A blogon már sok szó volt a unit linked életbiztosításokról (néhány írás itt: unit linked biztosítások), de kevesebb szó esett az úgynevezett vegyes életbiztosításokról.
Ezek a termékek a unit linked biztosítások megjelenése előtt voltak egyeduralkodók a piacon, de még ma is sokat eladnak belőlük. illetve rengeteg még mindig fut.
Miről ismered fel őket?
- Fix lejárati kifizetést ígérnek. (Már ha addig nem növeled vagy csökkented a befizetéseidet.) Tehát például már most tudod, hogy 2024-ben 2.345.117 forintot fog kifizetni, ha addig hűségesen fizeted a havi részleteket.
- Nincsenek választható alapok, a biztosító maga fekteti be a pénzt. (Ezért is tudnak fix kifizetést ígérni.)
- Mindig vannak benne kiegészítő biztosítások. (Innen kapta a nevét: vegyes életbiztosítás, azaz megtakarítás és biztosítás is.)
- A költségei titkosak, azok még a feltételek füzetből sem derülnek ki, így aztán TKM értéket is hiába keresel hozzá.
Most beszélhetnék a technikai kamatról, a kötelező vagy választható indexálásról és a hasonlókról, de úgyis az érdekel, érdemes-e kötni ilyet, vagy megtartani a mostanit.
A válasz elég egyszerű:
- Nézd meg mennyit kapnál vissza, ha most felmondanád. (Ez az úgynevezett visszavásárlási érték.)
- Nézd meg, hogy mennyi lesz a lejáratkori kifizetés.
- A havonta fizetendő részleteket szorozd be a hátralévő hónapokkal.
- Ha ez utóbbi több lenne, mint az első kettő különbsége (általában több), akkor nézd meg, hogy a hozzákapott biztosítás ér-e ennyit.
Lássunk egy konkrét példát egy konkrét ügyféltől:
- Lejáratkor, ami még 72 hónap, 2.613.060 Ft-ot fizet a biztosító. (Ez már tartalmazza az eddigi többlethozam-visszatérítést is. A jelenlegi állampapír-hozamok mellett nem sok hozam várható még, ha a technikai kamat 3,5% az ötéves állampapír pedig 2,6%-ot hoz mostanában.)
- Ha most visszavásárolná, azaz megszüntetné az ügyfél, 1.265.310 Ft-ot kapna vissza.
- A havi díj 24.552 Ft, ebből 5.699 Ft megy a kockázati biztosításokra és 18.853 Ft megy a megtakarításba.
Vagyis ha ma visszavásárolja 1,26 millió forintért és ezt illetve a havi 24.552 Ft-ot maga fekteti be, több pénze lenne-e, mintha ebbe a biztosításba fizetné be még hat évig?
Ha sehová nem fektetné be a pénzt, csak otthon őrizné a befőttesüvegben a megtakarításait, 3,03 millió Ft-ja lenne 6 év múlva, ezzel szemben csak 2.613.060 Ft-ot fog kapni a biztosításból. Vagyis a befőttes üvegben is jó négyszázezerrel több pénze marad. (De nem lesz biztosítása.)
Ha a visszakapott összeget befektetné 4%-os nettó hozam mellett (mondjuk az infláció plusz négy százalékot fizető prémium állampapírba, aminek a kamatadó utáni hozama durván 4% lehet. Most felejtsük el a TBSZ számla lehetőségét), akkor 6 év múlva már 3.597.342 Ft-tal rendelkezne.
Ez már majdnem egymillióval több, mint amit a biztosításból fog kapni.
Igen ám, de ne felejtsük el a biztosítás részét sem a dolognak.
A példában szereplő vegyes életbiztosítás fizet 2,6 milliót, ha meghalnál, további 1,43 milliót ha balesetben halnál meg, 1,43 milliót ha balesetben megrokkansz, 676 ezer forintot, ha rettegett betegséget állapítanak meg nálad (infarktus, rák, agyvérzés, stb.) és 72 ezret, ha megműtenek kórházban a futamidő alatt.
