Gyakran találkozok azzal a helyzettel, hogy a tulajdonos nem veszi ki a felhalmozott nyereséget a cégből, mert nem akar adózni utána.
Ez egy igen logikus magyarázatnak tűnik, csak három probléma van vele.
Az egyik, hogy cégként sokkal kevesebb kamatot kapsz a pénzedre, mint magánemberként. Még a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben is 1-1,5%-ot buksz a céges kamatokon, ami 20-30 millió forintnál már szép összeg évente.
A második, hogy az elért kamatjövedelem után sokkal több adót fizetsz cégként, mint magánemberként.
Ugyanis a cég által elért kamatjövedelem, vagy árfolyam-nyereség kamatadómentes, viszont cserébe ugyanolyan nyereségnek számít, mint bármi más. Így a kamatadó helyett fizetsz 10% (vagy 19%) társasági adót, plusz majd amikor kiveszed a cégből egyszer, további 16% osztalékadót, plusz az EHO-t, ami maximum 450 ezer forint évente.
Ezzel szemben magánemberként csak 16% kamatadót fizetsz, plusz esetleg az EHO-t. Ha pedig TBSZ számlára teszed a pénzt, akkor pedig semmit. Tehát a legjobb esetben is legalább 10%-kal több adót fizetsz a kamatok, árfolyamnyereségek után, ha cégként fektetsz be.
A harmadik gond, hogy egyszer úgyis ki kell venned a cégből a pénzt. Ha nem most, akkor majd 10 év múlva. Így az adót úgyis kifizeted egyszer, csak addig is rengeteget buksz rajta. Mivel jelenleg európai viszonylatban elég alacsonyak a cégadók, könnyen lehet, hogy mikor kivennéd, már magasabb adókulccsal fogsz adózni.
Ezért ha egyéb nyomós okod nincs, érdemes kivenni a felesleges pénzt a cégből és magánemberként befektetni, hiába tűnik úgy, hogy az adózás miatt rosszabbul jársz.
(Nyomós ok lehet, ha majd telephelyet akarsz venni egy-két év múlva, vagy az EHO miatt érdemesebb egyszerre nagyobb összeget felvenni a cégből, nem csak egy-két milliót minden alkalommal.
Azért ha nem csak bankbetétben gondolkodsz, hanem részvényekben, kötvényekben, befektetési alapokban, akkor nem biztos, hogy igazad van.
Ha ugyanabba fekteted így is, úgy is, akkor ha van 1 milla nyereséged:
a.) Kiveszed és befekteted. Marad 720 ezer (társasági adó, osztalék adó, EHO után) Ft-od, ezt 5 évig befekteted mondjuk átlag évi 5%-os hozamot elérve: 918922 Ft-od lesz.
b.) Bent hagyod, kifizeted a társasági adót, 5 évre befekteted. 5 év múlva így a 900 ezredből 1 118 653 Ft-od lesz. Kivétel után ez 894 922 Ft lesz.
Ez a különbség azért van, mert a társasági adót így a hozam után is kifizetted második esetben, különben osztalékadót és EHO-t így is úgy is ugyanannyit fizetsz JELENÉRTÉKEN. 2 éves példával, azaz ha nincs TBSZ, akkor a változat 779040, b változat 793800. Mindez azért, mert a esetben kétszer adóztál a kamat után!
És ami még lényegesebb, hogy a jelenben nem tudod, hogy mire fog kelleni az a pénz. Nem csak az az eset van, hogy tudod, hogy a jövőben beruházni fogsz, vagy tudod, hogy nem, egy-egy beruházási lehetőség jöhet hirtelen is, úgy hogy korábban nem tervezted. Ha egyből kiveszed, aztán jön egy ilyen lehetőség, akkor buktad azt az adót, amennyiért kivetted.
Ha meg adóemelés van, arról tudhatsz időben is.
20M-t teljesen felesleges kivenni a cégből, soha nem tudod, hogy mikor kell aztán majd visszatenni.
Az EHO miatt akkor érdemes kivenni, ha olyan szerencsés valaki, hogy 100M+-t tud egyszerre kivenni. Akkor meg is éri.
20M-t simán el lehet költeni, felesleges kivenni. 🙂
Igazából bármit simán el lehet költeni kb. 100M-ig, utána érdemes annak elgondolkoznia a pénz felvételén, akinek van annyi...
