Magyarország költi az egyik legkevesebbet GDP arányosan a nyugdíjasokra, egyedül Málta költ kevesebbet nálunk az állami nyugdíjra. (Írország nem játszik, mert ott mutatja ki a fél üzleti világ a megtermelt hasznot adózási okokból, így az ír GDP papíron többszöröse a valóságosnak.)
A magyar állam alig több, mint a felét költi az uniós átlagnak a nyugdíjasaira.
Mondhatnánk, hogy azért, mert annyira remek, az államtól független magánynyugdíj-rendszer van, hogy az államnak keveset kell erre költeni. Hát sajnos nem, ezt a magánnyugdíjrendszert számolta fel az állam és élte fel a vagyonát, illetve éli azóta is fel azt az összeget (a GDP1,9%-át), ami a felszámolás előtt oda került. (Ez utóbbi, az évente felélt pénz már sokkal több, mint az egyösszegű zsákmány volt. S úgy sikerült már az ötödik éve 6% feletti költségvetési hiányokat osszehozni, hogy ezt az évi 1,9%-ot is elverik.)
Akkor az önkéntes nyugdíjrendszer áll olyan sziklaszilárd alapokon, hogy ezért nem kell az államnak sokat költenie a nyugdíjasokra.
Ez sem jött be, kifejezetten harmatos a magyar lakosság nyugdíjmegtakarításokban lévő állománya. Például az önkéntes nyugdíjpénztáraknak 1,1 millió tagja van (de lehet egy embernek több számlája is) és a számlájukon tartott átlagösszeg a kétmillió forintot sem érte el 2023-ban, igaz, ennek 44%-a a számlák tizedén volt. (Hogy ez mire elég? Ha csak havi százezer forintot veszel ki a számládról nyugdíjasként, alig több mint másfél év alatt az egészet felélted. A maradék húsz évben meg majd lesz valahogy.)
(A kormány vállalta az Unió felé, hogy március 31-ig előrukkol valami új nyugdíjtörvénnyel, ami fenntarthatóbbá teszi a magyar nyugdíjrendszert. Ez logikusan szigorítást jelent, izgatottan várom, vajon egy populista kormány egy évvel a választás előtt tényleg bevállalja-e a Nők40 megszűntetését, az általános korhatár felemelését vagy az aktívkorúak fizetéseire kirótt adók emelését, hogy fenntarthatóvá váljon a magyar nyugdíjrendszer. Főleg úgy, hogy 14 évig csak rontott a nyugdíjkassza helyzetén, a Nők40-nel és a 13. havi nyugdíj visszahozásával. A rokkantnyugdíjak kivétele az öregségi nyugdíjkasszából csak virtuális javulást hozott.)
Ha az állam keveset költ a nyugdíjasokra, 13 éve beszántotta és felélte a magánnyugdíjpénztárak vagyonát és ennek ellenére nagyon szerények a magyarok önkéntes nyugdíjmegtakarításai, miközben a magyar nők újra csak 1,35 gyereket vállalnak átlagosan a nyugdíjkassza fenntarthatóságához szükséges 2,1 gyerek helyett, akkor mit érdemes csinálni?
Hogyhogy mit? Jelentsük be, hogy 2025-ben bárki kiveheti az önkéntes nyugdíjpénztárból a pénzt adózás nélkül, ha a pénzt ingatlanra költik. Ha már úgysem elég az ott lévő pénz semmire, akkor hadd verjék el most azt a pénzt.
Nem viccelek, tényleg ezt találta ki ez a kormány, be is jelentette. Bárki adózás nélkül feltörheti 2025-ben az önkéntes nyugdíjpénztárát, ha abból a pénzből lakást vesz, felújít vagy lakáshitelt törleszt elő.
Hogy ennek mi az értelme? Józan ésszel semmi, valószínűleg politikai oka van. Nincs pénz osztogatásra a választások előtt, adjuk oda az embereknek azt, ami egyébként is az övék, a nyugdíjmegtakarításukat, hátha akkor boldogok lesznek és ránk szavaznak továbbra is. Hogy mi lesz velük nyugdíjas korukban, ezt a kormányt az már nem fogja érdekelni. (Az sem világos, hogy miért pont az önkéntes nyugdíjpénztár és miért nem a NYESZ vagy a nyugdíjbiztosítás, esetleg az egészségpénztár az, amit fel lehet törni?)
Egy dologra jó a rendelkezés. Ha már neked is eleged van, ki tudod venni az önkéntes nyugdíjpénztárból a pénzed, a lakásodat szépen felújítod belőle, úgy könnyebb eladni és úgy tudsz kiköltözni, hogy nem kell aggódnod a pénztárba itthon beragadt millióid miatt. (Na jó, arra is jó, ha már megbántad, hogy nyitottál ilyen terméket, akkor megszabadulj tőle. Cikk erre.)
Röviden összefoglalva, 2025-ben a tervek szerint ki lehet venni a pénzt az önkéntes nyugdíjpénztárból, ha lakáscélra költöd, élj vele, ha jó okod van rá. De előtte még idén fizesd be az évi maximumot, hogy jövőre adójóváírással együtt kapd meg a pénzed. (A befizetéssel várd meg, amíg a Közlönyben is megjelenik ez az újabb rémálom, nehogy meggondolják magukat, belátva, hogy ez egy esztelen ötlet volt. Bár ilyen még nem történt eddig, de soha nem lehet tudni.)
