Már többször volt szó a hőszigetelésről, illetve annak megtérüléséről.
Sokan vétik azt a hibát, hogy csak azzal számolnak, hogy X cm hőszigetelés Y százalékkal csökkenti a fűtésszámlát, X+10 cm pedig Z százalékkal, ezért nem éri meg a plusz akárhány centiméter, mert kisebb a megtakarított hőmennyiség a plusz tíz centiméterrel, mint nulláról X centiméteres hőszigeteléssel.
Az egyik, amit elfelejtenek, hogy az ingatlan értéke jellemzően jobban nő, mint a hőszigetelés ára, ha le van szigetelve az ingatlan. Ma már senki nem vesz szigeteletlen házat, vagy ha mégis, jóval olcsóbban, mint amennyibe a szigetelés kerülne. (Ezek a házak más tekintetben is általában kegyetlenül le vannak pusztulva, a legvégén többe fog kerülni a ház megvétele és felújítása, mint egy új ház építése egy üres telken. Erről már itt írtam bővebben: Felújítandó ház vásárlása De ha csak a hőszigetelés hiányzik, az is jobban rontja az ingatlan értékét és eladhatóságát, mint amennyibe kerülne. Már nagyvárosok környékén, nem borsodi zsákfalukban, ahol a legdrágább ház sincs 20 millió forint.)
S ez igaz a 12 centi kontra 20 centiméteres hőszigetelésre is, jóval többért és gyorsabban tudod eladni a 20 centiméteres hőszigeteléssel rendelkező házat, mint amivel többe került a plusz 8 centiméteres szigetelés.
A másik a komfortérzet. A házunkon 20 centi grafitos hőszigetelés van, jó minőségű ablakok és 45 centis üveggyapot a padlástérben, a szabvány teljesítéséhez ennek 60%-a is elég lett volna. Viszont most augusztusban nem voltunk itthon egy hétig, pont akkor, amikor 39 fokot voltak napközben és közel harminc fokok esténként. Egy hét durva kánikula után is 26 fok volt a házban, hűtés és szellőztetés nélkül. A klímákat szerintem be sem kapcsoltuk egész nyáron, hiába volt többször is kánikula napokon-heteken át.
Itt jön a harmadik dolog, hogy ma már lassan többe kerül a nyári hűtés költsége, mint a téli fűtésé, ezért nagy tévedés csak a téli fűtésszámlával kalkulálni.
A fűtés-hűtés költségénél is csak az egyik tétel az elfogyasztott energia, legalább ennyire fontos az amortizáció és a karbantartás költsége. Ha egy sok millió forintba kerülő hőszivattyú 10-14 évig bírja és évi hatvan ezer forintért tartják karban (garanciához kötelező évente egyszer vagy kétszer megcsináltatni), akkor kiderül, hogy többe kerül a fűtési rendszer üzemeltetése, mint maga az elfogyasztott energia. Viszont ezen is segít a hőszigetelés, ha egész nyáron be sem kapcsolod a klímát és télen is fele annyit sem megy a fűtés miatt, akkor nyilván érdemben hosszabb életű lesz a berendezés is, nem csak az elfogyasztott energián spóroltál. Ezzel sem szokott senki számolni. Pedig nem mindegy, hogy évi 300 ezer forint a hőszivattyú amortizációs költsége vagy csak 160-200 ezer forint.
S végül az utolsó szempont, hogy a hőszigetelésnél az egyik legkisebb tétel maga a hőszigetelő anyag. Mindegy milyen vastag hőszigetelő táblát veszel, a kiadás legnagyobb része a munkadíj és a járulékos költségek, mint dübelezés, hálózás, ragasztás, vakolás, stb. Ezek mind függetlenek vagy alig változnak a tábla méretével.
Az Austrotherm indított nemrég ezzel kapcsolatban egy reklámkampányt. miszerint a plusz 40% hőszigetelés csak 4%-kal kerül többe. Nyilván fenntartással kell kezelni egy olyan cég kalkulációját, aki minél több hőszigetelő anyagot akar eladni, de valósnak tűnnek a számok, elvileg még a nagyobb dübellel és párkányokkal is számol. De még ha a maga felé is hajlik a keze (a számítása) és nem csak 13%-kal drágább egy 20 centis hőszigetelés, mint egy 10 centiméteres, hanem mondjuk akár 20-25%-kal, akkor is bőven megéri a magasabb komfort és a nagyobb értéknövekedés miatt.
A tesóm keres házat és masszívan lebeszéltem minden olyanról, ahol nuku szigetelés. Mert az egy része, h utólag is lehet - de utólag a padlót a legritkább esetben szokták, pedig onnan elég kellemetlenül süt a hideg, nem csak télen.
A Bp-i lakáson csak 10 cm van, 4 lakásos társasházban emeleti, van 2 tetőablakos rész is - és amikor hetekig nem voltam nyáron, utána is teljesen élhető hőmérséklet fogadott. Előtte fél évig Zuglóban béreltem egy szigeteletlen lakást, szigetelt ablakok ide vagy oda - novembertől a konyha-fürdő rész iszonyat lehűlt a lépcsőház felől, a hideg sütött a falakból a padlóból (jelenleg egy olyan lakás 60+m, brr), pedig nem fszt-i volt.