A példa kedvéért a CIB családfő biztosítását megkötve az alábbi dolgokat kapjuk havi 5 ezer forintért:
- Halál esetén 5 millió forint (ez majdnem a duplája a biztosítás ajánlatának).
- Baleseti rokkantság 7 millió forint (ez közel ötszöröse).
- Rettegett betegségek 5 millió (ez a bő hétszerese a vegyes biztosításnak).
- Teljes és végleges bármilyen eredetű rokkantság 10 millió (ilyen nincs a vegyes biztosításban).
A CIB családfő nem fizet műtét esetén 72 ezret.
Fizessünk elő egy ilyen biztosításra a CIB-nél és most ne törődjünk azzal, hogy sokkal többet fizet baj esetén. Ne felejtsük el, hogy bankszámlát is kell nyitni a CIB banknál havi 400 forintért, így a teljes havi költségünk 5.400 Ft.
Így csak 19.150 Ft-ot tudunk befizetni a saját megtakarítási számlánkra 4% kamat mellett.
Ezért hat év múlva 3.158.106 forintot fogunk visszakapni.
Vagyis a sokkal jobb CIB-es életbiztosítás mellett is mintegy 560 ezerrel forinttal jobban jártunk, ha most felbontottuk a szerződést, mintha végig fizettük volna.
(Ha semmi kamatot nem hozna a pénzünk, akkor is 2.644.110 forintunk lenne, ami önmagában több mint a biztosítás lejáratkori értéke és akkor még ott van a jobb biztosításunk is.)
Ebben az esetben egyértelmű, hogy az azonnali megszüntetés a legjobb üzlet.
(Update Kérdésetekre a válasz: Az Aegon Libra nem vegyes életbiztosítás, hogy abban mi a trükk és mit kell tudni róla, arról már írtam itt: Aegon Libra)
Ezzel nem azt mondom, hogy a te szerződésednél is biztos ez a helyzet, csak azt akartam leírni, hogyan számold ki, érdemes-e még további befizetéseket tenni a jelenlegi szerződésedbe.
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, három-négy hetenként indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon.
Bár szerintem nem érdemes vegyes életbiztosítást kötni, azt azért vitatnám (így látatlanban), hogy a fenti lejárati összeg tartalmazza a jövőbeli többlethozam-visszatérítést. Így az összehasonlítás is kétséges.
"Ennek jóváírt többlethozam része 126.598 Ft". Ezt írja a végkifizetésre.
Ha ez nem is tartalmazza a jövőbeni többlethozamokat, 9 évre ennyi többlethozam azért magáért beszél.
Főleg, hogy eddig 10%-ot hozott az állampapír, most meg 2-2,7%-ot öt és tíz évre. Vagyis még ennyi többlethozam sem lesz, mert a technikai kamat 3,5%. Még azt sem éri el az állampapír hozama.
Vagyis nem várható (jelentős) többlethozam a következő pár évben.
@Kiszamolo "A költségei titkosak, azok még a feltételek füzetből sem derülnek ki."
Engem ez zavar a legjobban az egészben.
Igen ez engem is. A unit linkednél fel vannak sorolva a költségek (még ha szükség esetén némileg nehezen érthetően is), itt semmi.
Fizess ennyit havonta, ennyit kapsz vissza (plusz az esetleges plusz hozamokat, ami a technikai kamat felett születik) és ennyit fizet ebben és ebben az esetben.
Oszt jónapot.
(Igaz, aki akarja, egy egyszerű számológéppel gyorsan kiszámolhatja, hogy mennyi is a költség összességében. Havi fizetnivaló szorozva a hónapok számával mínusz a végső kifizetés.)
Kis kiegészítés:
1. A vegyes életbiztosítások a fő biztosítási összege (ami a legtöbb esetben megegyezik a garantált elérési értékkel) nem tartalmazza a többlethozam visszatérítést, csak a technikai kamatot.
