Már régóta gondolkodok rajta, hogy érdemes lenne röviden összefoglalni a nap híreit és egyszerű szavakkal kommentálni azokat. A nagy kérdés, hogy megéri-e a beleölt napi egy-másfél óra munkát. Addig is, amíg eldöntöm, íme az első összefoglaló.

- A Világgazdaság híre szerint a magyarok idén 387 milliárdot vontak ki a bankbetétekből és 800 milliárdot helyeztek el értékpapírokban. Ezzel most először fordult elő, hogy több pénzük volt értékpapírokban, mint bankbetétben. (5393 milliárd kontra 5257 milliárd forint.) A legtöbb pénz, 1580 milliárd állampapírokban van, 874 milliárd pénzpiaci alapban és 570 milliárd magyar kötvényalapban.

Azt nem tudom, hogy a Világgazdaság honnan vette, hogy 5257 milliárd a magyar betétállomány, amikor az OBA szerint ez inkább 15 ezer milliárd, a 100 ezer euró feletti állománnyal rendelkező nagybetétesek állománya önmagában is több, mint 5 ezer milliárd forint volt 2012-ben. De ez végül is részletkérdés.

A lényeg, hogy áramlik a pénz a pénzpiaci alapokba (hogy miért, arról itt is írtam és itt) és a magyar kötvényalapokba. (Erről meg itt). Az alacsony banki kamatok ellenére a honfitársaink óvatos duhajok és igyekeznek biztonságos befektetéseket keresni. Olyanokat, ahol a hozamok jobbak voltak tavaly, mint amennyi a bankbetét most. Összevetik a múlt hozamait a jövő ilyenkor járó banki kamatokkal.

- Az arany ára hatalmasat ugrott, az 1200 dolláros mélypont után most 1320 dollárra visszapattant. Ahogy már írtam róla itt, ez természetes, az indiai esküvői szezon szeptemberben kezdődik, az mindig felhúzza a fizikai arany keresletét. Ebből én még olyan messzemenő következtetéseket nem vonnék le.

- Az alacsony infláció (1,8% lett a júliusi adat) zöme a rezsicsökkentésből származik, de az ettől (is) megtisztított maginfláció is 3% alatt maradt. (A maginfláció jelentése itt) Mivel az MNB az inflation targeting politikáját követi, az alacsony infláció azt is jelenti, hogy semmi nem akadályozza meg az MNB-t a további kamatcsökkentésben, hiszen neki egyedül az inflációt kell 3% alatt tartani. Ezért gyengült most újra a forint az inflációs hír hallatára. (Ha csökken a forint kamatelőnye a többi devizához képest, akkor már egyre kevésbé lesz vonzó a befektetőknek. Ez pedig azzal jár, hogy nem fognak forintot venni, sőt, a meglévőt is visszaváltják. Senkinek nem kell a forint, sőt, akinek van, az is eladja, akkor logikusan olcsóbb lesz a piacon. Na, ez történik most.)

További rossz hír, hogy a költségvetést magasabb inflációval tervezték, ha alacsony az infláció, akkor az ÁFA bevételek sem fognak teljesülni és az egyéb adók, mint a személyi jövedelemadó sem. (Kisebb áremelkedés hatására az ÁFA emelkedése is kisebb lesz a vártnál. Ha az szja 16% és nem nő a fizetésünk, logikusan az szja bevétel sem tud nőni a tervezett szerint.) Tehát újabb megszorítások kiigazítások várhatóak az év hátralévő részében.

Mindezek ellenére még mindig jobb ez, mint a tavaly szeptemberi 6% feletti infláció.

Az investor.hu (az origo új gazdasági oldala, ajánlom mindenkinek, egész jó cikkeket szoktak írni) egy érdekes és szomorú dologra hívta fel a figyelmet ebben a cikkben: nagy örömmámor idején rengeteg befektető már hitelből tőzsdézik. Minél nagyobb a mámor, annál nagyobb a hitelállomány. Minél nagyobb a hitelállomány, annál jobban szárnyal a tőzsde. Azonban már egy kisebb botlásnál is villámgyorsan elkezdik leépíteni a befektetők a hitelből vett állományukat, amivel szép nagy zuhanást tudnak előidézni. Ma nagyobb a hitelből vett részvények összege, mint a 2007-es összeomláskor.

Ha a hitelből vett állomány nagyságát összevetjük a S&P tőzsdeindex értékével, elgondolkodtató grafikont kapunk.

Akit jobban érdekel a téma, olvassa el a cikket.

- Az eurózóna bankjai is elég csúnyán muzsikálnak, a nemfizető hitelek aránya ott is elérte a 7,5%-ot(!!), pedig ott nincs is devizahitel, ugye. Ezzel szorosan összefügg, hogy az uniós bankoknak 3,2 ezer milliárd euróval (960 ezer milliárd forinttal) kellene csökkenteni az eszközállományukat, hogy meg tudjanak felelni a Bázel III előírás tőkekövetelményeinek. (A bankok a betéteseik pénzét kockáztatják, amikor kihelyezik azt hitelbe. Hogy a túlzott kockázatvállalástól elvegyék a bankok kedvét, a bank tulajdonosainak a saját pénzüket is kockára kell tenni a betétesek mellett. Ezt szabályozza a Bázel III, ami nem meglepő módon a megengedőbb Bázel II-t hivatott leváltani.)

Na, az nem lesz könnyű és az eredmény is a hitelezés radikális visszavágása lesz, ami viszont a gazdasági növekedést fogja meggátolni. (Ha x%-ot kell tennem a hitelek mellé, de nincs x%-om, akkor az egyetlen lehetőségem az eszközállomány csökkentése, hogy a kevesebb hitelhez mérten már elég legyen a meglévő pénzem.)

A portfolio cikke a témában itt.

- Az index cikke alapján mégsem lesz olyan könnyű lenyúlni a takarékokat, mint azt a kormány gondolta.