Az új CSOK rendeletben van egy érthetetlen kitétel: az első közös ingatlan vásárlása esetén csak maximum 80 milliós ingatlan vehető, ha nem az első közös ingatlan, akkor lehet akár 150 millió forint is a vételár.
Tehát ha már van közös ingatlana a családnak, akkor sokkal jobban támogatjuk őket, mint ha még nincs. Akkor is, ha el sem adják a régi ingatlant, az adófizetők pénzéből támogatjuk az ingatlanbefektetést.
Az alapján sincs különbség téve, hogy Budapesten, megyeszékhelyen, vagy a világ végén akarnak ingatlant venni az igénylők. Nehéz érteni, mi járt a jogszabályíró fejében, amikor ezt így megalkotta. Valószínűleg semmi, maximum az, hogy már munkaidő vége van, jól lesz az így. Ha fél óránál többet foglalkoztak volna vele, lehetett volna diferenciálni település szerint, elő lehetett volna írni, hogy csak akkor jár a támogatott hitel, ha a régi ingatlan eladási árát beforgatják az új ingatlanba, hogy ne megint azokat támogassuk, akiknek semmi szüksége a támogatásra és így tovább.
Nagyon fontos a közös ingatlan kifejezés. Ha a házastárs egyikének van saját ingatlana, s abban éltek 15 évet, az nem jó, mert az nem közös ingatlan. Ekkor a 80 milliós határ fog érvénybe lépni. Vagyis hiába adják el a 200 milliós ingatlant, maximum 80 milliósat vehetnek helyette, ha az csak az egyikük nevén volt. Ha mindkettőjük nevén volt egy-egy 200 milliós ingatlan, akkor is ez a helyzet, ha egyik se volt közös tulajdonban. Ha egyiköjüknek sincs ingatlan a nevén, akkor is első ingatlan lesz a megveendő lakás. (Ha azt nyilatkozod, hogy volt közös ingatlan, csatolni kell a tulajdonlapot, mert a szabály szerint az új nem lehet olcsóbb, mint a régi volt.)
Nem csak a kedvezményes, maximum 3%-os hitel a kérdés, hanem az illeték elengedése (a vételár 4%-a) és a második gyerektől a 10 milliós tőketartozás(ok) elengedése és az áfa visszatérítés lehetősége is. Ezek így együtt már komoly pénzt is jelenthetnek, amitől mindenki elesik, ha Budapesten vagy környékén egy nem is annyira kirívóan drága ingatlant akar venni, ami többe kerül, mint 80 millió forint.
Amilyen érthetetlen és buta a törvény, olyan könnyű kijátszani is, ugyanis nem mond semmit arról, mitől lesz egy ingatlan közös. Nincs százalékos megkötés, nincs időbeli megkötés, semmi. Ha nincs a pár nevén ingatlan, a mama házában mindketten vesznek 1-1%-ot (a gyerek kaphatja ajándékba is), aztán már a jövő héten lehet kérni a 150 milliós ingatlanra a CSOK Pluszt, mert van egy közös ingatlanuk, mindketten 1-1%-kal benne vannak a mama ingatlanában. Ha az ingatlan a házastárs egyik felének a nevén van, ajándékozzon 1%-ot a másik félnek és már megint minden rendben van. Persze ezért fizetni kell ügyvédnek és van vele más kiadás is, de bőven megéri, már csak az illeték elengedésén bőven behozza a költségeket. Amint látszik, a törvény csak annyit ír elő, hogy legyen egy olyan ingatlan, amiben mindketten tulajdonosok. Se a százalék, se az időtáv nem számít.
Jelenleg ez működik, nem tudom még meddig. Ha aktuális lesz a vásárlás, faggasd hitelügyintézős Gáborunkat, él-e még a kiskapu.
