A 2016-os év forradalmi változást hoz az államok közötti banki adatcserében. 51 ország megállapodott (és további 30 egyelőre csak egyetért a megállapodással, de még nem csatlakozott) arról, hogy a náluk lévő, külföldi tulajdonú bankszámlákról, értékpapírszámlákról, biztosításokról és egyebekről tájékoztatják a külföldi személy országának adóhivatalát is. (Amint látod, már nem csak a bankbetétek kamatait jelentik le, mint eddig, hanem gyakorlatilag mindent.)
A cégek esetében az úgynevezett végső haszonhúzó személye lesz a fontos, azaz a személy, aki felügyelettel bír a bankszámla felett. Így már offshore cégek mögé sem lehet majd elbújni, mint eddig.
Mivel a téma sok embert fog érinteni és kifejezetten kellemetlenül (hiszen sok olyan eddigi "biztos menedék" ország is csatlakozott a megállapodáshoz), ezért megkértem újra a Crystal Worldwide-ot, kicsit foglalja össze, mi is várható a megállapodás élesedése után.
(Az előző cikkük arról szól, miért is nem megoldás a legtöbb esetben a külföldi cégalapítás.)
Következzen hát az ő írásuk:
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet („OECD”), az Európai Unió és az Egyesült Államok kiemelkedő lépéseket tett 2014-ben a nemzetközi automatikus információcsere kiépítése és a banktitok leépítése területén. A továbbiakban az OECD és az Európai Unió által bevezetett lépéseket, illetve a lehetséges hatásait tekintjük át.
I. Átláthatósági Fórum
Az OECD és a G20 (a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő szervezet) szervezésében 2014 októberében Berlinben folytatták le a 7. Átláthatóságról és Adóügyi Információcseréről szóló Globális Fórumot. A 104 résztvevő országot és szervezetet a banki adatok nemzetközi információcseréjének megvalósítása miatt hívták meg a konferenciára.
A konferencia legnagyobb vívmánya az volt, hogy a résztvevő államok közül 51 ország aláírta egy többoldalú megállapodást (Multilateral Competent Authority Agreement - MCAA) a fenti témában. Később 85-re emelkedett az aláíró országok száma, amelyeket az alábbi linken lehet megtekinteni http://blogs.mazars.com/letstalktax/2015/02/27/oecd85/
A Fórumon résztvevő országok közül többen voltak, amelyek csak egy ún. szándéknyilatkozatot tettek, azonban egyelőre még nem írták alá a megállapodást.
Az MCAA-t ténylegesen aláíró országok 2017-től, illetve néhány állam esetében 2018-tól évente automatikus adatcsere valósul meg az aláírók illetékes hatóságai között. Az adatszolgáltatás szerint az adott ország pénzügyi intézménye 2016-tól vagy 2017-től kezdődően begyűjti a releváns számlainformációkat és továbbítja a helyi hatóságnak. Ezt követően továbbítják a banki információkat azon ország hatósága részére, amelynek adózóját érintik az említett adatok.
Az aláírók között volt több olyan állam is, amelyek korábban ezen a területen inkább a banktitok mellett érveltek (pl.: Ausztria, Svájc, Liechtenstein, Ciprus, Kajmán-szigetek, Mauritius). Az MCAA csak keretjellegűen fogalmazza meg az adatcserére vonatkozó szabályokat. A konkrét részleteket az OECD Standard for Automatic Exchange of Information (CRS) elnevezésű ajánlás fogalmazza meg.
A CRS különbséget tesz a magánszemélyek és a szervezetek által pénzügyi intézményeknél vezetett számlák között, továbbá ezeken belül eltérő szabályok vonatkoznak az adatgyűjtés elkezdésének időpontjában meglévő és a későbbiekben nyitott számlák között. A meglévő számlák esetében meghatározott értékhatár felett (250 ezer USD) külön vizsgálati szempontok alapján döntik el az adatküldés szükségességét, míg az újonnan nyitott számlák esetében automatikus az adattovábbítás. Szervezetek esetében, amennyiben „passzív szervezetnek” minősülnek, akkor a „tényleges irányító” adóilletősége alapján kell meghatározni, hogy melyik országba kell küldeni a pénzügyi információkat. A passzív szervezet és a tényleges irányító meghatározása tekintetében a CRS részletes szabályokat tartalmaz.
A pénzügyi adatok körébe tartozik a kamat, osztalék, árfolyamnyereség és más hasonló hozamok, de az év végi számlaegyenlegre, a kiemelkedő időszaki egyenlegre és az esetleges számlazárás előtti egyenlegre is kiterjed az adatszolgáltatás. Több számla esetén fontos alapelv a számlák összeszámításának szabálya.
II. Közigazgatási együttműködés és automatikus információcsere
Az Uniós információcsere területén az Európai Unió Tanácsa 2014 októberében döntött arról, hogy módosítani fogja a közigazgatási együttműködésről szóló irányelvet az automatikus információcsere tekintetében, Az irányelv legújabb módosítása ugyancsak 2016-tól alkalmazandó, 2017-es adatküldéssel. Egyedül Ausztria kapott 1 év haladékot az Uniós tagállamok közül, vagyis 2017-től gyűjtik a pénzügyi adatokat és 2018-tól továbbítják a többi tagállam részére.
Az irányelv módosítása teljes mértékben átvette az OECD/G20 által kidolgozott CRS-t, tehát az Unión belül ugyanolyan szempontok alapján fog történni az információcsere. A
pénzügyi információk alatt ugyancsak az osztalékot, árfolyamnyereséget és más hasonló
hozamokat, valamint a számlaegyenleget kell érteni.
A fenti szabályon kívül az Európai Unióban már régóta alkalmazzák az ún. megtakarítási irányelvet is, amelynek értelmében a másik tagállami illetőségű magánszemélyek számláin jóváírt kamatokról is adatot gyűjtenek a pénzintézetek, ezt követően pedig továbbítják az illetékes hatóság részére annak érdekében, hogy a magánszemély illetősége szerinti ország hatóságának kézbesítsék ezt az információt. A legutóbbi Uniós hírek szerint most már szinte biztosan várható, hogy a megtakarítási irányelvet hatályon kívül helyezik és annak tartalmi elemeit inkább beépítik közigazgatási együttműködésről szóló irányelvbe az egyszerűség és az egységes alkalmazás érdekében.
III. Várható hatások
A fenti folyamatok hatására a világ számos pénzintézete kiemelt erőfeszítéseket tesz, hogy beépítse az ügyfél-átvilágítási eljárásába a fenti szabályokat, továbbá képes legyen arra, hogy releváns pénzügyi adatokat továbbítson. Tekintettel arra, hogy a pénzügyi intézmények esetében jogi és adózási értelmezési kérdések merülhetnek fel (különösen külföldi céges konstrukciók esetében) abban a tekintetben, hogy milyen esetben és kikről kell adatot szolgáltatni, ezért akár az is felmerülhet, hogy országonként részben eltérő módon fognak információt küldeni. Nagy valószínűséggel arra lehet számítani ezen a területen, hogy ha bizonytalan a pénzintézet, hogy kell-e adatot szolgáltatni vagy sem, akkor a kockázatok elkerülése érdekében úgy dönt, hogy inkább továbbítja a banki adatokat.
Egyelőre még nincs információ arra vonatkozóan, hogy milyen eljárást követnek majd azok az információt fogadó hatóságok, amelyben az adatszolgáltatással érintett adózók illetőséggel bírnak. Magyarország esetében (is) minden bizonnyal az adóhatóságnál az ellenőrzésre történő kiválasztás egyik lényeges paramétere lesz az automatikus információcsere keretében szerzett információ. Abban az esetben, ha magyar adórezidens természetes személy külföldi számlájáról érkezik pénzügyi információ, akkor várható, hogy az adóhatóság vagyonosodási vizsgálatot fog kezdeményezni az érintettnél, ha az eddigi adóbevallásai alapján a jövedelmi viszonyai eltérő képet festenek. Továbbá, ha valamely külföldi jogi konstrukcióban vagy szervezetben fennálló magyar adózói érdekeltség kapcsán érkezik adat Magyarországra, akkor ugyancsak várható, hogy a magyar adóilletőségű természetese személynél vizsgálatot kezdeményeznek. A vizsgálatok fő célja a konstrukcióhoz fűződő kapcsolat kivizsgálása lehet, különös tekintettel azokra az esetekre, amelyekben adóparadicsomi helyszínen bejegyzett társaságok rendelkeznek a számla felett.
A hazai adójogban az alacsony adózású területeken regisztrált cégek elleni védekezés eszközeként vezették be az ellenőrzött külföldi társaság definícióját, amelyhez külön szankciórendszer kapcsolódik. (Az ellenőrzött külföldi társaság az offshore cégek adójogi elnevezése.) Amennyiben a külföldi számlával rendelkező társaság ellenőrzött külföldi társaságnak minősül, akkor a magyar adóhatóság - többek között - a magyar adóilletőségű tényleges tulajdonos esetében megállapíthatja egyéb jövedelemként az automatikus információcsere keretében kapott adatok alapján a társaságban felhalmozott fel nem osztott eredményt. Ezen szabály alapján tehát az adóhatóság adófizetési kötelezettséget állapíthat meg az offshore céggel rendelkező magyar magánszemély tényleges tulajdonosnál, még akkor is, ha nem vett fel juttatást a cégből.
A fenti folyamatok hatására azon magyar adórezidensek, amelyek a szóban forgó helyszíneken eltitkolt külföldi bankszámlával rendelkeznek, illetve ilyen bankszámlával rendelkező ellenőrzött külföldi társaság tényleges tulajdonosának minősülnek lépéskényszerbe kerülnek 2015. december 31-ig.
.Az érintett magyar adózók több lehetséges kiutat választhatnak maguknak:
Dönthetnek amellett, hogy felszámolják a külföldi érdekeltségeiket. Ebben az esetben az alábbi két lépést követhetik:
o Korábbi adóbevallásaikat önellenőrzik.
o Élhetnek az adóamnesztiával (jelenleg: Stabilitási Megtakarítási Számla).
Megoldást jelent, ha a meglévő külföldi céges struktúrát átvizsgáltatják és ezt követően szükség esetén átalakítják oly módon, hogy az mindenben megfeleljen a magyar szabályoknak („de-offshoreizáció"). Ebben az esetben nagy valószínűséggel kiterjed majd az információcsere a társaságra, vagy tényleges tulajdonosára, azonban adózási következményei nem lesznek.
Akik a fenti lehetőségeket nem akarják igénybe venni, vagyis szeretnének kimaradni
az információcseréből, az alábbiak közül választhatnak:
o Olyan helyszínen nyitnak maguknak vagy külföldi társaságuknak bankszámlát, amely nem továbbít banki információkat (banki „előremenekülés”).
o A természetes személy, illetve a tényleges tulajdonos illetőségének áthelyezése olyan országba, amely nem vesz részt az információcserében vagy nem állapít meg hátrányos jogkövetkezményeket a külföldi bankszámlákkal kapcsolatban.
A fenti megoldásokhoz kapcsolódóan fontos kiemelni, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlást alapelvét nem szabad figyelmen kívül hagyni, illetve nem lehet az ügylet kizárólagos célja az adóelőny elérése. Hangsúlyozzuk továbbá, hogy ezek a lehetséges megoldások csak a jövőre nézve tudják kizárni a felmerülő problémákat.
A fent említett mikrokörnyezeti hatásokon kívül egyelőre arról nem lehet olvasni, hogy végeztek-e arra vonatkozó számításokat, hogy az automatikus információcsere milyen hatással lesz a világgazdaságra. Figyelemre méltó körülmény, hogy a legnagyobb tőkefogadó országok közül Indiában Mauritius, Kínában Hongkong, Oroszországban a Brit Virgin-szigetek, míg Brazíliában Luxemburg szerepel a három legnagyobb külföldi befektető között. Ezek az ún. tranzithelyszínek közismerten a kedvező adózási környezet és a részleges vagy teljes anonimitás miatt vonzóak a befektetők számára. Az esetek döntő többségében az említett országokban bejegyzett cégek más államokban (is) rendelkeznek bankszámlával, azonban az MCAA-t aláírók között található számos olyan helyszín is, amelyen idáig (2015. december 31-ig) banki szolgáltatást biztosított ezen külföldi társaságoknak. Kérdés tehát, hogy milyen hatással lesznek az említett változások ezeknek - a nemzetközi szinten is nagy méretű beruházásokat megvalósító - cégek tevékenységére és befektetési kedvére?
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon.
Az adatokat nem csak kikérni lehet? Vagy ha megérkeznek, akkor minden gyanú nélkül automatikusan tekintheti meg az adóhivatal? Ha hazai banknál van pénzem, az adóhivatalnak arról is küldenek kimutatást?
Eddig arról volt szó, hogy visszamenőleg is lesz adatközlés. Akkor mégsem így van, és csak a 2016-tól kezdődő időszakról adnak infót?
Jó ez a kép az aláírókról, csak kicsit nehéz benne keresni. Szerbia akkor továbbra sem írta alá?
Szerbia, Montenegró továbbra sem írta alá. Eddig is arról volt szó, hogy a január elsején élő számlákat jelentik, de egy évvel később.
Az automatikus adatcsere lényege pont az automatizmus. Ha külföldi a tulajdonos, már küldjük is az adott országnak az infót.
Ha magyar adórezidens vagy, a mamagyar hivatalnak nem küldenek automatikusan infót, csak kérésre.
Szingapuron es Kinan meglepodtem. De nincs a listan Dubai, Katar. Kellene egy rendes, keresheto lista vagy terkep ezekrol az orszagokrol.
Annyit nem értek, hogy honnan tudják hogy milyen adóilletőségű vagyok? Nyitok egy számlát, annyit írnak rá, hogy devizakülföldi, ezentúl van talán egy útlevélfénymásolatuk vagy állampolgárság bejegyzés. Tehát ide jelentik akkor automatikusan Magyarországra viszont lehet már rég nem vagyok itteni adóilletőségű.
Ricsi, ha már nem vagy magyar adórezidens, akkor ezt közölnöd kell a bankoddal is.
Kíváncsi leszek a banki apparátusok mennyire lesznek kész időben az ezzel kapcsolatos fejlesztésekkel, plusz hogy ilyen megkereséseket kezelni tudjanak. (pláne a kisebb bankok) (ilyesmi területen dolgozom, persze értem én, hogy automatikus végrehajtások kell, hogy legyenek ezek), de mindig lesznek majd egyéni igények. Saját tapasztalat alapján (devizakülföldi vagyok Magyarországon) komoly hiányosságok vannak a külföldi ügyfelek kiszolgálásával kapcsolatban. (amit meg is értek, mert nagyon kicsi arány lehet a külföldi) Mégsem kellemes fél napot a bankban tölteni mire megnyitnak 1 bankszámlát 50 telefonos egyeztetés után a központtal. (illetve ma például órák után sem született eredmény :-()
Én amúgy a másik "szemszögre" is kíváncsi leszek. Rengeteg magyar dolgozik külföldön, akik külföldön is adóznak, a kettős adózást kizáró egyezmény viszont nem foglalkoztatja őket és a magyar bank- ill. értékpapírszámlákon nyereséget képeznek, ami után Magyarországon a bank levonja a kamatadót és le van tudva részükről az adózás... Ha megtörténik ez az adatcsere, onnantól a külföldi adóhatóságoknál szerintem simán fókuszba kerülhetnek az elmaradt kamat- ill. nyereségadók (mert ezeket is mind abban az országban kell megfizetni, mint ahol minden más adót). Nem tudom mi lesz az eljárás, de akár vaskos csekkek is érkezhetnek.
salaxx, a bank akor vonja le a kamatadót, ha azt hiszi, magyar adórezidens. Akkor viszont nem jelent semmit sehová.
Kíváncsi leszek, ez a lépés mennyire nyomja meg a bitcoin árfolyamát.
@Kiszamolo
Tudod ez ott vicces, hogy 2013 elején, amikor elköltöztem Magyarországról, próbáltam ezt megmagyarázni a bankjaimnak, akkor még három különféle helyen is volt számlám. FOGALMUK SEM VOLT, hogy mit kellene tenniük, és persze nem is történt semmi változás a jogviszonyomban. Az egyiknél a NAV-hoz irányított az ügyintéző, annyira volt képes.
