Gábor keresett meg, hogy a cége autót venne, de nem biztos benne, hogy készpénzes vásárlással járna a legjobban.

Ezért röviden összefoglalom, milyen lehetőségek vannak.

Hitel vagy lízing?

A nagy különbség a hitel és a lízing között, hogy a hitelnél te szerzed meg a tulajdonjogot, a pénzintézet csak a pénzt adja hozzá, a lízingnél a pénzintézet a tulajdonos, te csak bérlő vagy, akinek elővásárlási joga van a futamidő végén megvenni az adott tárgyat, vagy ingatlant.

Ez egy hatalmas különbség, mert nem mindegy, hogy te tulajdonosa vagy a lakásnak, aminek nem fizeted a törlesztőjét, vagy csak egyszerű bérlője. Cégnél ez még fontosabb, ha egy cég tönkre megy, az adóhivatal és a hitelezők nem tehetik rá a kezüket a lízingelt termelőeszközökre, vagy gépjárműre, hiszen az a lízingcég tulajdona.

Ebből ered az, hogy a lízingcégek a kisebb kockázat miatt általában kedvezőbb kamatokat tudnak kínálni, mintha ugyanezt hitelből vennéd. Sőt, gyakran cégnek nem is adnak hitelt, csak lízinget például gépjárművásárlás esetén.

A lízing fajtái

Két fő csoportja az operatív lízing és a pénzügyi lízing. Az operatív lízing esetében a tulajdonjog a szerződés végén is a bérbeadóé marad, vagyis ez nem más, mint tartós bérlet.

Pénzügyi lízing esetén a tulajdonjog vagy előre meghatározottan a bérbevevőé lesz  (ez a zártvégű lízing), vagy a bérbevevő csak elővásárlási jogot kap az adott tárgyra, amivel vagy él, vagy átruház másra, vagy ezek hiányában a tulajdonjog a lízingelő cégé marad. Mivel a tulajdonjog előre nem fixált, ezt hívják nyíltvégű lízingnek.

További fajtája még a visszlízing, ahol a már meglévő tárgyamat adom el a lízingcégnek, majd neki fizetem a havidíjat (ez tulajdonképpen a szabadfelhasználású hitel lízing megfelelője).

Nyíltvégű lízing

A témánkhoz (autót készpénzre, vagy lízingre) most ez kapcsolódik, ezért ezt nézzük meg bővebben.

2012 óta egy jogszabályváltozás lehetővé tette, hogy a nyíltvégű lízing havi törlesztőjének (ami igazából bérleti díj, mint tudjuk) áfatartamát a cégek visszaigényeljék.

Azonban nagyon-nagyon fontos, hogy csakis abban az arányban, amilyen arányban a lízingelt eszközt a vállalkozás céljaira használták. Ez gépjármű esetén útnyilvántartás vezetését teszi kötelezővé. (Ezért harap az adóhivatal, vegyük komolyan!) Ha a lízingelt autót 70-30%-ban használtuk céges utakra (a munkából hazaút is magánnak számít), akkor csak az áfa 70%-át írhatjuk le.

Hogyan működik ez a gyakorlatban? A lízingcég megveszi az általunk kinézett gépjárművet, gyorsan vissza is igényli a teljes áfát. A kezdőrészletet mindjárt első bérleti díjnak veszi, így abból is visszajár az áfa. A havi törlesztőkben fogja kiszámlázni az áfát, de ezt vissza tudjuk igényelni.

A futamidő végén lesz egy maradványérték, amin megvesszük az autót. Erre sajnos már ki kell fizetnünk az áfát.

Mennyi lehet az önrész és a maradványérték?

Ez egy kényes téma, hiszen a konstrukció adócsalásra ad lehetőséget. Venni akarok egy autót, de kellene az áfa vissza, ezért 70% önrésszel 6 hónapra, 5% maradványértékkel lízingelem az autót.

Ebből így eléggé kilóg a lóláb, ezért ezt szerintem egyetlen lízingcég sem engedné meg.

Beszéltem lízingcéggel, ők két éves futamidőnél 33% önrészt engedtek, három vagy öt éves futamidőnél 50%-ot. A maradványértéknek a nettó 30%-át írtak elő 3 évre.

Egy másik cég nem volt ennyire szívbajos, 12 milliós autóra 7,5 millió önrészt engedtek és a maradványérték se érte el a 2 milliót.

Mennyi a kamat?

Egyrészt van a gépjármű-forgalmazók által kínált alacsony kamat, ami úgy néz ki, hogy vagy megvesszük a járművet készpénzért és akkor kapunk jelentős vételár-kedvezményt, vagy kapunk alacsony kamatot a finanszírozásra.

Ugye azért érezzük, hogy ez kamu alacsony kamat, mert inkább vegyük meg vételár-kedvezménnyel és piaci kamattal ugyanazt az autót, lehet, hogy így jobban járunk. (Bár nem biztos, ki kell számolni a futamidő végéig.)

Aztán van a nem akciós, de márkafüggő finanszírozó cégek kamatai, ilyen több is volt mostanában a kezemben, jelenleg márkától függően 9-11% az éves kamat.

(Minél nagyobb az önerő és megbízhatóbb a bérbevevő cég, annál kisebb a kamat.)

Ezen túl itt vannak a nem márkafüggő lízingcégek, ők is tudnak adni vonzó ajánlatot. Ma éppen egy euroleasing-es 5,5%-os ajánlat volt a kezemben, ami igen gáláns ajánlat 3,6%-os forint alapkamat mellett. És nem voltak szívbajosak az önerővel és a maradványértékkel sem. 🙂

Úgyhogy érdemes jól lealkudni az autó vételárát, majd rendesen körbejárni a piacot és keresni egy vonzó finanszírozást. Ott is nyugodtan lehet alkudni, esetleg a konkurencia jobb ajánlatát lobogtatni, hogy adjanak ennél olcsóbbat.

Adókedvezmény

Furcsa mód sokan nem tudják, hogy a KKV-s ügyfelek (mikró, kis és középvállalkozások) a tárgyi eszközök beszerzésére (mint például gépjármű) felvett hitel, vagy lízing kamatának 40%-a levonható a társasági adóból, annak maximum 70%-áig, de maximum 6 millió forintig.

Vagyis a példa kedvéért a 6%-os kamat igazából csak 3,6% erejéig terheli a céget, ha figyelembe veszem az adókedvezményt is. Ha ennyiért be tudom fektetni a megmaradó készpénzemet, a kamat szempontjából már nullán vagyok.

Ki tudja elszámolni az értékvesztést?

Ez is külön öröm, hogy lízingnél a bérbevevő írhatja le az értékvesztést, ugyanúgy, mintha készpénzért megvette volna az autót.

Újat vagy használtat?

Ha el akarjuk kerülni az első évek hatalmas értékvesztését, vehetünk használt autót is lízingre, azonban arra figyeljünk, hogy csak olyan autót fognak belízingelni a cégek, ahol van áfatartama a vásárlásnak, vagyis cégtől vesszük az autót. Ez a használt autók kisebb részére igaz csak.

Kockázatok

Az egyik a kamatlábak emelkedése, ami a lízingdíjunk emelkedését is magával hozza. A másik az adótörvények változása, ami bármikor számunkra negatív irányban módosulhat. A harmadik, hogy a havi törlesztő a cég cashflow-ját tönkreteheti, ha éppen egy átmeneti hullámvölgyben van a cég.

Végkövetkeztetés

Az áfa részleges visszaigénylésének lehetősége, a kamatokra járó adókedvezmény azt eredményezi, hogy a jelenlegi adótörvények mellett érdemesebb nyíltvégű lízingben megvenni a gépjárművet, mint készpénzért. A felszabaduló pénzünket be is fektethetjük, amire kamatot kapunk addig is, vagy termel a cégben hasznot.

Egy konzervatív, 3 éves futamidő, 11%-os kamat, 50% önerő, 30% maradványérték esetében egy 4,5 milliós autónál a költségek levonása után (kamat, egyebek) mintegy 300 ezer forintot nyerünk, ehhez még hozzá kell adni a megmaradt tőkénkre járó kamatot is, amit nem kellett autóba fektetnünk azonnal. Durván olyan 10% a lízing előnye. Ha kevésbé konzervatív finanszírozót találunk, alacsonyabb kamattal, még nagyobb lesz a várható előny.

Fontos, hogy az így szerzett tárgyat nem adhatjuk el talán négy évig, ha igénybe vettük az adókedvezményt.

Azonban óvva intenék mindenkit attól, hogy ereje felett, hitelből, vagy lízingből vegyen egy számára túl drága autót. A cikk arról szól, ha már megvan a pénzed az autóra, akkor melyik a kedvezőbb választás és nem arról, hogyan vegyél 12 milliós autót, ha még nem is láttál annyi pénzt együtt életedben.

Vásárlás előtt jól járd körbe a piacot, 3-4% plusz kedvezmény az árból és ugyanennyi kamatkedvezmény a lízingdíjból már elég komoly pénz ahhoz, hogy rászánj egy napot.

Hamarosan újra indul a hat alkalmas Kiszámoló Akadémia, ahol mindent megtanulhatsz a pénzügyek alapjairól 25 ezer forintért. Részletek itt.

Ha szeretnél további írásokat olvasni a pénzügyekről, kattints ide, ha követnél a facebook-on, hogy ne maradj le egy írásról sem, akkor ide, ha pénzügyi tanácsadás kell, akkor pedig ide.