A többlethozam visszatérítés a következőképp néz ki: 80%-át az ügyfél, 20%íát a biztosító kapja. Pl. ha egy 3,5% technikai kamatot tartalmazó termék az adott évben 8% nyereséget ér el, akkor 8-3,5= 4,5% a többlethozam, tehát 4,5 x 0,8%=3,5%-ot kap az ügyfél. De nem ám a teljes befizetésére, hanem csak a díjtartalékára, ami csak a futamidő vége felé közelíti meg a befizetések összegét. (de el nem éri soha) tehát az össz valós nyereség elhanyagolható
2. Nem szerencsés a CIB családfő biztosítást bármilyen hosszú távú összehasonlításba belevenni, mert az egy csoportos biztosítás és nem egyedi szerződés. (csak 1 évre lehetsz biztos a feltételek változatlanságában)
Na de nem pont azért nincsenek költségek, mert itt azt adják meg, hogy mi az amit befizetsz, és mi az amennyit a végén kapsz? Mert akkor egy fix hozamú bankbetétre is igaz ugyanez, ott sincsenek megadva a költségek, ott sem csak a számlavezetés ugyanis a költség. Az UL esetén azért vannak megadva a költségek, mert a bruttó hozam a piacról van, és abból csökkent a költség, így kapjuk meg a nettó hozamot. Erről viszont nem beszélhetünk ott, ahol adott egy fix hozam.
Bocsánat, módosítok az előbbi kijelentésemen miszerint "a díjtartalék nem éri el soha a befizetések összegét"- ez nem igaz. Ugyanis az évenkénti nyereség is a díjtartalék része. Van (inkább múlt idő) olyan termék - jellemzően Ahico -ahol indexálás nélkül és a többlethozamat sem számítva bele, a díjtartalék a szerződés végén meghaladta a befizetések összegét.
Minden egyes vegyes életbiztosítást önmagában kell elemezni, mert nemcsak az adott termék, hanem az ügyfél kora is befolyásolja jelentősen az eredményt.
Péter, ez minden terméknél más, hogy mennyi a technikai kamat meg mennyit kapsz meg a többlethozamból, ha egyáltalán.
Csoportos életbiztosítást meg tudsz kötni bármikor, ha valahol véletlenül megszűnni.
Sőt, a regieknek régi áron akkor is továbbmegy általában.
A cib az 59 éves alkoholista ipari alpinistát is biztosítja ennyiért, a példa biztosítás pedig egy 35 éves átlagemberé volt.
A mostanában annyira erőltetett nyugdíjbiztosítások (pl. ING Motiva) is ebbe a vegyes biztosítási típusba tartoznak? Amiatt gondolom, mert ezek is garantált fix (minimum) lejárati összeget írnak, és nincs TKM.
Itt az évi 20%, max. 130.000 Ft adójóváírás kicsit árnyalhatja a képet, de valószínűleg ettől sem lesz belőle jó ajánlat. Ettől nyerni nem fogunk, max. kevesebbet vesztünk.
A költségek számológépes számítása egy kicsit belemossa a biztosítás kockázati részének díját a költségek közé. (ha jól gondolom) Ez azért nem szerencsés.
Kgergő, elég világosan le van írva: megnézed, máshol mennyibe kerülne egy ilyen biztosítás, annak költségét levonva, látod, hogy mennyi pénzed lenne 10-20-30 év múlva.
Jogos, a hozzászólást önmagában a cikktől függetlenül értelmeztem. Elnézést.
A befektetési részét még csak lehet pontosan számolni és összehasonlítani más konstrukciókkal, de a biztosítási rész végképp csak egy ígéret. Amit vagy áll (ne adja az ég, hogy meg kelljen tapasztalni) a biztosító, vagy igyekszik a magyar jogszolgáltatás sajátosságait maximálisan kihasználva elszabotálni a kifizetést. (Családi tapasztalat, ám mivel nem szigorúan a blog tematikájával egyező, így nem részletezném. Röviden: baleseti sérülésre nemhogy az ígért összeget, de konkrétan egy fillért sem fizet két éve, mert se a sérülés mértékét se annak maradandó következményeit nem hajlandó elismerni, a harmadik orvosi szakértői vélemény dacára sem. )
Az azért érezhető, hogy ez az árukapcsolásos konstrukció (meglepő?) nem a legoptimálisabb, maximum annyiban jó, hogy egy helyre kell utalni, kettő, vagy több helyett 🙂
@piroscsillag
Ebből a szempontból ez lényegtelen. Feltételezzük hogy az együtt- kötött és a CIB családfő biztosítója is ugyanolyan korrekt.