Az ehot elég hamar ki lehet maxolni, nem kell ahhoz százmillió, de még ötmillió sem.
Nem értem. Pont azt írod, hogy igazam van.
Ha bent hagyod a cégben, bukod a társasági adót is a hozamokon, ezért lesz kevesebb pénzed.
Pont ezt mondtam.
A felesleges pénz meg az a pénz, ami felesleges, nem akarjuk befektetési két év múlva. Egyébként meg tagi kölcsönként teszed vissza, másképp fog adózni.
Ez így van.
A gond az, hogy manapság nem lehet nagyobb hozamot/kamatot elérni a befektetéseken. A részvénypiac kockázatos. A legjobb talán, ha utazásra elkölti:)
Az EHO optimalizálására osztalékkivét esetére ajánlott módszer lehet: ha a cég a tulajdonos magánszemély házában székel, a bérleti díjat 1millió fölé kell emelni/év. Így a bérleti díj, az egészségbiztosítási járulék és az osztalék EHO 450ezer Ft-ja szépen "eloszlik".
Kiszamolo
Jobban néz ki, ha többfele eloszlik a 450ezer:)
A több bőrt elve szerint.
@Kiszamolo
Jelenértéken pontosan a társasági adót bukod, ha a TBSZ-el veted össze, ha viszont nem, akkor nyerted a hozamra nézett kamatadó + EHO - társasági adó különbözetet, ami 3 évig biztosan a benntartást hozza ki győztesen, de ha az alsó társasági adó kulcsban vagy, akkor még 3-5 év esetén is (3-5 év). Na meg nem bukod azt a lehetőséget, hogy ha mégis kell a cégben valamire, akkor ne fizesd ki az osztalék adót és az EHO-t a tőkére.
Szerintem egyértelmű, hogy csak az esetben éri meg kivenni, ha magánszemélyként el akarod költeni valamire vagy ha biztosan a banki betét vagy a pmák mellett döntesz. Más esetben minden jövőbeli eshetőséget figyelembe véve egyértelműen a benntartás esetén van a pénzednek nagyobb várható értéke.
Még mindig nem értem, hogy jön ez ki neked, de mindegy.
Azt se, hogy mi különbség van bankbetét, vagy bármi más között.
@ez-vagyok: osztalékként vagy bérleti dijként, szerintem. Egészségbiztositási járulékként (amit ugyebár a bér után fizetsz), szerintem nagyon nem éri meg, hiszen itt van a 10+27% nyugdijadó. Amit aztán soha sehol nem látsz viszont...
@Kiszamolo : konkrétan 450,000 / 0.14 = 3,214,286 forintos bruttó osztalék kimaxolja.
Úgy hogy ha 0 időpontban leadózod a tőkéd 20%-át (kamatadó + EHO), és utána fekteted be, az azonos hozam esetén ugyanazt az összeget eredményezi, mint ha 0 időpontban nem adózol, de befekteted, majd a végén ugyanolyan százalékban a tőkét és a hozamot együtt leadóztatod. Ugyanis a szorzás felcserélhető művelet:
t * a * h = t * h * a (t: tőke, a: adózás, h: hozam)
Szóval az osztalékadótól és az ehhez tartozó EHO nem játszik. Egyedül a társasági adó játszik (mert azt 0 időpontban így is, úgy is leadózod a tőkére), meg azonnali kivétel esetén a kamatadó + EHO. Ha utóbbi nagyobb, akkor a benntartás jobb, ha előbbi, akkor a kivétel. Azaz csak TBSZ esetén éri meg kivenni, és ehhez képest 10-19%-ot lehet bukni, ha mégis benntartod, erre mondom, hogy mivel nem biztos, hogy aztán tényleg ki kell venni, ezért ennyiért nem biztos, hogy jó megoldás az azonnali kivétel.
Na még egyszer:
Bent hagysz a cégben 1000 forintot, ami kamatozik 100 forintot.
Erre a 100 forintra fizetsz 10% adót, marad kilencven.
Kiveszed az 1090 forintot, ekkor fizetsz 16%-ot plusz az EHO-t
Vagy kiveszed, az ezerből lesz -16% - EHO, de a kamatból biztos nem fizetsz 10% társasági adót (Ez egyértelmű nyereség), és a kamatra se biztos, hogy fizetsz EHO-t (csak lehet, ha bankbetétbe teszed) és még a kamatadót is megúszhatod TBSZ-szel.
