Az Aegon feltalálta a spanyol viaszt, sőt egyenesen a bölcsek kövét: egy olyan kockázati életbiztosítást, a Librát, ami visszaadja a pénzed, ha nem történt semmi káreset a futamidő alatt. Vagyis ingyen biztosít 15-40 éven át.
Fut is a szekér rendesen, ki ne akarna egy ilyen ingyenes biztosítást kötni? Az ügynökök megkapják a jutalékukat, miközben nyugodtan mondhatják az ügyfélnek, hogy nem kell aggódni a költségek miatt, mert azok nincsenek.
Ha végig fizeted a biztosítást, a futamidő végén visszakapod az utolsó hónap befizetését szorozva a hónapok számával.
Azért ilyen komplikált a megfogalmazás, mert ha akarod, indexálhatod az a biztosítást, vagyis évente növelheted a havi díjadat. Ha kellően sok évben indexáltál, az utolsó hónap befizetése szorozva a hónapok számával még több is lesz, mint amit befizettél. Vagyis nem csak ingyen volt a biztosításod, de még többet is kapsz vissza, mint amit befizettél összesen.
Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy ezeknél elgurult a gyógyszer? Nézzük meg hát, hol a trükk.
Nézzünk például egy 40 éves dohányos férfit, aki 10 millióra akarja biztosítani magát. Az ő éves díja 331.440 Ft. Ha nem indexálja (inflációval nem növeli) a biztosítását, a futamidő végén visszakap 6.628.800 Ft-ot. (Ha nem dohányozna, 195 ezer lenne az éves díj, de akkor annyival kevesebbet is kapna vissza.)
Ha ugyanez a férfi az Aegon másik kockázati életbiztosítását köti, a Vital-t fizetne évi 125.640 Ft-ot (65.520 Ft évente, ha nem dohányzik). Vagyis közel a harmada a díj, ha nem a Librát választja, hanem a Vital-t. Azonban ott nincs visszatérítés a futamidő végén.
Nézzünk egy harmadik lehetőséget. Az emberünk a CIB Banknál nyit egy ingyenes Malacperselyt és az mellé köt egy kockázati biztosítást. Ez 2.490 Ft-ba kerül havonta, igaz, csak 8 milliót térít halál esetén. Tehát ha felszorozzuk ezt a díjat 1,25-tel (hogy össze tudjuk hasonlítani a két ajánlatot), akkor itt 37.350 Ft lenne az éves kockázati díj, akár dohányzik, akár nem.
Az emberünk a Libra havi díjából vonja le a CIB kockázati biztosítás díját és a maradékot fizesse be egy akármilyen 5%-os kamatozású megtakarításba minden hónapban, például az Erste Előrelátó betétszámlába. (Vagyis hozza létre szintetikusan a Librát.)
Így ugyanolyan biztosítási fedezet mellett visszakap 9.911.815 Ft-ot. Vagyis 3,3 millióval többet, mint az Aegon Librából. (6%-os kamat esetében már 11,1 milliót kapna vissza, azaz 4,5 millióval többet. Ezen túl, ha meghalna, nem csak a biztosítási összeget hagyná hátra, hanem a megtakarításait is. Tehát mindenképpen jobban járnak, hiszen a Libránál vagy egyiket fizetik ki, vagy a másikat. Arról a rugalmasságról nem is beszélve, hogy az anyagi helyzete szerint bármikor növelhetné, vagy éppen csökkenthetné a megtakarítások havi összegét.)
Hogyan lehetséges az, hogy ennyivel többet kap vissza? Hát igen, a kamatok! Ugyanis nem fizet kamatot a pénzre a biztosító, ebből kijön bőven a kockázati biztosítás költsége, még marad is szépen. Egy százalék kamatnál lenne nullszaldós az ügylet.
Nem véletlen, hogy minimum 15 évre, maximum 40 évre lehet csak kötni a Librát. Minél nagyobb a futamidő, annál nagyobb a nyereség a kamatmentes havi díjakon. Ha valaki pár évre akarna Librát kötni, arra már ráfizetne a biztosító. De szerencsére nem lehet.