Nyáron hőszigetelt házban a probléma a hulladékhő. Sok főzés, háztartási gép, elektronikai cikkek. Ha nincs bent gáz legegyszerűbb számszerűsíteni, a havi villany fogyasztás (kerti tevékenységeket és klímát leszámítva) a hulladékhőd. Másik probléma lehet az emberi ostobaság (rengeteg helyen látom), nappal felhúzott redőnyök, nyitott ablakok mert azt gondolja ha jár a levegő (ami 38 fokos) az hűti a lakást. A hulladékhőt éjszakai szellőztetéssel el lehet távolítani, ha 20 fok alá megy a hőmérséklet (és persze nincs zaj, nem kell félni besurranóktól).
Ha bent melegebb lesz emiatt, mint kint, akkor mindig ki lehet nyitni az ablakot. Ha nem akkor kár erről beszélni.
Komfortos benti hőmérséklet 24-26 fok, nyáron ennél melegebb van kint a nap 18 órájában.
Apámat próbáltam meggyőzni, hogy hagyja, hogy szigeteljem le a kádár kockáját, de azt mondta, bepenészedik, és amúgy is, havi 8000 forintot fizet átalányban a gázszámlára, nem éri meg.
Bepenészedni akkor tud, ha csak ablakot cserél, ami utána jól zár, nem szellőzik, és megnő bent a pára, na az kicsapódik. A hőszigetelés pont, hogy segít ezen, mert a belső hőmérséklete a falnak magasabb lesz, így csak magasabb pára % esetén tud kicsapódni. Harmatpontot lehet számolni táblázatokkal felületi hőmérséklet tudatában.
Ez a fal nem szellőzik ezt valaki valamikor úgy elterjesztette, hogy 20 éve hallgatom lassan...
(ugye a réseken, nyílászárók tömítési hibáin, plusz a direkt szellőztetésen megy ki a pára 95+%-a)
Próbáld neki először a padlást leteríteni valami szigeteléssel, az hozza vissza először az árát.
Attól függ. Ha cementes, diszperzites falakról van szó, akkor valóban nem sok jelentősége van, mert ha penészedik, akkor szigetelés nélkül is penészedik. Ha viszont egy meszelt vagy valamilyen köztes technológiával vannak fedve a falak, mert mondjuk vályog/vegyes és/vagy a vízszigetelés is már régi vagy nincs is, akkor viszont nagyon nem mindegy, hogy tovább van-e csomagolva a fal vagy nem, illetve az se, hogy mivel.
mondjuk ennyi számlánál tényleg nem éri meg, köszönjük rezsicsökkentés
El lehet adni hőszigetelés nélküli házakat is. Mindenféle házat el lehet adni. Nagyon sok használt ingatlant vizsgálok műszaki ellenőrként. A házak jelentős része vizesedik. Minél régebbre megyünk vissza az időben, annál nagyobb ennek az esélye. Vizes falra pedig nem hőszigetelünk ugyebár. Azokat a házakat, amelyek szakszerűtlenül lettek felújítva (például vizes falra készült hőszigetelés) kábe sohasem javaslom megvételre. Ennek a minősített esete a vízszigetelés nélküli vályogfalra, vagy sóskúti mészkő falra kívűlről fölragasztott polisztirol hőszigetelés. Belülről mehet egy jó gipszes glett, arra pedig a jól bevált diszperzit. Hmmm... Igazi ínyenc falat! :)))
Szóval mielőtt rohanunk 30 cm vastag polisztirol táblákat venni, nézessük meg a házat szakemberrel, különben éhen halok. 🙂
Ismerős járt így, hogy rászigeteltek a vizes falra az előző tulajok. Nyilván jobb lett volna előbb kezdeni vele valamit, de utólag mit lehet vele kezdeni? Utólagos talaj szigetelés?
Érdemes lenne szigetelési szakmérnökkel megvizsgáltatni az épületet. Valószínűleg le kell szedni egy darabon a hőszigetelést, csinálni valamilyen vízszigetelés, stb. Közben arról is gondoskodni, hogy a falakba zárt vizesedés valahogy eltávozzon. Az egészet monitorozni időnként. Valamit mindig ki lehet találni, de csak a helyszín alapos ismeretében.
Valójában a lokáció értéke legalább annyira meghatározó mint az ingatlané. Ha kiváló helyen van akkor a telek aranyat ér és a lerobbant 60+ éves épületet is el tudod könnyen adni. Egy rossz elhelyezkedésű meg lehet műszakilag kiváló, akkor is nehéz lesz vevőt találni. És persze gyakorlatban minden a kettő véglet között mozog. Viszont ironikus módon az itthoni ingatlanállomány minősége és kínálata párosítva az alacsony vásárlóerővel azt eredményezi hogy relatíve nehéz a jó műszaki állapot értékét jól érvényesíteni eladáskor. Magyarul mediánfizetéshez mérten magas összegeket fizetnek ki hulladék ingatlanokért.
Ne tudd meg, milyen bontani való romokat láttam, mikor 10+ éve rokonok próbáltak vidékre költözni Pestről és mentem velük nézelődni. Annyit kértek értük, amit nem szégyelltek, pedig akkor az ingatlanárak még ki se lőttek.
Ha kőkori állapotokat akarsz látni, Nagy-Britannia az igazi. Keress rá, ha szörnyülködni akarsz: cavity wall. Nem baj, hogy a gyakorlatban bűzlik a penésztől az összes ikerház és sorház, ők akkor is a mai napig így építkeznek. Ha csak a fürdőszoba rohad be, még jól is jársz. De laktam olyan albérletben, ahol a sarkokból indulva néhány év alatt fekére rohadt a tapéta a szobákban, pedig a végén már hígítás nélkül mostam penész elleni szerrel. (Itt felragasztják a tapétát, utána lefestik.) A dupla üvegezésű ablak űrtechnológia. Mellette átfújja az egész házat a szél. Ahogy egy itt élő magyar mérnök fogalmazott ironikusan: az angol ház harmóniában él a természettel.
