A Fundamentáról még egyszer

Két éve, amikor megszűnt az állami támogatás a lakástakarékpénztárakra, a Fundamenta kijött saját termékekkel, amik ránézésre hasonlítottak az állami támogatott konstrukciókra.

Akkor írtam is róla, de úgy látszik, régen volt már, mert a napokban több tanácsadáson előjött, illetve kaptam erről kérdező e-mailt is.

Új Fundamenta termék vélemény

Röviden és a lehető legegyszerűbben akkor még egyszer a lényeg.

Miután kiesett a 30% állami támogatás, a Fundamenta nagy csodát nem tud tenni. Ő csak azon tud pénzt keresni, ha lényegesen kevesebb kamatot fizet a megtakarítóknak, mint ami hitelkamatot beszed a hitelfelvevőktől. (A bankok is pont így csinálják.)

Persze le lehet ezt úgy írni, hogy vonzó legyen, de attól még nem lesz az.

Ez az egyik, erre még mindjárt visszatérünk. A másik, hogy attól hogy nincs állami támogatás, ez még mindig egy lakástakarékpénztár és annak megfelelően is kell működnie.

A lakástakarékpénztári törvény szerint nagyon szigorúan van szabályozva a hitelnyújtás lehetősége. Egy lakástakarék csak akkor adhat hitelt, ha van miből, a hitelkihelyezés nem befolyásolhatja a lejárt szerződések kifizetésének kötelezettségét. Magyarul addig tud akármilyen kamaton hitelt kihelyezni egy pénztár, amíg van elég futó szerződés és ezzel együtt járó befizetés.

Térjünk vissza a termékekre. Csak úgy repkednek az éves 22,5 meg 30%-os bónuszok, pont úgy, mint a régi szép időkben, amikor ez még az adófizetők pénzéből volt.

Évente 5% meg akár 22,5%, sőt 30% megtakarítási bónusz? Hol kell aláírni?

Ne siess annyira. Keressük meg, hol van benne a trükk? Azt addig értjük, hogy az alapkamat nagyon alacsony, évi 0,1%, miközben állampapírban elérhető a fix 4,9% is minden megkötés nélkül.

Na de ilyen bónuszokkal ez veri még az állampapírt is, nem?

Nem. A trükk a kamatos kamat hiányában, illetve a kifizetés idejében van.

Gondolom már megnézted a Kiszámoló Akadémiát (ha még nem, most lesz rá időd az ünnepek alatt 🙂 ), ott már megbeszéltük, mi is az a THM és az EBKM.

Mindkét mutatót pont az ilyen jól hangzó trükkök miatt vezették be, az elsőt a hiteleknél, a másodikat a megtakarításoknál. (Teljes Hiteldíj Mutató, illetve Egységesített Betéti Kamatlábmutató a jelentésük, ha kérdeznék egy kvízműsorban esetleg.)

Az EBKM azt mutatja meg, hogy a nagyszerűen hangzó ajánlat konkrétan mennyi valódi éves kamatot is jelent egy normál befektetés esetén. Ugyanígy a THM elárulja, hogy ha minden kezelési költséget és egyebet is hozzácsapsz a hitelkamathoz, mennyi a valódi kamatköltséged.

Úgyhogy nyugodtan felejtsd el a bónuszokat, ígéreteket, kamatkedvezményeket és minden egyéb mókusvakítást, mindig keresd meg, mennyi az EBKM és mennyi a THM.

Keressük meg most is:

Gyarapodó lakásszámla

A legeslegjobb esetben százezer forint befizetésénél 16 és fél évig a valódi éves kamatod 2,08%, a hiteled kamata 5,68%. (Csak összehasonlításul jelenleg a kockázatmentes magyar állampapír évi 4,95% kamatot ad, ilyen összegű hitelt pedig 4% alatt kapsz tíz évig fix kamattal.)

Otthontervező lakásszámla:

13 és fél évig lemondasz évi 4,5% kamatról (4,95%-0,41%) cserébe azért, hogy egy ma átlagos kamaton hitelt vehess majd fel.

Gyerek lakásszámla:

Mivel ez a legutolsó a legpozitívabb a lakástakarék szempontjából, számoljunk ezzel egy alternatív lehetőséget. (A többi ennél csak rosszabb.)