Azonban ha valaki minden évben él a maximális indexálás lehetőségével, már nem ennyire egyértelmű a képlet. Azért nem, mert ebben az esetben az utolsó havi díj is magasabb lesz, ami alapján kiszámolják a teljes visszatérítést visszamenőleg.
Ebben az esetben már nem jön ki a CIB biztosítás díja sem a különbségből, ha nem tudjuk az indexálás mértékénél nagyobb hozammal befektetni a pénzünket.
Persze ha élünk azzal a bátor feltételezéssel, hogy infláció felett 3%-kal be tudjuk fektetni a pénzünket, még mindig lenne 3 millió előnyünk a CIB-saját befektetés kombóval a huszadik év végén. (Például egy 2018/I állampapír még öt évig biztos, hogy infláció plusz 3%-ot fizet évente.)
De erre azért ne építsünk húsz éven át és igazán a nagy kérdés az, miért éri meg a biztosítónak ez a termék? Nyilván nem azért csinálja, hogy ráfizessen.
Azt látjuk, hogy közel háromszoros áron méri a kockázati biztosítást, mint a másik termékénél. Tehát ha csak az esetek kisebb részében nem kell visszaadnia a pénzt, vagy ha az emberek egy része nem indexálja a szerződését minden évben, már haszna van a dolgon. (Bréking nyúz: egyik kedves olvasónk szerint a biztosító nem az infláció szerinti indexálást ajánlja fel, hanem annál jóval kevesebbet, például tavaly az 5,6%-os infláció helyett csak 2%-ot. Ha ez igaz, csak nyerni tud a biztosító a dolgon.)
Ha kiindulunk abból, hogy a unit linked biztosítást sem fizetik az emberek átlagban 7 évnél tovább, jó esélye van annak, hogy egy 15-40 évre megkötött biztosítást sokan abbahagyják idő előtt.
Akkor viszont bejön a nagyon szigorú visszavásárlási szabály:
- A futamidő első negyedében semmit nem fizetnek vissza, vagyis egy 20 éves szerződésnél 5 év előtt, egy 40 éves szerződésnél 10 év előtt egy fillér sem jár vissza.
- Ha ez már elmúlt, akkor is az eltelt évek/szerződés szerinti évek összegét 25%-kal csökkentve: ezt szorozzák meg az eddig befizetett díjakkal. Tehát egy 20 éves biztosítás a 10. évben az addigi befizetett díjak negyedét adja vissza, miközben az Aegon Libra havi díja közel háromszorosa volt a normál Vital kockázati díjanak.
Vagyis a biztosító mindenképpen jól jár azokkal is, akik idő előtt felmondják a szerződést és azokkal is, akik nem indexálnak minden évben az inflációnak megfelelően. Ha pedig valaki meghal idő közben, azzal is jól jár a biztosító, hiszen a normál díj háromszorosáért biztosította addig is. (Persze csak a Vitalhoz viszonyítva jár jobban a halálával, mert addig is háromszoros összeg folyt be a díjakból.)
Akik ilyen szempontból rossz ügyfeleknek számítanak, vagyis végig kitartanak, minden évben indexálnak és még meg sem halnak, azokra is csak annyit fizet rá, hogy áron alul volt őket kénytelen biztosítani. De mivel nem haltak meg, az is csak talált pénz, ugye.
Tehát ez egy zseniális termék, amit remekül el lehet adni az embereknek, miközben szép nyereség van rajta. Olyan embereket tudnak vele megszólítani, akiknek esze ágában sem lett volna kockázati biztosítást kötni, vagy unit linket akart, de itt biztos a futamidő vége utáni kifizetés összege.
Kalapot le az előtt, aki kitalálta, azon csodálkozok, hogy a többi biztosító még nem hozta ki a saját Librá-ját.
Szeretnél többet tudni a pénzügyekről? Gyere el az Akadémiára, még van hely a júniusi turnusra. Részletek itt.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon.
Azért jó látni, hogy valahol odateszi magát a termékfejlesztés. :]
Gratulált, nem csalódtam Benned!
Sajnos olyan vagy, mint Móricka, Neked is mindig "azon" jár az eszed.
