőmérsékletre melegítve nagyon alacsony lesz a relatív páratartalom. Kell hozzá külön egy beépített párásító másik ötszázezerért.
Soha nem térül meg az ára, senki nem építené be pusztán anyagi okok miatt, de egyszerűen gyakran kötelező az előírások miatt.
Amit mondanak, hogy előnye, hogy a szűrő sok kinti koszt be sem enged a lakásba, bár szerintem egy-két darab szobai levegőszűrő is tudja ugyanezt.
Így én elvetettem, főleg, mert aranyáron adják, de kíváncsi lennék a többiek véleményére én is.
"az el nem használt energia a legolcsóbb"
15kWh/m2a alatt is ki lehetett jönni itthon, laikusként, utánaolvasva, átgondolva, néha szerszámot fogva.
imgur.com/a/H3X9Goj
A recept:
-Egy passzívház tervező (még ha le is járt a PHI jogosultsága)
-phpp-ben számolni mindent
-nincs olyan, hogy extrém hőszigetelés
-ne hagyd magad lehúzni (generálos visszamondta, "projektes" megmondóembert elzavartuk, "csinált már ilyet" kettes számú projektest elengedtük, passzívházas műszaki ellenőrt, aki 50k/óra díjban gondolkodott '20-ban, vissza se hívtuk)
-az egyes kivitelezőktől követeld meg a gyártói alkalmazástechnikai útmutatóban foglaltakat.
Szomorúan olvastam a "minimális szigetelés" és az "EXTRÉM (irreális) hőszigetelés" (sic) szókapcsolatokat. Az ilyen szakemberek sajnos a múltban gondolkodnak, egyáltalán nem akarnak jövőálló épületeket.
Az ilyen embereket engedtük még el.
Azt csak én nem értem, hogy a tüzifa mitől is számít megújulónak? Ezzel az erővel a szén a gáz meg az olaj is megújuló, csak elég sokat kell várni hozzá...
Ez jó volt, köszi.
A klímás és levegő/víz hőszivattyús fűtés vörös posztó a szememben. Senki nem azért költözik vidékre, hogy ott télen-nyáron tucatnyi ventillátor zörgését hallgassa. Ha már hőszivattyú, legyen talajkollektoros. Az építkezés közben/után amúgy is feltúrod a kertet.
De elég vastag beton födém + "extrém" (?) hőszigetelés + megfelelő árnyékolás mellett hőszivattyú egyáltalán nem kell, csak napelem és egy puffertartály.
Kiszamolo
Nem kötelező a szellőztető, penészednek is a házak lakások, pont a napi kétszer öt perc "szellőztetés" miatt.
Mi télen használtuk, száraz a levegő (30%alá tud menni), de két párásító + egy desztillálóval 40% fölött tudtuk tartani.
Tavasz-ősz folyamán le lehet kapcsolni, de egyből be is jönnek a rovarok.
A megtérülésről: a legolcsóbb, 2-3000 ft/m2 árú burkolathoz képest a 10x drágább mikor térül meg, vagy a bútorok esetén a felár megtérülése?
(ugyanaz, mint a 20 ezres telefon is képes telefonálásra, mégis kevésbé fogy)
Zzz, nekünk szellőztető nélkül is az a bajunk, hogy túl száraz a levegő, nem olyan nagy kaland 60% alatt tartani a páratartalmat még jól záró ablakok mellett sem.
Az a titok, hogy nem kell a hálószobák ajtaját bezárni, résnyire nyitva kell hagyni és nem lesz reggelre bent gőzfürdő. Plusz persze rendes szigetelés, ahol nincs hideg sarok, ahol lecsapódik az egész lakás párja. Máris nincs penész.
Rovar ellen szúnyogháló? 🙂
Egyébként én is rakattam volna az állandó friss levegő miatt (annak ellenére, hogy ezer év alatt sem térül meg), de beszéltem pár emberrel, akinek van és már nem tűnt olyan jó ötletnek.
Még nem vetettem el örökre az állandó friss levegő ígérete miatt, de egyelőre jegeltem a témát. De meg lehet győzni. 🙂
Az kimaradt, hogy a készülék ára egy dolog, költséget csökkenteni azzal lehet, hogy egy megfelelő gépész az alaprajz alapján megtervezi a szellőztető rendszert, anyagkiírást készít, lerendeled az anyagokat, magad szereled(itt spórolsz 500k-1M környékén), beszabályoztatod. A szűrőn lehet még spórolni, ha sima vágható paplanos szűrő elég bele, nem pedig gyártóspecifikus, keretes.
