A tejes pult előtt az embernek naponta döntést kell hoznia, melyik tejet válassza: az olcsót, vagy a puccos csomagolású drágát. Mivel az ember szereti saját magát, sokszor a drágát választja, abban a reményben, hogy az biztos jobb minőségű.
A rossz hír az, hogy egy-egy cégnél ugyanabból a tartályból töltik az összes tejes dobozt, a saját márkást éppúgy, mint a kupakos-dizájnos drága tejet. A magasabb árral csak életérzést veszel, nem jobb tejet.
A 24.hu cikke a tejüzemi látogatásukról erre olvasható.
Ugyanez van a boroknál is, még a magukat szakértőknek tartó sommelier-eket, akik évekig tanulják a borkóstolás szakmáját, egyszerűen becsapják azzal, hogy milyen drága üvegben teszik eléjük ugyanazt a bort. Minél drágábbnak hiszik a bort, annál jobbnak értékelik.
Erről már itt írtam bővebben:
Update: A vodkánál se egyértelmű, mi indokolja a sokszoros árkülönbséget, legalábbis ez a cikk szerint.
"A rossz hír az, hogy egy-egy cégnél ugyanabból a tartályból töltik az összes tejes dobozt, a saját márkást éppúgy, mint a kupakos-dizájnos drága tejet."
A jelenség valószínüleg létezik, de a cikk nem ezt írja, hanem hogy a 'hazai' saját márkás tejek esetében ugyanazt a tejet használják. Itt nincs szó prémium termékekről.
nocibambi, szó szerint azt írják, hogy az Alföldi Tej összes terméke az adott zsírtartalom mellett tök ugyanaz:
"ők mindig ugyanazt a tejet teszik minden dobozba (az adott zsírtartalomra beállítva). És persze az Alföldi Tej tulajdonában lévő márkákban is ugyanez van, a különbség tényleg csak a csomagolásban mutatkozik meg."
Vagyis két cég között lehet különbség, de ugyanattól a cégtől ne várjál másik minőségű tejet csak azért, mert száz forinttal drágább a csavaros kupakkal ellátott dobozban.
Részemről a TEJet választottam pár éve.
A TEJ pedig az, ami (hűtve!!) 2-3 nap után elkezd savanyodni, kicsit később pedig föle képződik. (hűtés nélkül ugyanez órákon belül)
Külön pozitívum, ha kecskéből jön. 🙂
Meg vagyok győződve, hogy sok termék ugyanabban a gyárban készül, ugyanolyan minőségben, csak más csomagolást kap. Szintén jó példa erre a kakaós nápolyi. Megnéztem több különböző "márkájú" összetételét és tökéletesen megegyeztek, ízre is!
Egyébként a diszkontos tejtermékekre, amiket saját márkásként adnak el, rá van írva, hogy milyen cég gyártja.
Borokhoz nem értek, csak főzéshez használom. Párszor megkérdeztem néhány ínyencet, hogy mondjon jó bort. Mindenki azt mondta, hogy az a jó, ami nekem ízlik! Ez tulajdonképpen mindenre igaz.
Házi tej a legjobb! Igaz, előtte még forralni kell, de még ezzel együtt is megéri 🙂
A fent leírtakra a legjobb példa a (Panasonic/Sanyo) Eneloop vs. (IKEA) Ladda újratölthető elem.
Részletek itt:
blog.fotosarok.hu/2018/02/amikor-a-lada-lenyomja-a-mercedest-eneloop-vs-ikea-1-1/
Ezt a boros témát ki tudnád fejteni bővebben? Oké, hogy szebb üvegben teszik eléd ugyanazt a bort, de ez mind külön borfajtára vonatkozik gondolom. Teszem azt tokaji furmint, három különböző ár, teljesen más üveg. (Egyik üveg szebb mint a másik) Méhis mindegyikben ugyanaz a bor van öntve? 😀 És ezt ugyanígy lehetne tovább sorolni olasz rizlingre, szürkebarátra, stb.
Egy borász mondta nekem, hogy tartottak olaszrizling vakkóstolást hétköznapi emberekkel. Az árkategóriák 400 és 25000 per palack között mentek. Egyértelműen az 1200-1500as kategóriát hozták ki győztesnek.
