A magyar demográfiai helyzet
A magyar népesedési helyzet rossz és úgy tűnik, egyre rosszabb. Az alacsony születési szám, az elvándorlás és a társadalom elöregedése nem túl vidám jövőt vetít elénk.
Hogy mennyire nagy a gond, a most megjelenő Demográfiai Portré 2015 kiadványból is leszűrhető. (Letölthető innen.)
Csak hogy lásd, mi várható a következő évtizedekben, néhány adatot kigyűjtöttem a kiadványból, ami a gyerekszületést, nyugdíjhelyzetet és úgy általában a demográfiai jövőt érinti:
A házasság visszaszorulása és az egyéb együttélési formák előretörése csökkenti a gyerekvállalási hajlandóságot. Egy távkapcsolat, vagy élettársi kapcsolat ritkán adja meg azt a stabilitást és kiszámíthatóságot, ami egy gyerekvállaláshoz szükséges.
– 1990-ben 66.405 házasságkötés volt, 2000-ben 48.110, 2014-ban pedig már csak 38.700.
– 2013-ban 44%-ra esett annak az esélye, hogy egy magyar nő élete során legalább egyszer megházasodjon.
– Az első házasságkötés időpontja nyolc évvel kitolódott, 2013-ban a nők 29,5 évesen, a férfiak 32,3 évesen kötötték meg az első házasságukat. (Már aki egyáltalán, ugye, lásd előző adatot.)
– A 30-50 év közötti nők 22,6%-a semmilyen párkapcsolattal nem rendelkezik, de mindössze 3%-uk szingli, vagyis aki önszántából, tudatosan vállalta az egyedülállóságot és a gyerektelenséget a karrier, vagy egyéb okokból. (A férfiaknál is logikusan hasonló az arány, azért esik több szó a nőkről, mert ők a fontosabbak a gyerekvállalás szempontjából.)
– 2014-ben a 38.700 házasságkötésre 19.500 válás jutott, ami határozott javulás a 2010-es 23.873-as érték után. A válások várható aránya 46%-ról 42%-ra csökkent. Egy felbontott házasság átlagos ideje 13 év, az esetek 60%-ában van kiskorú a felbontott házasságban.
– Az egy nőre jutó élveszülések száma 1,4 (gyerek), de ez az érték főleg csak azért tudott emelkedni a 2011-es 1,25-ös értékről, mert sajnos csökkent a szülőkorban lévő nők száma. Vagyis nem gyerek lett sokkal több, hanem potenciális anya lett kevesebb.
Ezzel az értékkel a 21. helyen vagyunk a 28 tagú Unióban, világviszonylatban pedig 206.-ak voltunk 224 ország közül. Mondhatni, világviszonylatban is a tök utolsók egyike vagyunk a gyerekvállalási kedvben. (2012-ben a 27.-ek voltunk az Unió 28 országa közül.)
– Mindeközben a 19-49 év közötti nők kétharmada két gyereket, közel egyharmada pedig három gyereket szeretett volna.
– 1950-es években az átlagos szülésszám még 3 volt, majd az abortusz engedélyezése miatt az ötvenes évek végére ez 2,1-re esett.
– Az erőteljes kivándorlás leginkább a szülőkorban lévő korosztályokat érinti, ami további népességcsökkenést vetít előre.
– Az elmúlt pár év kicsit javuló gyerekvállalási kedve sajnos nem trendforduló, sokkal inkább arról van szó, hogy a hetvenes években születettek (A Ratkó-korszakban születettek gyerekei) rájöttek, hogy utolsó alkalmuk most van gyereket szülni. Úgyhogy ez inkább egy utolsó roham kapuzárás előtt, mint örvendetes emelkedés, vagy trendforduló.
– A magyar anyák első gyereküket 28,2 évesen szülik.
– Mindezek mellett a magyar családtámogatási rendszer kifejezetten bőkezűnek számít európai viszonylatban is, itt költjük az egyik legtöbbet a családokra a GDP arányában (családi pótlék, GYED, GYES, stb.), közel 2%-ot és hála a 3 éves GYES-nek, a 15-54 éves nők tizede valamilyen GYES vagy GYED miatt otthon tartózkodik. (A 3 éves GYES-t 1967-ben vezették be, elsősorban azért, mert nem tudtak elég munkahelyet biztosítani a nőknek,.)
