Önsegélyező pénztár: ezt kell tudnod róla
Az önkéntes pénztárak (önkéntes nyugdíjpénztár, egészségpénztár és önsegélyező pénztár) közül a legkevésbé ismert az önsegélyező pénztár. Ez meglátszik a taglétszámában és a kezelt vagyonban is. Ezen szeretnék némileg változtatni ezzel az írással.
(Újabb írás az önsegélyező pénztárakról itt)
Mi az az önkéntes önsegélyező pénztár?
Az önsegélyező pénztár a többi önkéntes pénztárhoz hasonlóan az egyéni öngondoskodást igyekszik erősíteni. Az alapelgondolás szerint a tagok egyrészt saját számlán, másrészt közösségi számlán is gyűjthetnek pénzt, amit meghatározott esetekben (betegség, táppénz, gyerekszülés, stb.) használhatnak fel. Az önsegélyező pénztárnak elméletben van egy közösségi szerepe is, ahol a közösség támogathat egy arra rászorulót például tűzeset, vagy gyerek halva születése esetén. Ezen a vonalon most nem vesznék inkább el, maradjunk annyiban, hogy nem ez a fő vonzereje ezeknek a pénztáraknak. Sokkal inkább az egyéni számlák felhasználhatósága a lényeg.
Miért éri meg pénzt befizetni egy ilyen önsegélyező pénztárba, ha csak a saját pénzemet kapom vissza?
Egyedül és kizárólag a 20%-os jövedelemadó-visszatérítés miatt, ahogy a másik két pénztár is csak ezért éri meg. Ugyanis a törvény szerint az ide és a másik két pénztárba befizetett összeg 20%-át de maximum évi 100 ezer forintot (2014-től 150 ezret) visszaigényelhetsz a jövedelemadódból, Ha több típusú pénztárban is tag vagy, akkor 120 ezerre emelkedik az éves keret, de összesen. Kivéve, ha 2020 előtt nyugdíjba mész, akkor még további 30 ezret visszaigényelhetsz a jövedelemadódból.
Másik eset, ha cafeteria elemként kéred ezeket a pénztárakat, akkor nincs jövedelemadó visszatérítés, hanem a munkáltatód kap adókedvezményt az ide befizetett összeg után. (Alacsonyabb kulccsal adózik, mintha munkabérként fizette volna ki.)
Mennyit nyersz rajta és mikor?
A fentebb leírtak alapján a befizetés 20%-át, maximum 100 ezer (több pénztárnál 120 ezer) forintot nyersz évente. Ebből már csak a költségeket kell levonnod, hiszen a pénztárnak vannak működési költségei, sőt, ne sértődj meg, akár keresni is akar a dolgon.
Ha átlag 6%-ot von le költségekre a pénztár a befizetésekből, te meg csak 20%-ot nyersz, akkor a teljes hasznod 14%. (Illetve egy kicsit kevesebb, ha a pénztár az adóhivatal “befizetéséből” is levonja a jutalékát.) Ebből még vond le az éves átlagos 2.000 forintos kártyadíjat (ha kértél), a számlákkal való bíbelődés költségét és az egyéb kiadásaidat, ennyi lesz a maximális hasznod. Vagyis évi 60-70 ezernél több haszonra ne számíts akkor se, ha a teljes 500 ezret befizeted évente. (Azért 500 ezer, mert ennek a 20%-a a maximális évi 100 ezer forintos adó-visszatérítés. Ennél többet egész egyszerűen felesleges befizetni, mert a levonások miatt buksz rajta.)
Azonban vigyázz, hogy egyáltalán van-e miből visszaigényelned ezt a pénzt? Ha sok gyereked van, akkor lehet, hogy nem is fizetsz SZJA-t a gyerekkedvezmények miatt. Ha KATA-s vagy, akkor sem kapsz vissza semmit. Ha osztalékként veszed fel a pénzt a cégedből, arra sem tudod ezt érvényesíteni.