Nem értek hozzá, de kíváncsi vagyok: napkollektor? A fűtésbe is és a melegvízbe is tud besegíteni és még megújuló is. Vagy hülyeség?
Egyébként meg egy tegnapi Portfolio cikk szerint az ingatlanok kb. 65%-a a DD-t sem éri el, itt meg megy a vergődés a 90 vs. 80 kW órán... Nem úgy tűnik, hogy ez a hitel fogja megoldani a magyarok lakhatási gondjait. Aztán meg kiderül, hogy bárhogyan is igyekszel az üzemeltetés kb. ugyanannyi. Az 1. variáció kivételével 90-125K HUF/év ami azért egy 100 nm-es háznál szerintem kerekítési hiba, főleg ha a teljes költéget nézed (telek, építkezés stb). Nameg lassan a hűtésre is elmegy annyi mint a fűtésre.
A legeslegelső cikkem volt: https://kiszamolo.hu/megeri-e-a-napkollektor-megterul-e-valaha/ 🙂
@attila Ez csak azt jelenti, hogy a megújuló részarányod nagyon jó 🙂 De a 'BB'-szintű energiafogyasztásnak követelménye az is, hogy alacsony legyen a hőveszteség (nem csak az, hogy azt az igényt "környezetbarát" módon elégítsd ki)
@tsubi annyiból másabb, hogy azoknak kedvezőbb a helyzete (ugyanannyi hasznos alapterülethez kevesebb lehűlő felület tartozik), így 1-1 lakás könnyebben kap jobb besorolást, mint egy ugyanakkora, önálló épület
@adamanalyst az 'AA'-val nem csak az a nehézség, hogy magasabb követelményeket támaszt, mégcsak nem is az a pár extra dolog, ami a cikk elején van (szabályozás, stb.), hanem a részletes számolás/dinamikus szimuláció megkövetelése. Nem mennék bele a részletekbe, de a jelenlegi szabályozásban nagyon kevés mérnök ad ki 'AA'-t a kezéből. Meg lehet csinálni, de a munkaidő igénye kb 10-20x annyi, mint egy sima tanúsítványé, annyit meg nem ér.
Nekem van hővisszanyerős szellőzőm, és nagyon tetszik. Az benne a jó, hogy reggel a hálószobában nincs emberszag, nem kell egyből ablakot nyitni. Gondolom ez alvás minőségben is számít. Másik példa: ha este bedurrantok a nappaliban pattogatott kukoricával a tévézéshez, reggel nem lehet érezni a szagát. A rendszer kidolgozza éjszaka. Harmadik példa: elmegyek egy hétre nyaralni, vagy síelni. Mikor hazaérek nem kell feltépni az összes ablakot, mert eleve jó a levegő.
Szerintem energia takarékosságban sokat nem jelent. Hűtésre nem alkalmas, tehát a klímát akkor sem fogja kiváltani, ha ráteszel mondjuk egy folyadékhűtőt.
További hátránya lehet, hogy egyes szobák között áthallás van. Bár lehet, hogy csak az én rendszerem lett valahol elhibázva, és kimaradt valami. Nem tudom, de nem is érdekel, mert annyira nem zavaró.
Ha magadnak építed, féláron megvan. Nem nehéz összerakni. az enyém Wolf
Téve, mástól is hallottam az áthallást és logikus is, hiszen üreges csövekkel összekötötted a szobákat.
Csak én érzem úgy, hogy ezek a szabályozások szépen elszakadtak a valóságtól, most már végképp? Olyannak tűnik ez már nekem, mint az új csodaatuók fogyasztási adatai: értem én, hogy VALAHOGY ki lehet hozni a 4,5 literes átlagot, csak a valóságban a végfelhasználónál ez mindig valahogy kétszer ennyi lesz, pont mint egy 20 éves autónál. Itt nem ez a helyzet? Hőszivattyú, ilyen-olyan klíma meg szellőztetés, egy-két napelem, aztán papíron megvan aminek meg kell lennie, a fűtési költség meg fillérre annyi lesz mint a szomszéd Pista bácsinál, akinél van egy egészséges szigetelés meg pislákol pár 40 éves konvektor.