– 1994-től a férfiak születéskor várható élettartama évente 0,35 évvel nőtt, a nőké 0,24 évvel.
– A 65 év felettiek aránya a társadalomban 1990-ben 13% volt, 2014-ben 18% volt, 2060-ban már 29% lesz.(!)
– Száz 15 év alattira már 122 65 év feletti jut most is. (Ez az úgynevezett öregedési index.) 2060-ban ez az érték 250% lesz!
– A magyar népesség 1990 és 2014 között 500 ezer fővel csökkent, ez további 2 millióval fog csökkenni 2060-ig.
A következő képen az 1977-es demográfiai állapotot láthatjátok (körvonal) összevetve a 2060-ban várható állapottal. (Forrás: KSH)
– A 80 év felettiek aránya 1990 és 2011 között megduplázodott, jelenleg 400 ezer ember tartozik ebbe a korosztályba.
– Egy ma hatvanéves férfi még 17,4 évre, egy nő 21,9 évre számíthat.
– A magyar nyugdíjrendszer az egyik legbőkezűbb Európán belül, egy úgynevezett medián kereső a korábbi keresetének 94%-ával megy el nyugdíjba.
Ha eddig nem tudtad, hogy mekkora a baj, most már magad is meggyőződhettél róla, hogy nem nagyon kell nyugdíjra számítanod 30-40 év múlva, mert nem lesz, aki kitermelje azt. Hogy csak egy példát mondjak, az elmúlt évtizedekben meg se született nők biztos nem fognak gyereket szülni.
Persze annyi pozitívum van a dologban, hogy azt a pénzt, amit a szülők és az állam a gyerekekre költ jelenleg, 40 év múlva majd a nyugdíjasokra tudja költeni, lévén, hogy gyerekekre túl sokat nem kell majd költeni.
Ha van időd, érdemes elolvasni a cikk elején belinkelt kiadványt.
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en
Az en barati tarsasagomban meg senkinek sincs gyereke, meg senki sem hazas.. Tehat a statisztika nem jo, merthat en ugy tapasztalom.
Lakásprogram, részmunkaidő, bölcsöde, munka vidéken, életmód modell-divat minta hiányzik.
Talán a nőknek kéne valami anyaság szerep beoltást (indoktrináció) adni gyerekkorukban, mindnek.
Az én “szemétmulti” munkahelyemen – amit nagyon szeretek amúgy – a nők éveken át hatórázhatnak szülési szabiból visszajövet. Van olyan, aki két gyerkőcöt is szül és közben végig 6 órában volt a cégnél.
Egyébként 30 évesen nálunk is egyre közelebbi a gyerekvállalás kérdése. Páromnak volt pár szörnyű élménye a magyar kórházakban tini korában és érthető módon leginkább a magánkórházas utat választaná, amit nem tudunk megfizetni.
Az adókedvezmény hidegen hagy minket, és amúgyis bármikor megszűnhet.
Persze albérletezünk és esélyünk nem lesz még 10 évig saját lakásra/házra a jelenlegi állapotok alapján. Egyébként normális albit Budapesten még macskával sem lehet találni, nemhogy gyerekkel. A nagymama bútorait és a 30 éves csempét nyilván félteni kell akkor is, ha belengetem hogy minden kárt kifizetek. Teszem ezt azért is, mert a mi macskánknál nyugodtabb nincs a világon 🙂
Ezt nem értem. Miért ne mehetne? Nincsenek lezárva a határok. Szerintem a mostani vezetésnek pont az a célja, hiszen a kivándoroltaktól rengeteg pénz jut vissza az országba (hiteltörlesztés, családtagok számára küldött pénz – ez tavaly 126 milliárd ft volt), úgy, hogy nem kell rájuk költeni (nem használják az egészségügyet, iskolákat, rendőrséget, stb). Ez nettó nyereség. A képzetlen munkaerőt pedig nagy gyárakban (pl. Mercedes, Hankook) lehet futószalag mellett dolgoztatni. A futószalag mellett dolgozókat ráadásul olcsóbban lehet manipulálni a média által, a vezetés számára mindenképpen nyerő helyzet.