Ezek szerint így laza két évvel később már lenne esély egy ilyet elintézni?
mondjuk ukban elek, van MO-n kiadva egy lakas, magyarorszagon nem kellene adoznom semmit utanna?
De, mert az ingatlan itthon van. Ha viszont pénzed van a bankban, a kamatai után csak Angliában kellene adóznod az ottani kulcsok szerint.
masik erdekes kerdes hogy akkor magyarorszagon pl hiaba nyitok tbsz szamlat mert az allam ugyse vonhat le belole semmi adot. max tranzakciosat, az uk adohatosagot meg szinten nem foglalkoztatja h nekem otthon tbsz szamlam van-e vagy sem.
itt is van ugynevezett ISA szamla ami a tbszhez hasonlo, de maximalt a felso hatara.
ha legkozelebb megyek haza erdemes bemenni az adohatosaghoz szemelyesen, vagy inkabb telefonon erdeklodjek hogy az informaciot megkapjam hogy jogszeruen jarjak el a jovoben de ne szalljanak ram 🙂
@salaxx
Attól még, hogy magyarban vontak valamennyi kamat- és nyereségadót, még be kell vallani az aktuális adórezidensségű országban. Legalábbis kellene.
Én tisztán játszom, szopok is miatta (a magyar 16%-on felül a helyiek is adóztatnak a különbözet erejéig), de errefelé komolyan veszik az adócsalást, és nem akarok semmi banánhéjon elcsúszni (hajtok az állampolgárságra...)
Mindenesetre ha valaki el tudta már intézni, hogy magyar állampolgárként a magyar bankja elfogadja a külföldi adóilletékességét, arról a processzről szívesen olvasnék!
Laci: az "utána" egy "n". Bocs, csak ez kb. egy olyan fájó pontom, mint a "szerbusz".
@laci "mondjuk ukban elek, van MO-n kiadva egy lakas, magyarorszagon nem kellene adoznom semmit utanna"
ha UK ben albérletet fizetsz, ami drágább, mint amit a magyar albérlőtől kapsz, akkor nem kell adóznod (mivel UK. is EU egyelőre), csak bejelentési kötelezettséged van a NAV-nál. Ennek elmúlasztása 25000ft, ha jól tudom
A "szerbiai szlanyitás" utolsó hozzászólójának nem nyitottak szlát az otp-ben.
ez általános, vagy csak egyedi eset lehet?
egyébiránt magyaroknak jó megoldás az smsz mellett Szerbia v Montenegro (feltéve, ha nyitnak számlát).
Bár azt is olvastam valahol, hogy van néhány ország, akik most is jelentenek a Nav-nak (valszeg. kettősadóztatás egyezmény keretein belül, de ezt elég bizalamasan kezelik, még sehol sem sikerült listát találni róluk) ha két déli szomszédunk is rajta van, akkor inkább az smsz.
@zedder OFF: ne hulyeskedj, mit akarsz kezdeni a nemet allampolgarsaggal? Semmi elonye nem lenne, ha kinyitod a szad, ugyis tudjak, hogy nem arja vagy 🙂
ON: en a tavalyi adobevallasba beletettem a bp-i lakaskiadasbol szarmazo beveteleimet, kiadasaimat, ill. azt is, jeleztem, hogy adoztam utana Mo-n. Habar az elster elfogadott mindent, az ugyintezo minden mo-i leadozott dolgomat kiszedte es kuldott egy hatarozatot, hogy a kettos adoztatas elkerulese vegett nem veszik figyelembe az Mo-n leadozott beveteleimet. Lehet, hogy lustak voltak a NAV-val levelezni.
Nem idevágó kérdés
Hitelkiváltással kapcsolatos Kevés mindent lehet olvasni arról, hogy mi van akkor ha a hitelkiváltásnál nem csak 1 jelzálogjog van az ingatlanon. 2008- as vásárlás
Jelen esetben egy 14,5 milliós vételárú ingatlant az alábbi jelzálogbejegyzésű kölcsönökből rakodott össze: 5,5 m chf hitel 0.9 m megelőlegező hitel és 2,5 millió munkáltatói hitel. A gyermek megszületett. A jelenlegi állás szerint maradt 8,2 millió forintosított hitel illetve 1,6 millió munkáltatói hitel. + 10 éves magyar állam bejegyzés.
A forintosított hitelt szeretném kiváltani egy fix kamatozású hitelre megfelelő jövedelemmel SAJÁT BANKNÁL. Tudomásom szerint az ingatlan értékének 80% ig vagyok hitelképes. Feltételezve azt hogy az ingatlan most kb 13 milliót ér (ennek a 80 % -a) 10,4 millió már ellehetetlenül a hitelkiváltás a két jelzálog miatt?Vagyis 8,2 + 2,5 illetve talán még + 0,9 is ?köszönöm
Ez a prepaid bankkártyákat hogyan érint? pl. egy paxum (paxum.com) vagy payoneer (payoneer.com) prepaid bankátrya amit Belize-i bank ad ki, de nincs mögötte tényleges bankszámla.
@graphite Ezt egy jogszabalyi helyre valo hivatkozassal, vagy egy NAV nyomtatott es interneten publikalt allasfoglalasaval alatamaszthatnad, egyeb esetben urban legend, hogy a kulfoldi alberlet kiadasait egy magyar alberlet beveteleivel szembe lehetne allitani. Ez az, hogy sokan mondjak, hogy igy van, de senki nem tudja, hogyan is kell azt pontosan hasznalni. Ha van jo hivatkozasi alapod, megkoszonnem, mert sokat megsporolna nekem is es masoknak is. UDv, Stanlee
@stanlee
Off:
nav.gov.hu/print/nav/regiok/eszak_magyarorszag/eszakmagyarorszag/aktualis/ujelszamolasil0420.html
"Új elszámolási lehetőség lakás bérbeadása esetén
2012.04.20.