Youtube-on is volt egy vodka teszt, azt vizsgálták, hogy van-e értelme a sok szűrésnek, stb. A szakértő sorrendbe rakta minőség szerint, az amatőrök egy szint felett már nem tudtak dönteni.
Amit akartam írni, rengeteg hétköznapi egyszerű élvezeti cikknél az átlagember egy bizonyos szint fölött nem képes különbséget tenni.
Tejtermékekből szinte az összes nagy üzletlánc saját márkás terméke megüti a nála két árkategóriával drágább minőségét/ízét. Néhány éve a vállalhatónál több időt rászánva végignéztem a gyártókat és az összetevőket, megérte. Azóta spar tejtermékeket vásárolok(Alföldi, Nádudvari), ha kulminális élményre vágyom: Cserpes.
Jogos, végül is szó szerint a cikk tényleg ezt mondja. Én leginkább a téma miatt értettem alapvetően a saját márkás (tehát nem prémium) tejekre. Például mivel nem tudok prémium Alföldi tejről (de nem is vagyok szakértő a témában).
Az 50-100 ft különbség valóban létezik a cégen belül, de itt például (a kupak mellett) ez főleg a tartósítás módját takarja: groby.hu/brands/alfoldi_tej/ (most hirtelen nem találtam máshol adatot erre).
Ezzel kapcsolatban persze lehet vitatkozni, hogy a kupak csak kényelmi szempont vagy van tényleg értéke (szállíthatóság, nyitás utáni hosszabb tárolás), illetve hasonlóan, hogy az ESL tej tényleg megér-e ennyit.
Végül ezeken felül persze minden bizonnyal van az árazásban egy 'pszichológiai' rész is, habár ez ebben az esetben és a fentiek alapján nem 100 forint. Ennek a hatása inkább a márkák között lehet jelentős (lásd a cikkben az Aldi esetét).
Én úgy tudom, hogy a 3,5-es UHT tej az Aldinál a legolcsóbb Milfina néven.
Úgy látom, van ott Kokárdás is, de az nem UHT-s, ráadásul kancsós, ami nem tűnik praktikusnak.
Sok tétel van, aminél a sajátmárkás tényleg ugyanolyan jó. Én most pl. a Lidl sajátmárkás kovászos uborkájára kattantam rá. Tök jó fokhagymás! 🙂
A Spar tejfölje is tökéletes. A Metró saját márkája az Aro is elfogadható legtöbbször.
És azt is elfogadom, hogy egy rendes borászatból érkező, minőségileg nem hibás bor minden fogyasztó számára fogyasztható lehet, függetlenül az árától. Nyilván a minimumelvárás, hogy szőlőből készüljön, és technológiai hiba ne forduljon elő sem a préselésnél, sem at erjesztésnél, sem a későbbi esetleges hordós érlelésnél, majd a palackozásnál. (Pl. ne legyen fertőzött a parafa.)
Kecskeméten 160ft /liter áron házhoz szállitják termelőtől. Tejautomát is nagyon szerettem sajnálom, hogy eltüntek jó minőségű hőkezelt tejet adott .
És a "Bio" megnevezésű, zöld dobozos tej, az vajon valóban inkább bio, vagy parasztvakítás?
Szerintem itt is érdemes megvenni az "indexet" - én általában véletlenszerűen veszek le valamit a polcról (vagy a "Bio"-t, ha éppen látom, vagy valamit ami legközelebb van), így átlagban az átlagot kapom minőségben és árban is 🙂
Mondjuk mi nem iszunk sok tejet, csak kávéba, ill. néha kakaó foszlós vagy pirított kaláccsal, vajjal meg valami durva lekvárral, nyamm...
Én ilyen téren (is) lokálpatrióta vagyok. Megnézem, van-e miskolci tej, ha nincs, Abaújat veszek. Valamelyik biztos hogy lesz. Ezzel letudtam a dilemmát.
A tejfogyasztás árt a felnőtt emberek egészségének, én meg ráadásul nem is szeretem 😀
A marketingesek pszichotrükkjei...
pl. Wikipédia: kognitív disszonancia.
Jó minőséget kell keresni. Az ár másodlagos. Ha ár alapján döntesz, általában minőségi/mennyiségi/használati problémákkal szembesülsz (saját tapasztalat).
Persze a büdzséd határain belül, és a fontossági sorrendet szem előtt tartva.