@jami Attól függ, minek a helyére raktad be 🙂 A rendelet szerinti kandalló hatásfoka igen combos 55%, ami 45% veszteséget jelent. Ez ugyan 100% megújuló, de az összesített (földgázra váltott) energiafogyasztásod valószínűleg nőtt (kivéve ha mondjuk villamos fűtésről váltottál). Gáztól nem nagyon tudsz függetlenedni - az áramot is igen jelentős mértékben gázból állítjuk elő. A napelem pedig ugye csak nyáron termel, télen úgyis csak a földgázból/atomból/szénből előállított energiát tudod használni...
@lolo Jaja, már le is foglalóztam én is a 2. Ferrarimat, 2 hónapra ígérték az átadást.
@zoli a példabeli jól szigetelt ház esetén a szellőzés veszteség a fűtésből majdnem a fele. elméletileg ennek a 80-90%-át lehet megtakarítani mondjuk max. az nem túl sok. viszont sok problémája van (nagyjából lehetetlen takarítani, csak szűrőt tudsz cserélni), de lehetővé teszi a pára kezelését (csökkentés/növelés) központilag illetve általánosságban magasabb komfortot eredményez. pusztán gazdaságilag nézve általában nem megtérülő
@zzz ha egy 100 éves, ablak nélkül háza raksz 20 kW napelemet, még negatív is lesz a fogyasztása 🙂 Hőszigetelésnél maradva: egy másik projektnél (régi épület felújítási alternatívái) korábban néztem megtakarításokat, eredmények: 5 cm hőszigetéssel 136e Ft/év, 8cm - 155e, 10 cm - 162e, 15 cm - 174e, 20 cm - 180e
Amiket "irreálisnak" tituláltam, nem azért irreális mert fizikailag nem lehet, hanem mert jelenleg nem éri meg. Ha a gáz 10x ennyi lesz, az más eset.
@nbazs: Ha a fát normális erdőgazdaságból vásárolod, akkor ott újraültetik. Továbbá a fa elégetése szén-dioxid semleges. Elvégre, ami elégetéskor felszabadul, azt korábban növekedés közben megkötötte. A kőolaj, szén, földgáz olyan szén-dioxidot szabadít fel, ami jelenleg nem része a felszíni körforgásnak.
@Kiszamolo
A szellőztető rendszer kérdése érdekes. Alapvetően ha küszöb nélküli ajtót, vagy résszellőző hagysz, akkor nem lesz gőzfürdő a szobákban ez tény. A levegő alapvetően tényleg szárad. Olyan esetekben, ahol mennyezeti rendszerrel van fűtés de kiváltképp hűtés megoldva, oda mindenképpen javasolt a szellőztető, mert 60% relatív páratartalom mellett a mennyezethűtés tilt a kondenzáció veszély miatt (már ha az érzékelőt nem spórolják ki)...de itt jön a de. Ha van nagy terasz, amire nyáron szeret kimenni a család, gyerekek esetleg nem zárják mindig az ajtót, akkor a szellőztető és a mennyezeti rendszer sem működik tökéletesen... ez a tudatos felhasználás...ha nem, akkor már egy fan-coil/split is jól jön...de ha már az is, akkor elég rendesen el lesz bonyolítva a gépészet...ez egy ördögi kör
@Kiszamolo
A magyar gógyi megint diadalmaskodott, a fizika törvényei ránk nem vonatkoznak. A németek a nyomunkban sincsenek.
A szellőztetőt is lehet időzíteni meg szabályozni 0-100% között. Ha kézi szellőztetéssel magasabb a páratartalom, akkor az azt jelenti, hogy a CO2 is magasabb, mert kevesebb a légcsere. Persze ha hideg levegőt engedsz be, akkor frissebbnek érzed, de az abszolút páratartalma ugyanannyi, mintha a hőcserélőn keresztül jött volna és ha felmelegszik ugyanolyan alacsony lesz a relatív páratartalma.
Nah ez azért dúrva h minél több a klíma annál enegiahatékonyabb egy ház papíron... Aztán lehet csodálkozni miért nő olyan gyorsan a hazai villamosfogyasztás...