Az érdekes az, hogy te is pont ezt számoltad ki az előző hozzászólásodban, csak a szöveges magyarázatod más.
A bankbetét úgy jön ide, hogy te írtad, a vállalkozások rosszabb betéti kamatot kapnak. Tehát ha betétben gondolkodsz, akkor valóban előnyösebb kivenni, viszont ha másban ami nem is pmák, akkor ez a tétel mindegy. Pmák azért mert ha jól tudom, azt vállalkozás nem vehet, csak pemákot vagy normál államkötvényeket.
Sziasztok!
100 forintból fizetsz 10 Ft társasági adót.
Ekkor eredménytartalékba kerül a pénz. Azaz a cég adózott nyeresége lesz.
Ezután ugyanerre fizetsz 16% osztalékadót és 14% ehót.
Ez 30% 90 X 0,3= 27 Ft
27Ft+10Ft az 37 Ft.
Tehát marad 63 Ft adózott pénzed, ha kiveszed.
Szerintem céges értékpapírszámlán állampapír, illetve jelzáloglevél. Kitermelni a 37% adót és utána 4-5 év múlva kivenni.
Jelenleg az FHB 2020 Jelzáloglevél fix hozama 5,9%/év 2020-ig!
Szerintem ez nem kevés!
Zsolt
Szerintem ilyen tobb tizmillio HUF-os penzt jobban megeri visszaforgatni a vallakozasba, mint bankban tartan, vagy kullso cegbe fektetni (reszveny, kotveny), de lehet, ez csak az en hulyesegem.
Akinek van 20MHUF a ceges szamlajan, annak azert eleg jol mehet a bolt.
Bar, az is igaz, hogy a mai magyar gazdasagi kornyezetben sose tudhatja az ember, mikor teszik a viragzo vallakozasat egy tollvonassal lehetetlenne.
@gyula: szerencsére vannak olyan cégek, amiknek már van felesleges pénzük, ami nem kell a cégbe.
Akinek csak 20 milliója van a céges számlán, annak még nem megy annyira jól.
Egyébként gyakori hiba, hogy valaki mindent visszaforgat, mert úgymond ott hozza legtöbbet, aztán egy csőd, egy lopós alkalmazott, egy per elviszi az egész életének a munkáját.
Drága Miklós, a cégből nem így szokás kivenni a pénzt, ahogy azt itten el tetszik képzelni ;-))
Hozzáteszem többségében érdekesek az írásaid, de ezeket a céges ügyeket hanyagolni kellene, nem azt mondom, hogy elméletileg nem értesz hozzá, de hogy gyakorlati tapasztalatod nincs az egész működéséről, az minden írásodból látszik.
Miért felétek hogy veszik ki a cégből a pénzt? (Most eltekintve a vadkeleti magyar hozzáállástól, hogy okosba' kicsaljuk a pénzt a cégből.)
@Kiszamolo: alapvetően SEM érdemes kivenni, de a mostani monetáris környezetben a magánemberként kapható kamat mértéke valóban elhanyagolható. 30 millióra kapsz a mostani kamatkörnyezetben évi 3%-ot, 900.000 forint, ez elhanyagolható ahhoz képest, ha valami miatt hirtelen felborul a cash-flow, és BE kell tolni a pénzt a cégbe.
A hogyanról - ha nem haragszol - itt nem értekeznék, ezek nem ingyenes információk. Persze kérdés a méret: egy hozzád hasonló vállalkozásnál tkp. tökmindegy kiveszed-e, vagy benthagyod, nagyobb volumennél az általad leírtak meg fel sem merülnek 🙂
nnk írta: " osztalékként vagy bérleti dijként, szerintem. Egészségbiztositási járulékként (amit ugyebár a bér után fizetsz), szerintem nagyon nem éri meg, hiszen itt van a 10+27% nyugdijadó. Amit aztán soha sehol nem látsz viszont…"
Félreértetted. A 450ezer Ft 14%-os eho 450ezres plafonjába beleszámítandó a munkabér után fizetett 7%-os egészségbiztosítási járulék. Én emiatt említettem, nem azért, hogy minél többet szeretnék befizetni ebből a fajta járulékból.
"Akinek van 20MHUF a ceges szamlajan, annak azert eleg jol mehet a bolt."
Hát ez azért erősen attól függ, hogy az IKEA Lakberendezési Kft. a céged, vagy a Zozi és Samu 2000 Bútorkereskedelmi Bt.
Arra én is nagyon kíváncsi vagyok, hogyan lehet nem osztalékként kivenni a pénzt a cégből.
(A számlagyűjtögetés és az offshore nem jön szóba nálam.)
a @ez-vagyok 🙂 Nem értettem félre, csak nem tudtam értelmesen elmondani, amit akartam. De értjük egymást.
@kikericsne: engem is nagyon érdekelne, hogyan tudom másképp kivenni a pénzt, törvényes keretek között, úgy, hogy aztán 1. értelmes dolgokra elkölthessem 2. megtakarithassam.
Nem, nem akarok még egy iPad-et, laptopot, nem akarok nagyobb céges kocsit. És nyugodtan szeretnék aludni, (ami még akkor is nehéz, ha az ember tisztességesen, a tv-ket betartva cégezik, adózik) éppen ezért mindenféle disznólkodás ki van zárva! (amibe a fent emlitett 5. "céges" laptop is már-már beletartozik...)
@Kiszamolo
Igen, pont ezt számoltam ki a hozzászólásomban, és ezzel szinkronban írtam azt, hogy pontosan a hozamra nézett társasági adót bukod, ha csak később veszed ki. Azaz annak a 10%-át (vagy többet ha benne vagy a 19%-ban). De ez csak akkor igaz, ha a befektetési idő legalább 5 év, mert különben a 16%-os kamatadó + 4% EHO, amit a kivett pénz után fizetsz, magasabb, mint a 10%-os társasági adó, amit a bent lévő pénzedre fizetsz, de még 3 év után a 10%+EHO is magasabb, mint a 10%. Ezekben az esetekben mind a benntartással jársz jobban. Két esetben jársz azonos hozam esetén jobban, ha kiveszed egyből, egyik, ha 5 éves TBSZ-ben tartod, másik ha 3 éves TBSZ, de bőven a 19%-ban vagy a nyereséged alapján. Na de ezen esetekben sem olyan nagy a bukta, ezt bőven fel lehet vállalni amiatt, hogy esetleg a bent lévő pénzedet mégis később beruházásra költöd.
Kedves "Ez vagyok"! Most mit nem értesz ezen a pénzkivétel "okosan" dolgon? Ha van vállalkozásod úgyis tudod, ha nincs én nem írom le technológiát, nem hiányoznak a "gaz csaló, gonosz kisvállalkozók" jellegű észosztások. Mondjuk az is igaz, hogy realistaként én nem akarok becsületbajnokát játszani egy olyan országban, ahol 10.000 milliárdok tűntek el nyom nélkül 90 évre titkosítva... Ami pedig a dolog egyéni-ideológiai részét illeti, nálam két fő csoport van: az értékteremtő, alkotó emberek és a "csimpaszkodók". Ezen kategorizáláson túl nálam minden egyéb szempont (pl: adómorál) lényegtelen.
@jurta
...Hát ez azért erősen attól függ, hogy az IKEA Lakberendezési Kft. a céged, vagy a Zozi és Samu 2000 Bútorkereskedelmi Bt...
Most az egesz cikk az utobbi, kismeretu magyar vallalkozasokrol szol.
Ahogy mar ezt tobben meg is irtak, egy nagy, nemzetkozi cegnel, vagy akar egy 20+ fot foglalkoztato kozepes cegnel ezek mar maskeppen mennek.
Szoval, en tovabbra is a benntartas mellett vagyok.
Off: esetleg Ukrajnarol valami?
Ukrajnáról nem lesz szó, a blogger gyáván lapít miután egy csomó embert rábeszélt az ukrán betétekre.
Mondd csak, tudsz olvasni, vagy csak okoskodni? Szerintem el se olvastad a cikket, mert neked túl hosszú volt.
Te tudtad, hogy lőni fogják egymást ezelőtt egy évvel?
Hallottál már bankcsődről? Ha nem, akkor miről beszélsz?
