A Minsky pillanat
Hyman Minsky amerikai közgazdász már a hatvanas években megalkotta a pénzügyi instabilitási hipotézist, azonban a munkásságát először az 1997-es ázsiai válságban, majd a 2007-es világválságban kapták fel igazán és most is egyre többet hallani a találgatást, hogy mennyire lehet közel a Minsky pillanat.
A gazdaság ciklikus, nem kell élesszemű megfigyelőnek lenni, hogy észre vegyük, egy hosszabb-rövidebb felemelkedő szakaszt mindig egy kisebb vagy nem olyan kicsi törés követ.
Látszólag minden rendben van, általános a jövőbe vetett megingathatatlan hit, a gazdaság dübörög és akkor jön egy jelentéktelen dolog és az addigi optimizmus egy szempillantás alatt mély depresszióba fordul, a gazdaság összeomlik.
Ez a pillanat a Minsky pillanat.
A klasszikus közgazdasági gondolkodásban a gazdaság mindig az egyensúlyi állapotra törekszik és ha vannak is összeomlások, annak külső okai vannak: háborúk, járványok és ehhez hasonló dolgok.
Hyman Minsky szerint viszont nem ez az igazság, hanem a gazdaság alapállapota az instabilitás, ezért az összeomlások nem külső véletlen tényezők eredményei, hanem magából az instabil gazdaság alaptulajdonságából ered, melynek legfőbb okozója a pénzügyi piacok és annak a rossz szabályozása.
Szerinte a stabil gazdasági állapot kockázat felvállalására sarkallja a profitra törekvő szereplőket. Minél többen minél nagyobb kockázatot vállalnak, annál inkább megágyaznak a következő összeomlásnak, ami pánikban és válságban fog kiteljesedni.
Ez a modell sokkal életszerűbben magyarázza, hogy miért összeomlások, válságok és nagy emelkedések sorozata a világgazdaság története.
A hitelezők és a hitelfelvevők is megégetik magukat a válságban, ezért sokkal óvatosabbak lesznek, ami miatt viszont a gazdaság teljesítménye nagyot zuhan. Minsky szerint ez a normális állapota a hitelpiacnak, azonban ez nem tart túl sokáig.
Ezután jön a modellben a spekulatív szakasz. A gazdaság felemelkedése miatt a kölcsönvevők egyre bátrabbak majd vakmerőbbek lesznek, a hitelezők is egyre lazább feltételek mellett adnak hitelt. Ekkor még vagy már a hitelfelvevők a kamatokat tudják fizetni, azonban a tőkét már nem biztos, hogy bármilyen körülmény között tudnák törleszteni.
A piramisjáték szakaszban már mind a hitelfelvevők, mind a hitelezők sutba dobják a józan eszüket és mindenki tizenkilencre húz lapot, a gazdaság túlhitelezetté válik.
Egy ilyen helyzetben egy visszaesés miatt már a hitelfelvevők vagyontárgyai nem fedezik a hitel összegét és mivel a spekulatív eszközöket nem tudják eladni, a konzervatív eszközeiket kell eladniuk, ha erre van lehetőségük.
Azonban ez sem olyan könnyű, mert egy ilyen helyzetben senki nem akar vásárolni, mindenki további áreséstől tart, legyen szó kötvényről, részvényről, ingatlanról vagy bármi másról. Ilyenkor fagy be a piac és csak a jegybankok hathatós beavatkozása tudja megmenteni a piacokat a teljes összeomlástól. (Persze kérdés, mi lesz akkor, ha pont a jegybankok felelőtlen pénznyomtatása fogja okozni a következő válságot, akkor ki tud majd közbeavatkozni, ha a jegybankok már az összes puskaporukat ellőtték békeidőben a gazdasági növekedés hajszolása miatt.)
S ekkor jön el a Minsky pillanat, ami legtöbbször látszólag egy jelentéktelen esemény. A Lehman Brothers előtt már rengeteg bank ment csődbe 2007 eleje óta az Egyesült Államokban, de ennek a banknak a csődje jelentette azt a pillanatot, amikor kiborult a bili és kiömlött a tartalma az egész pénzügyi világra.
