A folyamatosan belengetett devizaadós-mentés meghozta a gyümölcsét: még kevesebben fizették a hitelüket. Minden egyes ilyen ígéret után radikálisan csökken a hitelfizetési kedv, hátha nem kell visszafizetni, vagy legalább nem annyit. Most már a hitelek harmadát nem törlesztik szerződésszerűen, leginkább pont a jelzálog fedezetű hitelekkel maradnak el a hitelfelvevők, pedig a lakás elvesztésétől való félelem miatt pont ezt szokták normális helyzetben a leginkább fizetni.
A portfólió cikke itt.
******************************************
A negyedéves GDP adat mindenkit meglepően 1,7%-os növekedést mutat. Ennek egyik oka a jó mezőgazdasági termelés, főleg a tavalyi év fényében, a beinduló autóipari termelés (amit még az előző kormánynak köszönhetünk, mert akkor döntött a Mercedes a magyar gyárépítésről.), az uniós pénzek pedig éreztetik a hatásukat az építőiparban. A tavaly év végi 2,7%-os GDP esés után elképzelhető, hogy év végére legalább nullára jövünk ki a GDP változással.
A Világgazdaság elemzése itt.
****************************************
A tavalyi évben 5.700 adózó vett igénybe adócsökkentést a látványsportok támogatása címén, így 53 milliárd forinttól esett el a költségvetés, ez a teljes társasági adóbevételnek mintegy hetede. Jövőre is hasonló kieséssel számol a költségvetés.
****************************************
Varga Mihály a napokban azt pedzegette, hogy a vállalkozóknak felkínált ingyenhitel mintájára (ahol a jegybank kamat nélkül adja a bankoknak a pénzt, akik maximum 2,5%-os kamaton adhatják tovább a vállalkozásoknak) bevezetnének egy hasonló konstrukciót a lakossági ingatlanhiteleknél is.
Látszólag milyen jó ez a lehetőség, hiszen a vállalkozóknak adott hitel is ingyen van az MNB-nek, a gazdaság meg felpörög tőle. Sajnos ez így egyáltalán nem igaz.
Csak addig van ingyen a hitel az MNB-nek, amíg a hitelt felvevő el nem költi a pénzt. Mert abban a pillanatban az bekerül a bankszektorba (a cég, ahol elköltötte a vállalkozás a pénzt, vezet valahol számlát, ugye). A bank pedig berakja a pénzt az MNB-hez jegybanki alapkamatra.
Vagyis az MNB azon nyomban 3,6%-os kamatot fizet arra a pénzre, amit ő adott kölcsön kamat nélkül.
Ez 2.000 milliárd forintnál csoffadt 72 milliárd forint. És ha elkezdene emelkedni a jegybanki alapkamat? Hát, akkor az MNB éves költsége is annyival több lesz. Ha még több ilyen ingyenhitelt bocsát ki, akkor arányosan nő az éves teher az MNB-nél, amit végül az adófizetők fognak kifizetni.
Természetesen a gazdaságélénkítő hatás ezt ellensúlyozhatja, de azért látszik, hogy nem olyan egyértelműen csak előnyös ez a hitelforma, mert később csúnyán visszaüthet. A bedőlt hitelek miatti veszteségről nem is beszélve.
De visszatérve az eredeti témára: mintha ilyen ajánlatot szeretne a kormány bevezetni a lakásépítések élénkítésére is.
*******************************************
Aki tanult vállalat és/vagy részvényértékelést, biztos, hogy találkozott Damodaran nevével. Ő írta az idehaza legjobban felkapott tankönyveket ezekben a témákban. Vele van egy érdekes interjú a portfólión itt.
*******************************************
Az MKB Bankot átalakítják, a rossz hiteleit átteszik egy "rossz bankba". Erről interjú itt.