Érdekes ez a téma, főleg, amit írtok:-)Ha a "guglin" rákerestek néhány cég pénzügyi beszámolóira véletlenszerűen, teljesen más kép rajzolódik ki az "adóoptimalizációról". Én a környezetemben található cégeket szoktam nézegetni és 5-ből 4-nél a következő látható:Alapítanak egy egyszemélyes KFT-t 500000Ft-al.A pénzügyi beszámoló szerint az árbevételük éves szinten 10-30 millióFt.Érdekes módon mindig akkora az eszközbeszerzés, hogy az eredmény: veszteség.Egy ilyen cégtulajdonos mesélte, hogy "természetesen" az eszközök között van számítógép, kávéfőző, mikro.Q7 Audi,telefon, fűnyíró, láncfűrész,stb.Ja és az iroda otthon van bejelentve a rezsi miatt...
Igen, ez megy egy ideig okosba', aztán gyorsan nem tud mit kezdeni a fekete pénzzel. Eszközt meg nem vehetsz korlátlanul, mert nem tudod egy szint felett megindokolni.
Adójogi szempontból nem teljesen állja meg az okfejtés a helyét: pl. árfolyamnyereség nem adóköteles a társaság szintjén, ha ún. bejelentett részesedést értékesítesz. A kapott osztalék is (főszabály szerint) adómentes. Gyakorlatilag a tulajdonos magánszemély szintjén adózik tehát a cég bevétele.
Ráadásul az eho korlátot kb. 32 millió Ft-os osztaléknál kimaxolod, az afölötti osztalék eho-mentes lesz. Szóval jobb minél tovább a cégben hagyni a pénzt. Arról nem is beszélve, ha más jogviszonyban is fizetsz eho-t, vagy egészségügyi járulékokat, mert annak az összege is beleszámít a 450 eFt-os korlátba.
A többséget nem zavarja, hogy nem tudja megindokolni a beszerzett eszközöket. megvesz bármit, aminek semmi köze a céghez, majd reménykedik, hogy a. nem kap ellenőrzést, b. majd a könyvelő megoldja.
Nem egy törpevállalkozást láttam már, aki a cég pénzét teljesen ugyanúgy kezeli, mint a sajátját, azzal a felkiáltással, hogy majd a könyvelő megoldja...
bármerre nézek ilyeneket látok-hallok, és néha nem is tudom eldönteni, hogy túl parás/óvatos vagyok, vagy csak egészséges mértékben elővigyázatos, amikor arra törekszem, hogy nálam minden szabályosan és tisztán menjen...
@balukhan
Az EHO-t már 3.2 Milliónál (nem 32!) kimaxolod.
Ettől függetlenül szerintem megéri kétévente 20MFt-ot kivenni évi 10M helyett, mert spórolsz rajta 450 ezret, ami kvázi 4,5% kamatnak felel meg.
@laca
Bármit vehetsz a cég nevére és elszámolhatod, az ÁFÁ-t is levonhatod.
Sőt még számla sem kell.
CSAK! Egy ellenőrzésnél a NAV nem csak a számlát fogja kérni, hanem indoklást is fog kérni, hogy miért volt szüksége a cégnek ezekre a dolgokra.
Az adóbevallásba bármilyen számot beírhatsz, ha a könyvelő engedi, ugyanis a számlákat nem kell elküldeni a NAV felé. Tehát a NAV elhiszi a számokat, de milliárdos (amúgy túlárazott) informatikai fejlesztéseik vannak arra, hogy a bankszámlamozgások és egyéb információk alapján kiválasszák, hogy kit érdemes vizsgálni. Persze statisztikai esélyed van rá, hogy megúszd egy darabig, de az már az orosz rulett kategória.
Ez a téma számomra pont aktuális, köszi Kiszámoló!
Lenne is egy kérdésem amire elolvasva az irományt illetve a kommenteket nem egyértelmű a válasz:
Tegyük fel, hogy van egy Kft-m melynek van havi 1M huf (azaz évi 12M) nyeresége, adózás előtt. Ha Minden hónapban 1M-ért veszek mondjuk amerikai részvényt, azzal a céllal, hogy majd azt tartom 20 évig (vagy örökké, ki tudhatja) akkor egyébként ezt az évi 12M ft-ot először le kell adózni (10%) és csak utána lehet belőle értékpapírt vásárolni, vagy akár már az adózás előtti eredményből, év közben is vásárolhatok úgy, hogy majd csak akkor adózom le a 10%-ot mikor eladom a papírokat? Mert ha lehet tartani akármeddig, mielőtt a 10% esedékes, akkor érdemes lehet bent tartani, egyfajta "nyugdiíj-előtakarékosság" ként.
Nem egyértelmű számomra, mert mindkettőt lehetségesnek tartom.