A modell szerint minél tovább tart a felívelési szakasz, annál mélyebb lesz a válság és a krízis az utolsó pillanatban.
Ez a modell elég reális, de sajnos nem sok támpontot ad arról, hogy éppen ma hol vagyunk a növekedés-eufória-piramisjáték-pánik és menekülés körforgásban.
2007 után kevesen gondolták, hogy a pénzügyi piacok még 14 év után is töretlenül növekedni tudnak, főleg úgy, hogy a 2007-es válság okait sem oldottuk meg, csak a szőnyeg alá sepertük őket a jegybanki pénznyomtatással.
2017-ben is mindenki már a kínai Minsky pillanat eljöveteléről beszélt és a bál azóta is tart, sőt azóta emelkedtek csak igazán nagyot a piacok.
Tehát ez a modell sajnos arra nem alkalmas, hogy megjósoljuk a fordulópontot, maximum arra, hogy ha már megtörtént, akkor nyugtázzuk, hogy igen, ez az idő sem volt más, mint ahogy eddig is mindig minden ugyanúgy ért véget. (“This time is different”, ahogy a befektetők kedvenc mondása tartja.)
Röviden, ezt jelenti a Minsky pillanat. Valószínűleg egyre többet fogjátok hallani mostanában.
0. KP: Viszont: Nincs függőséged, ami tied az a tied. Azonnal hozzáférhető. Számlapénznél ugyan nem “tűnik el a pénz”, éppen elég, hogy nem férsz hozzá – ÉPPEN AMIKOR BE KELL SZÁLLNI a jó vételi pozikba…
1. Rizikó ismétlése az 1. Pontból, amelyet lehet mitigálni.
2. Jelenlegi árszinten tutira nem szállok be (orosz rulett)
3. Arany: szerintem teljesen jó reáleszköz!
“…de itthon banki széfben nem tarthatsz kápét, ez a policy.”
Köszi az infót.
Idéznéd ezt, és elárulnád, hogy ez melyik banknak a policy-jában szerepel? – Vagy esetleg törvényi előírás?
Mindenesetre csodálkoznék azon az előíráson, amely megtiltja tulajdonomban álló leadózott bankjegyek tárolását egy általam bérelt széfben, amely gyakorlatilag a lakásom kihosszabításának felel meg jogilag, és a bankjegyek az ország törvényes fizetőeszközének minősülnek. 🙂
“A bankok utólagos plusz követelése szerintem is gusztustalan. Ezzel gyakorlatilag ők úgy kockáztatnak (mert a hitelezés is kockázatos pénzügyi manőver), hogy az összes kockázatot ráterhelik az adósra. Ez egyoldalú.”
Egyébként ez a felvetésed szerintem is részint jogos… Ezért itt is pampognak a jogvédők, hogy amíg süt a nap, a bankok ezerrel adják a hiteleket, amint beborul és esik az eső, egyből esernyőt húznak, és hagyják ázni az adóst. 🙂
Szóval, ez a része a dolognak talán nem egészen etikus: de attól még így van, ez a helyzet. Az ingatlan az egy fedezet a bank szemében, amelynek az árfolyama változhat.
Tudtommal a széf tartalmához csak az fér hozzá, aki bérli. A banki ügyintéző maximum az ajtót nyitja ki, nem néz bele a trezorba. Honnan tudhatja bárki más, hogy ki mit tart benne? Szóval ez így bullshit, hogy mindenki azt tart benne.
A bankfiókban, ahol dolgoztam, volt széf. Tudtuk, hogy a legtöbben pénzt tartanak.
Ha a NAV valakit elővesz és rájön, hogy van széf a nevén, azt is lefoglalják.
Csodák-csodája, mindig pénzzel van tele a hatóságilag kinyitott széf.
Kevesen tartják az anyakönyvi kivonatukat banki széfben és kevés ember fektet be antik ékszerekbe.
Szerinted mit tartanak benne havi komoly összegért? Csokipapírt?