A CIB családfő végig fix (kötéskori) feltételekkel fut, asszem 65 éves kor bekövetkeztekor viszont megszűnik.
Egy teljesen naív kérdés:
Ha jól értem ez olyan hogy megegyezünk hogy befizetek 1000 Ft-ot havonta 10 évig, és ő megmondja hogy mennyit kapok kézhez 10 év mulva. na most ha ez 1,2 milliónál kevesebb akkor konkrétan buktam, ha több akkor adott valami kamatot. Tehát az elején el tudom dönteni hogy érdemes-e vagy sem megkötnöm. nem így van? Mi ebben akkor a rossz? Nincs benne semmi lutri, tisztán látom hogy megéri megvenni a terméket vagy nem....
@Gábor, @Kiszamolo
Ezt azért érdemes egy kicsit körüljárni.. Ismerős rokona 70 körül rosszindulatú betegséget kapott, el is vitte sajnos, és a biztosító azért nem fizetett, mert az volt ráírva a papírra, hogy halál oka: tüdőgyulladás... hiába adták oda az összes papírt, hogy neki daganatos betegsége volt, az nem érdekelte a biztosítót, és a végén nem fizetett semmit...
hogyan lehet ezt kivédeni?
elég hülyének érzem a kérdést, de ha velem történne meg ez, akkor azt szeretném, hogy a családom kapja meg azt, amit úgy érzem, hogy jogosan jár(na) nekik, hiszen ezért (is) kötöttem ezt a biztosítást...
Sosem értettem, mi ez az életbiztosítás. Főleg, halál esetére. Nyilván a szeretteimről kell gondoskodnom, de most őszintén, 2-5 millió kisegít bárkit is? 1-2 évre. Mi lenne, ha még életem alatt tennék félre annyit, hogy ha elüt a villamos, akkor az meglegyen kis családomnak? Ezek a 2-5 miliós kifizetések nem elérhetetlen dolgok. (akinek meg igen, annak biztosításra sincs pénze)
Amennyi időt ezen törpölök, inkább fordítsam a velük foglalkozásra.
A nevét onnan kapta, hogy elérési és kockázati biztosítást tartalmaz. (az elérési is biztosítás)
run, igen, ugyanazt írtad, csak szebben. Kevés embert érdekel, hogy a végső kifizetést is biztosításnak hívják. 🙂
Nagy életbiztosító nyugdíj biztosítási tarifálása:
Éves díj: 240 000 Ft
Futamidő 24 év
Indexálás 0 %
Hozam 4%
Kifizetés nyugdíjba vonuláskor: 8 737 224 Ft
Költségmentes, Excelben tarifálva a kifizetés: 11 630 983 Ft
Különbség: 2 893 759 Ft
A költségmentes számításból kiindulva ez 30% költséget jelent.
Érdekes. Ez MOTIVÁL bennünket?
S a fő érv cáfolata: Az adójóváírás miatt érdemes.
Nos az adójóváírás a biztosító tarifálója szerint 1 581 000 Ft hozamaival együtt
Ami mellette szól, hogy a biztosító nem megy csődbe. ha igen, akkor a viszont biztosító fizet.
Ezek a számok. Érzelmek nélkül. Ki-ki döntse el.
//kiszamolo.hu/nyugdijbiztositas-van-jobb-megoldas/
Zsolt szerintem nézd át mégegyszer az excel számításodat. Illetve itt is kérdés, hogy halál esetén mit fizet a nagy életbiztosító.
@eltevelyedes
Nem csak 1-2 millióra lehet biztosítást kötni, hanem több 10 millióra is.
Elég tücsök-szemlélet az, hogy nem foglalkozom most 1-2 napot egy biztosítás kiválasztásával, aztán ha beüt a tragédia, akkor a család alkalmazkodjon a megváltozott életkörülményekhez.
Ahol pl. csak a férj keres pénzt és van 10-20M Ft hitel, ott még 1-2 milliós megtakarítás mellett is hamar elúszhat minden, mire a feleség tud találni valami állást.