5 éve, családi ház építésekor laikusként saját kezűleg építettem ki hővisszanyerős szellőztetést, tapasztalataim:
- páratartalom most épp 50%, általában 50 és 60% között, 40 alatt és 70 fölött nem emlékszem, hogy lett volna, mezei forgódobos szellőztető van beépítve, mindenféle kiegészítő nélkül,
- a befújt levegő -10°C ban is +14 °C előfűtés nélkül,
- a szellőztetés automatikus, pl. télen 18.00 és másnap 2.00 között, amikor a sok jóember befűt a vegyessel, a szellőztetés ki van kapcsolva, így nem jön be a füst,
- éjjel sem használódik el a levegő, ami a jó alvást segíti,
- a beépített F7 szűrű a 1 mikronos aeroszol 88%-át kiszűri, olvastam, hogy kínai nagyvárosokban egyre keresettebbek a szellőztető rendszerek,
- érezhetően ritkábban kell port törölni, plusz nyáron a legyek sem jönnek be,
- ami hátrány, az az évi kb. 20.000 Ft szűrőcsere, de a fentiek nekem ezt bőven kompenzálják.
@pampalini "De elég vastag beton födém + “extrém” (?) hőszigetelés + megfelelő árnyékolás mellett hőszivattyú egyáltalán nem kell, csak napelem és egy puffertartály."
Napelem+puffertartály elműködne más kiegészítő, "tartalék" fűtés nélkül? Van erre példa Magyarországon? Hány köbméteres tartály kell ahhoz, hogy tavasztól őszig felfűtve kibírja az egész telet?
@vendeg "Olyannak tűnik ez már nekem, mint az új csodaatuók fogyasztási adatai: értem én, hogy VALAHOGY ki lehet hozni a 4,5 literes átlagot"
Azt mondják, hogy a falszigetelésnél is az első 5 cm számít igazán. (Nekem 12 cm grafitos van 🙂
Egy energiavámpír Kádár-kocka felújítása után akár évente több százezret is meg lehet spórolni, de utána már egyre kisebb lesz a "határprofit".
100-150 kW/m2 alatt már megint csillió-millió Ft-ot kell(ene) költeni, hogy éves szinten spóroljunk egy-két tízezer forintot a fűtésszámlából.
Napelem+puffertartályon mint fűtésrásegítésen még gondolkodok, de valószínűleg sohasem térülne meg, legalábbis a jelenlegi energiaárak mellett.
Szüleimnek van egy kis erdejük, fater minden évben hazaviszi a téli tűzifát. Pontosabban a következő évit, mert ugye van otthon készlet, meg 1 évig szárad összerakva. Ennél tisztább megoldást nem tudok. A gáz nem füstöl, az igaz, de ahogy látszik, eléggé problémás (oroszok), és amúgy sincs mindenhol. Tisztán áramos rendszert meg azért nem mernék kiépíteni, mert kis esélyt látok az olcsó áram árakra a jövőben, ráadásul ha nincs szaldós rendszer, akkor jó nagy bukta lesz a napelemes üzemeltetés.
A fát össze kell vágni, be kell hordani, télen begyújtani. Az első két dolog nyáron pár nap, de pénzért megcsinálják, ha valaki nem akar vele dolgozni. Begyújtani mindig is imádtam, és napi pár kosár fát felhordani 70 év alatt nem okoz nehézséget. Lehet, hogy nem kellene feltalálni a spanyolviaszt. Városban meg ott a távhő, amit lehetne biomasszával fűteni. Ehhez tervezés és utánpótlás kell csak.
@nadaskrisztian Azt hogy érted hogy a megújuló részarányom jó ? Nálam nincsen más energiafelhasználás csak 100% megújuló hisz amit elhasználok azt a napelemek megtermelik !
@miki
Látszólag igazad van, de az a ház, ami ma épül, lehet, hogy 100 évig állni fog (ha nem az átlag magyar kivitelezőkből indulunk ki) és addig fűteni kell. Az energia ára pedig mellékes, mert attól hogy ma Magyarországon 100k HUF/év a fűtés költsége, ez később simán lehet ennek az 5-10-szerese is. Nem az építtetőnek kell hogy megérje, hanem a társadalomnak.
Akinek nem telik új energiatakarékos házra, az vegyen egy régit és újítsa fel mondjuk BB-re. A társadalom azzal is nyer.
Persze 100 év alatt sok minden változhat. Lehet hogy az ország addigra kiürül, ráadásul a tél is megszűnik. Ezekkel nehéz
tervezni, bár egy jól megtervezett háznak azért nem csak a fűtési, hanem a hűtési költsége is alacsonyabb.