Az azért meglepett, hogy most is a malacot hoztad ki nyertesnek.
Abban kétségkívül igazad van, hogy a Libra akkor éri meg igazán, ha az ügyfél minden évben él az indexálással.
Ekkor reálértéken kapja vissza az alapbiztosításra befizetett díjat, azaz olyan, mintha egy jobb bankbetétben gyűjtögetné a pénzét. Közben van egy legalább tízmilliós kockázati életbiztosítása, ami egy tragédia esetén nagy segítség lehet a családjának.
Nem kapja vissza reàlértékben, számold ki.
A lenyeget nem latod... Itt pont az jott le, hogy az ember megkot egy ugyanolyan eletbiztositast, es a dijjak kulonbozetet felreteszi.
Nezunk 3 esetet:
1, meghal: Ha meghal, akkor mindket esetben ugyanannyi jar a biztositotol, de ha a kulonbozetet felreteszi bankszamlan vagy allampapirban, akkor a csalad tobbet orokol ( tehat ebben az esetben rosszul jar a Libraval )
2, nem tudja vegig fizetni: Ha nem tudja vegig fizetni, akkor a dijjak toredeket fogja csak visszakapni. Egeszen pontosan ha nem fizeti vegig, vagyis akar csak 1 evvel korabban abbahagyja, mar akkora a buntetes, hogy egy nulla hozamu bankbettel is veri a Librat a masik biztositas
3, Ha valaki vegig fizeti, es indexalja... ebben az esetben 2%os realhozammal van egyensulyban.
Szerinted melyik esetben eri meg a Libra? Az elso ket esetben biztos nem... Max a 3.nal lehet vitatkozni, hogy a 2%os realhozam realis-e.
Visszakapja reálértékben, miközben infla+ 2,5-3% hozammal lehet állampapírt venni? Ez aztán a jó biznisz.
Benned sem csalódtam, megint az embereket bepalizó biztosítókat véded
Nem teljesen értem, hogy mi itt a bepalizás? Gondolom a termék úgy alakul ki, hogy az ügyfelek panaszkodnak, hogy befizetnek évi 100ezreket és ha nem halnak meg akkor jól elbukták a sok pénzt. (Én nem teljesen értem ezeket az embereket.) A biztosító erre azt mondja jó, akkor fejlesztek egy terméket, amiben az eredeti halál mellet a végén visszakapod a díjadat. Jön a matematikus kiszámolja ezáltal ennyivel többe kerül a dolog. Persze így a díj egy részét mint befektetést kell kezelni, azt gondolom kezeli vki megint vmennyi pénzért.
Egyébként az államkötvény idő előtti megszűnéséről annyit találtam, hogy "aktuális árfolyamon", azt pl nem tudom, hogy ez lehet-e 0? Akkor az most jobb mint a biztosítás visszavásárlási értéke?
Ezenkívül a bank is pénzt kér a szolgáltatásaiért, azzal nincs gond?
Azaz szerintem befektetni ott kell, ahol az olcsó, a (kockázati) biztosítás meg a biztosítónál.
Az állampapírt bárkinek eladhatod, ha éppen az államkincstár túl alacsony árat ad rá. De ha pl 3-5 éves papírt veszel, akkor a legegyszerűbb a lejáratig megtartani.
"hogy mi itt a bepalizás"
bepalizás az, hogy ugyanezt olcsóbban is megcsinálhatod. Persze nem egy quantumxxl szintű átverés.
Igazából a jövőre vonatkozóan két lehetőséget látok:
1. Nem lesz infláció +2% fölötti államkötvény, ahogy a nálunk jobb helyzetben lévő országokban nincs is.
2. Maradunk "bóvliország" 15 év múlva is.
Csak mert az, hogy ma Magyarországon van ilyen kötvény, nem jelenti azt, hogy mindig is lesz, ez leginkább azért van, mert valamit az ország vezetése (beleértve az előzőeket is) rosszul csinál.
Nem azért van inflációkövető kötvény, mert bóvliország vagyunk. Jelenleg is 4,6%-on gyakorlatilag korlátlan mennyiségben tudják eladni a több éves magyar állampapírt, míg a legkisebb kamatozású prémium állampapír is 5,2%-ot fizet.