Úgy gondolom, hogy akinek van hitele, annak kutya kötelessége lenne legalább a fennálló tartozás erejéig terjedő életbiztosítást kötnie.
Örök téma, hogy kockázati biztosítást kössünk vagy kamatozót (vagy befektessünk)
Kb. ilyenek vannak:
Kockázati: fizetsz havi 10 ezret 20 évig, és kapsz bizonyos eseményere 10 milliót. És a végén semmit
Befektetési: fizetsz havi 10 ezret 20 évig, és kapsz bizonyos eseményere 2 milliót. És a végén visszakapsz 2 milliót.
Nem biztosítás: fizetsz havi 10 ezret 20 évig, és nem kapsz bizonyos eseményekre. És a végén visszakapsz mondjuk 3 milliót.
Mindenki döntse el, melyik a szimpatikus neki. Szerintem mindegyiknek van létjogosultsága.
@tt
Viszont mivel nagy eséllyel a biztosító el fogja szabotálni a kifizetést, ezért sokkal jobb inkább az erre szánt pénzt félretenni. Lásd pl. amit Tamás írt (nagyon sok krónikus betegség esetén nem a krónikus betegség okozza közvetlenül a halált, sőt talán több esetben nem), de itt korábban volt szó kockázati életbiztosításról is, kiderült pl. hogy az alkoholos befolyásoltság is kizáró ok (pl. apuka megiszik egy sört, majd szívrohamot kap, vagy elüti - nem az ő hibájából egy autó, nem kell feltétlenül olyanra gondolni, hogy beszámíthatatlan állapotban maga okozza a halálát), ilyenekből meg még rengeteg lehet.
@gabor
Rosszak az arányaid, ezekkel az arányokkal a középsőnek nincs létjogosultsága, mert az 1. és a 3. kombinációja kedvezőbb, mint a vegyes terméké. Egyébként a vegyes életbiztosítás elvileg csak akkor érné meg, ha kedvezőbb lenne, mint ha magad kombinálnád, a gyakorlatilag kiindulva a hazai biztosítási kultúrából, valószínűleg jóval kevésbé kedvező lehet.
@zabalint
Sajnos nem rosszak. Éppen arról szól a post, hogy a befektetésiek mennyire el vannak bénázva.
Pár kieg.:
Minimál biztosítás (ami = lejárati összeg) mindig van, de a kiegészítők opcionálisak, mint az UL-eknél.
Ez fontos, mert aki régen, 20+ éve kötött nagy technikai kamattal (és akkor még az elérhető többlethoz. is magas volt), az nagyon jól jár(t), ha nem kért kiegészítőket. Bár nem tudom, él-e ilyen bizti még/vki is végigvitte-e.
TKM-et lehet számolni a díj és a lejárat alapján. A VV-táblából meg látszik, hogy vonják a költségeket (az összes kezdeti költséget az első 2 évben).
Amikor az ügyfél megszünteti, nem ő vásárol vissza, hanem a biztosító tőle a kötvényt.
Ami még szívás a vegyesben: 1) ügynökök szinte mindet átköttették UL-re, ami a VV-tábla miatt dupla bukta 2) az elején óriási költséget vonnak, így még hozamot sem kapsz a kezdeti befizetésekre 3) a TELJES összegre vonatkozik a VV-tábla. Nekem pl van egy 5 éve kötött, ami 5 millióra szól és most még 1-et se adnának érte.
Nekem ez a kedvencem a kötvényemből:
"A nyereség úgy képződik, hogy a Biztosító a matematikai tartalék befektetéséből származó eredmény technikai hozammal csökkentett részének legalább 85 %-át a befektetést követő év végén a matematikai tartalékba teszi. Szerződésenként és biztosítási évfordulónként a Szerződőnek jóváírja, és tovább kamatoztatja. A termék technikai kamatának mértéke 2,9%."
A PSZÁF vagy bármely felügyeleti szerv úgy gondolja, hogy ezt egy nem pénzügyi területen mozgó ember megérti? Én bevallom, marhára nem értem.
