Nagyon sok embernél gyakran érthetetlenül sok pénz gyűlik össze, amivel nem tudnak mit kezdeni. Cégtulajdonosok, híres sportolók, korrupt politikusok gyakran attól szenvednek, mit csináljanak a rengeteg pénzzel.
S ezek az emberek tényleg szenvednek, hogy mire verjék el a felfoghatatlan összegeket, amit vagy tisztességesen vagy törvényellenesen összeszedtek. Egy ideig még el lehet értelmesen költeni a pénzt, de nagyon hamar eljutsz abba az állapotba, hogy már nem maradt semmi, amire úgy költhetnél, hogy annak értelme is van.
Panellakás helyett veszel egy házat az agglomerációban, helyette egy házat egy felkapottabb környéken, egy nagyobb házat a drágább környéken. Autót kétmillió forint helyett 15 millióért vagy 50 millióért, egy másikat fenntartasz a hobbid miatt és így tovább. De nagyon gyorsan eljutsz odáig, hogy már nem tudod értelmesen elkölteni a pénzt.
Mert annak, hogy legyen nyaralód 15 helyen a világon, annak semmi értelme, ahogy a nyolc autónak sincs a garázsban. A jachtozást is nagyon gyorsan meg lehet unni, néhány hét vagy hónap alatt mindenhová eljutsz, ahová érdemes elmenni. Az ötvenszobás palotának vagy kastélynak sincs semmi értelme.
Híres futballistákat gyakran lehet látni több százmilliós sportautókban, százmilliós karórákkal vagy idehaza is korrupt politikusok asszonyai százmilliós táskákkal és ötmilliós ruhákkal tűnnek fel a sajtóban. Amikor valaki félmilliárd forintot ad egy autóért, százmilliót egy női táskáért, ötmilliárd forintot egy filmes kellékért vagy egy ritka baseball kártyáért, esetleg helikopterbe száll, hogy egy 160 kilométerre lévő városba elmenjen, kényelmetlenebb módon, mint egy sofőrös autóval, akkor az már csak szenved attól, hogy mire verje el a pénzét.
Jim Carrey mondta, hogy annyira szeretné, hogy mindenki egyszer gazdag lehessen, hogy rájöjjenek az emberek, hogy akkor sem lesznek boldogok, ha sok pénzük van. Ha nem vagy elégedett vagy boldog akkor, amikor nincs sok pénzed, nem leszel elégedett vagy boldog akkor se, ha belefulladsz a milliárdokba. Hiába nyaralsz hétcsillagos hotelekben és eszel olyan fagyit, aminek gombócát kétmillió forintért mérik.
A sok szenvedő milliárdos között öröm látni olyanokat, akik nem őrülnek meg a pénz bősége miatt.
Ha már híres futballistákról volt szó, üdítő kivétel például a szenegáli Sadio Mané, aki bár évi 15 milliárd forint fizetést kap a klubjától (plusz további néhány rongyos milliárd még reklámszerződésekből), mégsem bolondult meg ennyi pénztől.
Egyik híres interjújában ezt mondta, amikor arról faggatták, hogy miért nem él úgy, mint a többi sztárfocista:
„Miért lenne szükségem tíz Ferrarira, húsz aranyórára vagy két magánrepülőgépre? Mit változtatna ez az életemen? Ezek nem tesznek boldoggá. Tudod, mi tesz boldoggá? Az, ha segíthetek másoknak. Ha valaki miattam tud tanulni vagy orvosi ellátáshoz jutni, az számít igazán.”
S nem a levegőbe beszélt, a példa kedvéért kórházat építtetett a szülőfalujába, egy iskolát is, sőt mobil-átjátszó tornyot, benzinkutat és postahivatalt finanszírozott, 200 családnak havi 70 eurót adott, ami ott sok pénznek számít, lehetővé teszi, hogy a gyerekek tudjanak iskolába járni.