A Fundamentánál elteszünk 199-szer százezer forintot, tokkal-vonóval lesz 26.039.032 Ft-unk. Felveszünk további 24 millió forint hitelt 5,67%-os THM mellett, szintén 16 év 7 hónapra.

Erre kifizetünk összeségében 37,078,682 Ft-ot, vagyis a teljes költségünk a 199-szer százezer forint és a 37 millió forint összege, 56,978,682 Ft. (Ne felejtsük el a közel 17 év inflációjával is számolni!)

Most tegyünk el ugyanennyi pénzt Magyar Állampapír Pluszba, szintén 16 év 7 hónapig. Ekkor a 16. évben 30,567,579 Ft-unk lesz, így már csak 19,5 milliót kell felvennünk hitelbe ugyanahhoz az ötvenmilliós ingatlanhoz.

Ha akkor is 4%-ra kapunk hitelt a bankban, 26,7 milliót fogunk kifizetni a banknak 16 év 7 hónap alatt a kamatokkal együtt, vagyis a teljes költségünk bő 10 millió forinttal kevesebb, mint az előző esetben.

Ha a kamatok addigra felszöknek 8%-ra, 35,27 milliót fogunk kifizetni a bankhitelre, még így is jobban járunk.

9-10%-os akkori kamat mellett lesz előnyösebb a Fundamenta konstrukciója, azonban van két nagy de. Az egyik, ha a hitelkamatok felszöknek 10%-ra, a betéti kamatok is utána fognak menni, így elvileg többet fogunk kapni az államkincstártól is a megtakarítási idő alatt, így eleve kevesebb hitelre lesz szükségünk.

A másik de: a Fundamenta akkor fog tudni nekünk ilyen kedvező kamatot biztosítani, ha ez nem veszélyezteti a lejáró szerződések kifizetését, amik elsőbbséget élveznek, lásd fentebb a lakástakarékpénztári törvényt. Ha a hitelkamatok és a betéti kamatok is felszöknek, lesz-e elég ember, aki továbbra is 0-1-2%-ért akar befektetni 16 év múlva? Mert ha nem, akkor nincs rá garancia, hogy azt a hitelt meg is kapjuk, hiába járna úgymond, hiszen nem lesz befizető a pénztárba, akinek a pénzét ki lehetne helyezni hitelbe. (Igen, likviditási gondokra nagyon szigorú feltételek mellett vehet fel hitelt a lakástakarékpénztár. De ez nem likviditási gond és elég befizetés nélkül még középtávon sem fenntartható a működés.) Ha pedig emeli a betéti kamatokat az újaknak, akkor ráfizetéses lesz neki annál olcsóbban hitelre pénzt kihelyezni, vagyis megint csak veszélybe sodorja hosszú távon a pénztár működését.

S ott vannak még a kötöttségek is, ami egy lakástakarékpénztárral járnak.

Röviden ennyit érdemes tudni a lehetőségről. Nem mondom, hogy rossz, nem mondom, hogy biztos nem éri meg, de ezek azok a hozamok és költségek, amire oda kell figyelned, mielőtt szerződést kötsz.

Share

60 hozzászólás

  • tom
    : az én értelmezésem szerint a PEMÁP kamata adómentes, de amint visszaváltod forintra az EURO-t, a keletkezett árfolyam nyereség után adózni kell. Javítsatok ki, ha tévednék…
  • Kiszamolo
    tom, nem váltod vissza forintra, euróban utalják ki. Ha bármikor adózni kellene utána, ha realizálod az árfolyamnyereséget, de azt úgysem látják, mikor történt.
  • hercog
    off: Az miért van, hogy a máp+-t jegyezni kell a pemápot viszont venni? miért különböztetik meg a kettő megvásárlásának módját? és persze rám mint vevőre nézve ez jár e bármilyen különbséggel vagy csak másra kell kattintatni és kész? köszönöm!!
  • Kiszamolo
    A kötvénykibocsátást a jegyzés előzi meg. Ha nem jönne elég pénz össze, akkor a kibocsátó elállhat a kötvény kibocsátásától.

    Az Állampapír Pluszból hetente újat adnak ki, így azt az előző héten jegyzed, vagyis vételi szándékot jelzel, aminek a komolyságát a pénz utalása adja.
    A Prémiumból egy évig ugyanazt árulják, így nem jegyzed, hanem egy már kibocsátott, létező kötvényből veszel. Az azért vétel és nem jegyzés.