Ráadásul mindketten döntésképtelenek vagyunk.
Viszont vannak mar szepszamban olyan weboldalak, ahol talalsz otthonrol vegezheto munkat ( webszerkesztes, forditas, design, telefonalos, biztonsagikameranezos meg meg vagy 2 tucat tipusbol valogathatsz… ), csak az meg senkinek nem tetszik, mert nincs egy jol lathato fonoke, meg neki maganak kene beosztani az idejet.
A demografia meg majd akkor fog valtozni, ha a 20eves lanykak tele lesznek olyan 40es baratnokkel, akik panaszkodnak, hogy nem tudtak 38 evesen teherbe esni. Szerintem a javulas ennek is betudhato, de majd 5-6 ev mulva latni fogjuk, hogy trendfordulo, vagy atmeneti javulas.
A demográfiai probléma kb. olyan probléma, mint hogy az olaj elfogy. Lehet, hogy önmagukban igazak, de a technológia fejlődésével simán meg lehet oldani ezeket. Tegnapi hír, hogy Dániában a szükséges elektromos energia 140%-át termelték meg szélerőművekből, a felesleget meg exportálták. Nekik már nem probléma, hogy elfogy az olaj!
Ez olyan romantikus nem? Amikor ilyen ok miatt születik egy gyerek.
A következő gyerek pedig azért lett több helyen is bevállalva, amikor a kicsi 1 év körül volt, mert sehol nem talált munkahelyet, így jöhet a következő, 2 év múlva már csak jobb lesz a száguldó gyorsnaszádon… nem lett. Így most már ketten is otthon vannak 2 családi pótlék+GYES párossal, és próbálnak apuci 130 ezres nettójából megélni.
A köreimben ahol volt 2 gyerek, ott mindenki a 99 ezres családi adókedvezmény miatt vállalta be a harmadikat. Szép új világ.
Na de én meg pont azt szeretném, hogy a legtöbb bérbeadó marxista értelemben kizsákmányoló legyen 🙂
Nem a 3, hanem a 2 gyerek nem fenntartható, ugyanis a népesség egy részének 1 sem lesz különböző okokból. Ettől még aki azt számolja, hogy anyagilag megéri-e a 3. gyerek, az rossz oldalról közelíti meg a dolgot, de ha már számolgat, számolja már bele a szülés miatt kieső bért is, a gyerekre szánt időt, a későbbi tanulmányait a gyereknek, stb., stb., így nem hiszem hogy pozitív egyenleg jönnw ki. De nem is kell kijönnie, az állam nem azért van, hogy helyettünk állja a költségeket. Ha valamit, akkor a környezeti feltételeket teremtse meg, gondolok itt jó oktatásra, egészségügyre, és persze hogy hagyja békén az emberek magánszféráját.
Valaki írta hogy a c. típusúak szaporák, szerencsére náluk az átlag életkor is alacsonyabb.
Ez a kérdés szociológiai és össztársadalmi amin a politika segíthetne de nem tud/akar.
Azon meg lehet filozofálni hogy miért élünk, és mit nevezünk ÉLETNEK, és hány gyermek az ideális, de egyszerű matekkal demográfiailag, -hogy ne haljon ki a magyarság- minimum 3 gyermeket kellene vállalni.
Legyen gyermekvállalás alapú a nyugdíjazás (talán az tesz a legtöbbet az országért aki értékes munkaerőt nevel), akkor lenne igazán rulez az egykézés ugye?!
