A céldátum vagy target date alapok

2015-08-28
Oszd meg ismerőseiddel a cikket: 

Az Egyesült Államokban egyre népszerűbbek a több néven is ismert target-date, age-based vagy life-cycle befektetési alapok. Csak az Egyesült Államokban mintegy 700 milliárd dollárt tartanak ilyen alapokban a befektetők, zömében a nyugdíj-megtakarításaikat.

Az alapok célja igen egyszerű és vonzó: egy megadott dátumot megcélozva, folyamatosan és automatikusan változtatják az alap összetételét, a nagyobb kockázattal bíró részvényalapokból átsúlyozva az alapot a kötvények felé.

A befektetőknek nincs más dolga, mint kiválasztani, hogy milyen időpontra legyen alacsony kockázatú az alap. Ha mondjuk 2045-ben megyek nyugdíjba, akkor a megtakarításaimat a "Target date retirement 2045" alapba fektetem és semmi dolgom, mert az alapkezelő évről-évre folyamatosan csökkenti az alap részvénykitettségét, a kezdeti 90%-ról akár nullára. Így nekem csak a befizetéssel kell törődnöm, minden mást elintéz az alapkezelő.

Azonban sajnos nem ilyen egyszerű a dolog.

Egyrészt a target-date elnevezés is ugyanolyan hívószó lett, mint az abszolút hozamú alapok, amelyekben jóformán semmi közös nincs a nevükön kívül, homlokegyenest más alapokat veszünk ugyanazon gyűjtőnév alatt. (Az abszolút hozamú alapokról.)

Ugyanígy járunk gyakran a target-date alapokkal is, nagyon komoly eltérések vannak az összetételükben, de még az összetétel változásának az ütemében is.

Másrészt ezek az alapok a "one size fits for all" alapok, egyáltalán nem biztos, hogy az összetétele megfelel a mi kockázattűrő képességünknek, vagy hozamelvárásunknak.

Az sem biztos, hogy igazán boldogok leszünk, ha pont egy tőzsdei összeomlás után, a lehető legrosszabb áron szabadul meg éppen az alapkezelő a részvényektől az ütemezés miatt, vagy ellenkezőleg, egy nagy tőzsdei emelkedés közben már túl kevés pénzünk van részvényekben.

Ezek az alapok legnagyobb vonzereje, hogy leveszik az emberek válláról a felelősséget a döntéseik miatt, mert más dönt helyettük, így ha hibáznak, nem magukat kell okolni. Azonban nem biztos, hogy ezzel egy tudatos befektető jól jár.

A megtakarításunk legnagyobb ellensége a költség. Ezért ha ilyen céldátum alapot (vagy bármilyen másik alapot) választunk is, az alap pontos összetételén túl nagyon alaposan utána kell nézni a költségeknek is. Ilyen alapoknál gyakran van kezdeti költség, vagyis már befizetésnél levonnak 1-3%-ot minden befizetésünkből.

Ennél sokkal nagyobb érvágás az évente levont alapkezelői díj, ami az idehaza kapható céldátum alapoknál gyakran a lélegzetelállító 2,6-3,15% is lehet. Ezt az alap leírásában a "TER mutató"-nál, vagyis a Total Expense Ratio mutatónál találjuk meg. Hasonló célt szolgál az "Ongoing charges" és a "Managment fee"  költségmutató is. (Sajnos ezek a mutatók nem teljesen ugyanazt takarják és egyik sem tartalmazza az összes költséget, de erről majd máskor.)

Ez bizony azt jelenti, hogy minden évben 3%-kal szegényebbek leszünk csak a költség miatt. A felületes szemlélő ezt nem is veszi észre, mert ezt a költséget már eleve levonják a közzétett hozamokból, így csak akkor tűnne fel neki, ha összehasonlítaná az alap teljesítményét a hasonló összetételű úgynevezett benchmark teljesítményével.

Tudod, mennyit jelent évi 3% költség 20 év távlatában? Valószínűleg el sem hinnéd. Ha még nem tetted, olvasd el ezt a cikket ebben a témában: Nincs mese, tanulnod kell.

(De ha csak abba gondolsz bele, hogy egy részvény-kötvény vegyes alapnál a 7%-os hozam már jónak mondható évente, akkor a teljes hozamod közel felét elviszik alapkezelői díj költsége miatt. Egy ilyen mértékű elvonást pedig nagyon nehéz kigazdálkodni.)

Az ilyen alapoknál (is) gyakori trükk, hogy úgynevezett alapok alapját csinálnak, vagyis más, meglévő alapokból rakják össze a target-date alapokat. Ilyenkor a költség nem ebben az alapban fog jelentkezni, hanem azokban az alapokban, amiből összevásárolták ezt az alapot. Ezért egyáltalán nem biztos, hogy tényleg olyan alacsony a költség, mint azt első ránézésre látnád. Győződj meg róla, hogy a mögöttes alapok költségeit is figyelembe vetted a költségeknél.

A költségek csökkentésére megfelelő lenne a céldátum ETF-ek. Azonban nem meglepő módon ezek az alapok egyáltalán nem sikeresek. Az Ishare éppen tavaly jelentette be, hogy érdektelenség miatt megszünteti a Target Date ETF-eit. Ugyanis az ETF-ek vásárlói pont abból a tudatos rétegből kerülnek ki, akik maguknak összeállítják a portfóliójukat, nem tartanak rá igényt, hogy valaki más variálja azok arányát helyettük.

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, ahol megtanulsz mindent, amit a pénzről tudni kell 6 alkalom alatt, 25 ezer forintért, vagy kérj valódi pénzügyi tanácsadást.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló cikket is a blogon. Csatlakozz hozzánk a Facebookon: http://www.facebook.com/kiszamolo

Hozzászólások:

Cikkgyűjtemény
Új vagy az oldalon? A gombra kattintva találod az eddigi fontosabb cikkek gyűjteményét téma szerint.
Megnézem!
Keresés
Kövess minket
facebook
youtube
Hirdetés
Támogatás
Ha szeretnéd, van lehetőséged anyagilag is támogatni a munkánkat.

Átutalással a Raiffeisen Bank 12020407-01558219-00100002 számlaszámra a Kiszámoló Egyesület részére. A közlemény "Támogatás" (fontos!)
Bankkártyás támogatási lehetőség hamarosan. Köszönjük, ha érdemesnek tartasz bennünket a támogatásra.
Archívum

Archívum

crossmenu linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram