Szombattól életbe lép a módosított Ptk, ami szabályozza a cégekkel kapcsolatos változásokat is.
Ezért március 15-től megváltozik a Bt-k képviselete is, az új szabályozás kimondja, hogy a kültag nem lehet a cég képviselője. Ezért a szombattól bejegyzett cégeknél már nem fog működni az itt leírt lehetőség, hogy ne kelljen a beltagot bejelenteni és te kültagként X darab Bt Katás mellékállású képviselője lehessél. Egy nyugdíjas beltag, ha egyébként nem kér pénzt a cég képviseletéért (nem vesz fel fizetést) havi 6.810 Ft-ból megúszható.
(Ugyanilyen fontos változás, hogy a Kft-k már csak 3 milliós törzstőkével jegyezhetőek be az eddigi 500 ezer helyett, illetve az ügyvezetők már a saját vagyonukkal is felelnek a cég által okozott kárért a legtöbb esetben.)
Ha sikerül beadnod még péntekig a bejegyzési vagy változási kérelmet, akkor két évig maradhat úgy a céged, ahogy van, de ha ezen két év alatt bármilyen apró változtatást akarsz eszközölni a cégen, akkor ezt is módosítanod kell.
KATÁ-s adózás: kérdeztétek, hogy van ez a beltag-kültag adózása. A KATÁ-s Bt-nél az egyik tag választhatja a KATA-t, a másik rendes módon adózik az osztalék után.
Az osztalékból egyik tag sem zárható ki, alapesetben a betett törzstőkéjük alapján osztják fel az osztalékot. Azonban ezt lehet másként megadni az alapító okiratban, például 99% osztalék a katásé, 1% a nem katás tagé. (A nem katás bent hagyhatja az osztalékot az adott év végén, de előbb-utóbb ki kell egyszer vennie.) Sőt, úgy is lehet rendelkezni, hogy évente a taggyűlésen döntenek az osztalékfelosztás mértékéről, majdnem 6 millió az egyiknek, 20 forint a másiknak.
Arról még vita van az adótanácsadók között is, mi alapján kellene az osztalékot számolni egy olyan cégnél, ahol nincs kiadás nyilvántartás, csak bevételi nyilvántartás (nem tudhatjuk, mennyi volt az elért nyereség a költségek után, kvázi mennyi osztalékot kellene szétosztani.) Ezt a vitát nem én fogom eldönteni.
"az ügyvezetők már a saját vagyonukkal is felelnek a cég által okozott kárért a legtöbb esetben"
Ehhez tudnál egy törvényt vagy valamilyen cikket linkelni? Érdekelnének a részletek.
A nyugdíjas beltag megoldáson kívül, ha a beltagnak ha van egyéb főállású munkahelye, akkor szintén nem kellene, hogy pénzbe kerüljön.
a KATA torveny szerint nem az ugyvezeto, hanem a "kozremukodesre kotelezett tag" utan kell mindenkepp KATA adot fizetni. bar lehet hogy jogilag a ketto egy es ugyanaz,ezt nem tudom. De ott is csak akkor, ha o nem alkalmazott a KATAs cegben. Egy (darab) beltagos cegnel viszont problemas az ugyvezeto=alkalmazott felallas, mert ugyanaz a szemely gyakorolna a munkaltatoi jogokat mint aki a munkavallalo.
a tokeletes megoldast nem tudom.. csak a problemakat sorolom.
Kapasz: ha nem fizetsz senki utan 25-et, akkor nincs meg az eves 6millios kedvezmenyes beveteli kereted, csak a 40%-os.
Ha senki utan nem kellene fizetni es ugy is elne a 6millios hatar, az osszesen 1%-os adoterhet jelentene (iparuzesi+kamara), ami azert eleg durvan hangzik.
En azt mondom ne sirjunk, ez a KATA kb olyan jo, mint az EVA volt megjelenesekor (na jo, annyira nem, mert az akkor az AFA alatt volt).
Már régen meg kellett volna lépni, hogy a kft.-ügyvezetői ne húzhassák ki magukat az anyagi felelősség alól.
" illetve az ügyvezetők már a saját vagyonukkal is felelnek a cég által okozott kárért a legtöbb esetben.)"
EZ NEM ÍGY VAN. Mondjuk, a bűncselekményekkel okozott károkért EDDIG is feleltek, hozzátenném, ez a 2006. évi IV. tv.-ben is le van írva, ami ma még hatályos. Ehhez képest azonban semmiféle plusz felelősséget nem látok az új Ptk.-ban (2013. évi V. tv.)
Szóval ennek nyomát sehol nem látom a törvényben, pedig jogász lennék.
Itt a törvény linkje: complex.hu/kzldat/t1300005.htm/t1300005_19.htm
A 159-209-ig terjedő §-ok foglalkoznak a Kft.-vel a 3. részben.
Lát itt valaki ilyesmit?
@drtothr
jó látod, semmi plusz nincsen benne ! ha bűncselekményt okoz az ügyvezető - amit persze bizonyítani kell - akkor felel a saját vagyonával is, más esetben nem....
Majd lesz az ugyvezetoknek felelossegbiztositasuk. Amikor anno kerdeztem a biztositokat, hogy van-e ilyen felelossegbiztositasuk, mindegyik elhajtott. Nemetorszagban egy relative kisebb osszegert kb. 3-4 m euros fedezetu felelossegbiztositast lehet kotni, ami nem rossz. Aki a penzt el akarja tuntetni, az ugyis talal megoldast, ez a szabalyozas inkabb a kisebb cegeket fogja rosszul erinteni, nem a nagyokat.
ez engem is erdekel, ha az embernek van foallasu munkahelye es amellett meg egy KATA-s btje akkor neki miert nem 25000 Ft-ot kell fizetnie havonta?