Új elszámolási lehetőség lakás bérbeadása esetén
2012-től a lakást bérbe adó magánszemély az e tevékenységéből származó bevételét csökkentheti az általa más településen ugyanazon évben bérelt lakás igazoltan megfizetett bérleti díjával akkor, ha a bérbeadás, illetve a bérbevétel időtartama a 90 napot meghaladja, a lakbért költségként nem számolja el és számára még részben sem térítik meg.
Nem kizáró ok, ha a bérelt ingatlan külföldön található, mivel annak bérleti díja is levonható a bevételből, ha a díj megfizetése szabályszerűen igazolt.
A lakás bérbeadásával kapcsolatban bővebb tájékoztatás kérhető telefonon a NAV Általános Tájékoztató Contact Centerén (06-40/42-42-42) keresztül."
@graphite Koszonom.
@zedder
Üdv Zedder,
a külföldi adóhatóságtól kell kérned egy igazolást (certificate of residence) és azon feltüntetni a magyar bank (intézmény... Mert elvileg osztalékkal kapcsolatban az adott cégekhez is el kell juttatni ilyet) nevét címét, illetve, hogy milyen jogcímen számítasz jövedelemre. Eddig a Raiffeisen fogadta el a legsallangmentesebben, ott az ügyintéző már láttott ilyet. Az otp már keményebb dió volt, ott a végén már a fiókvezető telefonálgatott 1 órát (miután őt kértem, mert 3 ügyintéző összeverődött ellenem, hogy itt ilyet nem lehet)
Ma volt 1 köröm a kbcnél, ott sem volt 1szerű, itt kiderül mi lesz.
Ezt az igazolást amúgy évente újra ki kell kérni és beadni. Eddig a fenti 3ból mindenhol megbékéltek az angol nyelvű igazolással, de például 1 ismerősöm szerint az államkincstár ragaszkodik a magyar nyelvűhöz. Szóval ott hozzájön valószínűleg a hivatalos fordítás költség
@salaxx
Köszönöm, végülis ennek így van értelme... Bár az itteni adóhatóság eddig elfogadta a magyar részvényosztalékos kivonataimat, meg sima excel exportot a brókercégemtől... Fordítva azt hiszem már nem menne ilyen egyszerűen, ismerve a magyar bürokráciát.:))
Azt hiszem akkor ezt végigjárom, és nem kell majd bohóckodni azzal, hogy otthon is vonogatnak le ezt-azt, hanem majd itt fogok mindent fizetni (és kihasználni az adómentes keretet, persze).
Nem akarom elvenni az offshore tanacsadok kenyeret, de Dubai lesz a nyar slagere, nem szamit ellenorzott kulfoldi tarsasasgnak, kettos adoztatast elkerulo egyezmenyunk is van veluk, ha ott vagy adorezidens meg a jovedelemadot is etuntetheted, mondjuk 5 evente kikoltozol es az adott evben felveszed a felhalmozott osztalekot a cegbol osztalek es jovedelemado mentesen.
🙂
OECD egyebkent jo uton halad, de mindig lesz ado optimalizalo modszer.
Dubai, Málta, Írország a sláger.
Sziasztok
A kommenteket olvasva felmerült bennem egy kérdés konkrétan az én helyzetemre vonatkozóan:
Ha mondjuk Svájcban dolgozom, itt az első 5 évben a "Quellensteuer" nevű adó alá esek, ami tulképp egy "átalányadó". Egyszóval nem kell fizetni semmi mást, ezt viszont havonta vonják a fizetésből.
Namármost:
Ha van Mo-on megtakarításom, konkrétan államkötvényben, - akkor -a fenti kommentekből kiindulva- elvileg nekem Mo-on nem kellene fizetnem semmiféle adót a hozamok után amelyeket a befektetésemért Mo-on kapok, - azóta amióta svájcban élek? (Merthogy, Svájcban fizetem az ide esedékes adót -jelenleg Quellensteuer formájában-)
Esetleg ezt meg tudná nekem valaki válaszolni, aki hasonló cipőben jár?
Ha ez így van, akkor érdekelne, hogy mondjuk az utóbbi 3 évben a hozamokból levont adó utólag visszakérhető -e?
Köszönöm
Külföldimagyar
Külföldi munkaviszonyból származó jövedelem (Németország), be kellene jelentenem itthon? Ha igen mit kell tennem?
Ha nem jelentem be, akkor mi várható? Kinti számlámról levonhatnak tartozást vagy akármit?
@kulfoldimagyar Ha neked megeri azt, hogy levelezel a magyar hatosagokkal, ill. Svajcban is az ottani hivatalokkal (es legalabb egy szemelyes mo-i NAV latogatast is beleszamolsz), akkor erdemes lehet nekilodulni, de a vegen meg az is lehet, hogy sokkal rosszabbul jarsz, ha azon a pici kis kamatadon akarsz sporolni. En biztos nem foglalkoznek vele. @peti1 Ha Nemetorszagban adoztal utana, es Mo-n is ad´znod kell, akkor a magyar adobevallasba is beleteszed, de mivel adoztal mar kint, igy Mo-n nem kell utana fizetned semmit.