4% tavalyhoz képest, amikor megállt minden. Olaj negatívban is volt. Még mindig vicc.
A felesleges kamatemelés sokkal nagyobb kárt tenne, mint amit a nulla kamatkörnyezet okoz.
A banki szabályozásnak nem az MBS, CDS, CDO-k szabályozása volt a lényege. Ma is vannak, hasznos dolgok. A lényeg, hogy a bankok NEM vállalhatnak nagy kockázatot, ha kiírnak valamit, akkor tovább kell passzolniuk. Volcker Rule. Ez sorsfordító volt.
Magyarán jól írtam, meg lett oldva. A bankrendszer sokkal stabilabb.
Tavaly márciusban megvolt egyébként az összeomlás. Hála a jó szabályrendszernek, meg a sok pénznek, nem nagyon tűnik fel. Ezt 2008 és 1929 tanulságainak köszönhetjük. FED nem hibázott. A rendszer jól vizsgázott. (Kivéve, hogy majdnem bedöntötték a sima állampapír piacot, mert a bankok még azt se vehették fel esés közben, de majd ezt is kijavítják.)
Ebben az országban sokaknak ki van a dereka is, nemcsak a lábai. Aztán ha borul a bili, megint jön a mentsük meg szegény átvert hiteleseket az adófizetők pénzén, akiket átvertek a mocskos szemét bankok lemez.
Sajnos meg is fogják menteni őket.
A magyar lakossag valoban nincs ugy eladosodva, mint sok fejlettebb orszag lakossaga, de a teljes kep kicsit arnyaltabb.
Egy dan vagy nemet a jelzaloghitele utan joval kisebb kamatot fizet, ami hosszabb tavon jelentos megtakaritas.
Teljesen mas ha 4% kamaton porog a gdp 200% anak megfelelo lakossagi hitelallomany (mondjuk atlag 20 eves lejarattal), mintha 0% kamaton futna.
Ugyanez orszagokra is igaz: pl. oroszorszagnak alacsony az allamadossaga, de reszben azert, mert mar az alacsony allamadossagukat is draga finanszirozni.
Melyik applikáció vált be a legjobban amiben vezetitek a költéseteket?
Köszönőm!
@kiszamolo: ha van időd és kedved, erről is írhatnál, a magyarok nincsenek eladósodva, kb 100 ezer ember vett fel nagyobb hitelt, a volt devizahiteleseknek pedig nőni fog a törlesztő, mert ők bubor + x% kamatot fizetnek.
Már írtam róla, nemrég is.
FOMO az egesz ingatlanpiac, akar 5 eves berleti dijnak megfelelo osszeget is hajlandoak kifizetni ingatlanvasarlaskor ilyen olyan adora, meg ingatlan kozvetitonek. Van a rokonsagban olyan, aki korona elott vett lakast, es csak 2023 elejen koltozhet be. A “gyerekek miatt” vettek. LOL. 3-4 evet fognak mar csak a gyerkocok ott lakni, aztan mennek egyetemre.
Az atlag ingatlanhiteles egy 2-3%-os kamatemelest sem birna ki. Lesz itt meg erdekes idoszak. En csak varok…
költőinek érzem a kérdésed, mert szerintem te is tudod.
Az a nagyzási mánia, hogy emberek semmi, vagy minimális megtakarítással akarnak 2+3 hálószobás új építésű lakást garázzsal a legmenőbb kerületekben. Mert ő azt megérdemli. Persze a dellát nem akarja kitenni, felvenni a banktól, nosza kiabáljunk lakhatási válságot 🙂 Nem. Lehet menni a felsorolt kerületekbe, 30 milláért van kétszobás, családnak is elfogadható lakás. 5 év spórolás után lehet egy félszobával nagyobbra váltani, stb.
MNB, KSH adatsorok szerint ha 1990 környékét vesszük 100-nak, akkor az ingatlanárak most járnak nagyjából 100-nál, 110-nél. Ez a 10% a lufi, a társadalmi igazságtalanság 🙂
Tehát nem igaz, hogy most marha nehéz lakáshoz jutni. Pont olyan nehéz, mint 15 és 30 éve volt. Egy lakás akkor is egy élet munkája volt, meg most is. Aki nem hiszi, beszélgessen egy kicsit az édesapjával.