Ezért csak akkor vágj bele, ha fizetsz legalább ennyi jövedelemadót egy évben!
Kapok-e kamatot (hozamot) a bennlévő pénzemre?
Igen, a pénztárnak be kell fektetnie a pénzét és az elért hozamot szétosztja a tagok között azok számlán lévő összegei alapján. A képen az egyik legnagyobb önsegélyező pénztár elmúlt éves hozamait látjátok.
Ide kapcsolódik egy másik kevésbé ismert adó-visszatérítés is. Ha két évre lekötöd a pénzed a pénztárnál, akkor újabb 10%-os adó-visszatérítésre vagy jogosult. Ekkor két évig nem nyúlhatsz a pénzhez, de a hozamok és az állami támogatás miatt ez akár meg is érheti. Azonban arra vigyázz, hogy a pénzt nem veheted ki, hanem fel kell használnod a lehetséges célok egyikére, ezért ne bankszámlaként gondolj erre a lehetőségre. De ha gyereket akarsz két év múlva, ezért tudod, hogy fel tudod használni a számlán lévő pénzt, jó lehetőség lehet itt lekötni a pénzt. De vigyázz a fent leírt maximum értékekre és egyéb figyelmeztetésekre.
Mikor használhatom fel a befizetett pénzemet?
Fontos kikötés, hogy az egyéni számlán lévő pénzt, függetlenül attól, hogy munkáltatói, vagy saját befizetés, csak 180 nap múlva tudod felhasználni! (Kivéve, ha gyógyszerre költöd, de arra meg ott az egészségpénztár is.)
Azonban, ha tudod, hogy terhes vagy, vagy a gyerekeid minden évben mennek iskolába, akkor ez nem olyan teljesíthetetlen feltétel.
Mire lehet felhasználni a befizetett összeget?
– szülési segély 120 ezer forinttól akár egymillió forintig, valamint a terhességgel összefüggő orvosi kiadások számlával igazolt része összeghatár nélkül. (Ne felejtsd el a 180 napos várakozási időt!)
– Az igazolt nettó jövedelmed és az ez alapján számolt GYED, GYES közötti különbség. Itt is kivehetsz pár százezret néhány hónap alatt.
– Beiskolázási támogatás a családi pótlékra jogosult gyerekek oktatásával összefüggő kiadásokra, (tankönyvek, tanszerek, stb.) ide értve a kollégiumot és albérletet is. Összege 98 ezer forint/gyerek/év. Vagyis három gyerek mellett ez már évi közel 300 ezer forint.
– Munkanélküliség estén igényelhető támogatás: a munkanélküli segély és az annak alapját képező megelőző jövedelem különbsége.
– Betegség, rokkantság miatt kieső jövedelem pótlása: a táppénz és a fizetés különbsége.
– Otthoni, vagy intézményi idősgondozás, maximum havi 28.500 forint értékben.
– A tag, vagy hozzátartozója halála esetén temetési támogatás, maximum 150 ezer forint értékben.
– Gyógyszerekre, vagy gyógyászati segédeszközökre költött összeg.
A pénztár egyéni számláról nem, de közösségi számláról támogathatja a rezsifizetést, a devizás lakáshitel törlesztését és a tűzkár enyhítését. Mivel ezeket egyéni számláról nem kérheted, a közösségiről meg valószínűleg nem fogod megkapni, nem is írnék róla többet.
Melyik pénztárat válasszam?
Túl sok lehetőséged nincs, lévén, hogy alig maradt talpon néhány pénztár. Az egyik legnagyobb az Életút, a másik az Izys, a CIG pénztárja, a Pannónia, az MKB Bank pénztára. A (majdnem) teljes listát és a tavalyi pénzügyi jelentéseket itt találod.
Dönts a működési költség, az elért hozam és a kényelmi szempontok alapján (hány irodája van például az országban?)