Ha ráköltök egy házra, hogy jobban érezzem magam benne, akkor pont leszarom, mennyiért tudom eladni... mert engem onnan már csak tepsiben.
Mi pedig költözni fogunk, nem fogjuk eljátszani azt, amit sokan, hogy a gyerekek már 25 éve elköltöztek, de papa és mama még mindig egymást kergetik a 250 nm-en, miközben a ház hullik szét, mert nem csak felújítani nincs pénzük, de még a rezsit sem tudják fizetni.
Amint mennek a gyerekek, megyünk mi is egy kisebbe.
A 250 nm azért 4 gyerekkel is elég erős.
Az hát. Gyere ki Budaörsre, nézd meg, mekkora az összes ház.
Sose értettem, minek kell ekkora ház. Nem négy gyerek van ám, hanem maximum egy.
Minek 2-3 gyerekkel 250 nm? Mi 100 nm-en vagyunk 4-en, amit ketten is vígan fenntartunk. Költözés a legkibírthatatlanabb macera 🙂
Mi használtan vettünk 5 éves házat 15 éve. Szépen benépesítettük. Vicc, 5 cm szigetelés van rajta, szerintem tető is lehetne jobb. Mégis télen kellemes 22 fokon, nyáron 25 fokon tartva megvagyunk évi 900 m3 gázzal és 3800 kWh árammal (pontosabban napelem szaldó miatt kb. 50 kWh-t fizetek/év). Rugalmasan lehet árammal és gázzal is fűteni, ugyanígy a HMV-nél is lehet variálni
A gáz és áram költség nincs 100e Ft napelemmel. Ha nem lenne napelem, akkor is meglennék 300e körül. Ha meg a mai piaci ár körül kéne fizetni napelem nélkül, akkor 500e körül állnék meg. Ha szigetelnék ez esetben, akkor optimistán számolva feleződik az áram és gáz költség, így legalább 10 éves megtérülési idővel számolhatnék.
Mit tudom én. Mi sem 250 nm-en lakunk szerencsére, de rengeteg ház a környéken ilyen hatalmas hodály, alig találni 150 nm alatt bármit.
Amikor házat vettünk az egyik szempont volt, hogy ne legyen 180 nm-nél nagyobb. Ki is esett a házak 85%-a. A maradék nagy része meg CSOK-ra optimalizált szemét volt, cipősdoboz méretű szobákkal.
Gondolom, hogy ritka a 4 gyerekes család ezekben. Sajnos nagyon sokan túlzásba esnek és nem képesek felmérni a saját valós igényeiket, illetve egy dimenzióban képesek gondolkodni: mennyiség. Ritkán látni Magyarországon olyan házat, ahol az építtető nem a méretbe, hanem a minőségbe tett további pénzt, sőt inkább az van hogy utóbbiból vesznek el az előbbi javára. 1945 óta ezt sem sikerült ezt újratanulni.
A vágyam egy földszintes ház Budaörsön, 120-130 nm. De nincs. Ha akkora házat lehetett építeni, akkor lett belőle emeletes 280 nm plusz az alagsorban garázs, mosókonyha, miegymás. Mindezt egy 3-4 tagú családnak.
Mert ha már Budaörsön építkezünk, akkor minimum legyen 250 nm.
Úgyhogy majd telekvásárlás lesz és építkezés valamikor (de egyelőre nagyon ráér).
Mikor nézegettünk házakat, a legrosszabb / legbosszantóbb az 5-8cm sima EPS volt. Kevés, de sajnáltam volna a pénzt az újraszigetelésre. Szóval inkább dobtuk is azokat. Egyre inkább ugyanez lesz a 10EPS is.
A mi házunkon is 5 centi hőszigetelő volt. Iszonyat bosszantó volt. Kifizetett egy vagyont a munkadíjra meg a többi anyagra, de ahhoz már sóher volt, hogy még néhány százezerért legalább 10-12 centit felrakasson.
Úgy tudom 15cm szigetelés felett a dübelezés ára elég rendesen megtolja a költségeket, viszont ott már a plusz centik nem sokat hoznak szigetelésben. Itt lehet számolgatni:
https://www.pannonmuhely.hu/energetika/hoszigeteles-kalkulator.php
Miért? Mert öt centivel hosszabb a dübel? Mert öt centivel hosszabb fúrószár kell hozzá? Valóban drágább a nagyobb dübel, de azért nem észrevehető összeg egy ötmilliós hőszigetelésnél.
17-18 cm hossz felett már fém dübel kell, ha jól rémlik, legalábbis 2010 körül ez volt a mondás (szigetelés + 5-6 cm a dübelnek).
Ez azt jelenti, hogy biztonságosan 10-12 cm vastag (grafitos) szigetelés lazán felrakható.
Ha ezt kombinálod 3 rétegű nyílászárókkal + 30-35 cm padlás szigeteléssel, akkor egy korszerű kazánnal csodálkoznék, ha 15e Ft-nál több lenne a havi gázszámla.
Nekünk 1400-1450 m3 a fogyasztás 4 főre, régi kazánnal, gázos vízmelegítővel.
Láttam fém dübeles felrakásokat, ahogy hőkamerával világítottak a hidegben mert valamit technológiailag nem jól csináltak.
Szerintem felesleges 15-20 cm szigetelést feltenni utólag, nem hozza vissza sohasem az árát.
Természetesen mindenki olyan vastagot tesz fel, amennyit szeretne, talán az első 5-7 cm számít a legjobban (40%), nekünk 2004-ben 3cm(!)-s volt (98-s építés).
@Kiszamolo, ahogy írják más anyagból készült dübel kell, labazati szigetelés vastagságát is igaztni kell hozzá, a zárt cellás áránál sokat számít stb.
Az alábbi videót ajánlom a cikkhez, hogy ne csak alul hanem túl se legyen lőve a szigetelés: https://www.youtube.com/watch?v=UWR17GMlDO0
meg kb 60.000 Ft-tal
És akkor nem említettük még:
Illetve az értéknövekedésről volt már szó, de én úgy fogalmaznám, hogy az egyik legjobb befektetés az ingatlan-felújítás! Hidd el, jövőre drágább lesz! Pár év múlva visszanézel és nem is érted, hogy miért merült fel egyáltalán kérdésként az a nevetséges összeg az olcsóbb és a jobb megoldás között.
"és kevesebbet légkondizol nyáron"
Ez korántsem biztos! Ha bent élsz, akkor a hulladékhőt bent tartja a hőszigetelés (mert az a dolga): főzés, fürdés, lélegzés, lámpa, számítógép, stb. Bizony sok esetben pont, hogy több a klímázás!
Ha egy picit végiggondolod, ha kint melegebb van, mint bent, minél vastagabb a hőszigetelés, annál később jön be a meleg.
Ha pedig bent van melegebb, mint kint, egyszerűen kinyitod az ablakot. 🙂
Persze, okos ember éjjel szellőztet. Nem kell bent melegebbnek lenni, mint kint. Pont elég, ha a hulladékhő +2°C-t melegít rá a benti állapotokra. Ezt a +2-t több klímázással tudod kivinni... meg éjjel szellőztetve
Akkor még egyszer: ha nem lenne hőszigetelés, a kinti 39 fok jönne be nappal.
A hőszigetelés nem benntartja a 25 fokot, hanem kint tartja a 39 fokot.
Egyébként meg is-is. A szellőztetés, ablaknyitást többen írtátok, hogy azzal ki lehet küldeni a hulladékhőt nyári estéken, hajnalokon. De egyfelől tapasztalatom szerint igazán meleg nyári napokon még az esti szellőztetés sem ér semmit (nem mozdul a levegő), másfelől ha lassan is, de biztosan átmelegszik a ház, és utána szépen megtartja a 25-27 fokot, tehát az esetleges hidegfront sem hoz felfrissülést, mert nagyon lassan hűl vissza a ház. Mondjuk ez most szeptember végén, október elején pont kapóra jött.
S mi a baj a 25 fokkal nyáron? Az a kellemes idő bent rövidnadrágban és pólóban. 21-22 fokhoz már hosszú nadrág kell és esetleg még pulóver is.
S nagyon lassan melegszik át a ház, másfél hét totális kánikula sem elég hozzá. S utána ha jön a hidegfront, gyorsan vissza is lehet hűteni.
A klímákat nem használjuk hűtésre vagy csak nagyon ritkán, idén be sem voltak kapcsolva, pedig azért volt hosszabb kánikula nem is egy.
ti össznépileg tudtok aludni 25 fokban? meg egyáltalán... létezni?
Nyáron 25 fokban? Ez most komoly?
Télen a fűtés mellett 21 fokban vastag takaró kell meg minden más.
igen komoly, te is tudod jól hogy 16-19 fokot szoktak javasolni alváshoz, tényleg meleglepő hogy 25-ben melegem van? nem láttam még embert aki jót aludna 25 fokban
S akkor nyáron is 16 fokra hűtöd a hálószobát?
nem, de 25-27ről, ami klíma nélkül lenne, mondjuk 21-re megpróbálom éjjel-nappal, 21-ben még a fázós is elvan éjjel, meg rólam sem ömlik a víz
Jajjj... elméletben igazad van, de míg a falaknak hőszigetelés nélkül is van hőtehetelensége, addig a belső hulladékhő azonnal és érezhetően melegít. Tehát míg a nyári 39 fokot szellőztetéssel kezeled fél nap múlva (éjjel), addig a hulladékhőt "EGY PERC" múlva kezelned kell. Ennyike.
Egyszer csak megérted: mi az alternatíva?
Bekapcsoltad a sütőt nyáron a kánikulában.
Két dolog történhet: vagy két fokkal melegebb lesz a lakásban, mert van hőszigetelés.
Vagy 15 fokkal, mert nincs hőszigetelés és bejön kintről a 39 fok.
Ha most sem érted, feladtam.
(S télen tényleg bent tartja a hulladékhőt is, ami külön jó.)
Tényleg így van 🙂 én is így szeretném ha lesz rá pénzem egyszer 🙂
Ha alacsonyabb a kamat, mint a megtérülés, akkor megéri hitelt felvenni. 😉
Én 100%-ig egyetértek ezzel. Nem rég vettünk egy családi házat, egy évvel előtte szigeteltette körbe a tulaj 10 centivel... Kérdeztem, hogy akkor miért nem már 20... "Mert nem térül meg". Könyörgöm, ha egyszer valamit csinálunk, akkor csináljuk már rendesen, úgyis eladni akarja, simán ki tudja fizetni... Ez a 10 is tök príma, főleg hogy vastag téglafal van, így se kell kb légkondi a házba, de 20 centivel kb még jobb lenne a komfortérzet...
Gondolom ezeken a szocialista rezsicsökkentett árakon számolt és az gondolja hogy a végtelenségig fenntartható a dolog. Mondjuk valóban megy jó pár évtizede. Viszont az utólagos hőszigetelés nem ugyanaz mint egy új tervezés.
Szerintem is bármilyen házat el lehet adni, csak az eladás miatt nem éri meg szigetelni.
Ha meg rosszul csinálták meg, akkor kifizeted a magasabb árat, mert szigetelve van, utána meg már nem éri meg kijavítani.
Nyilván azt is lehet mondani, hogy akkor nem veszem meg, de ezen a torz piacon gyakran még a szarért is versenyeznek a vevők.
Persze a vidéki nagy hodályokra ez nem igaz, inkább a 100m2 alatti kategóriára Bp közelében.
A legtöbb dologban egyetértek, de azért a 20 centis grafitos szigetelés azért már a véglet, hűtőházakat szoktak 20 centis szigeteléssel ellátni. A 10 centis EPS nagyon-nagyon sok mindenre elég - pláne ha van színezve is, nem csak dryvittal behúzva (sok helyen látom). A színezés messze nem csak esztétika miatt kell. A 20 centis grafitos lap ára ennek a sokszorosa (2-3 szorosa), szerintem az azért már tétel 200 négyzetméternél, és az még nem is egy nagy ház. Sok esetben helyhiány miatt nem is nagyon játszik több (pl nálunk). Egyébként nagy hibát követ el az, ki a hőszigetelés hasznát kizárólag abban méri, mennyivel kevesebb gázt kell(ene) fizetnie.
Erről szól a cikk, hogy 9%-kal drágább a 20 centi, mint a 10 centi. S a duplája visszajön akkor, amikor majd el akarod adni.
A 10 cm-es EPS és a 20 centis grafitos között egészen biztosan nem 9% a különbség.
A teljes bekerülési költségben ennyi a különbség. Mivel a hőszigetelés negyede maga a hőszigetelő anyag, a többi az egyéb anyag és a munkadíj, így nem biztos, hogy teljesen fals a szám.
Továbbra is biztos vagyok benne hogy a 10 cm-es EPS VS 20 cm-es grafitos között a végeredmény nem 9%-nyi különbség lesz összességében, nem ugyanannyi a munkaköltség sem. Nézd, én értem, mit szeretnél mondani, de ez ennél szerintem bonyolultabb. 20-25% költségnövekedés azért már sokaknak számít, sokaknak nincs plusz 1-2 milliója még akkor sem ha szerinted később visszahozza az árát eladáskor.
Továbbra is biztos vagyok benne, hogy Kiszámoló tudja, hogy almát az almával hasonlítjuk össze. Lehet, én olvastam felületesen, de sehol nem emlékszem olyanra, hogy 10 centis EPS árát a 20 centis grafitossal hasonlította össze... Én a 12 cm vs. 20 cm-t találtam csak a szövegben minőségre utaló jelző nélkül.
Én meg arra reagáltam (ha nem bánod), hogy Kiszamolo külön kiemelte a 20 centis grafitos szigetelést a házán, amit én már azért túlzásnak tartok, ki is fejtettem, hogy miért.
2005-ben 4-5 centi is elég volt:)
Igaza van a Miklósnak. 10cm kevés nem értem, hogy jön ki. U-érték számításnál a hiányzó EPS vastagság átlag 15 cm. A grafitosnak jobb a lambda értéke ezért drágább és kell vékonyabb belőle.
Valakinek van tapasztalata PIR homlokzati szigeteléssel?
100 éves ház felújításáról van szó és a homlokzat miatt nem működik a 15cm EPS. Az ezzel egyenértékű 10 cm PIR viszont működne. A vízszigetelés meg van oldva lábazaton illetve injektálva van.
Közvetlen tapasztalatom nincs, de a PIR ugyanúgy párazáró mint a polisztirol vagy az XPS. Onnantól szerintem ugyanaz. Az hogy a lábazatot injektálták valamilyen anyaggal, valamilyen módon, az még nem garancia semmire. Mérni kell, és hosszabb időtávon megvizsgálni. Ráadásul az injektáló krémek nagy része is csak 5-15 év védelmet ígér, még akkor is ha amúgy sikeres az injektálás. Szóval nem hangzik jól.
Engem az érdekelne, hogy akik a 20cm-es szigetelésre esküsznek megnézték-e már valaha, hogy egy hűtőszekrény mennyire van leszigetelve?
Nekem az első télen 5 cm nem grafitos hőszigetelés volt.
Odaálltam az ablak mellé és még ötven centiről is éreztem, hogy süt a fal és a padló a hidegtől.
Volt valami régi üveggyapot a padlástérben, de a fürdőbe vettünk külön hősugárzót, olyan hideg volt, hiába ment a kazán.
Azóta ég és föld a különbség, a komfortérzet fényévekkel jobb a lakásban.
A klímákat be sem kell kapcsolni egész nyáron, hiába tombol kint 39 fok másfél héten át.
A hűtő 10 centi hőszigeteléséről pedig annyit, hogy a 22 fokos lakáshoz van méretezve, vagyis 16 fok a különbség.