Mivel a a jegybankok már nem tudják tovább csökkenteni a kamatokat, ezért megy a pénznyomtatás a gazdaság felpörgetésére. Ennek az eredménye, évi pár százalékos GPD növekedés és óriási eszköz ár növekedés.
Persze vannak magyar sajátosságok (CSOK és hasonlók), de globális szinten megfigyelhető ez a jelenség (pl: új zélandon rozoga faházak mennek el 1 millió dollár felett).
A legrosszabb az egészben, hogy innen gyakorlatilag nincs visszaút, hisz jelentős kamatemelést egyik jegybank sem fog bevállalni, és a pénznyomtatás nélkül meg stagnálna (vagy csökkenne) a gazdaság. Ami “izgalmas”, hogy mennyi idő míg összeomlik az egész, USA-ban most 108% az államadóság, de hol van ez még a Japán 266%-tól? Van itt még hova fújni a lufit….
“ha széf van otthon, azt előbb-utóbb más is megtudja. Akkor viszont már csak idő kérdése, hogy egy székhez kötözve elmondd a széf kódját, miközben a térdkalácsodat roncsolják egy kalapáccsal.”
lol Túl sok netflixet tetszett nézni 🙂 Áruld el nekem légyszíves, hogy miben más a széf kódjáért térdkalácsot verni, mint az értékpapírszámlád azonosítójáért vagy a bankkártyád pin kódjáért?
Ekkora állatságot leírni vazze, hogy ha széf van otthon, akkor csak idő kérdése, hogy szétverjék a térdedet, édesistenem…
Ez is csak egy újabb (régi) elmélet arra h utólag megmagyarázzuk hogy mi történt, meg mindenkit megnyugtatni (vagy félelemben tartani?) hogy még fog is történni hasonló…
Amúgy olyan félig üres – félig teli elmélet, avagy tyúk vagy a tojás… azaz instabilból stabilba vagy stabilból instabilba… végeredményben tök mindegy, lényeg hogy olcsón veszünk, drágán eladunk 😀
A legtöbb betörést/rablást családtagok “rendelik”, nézz utána. Ez nem Netflix, ez a magyar valóság.
De persze tartsál otthon széfet, nekem tényleg mindegy 🙂
Miért ne lehetne 4-5 másik befektetési/bankszámlád más-más országokban? Ahol esetleg lehetőséged is van befektetni, amikor tényleg akarnád…
Azt is tudod, ugye, hogy ha valahol (neadjisten banknál) bérelsz egy széfet, akkor azt ugyanúgy és marha könnyen le lehet foglalni és zárolni, mint a “számlapénzt”? 🙂
Persze, 5 másik brókerszámla / bankszámla / ingatlanok mellett lehet egy széfben is vagyon, ha még mindig van mit diverzifikálni, de bevallom, én még nem tartok itt… 🙂
Amikor pár milliót készpénzben kell mozgatni (foglaló, ilyesmi), mindig meglepődtem, mennyire macera és költséges (akár csak felvenni is), ellentétben a mobilról indított átutalással, kösz, nekem nem. Bár svájci frankban biztos elegánsabb, mint tízezreskötegekkel…
Ha kell, az örökösöm (vagy az ügyvédje) majd intézkedik, hogy felvenné a zsét. Talán annyit jó tudnia kb. hogy hol van pénz, de pl. a magyar bankok és szolgáltatók előbb utóbb tuti küldenek valami levelet, amiből ez kiderül, gondolom, vagy ha átnézi az esetleg lefűzött korábbi évek papírjait, kitartóan keresve ott is lehet találni azért ezt-azt…
Ugye vannak a sztorik az államra visszaszálló bankszámlákról – asszem kb. 500 dollárom már nekem is bukott így egy külföldi országbeli munka után (nem emlékszem, hogy intézkedtem-e, amikor még lehetett volna) de nagyobb összegek azért esélyesen nem szívódnak fel nyomtalanul…
Minsky-pillanat: én is várom már egy ideje, szerintem nonszensz ami itt megy, és persze minden buy and hold long zseniális befektető már régóta.