Konklúzió
Milliomos nem leszel az önkéntes önsegélyező pénztártól, de ha nincs egészségpénztárad, vagy önkéntes nyugdíjpénztárad, ahol fel tudnád használni az éves 100 ezer forintos adó-visszatérítést (vagy a cafeteria keretedet), ellenben gyereket vársz, vagy gyerekeket nevelsz, jó lehetőség lehet az önsegélyező pénztár, de mint írtam, évi 60-70 ezernél több haszonra ne számíts.
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en
Átlag felett kereső nő vagyok, aki 2 év múlva gyereket szeretne.
Ma nyitok egy ilyen számlát.
2013 év végéig befizetek 500 ezret. -6% kezelési költség = 470e.
2014. év elején lekötöm a pénzt 2 évre.
2014. adóbevalláskor kapok 100e visszatérítést (2013-as befizetés 20%-a). Egyenleg 570e. A 100 ezret is lekötöm 2 évre.
2015. adóbevalláskor kapok 57e forintot (2014-ben lekötött pénz 10%-a)
Ezen kívül a pénz az eddigiek alapján kamatozik legalább annyit, mintha egy jobb bankbetétben lenne, de inkább valamivel többet. Ez 2 évre mondjuk további 50 ezer forint.
2016 elején és tavaszán lejár a 470+100e lekötés, megszületik a gyerek, elmegyek GYED-re. Az egyenlegem kb. 680e Ft.
Szüléskor 120e szülési segély.
A fizetésem volt nettó 180, a gyed csak 80.
A kieső nettó bér miatt felvehetek havi 100-at.
Nem rossz, a mai 3-5% betéti kamat – 16% kamatadó – 6% EHO-hoz hasonlítva.
És persze befizethetek 2014 elején is épp annyit, hogy az adóvisszatérítés elérje a 100 ezret (57 ezret már kapok a lekötésre, így ha 2014 elején is befizetek kb. 150 ezret)
Ezt szintén lekötöm 2 évre, elérem 2014-ben is a 100 ezres adóvisszatérítést, így 500+150 ezer befizetésével már közel 900 ezerre nő a szülés után felvehető összeg.
Ez elég jól hangzik, utána is nézek, hogy áll az orvostudomány, ha esélyes, hogy 2 év múlva – férfiként – szülhetek, akkor meg is nyitom a számlát 🙂
Ahol van iskolas koru gyerek ( vagy tobb) ott valoszinuleg ez is jo alternativa lehet. Ha jol latom, akkor a kezelesi koltseg kb a hozamokat elviszi.
*Kivéve nagyon magas jövedelem esetén, de havi egymilliónál meg pont le kell tojni az évi 100ezer pluszt…
Ezzel most vitatkoznék. Izysnél vagyok, havi 20 ezret kapok cafeteriában. Csak a devizahitel támogatás miatt választottam ezt az elemet. Minden hónapban rendben megkapom a 14700 Ft-ot a hitelszámlámra.
Ehhez csupán az igénylőlapot kellett kitöltenem, csatolnom az elmúlt 3 havi és a legelső bankszámlakivonatot a hitel törlesztőrészletéről. És ha a jelenlegi (vagyis az igénylés előtti 3 hó átlaga) meghaladja a 20%-os növekedést a legelső törlesztőhöz képest, akkor jogosult vagyok. (nekem 20,85% volt, így pont átcsúsztam :-))
Egészségpénztárban van 2%-is.
Kiszámoló te hogy látod?
Az önsegítő pénztár is bocsát(tat) ki kártyákat?!
Az egészségpénztárnál, amíg volt nekem, még értettem, mert ott nyilván a gyógyszertárak és magánkézben levő eü. intézmények kötöttek elfogadási szerződést a – nemzetközi kártyatársaságoknál, vagy akár csak a SZÉP-kártya állami üzemeltetőjénél jóval kisebb – kibocsátóval (Medismart). (Bár egy idő után rájöttem, hogy a kártya ott sem éri meg nekem.) De itt?! Ki fog elfogadni ilyen kártyát? Hiszen az ilyen számláról inkább pénzt (meghatározott élethelyzetekre szóló segélyt) lehet kapni, mint visszatérítést.
Nekünk kijött a saját céges cafeteria szabályzat, amiben választható elem volt, és az Izys honlapján is csak ennyi van róla:
http://onsegelyezo-penztar.izys.hu/szolgaltatasok/otthonunk-biztonsaga/devizahitel
Ezek szerint akkor szerencsém volt…
Amugy sok sikert hozza anyukanak 😀
Ugyanakkor a munkáltatók számára lehetővé tett ún. célzott támogatás, mint finanszírozási forma alkalmas lehet ezen szolgáltatási jogcímlehetőségek kihasználására is közösségi, de azon belül célzott szolgáltatásként, ám ezesetben a közösségi elv nem a teljes pénztári tagságra, hanem a célzott támogatást vállaló munkáltatói tag alkalmazotti körére vonatkoztatva kell, hogy megvalósuljon. Ezirányban módosítottuk az alapszabályunkat, illetve a szolgáltatási palettánkat a decemberi közgyűlésünkön, s hogy erre lesz-e valóságos igény a munkáltatói partnereink részéről, az majd csak a későbbiekben dől el.”
2013 év végéig befizetek kb 340e-t. Ebből a pénztár számlára cirka 322e kerül és ezt le is kötöm 2 évre.
2014 tavaszán adójóváírásként visszakapok a befizetés miatt 340e*20%-ot, azaz 68e-t, illetve a lekötés után 320e*10% is jár, azaz 32e, összesen 100e-t, amit szintén lekötök 2 évre, egyenlegem így erre az évre 322+100 lesz.
2015 tavaszán az előző évben lekötött 100e után kapok már csak 10%-ot vissza, azaz jelen esetben 10e-t, egyenlegem 322+100+10=432.
2015 év végén felszabadul 322e, majd 2016 tavaszán a maradék 100e is, így ekkor “elkölthető” lesz a 432e. Ugyanakkor lesz még egy kis extra hozam is a pénztár által, ennek értéke viszont előre nem tervezhető.
Mindenesetre ha 2,5 évvel nézzük ezt a 340e befizetett pénzt, akkor éves szinten egy nettó 10% kamatnak örülhetünk. 🙂
Mekkora jövedelemmel kell rendelkezni (szja kedvezmény igénybevétele nélkül) a max. 100 ezer visszaigényléséhez?
Köszönöm.
Azér’ kicsit még árnyalnám a havi tagdíj levonásával a képet: 3000/ hó, vagyis éves 36 e… , vagyis 3 éves 108 e. Tehát a Szocske operációs költségeket nem kalkulált hozama a berakott 500 e-re nem 180 e, hanem 72. Az nettó 4,6% hozam éves hozam… Hozzá: nyomtatvány, elhúzódás, ügyintézés… Én valahogy nem vagyok lenyűgözve.
Üdv
BB
Khm…
a belépő tagok által hozott egyéni fedezetet, valamint a pénztári befizetések kedvezményét a fedezeti tartalékba
kell helyezni.
(1993. évi XCVI. törvény)
Az MKB Önsegélyező Pénztár
Az egységes tagdíj: 2.500 Ft/hó. Minden befizetés 89%-a kerül a tag egyéni számlájára.
A fel nem használt pénz kamatadó mentes hozamot termel a tagnak. A tag egyéni számláján megtakarított összeg adómentesen örökölhető, a tag által jelölt kedvezményezett vagy a törvényes örökös javára.
Akkor ezek szerint:
500000*0,89-12*2500=415000.