S nem 25-30 fok, mint a ház belső és külső hőmérséklete. A mélyhűtő részén már ott is sokkal combosabb a hőszigetelés, nem véletlenül. Nyilván még több még jobb lenne, csak nincs rá már hely. A falon szerencsére van hely több hőszigetelésnek.
a ház az nem hűtő
Bátyámmal van közös lakásunk. Nem tervezzük eladni. Ő Németországban lakik.
Javasolták a külső szigetelőréteg megnagyobbítását, de a penésztől jobban fél...
A nyílászáró cserétől, meg a fűtéskorszerűsítéstől várja, hogy jobb legyen a helyzet.
Mivel elég nagy a lakás relatíve (120m2), így meg akarja osztani a fűtési technikát a gáz és villanyfűtés között. Klímát nem szeretne, de a napelemes ötletet nem veti el.
Szóval nincs könnyű dolgom..
nem attól penészesedik
Azt a villanyfűtést én jobban átgondolnám. Ha nem klímát jelent, akkor sikerült az egyik legdrágább fűtési módot kiválasztani, akármilyen hatékonyságú berendezést szereltek be.
Mi tavaly vettünk házat, energetikai tanusítvány is készült, figyeltünk arra, hogy valamennyire szigetelt legyen, tényleg szempont a vásárlásnál. Majd miután megvettük jött a feketeleves (gáz számlákat kértünk, de kihátráltak a válasz alapján). 20cm tetőszigetelést mondtak, ez volt az energetikai tanusítványos is, első nyáron nagyon meleg volt az emeleten, vettem is szigetelést, tudni kell hogy majd 8m magasan van a tetőtér bejárat, csak állvánnyal lehet elérni. Ekkor döbbentem rá, hogy nincs szigetelés, feltettem 80cm kőzetgyapotot, táblásat, több rétegben, második nyár sokkal enyhébb volt az épületben. Több kisebb falszakasz nincs szigetelve ezt apránként pótoljuk, most épp a garázstető alatt ami az épülethez csatlakozik a szigetelését pótoltam 25cm eps segítségével. Gázfogyasztás havi 11.000 ft, hőszivattyú ezzel a rezsicsökkentett baromsággal sosem térülne meg.
Jol ertem, hogy vasarlasnal fel sem mentetek a tetoterbe?
Én ezek után az energetikai tanúsítvány értelmét is megkérdőjelezem. Mondjuk eddig is sejtettem mennyit ér, de azért kíváncsi vagyok milyen felelőséggel tartozik a kiállítója egy ilyen esetben.
2 szintes a ház, létrával nem lehetett felmenni, bent ázás nyom nem volt, tetőt pár éve cserélték, állvány kellett volna, ezért nem mentünk fel. Tanultunk belőle.
80cm???
Ez a 80 cm kőzetgyapot csak valami elírás, ugye? 😀
Erősen ajánlott video a témában, konkrét számításokkal:
https://www.youtube.com/watch?v=UWR17GMlDO0
Ahogy irtad a norma teljesitéséhez elég lett volna 60%. Egy bajom van csak: állandóan a hőszigetelést nyomják, a fűtésrendszerről egy szó sem esik. Pedig az új U-értékhez illesszük a rendszert és nem fordítva. A norma "A" -tól felfelé, szinte nulla Energia igény. Nem csak a szigetelésen múlik. Ha a fűtés régi ( bazi radiátorok, gázzabáló kazán,) vagy vizes falak, ahol injektálni kell a falakat. * (egy vagyon) Padlás, falak, padló lábazati szigetelés, mind beletartozik nem csak felcseszek 30cm EPS-t a homlokzatra... na meg egy páratechnikai számítás se ártana előtte ( kb 5 perc), elkerülve a penészedést. Ez már komplett új építés lenne de ez az, hogy az embereket meghülyítík ezzel a szigeteléssel. Eladják az illúziót. Persze " szigetelő Józsi" nem fogja ezt elmondani, őt csak a lóvé érdekli.
Egy bármilyen falon a bent termelődő pára 1-2%-a jut át maximum, tehát ha ez nullára csökken, akkor sincs érdemi változás. Párát szellőztetéssel lehet és kell eltávolítani. Pont.
Nem az a lényeg, hogy a benti pára hány százaléka jut át, hanem, hogy a belülről vagy alulról magába szívott nedvességet melyik oldalon fogja leadni. Ezért nem szigetelünk eps-sel vályogfalat.
Igen de kifelejtetted a hőhidat, ami miatt penészedés alakul ki.
Off, de fel tudnád rakni a költségvetéses excelt újra, mert nem tudom letölteni és lehet másnak is jól jönne 🙂 köszi
Nem értem Magyarorszagon mi ez a hisztéria a höszivattyu körül. Szerintem ez atverés, mert automatikusan alkalmazzak a gazos cirkokra vonatkozo szabalyokat a höszivattyukra is, melyeket valoban éves szinten at kell nézetni. De a höszivattyut nem kell! Mondom ezt ugy, hogy Svajcban élek és utanakérdeztem: Itt nincs erre hatosagi elöiras, kötelezö éves (plane féléves!) atnézetés meg még ugy se. Egy olyan orszagban, ahol a napelemes rendszer minden egyes kabelét a kapcsolotablan kis cetlivel kell ellatni, hogy mire szolgal, annyira szigoruak a hatosagi biztonsagi elöirasok. Tehat nem hanyagsagbol nincs. Uj tulajdonosként atnézettem a 10 éves höszivattyut (ez is elég nagy marhasag mar bocs, hogy egy höszivattyu 10-14 évig birja) és ö mondta, hogy elég 3-5 évenként atnézetni vagy akkor hivjam, ha konkrét hiba van, 20-25 évig müködni fog. (Mindössze egy szeleptömitést cseréltek, ennyi volt.)