Regota Spar sajatmarkas dolgokat veszek, tejbol pl. szerintem a Spar budget nagyon jo es baromi otletes a kionto zacskoja. Nincs annal dragabb, mint ketto kulonbozo "gyartosort" kiepiteni csak azert, hogy az egyik masabb (direkt nem azt mondom, hogy jobb) legyen mint a masik. Az hogy tej, szerintem definialt elelmiszeripari dolog, ezert nagy kulonbsegek a tartalomban nem lehetnek. Ezert nem lehet a feldolgozott tejsavot (talan nem irok hulyeseget) eladni tejnek, hanem csak csaladi italnak. Hasonlo a frissfol meg a farmfol, ami nem lehet tejfol. De lehetne folytatni mi lehet virsli, vagy csak sertesrudacska. Az iz mas kerdes, ott azt kell venni, ami bejon. Jo lenne, ha egy elelmiszeriparban jartas valaki megerositene vagy megcafolna, mert ezek csak szerintem vannak igy, sosem jartam utana.
Párom az egyik legnagyobb hazai tejtermékekkel foglalkozó cégnél dolgozik, volt gyárlátogatáson is. Ott azt tapasztalta, hogy pl a Tesco és a Mizo tej ugyanabból a tartályból van, tehát nem urban legend a sztori, mégis van közte vagy 80-100 Ft.
A tej árát még az is befolyásolja, hogy ESL vagy sima pasztörözött-e, mert utóbbinak csak 5% az Áfá-ja, nem 18. Cserébe persze rövidebb ideig tartható el.
A Spar-ban pl. van kancsós és dobozos pasztörizált 10 Ft különbséggel, azonos tartalommal. Az Aldi kancsósa szintén ugyanaz, de ha jól emlékszem, a Spar dobozosával van egy árban.
Van viszont, amiből van különbség márkás és saját márkás közt: pl. a Spar bacon-ök közt azonos gyártótól a saját márkásnak kevesebb a hústartalma.
Sokszor amúgy nem adják meg a saját márkás gyártóját, de állati eredetű termékeknél az ovális karika "HU 262 EK" típusú feliratából vissza lehet fejteni (ahogy azt is, hogy magyar-e a cucc). Hátha valakinek új infó...
(folyt.)
alkalmazni a fajra jellemző temészetes táplálkozás, tartási körülményekhez képest, valamint a tejet (nyerstej) kezelésnek, feldolgozásnak kell alávetni.
Hogy melyik a "jó tej" (élelmiszer értelemben)? Nos az, amelyiket a szervezeted megszokott, felhasználni képes. Másként megválaszolva, minden "tej"-nek számít minden, ami az Élelmiszerkönyv ide vonatkozó szabályozásának megfelel.
Még másképpen: aki "eredeti tejet" szeretne, az keressen egy legeltető tehenészetet, felvállalva, hogy az év folyamán változni fog a tej íze, 2-3 napig eltartató és amikor épp' nincs borja a tehénnek, akkor teje sincs. Aki pedig mindíg ugyanolyan, hosszan eltartható terméket szeretne, az válassza a zárt tartású technológiájú tehenészetől származó, mikroszűrt, homogenizált és hőkezelt terméket, felvállalva ennek hátrányait is.
Napi 2-3 liter tejet fogyasztva az 1,5 és 2,8 %-osakból én az ízét és az árát nézem. Általában dobozos (és nem dobozos-kupakos) nyer de a fogyasztási sebességem miatt úgy sem tud megromlani hogy felbontás után nem teszem hűtőbe... 🙂
Minden tejen fel van tüntetve a gyártó kód Hun és 3 db szám. Ami azonosítja, hogy melyik gyárban készült. Aki nem tudja melyik kód melyik gyárat jelzi,nézze össze a saját márkás termékeket a gyártói termékekkel. Onnan egyszerű kideríteni ki gyárt mit.
A boros részhez, azért az kicsit erős h a sommelierek csak palack alapján döntik el hogy mit minősítenek megfelelő minőségűnek.....
Nyilván aki egész életében 1000 és 3000 ft közötti borokat ivott nem fog tudni mit kezdeni egy drágább borral.
A drágább borok teljesen más stílusban készülnek általában,más technológiával, más érési szakaszban más ízélményt adnak, más palackszámban stb......
A tejet meg a bort párhuzamba állítani.....
A kollegaim a Moet-tol kb. orgazmust kapnak, de ha valaki ilyen pezsgot iszik vagy visz a munkahelyre, mar egy kisebb eszmeletvesztes van, pedig bele se ittak. Mert Moet. Mert Draga.
Szilveszter elott volt a ZDF-en egy musor, abban egy pezsgo szakerto francia holgy, aki igazan gourmet-nak tartja magat, etterme van, ami pezsgokre van szakosodva, na o sorrendbe tett par pezsgot es gyongyozo bort az izlese szerint, es igazan meglepte, hogy a Lidl sajatmarkas gyongyozo bora volt szerinte a legfinomabb, mig mino meglepetes, a Moet egyaltalan nem izlett neki.
Tejet mi pl. a szomszed faluban levo automatabol veszunk, igaz nem bio, de helyi. Amig Mo-n eltem vagy a Sole vagy az alfoldtej termekeit vettem, az egyiket azert mert a tejuzem a szomszedban volt, amasikat mert az uzleti partnereink a tulajdonosi es termeloi erdekeltsegben tartoztak.
Ez a jelenség mindenre igaz!
-De senkit ne beszéljetek le a "drágábbról", a "jobbról", a "márkásabbról"! Ha mindenki ésszerűen élne, a Kiszámoló által írt dolgok 99%-e egyszerűen NEM működne!
Hiszen ki venne új autót, ki pazarolna/pocsékolna, ki venne fel hitelt ész nélkül, stb...!!!
-A tudatos pénzügyi és életvezetési elképzelések CSAK a pazarló, nem tudatos többség MELLETT és ellenében tudnak létezni és segíteni azt aki ésszel él!
Tehát minden olvasó hasznosítsa az itt látottakat, olvasottakat de NE "oktasson" a környezetében, mert oda jutunk hogy összeomlik a világgazdaság... :-/
Sparos sajátmárkás tejtermékek elég jók, Alföldi/Tolnatej/Mizo/Nádudvari gyártja vagy gyártotta ezeket. Pl. a túró rudijukat Mátészalkán csinálják. Kár, hogy a zsírszegény túrójuk megszűnt. Kénytelenek vagyunk a Lidlbe járkálni túróért, sajtért, cottage cheesért.
Én saját tapasztalatból tudom, hogy minden termék, ami REÁL, kacat. Nem a tejre értem, hanem úgy általánosságban. Pl. a REÁLos savanyú ubi nem roppan, míg bármi más random márka igen. Mintha direkt csak sz.rt csomagolnának REÁL márkanév alá.
Én szeretem a Tokaji édes fehérborokat: Szomorodni, Muskotály, Furmint, Aszú. Havonta 1 palackkal szívesen megiszogatok.
Tesco, Auchan ban 1000 Ft alatt ezen fajták kritikán aluli minőségűek. Zamatnak csak a nyomát tartalmazza, ízre savanyúak és pezsegnek, csípős utóízük van. Ez az a minőség amiért nem érdemes pénzt adni.
Ugyan ezen bevásárló központban 1500-2000 Ft körüli áron egy közepesen jó minőségben elérhetőek. Ez már az elég jó kategória. 0,5-0,7 literes palackokról van szó. Szívesen megbontja az ember és fogyasztja.
Ezen borok kiváló minőségű változatai Tokaj környékén háztól (számlával) 1500/ liter áron vásárolhatóak.
Elhiszem hogy az 5000Ft/palack és 15000Ft/palack között már nincs ekkora minőségi lépés... De Tokaji fehérbornál már végigpróbáltam a lépcsőket..
Tej (v tejtermék): ha normális minőséget akartok és elérhető, akkor Cserpes. Már a 2.8%-son is 1-2 nap után megjelenik a tejszín, ha lehet, akkor a saját üzleteikben vegyétek, ott nem nagyon emeltek árat az elmúlt 3-4 évben. (10 Ft max).
Évek óta ezt isszuk - más miatt most csökkentem a tejterméket - nemrég kóstoltam a Mizot a régi ízhez képest borzalmas volt (tisztán lehet már azon is érezni a műa tej ízt)
Tejnél felfoghatatlan számomra, hogy a műanyag kupakosért 100 fttal többet is képesek elkérni...
Biztos 20 fillérrel drágább a gyártása
A tejet meg a bort egymás mellé állítani tényleg nem praktikus, mert ha tejre bort iszol, bármennyire is minőségben utazol, abból még baj származhat. Állítólag fél óra alatt átfolyik az emberen. Aki nem hiszi járjon utána. 🙂 🙂
@Tee Bee: szerencsére az emberek többsége nem lesz fogékony ezekre az eszmékre, ezt akár ezen oldal hozzászólásait olvasgatva is leszűrhetjük magunknak. Hiszen ami jár, az jár.
De azért az a biztos statisztikai alapon, ha ezek az információk nem terjednek:-)
Engem az érdekelne leginkább, hogy miért éri meg ez az adott tejüzemnek, hisz a magyar elég árérzékeny vásárló. Valszeg többen megveszik az olcsóbb sajátmárkást, mint a drágább tejüzem márkáját. Az üzem pedig ezzel bevételtől esik el.
Petike, a tejüzem márkája mögött sok marketing kiadás van és az csak egy a sok márka közül. Viszont Spar, Aldi, stb. saját márkát sokan vesznek. Jobb a sűrű fillér.
Értem. Köszönöm a választ!
@Tamas: ha eppen "valodi" tejet akarok inni, akkor en Erden (csak mert itt lakom) elmegyek a "hazi" tejtermekeket arusito boltba es ott veszek. A tejet beteszem a hutobe es kb. 1 ora mulva ott a tejszin, amit "leinyenckedek" rola. Ezt parszor el tudom jatszani, amig kb. elfogy a tejszin, azaz nem igazan lathato, hogy kivalik. Ettol fuggetlenul biztos jo a Cserpes, csak ezt nem tudja a tejuk. Egyszer kiprobalom oket.
a tehén tejnek az a funkciója, hogy a borjú szép nagyra nőjön, tele van növekedési hormonnal, emberi fogyasztásra alkalmatlan, az inzulinszintet kilövi Elon Musk piros autójáig
a bor pedig szimplán drog, nem kicsi rákkockázattal
"a bor pedig szimplán drog, nem kicsi rákkockázattal"
erre valami forrás?
A tej tudom hogy nem jó - ezért is csökkentettük - állítólag 40 év körül jönnek elő a laktóz, laktáz bontási problémák..(ha addig nem volt)
@bdpst: a neten rengeteg pro es kontra talalhato mindenrol. Nem szabad zsirral fozni csak etolajjal, mashol forditva javasoljak, stb. Mindenki alatamasztja a sajat allitasat kutatasi adatokkal. Nyilvan megfeleloen eladva ezekbol emberek jol megelnek: pl. Paleolit taplalkozas konyvet irnak, stb. Itt is igaz az arany kozeput. Majd szolok akit csak latok, hogy a tehentej emberi fogyasztasra alkalmatlan. Szegeny nagyanyam, aki 82 evesen halt meg meddig elhetett volna, ha gyerekkoraban nem ivott volna annyi frissen fejt tejet. A kecskenek vagy a lonak a tejevel mi a helyzet? Most ugrott be kumisz, az gondolom mar az idegmereg kategoria.
Egy idoben megprobalkoztunk a haztaji tejjel. A tapasztalat az volt hogy ket het utan a kezdeti mennyisegrol beallt egy kisebbre a zsirtartalma (nem, semmi nyilvanvalo szezonalis vagy idojarasi hatas nem latszott mogotte), es technikai fennforgasok miatt eleg rapszodiusan erkezett, Rauntunk.
Eneloop / Ladda: Eneloopnal vannak generaciok, most asszem az otodiknel jarnak. Valahonnan ugy emlekszem az IKEA egy korabbibol tarazott be. Van egy dan ember aki eleg belemerult az akku temaba, lehet nala ott a valasz: lygte-info.dk/
A kognitiv disszonancia nem az, hogy szerinted a Lada a legjobb kocsi, aztan valamiert egyszer vezetsz egy Toyotat, majd visszaulsz a Ladaba. Hangos es budos. Es akkor hummogsz hogy "Hat... ize... azertis a Lada a legjobb." Ez hogy jon a tejekhez meg marketinghez?