******************************************
Ehhez még hozzá kell adni az újratárgyalt állományt is, és akkor kapjuk azt a kínos eredményt, mi szerint a teljes lakossági hitelállomány alig 45%-a problémamentes.
Ez az utolsó PSZÁF jelentés (szeptember 30-án hozták nyilvánosságra):
felugyelet.mnb.hu/data/cms2409345/fv_kockazati_jelentes_2013_II.pdf
12. oldal.
Ha lesz 2,5%-os lakáshitel, akkor én akkor is lakást veszek, ha nem kéne, meg akkor is, ha futná rá, mert a pénzemet magasabb kamaton le tudom kötni (vagy akár más pénznemre váltani), a lakást meg kiadni. És ezt sokan mások is megteszik. Na ez a baj az ilyen államilag támogatott vagy MNB által létrehozott hitelekkel.
De remélem csak vicc.
A vagyonosodás ingatlantulajdonszerzésen keresztüli támogatása, vagy akár annak lebegtetése, azon túl, hogy fenntartja a közösségen élősködés szemléletét, hozzájárul az ingatlanárak jövedelmektől elrugaszkodott magas szinten tartásához.
Ha nem lenne állami mézesmadzag az ingatlanszerzés mellé, és nem is lebegtetnének ilyesmit, akkor olyan szintre csökkennének az árak, hogy az emberek megvehetnék maguknak a lakásokat támogatás nélkül is.
A Damodaran interjú valszeg elkerülte volna a figyelmem, köszi!
Ezt nem egészen értem: "Ha még több ilyen ingyenhitelt bocsát ki, akkor arányosan nő az éves teher az MNB-nél, amit végül az adófizetők fognak kifizetni."
Az MNB-nek nem végtelen mennyiségű forint áll a rendelkezésére, mert hogy ő a jegybank? A lánc legelején a hitelt is ebből a végtelen mennyiségű forintból adják, nem? Hogy jönnek ide az adófizetők?
@zabalint
en is pont erre gondoltam. brutto 6-8%on lehet kiadni a lakast...
A szep az lenne, ha nem csak lakasepitesre, hanem mint ahogy a vallalkozoknal van, hitelkivaltasra, vagy neadjisten szabadfelhasznalasukent is kiadjak.
viszont ezt nem tudja majd mindenki igenybe venni, mert akinek nincs meg a megfelelo onereje vagy a megfelelo jovedelme, akkor semmikepp nem fog hitelt kapni.
@nar
Maximum az USA jegybankja nyomtat annyi pénzt amennyit akar, bár majd az idő eldönti, hogy megtehetik-e ezt.
Szerintem itt a blogon is volt erről már bejegyzés, szóval szerintem keres rá. Annyi mondanék még, hogy mikor legutóbb gazdasági fedezett nélkül nyomtatott a magyar jegybank pénzt akkor 1.5 év alatt 1000 pengőstől (legnagyobb címlet 1944. november 4. kibocsátva) eljutottunk 100 000 000 000 000 000 000 pengősig (kibocsátva 1946. július 11).
Nem csak az amerikai, hanem a brit és a japán is nyomja a pénzt számolatlanul. Ez a blog is azt mondja, hogy a leegyszerűsített dogma ("pénznyomtatás -> hiperinfláció") téves, lásd //kiszamolo.hu/hiperinflacio-a-kuszobon/ . De ettől a kérdésem megválaszolatlan maradt: miért is kell az adófizetőknek a végén fizetni, amikor az MNB tetszőleges mennyiségben állíthat elő forintot?
Mert a pénz születése után önálló életet kezd élni. Elköltik, ezért bekerül a bankrendszerbe, a bank pedig beteszi az MNB-be és kap érte az MNB-től jegybanki alapkamatot.
Innentől kezdve lesz drága az ingyenpénz.
@Kiszamolo
"...és kap érte az MNB-től jegybanki alapkamatot.
Innentől kezdve lesz drága az ingyenpénz."
