Sokan hangot adtak már a kételkedésüknek, hogy vajon a mesterséges intelligenciára elköltött több ezer milliárd dollár egy újabb mánia vagy tényleg egyszer, valamikor majd pénztermelő lehetőség lesz.

A ChatGPT-t üzemeltető OpenAI főnöke januárban még "csak" egy 500 milliárd dolláros befektetésről beszélt, de miután a versenytársak, mint a Meta is belehúzott a költekezésbe, már ezermilliárd dolláros kiadásokról beszél, a nem távoli jövőben. Mindezt úgy, hogy az évtized végéig nem is szándékoznak profitot termelni, a legpozitívabb vélemény szerint is jó, ha 2030 körül hasznot fog hozni az OpenAI.

Felfoghatatlan összegek repkednek az AI világában, közben az ebben érdekelt cégek részvényei évek óta szárnyalnak, elég csak az Nvidiára, Oracle-re vagy a Microsoftra gondolni.

A Bloomberg írt egy cikket pár napja, amiben egy nagy veszélyre hívja fel a figyelmet, mégpedig arra, hogy a cégek körkörösen húznak hasznot az AI-ból. Az Nvidia számos AI-jal foglalkozó cégbe fektet, legutóbb például az OpenAI-ba tolt be százmilliárd dollárt. Ebből a pénzből az OpenAI szolgáltatást vesz az Oracle-től, aki Nvidia chipeket vesz, hogy ki tudja szolgálni az OpenAI igényeit. Innen lesz pénze az Nvidiának befektetni még újabb AI cégekbe, akiknek majd megint kell Nvidia termék.

Az OpenAI szerződést kötött az Nvidia legnagyobb konkurensével, az AMD-vel is, ezzel a cég egyik legnagyobb részvényesévé vált, miközben vásárol a cég termékeiből.

Közben az Nvidia 2 milliárd dollárt fektet az xAI-ba, amelyik utána szintén az Nvidiától vesz majd chipeket.

Ez a modell erősen emlékeztet a dotkom lufira, ahol az internetes cégek egymás termékeit vagy szolgáltatásait vették meg, ezzel tornázva fel a cégek értékét, miközben valódi piaci igény és valódi haszon nem volt a cégek életében. De ezt ügyesen el lehetett fedni azzal, hogy a dotkom cégek egymástól vásároltak körbe-körbe, papíron komoly forgalmat és hasznot kimutatva.

Ha az Nvidia és a Microsoft nem tömné pénzzel az OpenAI-t és sok más hasonló céget, akkor nem lenne szükség az AI chipekre vagy a kapcsolódó felhőszolgáltatásokra, így nem nőne az égig ezeknek a cégeknek az árfolyamai, így nem tudnák támogatni az AI cégeket. (Csak az Nvidia 2024-ben 52 hasonló kockázati tőke befektetést végzett, leginkább AI-ban érdekelt cégekbe, idén már 50 ilyen megállapodást kötött.)

Használható üzleti modellel még egyetlen AI cég sem jött ki, hogyan tervezik nyereséggé fordítani a száz és ezermilliárdos befektetéseket. Ennek még nincs itt az ideje, mondják, először piacot kell szerezni, fejleszteni kell padlógázzal, hogy leelőzzék a konkurenciát, majd utána ráérnek azon gondolkodni, hogy miből fognak profitot termelni.

A dotkom lufi kidurrant, a legtöbb akkori cég eltűnt a süllyesztőben, de abban igaza volt a befektetőknek, hogy az internet lett a jövő. Csak nem azokkal a cégekkel valósult meg a jövő, amelyekbe százmilliárdokat fektettek a befektetők. A 19. században is volt hasonló buborék, akkor a vasútmánia söpört végig (erről itt írtam). Ott is igaza lett a befektetőknek, tényleg a vasút lett a jövő, de csak évtizedekkel később. Akik előreszaladtak és minden gazdasági racionalitást félredobva, a megtérülés esélyével nem számolva, a jövőbe vetett vakhittel fektettek vasúti részvényekbe a vasút születésének hajnalán, rengeteg pénzt buktak, amikor szembecsapta őket a valóság, hogy nem lehet ész nélkül mindenhová vasútat telepíteni, ha ott nincs annak gazdasági racionalitása.

Ahogy egy befektetési guru fogalmazott ezzel a körkörös befektetéssel kapcsolatban, "Altman (az OpenAI főnöke) vagy egy tízéves gazdasági válságba fog taszítani mindenkit vagy eljuttat minket az Ígéret földjére. Jelenleg még nem tudjuk, melyik forgatókönyv fog megvalósulni."