A boros témára pont most olvastam a Think Like a Freak-ben a harvardi diákszövetségnél végzett tesztet, ahol a sznob kultúra része a borkóstolás. Vakteszten az jött ki, hogy nem a legdrágább bor volt a legjobb, de ami érdekesebb volt, hogy ugyanazt a bort rakták több pohárba is, és a "szakértők" másként pontozták ugyanazt a bort, nem vették észre, hogy ugyanazt itták, amit már egy előző pohárból is kóstoltak.
Amúgy javaslom mindenkinek a Freakonomics, Super Freakonomics, Think Like a Freak sorozatot, viselkedésközgazdaságról szól, segít megvilágítani más szemszögből sok mindent.
2 dolog:
- a bio tej valoban az. Ezeken rajta van a Biokontroll Hungária plecsnije - vagy egy külföldi megfelelője.
- a bornál van persze sznob hatás, de azért ez erős túlzás. Átlagos érzékszervekkel megáldott ember is különbséget tud tenni egyszerű es kifinomultabb borok között - ártól függetlenűl.
Amerikában a tehenészetek mandulát telepítenek mert nem megy a tehéntej, Magyarországnak is jó üzlet lehetne a növényi italok piaca. magyarmezogazdasag.hu/2018/01/20/tehenek-helyett-mandulat-fejnek-az-amerikai-gazdak
A tejes témában nagy igazság van, de szerintem a boros összehasonlítás nagy melléfogás. A drágább boroknak nagyobb a bekerülési költsége (terméskorlát, hosszabb feldolgozás, érlelés, benne áll a tőke, kisebb a volumen, stb). Az igaz, hogy nem mindig a legdrágább bor a legfinomabb, és hogy mindenkinek az a finom ami neki ízlik, de: azért elmondható, hogy egy bármely 10e Ft-os mo-i bor 100-ból legalább 90 borkedvelőnek ízlik. Kisebb vagy már-már elhanyagolható a minőségbeli problémák esélye. Más kérdés, hogy megéri-e az árát, ha az 1500 Ft-os majdnem annyira, vagy akár kicsit jobban ízlik a kóstolónak. A vaktesztről meg annyit, hogy az emberek nagy része (én is) érzékszervileg képtelen olyan szinten különbséget tenni, hogy akár 2x ugyanazt a bort felismerje. Ettől még lehet szeretni a jó borokat, csak ne menj somelier-nek.
alone, olvasd el a linkelt cikket. Se az átlagember, se az úgynevezett szakértők nem tudnak különbséget tenni a borok között.
Ami nem azt jelenti, hogy a négyszáz forintos bor jó, mert nem az. De normális ársávban már csak a sznobhatás az, ami miatt valakinek jobban ízlik a méregdrága bor. Pohárba kiöntve senki nem tudja szignifikánsan megkülönböztetni az ezerötszáz forintos bort a 15 ezer forintos bortól, sőt pohárban sok embernek az olcsóbb ízlik.
Ugyanígy sokaknak jobban szól a hárommilliós hifi, de csak azért, mert tudja, hogy az hárommilliós. Akkor is, ha egy háromszázezrest hallgat, amire rámondták, hogy hárommilliós. Persze a harmincezer forintosat mindenki felismeri, ahogy a bornál is a négyszáz forintosat.
De még fájdalomcsillapítóval is működik. Placebo fájdalomcsillapítónak mondott tabletta sokkal több embernek elmulasztotta a fejfájását, ha azt mondták neki, hogy ez egy drága fájdalomcsillapító. Az olcsónak mondott sok embernek nem használt.
Én régen nem szerettem az UHT tejet, aztán rájöttem, hogy ha ugyanúgy lehűtöm fogyasztás előtt, mint a frisset, akkor nem tudom megkülönböztetni. Elvileg a gyártástechnológia miatt érezhető lehet rajta egy kis kozmás íz, mert odaég a hőcserélő falára. Legalábbis tíz éve ezt mondták.
Időnként hallom a munkatársaimat tárgyalni, hogy az nem is tehénből jön, meg tartósítószer íze van, meg hogy miért nem alszik meg - hát ha sterilizálod, majd egy random baktériumflórával beoltod, persze, hogy más lesz a bomlási folyamat végeredménye.
Tejet x ok miatt nem iszom, soha nem is ittam.
De aki ivott már JÓ bort és közepeset, és értékeli a minőséget, az mindig tudni fogja a különbséget egy vakteszten. Ami nem zárja ki az emberi gyarlóságot és sznobériát egyedi esetekben egy drága üveg láttán, természetesen.