@peti1 nem kell bevallanid Mo-n, viszont akkor is kell adóbevsllást készítened Mo-n, ha nem volt jövedelmed, akkor u.n "nullás" adóbevallást kell leadnod.
Ki is lehet ám jelentkezni. Jelzed az adóhivatalnak, hogy te mostantól külföldi adórezidens vagy, ezért hagyjanak békén.
Ezt akár év közben is meg lehet tenni.
"Ez a prepaid bankkártyákat hogyan érint? pl. egy paxum (paxum.com) vagy payoneer (payoneer.com) prepaid bankátrya amit Belize-i bank ad ki, de nincs mögötte tényleges bankszámla."
- Ez engem is érdekelne. Hol tudok utánanézni és/vagy értelmezni, hogy mi a jogi helyzet a prepaid kártyákkal?
Szerintem a prepaid kártya ugyanolyan bankszámla kártyával, mint bármi más, csak nem havi díja van, hanem a bennlévő pénzből vonnak le százalékot.
Ezért nem látom, mitől esne más elbírálás alá, mint egy normál bankszámla.
@stanlee ill. @graphite Köszönöm az (eltérő) válaszokat. Utánanéztem én is. Egy ilyet találtam: hataratkelo.blog.hu/2013/05/12/hogyan_adozzunk_ha_kulfoldon_elunk
Ez alapján, ha magyar jövedelmem nincs, NEM kell beadnom.
Se szerepeltetni a külföldi bért, se nullásat beadni.
Valaki tudna megerősítést adni, vagy a "saját" véleményére megerősítést adni?
Ha nem vagy magyar adórezidens, semmi dolgod a magyar adóhivatallal. Csak ezt nem árt bejelenteni nekik, hogy ők is tudjanak róla, hogy te mostantól más országban élsz és ott adózol.
@stanlee
Köszönöm a hozzászólásod.
A kérdés az, hogy mi van akkor, ha mondjuk nem csak 1-2 fillér az, mondjuk amit az államkincstárban levontak tőlem az elmúlt 3 évben kamatadóként, hanem mondjuk milliós nagyságrendű?
Meg tudna valaki abban erősíteni, hogy amennyiben külföldön élek, akkor a Magyar bankbetéteim után, függetlenül attól, hogy a hozamot magyarországon kapom meg, nem kell fizetnem rá semmiféle kamatadót?
További kérdés, ha ilyent fizettem, akkor hogyan lehet ezt visszakapni/visszaigényelni? - Ha lehet egyáltalán...
Nem vagyok benne biztos, hogy a pl. egy payonner prepaid bankkártya mögött van tényleges bankszámla, mert itt nem a bankkal szerződök, hanem a payonner.com-al mint szolgáltató, a bank csak a kártyát bocsátja ki.
pl. ide sorolhatnám még a paypal-t is, ő sem bank, de lehet igényelni a paypal számlához mastercard-ot is (persze it már Amerikai lakcím kell hozzá, a többivel ellentétben)
Paypal-ra vonatkozik a banki adatcsere?
Valami pénzügyi szolgáltatónak kell lennie mögötte, hiszen el kell számolni a pénzzel, amit költöttél, vagy készpénzben felvettél.
USA-val már tavaly óta van megállapodás adatcseréről.
Esetleg kötvényt, részvényt venni vagy széfbérlet kint ?
Gondolom a kötvény/részvény nem megy, mert számla áll mögötte, de ha a kinti banki széfben jobban bízom, mint az SMSZ-ben?
@kulfoldimagyar
ilyenkor szoktak onreviziot beadni, de lehet h csak 1 evre visszamenoleg lehet. ettol fuggetlenul ott le kell majd adoznod utanna ahol laksz.
az mindegy h a fizetesedbol hogy vonnak altalanyadot, mert ez mas jellegu. szal ne abbol indulj ki hogy akkor neked sehol se kell majd fizetned.
ez az egesz azert merult fel bennem is hogy meglepem otthon, mert ha jovore vagy utanna kiadjak az adataimat az uk adohatosagnak akkor nehogymar mindket helyen elkaszaljanak ha nem figyelek. mindenesetre nem lenne baj ha majd ugy hozzak meg ezeket a szabalyokat h az ugyintezok is tudjak mi a dolguk, mert pl nem egy bank van otthon amelyik a "biztonsag kedveert" akkor is levonja a kamatadot ha bejelented h nem vagy rezidens, hiaba jelented be nekik 10x. sot abban se vagyok biztos h ezzel egy atlag navos kepben lenne, de egy atlag konyvelo megintcsak nincs. es itt kint ez ugyanigy van kb..
@Kiszamolo
"Dubai, Málta, Írország a sláger."
Málta, Írország rajta van a listán, akkor hogy?
Hát úgy, hogy ottani adórezidenssé leszel és őket nem érdekli a külföldön megszerzett vagyon, amíg nem viszed be az országba. Pontosabban érdekli, de 0% az adókulcsa.
Ehhez egy különleges (csak ideiglenes) adóstátusz kell, amit két évig kapsz meg, de ennyi általában elég is.
@Kiszamolo
fentebb kerdeztem hogy ha uk-ban dolgozok elek akkor kell-e adot fizetnem a magyarorszagi lakaskiadasom utan otthon
erre volt a valasz:
De, mert az ingatlan itthon van. Ha viszont pénzed van a bankban, a kamatai után csak Angliában kellene adóznod az ottani kulcsok szerint.
melo helyett kutatgatok 🙂 es arra jutottam h angliaban kell adoznom utanna csak, mivel itt vagyok resident(evil :P)183 nap utan automatikusan. gov.uk/tax-foreign-income/paying-tax nem veletlen h otthon is szja-t, ehot kell fizetni, es mivel nekem azt otthon nem kell ezert itt kell. igy is logikus. egy onkormanyzati vagy ingatlanado az egy koltseg jelleguen elszamolhato adonak szamit itt. szal azt otthon kell fizetni adott esetben.