    Hogy mi az értelme? Semmi, felesleges kavarás, az emberek nem találják meg a máp+-t, mert a vételnél keresik, azt sem tudják, mi az a jegyzés.

    Szokásos államkincstáros balfékeskedés.

  • György János István
    Az a helyzet, hogy mivel a gyermekszámla a legkedvezőbb, amihez feltételezem, hogy gyerek is kell, akkor már érdemesebb lett volna a Babakötvényhez hasonlítani, hisz mindkettőnek, mmadhogynem a gyermek 18. szülinapjáig tart az elérhetősége, mindösszesen másfál év hátrány a babakötvény szempontjából, ugyanakkor durván kenterbeveri a Fundit!
  • folti
    “Az a durva, hogy találkoztam 2014 körül olyan emberrel, hogy 30 éves, legalább 5 éve dolgozott már, MSc diplomás, és nem volt számlája, az amúgy fehér fizetését készpénzben kérte és kapta. Azt nem tudom, egyetemen hogy csinálta, mert ott volt egy rakás kisebb költség, amit utalni kellett.”

    Egyetemen valszeg nem tudta megkerülni a számlát(anno nekünk kötelezően nyitottak a boldog 90-es években), de semmi nem akadályozta meg abban, hogy a diploma kézhezvétele után azonnal megszüntesse a számláját.

    A diploma meg ugye csak annyit jelent, hogy valamikor sikerült meggyőzni az illetékeseket hogy ahhoz az egy dologhoz értesz eléggé, de nem jelenti azt, hogy másban, illetve a magánügyeidben hajlandó vagy követni az idők szavát.

  • Zed
    @Jenőke
    Mondd meg apukádnak, hogy fizethet bankkártyával, és akkor ingyenes. Nincs neki? És neten lehet diktálni is a dolgokat, utána jön az online számla, és kártyával befizeted pár másodperc alatt. Nem kell sorban állni fél órákat a postán.
  • Holló
    Panaszkezeléssel kapcsolatban tud valaki tanácsot adni?

    Családtag átruházta a szerződését másra. Az átruházott szerződést meg is jelent az új szerződő neve alatt, aki befizetett két részletet, saját adószámával, a saját szerződésére.
    Aztán elvették tőle a szerződést is, a befizetett pénzét is, visszaruházták az elsőre úgy, hogy erről őt senki nem értesítette. Egyéni hiba miatt fogadták el az átruházást, ez az állításuk.

    Az első szerződő dühében felmondta az ltp-t állami támogatás nélkül. Kifizették neki a második szerződő befizetéseit is. A második szerződőt erről sem tájékoztatták.

    Az első szerződő panaszára azt válaszolják, hogy nem adhatnak felvilágosítás, a második szerződő panaszát meg azzal intézik el, hogy most nem az ő nevén van a szerződés.

    Szerintem ez hűtlen kezelés gyanúját veti fel. Mit lehet ilyenkor tenni?

  • headset
    @Holló
    “Panaszkezeléssel kapcsolatban tud valaki tanácsot adni?”

    A pénzügyi szolgáltatók ellen a PSZÁF utódjánál, az MNB-nél lehet panaszt tenni. De csak akkor, ha irásod van róla, hogy az ltp válaszolt a panaszodra. Vagy megkapta a panaszt, de nem válaszolt határidőn belül. A válaszokban benne van az is, hogy pontosan hol lehet fellebbezni az MNB-n belül.

    De gondolom ez afféle megrendszabályozó, bosszúpanasz akar lenni és pár nap lenyugvás után rá fogsz jönni, hogy nem éri meg a vesződséget. És nem sok esély van bármire, mert aki felmondta a szerződést, az mit akar követelni?

    Ha az utolső két részletről van szó, akkor az első szerződőt kell felszólítani, hogy utalja át. a második szerződőnek.

  • bobo (az igazi)
    Csak közeli hozzátartozó számára lehet átruházni a szerződést és csak abban az esetben, ha ezt nem zárja ki a szerződéskötéskor igénybe vett kedvezmény.

    Az első esetben családon belül kellene elrendezni a dolgot, utóbbinál érdemes végigolvasni az aláírt szerződést módosítás előtt.