Ilyen az, amikor valaki értelmesen használja fel a megszerzett vagyont. A negyedik Ferrari nem fogja jobbá tenni az életed, nem leszel tőle se boldog, se elégedett. De ha egy Ferrari árából több ezer ember életét jobbá tudod tenni, az sokkal jobb érzés. Emberek százezrei halnak meg olyan dolgok miatt, mert cipő nélkül járnak iskolába és ezért összeszednek valami fertőzést, mert nincs pénz egy kétdolláros moszkitóhálóra vagy nincs fúrt kút és iható víz a faluban.
Amikor valaki csak felhalmozza a hatalmas vagyont és ül rajta vagy teljesen értelmetlen dolgokra veri el a pénzt, az olyan, mint egy vérrög a véráramban. A vérrög megakadályozza, hogy eljusson az élet a távol lévő sejtekhez.
Volt egy riport egy osztrák milliárdossal, aki hatalmas vagyont örökölt. Ő szétosztotta a pénzt, s ami érdekes volt, hogy úgy fogalmazott, hogy te döntöd el, hogy milliárdos maradsz-e. (Már ha hozzájutottál egy hatalmas összeghez.) Ha ott a kezedben a pénz, bármikor dönthetsz úgy is, hogy szétosztod és dönthetsz úgy is, hogy csak magadra költöd, akkor is, ha már régen semmi értelmesre nem tudod elkölteni a pénzt. A sok pénz nem csak lehetőség, de felelősség is és a legtöbb gazdag ember elbukik ezen a teszten.
Bill Gates mondta, hogy nem akar gazdagon meghalni, nem akarja, hogy az emberek úgy beszéljenek róla, mint a kapzsi emberről, aki ráült a milliárdjaira. Aktívan tesz is azért, hogy megszabaduljon a vagyonától évente több százmilliárd forintnyi összeget adakozik el.
Van az a mondás, hogy nem gond, hogy ha hatalmas vagyont birtokolsz, a gond ott kezdődik, ha a vagyon birtokol téged. Amikor a még nagyobb vagyontól várod a boldogságot vagy azt gondolod, hogy az értékedet az adja, ha mindenki másnál gazdagabb vagy. (De legalább a környezetedben mindenki másnál gazdagabbnak érezheted magad.) A Biblia azt mondja erről: "Ezt mondod: Gazdag vagyok, és meggazdagodtam és semmire nincs szükségem; és nem tudod, hogy te vagy a nyomorult, szegény, vak és meztelen". Ha te azt gondolod, hogy a vagyontárgyaid adják meg a te értékedet, az a legbiztosabb jele annak, hogy értéktelennek tartod önmagad és semmi másba nem tudsz kapaszkodni, csak az összehordott vagyonba. Te értékes ember lehetsz autó nélkül és semmi érték se lehet benned akkor se, ha három magánrepülőd van.
S bár eddig milliárdosokról volt szó a cikkben, nem kell addig várnod, amíg milliárdos leszel. A magad szintjén is eldöntheted, hogy nem ragaszkodsz az összes megszerzett pénzhez, hanem annak egy részét továbbadod olyan helyre, ahol az jobban hasznosul. Egy húszezres neked lehet, hogy semmit nem jelent, észre sem veszed ha húszezerrel többet vagy kevesebbet keresel egy hónapban, de egy másik embernek az a húszezres néhány napra megoldja az alapvető szükségeit.
S hidd el, jobb érzés másokon segíteni, mint két héttel hamarabb lecserélni a mobiltelefonodat a legújabb modellre.
Lölő és Andika elég sokat adakozik, ezzel (is) próbálják enyhíteni azt a nyomasztó érzést, hogy mennyit lopnak. Na meg az sem mindegy, hogy az emberek is milyennek látják, egy hősnek, egy jóságos királynak.
Vagyonarányosan szerintem itt sokan jóval többet adakozunk. És mindezt úgy, hogy nekünk azért dolgozni is kell a pénzért, nem verseny nélküli tendereken "nyerjük" el azt.
És amikor mi adakozunk,akkor nem matricáztatjuk rá a cégünk logóját az adománycsomagra. Persze cserébe nem is írhatjuk le az adónkból. Lúzerek vagyunk, na.
Elvesznek 1000-ret amiből visszaadnak 1-et (se), sajnos sokan meg bedőlnek ennek.
persze hogy jobb gazdagnak lenni (soha nem próbáltam, de akkor is).
Inkább arra gondolj, hogy a 100 milliós nadrág jobban csinál-e bármit is, mint a 20 ezres (vagy legyen 200 ezres, egye fene)?
Mármint a kivagyiság hirdetésén túl...
A 2 milliós nadrág biztos sokat ad a 20 ezreshez képest, a 100 milliós nem hiszem hogy ad valamit. Mondom ezt így hogy 20 ezres sem sok volt még rajtam.
Ez amúgy jó kérdés, hogy gazdag vagy-e? Szerintem (csak úgy hasra) aki M.o.-n él a magyar átlagszínvonalon az a világ leggazdagabb 20%-ban van. Ami lehet,hogy nem tűnik kirívónak, de sokak szemében egy álomvilág elérni ezt is.
Ezek nagyon jó gondolatok. Egy gond van csak, hogy a modern ember a fogyasztásán keresztül fejezi ki magát. Tök jó lenne, ha ez nem így működne, de az elmúlt 50+ év egyre inkább erre viszi a világot (a többség pedig csak sodródik vele).
Jákob Zoli amit csinál, szerintem példaértékű és látszik a videókban, hogy tényleg jó szívvel segít, tiszta Dévényi Tibi bácsi 3 kívánsága 🙂 Nekem ha annyi pénzem lenne, mint M. Lőrincnek, többek közt Afrikában és Indiában terhesség megelőző gumitermékre adnék pár milliárdot.
A USAID már próbálkozott ezzel, aztán valakinek ez is szúrta a szemét.
Indiában városokban már az egy gyerek az általános, falvakban pedig három.
Afrikában viszont nagy szükség lenne ezekre.
Ha jól tudom Indiában a muszlimok szaporodnak (5-10 gyerek), nem a hinduk (1-2 gyerek).
Ma már olyan könnyű az ilyen kijelentéseket fact-checkelni... Íme:
Indiában 1992 és 2022 között a muszlimok reprodukciós rátája 4.4-ről 2.36-ra csökkent. Mindeközben a hinduké 3.3-ról 1.94-re. Tehát valóban több gyermeke születik a muszlim vallásúaknak, de közel sem annyi/annyival.
Oké, valószínűleg túlzás volt. Forrást azért linkelhettél volna ha már fact check, bár én az indiai statisztikát annyira sem kezelném tényként mint a magyart.
Még be is lehetne illeszteni a migránspolitikába. De Afrikáig nem kellene menni, hogy találjon célcsoportot.
"terhesség megelőző gumitermékre adnék pár milliárdot."
Ertem a mondandot, de szerintem nem latod at az ottani problemat. Nem volt az olyan regen amikor meg itthon is a sokgyerekes csalad volt a jellemzo, 4-5-6 vagy akar tobb. Mert kozuluk sajnos nagyon sok nem elte meg a felnott kort. Es ha nincs ellatorendszer es csak a csaladra szamithatsz akkor bizony nagy csalad kell. Ezert ott a terhesseg megelozes nagyabol az utolso lepesek egyike lenne. De addig el kellene jutniuk.
Akik a Jákob Zolival példálóznak, azok vagy szeretik elfelejteni, vagy nem tudnak az "első millió (inkább milliárd)" mögötti árkartellezésről és egyebekről. Nem biztos, hogy szentnek kéne feltüntetni... De tény, hogy sok nála rosszabb van ma már.