Az államnak semmi szüksége nincs most se a prémium állampapírra. Illetve csak annyi, hogy a legkiszámíthatóbb hitelező a saját állampolgár, de semmi több.
Tegyük hozzá azt is, hogy ha jól tudom, minimum 120.000Ft éves díjjal lehet megkötni a Librát, ami fontos szempont, ha az ember fiatal és nem dohányzik. Ekkor egyrészt talán az amúgy igényeltnél magasabb biztosítási összegekre kell megkötni csak amiatt, hogy elérjük a díjfizetési limitet, másrészt pedig talán túllépjük az erre a célra szánt éves keretet.
Akkro az Aegon Vitál végülis egy "emberkaszkó"? 🙂 Dohányzás nélkül havi 5000 Ft-ért? Ebben mi van? Bármilyen halál esetén 10m?
Ált. életbiztosításnál van orvosi vizsgálat, nem? Dohányzáson kívül csak figyelnek vmi más kockázati tényezőt... pl. autóvezetés, hegymászás, stb.
Lenne néhány pont, ami nem derül ki a leírásból, de szerintem befolyásolja az összehasonlítást:
Van-e hozamvisszaadás a kérdéses biztosítási termékben, hiszen a technikai kamat fölötti hozam (nagy részét) a biztosítók így szokták odaadni az ügyfélnek?
Az említett banki termékben tényleg nincs semmilyen a befektetési részhez kapcsolódó költség?
Ha már biztosítási termék kerül "ajánlásra" a banki termékkel kapcsolatban, akkor biztos, hogy nem lehet jobb kockázati terméket találni egy biztosítónál? Pl.érdekelne, ha már a CIB-es biztosítás a Generalihoz tartozik, akkor simán a biztosító nem árul olcsóbb kockázatit?
Igaz-e az hogy a bankban vásárolt biztosítás havi díja nem emelkedhet az évek során (ugyanakkora biztosítási összeg mellett)?
Még maradt egy:
Ha el akarom érni 10 év (vagy több) alatt az infláció + 3% hozamot és ehhez (mivel nem értek hozzá) negyedévente egy pénzügyi tanácsadó segítségét kell igénybe vennem 30.000 ft/alaklom-ért, akkor mennyi marad a 3.000.000-ból? Avagy mennyibe kerül, ha "magam" akarom elérni stabilan az infláció + 3% hozamot?
Premium állampapír infláció plusz 3% a kovetkező 5 évre. Ehhez minek tanácsadó?
Azért gondoltam tanácsadó segítségére, mert
eleve nem tudtam, hogy létezik a termék
mert nem tudtam, hogy hol lehet hozzájutni
ha jól látom pl. a bankoknál nem, tehát felmerülnek egy másik cikkedben leírt költségek (oda kell menni, tehát idő, oda kell vinni a pénzt, tehát tranzakciós költség amikor odaviszem, meg amikor visszakapom)
nem tudom, hogy havi (vagy éves) milyen minimum összegeket lehet elhelyezni
nem tudom (illetve most már igen) hogy évente kamatadót vonnak a hozamból
Ez is egy olyan termek, ami 15 eves futamidore a legjobb... Bar meg azis kerdeses, hogy megeri-e.
Még egy kérdés felmerült bennem:
Miért járok jobban ugyanazzal a biztosítással, ha indexálok?
Ha jól értem a kockázati rész biztosítási összege fix. Tehát a lejárati rész biztosítási összegéről beszlünk csak. Úgy gondolom (lehet naívan), hogy itt lejárati összeg díjarányosan kell változzon, vagy nem?
Avagy ezek szerint még jobban járok, ha olyan biztosítást választok, ami adott kockázati rész mellett minél magasabb lejárati összeget garantál? (persze nagyobb díj mellett, de ezt az előbb se firtattuk)
azért jársz jobban az indexálással, mert az utolsó havi befizetés x futamidő a visszafizetés.