A 10-12 évet a hőszivattyúk forgalmazói mondják, mint várható élettartamot, nem én. Írtam erről régebben cikket. Márpedig nekik az lenne az érdekük, hogy felfelé kerekítsék a várható élettartamot. Persze, biztos fel lehet újítani az alapjaitól X évente és akkor 30 évig is bírja.
https://kiszamolo.hu/melyik-a-legolcsobb-futesi-mod/
Az évenkénti (sőt akár félévenkénti) karbantartás pedig garanciális előírás, nem állami szabályozás. Egyébként tényleg nem árt évente egyszer kitakarítani a klímákat és hasonló dolgokat, ha nem akarsz penésztelepeket belélegezni.
Nem köthető karbantartáshoz a 3 év ársávos kötelező jótállás. Megvásárlod a hőszivattyűt, beüzemelteteted és onnantól az 3 évig megvonhatatlanul él (nem rendeltetetésszerű használat miatt természetesen vissza lehet utasítani jótállási igényt, pl. ha 3 centi nyárfacica van a hőcserélőn és emiatt csapágyasra hajtja magát és nem szolgáltat kellő mennyiségű meleget/hideget a nyárfa-szállóréteg miatt).Karbantartás előírni és elvárni csak a kötelező jótállás 3 évén túli időszakra önként vállalt jótállás feltételéül lehet (pl. 10 év kompresszorgarancia, ha évente (márkaszervizzel) karbantartatod, aki ezzel élni kíván, ő az, aki már az első és második évben is elvégezteti ezt a szervizzel. Félreértés ne essék, karbantartani természetesen kell, csak annak -imho jogszerűtlen- előírásával van bajom, hogy ezt az eladó szerint ki teheti meg és hogy még számlával is igazolni kell ezt.
Én is Svájcban élek és évente nézeti át a hőszivattyút akiről tudom hogy azzal fűt. És a garancia miatt, ahogy Miklós mondja.
Én is Svájcba élek, ráadásul technikusi főiskolát csinálok. Van szabályozás pl. A Mukro. Ha beszerelnek egy h.szivattyút nem is kérdés a szervíz szerződés...Évente. A szabályozás szigorú. 35Kw/m"2/év. A max melegvízzel együtt. E fölött napelemmel, megujulóval viszed lejjebb az értéket. Vagy nem építethetsz. A szervíz költségtényezője szóba sem jön, magától értetődő. (Miután ráköltessz 60-70E frankot) ez nem kérdés.
off, újabb zseniális húzás: https://telex.hu/gazdasag/2025/10/04/orban-viktor-nagy-elek-mkik-bejelentes
Egy 1978-80 ban épített 2 generációsnak épített 9x14m pince+fsz.+ emelet lapostetős lakás történetét leírom hogy sikerült 100q szén vagy 5000m3 gázról leszorítani (és soha nem volt melegem) 1000M3 gázra.Ha érdekel valakit leírom nem lesz rövid. Hőszigetelés, gépészet, ablakok, napelem, pára stb.
Hát írd le, engem érdekel 🙂 Mindenesetre a hőszigetelés+gázkazán/radiátor csere csodákra képes, nálunk valami 61%-al kevesebb gáz fogy.
A lakás110 M2 alapterületü 3 szinten a lakószintek (2) szintenként 90M2 plusz belső lépcsőház falazat B30 födém mindenütt E19 gerenda +béléstest.a tető szigetelése 30-10 cm salakszigetelés (lejtés van) + a záróbetonozás és vizszigetelés.
A falfelület 340m2 ablakok ajtók 45m2 tető 110m2 pince 100m2 (garázs itt)
1999 falazat vakolat javítás 4cm polisztirol hőszigetelés (csak a falra mert a földszint/padlás födém koszorújára nem tettünk)kapcsolt gerébtokos ablakok cseréje 2,5 k értékű műanyag nyílászárókra. Nem volt értelme mert az ablakokon már annyi volt a veszteség mint az ablakokon, pince és tetőfödémen..A gépészet nem lett piszkálva (szenes kazán +gázkazán párhuzamos üzemben)
Eredmény: Nejem nagyon örült felére csökkenta pucolandó ablakok mennyisége (a gerébtokos 4 réteg 🙂 ). A fűtési költség a számítottnak megfelelően ~ 30%-al csökkent. Probléma: penészedés/párakicsapódás.
A párával és a penésszel való harc:
1 tél után megjelent a penész hőhidaknál
a korszerű vizzáró (tilatex jellegű) festés kezelése penészgátlóval
Páraszabályzós ventillátorok a nedeves helységekbe (fürdő konyha) végül saját
elektronikával mert pnemigazán mnűködött a gyári
Kritikus helyeken a plafon alatt csőkígyó elvezetése
A hőhidaknál +5 cm hőszigetelés felhelyezése (sajnos nem mindenütt lehetett)
A lehető legnagyobb 3szög alakú girland feltevése a kritikus éleknél.
Ezek voltak a plafonsíkon alkalmazott megoldások.
A földszinten lefelé a betonkoszorú szigetelése.