Keresd meg a hozzászólásomat (ha Miklós kiengedte :D), pont arról szól, hogy hiába dobsz le Afrikában több milliárd dollárt, a helyi kultúra ismerete nélkül ezzel csak kárt okozol.
Hiába osztogatnál ingyen gumit, a helyi szexuális kultúrában az óvszerhasználat egyrészt a bizalmatlanság jele (tehát nem használnák), másrészt szerinted ha elkezdenél az ivóvíz nélküli falvakban ész nélkül gumit osztogatni, honnan tudnák, hogy hogyan / mikor kell használni és mi lenne a hulladékkal (nincs szemétszállítás)?
Értem, hogy csak viccelsz, de pont ez a baj az afrikai segélyekkel, egy nyugatról is látszódó problémát akarnak megoldani, de egy működő társadalom építése nem a laptoposztással meg a kútfúrással kezdődik.
Még csak milliárdosnak sem kell lenni, de egy elég tehetős ismerős mondta a nyár elején: eladjuk a két külföldi ingatlanunkat, de mit csináljak a pénzzel?
Itthon vegyek másik ingatlant?
(Szerte az országban van már neki 9 db).
Javasoltam neki hogy rengeteg helyen elkelne a pénze (alapítványok, gyerekkórház, iskolák stb..), de azt mondta, hogy hülye vagyok.
Volt nemrég valaki tanácsadáson. Örökölt másfél milliárdot, 52 éves, gyerek nincs.
Kérdeztem, hogyan tovább.
Van egy panellakása, de nagyon szereti, nem akar házat, azzal csak a baj van.
A munkájával nagyon keveset keres (országos átlag), de szereti, nem akarja abbahagyni, nem akar semmit csinálni és külföldre sem akar költözni.
Talán az autóját lecseréli, de azt is csak valami fiatalabbra.
Közben minimum havi 3,5 milliót el kellene költenie, ha nem akarja, hogy az állam örökölje majd a pénz maradékát.
Neki sem változtatta meg a pénz az életét. (Szerencsére nem is hülyült meg tőle.)
Neki is mondtam, hogy gondolkodjon el azon, hogy a felesleget odaajándékozza annak, aki(k)neki nagy szüksége lenne az anyagi segítségre.
Ennyi pénzből már szerintem nem közvetlenül a rászorulók költségvetésébe érdemes beszállni (pénzajándék, meg iskolába járó cipő, meg gumi) - ami a középosztálynak jó választás -, hanem olyan értéket teremteni, ami ott marad és emeli a jólétet/motivál. A cikkbeliek közül iskolaépítés, kútfúrás, benzinkút (az ráadásul nyereségessé tehető) jó példa, a kórház és postahivatal szerintem már bonyolultabb ügy, azoknak a fenntartását is nagyon jól kell felügyelni.
De egy nagyságrenddel kevesebb vagyonból is lehet kezdő vállalkozóknak klubot alapítani és mentoráltatni őket, vagy ha még erre sincs elég motiváció/igény a helyi népességben, akkor fizetni oktatót+anyagköltséget és saját élelmiszer-termelést, házépítést/felújítást, autószerelést tanítani, érettségi megszerzését segíteni felnőtteknek, stb.
A pénz nem boldogít, de a pénztelenség megnyomorít.
Én idegenvezetek német turistákat, talán 70%-uk gondolja úgy, hogy az országuk elszegényedett, nehéz a megélhetés.
2 németországi afgán minimálbért kereső dolgozó 1,25 milliót visz haza. Nettó.
köszi a cikket 🙂 annyira szürreális ezeknek a gondolatoknak a fényében hogy:
Korhazaknak, iskolaknak, mentoknek adomanyozni teljesen kontraproduktiv. Ezek mind allami alapszolgaltatasok. Ha azt latja az allam, hogy az emberek maguktol is adnak plusz penzt akkor hulye lenne o tobbet beletolni. Tudja hogy majd jon mashonnan, szulok majd kifestik a termeket, elvegzik a felujitasokat. Elmunek se adomanyoz az ember, hogy este biztosan legyen aram. Oda kellene eljutni, hogy az egeszsegugy es az oktatas ugyanolyan minimumszolgaltatas legyen mint az aram vagy a viz.