@Kiszamolo
ill ha otthoni az allando lakhelyem es nem haladja meg a 2000 fontot az otthoni bevetelem es nem hozom angliaba a berleti dijat akkor semmi adot nem kell fizetnem utanna sehol.
ha meghaladja akkor a 2000 feletti reszt akkor tovabbi szabalyok szerint.
ha lehetne modositani akkor nem kettot kuldtem volna 🙂 tervben van esetleg? ill vmi regisztracios rendszer a forumhoz
Laci, az egy dolog, hogy kell-e Angliában adózni utána, az meg egy másik, hogy itthon kell-e adóznod.
Az ingatlanhasznosítás klasszikusan olyan bevétel, ami az adott országban adózik.
De írj az adóhivatalnak, hogy van-e valamilyen teendőd.
Valaki hozzaerto ember renbetehetne a kulfoldon elok sokfele gondolatait az adozassal kapcsolatban. Szerintem az ingatlan berbeadas egyertelmuen Magyarorszagon vegzett tevekenyseg, amit Mo-n kell leadozni az ottani szabalyoknak megfeleloen. Biztos nagyot nezne a nemet, osztrak vagy UK adohivatal, hogy valaki az ottani eloirasok szerint akarja az Mo-n berbeadott ingatlanja utan az adot befizetni. Azert van a kettos adoztatas elkeruleserol az egyezmeny, hogy ne kelljen minden utan ketszer adozni. En a nemet adobevallasomban 2013-ban feltuntettem a magyar lakas berbeadasat, mint adozott bevetelt, a hatarozatban leirtak, hogy nem erdekli oket, ugyanugy a mo-i jovedelmem sem, mert azt mar leadoztam Mo-n. Azota a mo-i dolgaimat nem is irom bele a nemet adobevallasba, mivel annyira megbonyolitana az adobevallas elkesziteset, hogy a raforditott idot nem eri meg.
2 het mulva repulok haza, lesz egy utam az adohivatalba
de szja-t csak ott kell fizetnem ahol rezidens vagyok igy Mo-n nem.
max majd beirom h mire jutottam a navval
Az ingatlan bérbeadásából származó jövödelem az ingatlan országában adóköteles mindegy, hogy hol vagy adórezidens (ahol 183 napnál többet töltesz egy évben), ahogy többen írták.
De ezen kívül az ország ahol adórezidens vagy igényt tarthat az összes jövedelmed adójára világszerte! Én csak Ausztriáról tudok nyilatkozni, itt igényt is tartanak rá:), de gondolom a legtöbb EU-s országban ez a helyzet. A munkából, kamat vagy osztalék és az árfolyamnyereségből származó jövedelemre is.
Tehát attó hogy otthon van KBC számlám, az azon létrejövő nyereség után itt kell adóznom 25%-os kulccsal, mert itt ennyi, hiába lenne az otthoni kedvezőbb:)
"Tehát attó hogy otthon van KBC számlám, az azon létrejövő nyereség után itt kell adóznom 25%-os kulccsal, mert itt ennyi, hiába lenne az otthoni kedvezőbb:)"
Az én felfogásom szerint csak a különbözetet kell leadózni, tehát Magyarországon 16%, Ausztriában neked 9%.
Az, hogy egyik helyen 16%, másik helyen MÉG PLUSZBA 25% az pont hogy kettős adóztatás, ami ugye nem kívánt.
Nem, ha ott adórezidens, itt nem vonhat le semmit a bank.
@Kiszamolo
Akkor a 3rd party ország egy megint külön kategória? Mert pl. az amerikai befektetéseim után az IRS MINDIG von le helyi adót, de a német adóhivatal azt elfogadja, és csak az afeletti részt kérik még megfizetni. Legalább az én könyvelőm eddig így csinálta...
Unión belül van így. Amerika viszonylatában jön be a kettős adóztatás, miszerint csak a különbözetet (ha még van) kell befizetni.
Egyébként tesz rá a német adóhivatal is, a magyar részvényesek osztalékát is megcsapolja, aztán ha nagyon akarod, levelezhetsz velük, hogy adják vissza.
@zedder
Rendesen bejelentetted a W-8BEN formon, hogy nem vagy USA adórezidens és semmi közöd az USAhoz adóügyileg? Mert akkor nem kéne vonniuk.
Ha viszont van USA adószámod (szóval a fentiek nem igazak) akkor sajnos az IRS von, amennyire hallottam ez USA módi. Ilyenkor jön a képbe a kettős adóztatás elkerülése (US és Németo között van egyezmény), de hogy milyen szabályok szerint, azt nem tudom.
@gcs85
Itt ezt írják, és tényleg csak 15%ot vonnak le tőlem (adtam le W-8 fittyfenét), nem pedig 30at:
the-international-investor.com/investment-faq/reclaiming-withholding-tax-foreign-dividends
"For America, you should complete the W-8BEN [PDF] in advance, to allow your dividends to be taxed at the 15% treaty rate rather than the full 30%. "
Zedder, már írtam az értékpapírok adózásáról. Akkor is csak 15%-ot vonnak, ha úgynevezett minősített a szolgálatód. Ekkor a szolgálató adja úgymond a garanciát, hogy nem vagy amerikai adóalany.