Szerintem neked elég hiányosak az ismereteid. Eleve, ha otthonról szeretnél dolgozni, akkor a munkád valamilyen digitalizált termék, eleve szűkké teszi a palettát, gyakorlatilag olyan munkát lehet ’home office’-ként csinálni, ami nem terjed túl a számítógép 1 méteres környezetén. Azonban egy webdesigner is jár néha nyomdába, egy programozó is eljár konferenciára, és még sorolhatnám. Én valóban nagyrészt itthonról nyomom, de előtte majd tíz évig bizonyítottam, hogy tudom ezt otthonról is tenni. Nem hiszem, hogy egy most jelentkező, cégen belül nullkilométeres versenyzőben bízna a főnököm, egyből engedné, hogy otthonról dolgozzon, lehet akármilyen referenciája.
Végül, de nem utolsó sorban ez a távmunkás, meg otthonról végezhető munka hirdetések gyakorlatilag átverések, bujtatott MLM hálózatok rendszerint.
Még a multiknál valamennyire csíphet el az ember részmunkaidőt, meg kibulizhat egy home office-t, de ez sem lehet bármely munkaterületen, meg normális főnök kell hozzá.
Ja, csak nekem voltak úgy látszik olyan felmenőim, akik nem ezt mesélték…és csak én olvasok Sánta vagy Móra Ferenceket. Csak nekem mesélte apám nagynénje, hogy egy szoknyában szökött inkább Pestre a gyárba, 17 évesen, mint hogy vállalja a földeken robotolást plusz tökéletes kiszolgáltatottságot tanulatlan falusi nőként. Csak nekem mesélte nagyanyám hogy valójában milyen volt tudatlanul férjhez menni, hajnaltól késő estig fizikai munkát végezni, rettegni még mi jön (háború, kommunizmus, államosítás, 56…), mibe került 4 gyereket taníttatni. Csak nekem a nagyapám, milyen volt tudomásul venni, hogy nem tanulhat, mert nincs miből.
Hát sírja vissza a fekete fene.
Olyan szinten növekedett a termelékenység, hogy a valódi igények kiszolgálhatóak lennének már így is, ha nem termelnénk-vennénk annyi tulajdonképpen fölösleges, röviden félrehajított dolgot. Ma már elvileg kis csoport tudja nagy csoportnak megtermelni a túlélésre valót, erről azért elfelejtkezünk – nem is nehéz, a mai nyomott bérek és semmibe költött járulékok láttán. Az igazság nem egészen ott lapul….a generációk közti közeledéshez meg pont nem a kiszolgáltatott, egyenlőtlen viszonyok visznek, a “régiszépidőkben” sok példát lehetett szintén olvasni, hogy bántak gyerekkel, öreggel….és megyünk most vissza ehhez a középkori kegyetlenséghez, pedig ma már megengedhetnénk magunknak, hogy ne tegyük.
Az igaz, hogy elsosorban digitalizalt termek eseten tudsz homeofficet csinalni ( van meg 1-2 lehetoseg, de ahoz kerteshaz kell ), en is azt irtam, hogy vannak munkakozvetitok, akik ezzel foglalkoznak ( freelancer, odesk… ), es ott lehet megfelelot talalni. Konferenciakra meg el lehet neha menni, mert azert a gyerek nincs mindig otthon ( ha meg otthon van, akkor programozni es forditani se tudsz, tehat akkor kb mindegy) Szerintem a referenciat 1-2 ev alatt fel tudod mutatni a cegnel, es engedhetik a homeofficet, ha a fonok es a munka olyan… de mondom, vannak helyek, ahol a nullkm-esnek is ilyen, es nem MLM, hanem a fenti oldalak, ezertis irtam le a munkakoroket ahol ez lehetseges.
A masik lehetoseg meg az otthoni termeles/szolgaltatas, amit valamilyen piacon eladsz.
A gond csak az, hogy ezt kevesen szeretnek…
Szeritnem te egy alternativ kinarol beszelsz. Egyreszt megallt, masreszt ott katasztrofalisabb a demografiai helyzet mint itthon. 1 nore 4 ferfi jut ( mivel a lanygyermekeket abortaltak… ), ugyhogy ott azt nezhetjuk majd meg, hogy mi tortenik egy eloregedo szegeny orszaggal ( ami amugy tipikusan a fejlett vilag problemaja… )
Mondom ezt úgy, hogy én az egyenjogúság híve vagyok és megvetem azokat a férfiakat akik alázzák a nőket.
Furcsán hangzik ez egy hitetlen szájából, de a nők arra lettek teremtve hogy szüljenek. Ha tetszik, ha nem. A biológia (ha tetszik evolúció) leosztott egyfajta szerepkört mindkét nemnek. Ami még nem jelenti azt, hogy a nőnek kiszolgáltatottnak kell lennie és 24 órában robotolnia mondjuk a konyhában.
Egyszerűen ez a dolgok rendje.
Szép dolog a karrier és a pénz (jólét), de valójában nem ér semmit. Így ahogy írom: semmit. Erre sokan rá is fognak majd jönni, de akkor már késő lesz.
Én már rájöttem. Bármelyik lakásom vagy drága nyaralásom becserélném egy gyerekre (családra) egy pillanat gondolkodás nélkül, azonnal. De már késő.
Ha már van egy eléggé jó némileg kirpóbált párkapcsolat (nem, nem tökéletes, hanem csak jó), és van egy eléggé jó anyagi háttér (nem, nem tökéletes,4 szobás ház), akkor nem lenne szabad tovább halogatni.
Egyszerűen sosem lesz optimális a helyzet gyereket vállalni, és minél idősebb valaki, annál jobban tudja ezt, és annál kevésbé lesz optimális, és ördögi körbe kerül.
Nagyon furcsa, hogy a lépcsőházunkban egyetlen 18 év alatti él, a mi gyerekünk. Pedig három, évek óta ott élő, normális anyagiakkal bíró, szülőképes korban levő fiatal pár is lakik nálunk, plusz vannak még szingli nők és férfiak is. Ez van 🙁
Azért ez is elégé csak egyoldalú. Szerintem mindenki tudna mesélni ismerősi/ rokoni körből arról, hogy ahol csak becsúszott a gyerek mondjuk érettségi alatt vagy közvetlen utána, vagy alig dolgozva milyen plusz problémák is előjöttek. Felelőtlenségre buzdítani bárkit pont az oldal elveivel ellentétes szerintem. Mert szép ha korán szül a nő meg milyen klassz is a társadalomnak csak amikor télen nincs fűtés a lakásban, vagy nagyszülők nevelik a gyereket szülők helyett, nem biztos, hogy a gyereknek jó. Másrészt a nem tervezett gyerek a kapcsolatot is tönkreteheti,főleg fiatalon.
Nem említettem nem tervezett gyereket és felelőtlenségre sem buzdítottam.
Nem erről szólt amit írtam.
A “tudatlanság” nem a 16 éves gyerekanyákról szól, hanem a középiskola-főiskola utáni pár évről, amikor még nem látszanak a kortársakon a gyerekvállalás következményei és még nem hallott szülésről őszinte beszámolókat, és amikor még sokkal rugalmasabb az ember, mint 10-15 évvel később.
en.wikipedia.org/wiki/Demographics_of_China
2011-ben a 1,133 volt az akkor születetteknél a fiú-lány arány, tehát 13,3%-al született több fiú, szóval valós probléma, de nagyon-nagyon messze van az 1-4-től. Ja, és 2014-es adatok alapján még növekedett a lakosság, nyilván ebben annak is szerepe van, hogy a szülőképes korosztályban sokkal többen vannak, mint az idősek, egyelőre. És ebben benne is van a válasz arra a kérdésre, hogy hogyan növekedhet a lakosság 2 alatti átlag gyerekszámmal, hát így.
Ilyenekről csak 30 éve hallottam, és normális családok gyerekei hamar átvészelték, élvezték a fiatal szülők boldogságát, és 40-es éveikben akár már boldog nagyszülők, főleg ha a család támogatta őket. Én biztos támogatni fogom a gyerekeimet a korai gyermekvállalásban, ha ez lehetséges.
Ezzel szemben manapság a baráti körömben sok a szingli és legalább felében nem született gyerek, és már hiába is akarnának.