Gyakorlatilag a hozamot nem nézve, az adójóváírás után 15000Ft-tal lesz több a számlán. Jóváírás után lesz 515000 a számlán. Ha veszek 6% hozamot, akkor egy év után 545900. A valóság közelebb áll Bébé bejegyzéséhez, de ha figyelembe vesszük, hogy “Minden befizetés 89%-a kerül a tag egyéni számlájára”, akkor még lehet, hogy rosszabb.
De cáfolja meg valaki…
Egy apró trükk az Egészségpénztárakhoz (EP):
Alap: minden általad történő befizetés után 20%-ot kapsz vissza az adódból, jóváírva a pénztári számlán. Ugyanakkor a befizetett pénzből csak kötött dolgokra tudsz költeni.
Egy évig gyűjtögeted a gyógyszer/orvosi számlákat, beküldöd őket a pénztárnak. Összegyűlik egy kifizethető egyenleg a pénztári számlákon. Például 100e forint (egy nagyis-nagypapis családnál ez sztem alsó hangon megvan) a számlák összértéke. A trükk most jön: elutalsz 20e forintot. Aztán megvárod, míg a pénztár a számlák ellenében visszautalja. Aztán újra elutalod, egészen addig, amíg el nem éred a számlák összértékét. A pénzed megmarad, a befizetés megtörtént, így ezzel a trükkel “2 hét” alatt, “valódi” pénz felhasználása nélkül eléred az adókedvezményt. Persze a legjobb az, ha valaki más veszi a gyógyszert, de neked adja a számlát;)
Kettő kérdésem lenne a cikkel kapcsolatban -a családot erősen érdekli, miután a mai cikket elolvasták-.
1. Megéri-e belépni olyan személynek, aki 11 hónap múlva nyugdíjba megy. ha igen, akkor melyikbe?
2. A rokonságban most született több kisbaba, melyikbe érdemes-e a szülőknek belépni, mekkora összeggel?
Előre is köszönöm!
A számlákat nem lehet a végtelenségig bent tartani, az Medicina pl fél évig őrzi meg, és jan 31-ig fogadja be az előző évit >> decemberig összegyűjtöd az összes számlát, beküldöd, majd betelefonálsz, megmondják a számlák összegét pontosan (ha lusta voltál összeadni), és 2-3 %-kal többet (egyéni befizetés jutaléka) átutalsz.
500e Ft-nál többet értelemszerűen nem utalsz, mert felesleges, ha tényleg sok a számlád, akkor inkább add össze őket és csak utána küldd be, egyébként meg elég a 500e feletti részt januárban, és annak a fedezetét meg elutalod júniusban.
Szeritem ha olyantól kérsz számlát, aki nem a rokonod v a törvényben meghatározott családtag (fel, lemenő) akkor szvsz bűncselekmény, nem tudom, hogy ezt mennyire nézik. Egy vitamin tabletta elszámolással nem lehet lebukni, de egy könnyen azonosítható betegséggel (magas vérnyomás, cukor, stb, stb) igen..
2-s kérdés: ha gyerek van, akkor megéri az egészségpénztár is. Szinte bármit el lehet számolni, a lényeg, hogy olyan ember nyissa a számlát aki vissza is tud igényelni.
Az előbb írtam, h én hogy csinálom, megnézheted a honlapokat a levonási jutalékok miatt.
Én nem preferálom a kártyát, mindig számlát kérek.
Az én pénztáram elvileg olyan, hogy kitöltheted a jelentkezési lapot is a neten és kinyomtatod, beküldöd, és már utalhatsz is.
Mi mire használtuk?
Táppénz, összes elszámolható baba cuccok (pelenka, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, stb, stb).
Amire célszerű figyelni:
– jelentkezési lappal egyidőben küldd be a kedvezményezetteket, be lehet később is, de ha már nyomtatsz, akkor miért nem nyomtasd ki egyszerre az összes szükségest?
– orvosi javaslat is van, pl azt hiszem, h szemüveg, csak akkor számolható el, ha az orvos beixelte ezt a lehetőséget az orvosi lapon.