Az mondjuk látszik, hogy nem lehet olyan szabályozást csinálni, amit ne lehetne mindenféle trükkökkel kijátszani (pl. klíma minden szobába), de az alapvető céllal azért én egyetértek.
Kiszamolo,
Azért az a ritka, ha télen 60% alatti a relatív páratartalom. A legtöbbben érdemes lenne tényleg két óránként szellőztetni..
Teve az osztógyüjtőből nem maradtak ki a zajzsillapító betétek? Ugye csillagpontos a rendszer, nem pedig egy gerincről csatlakozik le egy-egy szoba? Nálunk is ubbink/Wolf szerelék van, de nincs áthallás.
Folyt.
@nadaskrisztian
Nem valami helyett, ugyanúgy megvan a gázkazán, egyszerűen szeretem a nézni a tüzet, mellesleg melegít is olyankor - csak meglepett, hogy ezzel lehet(ne) akár jobb besorolás, nekem a fa nem a megújulók közzé tartozott a fejemben 😉
(Amúgy BB a 2,5, azóta 3, kW napelemmel, ezzel lazán az áramfogyasztásunk felett vagyunk.)
Komposztálok, szelektív szemét, amikor csak lehet biciklizünk - nekem jelenleg ennyi fér bele. Viszont a gáz zavar (eredetileg sem akartam, de nem voltam elég erélyes a kivitelezővel és kb mindenki, akinek előadtam, h nem akarok gázfűtést, totál hibbantnak nézett...)
A reukuperàtor annyira nekem se jött be. Viszont felrakatok egy Daikin Ururu Sarara klimát, az külsö levegöt fuj be (30m3/h), melegitve/hütve, pàràsitva/szàritva, épp, ami kell. Az àra persze nem egy sima klíma persze….(1m+)
NadasKrisztian valóban drágább a hőszig, lassabban térül meg, de a komfortot hogyan árazod be, ill azt, h a 115m2-re a 20°C-hoz elég 1,6kW, nem kellett pár millióért felületfűtés, kazán/hőszivattyú, keringető, karbantartás, semmi. (ezt be lehet)
+ az "ingyen" fatüzelésre is kérek megtérülést, ahogy a 300 helyett 600Ft/db áron kapható tetőcserépre.
Ezek a viták, amióta szükséges a hőszig, azóta ugyanazok... Egy maholnap tíz éves cikk, ami egy hasonló, "nem éri meg igazából szigetelni"-re kontra epiteszforum.hu/milyen-vastag-legyen-a-hoszigeteles-20-egy-masik-velemeny
Illetve nem véletlenül pedzegették korábban a gázkazánok újonnan történő értékesítésének tiltását pár éven belül.
Elhiszem, h MOST nem éri meg, MOST olcsóbb fűteni, mint szigetelni, (azaz nem fűteni) de a házat nem rövid távra építettem és szeretném, ha ez a nyomi bolygó még pár generációig élhető maradna
@blend-ahmed "Napelem+puffertartály elműködne más kiegészítő, “tartalék” fűtés nélkül? Van erre példa Magyarországon? Hány köbméteres tartály kell ahhoz, hogy tavasztól őszig felfűtve kibírja az egész telet?"
Reméltem, hogy @nadaskrisztian lecsapja a labdát, de akkor intézzük hozzá a kérdést. 🙂
Meggyőződésem, hogy nem kell hónapokra elég puffertartály, ha a puffer maga a ház vastag, tömör fala és födéme, megfelelő külső hőszigetelés mellett. Egy ilyen ház fűtési hőenergiaigénye 3-5kW, amit egy 10kW-os napelem rendszer szinte egész évben biztosítani tud, ha 2-3 napra elég a puffer (fűtés+HMV). 1-2000liter biztosan elég. Vízteres kandallóval kiegészítve valszeg napelemből és pufferből is elég még kevesebb.
Nem látok új építésű családi háznál komoly érvet a gázfűtés, de a hőszivattyú mellett sem.
Le se merem írni, hogy entalpia hőcserélő...
Az áthallás normál üzemben nem jelentkezik, tehát beszélgetés, tévézés nem hallatszik át. Ha gitározom, vagy hangosan hallgatok zenét az már átviszi. Állítólag... 🙂 Szóval engem a dolog nem zavar.