Szerintem is okosabb lenne hagyni, hogy csokkenjen az orszag lakossaga, mint alulkepzett, beilleszkedesre kevesse alkalmas emberekkel felhigitani. Az nem baj, ha nehanyan jonnek afrikai orszagbol, de azok akkor tanuljak is meg a nyelvet es a kulturat, es ha jol beilleszkednek, akkor maradhatnak…
:
A 20-as, 30as eveiben ez igaz lehet ( bar ha csak azoknak nem lenne gyerekuk, akik tenyleg hatnak a vilagra, akkor kb 1% lenne ez… ), de kesobb megvaltozik. Raadasul a titkarno, vagy az autoszerelo akik bulizni jarnak, nem hiszem, hogy sokat hatnanak a vilagra. A tobbseg marpedig ilyen, konnyen helyettesitheto, nem tul “nagy hatasu” munkakorben dolgozik…
Akkor rosszul emlekeztem az aranyokra ( lehet, hogy ez valahol nagyvarosban volt, nem tudom), de a ferfiak jelentos tobbletben vannak igy is, ami tarsadalmi feszultsegekhez vezethet.
Az eloregedeshez meg nem kell csokkeno lakossagszam. Boven eleg az, ha gyorsan emelkedik a varhato eletkor. Ilyen esetben meg 2 feletti szulesszam eseten is eloregedhet a tarsadalom.
Ha bárhol bukik a fenti séma, akkor jobb esetben kevesebb gyereke lesz, rosszabb esetben kifut a korból.
Ugyanis a felnőtt kor kezdetének kitolódását elfelejtették közölni a sejtjeinkkel, a biológiai óránk ugyanúgy ketyeg, mint nagyanyáink idején. A vetélés, rendellenesség, meddőség kockázata alaposan megnő 35 felett.
Nőnél úgy 40-45 között aztán vége a dalnak, onnan már nincs visszaút, hogy “cascot akarok kötni! cascot akarok kötni!” Férfi egy csöppet jobb helyzetben van.
” hogyha vkitől 50-60 évesen megkérdezi a már felnőtt gyermeke, hogy milyen álmai/céljai voltak s miket sikerült belőle megvalósítani s erre csak azt tudja válaszolni, hogy “az hogy téged a világra hoztalak és felneveltelek”, az számomra semmivel sem különb mint az aki egész életében mást sem csinált mint az alvás, evés, robot, delírium, alvás körön belül létezett.”
Azért észreveszed ugye, hogy olyasmi felett ítélkezel, amiről nincs tapasztalatod? Így könnyű.
Pedig nekem pont ez jött át a hozzászólásodból:
” “az hogy téged a világra hoztalak és felneveltelek”, az számomra semmivel sem különb mint az aki egész életében mást sem csinált mint az alvás, evés, robot, delírium, alvás körön belül létezett.”
És mi lenne az, ami értelmet ad az életnek, szerinted?
21. századi technológia mellett feltétlenül a dolgozó emberek számától függ a termelékenység?
Ha igen, ugyanez a visszaesés a termelésben nem lesz hatással a nyugdíjon kívül minden más hosszútávú megtakarításra is? Ugye a pénz csak egy virtuális eszköz, ha nincs mögötte gazdaság, értéke sincs.
Mitől lenne különb? Ugyanúgy egy ösztönkielégítés. Ez pont nem azt jelenti, hogy “semmit sem ér”, hanem azt, hogy semmivel sem különb, mint bármi más, amit vki más saját boldogsága kulcsának tart.
“És mi lenne az, ami értelmet ad az életnek, szerinted?” – Az én életemnek az, hogy minden nap több legyek, mint tegnap voltam. De ez az én saját elvárásom magammal szemben, másnak meg más a fókusza, milyen alapon jelenteném én ki, hogy más céljai, azok “semmik”? (Az megint más, hogy nem tudok azonosulni más céljával, de miért is kéne vele azonosulnom, amikor másmilyenek vagyunk?) Nem hiszem, hogy egy szubjektív vélemény lenne az egyetemes követendő példa, az összes hozzászólásom erről szólt eddig.
A világ 92%-ánál gazdagabbak vagyunk, nincs háború, véres diktatúra, van egészségügy és mégis mindenki megelőz bennünket.
Ezt nem lehet egykönnyen megmagyarázni.