És mi gátolja meg abban az MNB-t, hogy pénzt nyomtasson a kamatok kifizetésére?
Az, hogy a dolog nem így működik. Mert akkor azt a kérdést is feltehetnénk, hogy miért nem nyomtat annyi pénzt, hogy a teljes államadósságot kifizessük?
@nar
Rendben akkor nem csak USA önti a pénzt a piacra, hanem még Japán és Nagy Britannia (őket nem tudtam, de nem is találom, hogy mennyit is öntenek) is. A dollár és jen kurzosát nézd meg az euróval szembe hogyan mozog mióta beindították a pénznyomdát. Ugyan ez történne, ha beindulna a magyar pénznyomtatás csak még a gazdasági nagyhatalmaknál alul értékelik az ilyen lépést egyenlőre addig nálunk valószínűleg túlértékelnék (Japánnál nem biztos, hogy alulértékelik). Tehát szépen elszállna forint és azt megnézném, hogy 350-400-as franknál mennyi lenne a nem törlesztő hitelesek száma. Nem véletlen, hogy az MNB tartalékát euróba adják meg (jelenleg 35 milliárd euró körül mozog). A magyar államadósság is főleg valuta tartozás. Egyébként még nem lefutott a nagyhatalmak pénznyomtatása, várjuk még ki a végét, hogy milyen hatással lesz a világ pénzpiacára hosszútávon.
@zabalint 11-16 09:50
A Diákhitel2 (kamata: 2%) MÁR így működik. Csak ott a tőkeösszeg kisebb, a kedvezményezett kör szűkebb, és a hitelre vett dolog önmaga nem tud pénzt termelni, (gondolom) azért nincs egyelőre körülötte nagyobb vita.
"Mert akkor azt a kérdést is feltehetnénk, hogy miért nem nyomtat annyi pénzt, hogy a teljes államadósságot kifizessük?"
Nem pont ezt csinálja a FED, ha nem is a régi, de az új eredetű államadósságot fizeti? A Bank of Japan szintúgy?
"A dollár és jen kurzosát nézd meg az euróval szembe hogyan mozog mióta beindították a pénznyomdát."
2008.12.22-én 1.4106 dollár volt egy euró, ma 1.3493. Én nem látom azt a rettenetes gyengülést...
Ugye azért nem akarod a forintot az amerikai dollárhoz, vagy a jenhez hasonlítani?
Egyébként a FED éppen ezzel a politikával szegte meg a sok évtizedes szabályokat, hogy a monetáris hatóság nem finanszírozhatja az államadósságot.
Japán pont azért ontja a pénzt, hogy 23 év után kitörhessen a deflációs spirálból. Ott kifejezetten cél a magasabb infláció.
@jurta
Tudom, van is olyan ismerősöm, aki kihasználta ezt az arbitrázs lehetőséget, a tandíjra szánt pénzét lekötötte, a diákhitel 2-t meg felvette.
Szvsz az államilag támogatott hitel nem ördögtől való feltétlenül, de a kamatának valahol a betéti kamatok és a piaci hitelkamatok között kellene lennie, mert különben ingyen pénz.
@mage
A kormány pedig éppen azért szeretné forintosítani a devizahiteleket, hogy utána gyengíthesse a forintot. Az a baj, amit 95 és 2001 között meg lehetett tenni a csúszó leértékeléssel, az nem biztos, hogy hatékony fegyver lenne most, amikor az EU tagjai vagyunk és a munkaerő is szabadon áramlik....
@nar
Tudtommal 2008.11.25.-én hirdette meg a FED a QE1-t. Akkor 1€ 1.286$-ba került. Tehát nagyjából 4.9% gyengült a $ azóta a €-hoz képest. Számításaim szerint az elmúlt 5 évbe FED körülbelül 3150 milliárdot költött állampapírra, jelzálogpapira és egyéb kötvény vásárlásra (nem tudom, hogy ehhez mindhez új pénzt nyomtatott-e, vagy használt fel a tartalékaiból is). USA tavalyi GDP-je 16224 milliárd volt, szerintem számolhatunk az elmúlt 5 évre 75000 milliárddal (EU-nak a GDP-je is körülbelül ennyi volt). Tehát a FED nyomtatása 4.2% hígította a GDP által termelt vagyont. Tudom, hogy ez nem a legtökéletesebb számítás így és sok egyéb összevetést lehet végezni. Például, hogy a világon forgalomba lévő összes $ (beleértve a digitális $-kat is) hogyan aránylik a nyomtatott mennyiséggel. De akár hogy számolunk látszik, hogy milyen hatása van a pénznyomtatásnak.
@nar
Az USA gazdasági és katonai világhatalom, a világ tartalék valutája 70-80%-t $-ba van, ők sok mindent megtehetnek egyenlőre. "Amit szabad Jupiternek, nem szabad a kisökörnek". A jen árfolyam változását is nézd meg és a szerint értékeld, hogy hol állunk mi japánhoz képest.
Csak gondold végig, ha nyomtattunk egy csomó forintot attól még nem tudunk több olajat, gépjárművet, plazma tévét, Iphonet importálni, mert valamit adni is kell érte. A forint mennyisége érdembe nem befolyásolja, hogy mennyi búza terem, mennyi szellemi értéket teremtünk, tehát az export nem nő ettől. A pénz nem érték csak közvetítő egység, ami elősegíti a kereskedelmet. De Magyarországon belül se működne, mert a pék nem tudd annál több kenyeret készíteni, mint amennyi búza megtermett, kínálhatsz te érte bár mennyi forintot. Ennél egyszerűbben nem tudom magyarázni.
@zabalint
Csak nem tudják forintosítani a deviza hiteleket, mert a bankok se hülyék és egyből átváltanák a forint készletüket devizára, hogy minél kisebbet szívjanak és ezzel bedöntenénk a forintot. Persze ezt egyből közölték is, hogy a kormány tudja mivel kell számolnia. Egyébként szerintem marad szépen az árfolyamgát és mindenkit beterelnek abba. Majd elfelejtik kivezetni és az ott felhalmozódott tartozást minél nagyobb részét megpróbálják lenyeletni a bankokkal.
Nem értem a szabad munkaerő áramlás mért gátolja a forint leértékelődés előnyeit. Ezt kifejthetnéd példával. Egyébként a jelenlegi gyenge forintnak köszönhetjük a külkereskedelmi többletet szerintem.
@mage
Egyetértek, szerintem sem tudja forintosítani.
A szabad munkaerő áramlás úgy jön ide, hogy keresztbe tesz azon elképzeléseknek, hogy szándékosan gyengítjük a Ft-ot hígítással, ezzel nagyon alacsony árszínvonalat eredményezve az országban, így elérve, hogy kínai árakon tudjunk gyártani a Nyugat-Európai piacra. Ezt szabad munkaerő áramlás mellett nem lehet megcsinálni, akkor lehetne, ha a munkaerőpiac elszigetelt lenne, az árupiac meg nyitott az EU felé. Mert ok, hogy nem megy ki mindenki most sem, de kicsit más lenne a helyzet, ha a román fizetés értéke is duplája lenne, ráadásul nem is kell mindenkinek kimennie, ha csak harmada kimegy a munkavállalóknak, már nem működik ez a modell.
@mage
Azzal viszont nem értek egyet, hogy a Forint gyenge lenne. Kimondottan erős. Csak arra gondolj, hogy az elmúlt 10 évben mennyivel volt nálunk magasabb az infláció, mint az eurózónában, és ehhez képest hogy alakult az EURHUF árfolyam.
Most kimondottan erős Forint van, ami pont a külkereskedelmi többlet következménye, ami a belső fogyasztás visszaesésének a következménye, a belső fogyasztás pedig a hiteltörlesztések miatt esett vissza elsősorban.
