Akárhányszor előjön az adózás, egykulcsos-többkulcsos adózás kérdése, úgy tűnik, hogy három emberből kettő nem érti, hogyan működik a többkulcsos, sávos adózás.
"Felháborító, hogy csak azért, mert többet keresek, ő 15%-kal adózik, én pedig 30%-kal." "Nem fogok többet keresni, mert akkor átesem a nagyobb adókulcsba és a végén kevesebbet viszek haza, mintha eleve kevesebbet kaptam volna."
Csak hogy tiszta legyen a kép: az adott sávban mindenki ugyanannyit adózik. Ha te magasabb sávba kerülsz, akkor csak a sávhatár feletti összeg adózik a magasabb kulccsal.
Ha például 100.000 alatt 15% a kulcs, 100.000 és 200.000 között 30%, felette pedig 40%, akkor ha te 110 ezret keresel, akkor az első százezerből 15 ezret adózol, a maradék 10 ezerből pedig 3 ezret, vagyis összesen 18 ezret, vagyis 15% helyett 16,36% az adókulcsod.
Ha 220 ezret keresel, akkor az első százezer után 15 ezret adózol, a második százezer után 30 ezret és csak a fennmaradó 20 ezer után fizetsz 8 ezret, vagyis 24% a teljes adóterhelésed. Nem, fizetésed 40%-a nem fog elmenni adóba. (S ha te az átlagfizetés négyszeresét keresed, akkor neked kevésbé fog hiányozni ez a 24%, mint annak, akinek a negyedannyi fizetéséből "csak" 15%-ot vontak le. Cikk az adózásról erre.)
Van olyan adó, amit mindenképp fizetned kell, ha átléped a küszöböt, ilyen például az áfa. Ha a vállalkozásod árbevétele eléri a csoffadt 12 milliót éven belül, onnantól minden kiadott számlára fel kell számolnod az áfát és a bevétel 21%-a azonnali adó lesz és a maradékból adózol csak normál módon, mint előtte. De ez teljesen más tészta, semmi köze a sávos adózáshoz.
Remélem, mostantól nem kell majd mindig elmagyarázni, hogy hány százalék is a 40%-os adókulcs. 🙂