Ezzel kb 3 szezon alatt kezelhetővé vált a probléma de nem szünt meg!
Végső megoldás plafonok:
A kritikus helységekben a plafon és az alatt 10 cm levakarva a a festék több rétegben lemeszelve 10 cm vastag álmennyezet közetgyapottal + gipszkarton.
Folyt köv.
Egyik pofonegyszerű alapszabály a penész ellen, hogy ne csukd be éjszakára a hálók ajtaját, legalább arasznyira legyen nyitva mind. Csodát tesz.
A másik, ami csodát tesz, az a szellőztetés. Télen néhány perc alatt kicserélődik a levegő, amit a falak gyorsan visszafűtenek, de már száraz lesz a levegő.
Persze a hőhídas dolgokat meg a szigetelés hiányát ettől még meg kell oldani.
Közben kazánok cseréje (tönkremenetel miatt) korszerűbb gázkazánra.
és összesen 4hűtő fűtő klíma beszerelése több év alatt.
2021 egy teraszajtó+alak cseréje (5,25M2) 3 rétegüre üveg 0,7k szerkezet 0,9k értékű
egy ablakban csak üveg cseréje (2,8m2) 0,94 ( argon 2 rétegű 2 fémréteg melegperem) ezt gyártattam egy közeli üveges céggel a régi 2,5k-s s volt! egy télen felületi hőmérséklet mérés.. bevált
2022 napelem a tetőre. (6KW) rezsicsökkentés csokkentése után azonnal még 2 nagy felületü +1 kicsi ablak cseréje 3 rétegűre (~16m2) illetve valamennyi régi üveg cseréje 0,94-esre. Itt a megtérülést mindíg a 750ft-s gázzal számoltam így nagyon megérte.
Télen fűtés gáz +klíma éppen belefértem az 1800m3 gázba és max 21 fok volt a lakott szobákba és 3 klíma fűtött de ez már ment a napelemről...
2023 tavasz a házra felkerült +8cm grafitos eps (ennyi fért el a bádogozás egyéb miatt) Az ablakok is körbe lettek szigetelve a pince födém alulról kapott 2cm szigetelést . Új kondenzációs gázkazán. Illetve egy páramentesítőt is vettem ami stabil 55% on tartja a párát. A vége: 2024/25 szezon 1000m3 gáz 600M3 gáznak megfelelő vill energia 22fok a lakott szinten 20 fok a nem lakott szinten nincs penészedés ebbe bőven belefér ha 10-15 napig itt vannak egy szezonban a gyerekek mindeütt 23-24 fok van.
“most augusztusban nem voltunk itthon egy hétig, pont akkor, amikor 39 fokot voltak napközben és közel harminc fokok esténként. Egy hét durva kánikula után is 26 fok volt a házban, hűtés és szellőztetés nélkül“
A transzmisszióból származó hőnyereség nyáron nem olyan sok. Q= u * A * dt. - vel számolgató
Ha kint 35 fok C van bent meg 25 fok C-t akarok akkor dt = 10 fok C. Télen ez 20-25-30 fok C is lehet. Bár télen is előfordul, hogy nem a fal legdominánsabb veszteség.
A belső hőnyereségből és az üvegezett felületeken bejutó energia a jelentős. Pl. 116 W/fő, vagy az elektromos berendezések hőleadása. Az üvegen is lehet néhány 100 W m2-ként. Tájolástól, árnyékolástípustól függően.
Nekem ugy tünik a szigetelés kulturaja az kezd nagyon elterjedni Magyarorszagon is, az viszont, hogy a megfelelö szigetelés az bizony penésszel és zéro atszellözéssel jar mar kevésbé. Magyaran hogy a megfelelö höszigetelést minden esetben ki kellene egésziteni egy megfelelöen tervezett ventillatoros atszellöztetési rendszerrel is. Erröl mar alig beszélnek, még Kiszamolo sem igen emliti a höszigetelös cikkeiben pedig szinte nyilt titok. No persze ez is költség és nem kicsi. Viszont ugy talalom megéri, nalunk azota nincs penész ill vizesedés az alagsori résznél, teljesen lakhato lett, illetve a konyhaban, amiota felszereltünk egy ilyen rendszert kis méretü és extrahalk automata Helios paraérzékelös ventillatorokkal (pl. Helios M1 100)
Nálunk nincs és négy éve egy pontnyi penész sincs sehol. Szellőztetni kell és nem magadra csukni teljesen a hálószobaajtót éjszakára, hogy jól be legyen lihegve párás levegővel a szoba. Ja és persze rendes, hőhíd nélküli szigetelés is kell hozzá.
Akartam rakatni szellőztetőrendszert, de akinek volt, nem használta, mert a bűzt húzza be, kiszárítja a levegőt, hangos, stb, mindenkinek volt valami indoka, miért nem kapcsolják be néhány hónap után.
Az anyagi megtérülését sem láttam, mert csak a szűrőcsere lett volna évente vagy negyvenezer, ennél nem sokkal több a fűtésszámla és akkor hol van még a kiépítés költsége. A falba építhető utólagos egy vacak, a hőcserélése kamu, nagyjából egy túlárazott ventillátor, a rendes rendszer meg sok éve is lett volna vagy 3-4 millió forint.
Nem azt mondom, hogy rossz, de engem nagyjából mindenki lebeszélt róla, akinek van és tökéletesen megvagyunk nélküle.
Ha egyszer építek majd még egy házat, abba lehet hogy lesz, de gyárilag, nem utólag.