A tegnapi cikkben megjelent grafikon, ami a Nasdaq index változását mutatta az elmúlt 25 évben, ez sokaknak nagy újdonság volt. Erről az ábráról van szó:
Ha a legrosszabbkor, a dotkom lufi tetején vettél amerikai tőzsdeindexeket, akkor a legnagyobb 500 amerikai tőzsdei céget tartalmazó S&P 500-as indexnél 13 évet, a technológiai cégeket tartalmazó Nasdaq indexnél 17 és fél évet vártál arra, hogy újra nullára kerülj, de még újabb másfél év múlva sem volt nyereséged rajta. (A tőzsdeindexek jellemzően nem tartalmazzák az osztalékokat, de az inflációt sem, mivel ez a kettő közel azonos, így reálértéknek is vehetjük őket.)
Nagyon szomorú, hogy az emberek úgy fektetnek be, hogy az ilyen ábrákat nem is ismerik, pedig az elmúlt 25 évről van szó, nem a 18. századról. Vagy például nem tudják, mennyi volt a dollár inflációja a nyolcvanas években, esetleg a forinté a kilencvenes években.
Felnőtt egy generáció, aki mondjuk 2010-ben kijött az iskolapadból, elkezdett dolgozni és azóta csak azt látja maga körül, hogy bármibe tette a pénzét, csak sokkal több lett. Sőt, minél nagyobb bolondságba és minél kockázatosabb dologba tette a megtakarításait, annál nagyobb lett a haszna. Ő bátorságnak gondolja ezt, pedig ez csak tudatlanságból származó vakmerőség, ami nagyon nem ugyanaz.
Soha ne fektess be sehová, amíg nem vizsgáltad meg a befektetésnek nem csak a jelenét, de az elmúlt néhány évtizedét is. S ami legalább ilyen fontos: olyan pénzt ne tegyél kockázatos dologba, ami néhány éven belül kelleni fog. Klasszikus példája, ha például ingatlanvásárlásra gyűjtesz, hogy végre legyen saját lakásod vagy házad.
Akkor se tegyél így, ha az elmúlt öt vagy tíz évben csak nyerni lehetett rajta. S akkor se tegyél így, ha önjelölt tiktok guruk meg reddit véleményvezérek, akik az esetek 95%-ban a legjobb esetben is csak lelkes amatőrök, szerény tudással, de annál határozottabb véleménnyel erről mást mondanak. A tiktokon megtalálható egészségügyi, táplálkozási és edzési tanácsok bő fele-kétharmada konkrétan káros az egészségre. Miért gondolod, hogy pont a pénzügyekben ez másképp lenne?
Ez az érem egyik oldala.
De ott a másik is.
Nem teszem a pénzem kockázatos dologba, ha kell pár éven belül. De miért ne tegyem, ha nem kell harminc évig? (Klasszikus példája a nyugdíjmegtakarítás.) Ha addig még háromszor összeomlik a tőzsde, abból mi bajom lesz belőle, ha nem akarom kivenni a pénzem?
Sokat lehet bukni a tudatlanság miatti vakmerőséggel, de ugyanannyit lehet bukni a tudás hiányából származó félelem miatt is. Ha csak évi 3-4% plusz hozamról mondasz le azért, mert nem vagy hajlandó egy kicsit sem tanulni a befektetésekről, 20-30-40 év alatt már rengeteg pénzről beszélünk a kamatos kamat miatt.
Amikor szóba kerül, hogy egy ügyfél akár vállalkozhatna is az alkalmazotti lét helyett, mindig elmondom neki, hogy nem gondolkodni kell rajta, hanem belevágni. Először munka mellett, nem hitelből, s amikor már megy, akkor otthagyni a munkahelyet.
De ha bele is bukik, veszít rajta egymillió forintot, az is sokkal jobb, mintha egész életében meg sem próbálja félelem vagy kényelemszeretet miatt.
Így van ez a befektetésekkel is. Jobb bukni azért, mert peched volt annak ellenére, hogy mindent jól csináltál, mint azért, mert egész életedben nem mertél sehová pénzt tenni, mert mi van, ha buksz rajta.
Tanácsadáson is mindig elmondom az embereknek, hogy a befektetés nem egy nagy varázslat, amihez mindenképp egyetemi diploma kell, lehetőleg kettő, de inkább három.
Elolvasol pár jó(!!) könyvet, veszel egy nagy levegőt és belekezdesz. Először kevés pénzzel, nem kell hasast ugrani a betonra egyből.
Hibázol, rosszul döntesz, tanulsz belőle, egyre több lesz az önbizalmad és a tudásod. Egyre több pénzt teszel át állampapírból, lépésről lépésre. (Már ha nem kell a közeljövőben ez a pénz, lásd fentebb.)
Ha valamivel szerencséd volt, nehogy azt gondold, hogy azért mert okos voltál. Nem, azért történt ez, mert szerencséd volt, semmi más oka nincs.
S akkor se vágj eret magadon, ha nem a legjobb módon fektettél be. Ahogy csinálod, még mindig jobb, mintha a számládon rohasztanád csak a pénzed vagy bankbetétre kapnál semmi kamatot, aminek még majdnem harmadát elviszi az adó.
Nem az a kérdés, hogy fognak-e jönni esések vagy tőzsdei összeomlások közben, mert biztos fognak jönni. Az egyetlen kérdés, hogy te mit fogsz akkor csinálni.
A befektetéseknél nem azt kell megtanulnod, hogy mit kell csinálni, hanem azt, hogy mit nem szabad. Cikk: A befektetések alapszabályai.
S nincs olyan, hogy "a jó portfolió". Csak olyan van, hogy a neked jó portfolió. Aminek a kockázata, hozama, időtávja megfelel a céljaidnak.
Ha pedig a havi megtakarításaidat fekteted be, akkor ha most még egyszer ránézel a fenti ábrára, rájössz, hogy nem is buktál volna rajta. Persze lehet olyan időtávot találni, amin akkor is buktál volna, ha havonta teszel bele száz dollárt és a legrosszabbkor kellett volna kivenni, ezért ne hidd el azt a mantrát sem, hogy a tőzsdén csak nyerni lehet, mert nem igaz.
Ha az amerikai S&P 500 tőzsdeindexbe fektettél volna 15 éven át havi 100 dollárt 1994-2009 között, így nézett volna ki a hozamod:
15 év tőzsdei gyűjtögetés eredménye 35%-kal kevesebb pénz, mintha az asztalfiókba tetted volna el ugyanezt az összeget.
Viszont fontos, hogy két évvel később már nullán lettél volna (persze ez még igen sovány vigasz az infláció miatt), ha pedig 1995-2020 között gyűjtötted volna a pénzt, 68% lett volna a hasznod, igaz, 25 év alatt.) A kalkulátort itt találjátok, használjátok bátran. Ez pedig egy <másik jó kalkulátor.
Úgyhogy nem kell tudás nélkül befektetni, de nem is szabad a tudás hiánya miatt nem befektetni a pénzed. A tudatlanság borzasztóan drága, akkor is, ha vakmerő vagy, de akkor is, ha a tudatlanság miatti félelem tart fogva.
A megoldás egyszerű: tanulnod kell. De még egyszer mondom, ez nem agysebészet, hanem néhány könyv, hiteles videó és hasonlók elolvasása, megnézése, majd tapasztalatszerzés, először kicsi összeggel, később nagyobbal.
Ha pedig úgy találod, hogy neked a részvények túl kockázatosak, maradj a kevésbé kockázatos dolgok mellett. De nem azért, mert nem ismered őket, hanem azért, mert megismerted őket és ezután döntesz így. Még egyszer: nincs olyan, hogy "a jó portfolió", csak olyan létezik, hogy a neked jó portfolió.
Ha még nem nézted végig, vagy már régen volt, kezdheted a Kiszámoló Akadémiával is.
Köszönöm Miklós, hogy a régi blogger énedből kaptam újra egy szeletet! Ez sokkal jobban hitelesít, mint a korábbi cikkjeid, csak így tovább!
amúgy ez a cikk sem egy személyi kultuszról szól (mint a régiek sem), hanem van neki tartalma, azt láttad? én elolvastam, tökjó dolgok vannak a cikkben
ki kell hagyni a orbánt és a NER lopásait és akkor működik a dolog:)
Az, hogy egyeseknek nem tetszik a kormánykritikus hangnem, attól még Miklós azokban is az igazságot írja le, szóval így is, úgy is hiteles.
ajánlom Benedektrader-t, szerintem a magyar youtube-on ő a legjobb. Igaz, köze sincs a befektetéshez, hanem a spekulációhoz, de véleményen szerint annak kell befektetni, akinek van pénze.
Ha nincs, akkor kockáztatnod KELL. Különben sohasem lesz, majd csak 20 év múlva.. Talán. Ha épp nem akkor omlik össze a tőzsde 🙂
Meggazdagodni a jövedelmedből fogsz, nem a megtakarításaidból. Tele van az út széle olyanok pénzügyi hulláival, akik a néhány millió forintjuk forgatásából akartak gazdagok lenni.
"Elolvasol pár jó(!!) könyvet" - Melyk lennének ezek a jó könyvek? 🙂
Én Donald Trump könyveivel kezdtem, nagyon jók. (nem a mostani politikai témájú, hanem a 20+ évvel ezelőtt kiadott könyvei)
A Bogleheads könyvekkel pl. nem nagyon tudsz melléfogni. De az Everandon beírod hogy etf vagy investing, aztán győzzél olvasni. Ezzel a linkkel két honapig ingyen van, csak ne felejtsd el majd lemondani: https://www.scribd.com/gae/8cj44y
András György könyvei, ráadásul ha jól tudom a bevétel jótékony célra megy, mert nem ebből él 🙂
Így van, a Lusta portfólió például nagyon alap, nem bonyolítja túl, a lényeget írja le röviden, érthetően. A blogja szintén szemfelnyitós.