Afrikai államokban az állam nem működik, mivel a munka feketén megy, a jövedelmet meg a piacon költik el szintén feketén.
Ezért nincs iskola, a sok analfabéta meg szüli a gyerekeket, hogy aztán legyen sok-sok munkanélküli, akik majd feketén alkalmiznak.
Ha meg akarod törni a ciklust, vagy munkát vagy oktatást adsz a rászorulóknak.
ha nekem bent fekszik nagyanyám és nem tud elmenni wcre, akkor nem kontraproduktív ha viszek neki budipapírt meg fertőtlenítőt, hogy túlélje a következő műtétet is (megtörtént eset)
és valakiknek bizony bent fekszik a nagyanyja, ebben a pillanatban is, nagyon nagyon sokan
ezt tényleg magyarázni kell? nemár
Mondjuk ha a világ politikusai le lennének cserélve a Forbes 2000-re, biztosra veszem, hogy jóval hatékonyabban tudna működni a világ versenyszférában sosem dolgozott lehűtő tolvajok nélkül, akik mivel önmagukra írják a törvényeket, az egyetlen "valódi" teljesítmény, hogy megválasszák őket, utána már minden megy magától, istenmódban tolják végig a 4 évet minimum, de kis rafináltsággal ezt végteleníteni is tudják.
Nagyon le leszek pontozva, de nem nagyon hiszek a jótékonyságban. A legtöbb embert nem lehet abból a helyzetből kisegíteni, mert akármit csinálsz ugyanoda kerül. Csak azon lehet segíteni, aki magán is akar, de azon meg nem kell. Ez a túlnyomó többség. Kivétel: ritka betegség, baleset, vagy valamilyen hasonló szerencsétlenség az életben.
"leírom hogy le leszek pontozva, mert akkor valószínűleg nem leszek lepontozva"
zseniális 🙂
Hülye, aki lepontozott (visszanyomtam). Ez pontosan így van. Egy-egy kéregetőnek semmi értelme adni, feneketlen kút. Amim van, húsz év alatt magam dolgoztam meg érte ebben az országban, erre odajön hozzám egy helybeli koldulni, noha neki minden esélye meglett volna és meglenne, hogy normális élete legyen.
Sajnos első kézből tudom, hogy a társadalmi/jótékony szervezetekkel is vigyázni kell: elszipolyozzák az állami pénzt, aztán a szerencsétlen rászorulók a minimumot alig kapják meg (más kérdés, hogy 10-ből 9 semmit se becsült meg, csak lelakott és tönkretett mindent). És igen, ez egy nyugat-európai ország.
Talán az átvilágítottság lenne a megoldás. Bár ugye milyen felháborodás volt itt is pár éve, amikor a blog ajánlani merészelt valamit, ahol biztos termékeny talajra hullana az adomány.
>noha neki minden esélye meglett volna és meglenne, (...)
Még ha nem is feltétlenül volt meg "minden esélye"; pénzzel bánni képtelen embernek adni olyan, mint:
1. kábszit adni a függőnek (kiszámoló akadémia nyomán)
2. tőzsdézni a "saját pénzedből" meglévő hitel mellett.
"Attól, hogy a zsebedben 500e Ft van, a bank pénzéből 19M Ft is nálad van, kevésbé likvid formában."
Ezt nehéz felfogni, ha azt látod gyerekkorodtól, hogy bekísérni a sárga csekket _ÉS_ 5e Ftot félretenni a hó végén az maga a nirvána. Ettől nem szabadulsz havi 1M nettó felett sem.
Attól, hogy a koldus a "saját" 1000 forintját költötte herbálra és nem a "tiédet", ...