Hello Isj és persze akit még érdekel...
Engem is a prepaid Payoneer kártya miatt érdekel a téma... Tudja valaki az igazságot??
Végigolvastam mind a FATCA mind az OECD-s AEOI (CRS) dokumentumokat angolul, de nem tiszta. Rengeteg részletszabály van, definíciók, stb. Nem tudom, hogy jelentendő 'account' nak minősül-e. Üdv: L.
Sziasztok. Valaki tudna segíteni megválaszolni a kérdéseimet a fenti cikkel kapcsolatban? A neten sok helyen írnak erről a témáról, de még mindig nem egészen tiszta ez a dolog, szeretnék egy kis segítséget kérni. Igazán a megfelelő lépéseket sem tudom, szóval nagyon megköszönném, ha némileg szájbarágós lenne a magyarázat.
Adott egy magyar állampolgár, aki egy magánszemély. Magyarországon adózik, fizet eü. járulékot-t, stb.-t, adóelmaradása nincs. Az égvilágon mindent fel akar számolni itt, hogy végérvényesen egy európai uniós másik országba költözzön, és ezentúl ott éljen, ott dolgozzon, ott fizessen adót, eü. járulékot, stb.-t.
Mi a teendő abban az esetben, ha ő már semmiféle kapcsolatot nem akar a NAV-val, de azt sem akarja, hogy az új országa lejelentse a kinti anyagi dolgait a magyar NAV-nak?
- írok másik hozzászólást, mert ez betelt -
- folyt. -
A rend kedvéért megismétlem: a magyar adózásával minden rendben van, nincs sumákolás, nem is volt. Összejött a rávaló, és el akar innen húzni a fenébe örökre. Ez lenne az első külföldi bankszámlája, de a kiköltözéskor még magyar állampolgár lenne.
Mi a teendő?
Le kell adni a magyar személyit és lakcímkártyát? Itt nem marad ingó vagyona sem. Személyi leadásához nem kötelező megadni a pontos külföldi címet, hogy hová távozik az illető? Hogy megy ez? Bocsi, hogy megkérdezem, de nem csináltam még ilyet.
Azt én sem értem, hogy külföldi bankszámlanyitáskor ki az az ügyintéző, akit egyáltalán érdekel, hogy ki hol fizet adót? Ezt jelenti egyáltalán az a szó, hogy adórezidens? Vagy mit? Mert szerintem nem kérdezi meg senki. Vagy januártól megkérdezik? A fenti cikkben is szerepel, hogy állampolgárságot néznek csak, az alapján jelentenek.
- folyt. köv. -
Mogyoró, ez egy kicsit összetett.
Több szempontot vizsgálnak.
Ha Magyarországon élsz és dolgozol, nem vitás, itthon vagy adórezidens.
Ha életvitelszerűen külföldön dolgozol és élsz, akkor ott vagy adórezidens és ott is kell adóznod.
Ha bár külföldön dolgozol, de itthon van a létérdekek központja, itthon kell adóznod
//kiszamolo.hu/hol-vagy-otthon/
Ha sehol nem adózol, akkor az állampolgárságod alapján itthon adózol.
A cikkben egyszerűsítve van, nem az állampolgárságod az elsdleges, hanem az adórezidensi státuszod,
- folyt. -
Ha viszek külföldi munkáltatói igazolást a külföldi bankba a bankszámlanyitáskor, abból nem tűnik ki egyértelműen, hogy ott fogok adót fizetni? Miért kellene erre külön felhívni a figyelmüket?
Ha teljesen átköltözöm egy EU-s másik országba, és ott fizetek adót meg mindent, akkor azért lehet pénzt tartani az adott egyetlen darab külföldi magánszemélyes bankszámlán, tehát ha az esetleg kamatozna, arról így már nem jelentenének Magyarországra?
Szóval igazán az érdekelne, hogy ha adott egy becsületes, adót rendesen megfizető melós, az hogyan tud úgy kimenni dolgozni külföldre, hogyan tud mindent felégetni maga mögött ahhoz, hogy ne szerepeljen egy ilyen jelentésben, és kimaradhasson az egészből? Ahova megy, ott is becsületesen akar dolgozni meg adózni meg minden. Csak annyit akar, hogy ne legyen köze többet ehhez az országhoz.
Köszönöm szépen, ha tudtok válaszolni.
Ha a másik országban mint ottani lakos (adószám, TB szám, lakcím) nyitod a bankszámládat, azt nem fogják sehová sem jelenteni.
Nagyon szépen köszönöm a válaszodat és a magyarázatot. Úgy látszik nemcsak nekem telik ilyen tartalmasan az ünnep.
@mogyoro ha egy adott országban számlát nyitsz, az alap, hogy ott vagy adórezidens. Vonják a helyben előírt kamatadót, és utalják az ottani adóhivatalnak. Akkor kell szólnod, ha nem ott vagy adórezidens. Vannak bankok/országok, ahol ehhez elég hogy más országban lévő lakcímet adtál meg, van, ahol külön nyilatkozatot kérnek.
Ha kivándorolsz, a szeméylidet nem kell leadnod, hiszen nem mondtál le az állampolgárságodról. A célországban sem egyhamar leszel állampolgár, ahhoz esetleg majd le kell mondanod a magyarról, pl. hogy osztrák lehess, akkor le kell adnod a személyit, útlevelet, stb. Most csak a belföldi lakcímed szünteted meg, ehhez leadod a lacímkártyádat, és nem kérsz újat. És megteheted, hogy nem adod meg, hogy mely országba távoztál.