Megjelent az új uniós statisztika a lakosság vásárlóerőn mért fogyasztásáról. Ez az a szám, ami megmutatja, hogyan élnek az emberek. Senkit nem vigasztal, hogy a kínai és német cégek mennyi hasznot termelnek Magyarországon és viszik haza a profitot, a GDP-t megpörgetve, az embereket az érdekli, hogy ők mennyit keresnek.

2022-ben még magabiztosan voltunk az utolsó előttiek ebben a mutatóban, csak Bulgáriában költöttek kevesebbet az emberek, mint nálunk. A románok már rég leelőztek minket szinte minden mutatóban, már csak Bulgáriával versenyzünk az utolsó helyért.

Mivel 2023-ban zuhant a magyar lakosság fogyasztása, a bolgár pedig nőtt, így már csak mindössze 0,1 százalékpontra olvadt a különbség a két ország között, vagyis egy hajszállal költöttek csak többet a magyarok, mint a bolgárok.

A fogyasztási adat nem teljes, hiszen hozzá kell még tenni a megtakarítási rátát és a beruházást is (jellemzően lakásvásárlást), de azért sok jót így sem várhatunk. Érdemes megnézni a portfolio ábráját, hogyan változott az elmúlt 20 évben a lakosság fogyasztása a környező országokban. Míg Magyarországon alig nőtt a fogyasztás az unió átlagához képest, Romániában megduplázódott, Bulgáriában majdnem megduplázódott és így tovább. Csak Szlovéniában nőtt ugyanolyan keveset, mint Magyarországon a fogyasztás az átlaghoz képest, csak hát ők már eleve sokkal magasabb szintről indultak. A változás mértéke mindent elmond az elmúlt 20 év magyar gazdaságpolitikájáról, pontosabban annak kudarcáról, minden volt szocialista országban fényévekkel jobban nőtt a lakosság fogyasztása, az uniós csatlakozásnál még az élbolyban voltunk, mára már az utolsó előtti helyért kell küzdeni.

Abban reménykedhetünk, hogy idén már helyre áll a magyar lakosság fogyasztása, de ez is csak arra lesz elég, hogy az utolsó előtti helyről ne csússzunk le az utolsóra.

Már a vásárlóerő paritáson sem kell nagyon rugózni, a munkáltatók bérköltségeit megnézve is látszik, hogy nálunk kerül szinte a legkevesebbe egy munkavállaló. S ehhez tegyük hozzá, hogy ezek bruttó költségek és Magyarországon magasak az adók. 2021-es adatok alapján Romániában és Magyarországon voltak a legnagyobbak a munkabéreken az adó és járulékterhek a kelet-európai országok közül, ezer euróból 584 euró maradt a munkavállalónál. Lengyelországban például 738 euró, Bulgáriában 752 euró.

S amikor el kell költeni a pénzt, a magyar áfa 27% plusz 4,5% különadó, a román legfelső kulcs 19%. Ezeket még érdemes hozzátenni az alábbi ábrához. S csak ezután jön az országok közötti árkülönbségek kérdése, vagyis hogy mennyire elég a megkeresett pénz.