@zabalint: //kiszamolo.hu/miert-nem-gyengul-a-forint-avagy-a-balassa-samuelson-hatas/
@zabalint :
Viszont a leertekelest addig lehet csinalni, amig van eleg munkanelkuli az orszagban. Ugyanis 1 elvandorlo helyere 3an jelentkeznek, akkor a ceg vegulis nem jart rosszul( felteve, hogy ok is ugyanolyan szinvonalon el tudjak vegezni a munkat ), ugyhogy a gyengitesnek es a leertekelesnek meg van tere.
Amugy ez az amit szerintem is csinalni kene. Sok ponton nyerne vele az orszag. Egyreszt lecsokkenne a munkanelkuliseg, masreszt a kivandoroltak penzt es tudast hoznanak vissza magukkal ( sokan visszaternek nehany ev utan ).
@janos
A képzett munkaerő helyére nincs hasonló minőségben munkaerő, de idővel a képzetlen munkaerő is elfogyna, csak olyanok maradnának, akik nem akarnak dolgozni, vagy a betanított munkához is fegyelmezetlenek.
@janos
Ráadásul a közgazdászok ugyan kereslet-kínálatban szeretnek gondolkodni, a munkaerőpiacon is, azonban óriási tévedés, hogy ha kivándorol egy területről a munkaerő, akkor azok a munkahelyek felszabadulnak, és a munkaerő kínálati túlsúly lépne fel. Nem, mert elvándorlás során a munkahelyek száma is csökken, mivel az elvándorlók között ugyanolyan arányban voltak közvetve vagy közvetlenül munkahely teremtők is. A közvetve munkahely teremtőt úgy értem, hogy pl. egy mérnök a gyárban, aki kell mondjuk 50 betanított munkásra 1, és ha nem találnak mérnököt, akkor betanított munkásokat sem tudnak foglalkoztatni. Tehát alapból nagyjából maradnának az arányok, viszont a munkaerőpiac mérete csökkenne, ami miatt egyre több munkakör kiesik, tehát összességében nő a munkanélküliség.
@zabalint
A gyenge forint alatt a 2008-as előtti forinthoz viszonyított mai forintot értettem. Most már jó ideje szűk sávba oldalaz a forint, tehát nem érte nagyobb spekulációs támadás, a kormány se hozott komoly forint gyengítő törvényt (csak riogattak eddig), nem minősítettek le, vagy fel minket. Szóval szerintem most valós értékénél van a forint. A forint értékét a kereslet kínálat határozza meg, aminek csak egyik befolyásolója az infláció, de ezernyi más dolog befolyásolja még, mint a várható banki, állampapíri hozamok, külföldi multik pénzbehozatala, hitelek felvételénél beáramló devizák.
@zabalint
Nem hiszem, hogy amiatt elvándorolnának emberek, mert 15-20%-kal leértékelnék a forintot. Románoknál még mindig többet keresnénk. Amiatt meg nem lesz több elvándorló, hogy nem 5x, hanem 6x annyi lehet keresni nyugaton €-ba. Akinek volt lehetősége és el akart menni külföldre dolgozni azok már megtették szerintem. A mostani fiatalok közül pedig a felsőoktatásba végzőket elkezdték röghöz kötni. Akinek meg lesz lehetősége elmenni, nem azért fog elmenni, mert az elektronikai és egyéb külföldi áruk ára 15-20% felmegy. Az USA és Japán pénznyomtatással és alacsony jegybanki kamattal gyengíti a valutáját, EU be akarja vezetni a negatív jegybanki kamatot, ha jól tudom kínai állam meghatározott árfolyammal tartja gyengén a Jüan-t, Csehország is gyengíteni akarja a koronát. Nem az a kérdés, hogy jó-e a gyenge valuta, hanem, hogy hol van az a szint ahol még több előnye van, mint hátránya