Szóval, ez nem dobozos tej kategória, ahol csak a doboz színe más, a beltartalom ugyanaz, nyilvánvalóan. A bor ehhez képest nagyon más műfaj, akkor is, ha kivonjuk az észjátszást a képletből.
Nekem ez: bevasarlas.tesco.hu/groceries/hu-HU/products/2004003170072 tudom drága, de én érzem a különbséget az olcsóbb 3,5 tejekhez képest.
Egyébként nem tudom az ország mely területeire jutnak el a GELEJI termékek, (mert eléggé regionális, észak m.o) De amit átlag trapista néven árulnak ilyen/olyan boltokban, és belerohad a hűtőbe 3 nap alatt.... nah az minden csak nem sajt...
Ha geleji akkor: trapista, gomolya, tejföl... nem drágább az átlagnál de minőség.
A szomszédból származom, de abban biztos lehet mindenki, hogy a takarmányt is ők termesztik, nevelik a tehenet, állítják elő a terméket, a lehető legrendesebb módon etetik/nevelik/tartják a tehenet... reggel ki-este be, nincs hormon stb...
Ja és igen, nem akarják sztárolni magukat: nincs bűvös "kézműves", "bio" szavak ráírva semmire
@Döme “...Egy borász mondta nekem, hogy tartottak olaszrizling vakkóstolást hétköznapi emberekkel. Az árkategóriák 400 és 25000 per palack között mentek...”
25 000 Ft-os olaszrizlingről mèg nem hallottam.
Az legfeljebb valami muzeális bor lehet,
de az nyilván nem hasonlítható össze egy a csúcson levő két-három-négy éves olaszrizlinggel, mert egyszerűen más kategória...olyan, mint mondjuk egy 1960-as Mercedes SL-t összehasonlítani egy mai példánnyal.
Anno volt olyan, hogy Berliner Testing...vak teszten az olcsó chilei borokat (palackár: 50-80 euró) hozták ki győztesnek a drága francia borokkal (palackár: 1000-2000 euró) szemben.
Ennek ellenére ha választhatnék, egy Chateau Lafite mellett döntenék egy olcsó (20000 Ft) chileivel szemben.
Az életérzés miatt...
“...Pohárba kiöntve senki nem tudja szignifikánsan megkülönböztetni az ezerötszáz forintos bort a 15 ezer forintos bortól, sőt pohárban sok embernek az olcsóbb ízlik....”
Miklós, azért ez nem így van.
Egy ezerötszáz forintos bor meg sem közelíti komplexitásban a 15 ezer forintost...egyből észlelhető a különbség....már ránézésre...
Ezt most a magyar vörös borokra értem,
mert ez a két árkategória igazából jól értelmezhető és egyértelmű különbséget jelent a vörös borok esetén...magyar fehér boroknál pedig a 15 ezer forintos kategóriát csak a dűlőszelektált Szepsy borok érik el,
és hát azok nyomàba semmilyen màs bor nem érhet...erről ne is nyissunk vitát.
Kedves Bltzr: ha már állításod szerint szereted a tokaji borokat, próbáld már Szamorodni-ként leírni a "Szomorodni"-t, mert nagyon elszomorítasz. A vicc, hogy láttam már ezt pesti sznob étterem étlapján is így leírva 😀 1500 Ft/l nektek, nekünk jó lesz az 600-nak is, dehát a sznobságot illik megfize(tte)tni. 🙂
A "tej és a bor mérgező" témához meg: tartsd vissza a levegőt is nagyokos, tele van mérgező toxinnal! 😛
Biker Rob kösz a kód-infót, most éppen HU-292-EK gyártmányú tejet iszok. 🙂
world.openfoodfacts.org/packager-code/hu-292-ek
Nem ezeken a néven de ezt is a sole-mizo gyártja.
bdpst én az elmúlt huszonpár évben nagyjából két féléves kihagyást leszámítva napi 2L+ tejet ittam, kakaóként. Másik alap folyékony élelmiszerem a kóla. Ha elpatkolok, felajánlom vmelyik orvosi gyetemnek a tetememet, hátha rájönnek mi lehetett a titkom hogy ennyi ideig bírtam... bár most még úgy tűnik hogy nagyon jól. Igazuk lehet a politikusoknak hogy marha vagyok. 🙂