Ráadásul virágpor allergiám is van, és ez segít kordában tartani.
Ha még egyszer építkeznék, akkor is betervezném, mert összességében tök jó dolog.
Még annyit, ha valakit zavar a páratartalom csökkenése, az választhat entalpiás készüléket. Ez drágább ugyan, de valahogy megoldja a páratartalom kérdését.
Én belvárosi lakásba építettem ki entalpiás szellőztetőt tavaly ősszel, nálunk a mindent vivő szempont az volt, hogy nyáron jó lenne egész éjszaka szellőztetni, de nem szeretnék az első villamosokkal kelni. Ez mondjuk családi házas környezetben nem annyira szempont, viszont a másik előny, hogy nyáron nem kell azon dilemmázni, hogy kiengedd-e a légkondi által lehűtött levegőt a friss levegőért cserébe. Legalábbis ez az elmélet, de még nem próbáltuk ki nyáron.
Ami viszont már most látszik, hogy bár egy kiadós kereszthuzatos szellőztetés után fél óráig még biztos jobb (és hidegebb) levegő van, mint ezzel egész nap, cserébe a nap maradék 20+ órájában jobb a levegő. Páratartalom nem rosszabb, mint volt, lévén entalpiás a gép, ami a hőcserélőn egy membránon keresztül a pára egy részét is visszajuttatja a befújt levegőbe.
Szűrő drága, de megtaláltam a rajta lévő címke alapján az eredeti gyártót, akitől harmadáron is meg lehet venni, ha jó pár évre előre betárazol. Szobák közti áthallást nálunk nincs, mert minden végpontnak saját csöve megy az osztódobozba, nekem úgy rémlik minden útmutatóban kiemelik, hogy így csináld, és ne egy csőre fűzd fel az összes szobát.
@pampalini
"Meggyőződésem, hogy nem kell hónapokra elég puffertartály,"
Vannak energetikai számításaid is? pl. mennyi elektromos energia kell 1000-2000 liter víz felfűtéséhez és melegen tartásához?
"megfelelő külső hőszigetelés mellett. "
Milyen mértékű hőszigetelésre gondolsz?
"egy ilyen ház fűtési hőenergiaigénye 3-5kW"
Ezen a hőveszteséget érted, mondjuk -15 fok külső és +20 fok belső hőmérséklet mellett?
Mennyit termelhet mondjuk januárban egy 10 kWp rendszer egy hónap alatt? Kb. 300-400 kW-ot?
11 kWp rendszer 925 kW-ot idén januárban. Decemberben viszont csak 625 kW
Szellőztetőnk van 8 éve, Wolf CWL-400 Excellent, Zehnder csövekkel. Allergiás vagyok, nyár szenvedés volt, így semmi. Bp. mértani közepétől 3 km-re lakunk, durva mocsok van a szűrőben, amikor kidobom - ez se a tüdőnkben landol. Rovarok nincsenek, nem kell ablakot nyitogatni, takarítónőink meglepődnek, mennyire nem kell törölgetni. Viszont igen, páratartalom gond. Vehető megoldás 1mFt-nál kezdődik (Condair cp3 mini) havi 50-60 eFt költséggel, de van 4-5 milliós is (KWL Hygrobox). Entalpiás szűrő is 1mFt, és lerontja a hőcserét is. Először két nagy ipari + 3 kis párásítóval oldottuk meg, de untam már tisztogatni és töltögetni a tartályokat, így barkácsoltam egy párásító rendszert: reverz ozmotikus szűrő, pumpák, Aprilaire HVAC párásító moddolva, 3000 soros Arduino kód, és úgy három hónap munka. Kijött 300 ezerből az, amit boltban 5mFt-ért árulnak. Még gondolkodom a sorozatgyártáson. 🙂
@vendeg Kicsit túl van tolva a szabályozás valóban, de ez itt a kedvezőbb hitel miatt van. Az EU-s része a kötelező 25% megújuló meg a hőtechnikai minimumok meghatározása lenne, ami azért érthető.