Előre is köszi, ha esetleg valaki csinál ilyet/ért hozzá!
Nem vagyok könyvelő, ezért lehet, hogy tévedek, csak az alapján jutott a következő eszembe, ami még a tanulmányaim alapján rémlik, bár lehet, hogy tévesen:
Ha veszek egy céges autót, annak költségét 5 év alatt leírhatom, majd a 0Ft értékű eszközt kivonom a cégből, majd egy új céges autóval pótolom..Valaki,Kiszámoló, vagy bárki más, aki otthon van ebben a témában nyugodtan reagálhat, szívesen veszem az okítást!
Szia Laca!
Ha a céges autódat 5 évig tartod, akkor értékvesztéssel leírhatod a teljes árát. A cég könyveiben így 0 Ft értéken fog szerepelni.
A nullára leírt, de még használatban lévő cégautót nem szabad kivezetni a tárgyi eszközök közül.
•egyéb ráfordításként kell elszámolni az értékesített cégautó könyv szerinti értékét, az értékesítésből származó bevételt viszont az egyéb bevételek között kell kimutatni.
Ha megadsz maradványértéket, és nem írod le nullára az autót, akkor ez lehet nulla Ft. Ha 5 év alaat 0Ft értékre leírod értékcsökkenéssel, akkor a cégautóért kapott összeg bevétel lesz a cégedben,ha eladod.
Zsolt
@tt
Kösz, lemaradt a tizedesvessző...
A kérdés az, hogy mit akarsz a pénzzel kezdeni. Ha nem megtakarítást, hanem befektetést keresel, jobb a cég, mert feleslegesen adózol.
@buga
Leegyszerűsítve a dolgot, a cég szintjén évente összesíted az ügyleteket (eredményét és ráfordításait). Ha van profitod, leadózod, ha nincs, nem adózol (illetve a veszteséget tovább is viheted). Ismétlem, leegyszerűsítve.
Zsoltnak!
Köszi a felvilágosítást!Még egy kérdés a témához:
Az eladott cégautó bevételként jelenik meg.Rendben.Milyen összeget írhatok az adásvételi szerződésre -ami bevételként fog szerepelni-, hogy ne legyen feltűnően kevés?Erre mi a "megszokott eljárás"?
A vállalati és lakossági ügyfélnek ajánlott kamat különbsége nem olyan nagy, hogy az számottevő szerepet kapjon a döntésben. Szerintem a szempontok:
+ EHO: ha valaki tudja nélkülözni az osztalékot 3 évig, akkor máris megspórolt 2 évnyi EHO-t (900eFt)
(-) egy céges számlán tárolt összeg mindig kockázatosabb, mint egy magánszámlán tartott tőke. Jön egy inkasszó a cég ellen, a pénz pedig huss :-)))
Van az az eredmény, amit nem lehet költségszámlákkal eltüntetni. Nekem van olyan ügyfelem, aki szó szerint azt mondta, hogy a régi módszerekkel már nem tudják kivenni a jövedelmet a cégből (bér, költségek, stb.), osztalékot kell fizetniük. A beszámolója igen szépen mutatott...
Lacának!
Szia! általában a hasonló korú és futásteljesítményű autók piaci ára körül írjál. Lehet az alsó érték amit találsz.
Zsolt
10 évnél hosszabb távon UL? Nincs kamatadó, nincs eho, költségként elszámolod. 10 év után szerződőt váltasz, megfizeted a 14% ehot és a 16% SZJA-t. A TKM-ed kevesebb mint évente 10% TA, nem? Az eszközalapok között meg ki ki megtalálja a kockázatvállalásának megfelelőt.
@tt Tévedés hogy "Az adóbevallásba bármilyen számot beírhatsz, ha a könyvelő engedi, ugyanis a számlákat nem kell elküldeni a NAV felé. Tehát a NAV elhiszi a számokat," A NAV már jóideje bekéri a számlákat véletlenszerűen ha önrevíziózol ! Márpedig ha pl.: kihagysz egy számlát adott hónapban és csak a következő hónapban teszed be akkor máris önrevízióznod kell !
Arra én is nagyon kíváncsi vagyok, hogyan lehet nem osztalékként kivenni a pénzt a cégből. (a számlagyűjtögetés és az offshore nem jön szóba nálam)
Nagyon alábbhagyott ez az érdekes fórumtéma ....