Továbbra se értem, igaz, hogy nagyobb lesz a lejárati visszafizetés, de nagyobb lesz a díj is. Ha csak a lejárati visszafizetésre akarunk optimalizálni akkor kössünk olyan biztosítást ami 10 milliót fizet halál esetén és 10 milliót lejáratkor (és ne indexáljunk).Így akkor ez a biztosítás mégjobb? (persze több díjat is fogunk fizetni, mint az eredeti termék indexálós esete)
nem ertem, mit nem ertesz. lejaratkor a TELJES futamidöre az utolso havi befizetes összeget kapod vissza. az elsö honapra is.
Értem én a lejáratkori összeg definícióját, csak azt nem értem miért jó, ha arra optimalizálok. Ha jól értelmezem a terméket tekinthetjük egy számlának, ahol a biztosító által adott kamat (a törvény 2.9 %-ban maximalizálja [de lehet tévedek]) kicsi. De ha jól gondolom még ez a kicsi kamat is kitermeli a kockázati rész díját. Mivel alap esetben csak a díjakat kapom vissza a végén, a biztosító a teljes kamatot (jó a költségek is ebből mennek) arra fordítja, hogy kockázati biztosítást adjon nekem a lehető legnagyobb biztosítási összeggel. Ha bármikor indexálok, akkor az a növekmény kamataival növeli az összeget, de a visszamenőleges évek díjaival meg csökkenti. Így a lejárati összegem nagy lesz, de a kockázati biztosításom értéke alig nő, az infláció miatt veszít az értékéből. A kérdés tehát az, hogy jó-e ez nekem? (Azt továbbra is tartom, hogy a hozamvisszaadás még változtathat a dolgon.)
A mai 10 000 000 Ft egy picit többet ér, mint amit 10-15 év múlva majd a kedvezményezett megkap. Ha szeretnéd megőrizni a 10 misi reálértékét, akkor indexálnod kell. "Cserébe" a díjat is indexálja, azaz növeli a biztosító.
Egy zseni aki ezt kitalálta, sokan úgy fogják benyalni mint a huzat.:)
Csak a halal szamit karesemenynek? Vagy a rokkantsag is? Esetleg egy mutet is karesemenynek szamit?
Csak a halál. Kiegészítő biztosításokat köthetsz pluszban, de azoknak nem jár vissza a díja.
Az alapbiztosításban csak a halál, de lehet kiegészítő biztosításokat is kötni, pl. rokkantságra, baleseti halálra, közlekedési baleseti halálra,.... De annak a díja nem "jár vissza", viszont bármikor felmondható, módosítható.
A Grawe biztosító termékéről (MIC forgalmazza) tudnál írni pár sorban?
Egyik ismerősöm csinálja már régóta és elég jól él belőle, de egy szakértőtől megkérdezném, hogy ebben hol van a bibi, mert jól hangzik, néha már túl jól!
Előre is köszi ha foglalkozol vele
Szerezz tőle pontos leírást a költségekről és a hozamokról.
"Egyik ismerősöm csinálja már régóta" - ez mit jelent? Ügyfélként vagy értékesítőként?
Az igazi trükkről még nem is volt szó! U.i. az indexálást a biztosító kínálja fel, aminek semmi köze az inflációhoz.
Tavaly év végén például kb. 2% környéki indexálást kínált fel, miközben akkor még az infláció kb. 5% környékén volt.
(A klasszikus UL biztosításnál meg - milyen érdekes! - az inflációt meghaladó indexálást kínálnak fel ugyanabban az időpontban.)
Azért az érdekel, hogy az idén mennyi lesz, illetve most mennyi az indexálás mértéke, amit a biztostó kínál. 1% vagy még kevesebb?
Picit olyan ez, mint amikor a vicc szereplőjének mindenről a p..a jut eszébe. Itt meg mindig minden a malacperselyhez hasonlítódik, és hogy-hogy nem mindig a p..ly lesz a nyertes.
Az miért nem jó, hogy nyitok akk-nál egy számlát webkincstárral aztán minden hónapba oda utalok amenyit akarok/tudok és megveszem rajta az aktuális legjobb ajánlatot? 0 költség, a malczperselyes nyamvadt 4.5%-t szerintem minimum megkapom mindig (de inkább jobbat). Ha már befektetési alap stb irányba nem tudok/akarok elmenni...
sosem értettem miért jó a kisembernek ha egy termék el van bonyolítva, tele feltételekkel meg előírásokkal... (bár az LTCM sztori alapján a nagyoknak sem mindig jön be a bonyolult)
Megveszem, ad x%-t. pont. (DKJ, betét stb)
Vagy azt mondja, hogy megtesszük ami tőlünk telik. pont. (befalap)
Ezt a hozzám hasonló eccerű emberek is értik, kisebb az esély a becsap(ód)ásra.
A legviccesebb, hogy szó sem volt az egész cikkben a Malacperselyről, mint megtakarításról, Csak hát ugye figyelmesebben kellene olvasni.
Pedig de... "Nézzünk egy harmadik lehetőséget. Az emberünk a CIB Banknál nyit egy ingyenes Malacperselyt és az mellé köt egy kockázati biztosítást."
És itt hol van szó arról. hogy eg fillért is befizet a malacba? Próbáljuk meg értelmezni a leírtakat.
Nyit egy malacot a KOCKÁZATI BIZTOSÍTÁS MIATT és ettől függetlenül egy megtakarítási számlát.
"vonja le a CIB kockázati biztosítás díját és a maradékot fizesse be egy 5%-os kamatozású megtakarításba minden hónapban."
Ugye, hogy nem is olyan agyoncsavart a szöveg? 🙂
A banki hirdetmények furmányosabbak, de első olvasatra nekem is az jött le, hogy a CIB Malacpersely fizet 5%-ot, ami jó is lenne. 🙂
Túl gyorsan olvastok, pedig direkt igyekszek lassan írni miattatok. 🙂
Üdv!
Elgondolkodtam most ezen a számla mellé köthető életbiztosításon. Erről írhatnál esetleg egy részletesebb cikket, hogy hol vannak ilyenek, és mennyiért, mert eddig nehézkesen találtam infókat..
Arra gondoltam,h több helyen is kötök, így növelve az esetleges kifizetést. Ez nem ütközik semmilyen szabályzatba?
Olyan cikket, mint ez? //kiszamolo.hu/a-legolcsobb-kockazati-eletbiztositas/
🙂
Igen. Ezt olvastam, de ebben csak 2-t találtam. És én olyan 20 millió környékére lőném be, amit a családnak "szánnék" ilyen esetben.
Ezért gondoltam, hogy több helyen is kötnék, csak nem tudom, hol.
Rágd még a fülem, úgyis újra kell írnom róla, változott ez-az azóta.
Mindenesetre holnap beugrom az Erstébe, és megnézem, mit ajánlanak ma.
És ha jut rá időd, akkor nagyon várom a változásokról szóló posztot. Szeretném anyagi biztonságban tudni a családom az esetleges halálom után legalább pár évig.
Egyébként jó a blog, sok érdekeset olvastam. Keep it up!
Szép és okos gondolat! Azt ugye tudod, hogy a kockaélet nagyságát úgy illik meghatározni, hogy az esetleges hitelek kifizetésén túl, még a család kb. 3 évi megélhetését is fedezze.
Szerintem jelenleg ez az egyik legkedvezőbb díjú termék a piacon:
cigpannonia.hu/biztositasok/kockazati
Üdv!
Végigolvastam a hozzászólásokat és végtelenül szomorú vagyok...
Sehol sem látom, hogy BÁRKI, a szerzőt is beleértve, kalkulált volna a befektetéseknél kötelezően fizetendő 16%-os kamatadóval.
Pedig a befektetésnek az a legnagyobb ellensége!
Számoljátok ki mennyi pénzetek lenne, ha 1000 ft-ot minden évben 20 éven át megdupláznátok kamatadó nélkül és mennyitek lenne, ha minden évben meg kellene fizetnetek a kamatadót. Nem mindegy.
Itt is számolnak az emberek hozamokkal, de nem veszik figyelembe, hogy a biztosításból származó jövedelem adómentes, a befektetésből származó jövedelem után meg kell fizetni a 16% kamatadót, augusztustól pedig 6% EHO-t is.