Nem erről van szó. Eddig megcsinálhattad, hogy a beltag csak dísznek volt, kültagként te voltál az ügyvezető és az egyedüli munkavégző is a bt-ben. Most ha munkát végzel kültagként, akkor is kell fizetni a beltag után is, mert csak ő lehet a cég vezetője.
Ha beltagként te vagy a cégvezető és az egyedüli munkát végző is, akkor téged nem érint a változás.
Cégvezetők felelősségének változása:
portfolio.hu/vallalatok/penzugy/minden_cegvezeto_felhet_szombattol_ugrasra_keszen_a_biztositok.6.196464.html
"a vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben."
"Emellett a jogi személy vezető tisztségviselőjének az új Ptk. LXIX. Fejezetében a „Felelősség más személy által okozott kárért” szabályozás körében a deliktuális felelősségét a kódex a jogi személlyel egyetemlegesen állapítja meg. Ennek megfelelően, ha a jogi személy vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek szándékosan kárt okoz, a károsulttal szemben a jogi személlyel egyetemlegesen felel."
Forrás: Nochta Tibor: A vezető tisztségviselők magánjogi felelősségének mércéjéről és irányairól az új Ptk. alapján (GJ, 2013/6., 3-8. o.)
teljes terjedelemben: http://ptk2013.hu/szakcikkek
Ugyan már, ez csak a heti médiahiszti. Pontosan ugyanúgy át lehet iratni majd a céget egy hajléktalan, vagy egy cégtemető nevére, a papírokat átdátumozni, és meg van oldva. Kicsit több lesz a strómann, na und? Lapozhatunk.
Szép napot! Szeretnék vállalkozást nyitni. Rövid történet lenne.
Használt műszaki kütyüt vásárolnék-eladnék. (Laptop,Számítógép alkatrész).
Ahogy számolgattam és láttam hogy évi6 millió az havi 500E Ft bevételt jelent.
Viszont 500E bevételen nekem kb 50-60e Ft profitom lenne.A költséget le irhatnám valahogy? Visszaigényelni nem tudnék semmit?
az 50-60E ft profittal el se kezdjem a dolgot?
Köszönöm
Arra nem a kata való.
Véleményem szerint továbbra is van lehetőség arra, hogy a Bt-ben a kültag legyen a képviselő és személyesen közreműködő tag. Az új Ptk ugyanis lehetőséget ad arra, hogy a felek eltérjenek a szabályaitól, ha ezt kifejezetten nem tiltja és nem ütközik a tagok , hitelezők, munkavállalók érdekeivel.
Továbbá a Bt. szerződésmintájában is lehetőségként szerepel a kültag megjelölése képviselőként.
Mi van akkor ha a beltag nyugdíjas, a kültag nem végez munkát?
A beltag sem, vagyis a cég nem dolgozik semmit?
SOS !!
Ha jól sejtem, a nyugdíjas 25 ezret fizet katát.
Igen, a beltag után meg kell fizetni a KATA havi térhet, de utána (majdnem) az egész bevétel az öve egyéb járulékok nélkül. Simán atadhatja azt a kültagnak, aki lefektetve az egyetlen valós munkavégző, hisz ez mar a személyes jövedelme a KATA megfizetése után. Emellett a kültag simán lehet KATA-s egyéni vállalkozó is kültagsága mellett, így valójában lehet "duplázni a KATA limitet".,Csak bizalom kérdése,nem? Vagy valamit nem értek?
Miért is fontos, h ki (papíron) a cég képviselője? Ez lehet a beltag, nem, de emellett a kültag kap mindenhez jogot,végez munkát, állít ki számlát, stb...
@Skót Ádám
Vigyázzunk azzal, hogy mi az övé, mert van a bevétel, meg a jövedelem, amit NAV ténylegesen le is fog neked igazolni.
Azt lehet mondani, hogy majdnem az egész bevétel az övé, de a leigazolt jövedelem (ami nem mindegy) egyenlően oszlik meg a két tag között. Legyen betét 40 ezer, 39 ezer beltag, 1 ezer kültag.
Pl. pont 6 millió éves bevétel KATA-ból (milyen meglepő).
Ennek 60 százaléka 3,6M.
Ennek fele 1,8M.
Ennyi lesz a tag (mindkettő) NAV által igazolt jövedelme, azaz havi nettó 150 ezer.
Itt például ezt másképp értelmezik:
drszeiler.blogspot.hu/2015/04/hogyan-lehet-bt-kultagja-vezeto.html
Érdemes elolvasni ez egészet, hogy kontextusba kerüljön, de a lényeg:
"Az új Ptk. szerinti szabályozás:
"Ptk. 3:156. § A kültag nem lehet a társaság vezető tisztségviselője."
A fentiekben írtak alapján, ha a társasági szerződés tartalmazza, hogy a kültag vezető tisztségviselő lehet, akkor ez a szabályozás a jelen törvények alapján is lehetséges. Azonban, ha a társasági szerződés ezt nem tartalmazza, akkor az általános, törvényben leírt szabály lép életbe, miszerint a kültag nem lehet a társaság vezető tisztségviselője."
Ennek értelmében a korábbi cikkben leírtak (ami közben már nem elérhető 🙂 ) működnek, nem?