@nimcs a klíma itt fűtésre van használva, ha nem lett volna egyértelmű - és tényleg jobb, mintha sima villamos fűtéssel operálnál
@blend-ahmed sajnos nem értem, mire akartok puffert tenni? A napelem villamos energiát termel, azt aksival lehet tárolni, de az irreális jelenleg. Ha meg napkollektorre gondoltok és vízben akarjátok tárolni a hőt egész télre, akkor az is irreális, de poénból kiszámoltam: az "extrém" hőszigetelt ház fűtési energiaigényét nettó 119 tonna 80 fokra melegített víz látná el. Ebben nincs lehűlési veszteség, előállítási hatásfok, semmi. Szóval a valóság inkább 200 t (200 m3) körül van - és ez az a variáció, ahol a padláson 50 cm hőszigetelés van 😀
@attila pont ezt 🙂
@jami elméletileg lehet jobb, de gyakorlatban írtam, hogy mégse. ugyan az egyik követelmény teljesül vele, de a másik nem (megújuló igen, primerenergia nem).
@zzz nem mondtam,hogy nem éri meg hőszigetelni, sőt. először azt érdemes, a maradékot pedig ellátni minél hatékonyabban. amúgy a cikk nem erről szólt, hanem a zöldhitel követelményeiről. A gazdasági rész nélküli (megtérülés, életciklus elemzés,stb.) extrém hőszigetelés sztem a "sötétzöld" kategória. 1.6 kW szép, biztos elérhető valahogy, de a papír azért sokat elbír 🙂 A bemutatott épületben csak az ablakok/ajtók hőszükséglete 1.3 kW (41 m2), ez pedig sem hőszigeteléssel, sem szellőztetővel nem csökkenthető. Bolygó jövője:OK, akkor azt kell kiszámolni, hogy mennyi energiát lehet nyerni az extra hőszigeteléssel és mennyi a gyártás plusz energiaigénye (életciklus elemzés). Ill. ugyanaz a hőszigetelés más házon mennyit javított volna?
@Kiszamolo
Bizony, az áthallás! Pár éve jártunk egy olyan passzívházban Veszprém megyében, amelynek csodájára járt a környék és az akkori szaksajtó. Egyetlen gond volt vele, amiről persze egyik lelkendező cikk sem írt, hogy klasszikus értelemben lakhatatlan volt a csodaház: tetszőleges szobában történt bármilyen hangkiadás mindenhol hallható volt. (próbáltam finoman körülírni...:-)
De egy kicsit a témához is: az új lakások elmennek maguktól is, bizonyos helyeken pl. utcáról nem is tudsz vásárolni, majd csak 2. vevő leszel jóval magasabb áron. Csak erről szinten nem illik beszélni.
Van szellőztetőnk. "Nagyon" drága volt 2019-ben (2 milla, 2x100m2-re), de jó hogy nem kell ablakot nyitogatni, folyamatosan friss a levegő, csillagpontos , nincs áthallás, nem tódul be a jéghideg levegő, és még hőt is takarít meg: ha kell holnapra megnézem mennyit.
A gyári szűrő évente 40.000 Ft lenne, de csináltattam fémkeretes szűrőt, amiben csak a paplant cserélem, így filléres tétel.
Hőcserélős szellőztetéssel kapcsolatos tapasztalataim:
Mi azért építettük ki, hogy a párával-penésszel ne legyen problémánk, ráadásul az ikerszomszédnak volt közeli ismerős szakembere, akivel a tervei alapján pár konzultáció után a kivitelezést nagyrészt magunk oldottuk meg. Valamint ajánlott egy dél-budai villamosipari műhelyt, akiktől jóval a komolyabb gyártók árai alatt be lehet szerezni a központi gépet, amivel már vannak jó tapasztalataik. Amikor éppen olyan készültségben volt a ház, hogy lehetett telepíteni a csöveket, akkor döntöttünk aránylag gyorsan, hogy legyen.
Nem bántuk meg. A megtakarításról nem tudok érdemben nyilatkozni, elvileg olcsóbb a hőcserélőn jövő levegőt felfűteni, mint az ablakon beengedettet. Így egész olcsón elvagyunk a gázfűtéssel, de nem tudom, ez mennyire köszönhető a rendszernek. Áramfogyasztása minimális, csak a vezérlés van, plusz két ventilátor.
Viszont életminőségben sokat ad. Penészesedéssel tényleg nincs gondunk, zárt ablakoknál sem elhasznált a levegő, nagyjából olyan, mintha éppen szellőztetés után lennénk.