Nagyi se örül, ha az "ajándék" pénzÉt két csík arany Marlbira cserélted. Persze ha a "cigi-sajátpénz, turmixgép-nagyipénz" mintára könyvelted, abban nincs hiba.
És ezeket nem neked címzem, hanem a korábbi önmagamnak...
“Talán az átvilágítottság lenne a megoldás” de Elios lámpákkal!
SAJNOS maximalisan egyetertek……
Mindenkin lehet segíteni, még az alkesz, drogos, mentális beteg stb. egyéneken is. Persze, sok elutasítja, meg fel sem fogja, hogy jobb lenne neki. De ezeknek nem is direktben pénzzel kell segíteni, hanem pl. erre szakosodott szervezeteken keresztül.
de igen, jól jön a segítség annak is, aki segíteni akar magán.
A helyzettől függően, pl. ismerős kapott 21 (lehet, hogy csak 14?) alkalmas nyelvtanítást ingyen, pont átesett vele a "megszólalni nehéz külföldiül" állapoton, aztán már ment is a telefonos interjúúú 🙂
igen, ezt en is tanusitom: abban az esetben ha az illeto maga is akar valtoztatni a sajat helyzeten, sokszor anyagiak jelentik a felso korlatot. Ilyenkor altalaban a penzadomannyal elert siker meghatvanyozodik
Na de itt nem erről volt szó, hanem hogy ha valakinek annyi a pénze, hogy már gondot okoz az elköltése, akkor gondolkozzon el a segítségen - arra meg ilyen anyagi helyzetben csak van már kapacitása, hogy mondjuk akár 6-12 hónapig épp azt vizsgálja, hol válik az összeg valódi segítséggé, vagy épp maga alapítson ilyet.
(Ha ez épp "jótékonyság", és nem mondjuk egy távoli rokon, akkor a kiindulópont: helyben kell lennie régóta, a viszonyokat egészen az egyénekig nagyon jól ismerő segítő szervezetnek.)
Valamikor egy kis plusz segítség az, ami megtöri az ördögi kört és átlendít a holtponton. Hovatovább emberileg is visszaadja a hitet, életkedvet, hogy van, aki törődik Veled. Senki sem magától lesz sikeres, a környezet ad táptalajt neki, kinek kisebbet, kinek nagyobbat; nem kisebbítve ezzel erőfeszítéseinket, elkötelezettségünket, kitartásunkat, mert valóban, az is elengedhetetlen. De azért érdemes időnként visszatekinteni, hogy bizony óriások vállán állunk.
Részben egyet értek, de gyerekeket sem szívesen támogatsz? Ők nem tehetnek semmiről, bekleszülettek egy helyzetbe.
Nagyon jó a cikk. Azzal egészíteném ki, hogy sokan hatalmat remélnek, kvázi uralkodni szeretnének mások fölött a pénzükkel. Ez is egy végtelenül torz személyiségjegy.
Hello
Off, de ez alapján akkor Revolut és Wise kártyával 1.999Ft/5Euro lett a kp felvétel OTP ATMből?
12-es pont
https://www.otpbank.hu/static/portal/sw/file/Bankjegyek_ermek_forg_H_20250919_v2.pdf
„Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, ahol a moly és a rozsda megemészti, és ahol a tolvajok kiássák és ellopják, hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket a mennyben, ahol sem a moly, sem a rozsda nem emészti meg, és ahol a tolvajok sem ássák ki, és nem lopják el. Mert ahol a kincsed van, ott lesz a szíved is.”
Egyébként az ilyen embereknek segít a luxusipar. Mert tényleg, ha nem lenne sokmilliós papucs/táska/WC-ülőke akkor végképp bajban lenne a szegény milliárdos. Így legalább el tudja hitetni magával, hogy na ugye volt miért megszerezni azt a sok pénzt.