Így azért árnyaltabb a kép.
Ahogy arról sem szól a fáma, hogy a biztosítás költségként elszámolható, míg a befektetés ebben az esetben adózott jövedelemből képződik.
Már aki el tudja számolni, és ez a termék NEKIK szól, nem átlagembereknek
TBSZ számla kamatadó-mentesen már alap, ha öt évnél hosszabb időről beszélünk.
Ezért nem esett szó róla, ilyen egyszerű.
Költséget meg csak vállalkozók tudnak elszámolni, ők a kisebbség, akik ezt a terméket megvásárolják.
Ennyi.
Ad1)A Librát nem lehet költségként elszámolni, mivel van lejárati összege!
Ad2)A jelenleg érvényes szabályok szerint a TBSZ számla az 5. év után kamatadómentes.
Helló!
Néhány kiegészítés:
*Fontos, hogy a biztosítók nem vállalhatnak nagyobb kamatot, mint a technikai kamatláb (2.9%)!
*A biztosító a többlethozamot (a törvény szerint ez kötelező) juttatja vissza az indexálással, ezért várhatóan nem lesz SOHA sem magasabb az index, mint az (átlagos hozam - 2.9%) (ez a technikai kamat maximuma, valószínűleg itt is ennyit állítottak be)!
*Azért bünteti a visszavásárlást ilyen erősen a biztosító, mert ebből a büntetésből fedezi azt a kifizetést, amit végig fizetőknek visszaad. Sokkal olcsóbb lehetne egy ilyen biztosítás, ha nem lenne visszavásárlási érték.
Anélkül, hogy a biztosítókat, -főleg az értékesítőket- akarnám érdem felett értékelni, de nem állhatom meg, hogy ne jegyezzem meg: Sokkal fontosabb, hogy egy családdal és jövedelemmel rendelkező állampolgárnak legyen kockázati életbiztosítása és egy hosszú távú (úgy 55 éves kora előtt nem hozzáférhető) megtakarítása mint az, hogy az "mennyire jó". Azt a ráfordítást, amit a biztosítók ezen termékek tömeges elterjedése érdekében eszközölnek, (vagyis a reális ügynöki költségeket) ezek az összehasonlítások nem veszik figyelembe, igaz, hogy nem is nagyon lehet. Márpedig tény, hogy az emberek többsége csak azért, mert indokolt és lehetősége van rá, még nem kezd el egy megtakarítási programot és(/vagy) nem köt biztosítást.
Ez okes, de ez hol ved a termeket? Itt pont arrol van szo, hogy vannak lenyegesen jobb es rugalmasabb megtakaritasi formak, amik az osszes elonnyel rendelkeznek.
Igen, de csak annak az elenyészően kis számú, tájékozott embernek, aki maga megy az információ után, és például belebotlik ebbe a blogbejegyzésbe. A többiek számára nem létezik. Amúgy igazad van, végülis senki nem mondta, hogy a Libra csalás, csak azt, hogy van jobb. Amúgy szerintem egy jó UL is jobb.
Természetesen, itt sincsenek csodák, részben van igazság abban amit felvázoltál, viszont a mai magyar biztosítási piacon az eddigi termékekhez képest, igenis az egyik legkorrektebb és legjobb módozat ügyfélszempontból is!
Én azt gondolom, hogy az átlag ember aki nem ennyire profi a pénzügyekben és nincs ekkora rálátása mint Neked, igenis kitünő választás!
Mégvalami: Egyedülálló módon itt nem a szerződő/ügyfél viseli a befektetés kockázatát, hanem a Biztosító, csak rajta múlik a visszakapott összeg!
Az meg külön érdekes, hogy egyes táraságoknál hogy lehet olyan olcsó a kockázati életbiztosítás, szerintem érdemes elolvasni azoknak a feltételeit,olcsó húsnak híg a leve...
Én azért kötöttem egy alapot (10millio) 25 évre, mert a hegymászás, sziklamászás nem kizáró tényező, ami a legtöbb kockázatiban igen.