John C. Bogle: The Little Book of Common Sense Investing
Burton Malkiel: A Random Walk Down Wall Street
Én ezeket tudom ajánlani. Az első egy rövid összefoglaló, a második részletesebben, de közérthetően fejti ki a befektetések miértjét.
Ha csak egyet, talán ezt: https://www.libri.hu/konyv/benjamin_graham.az-intelligens-befekteto.html
Olvastam, de ez egy 100 éves könyv, és a mai korban nem sok értelme van az ETF-ek mellett 🙂
Rengeteget töltöttem olvasással és videók nézésével, és nekem ez a kettő adta a legtöbbet:
John C. Bogle: The Little Book of Common Sense Investing
JL Collins: The Simple Path to Wealth
Vigyázz, hogy mit olvasol! Nagy része a pénzügyi könyveknek csak "influencerek" könyvei, és nincs más célja, mint hogy megvedd a következő könyvet. A fent említett kettőben viszont biztosan találsz igazi értéket.
melyek ezek a jó könyvek?
Ez a cikk (és a tegnapi) szerintem már nagyon kellett 🙂
Ami bár benne van a cikkben, de szerintem érdemes pár dolgot kidomborítani.
Bár idővel visszamászott az index értéke, de a drawdown időszaka alatt csak nagyon komoly reál buktával lehetett kiszállni. Sok esetben akkor is, ha folyamatosan vetted az indexet, és jó átlagárad volt. Az alapvető zsigeri reakcióval kellett szembe menni, hogy benne maradj. És hogy tizenév után is legyen hited benne, hogy ez megéri. Könyvből, papíron ennek az érzelmi és mentális megterhelése nem jön ki. Ezt nem lehet modellezni.
Hasonló grafikonból lehet 30 éveset is mutatni.
Ezalatt az idő alatt más eszközöknek volt hozama. Reálhozama is. Jó reálhozama is.
Az időszak közepén az az "eltörpülő" hupli a 2008-as válság. Ami minden volt, csak törpe nem -> sok ember kényszerült hite és akár tudása ellenére is veszteséget realizálni.
Kedves Miklós!
Én kifejezetten szeretnék többet tanulni az ETF-ek, tőzsdék világáról, viszont ha tudnál ajánlani 1-1 szerinted jó könyvet hozzá, azt nagyon megköszönném.
Az a baj, hogy bemegyek a könyvesboltba, sokszor annyi féle könyv van ezekről a témákról, hogy nem igazán tudom megítélni, melyik tekinthető jónak. Kb. 1-1,5 éve igyekszem fejleszteni magam munka mellett pénzügyek terén (sokat segített a Kiszámoló Akadémia az elindulásban), de szeretnék kicsit mélyebbre ásni a témában.
Voiz alkalmazást próbáld ki, sok ide illő könyvet hallgathatsz akár melóba menet közben is.
John C. Bogle: The Little Book of Common Sense Investing
JL Collins: The Simple Path to Wealth
Vigyázz, hogy mit olvasol! Nagy része a pénzügyi könyveknek csak "influencerek" könyvei, és nincs más célja, mint hogy megvedd a következő könyvet. A fent említett kettőben viszont biztosan találsz igazi értéket.
Kedves Miklós! Mi a véleményed az All World ETF buy and hold startégiáról?
Én azt nem értem miért használnak az emberek LY-t? Egy pár éves brókerről van szó, ahol szép az UI és ennyi, de 0 nyereség. Semmit nem tudnak az emberek a cégről, csak bemásolják a dumát, hogy védve a pénzed, de ennyi.
Ezzel szemben 2000 Ft/hó ért van olyan bróker, ami évtizedes múltú. 2000 Ft néhány liter cóla ára...
Jah és az UI rondasága buy and hold esetén előny, hiszen nincs ingerem belépni nézegetni, míg LY esetén azt tapasztaltam, hogy mivel szép, gyakran belépek tök fölöslegesen.
Aki havonta befektet, annak még 2000 Ft sincs az Interactive Brokers, mert lekereskedhető az összeg, tehát kb. 500 Forintba kerül ha 3-500 ezer forintért vásárolsz. A UI az tényleg kaka.
Kíváncsi voltam, hogy hogy nézne ez ki világszinten, nem csak USA részvényekkel. Hosszú távon logaritmikus skálán egész jól néz ki. 🙂
https://curvo.eu/backtest/de/markt-index/msci-world?currency=eur
Azt is elovastad, hogy mit írtak a lap vége felé?
"Die längste Absenkungsperiode dauerte für 13 Jahre und 6 Monate und lag zwischen August 2000 und Februar 2014. Sie erreichte ihren Tiefpunkt bei -55,7 %.
Die tiefste Absenkungsperiode dauerte 13 Jahre und 6 Monate und lag zwischen August 2000 und Februar 2014. Sie erreichte einen Tiefpunkt bei -55,7 %."
Kétharmada ennek is USA sajnos, de valamivel talán tompítva vannak a nagy zuhanások és esések.
Kinek mi számít "jó könyvnek"?