Ja meg a hajózás. Íme egy műanyagházas csiga, még 10 centi sincs, majdnem félmillió forint: https://www.maritimehajosbolt.hu/termek/csiga-14mm-dupla-forgoseklis-av-cs-hk3233
És ez csak egy csiga.
2 oligarcha beszélget:
-Nézd milyen jó napszemüvegem van, 10,000$-ért vettem!
-Téged átvertek! Tudok egy helyet ahol 12,000$-ért is megvehetted volna!
Tíz, ill. tizenkét dollár igazán nem sok egy napszemüvegért. 🙂
Avagy: https://www.helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/akh12#293
Míg meg nem néztem a linket, komolyan azt hittem, hogy mű-csigaház műanyagból, dekorációnak a jachtra. XD
"Ügyeljetek, hogy a jót ne az emberek szeme láttára tegyétek, azért, hogy lássanak benneteket. Így semmi jutalom nem vár rátok mennyei Atyátoknál. Amikor tehát alamizsnát adsz, ne kürtöltess magad előtt, mint a képmutatók teszik a zsinagógában és az utcán, hogy dicsérjék őket az emberek! Bizony mondom nektek: megkapták jutalmukat. Te úgy adj alamizsnát, hogy ne tudja a bal kezed, mit tesz a jobb. Így alamizsnád titokban marad, és Atyád, aki a rejtekben is lát, megjutalmaz." (Mt, 6,1-4)
Az olyan adományozás, amely fényképezőgépek vakuvillanása kíséretében történik, és készül róla Facebook bejegyzés és Tiktok videó, pláne még közzéteszik a köszönőleveleket a weboldalon, az nem adományozás, hanem PR.
Nem feltétlen. Van sok ilyen is persze.
De híres emberek gyakran azért adják a nevüket hozzá, hogy ezzel is ösztönözzenek másokat az adásra. Hiszen a híres, általunk szeretett XY színész is adott erre a célra. S nem feltétlen azért, hogy magukat fényezzék.
Persze Mészáros és Mészáros nyilván nem ilyen célból adja a nevét az adakozásokhoz.
A cikkel egyet értek. Sajnos én nem vagyok miliárdos, még el tudom költeni a megkeresett pénzt értelmes dolgokra is. 😀
Egy mondat ütötte meg a szememet:
"mert nincs pénz egy kétdolláros moszkitóhálóra vagy nincs fúrt kút és iható víz a faluban"
A gond az, hogy rengeteg moszkító hálót szétosztottak afrikai falvakban. Sajnos ezek a hálók kitűnőek halászatra is, úgyhogy a sárgaláz miatti gyermekhalandóság nem csökkent, cserébe a környező tavak halállománya (amik a megélhetést biztosították) kihalt.
Több próbálkozás volt, hogy fejlett nyugati országok jótékony befektetői ész nélkül elkezdtek pénzt tolni Afrikába, a helyi kultúra* és körülmények ismeretének hiánya miatt a legtöbb ilyen csak kárt okozott. Egy jó videó a témában itt:
Why Western Designs Fail in Developing Countries
* Helyi kultúra alatt egyszerűen azt értem, hogy ha nincs a faluban, hiába küldesz laptopot.
Na de ez a baj, hogy szétosztottak, meg hogy ész nélkül. (És ha egy egész kontinensnek akartak egyből segíteni, akkor az is.)
Nem az, hogy segíteni akartak, akiknek volt miből.
amúgy elég egyszerű az alapelv: ezeknek az embereknek abszolút nincs hosszú távú időhorizontja (mályvacukros kísérlet megvan? 🙂 https://en.wikipedia.org/wiki/Stanford_marshmallow_experiment ). Amíg ezt nem sikerül felépíteni vagy visszaépíteni (több év), addig még semmilyen eszközt nem szabad nekik átadni, mert eladás, elcserélés, helytelen célra elhasználás lesz a vége; viszont pl. ha akar, eljöhet a segítőszolgálat helyszínére, hogy az ott őrzött (vagy eleve elvihetetlen) eszközzel készítsen, termeljen magának és családjának valamit, vagy tanuljon. Magától értetődik, hogy a fejlődését valakinek monitorozni kell, hogy rá lehet-e már bízni valamit, amihez uralkodnia kell az impulzusain - már csak ezért sem több egy egyszeri segélyszállítmány, akárhány csilliárd dolláros is, mint életben tartás a nyomor konzerválásával, sőt ezek sorozata sem.