Eltekintve a "legalább" kifejezéstől... amennyiben a matematikai tartalék: x, befektetés szorzó: y, technikai hozam: z, akkor x = (x*y-z)*0.85
De hogy mi a fütty az, hogy matematikai tartalék, milyen befektetési eredmény várható, mi az a tech. hozam, van-e köze a tech. kamathoz, miért 85%, stb... azt bezzeg nem írják. 🙂
Az ügynök sem adott értékelhető választ.
rm: a biztosítás kitalálásánál megalkotnak egy technikai kamatot, mondjuk 3,5%-ot vagy nálad 2,9%-ot.
Ha ennél több a hozam véletlenül, akkor abból kivonják a 3,5%-ot és maradékból még elvesz a biztosító magának 15%-ot.
Ezt le lehetne írni úgy is, hogy a hozam 2,9%-ot meghaladó részének 85%-át a biztosító jóváírja.
Vagy hogy az elért hozamból a biztosító levon 2,9%-ot és a maradék 85%-a a tiéd. A példa kedvéért 4% hozam mellett 0,935% lesz a tiéd.
Csak úgy értenéd, az meg nem célja senkinek.
Szerintem a gond nem a hozamokkal van, hiszen ha a biztosító a nála maradó hozam növelése érdekében a 4% helyett 4.2% ér el, akkor abból már jut neked is 4%. Az a baj, hogy ezt nem a befizetett díjad megtakarítási részére kapod, hanem egy sokkal kisebb tartalékra. Hiszen itt is vannak költségek, van jutaléka az ügynöknek, amit ki kell fizetni és ezt szépen "rá is terhelik a tartalékra". Hogy ez jó vagy nem, vagy az ügynöki jutalék sok vagy nem, azt mindenki döntse el maga.
Kiszámoló!
A technikai kamat az a fix kamat amit a biztosító vállal a befektetésre. Ez alapján kalkulálja a díjat. Ez azt jelenti, hogy kevesebb díjat fizet az ügyfél, mint enélkül./?/
Amikor hozam keletkezik, akkor abból tényleg lejön ez a fix hozamrész, hiszen azt a díjban már a biztosító megelőlegezte, s a maradék 85-90%-át odaadja a biztosító az ügyfélnek.
Csak azt nem tudod, hogy a díjtartalék mennyi, amire a hozamot számítják.
Ezért veszteség szempontjából ez a sorrend:
Kockázati biztosítás-Minden díj elmegy a kockázatra, de csak kockázati díjat fizetünk.
Vegyes biztosítás -Itt már valamit kapunk vissza abból amit befektettek.
Unit link-Nem tudjuk mennyit kapunk vissza, de kapunk elszámolást, ami az alapkezelési díjon kívül tartalmazza a költségeket.
De kényelmes, csak fizeted a csekket és reménykedsz a jó lejáratban.
Tanulni gondolkodni nem kell.
Zsolt, pontosan tudom, mi a mese a technikai kamat mögött.
Ügyfél szempontból tök lényegtelen, hogy a biztosító állítólag ezt bevállalja, de a költségek meg úgyis elviszik.
Eltévelyedés
A vegyes életbiztosítás arra való, hogy amíg nem tudtad összerakni a családod számára azt az összeget, ami pótolja a kieső jövedelmedet halálod esetén, addig a biztosító fizeti ki helyetted.
Ennek van egy kockázati díja. Cserében, -halálod esetén- az örököseid megkapják azt a 10 000 000 Ft-ot, amit te még nem raktál össze.
Ha megéred a lejáratot, akkor te kapsz 10 000 000 Ft-ot, amiért 12 000 000 Ft-ot fizettél.
Az a logikus, hogy amilyen mértékben gyarapítod a tartalékodat, vele párhuzamosan csökkented a biztosítási összeget. Így mindig 10 000 000 Ft-ot kap a család, csak ebből egyre kisebb összeget fizet a biztosító, s te is egyre kevesebb díjat.
Amikor összejött a pénz, akkor pedig már nincs szükséged a biztosítóra.
Abban teljesen igazad van, hogy egy családot "megmenteni" 3-5 millióból nem lehet.
A kérdés, hogy egy 10 milliós biztosítás. díja mennyire megfizethető?