“Ki kényszerít arra, hogy negatív kamatért vagy 6 hónapos bohóckodással svájci bankban / devizában tartsd a pénzed, főleg magyarként?
Miért ne lehetne 4-5 másik befektetési/bankszámlád más-más országokban? Ahol esetleg lehetőséged is van befektetni, amikor tényleg akarnád…”
– Ja, mert más országban nincs 0% (meg minusz) kamat, meg banki költségek. Meg rizikó. 😉
“Azt is tudod, ugye, hogy ha valahol (neadjisten banknál) bérelsz egy széfet, akkor azt ugyanúgy és marha könnyen le lehet foglalni és zárolni, mint a “számlapénzt”? ”
– Miért foglalna és zárolna le bárki is egy széfet akkor, ha nincs bűncselekményről szó? Azért, mert a széfek helyileg bankokban találhatóak, szerintem semmifajta kapcsolatban nincs az egyik processz a másikkal. (széf processz, és számlapénz követelés kifizetése)
Magyarul, szerintem amikor majd te a sorban állsz, a másik simán hozzáfér a széfjéhez.
“Amikor pár milliót készpénzben kell mozgatni (foglaló, ilyesmi), mindig meglepődtem, mennyire macera és költséges (akár csak felvenni is), ellentétben a mobilról indított átutalással, kösz, nekem nem.”
– Te tudod. De azt azért vedd számításba, hogy az adatfeldolgozó számára “üvegből vagy”… 😉
Ja igen: a szabadságnak ára van…
Pl. Nemeto lakossag ezek szerint jobban el van adosodva mint Mo. De valahogy itt nem azt latom. Persze lehet mas tarsadalmi szegmenst latok itt es ott..
Ha lusta vagy nem lesz sok pénzed 🙂
Pl ez a “betiltották a részvénypiaci esést” mondat. Vagy hogy ” A leginkább abban érdekeltek, hogy ügyfeleik, a megtakarítók-befektetők náluk tartsák a pénzüket és fizessék a díjakat.” – ez is hülyeség így magában.
A részvények brutál emelkedésének pedig nem oka, hanem következménye, hogy az ETF-eket (is) kezelő alapokon keresztül ők váltak nagy tulajdonossá.
Az áremelkedés szempontjából másodlagos hogy a QE-n keresztül betolt rengeteg pénz banki alapkezelőkön, vagy egyéb intézményeken keresztül jut a tőzsdére.
A kisbefektető idővel csökkenő, a nagy pedig növekvő befolyással rendelkezik?
Tehát, ha a kicsik keze elkezdene remegni, a nagy(ok) erősebben tudnak ellene (vagy akár rá) dolgozni, ha az érdekük azt kívánja?
Azért érdekes a kérdés, mert így idővel a piac, mint olyan, megszűnik létezni.
nem várom már az esést. mert szerintem nem esés fog jönni, hanem teljes összeomlás
a pénzhamisításon és piramisjátékon alapuló amerikai gazdaság úgy fog összeomlani pár év alatt, ahogy a szovjetunió anno. lehet, hogy ehhez kell még 1-2 évtized, de nem ez a lényeg. ahogy a tervgazdaság, úgy a pénznyomtatás is fönntarthatatlan. egyedül a vakhit, hogy az usa “too big to fail”, ami egyelőre elodázza az összeomlást. de a sorozatos katonai vereségek, a belső, lassan polgárháborús helyzet stb. miatt bármikor bemondhatja vki, hogy a király meztelen. talán kína még vár, mire a 4. és 5. repülőgéphordozója is megépül, de aztán annyi
és akkor az nem jó beszálló lesz a vételre, hanem olyasmi, mint 1945 május 10-én ébredni európa pár kevésbé szerencsés országában
Mivel sorban állni NAGYON nem szeretek, az említett diverzifikáció miatt ha ez megtörténne, szerintem a) a széf is le van foglalva már ld. feljebb, vagy b) a kápéd a széfben szintén nem ér semmit…
A fizikai arany (ami ilyen esetben tényleg jól jöhet) prófétái is sietnek leszögezni, hogy NE banki széfben tartsd, ha már…
Átláthatóság: hát nemtom, engem nem izgat, de amikor a kápédat elköltöd (ingatlan, kocsi), akkor az a tranzakció ugyanúgy láthatóvá válik majd rólad is…
Jól mondod… Már rég az a megoldás mindenre, hogy tüsszent egyet a gazdaság vagy a tőzsde és a jegybankok tövig nyomják a pénznyomdát és a stimulust, és ez mehet még egy darabig, de ebből nem lehet jól kijönni szerintem se. A Covid villám-visszaesést is olyan gyorsan pénzbe fullasztották, hogy megtisztulásnak esélye se volt.