Afrikának nem adnék, és Billgect sem emelném pedera..piedesztálra.
1. Magyarországon is jó helyen lehet az a segély, a szomszéd faluig sem kell elmenni, nem hogy Afrikáig.
2. Gyógyszert küldünk nekik = kísérleti patkányoknak használjuk őket (ingyen R&D=bevétel, kísérleti vakcina tesztelésből) + álszerénységért cserébe szentté avatás.
3. Fejlesztjük az infrastruktúrájukat (nem halat adunk, halat fogni tanítunk) = Kicsit cargo cult-osan megpróbáljuk előállítani nekik az itteni feltételeket (rájuk zúdítani az ipari forradalmat és következményeit), és elvárjuk hogy az ő társadalmi berendezkedésükből ugyanazt az irányt vegye a "fejlődésük". Ugye nálunk is úgy kezdődött, hogy jött az égből a segélyszállítmány...
--
PLEASE DO NOT FEED THE BIRDS. FEEDING CREATES A DEPENDENT POPULATION THAT IS A POTENTIAL HEALTH HAZARD AND MAKES A COSTLY MESS.
Hazai pozitív példa. Barátnőm egy alapítványon keresztül heti egy hétvégét tölt Észak-Magyarországon egy olyan faluban, ahol többnyire leszakadó, mélyszegénységben élő családok laknak.
Az alapítvány a gyerekekkel foglalkozik, tanulnak velük, korepetálnak, játszanak, mesét olvasnak, kirándulnak velük, S rengeteget beszélgetnek.
Egy másik alternatívát mutatnak, példát. Sok éve működik és màr van olyan fiatal, aki egyetemet végzett.
A gyerekeknek -a segítőkön keresztül- céljuk lett, mindegyiknek van elképzelése, hogy mi szeretne lenni, ha felnőtt lesz.
Egyetértek a fentiekkel, azonban Bill Gates jótékonykodásaival kapcsolatban érdemes meghallgatni Pogátsa Hatalmas arcok podcastját. Azért ott sem minden fekete-fehér.
A fő probléma, hogy akinek adsz, az hogyan használja fel a pénzt. Hogyan ellenőrzöd, hogy mire megy el, és mennyi megy a pénzedből arra, hogy mondjuk egy szervezetben a vezetők zsebét tömje. Vagy arra, hogy havernak adnak túlárazott megbízásokat, stb.
Nyilván nem tudok minden számlát ellenőrizni, nincs meg a szaktudásom, hogy mi mennyibe kerül valójában a számlához képest, stb.
Engem ez zavarna, hogy a sikkasztást, csalást hogyan lehet ellenőrizni anélkül, hogy állandóan ezzel foglalkoznék.
40 felett rájön az ember, hogy amíg van mellette egy odaadó asszony, van egy okos és életrevaló fia, autó, amivel közlekedhet, tisztességes étel az asztalon és egy fedél a feje felett, igazából nem is hiányzik semmi más. Mindig is mélységesen megvetettem azokat, akik milliárdosan is heti 60 órát dolgoztak, miközben a gyereket a fancy babyszitter nevelte (félre).
Annál nincs nagyobb szopás az életben, mint a halálos ágyon egyedül várni a halál eljövetelét, ilyenkor csak a család tud valóban ott lenni.
Valld be, Miklós, csak azt akarod, hogy a kőgazdag olvasóid zöme eladjon az ilyen postok után, te pedig "buy the dip" jól bevásárolsz ilyenkor.