Az áthallást elvétve tapasztaljuk. Csillagpontos a rendszer és elég hosszú csöveken csatlakoznak a szobák egy elosztóba, ráadásul a nedves és száraz helyiségek külön-külön. Tehát például a fürdőszoba nem hallatszik át a szobába.
Be lehet állítani két teljesítményszintet, időkapcsolóval kiosztani, mikor melyik fokozat menjen. Buli, felmosás, beltéri teregetés idejére van party mód, amikor pár percig intenzíven szellőztet. Nálunk este 10-kor kapcsol le a rendszer, majd reggel 6-kor vissza. Érezhető, hogy 10 óra után zuhanyozva már párásodik a tükör, egyébként nem.
Karbantartás: évente kétszer cserélni kell a szűrőket, ez is kicsit kisipari: méretre kell vágni a megfelelő anyagot, majd beragasztani a kivehető szűrőbe.
A szellőztető jól méretezve meg tudja csinálni, hogy nem jön be a virágpor.
Allergiásoknak pótolhatatlan!
(Nem szakemberként: benti állandó túlnyomás miatt a levegő csak a szellőztetőn érkezik.
Oda kell tenni a "pollenszűrőt")
@Kiszamolo 11 kWp rendszer 925 kW-ot idén januárban. Decemberben viszont csak 625 kW
Nekünk 10,23 kWp-os rendszeren dec: 377, jan: 575 kWh. És a tied is kWh. Nem értem a különbséget.
@balogh-imre-muvezeto Nálunk este 10-kor kapcsol le a rendszer, majd reggel 6-kor vissza.
Jó ez így? Hiszen éjszaka vagytok "legintezívebben" otthon.
Bocs, benéztem, a januári volt a 625 kWh, a 925 a február.
Meglévő, régi ingatlannak a korszerűsítésére nincs valami támogatás (az 50%-os 3+3-ason túl?). A 100%-osról lecsúsztunk, de egy szigetelés-ablakcsere-fűtéskorszerűsítés kombó (esetleg napelemmel) meg elég combosra jönne ki önerőből, 60 év alatt térül meg nullára. Akkor inkább puffogtatjuk a gázt, meg majd beszerzek egy öntöttvas kályhát télre. :O
@Kiszamolo "Így én elvetettem, főleg, mert aranyáron adják, de kíváncsi lennék a többiek véleményére én is."
A hanyatlo nyugaton (nemeteknel) nagyjabol fele annyiba kerulnek ezek a rendszerek mint idehaza. Tarsashazi lakasba kerestem szellozteto rendszert, hogy ejjel is friss levegom legyen amikor alszom. Neztem oket itthon, hat tenyleg arany arban merik. Aztan felmentem a nemet "arukeresore" (ideaol.de) es csodak csodajara fele annyiba kerult (postaval egyutt) onnan, ugy hogy nem a legolcsobb helyrol rendeltem hanem onnan ahol ki volt irva, hogy Magyarorszagra is kuldenek (mert sok helyen nem szallitanak hozzank). 1 het alatt haznal volt hibatlanul. Ha gariztatni kell meg ha ki is kell kuldenem akkor is olcsobb volt mint itthon venni. Markas mosdokagylo felaron jott 4 nap alatt hibatlanul. Ha epitkeznek kisteherautoval kimennek es ott vasarolnek be az biztos, milliokat lehet sporolni.
Úgy látszik napelem centrikus a megvalósíthatóság, szerintem nagy hiba volt ez az erős napelem támogatás, télen majd a rengeteg elektromos fűtéshez,de hőszivattyúhoz is rengeteg erőműves áramra lesz szükség, a végén a gáznál rosszabb hatásfokkal. És egyszer eljön az amikor majd a szolgáltató akkor veszi meg harmad áron a napelemből termelt áramot amikor csúcsidőben neki kell. Tárolni meg nem fogod tudni.
Hővisszanyerős szellőztetés energetikai hatása mellékes. Az előnye hogy tervezett, folyamatos szellőzést nyújt, az ablak nyitogatást senki nem fogja rendszeresen elvégezni amikor kell. Van CO2 mérőm, este lefekvéskor 800ppm, reggel 1800-2000ppm is lehet, de biztos hogy 1600 fölött van szellőztetés nélkül. A levegőt is folyamatosan szűri, sokkal kevesebb a szállópor. Párát ami penészedést okoz vizes helyiségekbe rakott elszívók megoldják aki csak attól fél.