– praktikus még haláleseti megbízást is nyomtatni, kiszámoló esetleg egy rövid cikket kerekíthetnél ebből is (miért jó v rossz, ha a család (vannak gyerekek is) bankszámláját hivatalosan a másik házastárs örökli, és nem a törvényben meghatározott arányban az örökösök?)
Az idei év már necces (a legtöbb pénztár dec 15-20-ig kéri a befizetéseket), én biztos megpróbálnám, de gari nincs semmire.
Ha az utalásod elmegy, akkor az EP-nek mindenképp adnia kell igazolást akkor is, még ha nem tudsz hférni. (ez szerintem igaz az önsegélyezőre is). Tavaly 27-n v 28-n utaltam el a pénzt, és nem volt semmi gondom vele.
A 2500Ft/hó egységes tagdíj nem azt jelenti, hogy ezt levonják a számládról, hanem azt, hogy ennyit kell minimum a pénztári számládra utalni. A levonások után ezt elköltheted.
És lehet évente egy összegben is, nem kell havi részletekben.
Oké, így már kedvezőbb a képlet. Úgy gondoltam, hogy a befizetéseken túl kell még ennyi havonta. Azóta megnéztem a másik posztot és ott világosan le is volt írva. Így bele gondolva megérheti, csak ki tudja ilyen szabályozások mellett mikor találnak ki valamit, ami kedvezőtlenül hatna…
Úgy látszik, ezt ep-a válogatja: nekem nincs tudomásom arról, hogy a pénztárnál korlátoznák a számlák befogadási idejét. Emlékeim szerint volt már rá példa, hogy 1 évnél régebbi keltű számlát is kiegyenlítettek, de most találtam egy 2009-est is: tesztnek jó lesz. 🙂
1 apró(?) problémám máris van: a banki befizetésnél nem adtam meg (friss, aznapi) tagazonosítót, de remélem, (nem túl gyakori) név alapján könyvelni tudják aznapra. Ez a fenti “napszámos” megkötésnél kritikus lehet. (Ezt is felfoghatjuk teszt üzemmódnak, bár ahhoz kicsit nagy a kockázat…)
A 10% SzJA jovairas az beleszamit az evi 100(120)ezer forintos keretbe?
Vagyis ha mar van bent mondjuk 1 milliom, es azt ket evre lekotom, akkor betenni mar nem erdemes, mert ugyse kapok ra jovairast?
Szüntessem meg a lekötést és kössem le újra, hogy majd a jövő évi bevallásnál igénybe vehessem?
http://onsegelyezo-penztar.izys.hu/hirek/szuletesnapi-akcio-2
Érdekes kérdés, hogy nekem pl. van a számlámon majd 2 hónapja lekötött pénz, ha most fizetek be, az szerintem logikusan a 180 napos egyenleget növelné, ezt támasztja alá az is, hogy a szabad egyenlegem egyenlő a 180 napos egyenlegemmel, annak ellenére, hogy 1 hónapos befizetés is van a számlán.
Azonban az ügyfélszolgálat szerint ez nem működik, hiába van lekötés, a friss befizetés nem jó.
Úgy tűnik az internetes egyenleglekérdező és az ügyfélszolgálat nincs közös hullámhosszon…
FIFO van a szabad pénzen, így a lekötött nem játszik. Szerintem ez így korrekt, szerintem :).
Szóval vagy a számítási algoritmus vagy az ügyfélszolgálat téves infót ad.
Ha a szüleim kérhetnek ki pénzt azért, mert én vagyok munkanélküli, vagy nekem született gyerekem, akkor furcsa lenne, ha én nem kérhetnék több helyről pénzt. Egyébként miért kellene tudnia az egyik pénztárnak, hogy te másiknak is tagja vagy-e és hogy ott mikor milyen jogcímen kértél támogatást.
A Generalinál pl. ez egy gyerek szülésre 4 millió felvehető összeg… Persze ehhez nyilván jó előre el kell kezdeni befizetni.