Tudom minden hit vak, ami nem a tiéd, de azért lássuk be nem sok különbség van hit és hit között, miért pont a másé dőlne össze???
Azért egy kicsit sok mozit nézel szerintem. 😀
Az ilyen összeomlásvárásban az a jó, hogy szinte biztosan bejön. Igaz, lehet rámegy az életed, mire beigazolódik az elméleted úgy ahogy és addig mindenből kimaradsz, de legalább majd elmondhatod 70 évesen, hogy csak igazad lett, igaz semmire se mész vele. 🙂
Gy.k.: a fizikai pénzrontás — tehát amikor magukon túlnőtt uralkodók bevonatták a nemesfémből készült pénzt, hogy ugyanannyi fémből több érmét veressenek — ugyanaz, mint amit ma korlátlan pénznyomtatásnak v. eufemizmussal gazdasági élénkítésnek neveznek.
Láttam itt furcsa hsz-eket, ahhoz írnám: háborúban semmit se érsz a kp-vel sem. A mai virtualizált pénznek meg már ennyi se kell, hogy köddé váljon vagy fenntarthatatlanná váljon, elég csak az infrastruktúra megszűnése, megszüntetése. (Értsd: ha nincs áram…)
Érdekes továbbá, hogy külső behatással minél tovább egy előző egyensúlyi állapotba kényszerítenek egy hálózatot, a hálózat fragmentálódása annál nagyobb lesz amikor az mégis bekövetkezik.
Érdekes lenne ezeket a hálózati változások at előrejelző metrikákat megvizsgálni most a pénzügyi hálózaton.
Expense.IQ : több tucat kipróbálása után több éve használom fennakadás nélkül. több pénznemet kezel egyszerre (ezt nagyon kevés tudja), megoldható a vefektetéskezelés is, projekteket is tud, szinkronizál stb.
Túl sok scifi-t nézel, a szerverfarmok áramellátást komplett atomerőművek biztosítják (megawattokról beszélünk), biztos vannak óriási akkupakkok a föld alatt amík sok tucat atomerőmű 10 éves leadott energiamennyiségét tárolják….
Ha ilyen technológia létezne, akkor nem lenne probléma az e-autók akkukapacitása meg akku ellátása.
A valós helyzet az, hogy mucsaröcsögén elvágnák egy kábelt a munkások csatornaásás közben, és elmegy fél Magyarországon az internet, Ausztráliában félrekonfigurálnak egy routert és lerohad az egész világon a google meg a facebook, meg a takarítónő kihúz egy dugót a szerverteremben hogy fel tudjon porszívózni és erre elérhetetlen válik egy bank teljes online rendszere.
Csak hogy pár valós példát mondjak az elmúlt pár évből.
A 2 széf viszont jó ötlet.
A “pin kód”-al hasonlítani baromság. Ott limitek vannak. Itt gondolom egyből minimum 1-2 milliót vittek el az érintettektől.
Nagyon menő a foglalkozásod! 🙂 Ezt kutatóként vagy alkalmazásban nyomod?
Kútját meg útját olvastam:)
UJJÁT!!!